BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Rágalmazás Btk. 226.

Rágalmazás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Rágalmazás Btk. példa

Hogy könnyebben megérthető legyen a rágalmazás Btk, ezért nézzünk egy egyszerű példát: 

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.

De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?

Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.

Rágalmazás Btk. 266. § törvényi tényállása

Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Becsület fogalma

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás Btk. szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

Ki lehet a rágalmazás sérettje? Kinek a sérelmére követhető el a rágalmazás?

Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.

Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.

A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.

Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás - tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata - irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.

A tény fogalma - Rágalmazás Btk

Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)

Tényállítás fogalma

A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.

Rágalmazás elkövetési magatartásai

A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával követkető al a rágalmazás. 

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);

Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.

Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.

Hol történhet meg a rágalmazás Btk?

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.

Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett - gyalázkodástól, becsmérléstől mentes - tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].

Rágalmazás példa elemzése

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”

Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.

Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Rágalmazás minősített esetei

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg - van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

Valóság biztonyítása

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.

A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.

A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.

Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Magánindítvány büntető törvéykönyv - rágalmazás Btk.

Btk. 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány büntetőeljárási törvény 378. §

(1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.

(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

(4) *  Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.

(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

 

Védőügyvéd

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon jogi kérdésekben a honlapunkon!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram