VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Gyerektartás összege - Gyermektartásdíj

Gyerektartás összege - Gyermektartásdíj

Nem csak házastársak, hanem élettársak között is vitás lehet a gyerektartás, ha megromlik a felek kapcsolata. A gyermektartásdíj megállapítása összetett kérdés. Mekkora lehet a gyerektartás összege? Ha gyerektartással kapcsolatos vitája van kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners szakosodott ügyvédeitől! Határozott képviselet minden esetre!

Gyerektartás - Gyermektartásdíj

Mind a válóperek, mind a szülői felügyeleti jog szabályozása iránt indított perek egyik legfontosabb kérdése a gyerektartás, a gyermektartásdíj összegének megállapítása, annak mértéke.

Vita nélkül, gyorsan lezárható a kérdés, ha a felek együttműködve meg tudják határozni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők teherbíró képességét, hogy melyik fél hogyan (természetbeni gondozással illetve pénzbeli tartással), illetve mekkora összeggel járul majd hozzá a gyerektartáshoz. Ha a felek között a gyermektartásra vonatokozó, a bíróság által jóváhagyható megállapodás nem jön létre, akkor a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj mértékéről.

Nem tud megegyezni házastársával a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjában, vagy a gyermektartás mértékében? Önnek családjogra szakosodott, sokat tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. Ne habozzon! Vegye fel bátran a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, és kérjen konzultációs időpontot. A Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédei határozott képviseletet, kérdéseire részletes válaszokat nyújtanak önnek.

Gyermektartás jogi szabályozása

A gyerektartás összege megállapításáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogról szóló 4. könyve rendelkezik az alábbiak szerint:

Rászorultság vélelme

4:214. § A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A Ptk. vélelmet állít fel amellett, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorul. Eszerint a tartást követelő félnek nem kell azt bizonyítani, hogy a gyermek önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Ezzel szemben a tartásra kötelezhető személy bizonyíthatja, hogy a gyermek nem szorul tartásra. Ilyen esetl lehet, ha például saját vagyonának jövedelméből – gyermek tulajdonát képező lakás kiadásából, munkából származó bevételből – biztosított a megélhetése.

Szülő tartási kötelezettsége

4:215. § (1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegyék.

Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog.

A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni. Ez azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles biztosítani a gyermek megfelelő tartását. Azonban ez a kötelezettség nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.

Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.

Gyerektartás módja

4:216. § (1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

Természetbeni tartás mint a gyerektartás módja

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyerek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot
- a gyerek élelmezését
- lakhatását, a lakhatásból adódó kiadásokat,
- ruházkodását
- taníttatását,
- egészségügyi ellátást
- a gyerek betegsége esetén gyógykezelésével járó rendkívüli időráfordítást, kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a gyerek utazási költségét
- azt a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A természetbeni tartás valójában a gyermekről történő fizikai gondoskodást, időráfordítást jelenti. A természetbeni tartást nem lehet összegszérűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.

Pénzbeli tartás mint a gyerektartás módja

A különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyerektartást. Vagyis a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulással köteles biztosítani a természetbeni tartással felmerülő kiadások rá eső részét. Természetesen emellett részben természetben is biztosíthatja a gyermek tartását. Ilyen természetbeni tartás valósul meg például a kapcsolattartások alkalmával, de ez nem számolható el a tartásdíj részeként.

Fontos megjegyezni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a gyereknek vásárolt ajándék. Nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyerekre elköltött összeg sem (élelmiszer, ruházkodás, kirándulás, nyaralás stb. költsége).

Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el. A gyermektartásdíj összegébe nem számolható el a jogosulttal szemben fennálló követelés, a gyerektartás összegéből nem vonható le még részletekben sem.

 A szülők megegyezése a gyermektartásról

4:217. § (1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.

Egyösszegű gyermektartás fizetés:

Lehetősége van a feleknek arra, hogy a jövőben esedékes gyermektartásdíjat a különélő szülő előre egy összegben, vagy valamely vagyontárgy egyszeri juttatásával teljesítse. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott vagyontárgy juttatásával a szülő mekkora havi összegben, meddig tartó időszakra fizette meg előre a gyerektartást. Például ha a gyerektartás összege havi 60.000,- Ft, és a gyerektartás megfizetésére köteles fél, 3 millió forintos vagyontárgy egyszeri juttatásával előre teljesíti a gyerektartást, akkor a szülő a tartást előre 50 hónap időtartamra havi 60.000,- Ft összegben megfizette.

Az ilyen megállapodást követően a pénzbeli tartásra kötelezett szülő későbbi magasabb összegű marasztalása az előre megfizetett időszakra - néhány kivételes esettől eltekintve - nem lehetséges, mivel a gyermeket gondozó szülőnek ebben az esetben már a szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy az idő előre haladtával a gyermek költségei nőni fognak, illetve a kötelezett jövedelme is változhat, nőhet.

Egyösszegű gyerektartás esetén további tartás fizetése

Nem kizárt azonban, hogy a bíróság érvényes megállapodás esetén kötelezze a tartásra kötelezett személyt, hogy a gyermek részére azonos időszakra további tartást fizessen. Ezek tipikusan azok az esetek, amikor a vagyontárggyal történt kielégítést követően a felek körülményeiben nem várt lényeges változás (rendkívüli kiadás) áll be, mint például a gyermek rendszeres gyógykezeléssel, nagy összegű kiadással járó betegsége, nem várt tanulmányi többletköltség stb.

Tapasztalt családjogi ügyvéd segítségével még esélye lehet a megállapodás megkötésére abban az esetben is, ha jelen pillanatban álláspontjaik távol vannak egymástól. Sokszor érdemesebb lehet kommunikálni a másik féllel, mint küzdeni a bíróságon. A megállapodási tárgyalások megkezdése előtt érdemes meghatározni, hogy mik azok a határok, amelyeken belül a megállapodás megkötésének realitása lehet. Ha volt házastársával a kommunikáció teljességgel lehetetlen, akkor a célravezető megoldás a gyors és határozott jogérvényesítés, fellépés tud lenni. Ha segítségre van szüksége, válassza a családjogra specializálódott ügyvédek csapatát. Válassza a Vidákovics & Partners családjogi ügyvédeit! Kérjen konzultációs időpontot most, és mi megküzdünk Ön helyett!

Gyermektartásdíj - gyerektartás összege bírósági meghatározása - jogszabály

4:218. § (1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Gyerektartás összege

A gyerektartás összege meghatározása során a bíróság köteles feltárni a gyermek indokolt szükségletét, ami nagymértékben befolyásolja a gyerektartás összegét. A bíróság által meghatározott gyerektartás összege nem haladja meg a gyermek indokolt szükségletét. Ez arra az esetre is igaz, amikor a tartásra kötelezett jövedelmének korábban megjelölt 15%-a az a gyermek indokolt szükségletnél magasabb összeg lenne.

Gyermek indokolt szükséglete - gyerektartás alapja

- a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
- az élelmezés,
- ruházkodás,
- tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
- óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
- sportfoglalkozás
- kulturális programok
- gyógykezelés,
- zsebpénz, (életkortól függően)
- életkortól függően a gyermek telefonjának költsége

Az indokolt szükséglet gyermekenként eltérő, amely adódik a gyermek egészségi állapotától, korától, nemétől, neveltetésétől stb.

A luxusigények nem tartoznak a gyermek tényleges szükségletei körébe. Abban az esetben, ha a felek életközösségének fennállása alatt a sportoló gyermek fejlesztése, formában tartása indokolta a rendszeres, akár külföldi edzőtáborokat, az ezzel felmerülő költségeket olyannak kell tekinteni, amelyeket a szülők viselni kötelesek. Átlagon felüli költséges elvárások finanszírozására csak a kötelezett önkéntes vállalása esetén kerülhet sor.

Mekkora jövedelmet vesznek figyelembe a tartásdíj megállapításánál?

A tartásdíj mértékének (a szülő teherbíró képességének) megállapításánál, a kötelezett egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyermek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot.
- betegség esetén gyógykezelésével járó rendkívüli kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a lakhatás biztosításából adódó kiadásokat és
- a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A tartás pénzbeni teljesítésére köteles szülő jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása érdekében ugyanolyan bizonyítást kell lefolytatni, mint a gyermeket gondozó szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyaira nézve.

Gyerektartás összege meghatározásánál hogyan veszik figyelembe a jövedelem 15-25 százalékát

Nagyon sokan tévesen gondolják úgy, hogy a bíróság a kötelezett egy éves igazolt átlagos jövedelme százalékában fogja meghatározni a gyerektartás összegét.

A jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy a jövedelem 15-25%-ának kell lennie a gyerektartás összegének. Azt mondja “általában” a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 15%-tól lehet kevesebb, vagy a 25%-tól lehet több is.

A gyerektartás összege akkor lesz kevesebb a kötelezett jövedelmének 15%-ától, ha például a gyermek indokolt szükségletéből a tartásra kötelezettre eső rész ezt nem éri el. Ha a tartásra kötelezett jövedelme havi 1 millió forint, (a 15%-a 150 ezer forint) amíg a gyermek indokolt szükségleteinek összege összesen 80 ezer forint, a bíróság nem fog a gyerektartás összege vonatkozásában 150 ezer forintot meghatározni.

A gyakorlatban az egyik szülő általában próbál minél magasabb indokolt szükségletet igazolni. Ez az igyekezet gyakran minden reális alapot nélkülöz. ezzel szemben a másik szülő a gyerektartás minél alacsonyabb megállapítása érdekében még a valós költségeket is vitatja.

A gyerektartás összege meghatározásakor nem érdemes a bíróságot szamárnak nézni. A bírók túlnyomó többségének van gyermeke, teljes mértékben tisztában van a költségeivel. Tisztában van azzal is, hogy a tartásra kötelezett szülők hogyan szoktak próbálkozni az igazolt jövedelem csökkentésével. Tisztában van azzal is, hogy az emberek milyen területen általában mennyit keresnek. Nem először találkoznak a valótlan minimálbéres bejelentéssel, vagy hogy pont a per előtt szűnt meg a fél munkaviszonya, vagy csökkent a bére.

Mekkora a gyerektartás összege a bírósági gyakorlatban?

A gyerektartás összege 2021. év végéig akkor haladta meg a 100 ezer forintot, ha a gyermeknek valamilyen rendkívüli igénye volt. Ilyen például költséges tartós fejlesztés, tartós betegség, ha fizetős óvodába, iskolába jár. A tapasztalataim szerint 2024. évben, - amennyiben a különélő tartásra kötelezett szülő nem hivatkozik, illetve nem tudja igazolni a teljesítőképesség hiányát, úgy - jellemzően a bíróságok (átlagosan) 100.000,- Ft körüli gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget állapítanak meg gyermekenként.

A megjelölt átlagosan 100.000,- Ft-os összegtől az ítéletek természetesen pozitív és negatív irányban is eltérnek, és el is térnek. Pozitív irányban ez akkor figyelhető meg, ha a gyermek indokolt szükséglete pozitív irányban eltér az átlagostól, azaz attól magasabb, míg negatív irányban pedig akkor, amikor a különélő szülőtől - annak jövedelmére, henéz anyagi helyzetére figyelemmel - nem elvárható a megjelölt 100.000,- Ft-os összeg megfizetése.

A fizetős bölcsőde, óvoda, iskola körében meg kell említeni, hogy a szülők közös döntésén kell hogy alapuljon. Az egyik szülő önálló döntésével nem generálhat költségeket a másik szülőnek.

Hogyan veszik figyelembe a szülők vagyoni jövedelmi viszonyainak arányát?

A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő

A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő milyen mértékben terhelhető. 

Ha a tartásra kötelezett szülőt a teljes összegű gyermektartásdíj megfizetése nagyon megterhelné, előtérbe lép a gyermeket gondozó szülő jövedelmének a vizsgálata. 

Ha a gyermeket gondozó szülő magasabb jövedelemmel rendelkezik, és számára nem megterhelő a gyermek pénzbeni tartása is, úgy a bíróság a különélő szülőt - teljesítőképességéhez mérten - alacsonyabb tartásdíj fizetésre kötelezi.

Gyermektartásdíj fizetése váltott gondozás esetében

Általában azt gondolják az emberek, ha a gyermek felett a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, akkor nem kell fizetni gyermektartást. Nem kell fizetni gyerektartást, mert a gyerek azonos időt van mindkét szülőnél. Ez az elgondolás téves.

Attól még, hogy a gyermek mindkét szülőnél azonos időt tartózkodik a költségei gyakran nem azonosan oszlanak el a két szülő között. Van, hogy következetesen csak az egyik szülő az aki befizeti az osztálypénzt, kifizeti az iskolai étkezést, a különórákat, a sportfoglalkozást, veszi a gyermeknek a ruhát stb. Ebben a gyakori esetben méltánytalan és igazságtalan lenne, ha ezekhez a költségekhez a másik szülőnek nem kellene hozzájárulnia.

Ugyancsak kell gyermektartást, kiegészítő tartásdíjat, különbözeti tartásdíjat fizetni, ha a szülők ugyan megosztják egymás között a költségeket, de a vagyoni, jövedelmi viszonyaik között számottevő különbség van. A kiegészítő tartásdíj célja, hogy a gyermek lehetőleg azonos életszínvonalon nevelkedjenek mindkét szülő háztartásában.

Természetesen a szülők megállapodhatnak abban, illetve a bíróság is dönthet akként, hogy egyik szülőnek sem kell kiegészítő tartásdíjat fizetni a másik félnek.

Külön háztartásban nevelkedő gyermekek tartása

A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelembe kell venni a saját háztartásban eltartott más- saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyermektartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezért mindkét szülő anyagi helyzetét fel kell tárni, jövedelmeiket össze kell vetni.

Ha a szülőknek két gyermeke van, és az egyik az egyik, míg a másik a másik szülő háztartásában nevelkedik, akkor a szülők között a tartás gyakran egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szülők jövedelme azonos mértékű, akkor előfordulhat, hogy egyik szülőnek sem kell gyermektartást fizetnie. Abban az esetbe, ha a szülők jövedelmei között számottevő eltérés van, akkor a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a külön nevelkedő gyermek részére gyakran kiegészítő tartást kell, hogy fizessen.

Egyszerűsíti a helyzetet, ha a felek a gyermekek után külön külön megállapodnak tartásdíjban, vagy a bíróság meghatározza azt. A gyermekeknek eltérő lehet a nemük, a koruk, az igényeik, ezen keresztül az indokolt szükségletük.

Ha mindkét gyermek esetében megtörténik a gyermektartásdíj megállapítása, úgy a felek megállapodása szerint elegendő, ha a magasabb összegű tartásdíjra kötelezett fél a tartásdíjak különbözetét fizeti meg. Természetesen változik a helyzet, ha valamelyik gyermek tartásra jogosultsága megszűnik. Például ha befejezte az iskolai tanulmányait.

Mire lehet fordítani a gyerektartás összegét

Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.

A gyerektartás pénzben történő fizetése esetén a jogosult vagy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését, vagy kérheti, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat a kötelezett munkáltatójánál tiltsa le.

A gyermek saját jövedelme - a gyerektartás összege meghatározásánál

A gyerektartás összege meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek saját jövedelmére is, amely kihatással van, csökkenti a fizetendő gyerektartás mértékét. A gyermek saját jövedelme lehet munkaviszonyból, de származhat akár ingatlan bérbeadásából, stb… is.

A családi pótlék és az árvaellátás stb. nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékére kihatással van. A családi pótlékot, ugyanúgy, mint a tartásdíjat, a gyermeket természetben gondozó szülő a kiskorú gyermek ellátására köteles felhasználni.

Határozott összegű gyerektartás

A gyerektartás összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25%-ában kell határozott összegben meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Amikor a kötelezett jövedelme pontosan nem határozható meg, a bíróságnak részletes bizonyítást kell felvennie, amely keretében vizsgálhatja a kötelezett életvitelét, (gépkocsi vásárlás, havi rezsiköltsége, külföldi utazás, stb…) körülményeit, amelyekből következtetés vonható le az átlagos jövedelmére. A bíróság, az ily módon becsléssel megállapított jövedelmet veszi figyelembe a gyerektartás meghatározása során.

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezését a járási hivatal gyámügyi osztályától lehet kérni. Feltétele, hogy a gyermek különélő szülője a terhére megállapított tartási kötelezettségének ne tegyen eleget. További feltétel, hogy a jogosult szülő a tartásdíj behajtása érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárása eredénytelen legyen. 

2022. évben a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege 60.000,- Ft.

Apasági vélelem megdöntése esetén kérhetem a megfizetett tartásdíjat?

Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt [Ptk. 361. §, (1) bek., 362. §, 363. § (2) bek., Csjt. 35. § (1) bek., 37. § (1) és (2) bek., 68. § (1) és (2) bek., 69/A. §, 69/C. §]. [Kúria 2228/2010. számú polgári elvi határozat]

További kérdései vannak, vagy határozott ügyvédi képviseletre van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől. Már az első konzultáció alkalmával olyan értékes információkkal lehet gazdagabb, amelyek nagyban befolyásolhatják további életét, és amikkel akár rengeteg felesleges kiadástól óvhatja meg magát. Kérjen szakszerű tanácsot szakosodott ügyvédtől.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Egyedül szeretne keresetet szeretne indítani? A szükséges nyomtatványokat ide kattintva töltheti le.

DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ÜGYVÉD

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik, hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága? Határozott képviseletet biztosítunk. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jogi szótár

Tájékozódjon családjogi, vagyonjogi és válóperes témájú kérdésekben szakértő szerzőink cikkeiből!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt válóperes ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

GYEREKTARTÁS
Hogyan lehet befolyásolni a gyerektartás összegét? Mi eláruljuk Önnek!
LÁTHATÁSI JOG
Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? A részletekért kattintson!
GYERMEKELHELYEZÉS
Kérjen profiktól tanácsot a szülői felügyeleti jog gyakorlása szabályozásának kérdésében!
VÁLÓPER
A legkeményeb válóper is csuklógyakorlat számunkra!
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram