VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Házassági vagyonjogi per, vagyonmegosztási per menete és költségei

Ha a felek nem tudják békésen rendezni vagyoni viszonyaikat az élettársi vagy házassági vagyonjogi per számukra a megoldás. Az vagyonmegosztási per végkimenetele a felek további életét jelentős mértékben befolyásolja, hiszen nem mindegy milyen anyagi lehetőségekkel vágnak bele a jövőbe. Kié lesz a közös ingatlan? Kié lesz a jövedelmet biztosító közös vállalkozás? Mit tegyek, hogy ne semmizzenek ki? Hogyan tudom a legnagyobb szeletet biztosítani a közös vagyonból? Hogyan próbálják általában egymást átverni a felek? Milyen lesz a viszonyom a volt házastársammal a házastársi közös vagyon megosztása iránti per után?

Ha házastársi közös vagyon megosztása témakörről külön bejegyzésben foglalkoztunk, amit a hivatkozásra kattintással érhet el. Itt részletesen olvashat a vagyonmegosztás szabályairól, hogy kinek mi jár válás esetén. 

Mi az a házassági vagyonjogi per - házastársi közös vagyon megosztása iránti per?

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársi vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve megosztják, a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik. A felek házastársi vagyonközösségének fennállása alatt megszerzett vagyontárgy (a különvagyon kivételével) a házastársak közös vagyonát, osztatlan közös tulajdonát képezi.  

A házassági vagyonjogi per a házastársak vagyonközösségének bírósági megszüntetése, vagy a házastársi közös vagyon megosztása érdekében kezdeményezett polgári peres eljárás. A házastársi közös vagyon megszüntetése nem azonos a házastársi közös vagyon megosztásával. 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per, vagy vagyonmegosztási per célja, a peres felek (volt házastársak) házastársi, és azt megelőző élettársi életközösségének fennállása alatt keletkezett házastársi közös vagyon jogszabályoknak megfelelő megosztása. 

Vagyonjogi per fogalma: A vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető;

Vagyonmegosztási per indítása: mikor és hogyan?

Házassági vagyonjogi per indítható a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetve a házassági életközösség megszűnését követően a vagyonmegosztás, házastársi közös vagyon megosztása érdekében. 

Többségében vagyonmegosztási pert, vagyis a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert szoktak indítani, ezért a válás utáni vagyonmegosztással fogunk foglalkozn.

Hogyan indítható vagyonmegosztási per? 

A rövid válasz az, hogy egy gondosan kiválasztott jó ügyvéddel. 

Hogy miért? 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárást kereseti kérelemmel kell megindítani. A kereseti kérelmet a per tárgyának értékétől függően járásbíróság/kerületi bíróság, vagy törvényszék előtt lehet előterjeszteni.

A per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. Ha a pertárgyérték (az összes követelés értéke összeadva) nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor a pert járásbíróságon, Budapesten a kerületi bíróságon kell megindítani. 

Nem kötelező az ügyvédi képviselet, ha a per tárgyának az értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Viszont ez az a peres eljárás, ahol kifejezetten javasolt az ügyvédi képviseletet, mert komoly gyakorlat nélkül nagyot lehet hibázni. 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perek többségükben bonyolultak. Kifejezetten nehéz tud lenni a különvagyon, értéknövekmény, stb. bizonyítása. Precízen és gyakran nagyon hosszan kell levezetni a tulajdoni arányok alakulását egy egy vagyonelem esetében.  Szinte minden esetben vannak a feleknek az életközösség megszűnését követően egymással szemben keletkezett követelései, amelyeket el kell számolni. Nem egyszerű felállítani egy áttekinthető vagyonmérleget, megjelölni a megosztás módját, levezetni a megtérítési igényeket, azok beszámítását. Ami az előzőeknél is jóval bonyolultabb tud lenni, az az egymásra épülő vagylagos kereseti kérelmek megfogalmazása. 

Sokan állítják azt magukról, hogy értenek a házassági vagyonjogi perhez. Ezzel szemben egy értelmes keresetet nem tudnak összeállítani, a bíróság lépten nyomon hiánypótlásra hívja fel őket. Nem kell nagyot hibázni a kérelem előterjesztésénél ahhoz, hogy az ügyfél sok milliót veszítsen. Gondosan mérlegeljen, mielőtt megbízna valakit a képviseletével.

Az előbbiekben részben megjelöl problémák kiküszöbölése érdekében a nagyobb, 30 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perek esetében kötelező az ügyvédi képviselet. 

Mikor nem érdemes házassági vagyonjogi pert indítani?

A vagyonmegosztási per megindítása előtt érdemes gondosan mérlegelni, hogy a perrel jelenlegi helyzetéhez képest mit nyerhet, és mit veszíthet. Nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem az emberi kapcsolatokra is. 

Mik a hátrányai a házassági vagyonjogi pernek? 

Sokan megkérdezik, hogy a vagyonmegosztási per meddig tart? Hosszú évekig húzódhat, ami alatt a felek viszonya többségében tovább romlik. Sajnos előfordul, hogy a perbe a szülők bevonják a gyerekeket, ami súlyosan rombolni tudja a szülő-gyermek kapcsolatot. A fentieken túl folyamatosan visszatérő stresszhelyzetet teremtenek a bírósági tárgyalások. 

A vagyonjogi pernek mindig van anyagi kockázata. A mai ingatlanárak mellett vagyonmegosztási perben nem nehéz elérni a 25 millió forintos pertárgyértéket.  Ebben az esetben a vagyonmegosztási per illetéke eléri a maximumként fizetendő 1,5 millió forintot. 

Mi az előnye a házassági vagyonmegosztási pernek? 

Természetesen az anyagi javak megszerzése, biztosítása. A per megindítása előtt végig kell gondolni, hogy milyen költségei lehetnek a pernek, és azzal szemben milyen nyereséget, milyen eséllyel érhet el. Azt, hogy milyen eredmény várható a peres eljárástól, a témában tapasztalt ügyvéd meg tudja Önnek mondani. 

A valós tények ismeretében jól fel lehet mérni, hogy mik a felek perbeli esélyei. Mi a minimum amit kapnia kell és mi a maximum, ami egy jól sikerült bizonyítással elérhető. Meg lehet határozni a biztos és bizonytalan pontokat, követeléseket. A várható nyereséget össze lehet vetni a várhatóan felmerülő költségekkel. A kockázatok és az elérhető eredmény mérlegelését követően jóval könnyebb eldönteni, hogy pereskedjen-e az ember. 

Egyértelműen akkor nem érdemes házassági vagyonjogi pert indítani, ha magas a költség, és magas a bizonyítás eredménytelenségének az esélye a várható nyereséggel szemben. Ha a nyereséghez képest alacsonyak a költségek és magas a bizonyítás eredményességének az esélye úgy bátran lehet pereskedni. 

A vagyonmegosztási per menete: mit vizsgál a bíróság?

A teljesség igénye nélkül a  peres eljárás lényegi részét kiemelve:

Perindítás

Házassági vagyonmegosztási per mint minden egyéb peres eljárás a keresetlevél benyújtásával kezdődik. Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság - a felperes értesítése mellett - a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. 

Az ellenkérelemben az alperes alaki, illetve érdemi védekezést terjeszthet elő, ha a keresetlevélben foglaltakat vitatja. A bíróság az ellenkérelem beérkezését követően válaszirat benyújtására hívhatja fel a felperest, illetve a válasziratra viszontválaszt kérhet az alperestől. 

Az alperes a felperes ellen a kereset közlésétől számított 45 napon belül viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A felperes követelésével szembeni ellenkövetelését (beszámítási kifogás) ugyancsak 45 napon belül terjeszthet elő.

A bíróság viszontkeresetet és a beszámítást kézbesíti a felperesnek és felhívja, hogy megfelelő határidőn belül az ellenkérelmét terjessze elő. 

A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy nem terjesztette elő, de a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy további írásbeli perfelvételt nem rendelt el, és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napján legalább 15 nappal megelőzze. 

Perfelvételi szak

A vagyonmegosztási per perfelvételi szakában a peres felek a bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit. A bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A peres felek az összegzésre észrevételt tehetnek, majd megteszik a perfelvételi nyilatkozatokat. Többek között: Mi a pontos kereseti kérelem, ellenkérelem stb. Mi a kérelmek jogalapja, mik a felek tény és jogállításai, van-e azokkal szemben tagadás vagy elismerés. Mik a bizonyítási indítványok, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök stb.

A vagyonjogi per perfelvételi szakaszbán - megkötésekkel de - módosítható a kereseti kérelem, ellenkérelem, viszontkereset, a beszámítási kifogás.  

Ha a felek megtették a perfelvételi nyilatkozataikat a bíróság a perfelvételt lezárja, és nyomban megtartja az érdemi tárgyalást, vagy kitűzi annak időpontját, és a feleket szóban megidézi.  

Érdemi tárgyalási szak

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per érdemi tárgyalási szakaszában a bíróság bizonyítást folytat le, és eldönti a pert. A bizonyítás kereteit a perfelvételi nyilatkozatok határozzák meg. 

Az érdemi tárgyalási szakaszban a kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, vagy utólagos bizonyításnak, bizonyítási indítvány előterjesztésének csak kivételes esetben lehet helye. 

Vagyonmegosztási perben általában több érdemi tárgyalást is tart a bíróság. A tárgyalások a bíróság leterheltségétől függően 1-1,5 havonta kerülnek kitűzésre. Hogy hány darab tárgyalásra van szükség, az függ a bírsóság időbeosztásától - egész nap tud tárgyalni, vagy csak néhány órát - illetve, hogy milyen terjedelmű bizonyítást kell felvennie. 

Az érdemi szakban a bíróság meghallgatja a feleket, az általuk indítványozott tanúkat. Beszerzi az indítványozott szakértői véleményeket, megvizsgálja a becsatolt bizonyítékokat.

A perben jelentős tényeket - törvény eltérő rendelkezése  hiányában - annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. 

Ha a per a határozathozatalra megérett - a bíróság minden általa lényegesnek ítélt, a felek által indítványozott bizonyítást felvett - a tárgyalást berekeszti. 

A bíróság a tárgyalás berekesztését követően - gondos mérlegelést követően - a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a közléstől számított 15 nap. Az ítélet akkor minősül közöltnek, amikor azt kézbesítették, tehát a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet írásban megfellebbezni. 

Vagyonmegosztási költsége

A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

Házastársi, vagy élettársi vagyonjogi per esetében az egyik legnagyobb költség, ami az eljárás megindításakor fizetendő az eljárási illeték. További költségként merül fel az ügyvédi munkadíj, szakértő részvétele esetében a szakértői díj, vagy a tanúk megjelenésével felmerült költség. A költség megtérítését annak felszámításával lehet kérni, érvényesíteni az ellenérdekű féllel szemben. [A felszámításra részletes szabályait a Pp. 81.§ tartalmazza.] 

A bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatában hivatalból dönt. A pernyertes fél perköltségét a perveszes fél téríti meg. Ez azt jelenti, ha körültekintően lett előterjesztve a keresetlevél, és az abban foglaltaknak megfelelően döntött a bíróság, akkor a felperes teljes költségét az alperes viseli. 

Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. 

Nézzünk egy egyszerű példát. 50 millió Ft követelése áll fenn az alperessel szemben, aki a teljes összeget vitatja. Szerinte nem tartozik 1 forinttal sem. 

Ha a bíróság megítéli Önnek az 50 millió Ft-ot, akkor a teljes perköltséget az alperes viseli. Tehát viseli az Ön által előlegezett eljárási illetéket, szakértői díjakat, az Ön ügyvédjének a díját stb. Ha a bíróság 25 millió Ft-ot ítél meg, akkor megfelezi az összes költséget a felek között. Ha a kereseti kérelmet elutasítja és nem ítél meg 1 forintot sem, akkor Ön viseli: az eljárási illetéket, szakértői díjat, az alperes ügyvédi munkadíját, a saját ügyvédi munkadíját stb. tehát minden költséget. 

Vagyonmegosztási per illetéke

A bírósági eljárási illetékről az 1990. évi XCIII. törvény VI. fejezete rendelkezik. Az eljárási illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának az értéke. A per tárgyának az értéke keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A követelés vagy más jog értéke dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével egyezik meg. 

Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

Nézzünk egy példát arra, pontosan mit jelentenek a fenti rendelkezések. 

Felperes és alperes férj és feleség volt, de fél éve elváltak, a házastársi közös vagyont még nem osztották meg.  Van 1 ingatlanuk aminek 1/2 - 1/2 arányban tulajdonosai. Ha felperes az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szeretné megszüntetni, hogy alperes tulajdonrészét megváltja, úgy a pertárgy értéke alperes tulajdonjogának az értéke. Legyen 20 millió forint. 

Ha ezen felül további kérelme is van felperesnek, például 1 millió forint megfizetésére kéri kötelezni alperest, akkor az 1 millió forintot hozzá kell adni a 20 millióhoz, így a pertárgyérték 21 millió forint lesz. 

Az elsőfokú bírósági eljárások illetékének általános mértéke pertárgyérték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft. Azaz 21 millió forint pertárgyérték esetében 1.260.000,- Ft. 

Jó hír, hogy aki vagyoni jövedelmi viszonyai miatt nem tudja megfizetni az eljárási illetéket költségmentességet vagy költségfeljegyzési jog engedélyezését kérheti a bíróságtól. A formanyomtatványt ide kattintva töltheti le. 

Vagyonmegosztási per ügyvédi munkadíja

A pertárgy értékének jelentősége van az ügyvédi munkadíj megállapítása során is [lásd a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletet]. 

A rendelet értelmében polgári eljárásban az ügyvédi munkadíj
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a
b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

Ez 50 milliós pertárgyérték esetében a b) pont alapján (10 millió után 500.000+ 40 millió után 1.200.000,- Ft azaz) 1.700.000,- Ft.

Az hivatkozott rendelettől eltérően az eljáró ügyvéd az ügy egyszerűségétől vagy bonyolultságától függően más (akár alacsonyabb akár magasabb) összegben is meghatározhatja az ügyvédi megbízási díj összegét. Az előzőekben említett számok iránymutatásnak alkalmasak. 

Élettársi vagyonjogi per

Az élettársi vagyonjogi per szabályai, a per megindítása, menete és költségei teljes mértékben megegyeznek a fentiekben foglaltakkal. Az eltérés mindössze annyi, hogy a vagyonjogi szabályozása az élettársaknak bonyolultabb mint a házastársaké. Nagyobb szakmai felkészülést és több munkát igényel az ügyvédtől a keresetlevél elkészítése. 

Gyakori kérdések

Mennyibe kerül egy vagyonmegosztási per?

A perek közül a viszonylag költséges kategóriába tartozik. Az egyszerűbb pereket is nehéz megúszni 1 millió forintos költség alatt. Azonban jó hír, hogy ha megnyeri a pert akár a teljes költségét is érvényesítheti a másik félen.

Meddig tart egy vagyonmegosztási per?

Ha a felek egyezséggel le tudják zárni a vitájukat, akkor fél év alatt is befejeződhet. Ha nem, úgy hosszú évekig is eltarthat a vitás kérdések számától függően.

DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ÜGYVÉD

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik, hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

Jogi szótár

Tájékozódjon jogi kérdésekben a honlapunkon!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt válóperes ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

GYEREKTARTÁS
Hogyan lehet befolyásolni a gyerektartás összegét? Mi eláruljuk Önnek!
LÁTHATÁSI JOG
Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? A részletekért kattintson!
GYERMEKELHELYEZÉS
Kérjen profiktól tanácsot a szülői felügyeleti jog gyakorlása szabályozásának kérdésében!
VÁLÓPER
A legkeményeb válóper is csuklógyakorlat számunkra!
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram