Házastársi közös vagyon

Házastársak válása esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen vagyoni elemek tartoznak a házastársi közös vagyon, illetve a házastársi különvagyon körébe. Mielőtt vagyonjogi kérdésben egyezséget kötne a házastársával, kérje ki szakértő ügyvéd tanácsát. Kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédi csapatától. Mérjék fel együtt a lehetőségeit!

Házastársi vagyonközösség - házastársi közös vagyon

A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben széleskörű rendelkezéseket tehetnek, amiről külön bejegyzésben foglalkozunk.

Fontos azonban, ha a felek nem kötnek szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Házassági vagyonközösség kezdete

A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetével jön létre. Ha nem jön létre életközösség, úgy nem jön létre házastársi vagyonközösség sem. Az életközösség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felek között érzelmi és gazdasági kapcsolat áll fenn. 

Ha a felek a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, úgy a házastársi vagyonközösség kezdete az élettársi életközösség kezdetére visszanyúlik. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Tehát ha valamelyik fél arra hivatkozik, hogy a házasságkötést követően az életközösség a felek között nem jött létre, úgy azt a vélelemmel szemben neki kell bizonyítania. 

Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Házastársi közös vagyon

Házassági vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha például valamelyik házastárs dolgozik amiért fizetést kap, azt úgy kell tekinteni, mintha ketten közösen kapták volna. Ez akkor is igaz, ha a másik fél egyáltalán nem végez munkát még a háztartásban sem. Nincs én kerestem – te kerested, én pénzem – te pénzed. Minden az életközösség alatt megkeresett pénzt közösen kerestünk. 

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Tehát a vélelem szerint házastársi közös vagyon minden, ami bármelyik fél tulajdonában van a vagyonközösség fennállása alatt. Ezt a vélelmet természetesen meg lehet dönteni, ha valamelyik fél bizonyítani tudja, hogy adott vagyontárgy a különvagyonát képezi. Már csak a bizonyítás érdekében is érdemes házastársi vagyonjogi szerződést kötni. 

A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a házastársi közös vagyon terhére történt. 

Hogy ez érthetőbb legyen nézzük a következő példát: A házastársaknak van egy közösen vásárolt háza, amit kölcsöntartozás terhel. Ha a kölcsön részleteit bármelyik fél törleszti, azt úgy kell tekinteni, mintha közös vagyonból történt volna. Ez abban az esetben is igaz, ha valamelyik fél a különvagyonából teljesített. Ha a különvagyonból teljesítő fél, bizonyítani tudja, hogy a különvagyonából fizetett, úgy a házastársától a rá eső rész megtérítését követelheti.

Mi van akkor, az ingatlan az egyik fél különvagyonát képezi, és annak törlesztéseit maga fizeti? Ezt az esetet is úgy kell tekinteni, hogy a fizetés a házassági közös vagyon terhére történt. Itt is van helye természetesen a vélelem megdöntésének.   

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Házastársi közös vagyon része a tartozás

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Nem csak az előnyök, hanem a kötelezettségek is megoszlanak a felek között. A házastársi vagyonközösség részét képezi nem csak a felek jövedelme, hanem az adóssága is.

Ha az egyik házastárs például kölcsönt vett fel, úgy az ebből eredő tartozások a feleket a jogosulttal szemben egyenlően terhelik. Ez csak abban az esetben igaz, ha a kölcsönt az életközösség, házastársi vagyonközösség fennállása alatt vette fel. Ha a kölcsönt az életközösség megkezdése előtt vette fel, úgy az a kölcsönt felvevő fél különvagyona, külön adóssága. 

Házastársi külön vagyon

Nem képezik a házassági vagyonközösség részét azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A házastárs különvagyonához tartozik

  • a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; (például ingatlan)
  • b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  • c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  • d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; (például kártérítés) 
  • e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  • f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak: azok az ingóságok, amelyek rendeltetésüknél fogva a mindennapi életvitel során kizárólag egyik vagy másik házastárs személyes használatára szolgálnak. 

Azt, hogy a vagyontárgy személyes használatra szolgál-e, az általános felfogás szerint kell megítéln. Nem tekinthetők személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges nagy értékű dolgok (pl. értékes hangszer, orvosi műszerek, üzlet berendezése) és nem tartoznak ebbe a körbe a hobbiból, kedvtelésből gyűjtött nagy értékű tárgyak (bélyeggyűjtemény, könyvritkaságok, a vadásztrófeái).

A szokásos mértéket nem a közfelfogás, hanem az érintett felek jövedelmi-vagyoni viszonyai, életvitele alapján kell megítélni. Nem tartoznak a különvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek használata személyhez tapad ugyan, de értékük a felek vagyoni helyzetének, vagyonuk összértékéhez képest kiemelkedően magas. Ilyen lehet a nercbunda, férfiaranyóra, nagy értékű ékszerek. Nem különvagyon az a vagyontárgy sem, amely személyes használatra szolgál ugyan, de a házastársak közös célból, pl. pénzbefektetés érdekében vásárolták. Fontos szempont az is, hogy az egyik, illetve a másik házastárs által személyesen használt ingóságok értéke között ne legyen aránytalanul nagy különbség. [HVG-ORAC Polgári jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára.]

Mikor lesz a házastárs különvagyona a házastársi vagyonközösség része?

A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, házastársi vagyonközösség részét képezi.

Példával: Feleségnek vagy egy különvagyonát képező ingatlana amit bérbeadás útján hasznosít. Minden hónapban átveszi a bérleti díjat. A bérleti díjból megfizeti a költségeket. Ilyenek az adók, a kisebb javítási, karbantartási költségek stbi. A költségek kifizetését követően megmaradó bérleti díj a házastársi közös vagyon részét képezi.

Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. 

Tehát ingatlan, vagy az ingatlan helyébe lépő érték soha, de soha nem lesz a házastársi vagyonközösség része. A berendezési és felszerelési tárgy sem lesz soha a házastársi közös vagyon része. Senki ne gondolja azt, hogy azért mert együtt élt valakivel akár 30 évet, a különvagyoni ingatlanára igényt tarthat. Szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy például az átlagos (nem antik) étkezőasztal. Ha ezt az asztalt értékesíti a tulajdonosa, az asztal vételára lesz 5 év együttélés után a házastársi vagyonközösség része.

Házastársi közös vagyon részét nem képező különvagyon terhei és tartozásai

A házastárs különvagyonát terheli az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. Ilyen az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön. A törvényen alapuló tartási kötelezettség akkor sem minősül külön tartozásnak, ha az életközösség megkezdését megelőzően keletkezett. Nem lehet a házastárssal szemben követelésként érvényesíteni az általa eltartott személy (például gyermeke) tartására megfizetett összeg felét. 

A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

  • a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
  • b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
  • c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
  • d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott (ilyen például a bűncselekményből eredő kártérítés), ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben. Tehát a házastárs harmadik személlyel szemben felelősséggel tartozik, de házastársával szemben követeléssel, elszámolási igénnyel élhet.

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

A házastársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állagmegóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése a házassági közös vagyon körében

A házastársi közös vagyon részét képező, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.

A házastársnak az előző két bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs – a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint – felel.

Költségek és kiadások viselése a házastársi közös vagyonhoz tartozó tárgyak esetén

A Házastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.

Ha a közös vagyon a megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak külön vagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség fennállása alatt

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.

Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve. Ez történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A házastárs hozzájárulásának vélelme

A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs kizárólag akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Házastársi vagyonközösség megszűnése

A vagyonközösség megszűnik, ha

  1. a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
    b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
    c) a házassági életközösség megszűnik.

Leggyakrabban a házastársi vagyonközösség a felek házassági életközössége miatt szűnik meg. Miután a felek életközössége megszűnt, kizárólag házastársi közös vagyonról beszélhetünk, házastársi vagyonközösségről már nem.

A felek házassági életközössége akkor szűnik meg, amikor a felek érzelmi és vagyonközössége is megszakad. Számtalan alkalommal előfordul, hogy a felek érzelmi közössége jóval a közös gazdálkodás előtt megszakad. A felek elhidegülnek egymástól, gyakran külön hálószobába költöznek, a külvilág felé is felvállalják érzelmi közösségük megszakadását, miközben a továbbiakban is közösen gazdálkodnak. Közösen tartják fenn a háztartás, és a továbbiakban is közös gazdasági céljaik elérése érdekében közös beruházásokat eszközölnek, közösen dolgoznak érte. A felek életközössége csak akkor szűnik meg, ha mind az érzelmi mind a gazdasági közösségük megszűnik. A házassági életközösség megszűnésével egyidejűleg a házastársi vagyonközösség is megszűnik.

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől kezdve a felek jövedelmei a továbbiakban már nem keletkeztet házastársi közös vagyont.  A felek önálló jövedelmei a feleket önállóan illeti meg. Ettől az időponttól kezdve például a közösen lakott ingatlan költségeinek a fizetése a feleket közösen terheli. Ha csak az egyik házastárs fizeti, akkor a megfizetett összeg másik házastársra eső részét – általában a felét – követelheti.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időben

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársi közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a – korábban ismertetett –  közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is

  1. a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;
  2. b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;
  3. c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és
  4. d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

A felsorolásban foglalt rendelkezés nem érinti a házastársi közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok

A házastárs a házastársi vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házastársi közös vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség

Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén

A házastársi közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai

Ha a házastárs a másik házastársnak a házastársi közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

A házastársnak a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján

Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

Ha a házasfelek egyike a másik fél tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett a közös vagyont képező készpénz jelentős részéről, ami nem térült meg, a közös vagyon megosztása során ezt az összeget a jogellenesen rendelkező házastárs oldalán kell a vagyonmérlegbe beállítani és elszámolni [Pfv.II.22.012/2015.]

Közös kötelezettség kizárása

A törvénykönyv által előírt felelősséget kizárni a házastárs által között szerződések vonatkozásában a felek által megkötött házassági vagyonjogi szerződésben lehet

Miért jó, ha kizárjuk ezt a törvény erejéből adódó kötelezettséget? Mert ebben az esetben ha a tudta nélkül köt a házastársa szerződést, vállal kötelezettséget, az Önt nem terheli. Természetesen abban az esetben sem terheli, ha tudott a szerződéskötésről. Ezen felül mindkét fél érdekeit is képviselheti ez a megoldás, amivel egy balul sikerült üzletkötés esetén vagyon egy része megmenthető.

Hogyan lehet visszaélni a “kötelezettségvállalással”?

A fentieken túl fontos lehet azért is, mert letisztítja a felek egymás közötti vagyoni viszonyait egy esetleges vagyonjogi vita kapcsán. A vagyonjogi perekben előfordul, hogy a házastársak egyike válás esetén, a házastárs felelősségével vissza próbál élni. Valótlanul azt állítja például, hogy nagy összegű kölcsönt vett fel, amely visszafizetése a felek közös kötelezettsége. 

A felek házastársi közös vagyonának és külön vagyonának elhatárolása vagyonjogi szerződés nélkül nagyon nehéz, vitákkal terhelt feladat tud lenni. Ha szeretik egymást és életük végéig terveznek a kapcsolatukkal, megtisztelhetik egymást azzal, hogy vagyonjogi szerződést kötnek. Amikor valaki házat épít nem azt tervezi, hogy az le fog égni. Mégis aki körültekintő, megtervezi és kiépíti a menekülő utat, hogy senki ne égjen bent ha baj van. A vagyonjogi szerződés is olyan mint a menekülő út. Mindenkinek jól jöhet. Ráadásul sokkal több házasság ér véget bontással, mint ahány ház ég le. Kössenek vagyonjogi szerződést.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Bíróság illetékesség kereső

dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik kérjen konzultációs időpontot.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Vegye igénybe jogi kereső szolgáltatásunkat! 

Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.