Ha egy házasság véget ér, akkor nem csupán a gyermekek felügyeleti joga és a közös vagyon sorsa felől kell megállapodniuk a feleknek. Hanem az adósságokat is meg kell osztaniuk.
Mivel a családok jelentős része a közös otthon megvásárlásához jelzáloghitelt, államilag támogatott kölcsönt vagy kedvezményt vesz igénybe, a válás nagyon sokszor hitel megosztást is jelent. Az pontosan szabályozva van, hogy az állami támogatásokat mikor és kinek kell visszafizetnie.
Hogy ebből ki milyen részt vállal, abban a párnak kell megállapodnia, ahogyan a felvett hitelekről és más vagyonelemekről is.
Ahogyan házastársi közös vagyon és házastársi különvagyon, úgy közös tartozás és külön tartozás is létezik. A szabályok is hasonlóak, hiszen a pozitív és a negatív vagyonelemek elosztása ugyanúgy történik, a válásnak hitel és értékek szintjén is meg kell történnie.
Ez azt jelenti, hogy a vagyonközösség létrejötte után felvett hitelek, akkor is, ha csak az egyik fél szerepel adósként a szerződésekben, közös tartozásként jelennek meg. Hiszen a kölcsönből vásárolt ingóságok vagy ingatlanok a közös vagyont gyarapítják. Az pedig természetes, hogy a közösen felvett hitel és a házaspárként lehívott állami kedvezmények visszafizetése közös felelősség. Akkor is, ha időközben a házasság és ezzel a vagyonközösség felbomlik.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy a vagyonközösség előtt keletkezett adósság nem közös. Hanem azt terheli, aki a kölcsönt felvette, vagyis a válás hitel szempontjából nem lényeges.
Fontos azonban leszögezni, hogy a vagyonközösség a házasságkötés előtt is létrejöhet. Ha tehát a pár évekig együtt él, egy háztartásban, vagyoni és érzelmi közösségben, akkor az ebben az időszakban keletkező vagyonelemek (pozitív és negatív) is közösek. Ugyanakkor minden olyan tartozás, ami a vagyonközösség előtt keletkezett, külön tartozásnak számít. A külön tartozás nem hajtható be a házastárson, sem az együttélés alatt, sem utána.
Vannak olyan speciális helyzetek is, melyek mentesíthetnek a fizetés alól. Nem kell visszafizetni azt a hitelt, melyet az egyik fél a másik bevonása, tudta nélkül vett fel, és a beleegyezést vélelmezni sem lehet. Amennyiben ez bizonyítható, a vétlen fél mentesül a közös vagyon terhére felvett tartozás alól.
Szintén speciális eset, amikor valaki a különvagyona terhére igényel hitelt és arra is fordítja azt. Ilyen lehet például egy olyan ingatlanra felvett kölcsön, melyet ajándékozás révén szerzett.
A vagyonjogi megállapodás is mentesítheti az egyik felet a fizetési kötelezettség alól, ha ez áll a szerződésben. Gyakori ez a megoldás, amikor a házaspár egyik tagja negatív KHR listás, vagyis nem kaphat hitelt, ilyenkor a megállapodás birtokában a másik fél eladósodhat egyedül is.
Amikor a hitel a különvagyon része, akkor azt a házastárson, akár meglévő, akár felbontott házasságról van szó, nem hajtható be az összeg.
A jellemző azonban az, hogy a házaspárok közösen vesznek fel hitelt, így a házastársi közös vagyont terheli annak visszatérítése. Ilyenkor a válás elkerülhetetlenül hitel megosztást is jelent. Amennyiben a házasság hamarabb felbomlik, mint a hitel futamideje lejár, meg kell oldani a kölcsön törlesztését.
Erre többféle megoldás létezik, melyek közül a tartozás nagysága, a felek anyagi helyzete és a bankkal kötött szerződés alapján kell kiválasztani a legkevésbé megterhelőt.
Ez utóbbi, a bankkal kötött kölcsönszerződés a legfontosabb elem. Az ebben foglaltak akár korlátozhatják is a felek megállapodását. A leglogikusabb és legegyszerűbb lépés ugyanis a hitel előtörlesztése, amit még házasként megtesznek a felek, majd a megmaradó vagyont a bontóperben elosztják.
Ám sok esetben a végtörlesztés feltételei cseppet sem kedvezőek, vagy csak bizonyos időpontokban (5 éves fordulónál) lehet jól kijönni így egy hitelből. Ennek felmérését, a banki szerződés áttekintését érdemes szakemberre bízni, hiszen a válás hitel felvétele után bonyolultabbá válik.
Amennyiben a végtörlesztés a válás beadása előtt nem lehetséges, akár anyagi, akár adminisztratív okok miatt, akkor a hitel átvállalása is megoldás lehet. Egy ingatlan kölcsön esetén például az a fél, aki továbbra is a lakásban lakik majd, egyedüli adósként maradhat a kölcsönben.
Ennek részleteit azonban nem elég átbeszélni. A megegyezést minden esetben írásban kell rögzíteni, mivel ezt a bank és a bíróság is kérheti. A megegyezésben az elszámolásnak és a további törlesztés részletes leírásának is szerepelnie kell. Aki biztosra akar menni az bontóperekben jártas ügyvédet bíz meg a dokumentum megszerkesztésével. Így a további viták elkerülhetőek.
Gyakori az is, hogy a válás hitel birtokában kell megtörténjen, mert egyik fél sem tudja előtörleszteni vagy átvállalni a kölcsönt. Ilyenkor az a fura helyzet is előállhat, hogy bár már rég nincs közös élete a párnak, közös hitele továbbra is van.
A közös törlesztés részleteit is érdemes írásos megállapodásban rendezni, hogy a hitel válás után se okozzon problémát.
A babaváró hitelt csak házaspárok vehetik fel, akik vállalják, hogy 5 éven belül megszületik közös gyermekük. A kölcsön kedvezményes, ami azt jelenti, hogy az állam átvállalja a kamatok egy részét.
Ez a házasság felbomlása esetén már nem jár tovább, így a hitel piaci alapúvá válik. Kivéve, ha a gyermek(ek) megszülettek a válás kimondása előtt. Ha a vállalt gyermekek megszülettek, akkor a válás hitel nélkül zajlik le, hiszen a tőketartozás is megszűnik. (Bővebben Babaváró hitel válás esetén)
A CSOK esetén kicsit bonyolultabb a helyzet. Ha a CSOK-ot felveszi egy házaspár, vállalják, hogy 4-8 vagy épp 10 éven belül a gyermekekkel együtt, a támogatás és esetleges kedvezményes hitel segítségével megvásárolt, felújított vagy kibővített ingatlanban fognak lakni még legalább 10 évig.
Ezt a vállalást nem tudják teljesíteni, ha elválnak. Ahogyan a babaváró hitelnél, úgy a CSOK esetén is lényeges szempont, hogy a vállalt gyermekek megszülettek-e avagy sem. (Bővebben: CSOK válás esetén)
Ha a bevállalt gyerekek nem születtek meg, akkor a felvett támogatást plusz a büntető kamatot vissza kell fizetni az államkasszába. Ez jelentős összeg lehet.
Ha három gyermeket vállaltak, és ebből meg is született egy vagy kettő, akkor ezen gyerekek után járó támogatás összegét levonják. Ilyenkor a fennmaradó összeg válik tartozássá, természetesen kamatokkal együtt. Ráadásul a bontópert követő 60 napon belül, egyösszegben kell törleszteni...
Fontos megjegyezni, hogy ezek mindig közös tartozások. Vagyis mindkét félnek helyt kell állnia a NAV felé, ugyanis ez a hatóság hajtja be az így keletkező tartozásokat.
Mentesül a visszafizetés alól az a pár, ahol megszülettek a vállalt gyermekek. Plusz a támogatással vásárolt ingatlanban is maradnak, hiszen a CSOK feltétele az is, hogy a gyerekek életvitelszerűen ott éljenek.
Ha eladják a CSOK-kal vett ingatlant a válás során, és nem teljesül ez a feltétel, akkor vissza kell fizetni a támogatást. Ilyenkor olyan arányban kell hozzájárulniuk a feleknek a visszatérítéshez, amilyen arányban az eladott ingatlan árából részesültek.
Jól látható a fent leírtakból, hogy a válás hitel esetén nagy körültekintést kíván. Csak a szabályok és a megkötött szerződések ismeretében lehet kellemetlen meglepetésektől és anyagi veszteségtől mentesen végigvinni.
Ehhez elengedhetetlen egy jogász szakértő közreműködése, aki az iratok áttekintése után fel tudja vázolni a lehetséges utakat a feleknek, hogy azok, saját lehetőségeiket számba véve, dönteni tudjanak.
