A haszonélvezeti jog kifejezés nagyon pontosan írja le, hogy mire is alkalmazza a jogalkotó ezt a fogalmat. Egy vagyontárgy hasznának élvezete nem egyenlő a tulajdonlással, ez ugyanis egy olyan vagyoni jog, ami ideiglenesen lehetővé teszi a tulajdonoson kívüli természetes vagy jogi személynek, hogy - például egy ingatlant - használjon.
A hasznonélvezeti jog a tulajdonosváltással nem szűnik meg, de időben korlátozható vagy megváltható. Ugyanakkor örökölni és értékesíteni sem lehet, szemben a tulajdonban lévő értékekkel.
Amikor haszonélvezetbe kap valaki egy ingatlant vagy ingóságot, akkor annak tulajdonjoga nem lesz az övé, azonban legálisan birtokba veheti, használhatja. Mivel nem az ő tulajdona, ezért eladni, elzálogosítani sincs lehetősége a haszonélvezőnek, ezt a tulajdonos teheti csak meg.
A haszonélvezeti jog vagyoni jog, mely lehet időben kötött vagy élethosszig tartó, keletkezhet szerződéssel vagy jogszabályból eredően, mint például az özvegyi jog. Amennyiben jogi személy a jogosult, akkor a haszonélvezetnek van maximális időtartama, ez 50 év, ennyi idő után automatikusan megszűnik.
A haszonélvező tehát a neki jutatott ingatlant vagy ingóságot szabadon használhatja, annak hasznát szedheti, de nem adhatja el és nem teheti jelzálog fedezetévé sem. A használatból eredő értékcsökkenésért nem felelős, ugyanakkor a haszonélvezeti jog gyakorlása során nem semmisítheti meg és nem is károsíthatja meg a rábízott tulajdont. Ha ilyen előfordul a tulajdonos jogosan kérhet kártérítést.
Ahogyan arról már szó volt cikkünkben a haszonélvezet keletkezhet szerződéssel, gyakori például, hogy a családok a gyermekek nevére vesznek ingatlant, ám a szülők a haszonélvezők, hogy az ügyintézés során legyen jogalapjuk cselekedni, ugyanakkor később az öröklés során ne merüljenek fel kérdések. Fontos itt megjegyezni, hogy holtigtartó haszonélvezeti jogot csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban létesíthetünk.
Jogszabályból fakadóan is létesülhet haszonélvezet, hiszen a hatályos rendelkezések szerint ma az özvegyen maradt házasfél a párjával közösen lakott ingatlanra és annak berendezési és használati tárgyaira haszonélvezetet kap, akkor is, ha abban nem volt tulajdonrésze. Ezt hívja a törvényalkotó özvegyi jognak, ami speciális esete a haszonélvezetnek.
Az özvegyi jog egy holtig tartó haszonélvezetet biztosít, ezzel szemben, ha szerződéssel jön létre a haszonélvezet, az, a megegyező felek megállapodása értelmében, időben korlátozható. Adható haszonélvezet a szülőnek a gyermek nagykorúságáig vagy akár civil szervezetnek egy ingatlan hasznosítására néhány évre.
A haszonélvezeti jog nem eladható, de mivel lehetőség van megváltására, ezért az 1990. Évi XCIII. Törvény 72. Paragrafusa rendelkezik arról, hogy a megváltásnál hogyan számítható ki a lemondásért járó összeg.
Ebben a haszonélvezeti tárgy vagy ingatlan értéke és a haszonélvező kora a meghatározó. Egy évre a haszonélvezet értékét a törvény a forgalmi érték egy huszadában határozza meg. Hogy hány évi értéket kell fizetni a megváltásért az pedig a haszonélvező életkorától függ, sávosan meghatározott szorzót rendel a törvény az életkori csoportokhoz.
| Haszonélvezet jogosultjának a kora | Az éves érték szorzója |
| 25 évesnél fiatalabb | 10 |
| 25-50 év között | 8 |
| 51-65 év között | 6 |
| 56 év felett | 4 |
Amikor a haszonélvezeti jog megszűnik törlik azt a nyilvántartásokból. Hogy ehhez az aktushoz pontosan mire van szükség az függ attól, hogy milyen típusú haszonélvezetről van szó.
A határozott időre szóló haszonélvezetet a megállapodásban szereplő idő után lehet töröltetni, a jogi személyeknek adottat 50 év után, a holtigtartót pedig a haszonélvező halála után, ehhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása és egy kérelem beadása az illetékes földhivatalba.
A haszonélvezeti jog nem képezheti adásvétel tárgyát, ugyanakkor megváltható, méghozzá a fent ismertetett módon, az értékből és a jogosult korából, kalkulált összeggel.
Fontos azonban leszögezni, hogy vannak olyan speciális esetek, ilyen például az özvegyi jog által keletkeztetett haszonélvezet, ami csak akkor váltható meg, ha azt a jogosult (vagyis az özvegy) kifejezetten kéri. A megváltás tehát nem lehet minden esetben megoldás arra, hogy az ingatlanon ne legyen ilyen teher.
Ahogyan a vagyoni jogok általában, úgy a haszonélvezeti jog is vitatható, bíróság előtt megtámadható. A gyakorlat azt mutatja, hogy a leggyakrabban a haszonélvezeti jog megváltása miatt fordulnak a felek bírósághoz.
Nem egyszer fordul elő, hogy a jogosult, aki nem tud élni a haszonélvezettel kéri, hogy kötelezzék a tulajdonost arra, hogy váltsa meg a jogot, így anyagi haszonhoz juthasson. Ilyen esetekben a bíróság vizsgálja, hogy a tulajdonos számára mekkora teher volna a fenti táblázat alapján kiszámolt összeg megfizetése, mennyire életszerű a helyzet ilyen megoldása.
A haszonélvezeti jog személyhez kötődik vagyis azt eladni, örökölni, átruházni nem lehet. Amennyiben át kívánja valaki adni ezt a jogot az csak a tulajdonos tudtával és beleegyezésével, új bejegyzésként jöhet létre, Tehát nem átadással, hanem lemondás és egy új jog keletkeztetése zajlik ilyen esetekben.
A jogról csak lemondani lehet, akár ingyenesen, akár megváltással.
Régi hiedelem, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Ez, jogi szempontból nézve, nem igaz. A tulajdonos változhat, ez a haszonélvezetet nem érinti, vagyis, ha talál rá valaki vevőt, eladhatja az ingatlant úgy, hogy annak haszonélvezőjét nem kérdezi meg.
A haszonélvező ilyen esetben is élhet jogával, hiszen az az ingatlanhoz és nem a tulajdonoshoz kötött. Az eladás során azonban a forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet értékével. Vagyis, ha egy százmilliós ingatlant ad el valaki, amelynek van egy 25 év alatti haszonélvezője, akkor a vételár 50.000.000 forint körül fog alakulni. Ez jelentősen olcsóbb, de érdemes azzal is számolni, hogy a birtokbavétel időpontja nem tudható..
A haszonélvezeti jogot, ha szerződés keletkezteti közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban kell rendezni. Ezt, ha ingatlan birtoklásáról van szó, a földhivatalban is be kell jegyeztetni. Vagyis a szerződés elkészítésének és a földhivatali ügyintézésnek a költségeivel mindenképpen számolni kell. Kivétel, ha az ingatlan adásvétel során kerül bejegyzésre a haszonélvezeti jog, hiszen ilyen esetekben mód van arra, hogy egy dokumentumban, egy ügyintézés során kerüljön bejegyzésre a tulajdonoscsere és a haszonélvezet.
A haszonélvezet, mivel vagyonszerzésről szól, illetékkköteles, amennyiben nem közeli hozzátartozónak kívánja nyújtani valaki.
Az özvegyi jog a haszonélvezet egy speciális esete, hiszen jogszabály keletkezteti és több ponton is eltér a haszonélvezeti jog alapeseteitől. Mivel ennek a törvénynek a célja, hogy a magára maradó házastárs élete végéig élvezhesse a közös élet gyümölcsét (lásd: házastársi közös vagyon), vagyis lakhassa közös otthonukat, használhassa tárgyaikat, ezért itt a megváltás nem kényszeríthető ki.
Vagyis hiába szeretnék az örökösök, hogy az özvegy költözzön ki az ingatlanból és ajánlják fel a törvényben meghatározott összeget, kizárólag az özvegyen maradt fél döntése, hogy ezt elfogadja-e vagy sem. Az özvegyi jog minden esetben holtigtartó haszonélvezetet biztosít.
Az özvegyi jog jogszabály által előírt, holtigtartó haszonélvezet a közösen lakott ingatlanra és annak használati, berendezési tárgyaira. Ezt megváltani csak az özvegy egyértelmű szándékával lehet.
A haszonélvezőnek kell fizetnie az általa birtokolt vagyon fenntartásának költségeit vagyis ingatlan esetén például a rezsit. Nem semmisítheti meg és nem is okozhat kárt az általa birtokolt vagyontárgyban.
A haszonélvezeti jog a használatra, haszon szedésére jogosítja fel, sőt díjmentesen másnak is birtokba adhatja azt. Bérbeadni azonban csak a tulajdonossal egyetértésben lehet.
A haszonélvezeti jog lehet holtigtartó, ilyenkor lemondással vagy a jogosult halálával szűnik meg. Az határozott idejű, értelemszerűen, a határidő lejártával szűnik meg.
Ahogyan a keletkeztetés, úgy a megszűnés is szerződésbe foglalt módon jöhet csak létre, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közokiratban.
