A szülői felügyelet rendezése, a válóperek egyik legfontosabb, legérzékenyebb kérdése. Korábbi elnevezés szerint gyermekelhelyezés iránti peres eljárást a házasság felbontásától függetlenül, illetve akkor is meg lehet indítani, ha a szülők házassági kötelékben nem állnak egymással.
A szülői felügyeleti jogi és egyben érzelmi kérdés is. Minden szülő magáénak szeretné, de általában nem tudják, hogy mit szeretnének.
Leggyakoribb tévhit a szülői felügyelettel kapcsolatban, hogy ha a felek azt közösen gyakorolják akkor automatikusan közösen gondoskodnak a gyermekről. Ez nem így van. A Közös szülői felügyelet gyakorlása nem jelenti a váltott gondoskodást. Nem jelenti azt, hogy a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél. Nem jelenti azt, hogy nem kell a gyermek után tartásdíjat fizetni.
A kiskorú (18 év alatti) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet a kiskorú gyermek
- neve meghatározásának,
- gondozásának,
- nevelésének,
- tartózkodási helye meghatározásának,
- vagyona kezelésének,
- törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
- a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Válások esetében álláspontom a gyermek törvényes képviseletének, vagyona kezelésének lehet meghatározó jelentősége a közös szülői felügyelet gyakorlása során. Mint később kitérünk rá, az iskolaválasztás a kizárólagos szülői felügyelet esetében is megilleti a különélő szülőt.
A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.
A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.
A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.
Ezen utolsó mondatnak igazán jelentősége lehet, amikor szülői felügyeleti vitában, a gyermek nem a szülőnél tartózkodik. A gyermek gondozására, nevelésére, felügyeletére mindenki előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak. Ha az egyik szülő a gyermeket otthonról elviszi, de nem az Ő felügyelete alatt van, hanem például a nagyszülőknél, akkor a másik szülő onnan bármikor elviheti.
A gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.
A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.
A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Ez abban az esetben Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
Szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a polgári törvénykönyv szerint nincs kivéve a kezelésük alól.
Szülői felügyelet körében a gyermek vagyonának kezelése például az az eset, amikor a gyermek ingatlan vagyonnal rendelkezik és azt a szülő bérbe adja. Az ingatlan vásárlása és eladása viszont a törvényes képviselet körébe tartozik.
A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani. Ez azt jelenti, ha a például gyermeknek ingatlana van amit bérbeadás útján hasznosítanak, akkor a befolyó összeget (levonva belőle a bérbeadással felmerülő költségeket, állagmegóvást stb.) a gyermek szükségleteire kell fordítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha különélő szülőnek gyermektartást kell fizetnie, akkor annak összegét csökkenteni kell a gyermek rendszeres (nettó) jövedelmével.
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.
A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet (teljes körűen) az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet megosztására vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.
Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja. Ebben az esetben a bíróság nem dönthet a közös szülői felügyeletről.
Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában - közös szülői felügyelet - állapodtak meg, de folyamatos konfliktusok miatt azt közösen gyakorolni mégsem tudják, a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását megszüntetheti.
Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy hol legyen a gyermek lakóhelye. Ezt nem lakcím megadásával teszik, hanem azzal, hogy megjelölik azt a szülőt akinek a mindenkori lakóhelye lesz a gyermek lakóhelye is. A gyermek nem lakcímhez hanem szülőhöz kötődik. Ha a szülő költözik, akkor a gyermek lakóhelye a szülő lakóhelyével együtt változik.
Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában állapodtak meg, akkor meg kell határozniuk, hogy az ahhoz tartozó fent felsorolt jogokat hogyan szeretnék gyakorolni. Meg kell határozniuk, hogy a gyermek vagyonának kezelését, a törvényes képviseletet, gyámnevezést kizárólag ketten együttesen gyakorolhatják, vagy mindkét szülő önállóan gyakorolhatja. Ezen második megoldás a szülők közötti nagyfokú bizalomra utal.
A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A szülői felügyelet rendezésének bírói gyakorlatáról a későbbiek során ejtünk néhány szót.
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Fontos, hogy köznapi nyelven kizárólagos szülői felügyeleti jog (szülői felügyelet teljes körű) gyakorlása esetében a feljogosított szülő nem kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. Vannak olyan felügyeleti jogkörök - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések - amelyeket a szülőknek ebben az esetben is közösen kell gyakorolnia, azaz a különélő szülővel közösen kell döntést hozni benne.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő:
- a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatása és
- iskolájának, életpályájának megválasztása.
Tehát a felsorolt kérdésekben a szülők akkor is közösen döntenek, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják.
Ha a különélő szülők egyes, a felsorolt kérdésekben - közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében - nem tudnak megegyezni, úgy a gyámhatósághoz kell fordulniuk aki dönt erről a kérdésről.
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Azonban a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
A fentiek alapján az a szülő akit nem kapja meg a szülői felügyeleti jogot, kérheti például, hogy a bíróság jogosítsa fel arra, hogy a gyermek óvodájával, iskolájával a kapcsolatot felvegye, tőlük közvetlenül információt kérhessen. (Ez a jog amúgy nem illetné meg.) Kérheti például a bíróságot, hogy jogosítsa fel a gyermek vagyonának kezelésére (pl. ingataln bérbeadás) vagyoni ügyekben a törvényes képviseletre. (Például a gyermek nevére ingatlan vásárlása, értékesítése.). Kérheti akár azt is, hogy a vagyonkezelési jog és ezzel kapcsolatos törvényes képviselet korlátozódjon a tőle, vagy családjától gyermeknek ajándékozott, juttatott vagyonra.
A szülők a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében kötelesek együttműködni.
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. (A kereseti kérelem formanyomtatványát ide kattintva töltheti le.) A kereseti kérelmet az egyik szülő (felperes) a másik szülő (alperes) ellen indítja.
A keresetlevelet - ha az nem kapcsolódik házasság felbontásához, - az alperes, vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie. Tanúkat hallgat meg, igazságügyi pszichológus szakértői véleményt, környezettanulmányt szerez be. Megkeresi a gyermeket ellátó intézményt (óvodát, iskolát) pedagógiai vélemény beszerzése érdekében. Amennyiben a gyermek életkora érettsége megengedi, úgy a gyermeket személyesen meghallgathatja, meghallgatja.
A bizonyítás célja, hogy meghatározza melyik szülő biztosítja kedvezőbben a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését.
A pszichológus szakértői vélemény beszerzése egyik fontos eleme a bizonyításnak, ami a bírói gyakorlat szerint vita esetén nem mellőzhető. Szakértői vizsgálat módszereivel kell feltárni a felek személyiségét, a gyermekhez fűződő érzelmeik mélységét és őszinteségét, és mindazt, amiből okszerűen lehet következtetni a szülők nevelési készségére [BH 2000.204.]
Amennyiben a gyermek korára tekintettel szakértői módszerekkel már vizsgálható, úgy természetesen az Ő vizsgálata sem maradhat el. Vizsgálni szokták a gyermek és a szülők viszonyát, érzelmi kötődését, melyik szülő jelenti a biztonságot, az állandóságot a gyermek számára. Felmerülhet-e valamelyik szülő, vagy családtagjai részéről ellennevelés stb.
A döntés alapvető szempontja a gyermek érdeke, ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontok figyelmen kívül hagyása akadályozza azt, hogy a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét.
Értékes adatokat szolgáltathat a döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetben a pszichológiai szakvélemény. A szülőknek biztosítaniuk kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során, adott esetben tehát a szülői felügyelettel (elhelyezésével) kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, illetve a gyermek meghallgatására indokolt esetben a bírósági eljárásban is sor kell hogy kerüljön.
A bíróság döntésében önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe. Nincsen olyan szabály, amely szerint a gyermek korára vagy nemére figyelemmel bármelyik szülőt előnyben kell részesíteni.
A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál azonban a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége.
A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. Ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. Nem jogszabálysértő ugyanakkor a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyerekek kívánságának megfelelően, a gyerekek érdekével megegyezőn történik [BH 2000.451.].
Számtalan bírósági határozat van, ami a szülői felügyelet rendezését idealizálva írja le, azonban a gyakorlat kicsit másként alakul. Szülői felügyeleti vitában az anyák jelentős előnnyel indulnak. Nehézsúlyú a könnyűsúlyú ellen.
Általában mindkét szülő alkalmas a szülői felügyelet gyakorlására. Ezekben az esetekben a gyermek minél fiatalabb a mérleget annál inkább az anya irányába dől.
Ki maradt otthon a gyermekkel miután megszületett? - általában az anya.
Kinek volt lehetősége, hogy több időt töltsön, szorosabb köteléket alakítson ki a gyermekkel - általában az anyának.
Ki tudja a gyermeket - klasszikus módon - anyatejjel táplálni? (koránál fogva anyai gondoskodásra szorul)
És a legfontosabb kérdés? Ki az anya?
A gyakorlatban nagyon kiegyenlítetlen a küzdelem, ahol az apák nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Ha az anya mentálisan, lélektanilag ép, és “szándékosan” nem árt magának, - például nem akadályozza az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást, nem vádolja valótlanul szexuális abúzussal az apát, - illetve a gyerek kötődik hozzá, úgy a férfiaknak kevés az esélye a szülői felügyelet önálló gyakorlását megszerezni.
Az apák számára a szülői felügyelet gyakorlása terén például akkor nyílik meg a lehetőség, ha az anya gyermeknevelési képessége átlagon aluli, a kapcsolattartást akadályozza, esetleg pszichés problémái vannak. A per eldöntése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a gyermek befolyásmentesen kihez ragaszkodik, kivel szeretne élni.
Ha szülői felügyelet jog rendezésével kapcsolatban további kérdése lenne, kérjen konzultációs időpontot.
A Legfelsőbb Bírósági 17. számú irányelv - annak ellenére, hogy hatályon kívül lett helyezve - fontos iránymutatásokat ad a szülői felügyelet rendezése ( korábbi nevén gyermekelhelyezés ) kapcsán.
