VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Házastársi közös vagyon

Házastársak válása esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen vagyoni elemek tartoznak a házastársi közös vagyon, illetve a házastársi különvagyon körébe. Mielőtt vagyonjogi kérdésben egyezséget kötne a házastársával, kérje ki szakértő ügyvéd tanácsát. Kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédi csapatától. Mérjék fel együtt a lehetőségeit!

Házastársi vagyonközösség - házastársi közös vagyon

A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben széleskörű rendelkezéseket tehetnek, amiről külön bejegyzésben foglalkozunk.

Fontos azonban, ha a felek nem kötnek szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Házassági vagyonközösség kezdete

A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetével jön létre. Ha nem jön létre életközösség, úgy nem jön létre házastársi vagyonközösség sem. Az életközösség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felek között érzelmi és gazdasági kapcsolat áll fenn.

Ha a felek a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, úgy a házastársi vagyonközösség kezdete az élettársi életközösség kezdetére visszanyúlik. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Tehát ha valamelyik fél arra hivatkozik, hogy a házasságkötést követően az életközösség a felek között nem jött létre, úgy azt a vélelemmel szemben neki kell bizonyítania.

Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Házastársi közös vagyon

Házassági vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha például valamelyik házastárs dolgozik amiért fizetést kap, azt úgy kell tekinteni, mintha ketten közösen kapták volna. Ez akkor is igaz, ha a másik fél egyáltalán nem végez munkát még a háztartásban sem. Nincs én kerestem - te kerested, én pénzem - te pénzed. Minden az életközösség alatt megkeresett pénzt közösen kerestünk.

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Tehát a vélelem szerint házastársi közös vagyon minden, ami bármelyik fél tulajdonában van a vagyonközösség fennállása alatt. Ezt a vélelmet természetesen meg lehet dönteni, ha valamelyik fél bizonyítani tudja, hogy adott vagyontárgy a különvagyonát képezi. Már csak a bizonyítás érdekében is érdemes házastársi vagyonjogi szerződést kötni.

A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a házastársi közös vagyon terhére történt.

Hogy ez érthetőbb legyen nézzük a következő példát: A házastársaknak van egy közösen vásárolt háza, amit kölcsöntartozás terhel. Ha a kölcsön részleteit bármelyik fél törleszti, azt úgy kell tekinteni, mintha közös vagyonból történt volna. Ez abban az esetben is igaz, ha valamelyik fél a különvagyonából teljesített. Ha a különvagyonból teljesítő fél, bizonyítani tudja, hogy a különvagyonából fizetett, úgy a házastársától a rá eső rész megtérítését követelheti.

Mi van akkor, az ingatlan az egyik fél különvagyonát képezi, és annak törlesztéseit maga fizeti? Ezt az esetet is úgy kell tekinteni, hogy a fizetés a házassági közös vagyon terhére történt. Itt is van helye természetesen a vélelem megdöntésének.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Házastársi közös vagyon része a tartozás

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Nem csak az előnyök, hanem a kötelezettségek is megoszlanak a felek között. A házastársi vagyonközösség részét képezi nem csak a felek jövedelme, hanem az adóssága is.

Ha az egyik házastárs például kölcsönt vett fel, úgy az ebből eredő tartozások a feleket a jogosulttal szemben egyenlően terhelik. Ez csak abban az esetben igaz, ha a kölcsönt az életközösség, házastársi vagyonközösség fennállása alatt vette fel. Ha a kölcsönt az életközösség megkezdése előtt vette fel, úgy az a kölcsönt felvevő fél különvagyona, külön adóssága.

Házastársi külön vagyon

Nem képezik a házassági vagyonközösség részét azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A házastárs különvagyonához tartozik

  • a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; (például ingatlan)
  • b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  • c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  • d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; (például kártérítés)
  • e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  • f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak: azok az ingóságok, amelyek rendeltetésüknél fogva a mindennapi életvitel során kizárólag egyik vagy másik házastárs személyes használatára szolgálnak.

Azt, hogy a vagyontárgy személyes használatra szolgál-e, az általános felfogás szerint kell megítéln. Nem tekinthetők személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges nagy értékű dolgok (pl. értékes hangszer, orvosi műszerek, üzlet berendezése) és nem tartoznak ebbe a körbe a hobbiból, kedvtelésből gyűjtött nagy értékű tárgyak (bélyeggyűjtemény, könyvritkaságok, a vadásztrófeái).

A szokásos mértéket nem a közfelfogás, hanem az érintett felek jövedelmi-vagyoni viszonyai, életvitele alapján kell megítélni. Nem tartoznak a különvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek használata személyhez tapad ugyan, de értékük a felek vagyoni helyzetének, vagyonuk összértékéhez képest kiemelkedően magas. Ilyen lehet a nercbunda, férfiaranyóra, nagy értékű ékszerek. Nem különvagyon az a vagyontárgy sem, amely személyes használatra szolgál ugyan, de a házastársak közös célból, pl. pénzbefektetés érdekében vásárolták. Fontos szempont az is, hogy az egyik, illetve a másik házastárs által személyesen használt ingóságok értéke között ne legyen aránytalanul nagy különbség. [HVG-ORAC Polgári jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára.]

Mikor lesz a házastárs különvagyona a házastársi vagyonközösség része?

A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, házastársi vagyonközösség részét képezi.

Példával: Feleségnek vagy egy különvagyonát képező ingatlana amit bérbeadás útján hasznosít. Minden hónapban átveszi a bérleti díjat. A bérleti díjból megfizeti a költségeket. Ilyenek az adók, a kisebb javítási, karbantartási költségek stbi. A költségek kifizetését követően megmaradó bérleti díj a házastársi közös vagyon részét képezi.

Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Tehát ingatlan, vagy az ingatlan helyébe lépő érték soha nem lesz a házastársi vagyonközösség része. Szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy például egy átlagos (nem antik) étkezőasztal, turmix gép. Ha az étkezőasztalt, turmix gépet a felek a mindennapi közös életvitel körében használják, úgy azok 5 évi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Ebbe az időszakban nem számít bele a házasságkötést megelőző életközösség időtartama.

Házastársi közös vagyon részét nem képező különvagyon terhei és tartozásai

A házastárs különvagyonát terheli az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. Ilyen az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön. A törvényen alapuló tartási kötelezettség akkor sem minősül külön tartozásnak, ha az életközösség megkezdését megelőzően keletkezett. Nem lehet a házastárssal szemben követelésként érvényesíteni az általa eltartott személy (például gyermeke) tartására megfizetett összeg felét.

A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

  • a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
  • b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
  • c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
  • d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott (ilyen például a bűncselekményből eredő kártérítés), ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben. Tehát a házastárs harmadik személlyel szemben felelősséggel tartozik, de házastársával szemben követeléssel, elszámolási igénnyel élhet.

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

A házastársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állagmegóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése a házassági közös vagyon körében

A házastársi közös vagyon részét képező, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.

A házastársnak az előző két bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint - felel.

Költségek és kiadások viselése a házastársi közös vagyonhoz tartozó tárgyak esetén

A Házastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.

Ha a közös vagyon a megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak külön vagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség fennállása alatt

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.

Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve. Ez történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A házastárs hozzájárulásának vélelme

A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs kizárólag akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Házastársi vagyonközösség megszűnése

A vagyonközösség megszűnik, ha

  1. a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
    b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
    c) a házassági életközösség megszűnik.

Leggyakrabban a házastársi vagyonközösség a felek házassági életközössége miatt szűnik meg. Miután a felek életközössége megszűnt, kizárólag házastársi közös vagyonról beszélhetünk, házastársi vagyonközösségről már nem.

A felek házassági életközössége akkor szűnik meg, amikor a felek érzelmi és vagyonközössége is megszakad. Számtalan alkalommal előfordul, hogy a felek érzelmi közössége jóval a közös gazdálkodás előtt megszakad. A felek elhidegülnek egymástól, gyakran külön hálószobába költöznek, a külvilág felé is felvállalják érzelmi közösségük megszakadását, miközben a továbbiakban is közösen gazdálkodnak. Közösen tartják fenn a háztartás, és a továbbiakban is közös gazdasági céljaik elérése érdekében közös beruházásokat eszközölnek, közösen dolgoznak érte. A felek életközössége csak akkor szűnik meg, ha mind az érzelmi mind a gazdasági közösségük megszűnik. A házassági életközösség megszűnésével egyidejűleg a házastársi vagyonközösség is megszűnik.

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől kezdve a felek jövedelmei a továbbiakban már nem keletkeztet házastársi közös vagyont.  A felek önálló jövedelmei a feleket önállóan illeti meg. Ettől az időponttól kezdve például a közösen lakott ingatlan költségeinek a fizetése a feleket közösen terheli. Ha csak az egyik házastárs fizeti, akkor a megfizetett összeg másik házastársra eső részét – általában a felét – követelheti.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időben

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársi közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a – korábban ismertetett -  közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is

  1. a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;
  2. b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;
  3. c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és
  4. d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

A felsorolásban foglalt rendelkezés nem érinti a házastársi közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok

A házastárs a házastársi vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házastársi közös vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség

Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén

A házastársi közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai

Ha a házastárs a másik házastársnak a házastársi közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

A házastársnak a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján

Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

Ha a házasfelek egyike a másik fél tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett a közös vagyont képező készpénz jelentős részéről, ami nem térült meg, a közös vagyon megosztása során ezt az összeget a jogellenesen rendelkező házastárs oldalán kell a vagyonmérlegbe beállítani és elszámolni [Pfv.II.22.012/2015.]

Közös kötelezettség kizárása

A törvénykönyv által előírt felelősséget kizárni a házastárs által között szerződések vonatkozásában a felek által megkötött házassági vagyonjogi szerződésben lehet

Miért jó, ha kizárjuk ezt a törvény erejéből adódó kötelezettséget? Mert ebben az esetben ha a tudta nélkül köt a házastársa szerződést, vállal kötelezettséget, az Önt nem terheli. Természetesen abban az esetben sem terheli, ha tudott a szerződéskötésről. Ezen felül mindkét fél érdekeit is képviselheti ez a megoldás, amivel egy balul sikerült üzletkötés esetén vagyon egy része megmenthető.

Hogyan lehet visszaélni a “kötelezettségvállalással”?

A fentieken túl fontos lehet azért is, mert letisztítja a felek egymás közötti vagyoni viszonyait egy esetleges vagyonjogi vita kapcsán. A vagyonjogi perekben előfordul, hogy a házastársak egyike válás esetén, a házastárs felelősségével vissza próbál élni. Valótlanul azt állítja például, hogy nagy összegű kölcsönt vett fel, amely visszafizetése a felek közös kötelezettsége.

A felek házastársi közös vagyonának és külön vagyonának elhatárolása vagyonjogi szerződés nélkül nagyon nehéz, vitákkal terhelt feladat tud lenni. Ha szeretik egymást és életük végéig terveznek a kapcsolatukkal, megtisztelhetik egymást azzal, hogy vagyonjogi szerződést kötnek. Amikor valaki házat épít nem azt tervezi, hogy az le fog égni. Mégis aki körültekintő, megtervezi és kiépíti a menekülő utat, hogy senki ne égjen bent ha baj van. A vagyonjogi szerződés is olyan mint a menekülő út. Mindenkinek jól jöhet. Ráadásul sokkal több házasság ér véget bontással, mint ahány ház ég le. Kössenek vagyonjogi szerződést.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Bíróság illetékesség kereső

DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ÜGYVÉD

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik, hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

Jogi szótár

Tájékozódjon jogi kérdésekben a honlapunkon!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt válóperes ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

GYEREKTARTÁS
Hogyan lehet befolyásolni a gyerektartás összegét? Mi eláruljuk Önnek!
LÁTHATÁSI JOG
Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? A részletekért kattintson!
GYERMEKELHELYEZÉS
Kérjen profiktól tanácsot a szülői felügyeleti jog gyakorlása szabályozásának kérdésében!
VÁLÓPER
A legkeményeb válóper is csuklógyakorlat számunkra!
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram