Fontos leszögezni, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetése, illetve megszűnése nem egyenlő a közös vagyon megosztásával, amivel külön bejegyzésben foglalkoztunk.
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. [Polgári Törvénykönyv 4:34. § (2) bekezdés]
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. [Ptk. 4:35. § (1) bekezdés]
Ptk. 4:45. § A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.
A házassági vagyonközösség megszüntetésének egyik módja, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Erre kizárólag a felek egyetértése, együttműködése alapján van lehetőség. Vagyonjogi szerződést a házastársak az életközösség fennállása alatt bármikor köthetnek. Házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a felek a jövőre nézve a teljes vagyonukra, vagy akár pontosan meghatározott vagyonelemekre vonatkozóan kizárhatják. A szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
A házassági vagyonjogi szerződésnek a felek közös gazdálkodására számos hatása lehet, amiről a témában készült bejegyzésünkben részletesen olvashatnak.
A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha
a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.
(2) A vagyonközösség - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.
A törvény lehetővé teszi, hogy a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszüntesse. A vagyonközösség ilyen módon történő megszüntetésére a gyakorlatban elenyésző számban kerül sor.
A házassági vagyonközösség bírósági megszüntetése kétféle eljárásban történhet meg. A házastársak közös kérelme esetén nemperes eljárásban, ami bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság előtt megindítható. Ha csak az egyik fél a kezdeményező, úgy a polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai irányadóak az eljárásra.
Ha a házassági vagyonközösség megszüntetése bírósági ítélet eredménye, úgy a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt - a továbbiakban - a vagyonelkülönítés szabályai lesznek az irányadóak. A bíróság más vagyonjogi rendszert a jövőre nézve a felek között nem hozhat létre.
Ha az ok, amely miatt a bíróság a vagyonközösségete megszüntette már nem áll fenn, a házastársak közös kérelmére a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállíthatja.
A házastársi vagyonközösség a házassági életközösség időtartama alatt áll fenn. A vagyonközösség a házasságot megelőző élettársi kapcsolat, élettársi életközösség kezdetével jön létre, ha a felek házasságot kötöttek. A házastársi vagyonközösség megszűnésének leggyakoribb oka a házastársi életközösség megszűnése.
Az életközösség megszakadása és megszűnése nem szinonim fogalmak. Az életközösség megszakadása átmeneti időszakot jelent, vagyis azt, hogy a felek idővel folytatják az életközösségüket. A megszakadás, a törvényben vagy szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert - főszabály szerint - nem érinti. A felek vagyonközössége az életközösségük megszakadása (majd folytatása) esetében folyamatos marad. A megszakadás időtartama beleolvad az életközösség időtartamába, tehát ebben az időben is közös vagyon keletkezik a felek között.
A fentiek alól kivételt képez, ha az életközösség megszakadására figyelemmel a felek között vagyonmegosztásra került sor. Ebben az esetben az életközösség megszakadásának idejére a vagyonközösség akkor is megszűnik, ha később az életközösség helyreáll.
Az életközösség megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a felek házassági vagyonközössége megszűnik.
A vagyonközösség megszűnésének következménye, hogy megszűnik a közös szerzés vélelme. A közös szerzés vélelme alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi vagyonközösség megszüntetés eredménye tehát, hogy a felek önálló vagyonszerzők lesznek. Csak az a vagyontárgy kerül ezt követően a közös tulajdonukban amit közösen szereztek, a megszerzéshez mindketten ténylegesen hozzájárultak. A külön-külön szerzett vagyontárgyak pedig kizárólagos tulajdonukba kerülnek.
A házastársi vagyonközösség megszüntetését követően keletkezett tartozások, azt a házastársat terhelik, aki a kötelezettséget, tartozást vállalta. Ez alól kivételt jelent, ha a vállalt kötelezettség a közös vagyont gyarapítja.
Fontos jogkövetkezménye a házassági vagyonközösség megszüntetésének, hogy az egyik házastárs a másik által kötött visszterhes szerződésért nem felel. [Ptk. 4:46. §]
Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig (köztes időszak) a feleknek várományi joga van az őket - közös vagyonból - megillető hányad erejéig. Ha a házastárs a köztes időszakban a vagyontárgyat jogszerűen értékesítette, úgy a másik házastárs annak rá eső értékére tarthat igényt. Az igényen túl természetesen terhelik a közös tartozások is ugyancsak a rá eső részben. Ha a házastárs jogellenesen rendelkezett a vagyonnal, akkor a másik házastárs az esettől függően kártérítésre tarthat igényt. A kártérítési igénybe beletartozik az okozott vagyoni hátrányon túl az elmaradt vagyoni előny is.
Ha az életközösség, vagyonközösség megszűnésekor az egyik házastárs kizárólagos használatába ingatlan vagy hasznot hajtó ingóság kerül, a másik házastárs a vagyontárgy arányos részének használatáért - egyéb feltételek meglétében - ellenértékre (használati, többlethasználati díjra) tarthat igényt, akkor is, ha a vagyontárgyat jogszerűen használja. Ilyen például az egyéni vállalkozó által a közös vagyonhoz tartozó gépek és berendezések használatáért járó díj [BH 1999.410., 2000.448., valamint Pfv.II.21.040/2014., nyereséget termelő haszongépjármű használata esetében: Pfv.II.21.486/2016.].
A fentiekkel szemben a volt házastársi közös lakás használatáért járó lakáshasználati díj, többlethasználati díj szabályozása eltérő, az kizárólag meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthető.
