BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi szótár

Csalás Btk. 373.

Védőügyvéd Budapest Csalás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és vitassák meg az ügyét. Mit ér egyetlen ember egy jól képzett, tapasztalt csapattal szemben? Szerezzen konzultációs időpontot dr....

Tovább

Közlekedési baleset fogalma

60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint „ közlekedési baleset fogalma : a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a...

Tovább

Baleset fogalma

Baleset fogalma: A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több...

Tovább

Védett személy

Védett személy – a büntető törvénykönyv XIV. Fejezete alkalmazásában – az, aki az ellenségeskedésekben nem vesz közvetlenül részt, így különösen a) a fegyveres erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből kivonva megadta; b) aki betegség, sebesülés, elfogatás...

Tovább

Vagyoni hátrány mértéke

A vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Tovább

Kár mértéke

A kár, valamint a vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Tovább

Érték mértéke

Az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Tovább

Visszaeső

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy...

Tovább

Személy elleni erőszakos bűncselekmény

Személy elleni erőszakos bűncselekmény: a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)–(3) bekezdés], b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) és (4)...

Tovább

Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver

Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver: a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett...

Tovább

Nagy nyilvánosság

Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;

Tovább

Közérdekű üzem

Közérdekű üzem: a) a közmű, b) a közösségi közlekedési üzem, c) az elektronikus hírközlő hálózat, d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot...

Tovább

Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;

Tovább

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott...

Tovább

Kábítószer

Kábítószer: a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes...

Tovább

Információs rendszer

Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

Tovább

Hozzátartozó

Hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy...

Tovább

Külföldi hivatalos személy

Külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe,...

Tovább

Közfeladatot ellátó személy btk

Közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során, d) az egyházi személy és...

Tovább

Hivatalos személy

Hivatalos személy: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választottbíró, f) az...

Tovább

Háború

Háború: a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. és 3. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek, b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének...

Tovább

Gazdálkodó szervezet

Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Polgári Törvénykönyv szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

Tovább

Fenyegetés

Fenyegetés: a büntető törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;

Tovább

Fegyveres elkövetés

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)–d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

Tovább

Bűnszövetség Btk

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Tovább

Bűnszervezet

Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;

Tovább

Tőkebefektetési csalás Btk. 441.

Btk. 411. § Aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával vagy b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat tőkebefektetésre vagy...

Tovább

Várakozási idő meghosszabbítása Btk. 140.

140. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét. (2) A várakozási időt akkor kell...

Tovább

Rendfokozatban visszavetés Btk. 139.

139. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. (2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. (3) A rendfokozatban...

Tovább

Feljelentés hiánya Btk. 32.

32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető. Ilyen cselekmények a Hamis Vád Hamis Tanúzás Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a...

Tovább

Magánindítvány hiánya Btk. 31.

31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti,...

Tovább

Területi és személyi hatály Btk. 3. 

3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint...

Tovább

Időbeli hatály Btk. 2. 

2. § (1) A bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben...

Tovább

Törvényesség elve Btk. 1. 

1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. (2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni...

Tovább

Vétség

5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is...

Tovább

Bűntett

  5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést...

Tovább

Harci szellem bomlasztása Btk. 457.

457. § (1) Aki háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben a katonák között elégedetlenséget szít, vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a) harchelyzetben katonák...

Tovább

Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól Btk. 456.

456. § Aki harci kötelességének teljesítése alól a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel vagy megfutamodással, b) harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő magatartással, c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával, d) az ellenségnek önkéntes megadással, vagy e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével kivonja magát, bűntett miatt öt...

Tovább

Parancsnoki kötelességszegés Btk. 455.

455. § Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi, b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot kényszerítő szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi, c) nem fejti ki az ellenséggel szemben...

Tovább

Készenlét fokozásának veszélyeztetése Btk. 454.

454. § (1) Aki az alakulat készenlét fokozását közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati kötelességének megszegésével a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról vagy készletének megóvásáról, b) fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy...

Tovább

Ellenőrzés elmulasztása Btk. 453.

453. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a...

Tovább

Elöljárói intézkedés elmulasztása Btk. 452.

452. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve a) az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozásához, illetve felelősségre vonásához, b) a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdéséhez szükséges intézkedést elmulasztja, ha emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt...

Tovább

Elöljárói gondoskodás elmulasztása Btk. 451.

451. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátásához, fenyegető veszélytől megóvásához vagy megmentéséhez szükséges intézkedést elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra...

Tovább

Elöljárói hatalommal visszaélés Btk. 450.

450. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezések 458. § E fejezet...

Tovább

Alárendelt megsértése Btk. 449.

449. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból, b) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva, c) több...

Tovább

Bujtogatás Btk. 448.

448. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs, a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bujtogatásból a szolgálatra vagy...

Tovább

Szolgálati tekintély megsértése Btk. 447.

447. § (1) Aki a) az elöljáró, b) a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt...

Tovább

Parancs iránti engedetlenség Btk. 444.

444. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség...

Tovább

Zendülés Btk. 442.

442. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő...

Tovább

Szolgálati visszaélés Btk. 441.

441. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő...

Tovább

Jelentési kötelezettség megszegése Btk. 440.

440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig...

Tovább

Szolgálati feladat alóli kibúvás Btk. 439.

439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, külföldi...

Tovább

Kötelességszegés szolgálatban Btk. 438.

438. § (1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban – az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve – elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési...

Tovább

Szolgálat megtagadása Btk. 437.

437. § (1) Aki a katonai szolgálat teljesítését kifejezetten megtagadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el. Értelmező rendelkezések 458....

Tovább

Kibúvás a szolgálat alól Btk. 436.

436. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy...

Tovább

Önkényes eltávozás Btk. 435.

435. § (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte a két napot meghaladja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bűntett miatt három évig...

Tovább

Szökés Btk. 434.

Katonai bűncselekmény szökés Btk. 434. 434. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt...

Tovább

Szolgáltatási kötelezettség megszegése Btk. 431.

431. § Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés korlátlan enyhítése 432. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője az elmulasztott...

Tovább

Honvédelmi munkakötelezettség megsértése Btk. 430.

430. § Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával vagy más módon súlyosan megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés korlátlan enyhítése 432. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője az...

Tovább

Katonai szolgálat megtagadása Btk. 427.

427. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés korlátlan enyhítése 432. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz....

Tovább

Kibúvás a katonai szolgálat alól Btk. 426.

426. § Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát, a) megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve b) testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő....

Tovább

Bevonulási kötelezettség megszegése Btk. 425.

425. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés korlátlan enyhítése 432....

Tovább

Információs rendszer vagy adat megsértése Btk. 423.

423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) az információs rendszer...

Tovább

Tiltott adatszerzés Btk. 422.

422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával...

Tovább

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban Btk. 420.

420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel...

Tovább

Versenytárs utánzása Btk. 419.

419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha...

Tovább

Üzleti titok megsértése Btk. 418.

418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezések 421. § E fejezet alkalmazásában a) termék: minden birtokba vehető,...

Tovább

Fogyasztók megtévesztése Btk. 417.

417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges...

Tovább

Megfelelőség hamis tanúsítása Btk. 416.

416. § (1) Aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett miatt három évig...

Tovább

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala Btk. 415.

415. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre, b) bűnszövetségben, vagy c) üzletszerűen...

Tovább

Gazdasági titok megsértése Btk. 413.

413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két...

Tovább

Piramisjáték szervezése Btk. 412.

412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy...

Tovább

Tiltott piacbefolyásolás Btk. 411.

411. § (1) Aki a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető...

Tovább

Bennfentes információ jogosulatlan közzététele Btk. 410/A.

410/A. § Aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezések 414. § (1) A 410-411. § alkalmazásában pénzügyi eszközön a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei...

Tovább

Bennfentes kereskedelem Btk. 410.

410. § (1) Aki a) bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat...

Tovább

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység Btk. 408.

408. § Aki törvényben előírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, d) önkéntes...

Tovább

Saját tőke csorbítása Btk. 407.

407. § A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Tartozás fedezetének elvonása Btk. 405.

405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági...

Tovább

Számvitel rendjének megsértése Btk. 403.

403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet...

Tovább

Pénzmosás Btk. 399.

399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett...

Tovább

Jövedékkel visszaélés elősegítése Btk. 398.

398. § (1) Aki a) jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély nélkül vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve b) a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet...

Tovább

Költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása Btk. 397.

397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében...

Tovább

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése Btk. 394.

394. § (1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzhelyesítő fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,...

Tovább

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása Btk. 392.

392. § (1) Aki felhasználás céljából a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít, b) hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy c) az elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket technikai eszközzel rögzíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki...

Tovább

Bélyeghamisítás Btk. 391.

391. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki...

Tovább

Pénzhamisítás elősegítése Btk. 390.

390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A...

Tovább

Pénzhamisítás Btk. 389.

389. § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel...

Tovább

Iparjogvédelmi jogok megsértése Btk. 388.

388. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével, b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen...

Tovább

Bitorlás Btk. 284.

Bitorlás Btk. 284. 384. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy...

Tovább

Uzsora-bűncselekmény Btk. 381.

Büntetőjogi Ügyvéd Budapest Uzsora-bűncselekmény Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik...

Tovább

Jármű önkényes elvétele Btk. 380.

380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő...

Tovább

Jogtalan elsajátítás Btk. 378.

378. § (1) Aki a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt...

Tovább

Hanyag kezelés Btk. 377.

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a...

Tovább

Gazdasági csalás Btk. 374.

374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett...

Tovább

Rongálás Btk. 371.

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást ba) falfirka elhelyezésével...

Tovább

Kifosztás Btk. 266.

366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt...

Tovább

Számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése Btk. 363.

363. § (1) Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője,...

Tovább

Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. 362.

362. § Aki az Európai Unióban a) engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát az ország területére jogellenesen behozza, tárolja, szállítja, forgalomba hozza, vagy a környezetbe kijuttatja, b) termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát a környezetbe jogellenesen...

Tovább

Járványügyi szabályszegés Btk. 361.

361. § Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi...

Tovább

Tiltott szerencsejáték szervezése Btk. 360.

360. § Aki a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy c) tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kitiltás 364. § Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése...

Tovább

Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. 359.

359. § (1) Aki a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz, b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) veszélyes...

Tovább

Védett kulturális javakkal visszaélés Btk. 358.

358. § (1) Aki a) a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, c) védett kulturális javak körébe...

Tovább

Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása Btk. 356.

356. § (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) keresőtevékenység...

Tovább

Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés Btk. 355.

Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés Btk. 355. 355. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem...

Tovább

Jogellenes tartózkodás elősegítése Btk. 354.

354. § (1) Aki a) az Európai Unió tagállamának, b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam vagy c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárával azonos jogállású állampolgár államának területén történő jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt...

Tovább

Embercsempészés Btk. 353.

353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek...

Tovább

Határzár megrongálása Btk. 352/B.

352/B. § (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha...

Tovább

Határzár tiltott átlépése Btk. 352/A

352/A. § (1) Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt...

Tovább

Egyesülési joggal visszaélés Btk. 351.

351. § (1) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség...

Tovább

Választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény Btk. 350.

350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel...

Tovább

Sporteredmény tiltott befolyásolása Btk. 349/A.

349/A. § (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett...

Tovább

Egyedi azonosító jellel visszaélés Btk. 347.

347. § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A...

Tovább

Okirattal visszaélés Btk. 246.

346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel...

Tovább

Biztonsági okmány hamisítása Btk. 344.

344. § Aki a külön jogszabályban meghatározott a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít, b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja, c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig...

Tovább

Rendbontás Btk. 340.

340. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul...

Tovább

Közveszéllyel fenyegetés Btk. 338.

338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha...

Tovább

Rémhírterjesztés Btk. 337.

337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Önkényuralmi jelkép használata Btk. 335.

335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb...

Tovább

Nemzeti jelkép megsértése Btk. 334.

334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Közösség elleni uszítás Btk. 332.

332. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre...

Tovább

Háborús uszítás Btk. 331.

331. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus...

Tovább

Kettős felhasználású termékkel visszaélés Btk. 330.

330. § (1) Aki a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Unió vámterületén belüli átadását, vagy b) kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő...

Tovább

Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése Btk. 327.

327. § (1) Aki Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke és 215. cikke alapján elfogadott rendeletekben vagy e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 29....

Tovább

Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés Btk. 325.

325. § (1) Aki a) lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart, b) lőfegyvert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz, c) lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, d) a lőfegyver készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére...

Tovább

Közérdekű üzem működésének megzavarása Btk. 323.

323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b) bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. (3)...

Tovább

Közveszély okozása Btk. 322.

322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a...

Tovább

Bűnszervezetben részvétel Btk. 321.

321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig...

Tovább

Jármű hatalomba kerítése Btk. 320.

320. § (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotát előidézve magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig...

Tovább

Terrorizmus finanszírozása Btk. 318.

318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény...

Tovább

Terrorcselekmény Btk. 314.

314. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését...

Tovább

Nemzetközileg védett személy elleni erőszak Btk. 313.

313. § (1) Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt a) bántalmaz, b) személyi szabadságától megfoszt vagy c) veszélyeztet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki nemzetközileg...

Tovább

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Btk. 311.

311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. 310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása...

Tovább

Hivatalos személy elleni erőszak Btk. 310.

310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két...

Tovább

Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése Btk. 308.

308. § (1) Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot a) ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi, b) jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági...

Tovább

Közfeladati helyzettel visszaélés Btk. 306.

306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Hivatali visszaélés Btk. 305.

305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Jogellenes fogvatartás Btk. 304.

304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból,...

Tovább

Kényszervallatás Btk. 303.

303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc...

Tovább

Bántalmazás hivatalos eljárásban Btk. 301.

301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3)...

Tovább

Befolyással üzérkedés Btk. 299.

299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett...

Tovább

Befolyás vásárlása Btk. 298.

298. § (1) Aki a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) Az (1) bekezdés szerint...

Tovább

Hivatali vesztegetés elfogadása Btk. 294.

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt...

Tovább

Hivatali vesztegetés Btk. 293.

293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért...

Tovább

Vesztegetés elfogadása Btk. 291.

Btk. 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt...

Tovább

Bírósági végrehajtás akadályozása Btk. 288.

288. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének – ide nem értve a végrehajtható okiratban...

Tovább

Zártörés Btk. 287.

287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel érintett...

Tovább

Zugírászat Btk. 286.

286. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.

Tovább

Ügyvédi visszaélés Btk. 285.

285. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést haszonszerzés végett követik el. (3)...

Tovább

Fogolyzendülés Btk. 284.

284. § (1) Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés a) kezdeményezője, szervezője vagy...

Tovább

Fogolyszökés Btk. 283.

283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási tilalom...

Tovább

Bűnpártolás Btk. 282.

282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két évig...

Tovább

Mentő körülmény elhallgatása Btk. 281.

281. § (1) Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha...

Tovább

Hatósági eljárás megzavarása Btk. 279.

279. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha...

Tovább

Kényszerítés hatósági eljárásban Btk. 278.

278. § (1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekményt követi el. (2) Aki a bűncselekményt büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy...

Tovább

Hamis tanúzásra felhívás Btk. 276.

276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy...

Tovább

Hatóság félrevezetése Btk. 271.

271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési,...

Tovább

Minősített adattal visszaélés Btk. 265.

265. § (1) Aki minősített adatot a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el. (2) A büntetés a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű, b) egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas, c) bűntett...

Tovább

Kémkedés Btk. 261.

261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt...

Tovább

Ellenség támogatása Btk. 260.

260. § (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2)...

Tovább

Hűtlenség Btk. 259.

259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború...

Tovább

Hazaárulás Btk. 258.

258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz...

Tovább

Rombolás Btk. 257.

257. § (1) Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, bűntett miatt két évtől nyolc évig...

Tovább

Lázadás Btk. 256.

256. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Kúriát vagy d) a Kormányt az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig...

Tovább

Alkotmányos rend elleni szervezkedés Btk. 255.

255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől...

Tovább

Alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása Btk. 254.

254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló...

Tovább

Atomenergia alkalmazásával visszaélés Btk. 252.

252. § (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Radioaktív anyaggal visszaélés Btk. 250.

250. § (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit túllépve a) előállít, tárol, elhelyez, szállít, b) megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan...

Tovább

Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés Btk. 249.

249. § (1) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést gondatlanságból követi el, vétség...

Tovább

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése Btk. 248.

248. § (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt...

Tovább

Tiltott állatviadal szervezése Btk. 247.

247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig...

Tovább

Orvhalászat Btk. 246.

246. § Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kitiltás 253....

Tovább

Orvvadászat Btk. 245.

245. § Aki a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,...

Tovább

Természetkárosítás Btk. 242.

242. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei...

Tovább

Környezetkárosítás Btk. 241.

241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes...

Tovább

Járművezetés tiltott átengedése Btk. 238.

238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy...

Tovább

Járművezetés bódult állapotban Btk. 237.

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két...

Tovább

Közúti baleset okozása Btk. 235.

Büntető Ügyvéd Közúti baleset okozása Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak...

Tovább

Közúti veszélyeztetés Btk. 234.

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt...

Tovább

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény Btk. 232.

232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy...

Tovább

Kegyeletsértés Btk. 228.

228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. A valóság bizonyítása 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására...

Tovább

Becsületsértés Btk. 227.

227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig...

Tovább

Kiszolgáltatott személy megalázása Btk. 225.

225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az...

Tovább

Levéltitok megsértése Btk. 224.

224. § (1) Aki a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő....

Tovább

Magántitok megsértése Btk. 223.

223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény...

Tovább

Közérdekű adattal visszaélés Btk. 220.

220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,...

Tovább

Személyes adattal visszaélés Btk. 219.

219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel...

Tovább

Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése Btk. 218.

218. § (1) Aki beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött a) az emberi génállomány megváltoztatásával, az embrió génállományának megváltoztatásával, emberi reprodukcióval vagy a születendő gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást, b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvostudományi kutatást, c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt,...

Tovább

Közösség tagja elleni erőszak Btk. 216.

216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában...

Tovább

Családi jogállás megsértése Btk. 213.

213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében, b) a...

Tovább

Kapcsolati erőszak Btk. 212/A.

212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a...

Tovább

Tartási kötelezettség elmulasztása Btk. 212.

212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat...

Tovább

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Btk. 211.

211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az...

Tovább

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása Btk. 210.

210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)...

Tovább

Gyermekmunka Btk. 209.

209. § Aki a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Kiskorú veszélyeztetése Btk. 208.

Védőügyvéd A Btk 208 §-a határozza meg kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállását. A kiskorú veszélyeztetése Btk 208 § a közepesen súlyos bűncselekmények közé tartozik, amelyet a törvény 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ha bűncselekmény elkövetésével vádlólják, kérjen konzultációs...

Tovább

Szeméremsértés Btk. 205.

205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem...

Tovább

Gyermekpornográfia Btk. 204.

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság...

Tovább

Gyermekprostitúció kihasználása Btk. 203.

203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben...

Tovább

Kitartottság Btk. 202.

202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kitiltás 206. § Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és szeméremsértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Tovább

Prostitúció elősegítése Btk. 201. 

201. § (1) Aki a) mást prostitúcióra rábír, b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,...

Tovább

Kerítés Btk. 200.

200. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy...

Tovább

Vérfertőzés Btk. 199.

199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény...

Tovább

Szexuális visszaélés Btk. 198.

198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az...

Tovább

Szexuális erőszak Btk. 197.

Védőügyvéd Szexuális erőszak Btk. 197 elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Kényszerítés Btk. 195. 

195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Személyi szabadság megsértése Btk. 194.

194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) aljas indokból vagy célból, c) a...

Tovább

Kényszermunka Btk. 193.

193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát a) a sértett sanyargatásával, b) jelentős érdeksérelmet...

Tovább

Emberkereskedelem Btk. 192.

192. § (1) Aki mást a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz,...

Tovább

Emberrablás Btk. 190.

Büntető Ügyvéd Budapest Emberrablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik...

Tovább

Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés Btk. 189.

189. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés...

Tovább

Méreggel visszaélés Btk. 188.

188. § (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) E §...

Tovább

Kuruzslás Btk. 187.

187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik...

Tovább

Egészségügyi termék hamisítása Btk. 186.

186. § (1) Aki a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy...

Tovább

Teljesítményfokozó szerrel visszaélés Btk. 185.

185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert a) előállít, b) kínál, átad, forgalomba hoz, c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen...

Tovább

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Btk. 184.

184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó...

Tovább

Kábítószer-prekurzorral visszaélés Btk. 183.

183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez, b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, bűntett miatt három évig terjedő...

Tovább

Kábítószer készítésének elősegítése Btk. 182.

182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad, b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől...

Tovább

Kóros szenvedélykeltés Btk. 181.

181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,...

Tovább

Kábítószer birtoklása Btk. 178.

178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha aa) üzletszerűen, ab) bűnszövetségben, ac) hivatalos vagy...

Tovább

Emberi test tiltott felhasználása Btk. 175.

175. § (1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől...

Tovább

Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása Btk. 174.

174. § (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Emberi ivarsejt tiltott felhasználása Btk. 169.

169. § (1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő...

Tovább

Beavatkozás az emberi génállományba Btk. 168.

168. § (1) Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán annak megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti...

Tovább

Gondozási kötelezettség elmulasztása Btk. 167.

167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tovább

Testi sértés Btk. 164.

Büntető Ügyvéd Könnyűtesti sértés Btk., Súlyos testi sértés Btk., Maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés Btk., Életveszélyt okozó testi sértés Btk., vagy Halált okozó testi sértés Btk. Elkövetésével vádloják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla...

Tovább

Magzatelhajtás Btk. 163.

163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el....

Tovább

Öngyilkosságban közreműködés Btk. 162.

162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt...

Tovább

Emberölés Btk. 160.

Büntető Ügyvéd Budapest Emberölés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik...

Tovább

Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége Btk. 159.

159. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai parancsnokként ténylegesen eljáró személy (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése, vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett...

Tovább

Egyéb háborús bűntett Btk. 158.

158. § Az egyéb háborús bűntettekről és az azok elkövetése esetén kiszabható büntetésekről az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet rendelkezik.

Tovább

Humanitárius szervezet elleni támadás Btk. 156.

156. § Aki háború idején támadást irányít az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban tevékenykedő humanitárius, segély- vagy békefenntartó szervezet személyzete, felszerelése, eszközei, egységei vagy járművei ellen, ha azok jogosultak a védett személyeknek vagy létesítményeknek a fegyveres összeütközés nemzetközi joga által biztosított védelemre,...

Tovább

Háborús fosztogatás Btk. 154.

154. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen a) a polgári javakat fosztogatja, b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,...

Tovább

Védett tulajdon elleni támadás Btk. 153.

153. § (1) Aki háború idején támadást indít vagy folytat katonai célpontnak nem minősülő és katonailag védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít vagy folytat, amely katonailag védtelen létesítményben olyan kárt okoz vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és...

Tovább

Tiltott sorozás Btk. 152.

152. § (1) Aki a) védett személyt arra kényszerít, hogy a számára ellenséges hatalom fegyveres erőiben vagy csoportjában szolgáljon, b) az ellenséges hatalom állampolgárát arra kényszeríti, hogy saját állama elleni hadműveletben részt vegyen, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)...

Tovább

Élő pajzs használata Btk. 151.

151. § (1) Aki védett személyt arra használ fel, hogy meghatározott területet vagy katonai erőket az ellenség katonai műveleteitől megóvjon, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,...

Tovább

Védett személyek elleni erőszak Btk. 149.

149. § (1) Aki háború idején a) védett személyek ellen támadást irányít, vagy b) olyan támadást irányít, amely a védett személyek halálát vagy súlyos sérülését okozhatja, úgy, hogy az nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt tíz évtől húsz...

Tovább

Hadikövet elleni erőszak Btk. 148.

148. § (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy ellene más erőszakot alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől...

Tovább

Fegyverszünet megszegése Btk. 147.

147. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen súlyos következményekre vezet.

Tovább

Tiltott toborzás Btk. 146.

146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés...

Tovább

Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége Btk. 145.

145. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy...

Tovább

Apartheid Btk. 144.

144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, b) valamely faji csoportot vagy csoportokat...

Tovább

Emberiesség elleni bűncselekmény Btk. 143.

143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként a) emberölést követ el, b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási...

Tovább

Népirtás Btk. 142.

142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából a) a csoport tagjait megöli, b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait...

Tovább

Katonai mellékbüntetések Btk. 136.

136. § (1) Katonával szemben a) rendfokozatban visszavetés vagy b) várakozási idő meghosszabbítása büntetés mellett szabható ki. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják. Rendfokozatban visszavetés Btk. 139. 139. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a...

Tovább

Katonai büntetések Btk. 135.

135. § (1) Katonával szemben a) lefokozás vagy b) szolgálati viszony megszüntetése más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható. (2) Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják....

Tovább

Katonai fogda Btk. 132.

132. § (1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, a bíróság a vétség miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, illetve az elzárást katonai fogdában rendeli végrehajtani, kivéve, ha az elítélt visszaeső. (2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a...

Tovább

Büntethetőséget megszüntető ok Btk. 131.

131. § A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. Kivételek: 66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a) a próbára...

Tovább

Büntethetőséget kizáró okok Btk. 130.

130. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt...

Tovább

Elkövetők Btk. 127.

127. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. (2) E törvény rendelkezéseit a katonákra az e fejezetben foglalt...

Tovább

Mentesítés Btk. 126.

126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,...

Tovább

Egységes intézkedés Btk. 124.

124. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2)...

Tovább

Halmazati és összbüntetés Btk. 123.

123. § (1) Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem haladhatja meg a) a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi, b) a 109. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi, c) a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a...

Tovább

Javítóintézeti nevelés Btk. 120.

120. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor huszadik életévét betöltötte. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől...

Tovább

Pártfogó felügyelet Btk. 119.

119. § (1) A fiatalkorú a) a feltételes szabadság tartama, b) a próbára bocsátás próbaideje, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje, d) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama, e) a vádemelés elhalasztásának tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. (2) Fiatalkorúval szemben...

Tovább

Próbára bocsátás Btk. 116.

116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. (3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.

Tovább

Kiutasítás Btk. 114

114. § Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

Tovább

Pénzbüntetés Btk. 113.

113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni....

Tovább

Szabadságvesztés Btk. 109.

109. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, b)...

Tovább

Alapvető rendelkezések Btk. 105.

105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés...

Tovább

Kegyelmi mentesítés Btk. 104.

104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. (2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.

Tovább

Mentesítés egységessége Btk. 103.

103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.

Tovább

Bírósági mentesítés Btk. 101.

101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt. (2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a...

Tovább

Törvényi mentesítés Btk. 100.

100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján, b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,...

Tovább

Mentesítés hatálya Btk. 98.

98. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni...

Tovább

Elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények Btk. 97.

97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. (2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig,...

Tovább

Összbüntetés Btk. 93.

93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el. (2) Összbüntetésbe csak olyan...

Tovább

Büntetés enyhítése Btk. 82.

82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b)...

Tovább

Halmazati büntetés Btk. 81.

81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott...

Tovább

Büntetés kiszabásának elvei Btk. 80.

80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. (2)...

Tovább

Kényszergyógykezelés Btk. 78.

78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene...

Tovább

Vagyonelkobzás Btk. 74.

74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a...

Tovább

Elkobzás Btk. 72.

72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása...

Tovább

Pártfogó felügyelet Btk. 69.

69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el a) a vádemelés elhalasztásának tartamára, b) a feltételes szabadság tartamára, c) a próbára bocsátás próbaidejére, d) a jóvátételi munka előírása mellett, e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres...

Tovább

Jóvátételi munka Btk. 67.

67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi...

Tovább

Próbára bocsátás Btk. 65.

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. (2) Nem bocsátható próbára a) a visszaeső, b)...

Tovább

Megrovás Btk. 64.

64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást,...

Tovább

Közügyektől eltiltás Btk. 61.

61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. (2) A közügyektől eltiltott a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi...

Tovább

Kiutasítás Btk. 59.

59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az,...

Tovább

Sportrendezvények látogatásától való eltiltás Btk. 58.

58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől,...

Tovább

Kitiltás Btk. 57.

57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év....

Tovább

Járművezetéstől eltiltás Btk. 55.

55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult...

Tovább

Foglalkozástól eltiltás Btk. 52.

52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény...

Tovább

Pénzbüntetés Btk. 50.

50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő...

Tovább

Közérdekű munka Btk. 47.

47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében...

Tovább

Elzárás Btk. 46.

46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. (2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Tovább

Szabadságvesztés Btk. 34.

34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. 35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási...

Tovább

Életfogytig tartó szabadságvesztés Btk. 41.

41. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. (2) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház....

Tovább

Határozott ideig tartó szabadságvesztés Btk. 36.

36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. 37. § (1) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt...

Tovább

Tevékeny megbánás Btk. 29.

29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél...

Tovább

Büntetés és az intézkedés elévülése Btk. 28.

28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül: a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év, b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év, c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év, d) öt évet el nem érő tartamú...

Tovább

Büntethetőség elévülése Btk. 26.

26. § (1) A büntethetőség – a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. (2) (3) Nem évül...

Tovább

Végszükség Btk. 23.

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint...

Tovább

Jogos védelem Btk. 21.

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett,...

Tovább

Tévedés Btk. 20.

20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka...

Tovább

Kényszer és a fenyegetés Btk. 19.

19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az...

Tovább

Kóros elmeállapot Btk. 17.

17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota...

Tovább

Gyermekkor Btk. 16.

16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. §...

Tovább

Büntethetőséget kizáró okok Btk. 15.

15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h)...

Tovább

Részesek

Részesek a felbujtót és a bűnsegéd. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt

Tovább

Bűnsegéd

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. A felbujtót és a bűnsegédet a büntetőeljárásban összefoglaló néven részesnek nevezik.

Tovább

Felbujtó

14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtót és a bűnsegédet a büntetőeljárásban összefoglaló néven részesnek nevezik.

Tovább

Közvetett tettes

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.  

Tovább

Tettes

13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) Társtettesek...

Tovább

Elkövető Btk. 12.

12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek). 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a...

Tovább

Előkészület Btk. 11.

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes...

Tovább

Kísérlet Btk. 10.

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan...

Tovább

Gondatlanság Btk. 8.

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Tovább

Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény

6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként...

Tovább

Bűncselekmény Btk. 4.

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy...

Tovább

Adócsalás régi Btk. 310.

Adócsalás elkövetésével vádolják? Haladéktalanul vegye fel a kapcsoaltot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel. Az adócsalás vádja nem játék. Súlyos következményei hátrányosan érinthetik vagyonát, családját, társadalmi megbecsülését, szabadságát. ADÓCSALÁS – Btk. 310. § | KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS – régi Btk....

Tovább

Szexuális kényszerítés Btk. 196.

196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,...

Tovább

Hamis vád Btk. 268.

Hamis Vád Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Hamis tanúzás Btk. 272.

Büntető Ügyvéd Hamis tanúzás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a...

Tovább

Önbíráskodás Btk. 368. §

Önbíráskodás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!   Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy...

Tovább

Zsarolás Btk. 367. §

Ügyvéd Budapest Zsarolás Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Orgazdaság Btk. 379.

Büntetőjogi Ügyvéd Orgazdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Garázdaság Btk. 339.

Védőügyvéd Garázdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Rágalmazás Btk. 226.

Rágalmazás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás...

Tovább

Cserbenhagyás Btk. 239.

Ügyvéd Budapest Cserbenhagyás btk elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! A Vidákovics & Partners ügyvédei a büntetőjogra szakosodva határozott képvisletet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárások minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot! Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet. Járművezetőként közlekedési balesetet szenvedett,...

Tovább

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166.

Büntető Ügyvéd Budapest Segítségnyújtás elmulasztása Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak...

Tovább

Magánlaksértés Btk. 221.

Védőügyvéd Magánlaksértés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Vesztegetés Btk. 290.

Védőügyvéd Vesztegetés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Ittas vezetés – Járművezetés ittas állapotban Btk. 236.

Büntetőjog Ügyvéd Budapest Ittas vezetés – Járművezetés ittas állapotban Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott...

Tovább

Hűtlen kezelés Btk. 376.

Védőügyvéd Hűtlen kezelés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Jogos védelem Btk. 21-22.

Védőügyvéd Az új büntető törvénykönyv hatálybalépésének köszönhetően, a jogos védelem Btk. -beli szabályozása jelentős változáson ment keresztül. Jogos Védelem Btk A változás kapcsán a törvényi tényállás számos félreértelmezése látott napvilágot, ezért nélkülözhetetlennek találtam, hogy a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok...

Tovább

Csődbűncselekmény Btk. 404.

Büntetőjogi Ügyvéd Csődbűncselekmény Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partners büntetőjogira szakosodott ügyvédeit. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában....

Tovább

Kábítószer-Kereskedelem Btk. 176.

Büntető Ügyvéd Kábítószer-Kereskedelem Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Közokirat-hamisítás Btk. 342.

Büntető Ügyvéd Budapest Közokirat-hamisítás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Költségvetési Csalás Btk. 396.

Védőügyvéd Költségvetési csalás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás...

Tovább

Sikkasztás Btk. 372.

Büntetőjogász Sikkasztás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Állatkínzás Btk. 244.

Büntető Ügyvédi Budapest Állatkínzás elkövetésével vádolják, vagy az Ön kedvencét kínozta meg valaki? Határozott büntetőjogi képviseletre van szüksége? A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvédei segítséget nyújtanak önnek a büntetőeljárás minden szakaszában annak érdekében, hogy kihozzák az Ön ügyéből...

Tovább

Zaklatás Btk. 222.

Ügyvéd Budapest Zaklatás Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Bűncselekmény fogalma

Ügyvéd Budapest BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA Bűncselekmény fogalma: Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli....

Tovább

Rablás Btk. 365.

Védőügyvéd Rablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a...

Tovább

Lopás Btk. 370.

Ügyvéd Budapest Lopás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára...

Tovább

Védőügyvéd feladata

A Védőügyvéd feladata, hogy a büntetőeljárásban a terheltek (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljárjon. Amennyiben Védőügyvéd segítségére van szükség vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és legyen részese annak a sikernek amit elérhetünk az Ön ügyében is....

Tovább