BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

A büntetőjog fogalma és alapelvei

A büntetőjog észrevétlenül is a mindennapjaink része, a törvényi rendelkezések láthatatlan hálóként szövik át az életünket. Sokan azt gondolják, a büntetőjog csupán az ügyvédek, ügyészek, bírák területe. Ezzel ellentétben mindannyiunk életének szerves része még akkor is, ha valaki sosem került a hatóságok látóterébe. Miért fontos mégis foglalkozni a témával? A büntetőjogi szabályozások ismerete és a törvények betartása állampolgári kötelességünk. Lessen be a kulisszák mögé és tartson velünk cikkünkben, amelyben felfedjük a büntetőjog belső oldalát! Legyen jogtudatos, segítünk kibontani ezt a komplex, többrétegű szakterületet!

A büntetőjog fogalma

A büntetőjogot három olyan oszlop építi fel, ami egymás nélkül nem tudná megtartani a társadalmi biztonság egyensúlyát. Mindhárom területre óriási szükség van és egyik sem lehet működőképes a másik nélkül. A büntetőjog fogalmának első oszlopa az anyagi büntetőjog, ami meghatározza, hogy mit kell bűncselekménynek tekinteni, illetve ezekhez milyen büntetést csatol a törvény. A másik terület a büntetőeljárási jog, amely az eljárás kereteit és részletszabályait adja meg. A harmadik pedig a büntetés-végrehajtási jog, amely szabályozza és összefogja az állami szervek által kiszabott büntetéseket és intézkedéseket. 

A modern büntetőjog kialakulása

A jelenlegi büntetőjogi szabályozás kalandos fordulatokkal jutott el a ma ismert, hatályos formájába. Az adott kor büntetőpolitikai nézetei nagymértékben befolyásolták a jogalkotói tevékenységet. Az első nagyobb változást a 18. század végi felvilágosodás hozta el, amikor megfogalmazódott a kínvallatás megszüntetésének és a halálbüntetés korlátozásának gondolata. 

Az első magyar büntető törvénykönyv javaslata latin nyelven 1795-ben látott napvilágot. Ez azonban teljesen át volt itatva a régi feudális berendezkedés szemléletével, ami a törvény előtt nem biztosított egyenlőséget az embereknek. Az 1843-ban született javaslat egyre inkább haladónak számító eszméit az Országgyűlés nem fogadta el, azonban a későbbi jogalkotás vonalán felfedezhető a halálbüntetés korlátozásának és a testi fenyítések megszüntetésének gondolata. 

A szabadságharc bukása után 1878-ban hatályba lépett a megalkotójáról, Csemegi Károlyról elnevezett Csemegi-kódex, amelynek különlegessége abban mutatkozott meg, hogy igyekezett felszámolni a feudalizmus nyomaként megmaradt törvény előtti egyenlőtlenséget. A Horthy-korszak jogalkotására az volt jellemző, hogy az első és második büntető novellát követően egyes bűncselekményeket kiemelten súlyos büntetéssel sújtott. Ilyennek számított például az állam elleni szervezkedés, mozgalmak szervezése vagy az ezekben való részvétel. 

A második világháború sokkolta a jogalkotás területét is, amely igyekezett megfelelő súlyú szabályozással reagálni a háborús és népellenes bűncselekményekre. Az egymást követő viharos korszakok azt eredményezték, hogy nem tudott kiformálódni egy bírói gyakorlaton alapuló büntetőjogi törvény. Az 1950. évi II. törvény "A Büntetőtörvénykönyv Általános Részéről" átmeneti megoldásként szerepelt. 

1961 egy valódi szocialista szellemiségű törvénykönyv hatályba lépését hozta el, majd megszületett az 1978. évi Btk. A mai hatályos Büntető Törvénykönyv megjelenését szinte megszámlálhatatlan módosítás előzte meg, amelyek egy hosszas, új bűnözési formákra és a felgyorsult tudományos fejlődésre reagáló munkafolyamat nyomait őrzik. 

A 2012. évi C. törvény modern szabályozási rendszere figyelembe veszi a büntetőjogi alapelvek sorát, illetve az Európai Unióba történő csatlakozással járó kötelező jogharmonizációs szempontokat is. 

A büntetőjog legfőbb alapelvei

Egy luxus kivitelezésű, tökéletes karóra alkalmatlan lenne a használatra, ha nem lennének rajta számok, jelzések. Mert hiába az aprólékos, gondosan létrehozott szerkezet, ha nincs mihez viszonyítani. A büntetőjog alapelvei ugyanilyen fontos szerepet töltenek be a jogrendszerben. Egyfelől segítenek értelmezni a törvény rendelkezéseit, másfelől kipótolják a bírósági gyakorlatban felmerülő joghézagokat. 

A büntetőjog alapelveit nem találjuk meg hiánytalanul a hatályos Büntető Törvénykönyvben, a jogtudomány nevezi meg őket. Ebből az egyszerű tényből is látszik, hogy bár a jogszabályok gyűjteménye bárki számára szabadon megismerhető, ettől még nem biztos, hogy megértik az összefüggéseket. 

Ne vesztegesse az értékes időt arra, hogy megpróbálja egyedül kibogozni a törvényi szabályozásokat, irodánk munkatársai azonnali és profi segítséget nyújtanak Önnek! 

A büntetőjog felépítésének általános ismerete azonban megmutatja, hol akadt el, ezért hatalmas előnyre tesz szert, ha velünk tart cikkünk további részében. Az ügyek kimenetelének egyik legmeghatározóbb tényezője ugyanis az idő, ezért célirányosan teheti fel kérdéseit az esetét illetően.

A büntetőjog alapelvei között találunk olyanokat, amelyek általánosságban, az egész jogrendszerre vonatkoznak. Ilyen például az emberi méltóság és a jogegyenlőség elve. A többi alapelv azért speciális, mert csak a büntetőjog területére vonatkoznak:

  • törvényesség elve
  • humanizmus elve
  • tettfelelősség elve
  • bűnösségen alapuló felelősség elve
  • arányosság elve
  • szubszidiaritás elve
  • kétszeres értékelés tilalma.

Néhány mondatban érdemes áttekinteni, mit is jelentenek ezek a kifejezések a gyakorlatban. 

Törvényesség elve

Az alapelv garantálja a büntetőjogi gyakorlatban, hogy csak azt a cselekményt lehet bűncselekménynek tekinteni, amit a törvény már az elkövetés előtt annak nyilvánított. A visszaható hatály ilyen formában történő tilalma a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja. 

A törvényesség elvének másik oldala, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény már a bűncselekmény elkövetése előtt rögzített. Ez azt jelenti, hogy utólag nem lehet tetszés szerint meghatározni egy adott bűncselekményhez tartozó büntetési tétel mértékét. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek szinte sokkolják a társadalmat, és a többség a súlyosabb büntetést látja "igazságosnak". A törvény azonban előre meghatározza az egyes cselekményekhez tartozó, maximálisan kiszabható büntetéseket, a súlyosabb értékelést eredményező úgynevezett minősítő körülmények megnevezésével együtt. 

Humanizmus elve

Jelentős lépésként értékelhetjük a halálbüntetés és a kínzások, testcsonkító büntetések eltörlését, ami ennek az alapelvnek a sarokköve. A humanizmus jelentése és tartalma az emberi méltóság megőrzése. A büntetőjogi eljárásokban különös jelentőséggel bír, az alapelv a hatóságot is kötelezi az emberi méltóság tiszteletben tartására. 

Tettfelelősség elve

Képzeljünk el egy olyan büntetőjogi rendszert, ami az alapján marasztal el valakit, hogy milyen személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik. Nekünk csupán a képzeletünk formálhat meg egy ilyen világot, régen viszont valóságos és elfogadott volt ez a nézet. Egy személy társadalomra veszélyességét azonban nem lehet előre megbecsülni, majd ez alapján megbüntetni. A hatályos, modern büntetőjogi szabályozás ragaszkodik a tettfelelősség elvének érvényesítéséhez, ami azt jelenti, hogy a felelősségrevonás alapja kizárólag egy múltban elkövetett bűncselekmény lehet.  

A bűnösségen alapuló felelősség elve

Az alapelv értelmében nem lehet olyan cselekményt büntetni, amit valaki vétlenül okozott. Tehát csakis olyan elkövetési magatartás büntethető, amit bűnösen okoztak. Az alapelv alkalmazásához szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, mit is jelent a bűnösség. A jogtudomány a bűnösséget úgy határozza meg, mint a szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló aktuális pszichés viszonyt. Létezik úgynevezett egyenes szándék, amely szerint az elkövető előre látja cselekménye következményeit és kifejezetten kívánja azok bekövetkezését. Az eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekménynél előre látja ugyan a cselekmény következményeit, de azokba belenyugszik. 

A bűnösség fogalmában találjuk a gondatlanság kifejezést is, amely történhet tudatos formában. Ekkor az elkövető előre látja cselekménye lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság pedig akkor valósul meg, amikor az elkövető azért nem látja előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta. 

Arányosság elve

Még laikus szemmel is belátható, hogy nem minden bűncselekmény egyforma súlyú. Azaz nem ugyanazt a büntetést szabja ki a bíróság minden esetben. A különféle bűncselekmények eltérő mértékben jelentenek veszélyt a társadalomra, így megfogalmazódott az arányosság elve, mely szerint a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. Az alapelv szorosan kapcsolódik az alapjogok védelméhez, ugyanis meghatározza, hogy az állam milyen mértékben korlátozhatja az elkövető szabadságát, emberi jogait. 

Szubszidiaritás elve

Egy ideálisan működő társadalomban az emberek önként betartják a törvény rendelkezéseit és szabálykövetők. Habár a társadalom működése korántsem nevezhető ideálisnak, a cél mégis az, hogy az erkölcsi normák az elérhető legenyhébb büntetőjogi eszközökkel is fenntarthatóak legyenek. A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a büntetőjog ne elsődleges eszközként, hanem úgynevezett kisegítő jelleggel legyen jelen a társadalmi életben. 

Kétszeres értékelés tilalma

Az alapelv egyfelől rögzíti, hogy ugyanazon bűncselekmény miatt nem lehet az elkövetőt kétszer megbüntetni. Másrészt a bíróságot is kötelezi, hogy ugyanazt a tényt nem értékelheti kétszer a büntetés kiszabása esetén. 

A magyar büntetőjog forrásai

A büntetőjog forrásai azok a jogszabályok, amelyek a jogalkotó akaratát rögzítik, tehát meghatározzák, hogy milyen magatartásokat kell bűncselekménynek tekinteni és milyen jogkövetkezmények csatlakoznak hozzájuk. 

A büntetőjog elsődleges forrása kizárólag törvény lehet, ami a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. Néhány konkrét bűncselekmény esetében jogforrásként jelenhet meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve ide sorolható a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az Alaptörvény szintén a büntetőjog forrásai közé tartozik, hiszen a büntetőjogi szabályozásnak meg kell felelnie a jogállami alapelveknek. A büntetőjog forrása a felsoroltak mellett a nemzetközi jog is. 

A Büntető Törvénykönyv

Ismerkedjünk meg a BTK részeivel és hatályával!

A BTK részei

A hatályos Büntető Törvénykönyvet két nagyobb rész alkotja, egy általános és egy különös rész. Az általános rész olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden bűncselekmény esetén érvényesek, illetve tisztázza a különös részben használatos fogalmakat. A különös részben a jogalkotó tételesen, kivétel nélkül felsorolja a büntetendő cselekményeket, megjelölve a hozzájuk rendelt büntetési tételeket is. A Btk. szerkezetéhez tartozik ezeken kívül a törvény záró része, amely az egyes tényállásokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat (például bűncselekményekhez tartozó értékhatárok), illetve értelmező rendelkezéseket rögzíti. 

A BTK hatálya

Egy jogszabály hatályossága megmutatja, hogy mikor, hol kell alkalmazni és kire nézve kötelező. 

A büntető törvény hatályát ez alapján vizsgálhatjuk időbeli, területi és személyi oldalról. Az időbeli hatály meghatározását a Btk. tartalmazza, eszerint “a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni”. Itt találjuk meg a visszaható hatály tilalmát, amely nem engedi, hogy olyan cselekmény miatt vonjanak valakit felelősségre, ami az elkövetés idején még nem számított bűncselekménynek. 

A jogbiztonságot garantáló szabályozás alól mégis van két kivétel, azonban ezek mindegyike a társadalom védelmét szolgálja. “Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.” 

A másik kivétel szerint “az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.”

A területi hatályt illetően a “magyar büntető törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, illetve a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.” 

A magyar büntetőjogi törvény vonatkozik “a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő; ha állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e; az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények esetén vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.” 

A magyar büntető törvényt kell alkalmazni “a  magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.”

A bűncselekmény fogalma

A bűncselekmény fogalmát illetően nem kell a jogalkalmazóknak sötétben tapogatózniuk, ugyanis a Btk. pontosan meghatározza, mit kell ebben a körben érteni. 

"Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."

Három szűrő létezik, amin keresztül a jogalkalmazónak meg kell vizsgálnia az adott esetet. Az egyik ilyen szűrő, hogy történt-e egyáltalán emberi cselekmény, ugyanis csak ez értékelhető bűncselekményként. A másik, hogy a cselekményt bünteti-e a törvény? Hiszen amennyiben nincs törvényben lefektetve, hogy az adott magatartás büntetendő, akkor szintén nem minősíthető bűncselekménynek. A harmadik szűrő pedig az, hogy az adott cselekmény veszélyes-e a társadalomra, illetve bűnös-e? Fontos, hogy ez esetben a cselekmény szándékosan vagy gondatlanságból legyen elkövetve. 

A bűncselekmény elkövetésének körülményeit vizsgálva a legapróbb részlet is új irányba terelheti az eset elbírálását, hiszen a cselekmény minősítése, értékelése komplex gondolatmenet és szigorú szabályok alapján történik. 

Amennyiben bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy csak gyanú vetődött Önre, ne várja tehetetlenül a hatósági eljárás kimenetelét. Döntsön Ön elsőként, kezdje egy csapat tapasztalt, kudarcot nem ismerő büntetőjogi ügyvéd határozott szaktudása mögé állva. Keresse irodánkat bizalommal!

Gyakori kérdések

Mi az a büntetőjog?

A büntetőjog azt határozza meg, hogy mely cselekmények számítanak bűncselekménynek, mely állami szerv, milyen eljárás keretében járhat el és milyen büntetés kiszabását rendelhetik el. 

Milyen részekből áll a Büntető Törvénykönyv?

A Büntető Törvénykönyv Általános és Különös Részből áll, emellett tartalmazza a Záró Részt, amely az értelmező rendelkezéseket és egyéb információkat foglal magában. 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon jogi kérdésekben a honlapunkon!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram