BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Hivatali vesztegetés Btk. 293.

Hivatali Vesztegetés - Btk. 293. § - 294. §Vesztegetés miatt büntető eljárást indítottak Ön ellen, pedig nem is adott át „kenőpénzt, jattot, sápot, csúszópénzt, ” senkinek!

Mi is az a hivatali vesztegetés?

Az alábbi hétköznapi példa sokak számára ismerősnek tűnhet, azonban a vesztegetés törvényi tényállásának rövid magyarázata újdonságként is hathat.

László – foglakozása szerint plasztikai sebész – a személygépkocsijával egy kis város főútján haladt és közben a kezében tartott mobiltelefonján beszélt. Ezt észlelte a szemből közlekedő rendőrjárőr, aki a rendőrautóval azonnal megfordult és megállásra szólította fel Lászlót. Az igazoltatás után a rendőr ismertette az elkövetett szabályszegő magatartást, valamint az ellenőrzés során megállapított alkoholfogyasztás mértékét és ismertette ezek jogkövetkezményeit.

László az eljárás elkerülése végett felajánlott és átnyújtott kétszázezer forintot a rendőr részére, aki az összeget visszautasította, majd vesztegetés, valamint járművezetés ittas állapotban bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előállította a helyi rendőrkapitányságra. A cselekmény szemtanúja volt egy a járdán éppen ott kíváncsiskodó gyalogos, és természetesen a rendőr járőrtársa is. Lászlót az elkövetett cselekményei miatt gyanúsítottként hallgatták ki és a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító ítéletet mondott ki a vesztegetés elkövetése miatt is.

A tapasztalatok alapján vannak olyan személyek, akik a fenti cselekményt nem tartják különösebben jogellenesnek, mivel abban az esetben, ha a rendőr elfogadja az összeget, akkor azt mondják egy baráti beszélgetés alkalmával, hogy milyen rendes, elnéző volt a „yard” és csak egy kis „jattot” adott neki. Pedig ebben az esetben a vesztegetés megjelenik mindkét oldalon, vagyis a rendőr részéről is, és a készpénzt átadó részéről is, amit a törvény komoly büntetéssel rendel büntetni.

Hivatali Vesztegetés Btk. 293. §

Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatalos személyek körét a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja részletesen felsorolja. Példálózó jelleggel ide tartozik a rendőr, az ügyész, a bíró, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó stb…

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, a cselekménnyel összefüggésben álló pozitív változást jelent. Az előny lehet vagyoni és nem vagyoni is, vagyis a vesztegetés során az előny nemcsak a készpénzre korlátozódik, hanem az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas fogalom körébe tartozókra is. Tehát előny lehet ajándék, valamely szolgáltatás, indokolatlanul magas árengedmény, kedvezmény, a tartozás elengedése, valamely kereseti lehetőség, például másodállásbeli foglalkoztatás biztosítása, a kamatmentes kölcsön, de még a szexuális szolgáltatás, stb…. is ebbe a kategóriába tartozhat.

Amikor valakit befolyásolni törekszünk, akkor valamilyen magatartás tanúsítására, vagy éppen attól való tartózkodásra, nem tevésre próbáljuk rávenni. A vesztegetés elkövetéséhez nem szükséges az, hogy a felajánlott előnnyel (pénzzel) elérjük a célunkat, vagyis nem kell, hogy a hivatalos személy elfogadja azt. A vesztegetés már az előny felajánlásával megvalósul az aktív vesztegető részéről.

A tényállások további megértése miatt a bűncselekmények alanyaival, vagy ha inkább úgy tetszik tetteseivel is kell foglalkozni egy keveset, mivel különbséget kell tenni a hivatali vesztegetés aktív és passzív formái között.

Aki átadja vagy ígéri az előnyt és ezzel befolyásolni törekszik a hivatalos személyt a működésével (tevékenységével) kapcsolatban ő a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár csak az előny ígéretet elfogadja, esetleg kéri ő a hivatali passzív vesztegető. Egyszerűbben, aki valamely hivatalos ügyben eljárva a vonatkozó normákon kívül akar valamit elintézni és ezért cserébe ad, ígér aktív, aki tartja a markát, vagy ígéretet fogad el az passzív vesztegető.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

László a plasztikai sebész cselekményét a törvény 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, hiszen a vele szemben intézkedő rendőrnek kötelessége, hogy a szabálysértés elkövetése (kézben tartott telefonnal telefonálás), illetve a vérének alkohol koncentrációjától függően ittas vezetés szabálysértése, vagy bűntette miatt a szükséges intézkedéseket megtegye, az eljárást megindítsa. A rendőr hiába nem fogadta el a felajánlott pénzt, László azzal, hogy eredménytelenül, de megpróbálta „megvenni” a rendőrt a cselekményt elkövette.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Hivatali Vesztegetés Elfogadása

Btk. 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) az előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Amennyiben László sikerrel járt volna, és a rendőrt sikerül rávennie arra, hogy engedje őt el, akkor rendőrt a törvény a passzív hivatali vesztegetés elkövetése miatt 2-8 évig, vagy akár (ha vezető beosztású hivatalos személyként követi el) 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel is bünteti, ugyanis a rendőr a hivatali kötelességét szegi meg, mivel a rá vonatkozó jogszabályok és egyéb normák határozzák meg szolgálati feladatait, amelyet kötelességszerűen kell végrehajtania. Másként: a rendőr észleli a szabályszegő magatartást és azt szankcionálnia kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Természetesen mind a fenti példánkat, mind a vesztegetés cselekményének a minősítését tovább bonyolítja, ha László nem közvetlenül a rendőrnek, hanem rá tekintettel harmadik személynek (például a feleségének) ad vagy ígér előnyt, ajánl fel például egy pár új keblet. A törvény annak ellenére, hogy a rendőr feleségének esztétika látványán, és akár a rendőr házasságán – ezen keresztül a munkájának minőségén - is sokat javíthat a felajánlás, ugyancsak bűncselekményként értékel a cselekményt.

Mindenesetre az megállapítható, hogy nem egyszerű a hatóság részéről történő bizonyítás, de a megindított büntetőeljárásban való védekezés sem. A nyomozóhatóságok kimutatásai szerint a nyomozások megindulását az alábbi okok teremthetik meg:

– életviszonyok hirtelen pozitív irányú megváltozása;
– a vizsgált személy hivatalos jövedelméből nem magyarázható költekezés;
– személyes, társas problémák kialakulása;
– olyan meghívások elfogadása, amelyek soha nem kerülnek viszonzásra;
– előléptetés, kinevezés elutasítása;
– nagy értékű ajándékok érkezése, elfogadása;
– indokolatlan „túlórázás”;
– megalapozatlan döntések meghozatala;
– a belső ellenőrzés manipulálása;
– felesleges, indokolatlan beszerezések;
– stb.

A nyomozó hatóságok kiemelt figyelmet és sok energiát fordítanak a korrupciós bűncselekmények felderítésére, míg a törvény szigorúan rendeli büntetni mind a hivatali aktív, mind a hivatali passzív vesztegetést.

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága? Határozott képviseletet biztosítunk. Forduljon hozzánk bizalommal!

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon büntetőjogi kérdésekben nagy tapasztattal rendelkező szakértő szerzőink cikkeiből!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram