Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? Hogyan tudja a különélő szülő érvényesíteni a kapcsolattartási jogát? Ha kapcsolattartás körében felmerülő vitája van forduljon a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédeihez. Kérjen konzultációs időpontot!
A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolatot fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartási jog magában foglalja:
1) a gyermekkel való személyes találkozást,
2) a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
3) gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és
4) kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
5) A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú (de csak időlegesen pl. nyaralás idejére) külföldre vitelére is.
A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a különélő szülőt terhelik. A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől az elvitel, és a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér jogosult. Azokban az esetekeben, ha szülő és a nagyszülő a kapcsolattartási jogát nem gyakorolja, úgy
- a gyermek szülőjének testvére, valamint
- szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani.
A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek. Egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell
- annak gyakoriságáról,
- időtartamáról,
- folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy
- felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá
- a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és felügyelt.
A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
- a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
- a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét (elviheti magával),
- meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
- a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást (így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot)
- az ajándékozást és a csomagküldést.
Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel
- a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet,
- a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.
Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.
A kapcsolattartás körüli viták elkerülésének legjobb módja, ha a felek meghatározzák
Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, és a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt. Nincs helye kapcsolattartásnak a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülőnek gyermekével. A családi kapcsolatok fenntartása érdekében, csak ha ez a gyermeket nem veszélyezteti a szabadságvesztést töltő szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat a gyámhivatal adhat.
Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
Elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeit. A cél, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.
Hol kerül sor a felügyelt kapcsolattartásra? A - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.
A kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínen megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a bíróság vagy a gyámhivatal döntése kizárta.
A felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára az arról döntő gyámhatóság vagy bíróság felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást és a felülvizsgálat eredményeként dönt
- annak elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról,
- korlátozásáról,
- megvonásáról, vagy
- további fenntartásáról.
A bíróság vagy a gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza
- annak helyszínét,
- gyakoriságát és azt, hogy
- a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.
A felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében ki lehet zárni a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.
Nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírható, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.
Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
Btk. 210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
Gyermektartás | Gyermekelhelyezés - Szülői felügyeleti jog | Bíróság illetékesség kereső |
