Ma már ritka, hogy több generáció él együtt, így sokan maradnak magukra életük utolsó éveiben, amikor nagy szükségük volna támogatásra, gondozásra, nem egyszer ápolásra. Akár családtag, akár közeli ismerős vállalja ezt, nagy terhet vesz magára. Ennek ellensúlyozása lehet az örökség vagy épp az eltartási szerződéssel neki jutatott vagyontárgy vagy ingatlan.
Az utóbbi, az eltartási szerződés, lehetőségeiről és buktatóiról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
Nézzük!
Ezt a jogi megoldást a cselekvőképes természetes személyek között létrejött megállapodások körébe soroljuk. Bizalmi szerződésről van szó, mely nemcsak anyagi, hanem természetbeni juttatásokat és gondozási kötelezettséget is magában foglal. A szerződés a tartásra jogosult kötelezettségeit tartalmazza, és annak ellentételezését. Vagyis azt a vagyontárgyat vagy ingatlant is megnevezi, mely a tartásra kötelezett tulajdonába kerül a tartásért cserébe.
Mindkét fél számára az a megnyugtató, ha pontosan lefektetik az elvárásokat, hiszen így lesz egyértelmű és számonkérhető a szerződésben vállalt szolgáltatások és kötelezettséget. A fentieken túl a szerződés akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. Ehhez érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, hiszen nekik nem okoz nehézséget a jogi normáknak megfelelő dokumentum megalkotása. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre, aggályokra is fel vannak készülve.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Alapvetően tartás alatt a lakhatása, élelmezése, ruházkodása biztosítása mellett a gondozást, szükség esetén ápolást és gyógyíttatást értjük. Valamint azt, hogy a tartásra jogosult a másik felet halála esetén akaratának megfelelő, illő módon helyeztesse örök nyugalomra. Azaz neki kell viselnie a temetés költségeit is.
Ugyanakkor azt is bele kell írni az eltartási szerződésbe, hogy milyen vagyontárgy kerül a gondozást vállaló fél birtokába. Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Ha a felek ettől el kívánnak térni, azt a szerződésben fel kell tünteniük.
Bár az eltartási szerződésbe belefoglalható az is, hogy a kötelezett - a költségek viselésén túl - havi, vagy egyéb rendszerességgel anyagi támogatást nyújt, de nem ez a legfontosabb és főleg sosem az egyetlen kötelezettsége! Ezzel szemben az életjáradékra szerződő felek esetén kizárólag, általában havi fix összegben meghatározott, anyagi teher van a kötelezett vállán. Ennek megfelelően életjáradékot akár jogi személy is adhat, hiszen nincs szó ápolásról, személyes gondozásról ebben az esetben.
Előfordul, hogy olyanok kötnek tartási szerződést, akik egyébként is részesei az öröklésnek, például gyermek a szülőjével, nagyszülőjével. Ahogyan azt már említettük, közeli hozzátartozók esetében az is előfordulhat, hogy a szerződés a gondozás ingyenességét rögzíti, vagyis az ingatlan vagy egyéb vagyon az öröklés rendje szerint száll majd tovább. Az öröklést az is befolyásolja, ha a szülő nem családtaggal kötött ilyen megállapodást, majd annak aláírását követő két éven belül az öröklés megnyílik. Ilyenkor ugyanis a kötelesrészbe beszámít az átadott egy vagyon része.
A leggyakoribb vagyontárgy, melynek átruházását az eltartási szerződés szabályozza az ingatlan. Ez azonban speciális eset, mivel a szerződés aláírásával az érintett ingatlan tulajdonjoga átszáll a tartásra kötelezettre.
Mivel ez roppant asszimetrikus helyzetet eredményez, kiszolgáltatva az eltartottat, a tulajdoni lapra - kérésére - tartási jog kerül bejegyzésre. Így ha nem tesz eleget tartási kötelezettségének az új tulajdonos, akkor az ingatlan akár végrehajtás alá is kerülhet. Ugyanakkor az eltartási szerződések készítésében járatos ügyvéd tanácsa az, hogy ha az eltartott továbbra is az ingatlanban marad, ott él, akkor haszonélvezeti jogot is érdemes bejegyeztetni az eltartási szerződés megkötésével párhuzamosan.
A tartásra kötelezett nemcsak anyagi juttatást, megélhetést kell biztosítson az eltartottnak. Mivel bizalmi szerződésről van szó, ezért a gondozást végző személye sem mindegy. Amennyiben az eltartott ehhez ragaszkodik, akkor az is szabályozható, hogy kitől (magától a tartásra kötelezettől) fogadja el a gondozást.
Így például idősek otthonába elhelyezni vagy fizetett ápolókkal megoldani az ellátását csak akkor jogszerű, ha abba ő is beleegyezik. Le kell ugyanakkor azt is szögezni, hogy a személyes tartás nem jelenti azt, hogy a feleknek egy fedél alatt kell élniük.
Nagyon fontos tudni, hogy az eltartási szerződés visszterhes, vagyis megszegése esetén a megállapodás felbontható. Mivel az évek során változhatnak a körülmények, ahogyan az eltartott állapota is, ezért kiemelten fontos, hogy a viták megelőzése miatt, pontosan le legyen fektetve az tartási szerződés vonatkozó részében, hogy pontosan mit is tekint az eltartott megfelelő színvonalú gondozásnak. Ebben az esetben ugyanis sokkal egyszerűbb megállapítani, hogy a tartásra kötelezett megszegte-e a szerződést avagy sem.
Az eltartási szerződés úgynevezett szerencse szerződés. Ez azt jelenti, hogy a megkötés pillanatában egyik fél sem tudhatja, hogy pontosan mennyi ideig áll fenn a szerződés, így az is előfordulhat, hogy az ingatlan értékének töredékéért kapja azt meg valaki, néhány hónap után.
De ugyanakkor arra is van esély, hogy évtizedeken át kell teljesítenie a tartásra kötelezettnek az eltartott felé. Ez a bizonytalanság nagyon fontos pontja ennek a szerződéstípusnak. Az ugyanis, ha a szerződés pillanatában a tartásra kötelezett tisztában van azzal, hogy nem kell sokáig helytállnia, mivel tud az eltartott halálos betegségéről, akkor az ítélkezési gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütközik a megállapodás. A jó erkölcsbe ütköző szerződések pedig semmisek.
Akár évtizedekig is hatályos lehet egy eltartási szerződés, és ilyen időintervallumban nem ritka, hogy megváltoznak az eltartott, vagy a tartásra jogosult körülményei, ezért a módosítása vagy felbontása szükséges.
Nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a szerződés felbontható. A szerződés felbontása vagy módosítása is kérhető a bíróságtól, ami vizsgálni fogja a szerződés tartalmát és annak teljesülését is.
Természetesen arra is van mód, hogy közös megegyezéssel módosuljon az eltartási szerződés. Gyakran előfordul például, hogy életjáradéki szerződéssé minősítik át, ha a tartásra jogosultnak költöznie kell vagy egyéb, tőle független körülmény, lehetetlenné teszi, hogy gondozza az eltartottat.
Sokszor érzik azt az örökösök, főként, ha az eltartási szerződés megkötése és az eltartott halála között rövid idő telt el, hogy igazságtalanság érte őket és a tartásra kötelezett nem érdemelte ki a neki jutó vagyont.
Fontos leszögezni, hogy mivel ez egy szerencseszerződés, az aránytalanság önmagában nem lehet alapja a szerződésben foglaltak megtámadásának. Tehát, ha a szerződés fennállása alatt a tartásra kötelezett teljesítette a szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy ez mennyi ideig állt fenn, meg kell kapnia az ellentételezést. Ha nem tartotta magát a leírtakhoz, nem gondozta rögzített színvonalon az eltartottat, akkor van helye a szerződés megtámadásának.
Eltartási szerződés kizárólag írásban köthető, amennyiben ingatlant is érint, a földhivatalba ügyvédi ellenjegyzett példány beadására van szükség, így a szakértő bevonása elkerülhetetlen egy ilyen dokumentum megírása során.
Mivel egy visszterhes ügyletről van szó, ezért kiemelten fontos, hogy olyan ügyvédre bízzuk az eltartási szerződés szövegezését, aki járatos ebben a témában, pontos megfogalmazásokkal és a gyakran felmerülő problémákkal is tisztában van. A viták megelőzésében ugyanis ennek van a legnagyobb szerepe. Ha eltartási szerződést szeretne kötni, forduljon irodánkhoz bizalommal.
