BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Csalás Btk. 373: a csalás jelentés és büntetése

Az emberi kapcsolatokban ősidőktől fogva megtalálható a csalás. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés az eredmények pedig a sértettnek okozott kár. A bűncselekmény különlegessége pedig éppen az, hogy egy hétköznapi, banálisan egyszerű átveréssel ugyanúgy megvalósítható, mintha a csalást fondorlatosan módon követik el.

A bíróság - a többi vagyon elleni bűncselekményhez hasonlóan - igen súlyos büntetést is kiszabhat. A károkozás mértékétől, egyéb minősített esetek fennállásától függően akár tíz évre is börtönbe zárhatják az elkövetőt.

Ssalás bűncselekményével vádolják, vagy áldozatává vált? Forduljon a témában jártas, tapasztalt büntetőjogi ügyvédhez! Nem kell mást tennie, mint felvenni a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, ahol szakképzett, profi ügyvédek magabiztos fellépéssel védik az Ön jogait.

Tartson velünk cikkünkben, tudjon meg többet a csalás bűncselekményéről, és fogadja meg legfontosabb tippeinket! 

A csalás fogalma és törvényi tényállása

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Btk. 373. § (1) bek)

A csalás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek célja a jogtalan haszonszerzés, míg eredménye a sértettnek okozott kár. 

Tévedésbe ejtés 

A tévedésbe ejtés a csalás egyik elkövetési magatartása, ahol a tévedés egy valóságtól eltérő képzettartalom. Tévedésbe ejteni többféleképpen lehet a sértettet, például valótlanság való tényként történő feltüntetésével, hétköznapi szóval hazugsággal. Esetleg való tény másként beállításával, például az elkövető elferdíti, elhomályosítja a tényeket. Tévedést előidézni nem csak egy jól kitalált “mesével” lehet, hanem akár egyszerűen felismerhető magatartással is. 

Érdekes fejlődést, változást vehetünk észre a régi törvényekben (Csemegi-kódex, I. Büntetőnovella), illetve a mostani hatályos Büntető Törvénykönyv szóhasználatában. Korábban ugyanis a tévedésbe ejtéshez, tehát a csalás bűncselekményének megállapításához az elkövetőnek ravasz fondorlatot kellett alkalmaznia. Ma már erre semmi szükség. A hatályos Btk. a tényállási elemei között nem jelöli meg a tévedésbe ejtés egyszerű vagy bonyolult formáját.

Tévedésben tartás 

A bűncselekmény akkor valósul meg tévedésben tartással, ha a sértett már eleve tévedésben van az adott dologgal kapcsolatban, de az elkövető megerősíti benne, vagy csupán nem oszlatja el a tévedést. 

Csalás és károkozás 

A csalás Btk. materiális bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy eredmény kapcsolódik hozzá. Ez jelen esetben a kár, ami a sértett vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést jelenti. Kárnak nevezhető a vagyoni értékű jogok sérelme is, ha értéküket pénzben ki lehet fejezni. A kár mértékének meghatározásánál - amennyiben az nem pénzben következett be - minden esetben a dolog forgalmi értékét veszik figyelembe. A sértett vagyoni rendelkezése (amelyből a kár származik) a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással okozati összefüggésben kell álljon. Ez a vagyoni rendelkezés megvalósulhat úgy, hogy például a sértett átutal bizonyos összeget az elkövető számlájára, vagy eláll valamely vagyoni igényének az érvényesítésétől. Csalás esetén tehát a sértett vagyonában bekövetkező kár és az elkövető magatartása (tévedésbe ejtés, tévedésben tartás) között okozati összefüggés áll fenn. 

A Btk. kiemeli a (7) bekezdésben, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ez azt jelenti, hogy csalásnak minősül, ha a sértett például igénybe vesz egy szállodai szoba szolgáltatást, és fizetés nélkül távozik (amennyiben a szolgáltatás igénybevétele idején sem volt szándékában a teljesítés). 

A csalás bizonyítása: miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?

A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű - a kölcsönadó elől elhallgatott - tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalást ugyanis csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja. Tökéletesen tisztában van a sértett megtévesztett állapotával és a károkozás létrejöttével.

Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés, ami azt jelenti, hogy a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás nélkül semmilyen jogcímen nem tudna szert tenni a haszonra. 

Magánindítvány

A Büntető Törvénykönyv 382.§ felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek kizárólag magánindítványra büntetendőek, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. A megjelölt szakaszban a csalás bűncselekménye is megtalálható, ami azt jelenti, hogy csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a hozzátartozó sértett feljelentést tesz.

Magánindítványnak kell tekinteni a feljelentésen kívül bármely olyan nyilatkozatot is, amely szerint a sértett az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Azért van nagy jelentősége ennek az információnak, mert ha a törvény által megadott határidőn belül a sértett nem terjeszti elő magánindítványát, a bűncselekmény nem büntethető. A Büntetőeljárási törvény szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Hozzátartozónak minősül:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Értelmező rendelkezések

A bűncselekménnyel kapcsolatban a Büntető Törvénykönyv rögzít néhány rendelkezést, amelyek egyértelművé tesznek és tisztáznak bizonyos fogalmakat. Az egységes jogértelmezés miatt a törvény meghatározása szerint 

a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,

b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,

c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,

d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:

da) a vagyon elleni erőszakos,

db) a vagyon elleni,

dc) a szellemi tulajdonjog elleni

bűncselekmény.

A csalásért kiszabható büntetés

Ha valakit csalással vádolnak, első gondolata, hogy milyen súlyos büntetést szabhat ki a bíróság. A bizonytalanság okozta kétségeket azzal lehet leginkább eloszlatni, ha tisztázzuk, mi alapján mérlegel a bíróság, milyen szempontokat vesz figyelembe a büntetés kiszabásakor. Csalás esetén a sértettnek okozott kár nagysága, illetve egyéb minősítő körülmények befolyásolják a kiszabható büntetés mértékét. Mindezt szem előtt tartva a Btk. meghatározza, hogy a csalás büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Milyen minősített esetei vannak a csalásnak?

A csalás minősített eseteit a bíróság súlyosabban értékeli, ami a büntetési tételekben is megmutatkozik. A bűncselekménnyel okozott kár jelentősége és bizonyos körülmények fennforgása minősítő tényezőként jelenhet meg. 

A bűncselekménnyel okozott kár a Btk. osztályozása szerint lehet kisebb (50.001-500.000 forintig), nagyobb kár (500.001-5.000.000 forintig), jelentős kár (5.000.001-50.000.000 forintig), különösen nagy kár (50.000.001-500.000.000 forintig), illetve különösen jelentős kár (500.000.000 forint felett). Minősítő körülménynek kell tekinteni a bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen való elkövetést, illetve a jótékony célú adománygyűjtést színlelve elkövetett csalást.

A nagyobb kárt okozó csalás minősített esete, ha a bűncselekményt annak felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A csalások típusai 

A csalás bűncselekményét számos módon meg lehet valósítani, bemutatjuk a legváltozatosabb formákat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Sok esetben nincs szükség jól szervezett, fondorlatos részletekre, máskor viszont komplett bűnszövetség építi fel az adott csalást. Amennyiben hasonló megjelenési formákkal találkozik, legyen résen, nehogy bűncselekmény áldozatává váljon. 

Internetes csalások 

A digitális robbanással egyidőben talán a leggyakrabban előforduló bűncselekmény az interneten keresztül megvalósított csalás. A bűncselekmény megvalósítható például egy bank nevében küldött üzenettel, amelyben az elkövető a sértett internetbank hozzáférésének jelszavát, a hitelesítéshez szükséges adatokat vagy egyéb személyes adatokat kér el, melyekkel visszaélve kárt okoz. 

Hitelezési csalás

A hitelezési csalás megvalósulhat a sértett részéről nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradásával, ha az elkövetőnek már akkor sem volt szándékában a hitelt szerződésszerűen törleszteni, amikor a hitelt felvette. Legtöbbször az elkövető a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással titkolja el fizetésképtelenségét. 

Biztosítási csalás 

Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gazdasági csalás 

Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.

Költségvetési csalás

Aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Adathalászat 

Az adathalászat a kiberbűnözés népszerű formája, ugyanis a mai digitális világban az adat igazi aranybánya. Elkövetői legtöbbször e-mail üzenetek vagy sms-ek formájában igyekeznek megszerezni, “kicsalni” a sértettek adatait, majd azokkal visszaélve a sértettnek kárt okozva jogtalan haszonszerzést valósítanak meg. 

A csalás elévülése

Itt az általános szabályok érvényesek, amely szerint a bűncselekmény elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. 

Hogyan lehet védekezni a csalás vádja ellen?

A kiszabható büntetés súlyossága miatt nem érdemes húzni az időt, várva a hatóságok lépését. Minden mondatnak, elejtett információnak jelentősége lehet az eljárás során, ami akár negatív irányba is befolyásolhatja az ügy kimenetelét. Az első és legfontosabb lépés, hogy büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvéd segítségét kérje, méghozzá a lehető leghamarabb.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda merész és magabiztos ügyvédi csapata a legnehezebb ügyektől sem riad vissza, büszkék vagyunk eddigi sikereinkre, ügyfeleink elégedettségére. Kérjen konzultációs időpontot és vitassuk meg az Önnek legkedvezőbb lépéseket, ugyanis a részletes felkészülést és a védekezés aprólékos kidolgozását követően nem marad el a várva várt siker.

Legyen ennek Ön is részese, keresse irodánkat bizalommal!

Gyakori kérdések a csalásról

Mi számít csalásnak?

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 

Hogyan büntetik a csalást?

A csalás büntetése az okozott kár nagyságától és a minősítő körülményektől függ, felső határa akár tíz év szabadságvesztés. 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon jogi kérdésekben a honlapunkon!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram