A Válóper az a peres eljárás, amit az emberek jelentős része legalább egyszer átél az életében. Számos a felek között rendezendő kérdést vet fel a házasság felbontása a válóper beadása. Válás közös megegyezéssel vagy válás közös megegyezés nélkül? Mik a jelentős különbségek? Hogyan változik a válás menete?
Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. július 30. | A leírt jogállapot 2026. július 30-én hatályos. | Szerző: dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd (KASZ: 36071361), Budapesti Ügyvédi Kamara
Röviden: a házasságot a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. §). Közös megegyezéses válásnál a bontóper akár egyetlen tárgyaláson befejezhető, közös kiskorú gyermek esetén is. A bontóper illetéke 30 000 forint (Itv. 43. § (1) bek.). Az első tárgyalásra tapasztalataink szerint a keresetlevél benyújtásától számított 3 hónapon belül kerül sor.
2021. január 1. – a jogi képviselő nélkül eljáró félnek már nem kötelező formanyomtatványt használnia, és a keresetet a bíróságon szóban is előadhatja (Pp. 246. §).
2022. január 1. – a bíróság az egyik szülő kérelmére is elrendelheti a közös szülői felügyeletet, sőt ezen belül a váltott gondoskodást is, a másik szülő egyetértése nélkül (Ptk. 4:167. § (1) bek., 4:167/A. §).
2022. szeptember 1. – közös kiskorú gyermek esetén is befejezhető a bontóper egyetlen tárgyaláson, ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget kötnek.
2024. január 1. – megszűnt az illetékbélyeg; az eljárási illetéket átutalással vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül kell megfizetni (Itv. 74. §).
2025. január 28. – a vagyonjogi perek illetéke sávossá vált, és megszűnt az 1 500 000 forintos illetékplafon (Itv. 42. § (1) bek.). Lakástulajdonhoz kapcsolódó igénynél 50%-os kedvezmény jár (Itv. 42. § (1a) bek.).
Még nem született meg az az ember, aki nyugodt tud maradni, miközben olyannyira megromlott a kapcsolata házastársával, hogy a váláson kell gondolkodnia. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk, és ez a válás.
Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. Az egyik pillanatban még tudnak egymással beszélni, a másik pillanatban már csak a vádaskodás hallatszik.
A bontóper pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Szerencsések azok, akik indulatok nélkül tudnak egymással beszélni, nekik nagyobb esélyük van a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontására.
Nagyon fontos kérdés, hogy a felek el tudnak-e válni közös megegyezéssel. Meg tudnak-e egyezni az alábbiakban felsorolt kérdésekben, illetve a közös vagyon megosztásában. Ha igen, úgy a kötelék felbontását és a vagyon megosztását akár egyszerre is intézhetik. Jelen bejegyzésben a házassági kötelék felbontását részletezzük, a vagyonmegosztás válás esetén témával külön bejegyzésben foglalkozunk.
Válás közös megegyezéssel akkor kérhető, ha a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezés alapján közösen kérik a házasság felbontását, és a törvényben felsorolt járulékos kérdésekben megállapodtak. Ilyenkor a bíróság a házasság megromlásához vezető okokat nem vizsgálja (Ptk. 4:21. § (3) bek.).
Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nem kell előadni a válás okait, közömbös, hogy mi vezetett odáig, hogy a felek elválnak. A házastársaknak csak azt kell kinyilvánítaniuk, hogy végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását.
Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha a felek meg tudtak állapodni:
A felsorolás a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésén alapul. Fontos, hogy a közös vagyon megosztása NEM tartozik a kötelezően rendezendő járulékos kérdések közé: e nélkül is fel lehet bontani a házasságot, a vagyonjogi igény később, önálló perben is érvényesíthető.
Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a bíróság a felek egyezségét végzésével jóváhagyja, amely azonos értékű az ítélettel.
Jelentősen lerövidül a válás menete a felek egyezsége esetén, melynek létrejöttét felkészült ügyvéd nagyban elő tudja segíteni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések.
A szülők megállapodhatnak abban, hogy a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, és ezen belül a gyermeket azonos időtartamokban, egymást felváltva gondozzák-nevelik. Ezt nevezi a törvény váltott gondoskodásnak (Ptk. 4:167/A. §). Váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő ténylegesen ugyanannyi időt tölt a gyermekkel; ha az arány ettől eltér, az már kapcsolattartás, nem váltott gondoskodás.
Két gyakori tévhitet érdemes eloszlatni. Az egyik, hogy a közös szülői felügyelet automatikusan váltott gondoskodást jelent – nem így van, a kettő elkülönül egymástól. A másik, hogy váltott gondoskodás esetén nem kell gyermektartásdíjat fizetni. Ha a szülők jövedelmi viszonyai között számottevő különbség van, vagy a gyermek költségeit nem egyenlően viselik, kiegészítő (különbözeti) tartásdíj akkor is indokolt lehet.
Váltott gondoskodás esetén a megállapodásban rendezni kell a gyermek lakóhelyét, a váltás ritmusát és időpontjait, a szünetek és ünnepek beosztását, a költségek megosztását, valamint azt, hogy a gyermek iratai, ruházata és eszközei hogyan kerülnek átadásra a szülők között.
Ha a megegyezés önerőből nem sikerül, a felek közvetítői (mediációs) eljárást vehetnek igénybe. Ennek nemcsak érzelmi és időbeli, hanem közvetlen anyagi előnye is van: ha a felek a polgári eljárást megelőzően közvetítői eljárásban vettek részt, a per illetékéből levonható a közvetítő általános forgalmi adóval növelt, az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt díja, legfeljebb 50 000 forint erejéig – azzal, hogy az egyébként fizetendő illeték 50%-át mindenképp meg kell fizetni (Itv. 42. § (6) bek.).
A gyermeket érintő kérdésekben a bíróság és a gyámhatóság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezheti (Ptk. 4:172. §).
A bíróság a házasságot akkor is felbontja, ha ahhoz csak az egyik házastárs ragaszkodik. Ilyenkor a bíróság bizonyítást folytat le arról, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e (Ptk. 4:21. § (1)–(2) bek.). Ezt nevezi a gyakorlat tényállásos bontásnak.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.
A bíróság ebben az esetben az életközösség megszűnésére, a helyrehozhatatlanságra (jellemzően tanúkkal) bizonyítást folytat le.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás.
A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.
A házasság felbontása során egyéb - a közös megegyezésnél felsorolt - kérdések is fel szoktak merülni, mint a lakáshasználati jog ellenértéke, vagy a többlethasználati díj.
A házasság felbontása nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán alapul, hanem a felek, vagy valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését.
A bírói gyakorlat szerint a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartást tanúsító személy házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni, nem várható el tőle a házasság fenntartása.
Az, hogy a súlyosan felróható magatartást a másik házastárs nem hajlandó elviselni, általában önmagában elegendő a feldúltság megállapításához, a válás kimondásához, még akkor is, ha a felróható magatartást tanúsító házasfél ellenzi a házasság felbontását. Ilyen felróható magatartás lehet például a családon belüli erőszak, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték függőség, de egyáb más jóval kevésbé súlyos magatartás is.
A gyakorlatban, ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.
2022. január 1-je óta a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll (Ptk. 4:167. § (1) bek. második mondata). A másik szülő egyet nem értése tehát önmagában nem akadálya a közös szülői felügyelet – és azon belül a váltott gondoskodás – elrendelésének. A rendelkezéseket a 2022. január 1. napja után indult perekben kell alkalmazni.
Ez nem jelenti azt, hogy a közös szülői felügyelet új főszabály lenne: a bíróság minden esetben a gyermek érdekét mérlegeli, és vizsgálja a szülők együttműködési készségét, a lakóhelyeik távolságát, a gyermek életkorát és a kialakult napirendet.
A bontóper hónapokig, vitás esetben évekig tart. Előfordulhat, hogy az eljárás során a folyamatos viták elkerülése érdekében rendezni szükséges a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartását, fizetendő gyermektartást, esetleg a gyermek lakóhelyének kijelölését, extrém esetben a szülői felügyelet gyakorlását rendezni. Erre szolgál az ideiglenes intézkedés: a bíróság a per során, kérelemre olyan ideiglenes rendelkezést hozhat, amely azonnal végrehajtható (Pp. 103–105. §).
Ideiglenes intézkedéssel nem csak a gyermekkel kapcsolatos kérdések rendezhetőek, hanem a házastársi közös lakás használata is.
A gyermek érdekében a bíróság ideiglenes intézkedést kérelem nélkül, hivatalból is hozhat. A kérelmet érdemes már a keresetlevélben előterjeszteni, mert így a bíróság a per legelején dönthet róla.
A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon.
A köteléket a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A válásnál, a válás menete alatt a bíróság a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja.
A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.
Akár közös kérelemmel, akár egyik fél kérelmére indul meg a házasság felbontására irányuló peres eljárás, a felek perbeli állását meg kell jelölni. A perben felperes, aki a válókeresetet, eljárást megindítja az alperessel szemben. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során.
A válóper eljárási illetéke 30.000,- Ft, melyet a következő módokon lehet leróni (Itv. 74. §):
Átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság jelzőszámát és az illetékfizetésre kötelezett fél nevét. A megfizetést a keresetlevélhez csatolt igazolással kell alátámasztani.
A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell:
Jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében a jogalapot és a jogi érvelést nem kell feltüntetni; az érvényesíteni kívánt jogot elegendő az alapjául szolgáló tények előadásával megjelölni (Pp. 247. §).
A házassági per keresetlevelének ezen felül tartalmaznia kell (Pp. 455. § (2) bek.):
Csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat, továbbá – ha van ilyen – a házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság határozatát az életközösség időtartamáról (Pp. 455. § (3) bek.).
Közös megegyezéses bontásnál a keresetlevélhez csatolni kell a járulékos kérdések mindegyikére kiterjedő, a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha az már rendelkezésre áll. Ha még nincs meg, a felperesnek valamennyi járulékos kérdésben nyilatkoznia kell (Pp. 455. § (5) bek.).
Hiányosság esetén a bíróság nem utasítja el nyomban a keresetlevelet: 2021. január 1-je óta köteles hiánypótlásra felhívni, és a felhívásban valamennyi hiányosságot fel kell tüntetnie, a fél jogban járatlanságához igazodó tájékoztatással. A bíróság a hiánypótlási felhívás helyett a fél személyes meghallgatását is elrendelheti. Csak akkor kerül sor visszautasításra, ha a felperes a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja (Pp. 248. § (1) bek.).
Keresetlevelet elkészítéséhez – amennyiben jogi képviselő nélkül jár el – segítséget nyújthat a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatvány.
A formanyomtatvány használata nem kötelező. 2021. január 1-je óta a jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon IS előterjesztheti – de nem köteles rá (Pp. 246. § (1) bek.). A saját maga által szerkesztett beadvány is elfogadható, ha megfelel a törvényi követelményeknek.
Kevéssé ismert lehetőség, hogy a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye szerinti, illetve a perre illetékes bíróságon – az erre meghatározott ügyfélfogadási időben – szóban is előadhatja. A bíróság ezt jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíti, és a keresetlevél beadási időpontjának a szóbeli előadás időpontja számít (Pp. 246. § (2) bek.). Ugyanígy előterjeszthető szóban a viszontkereset, a beszámítás és az ellenkérelem is (Pp. 246. § (3) bek.).
Ilyenkor a bíróság a felet a perbeli jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, és az esetleges hiányok pótlására nyomban felhívja (Pp. 246. § (4) bek.).
Ha a felperes a házasság felbontását közös megegyezés alapján kéri, az alperes akkor is köteles ellenkérelmet előterjeszteni – írásban vagy a perfelvételi tárgyaláson szóban. Az írásbeli ellenkérelem határideje ilyenkor tizenöt nap, amit a bíróság indokolt kérelemre legfeljebb további tizenöt nappal hosszabbíthat meg (Pp. 455. § (6) bek.). Ez lényegesen rövidebb a peres eljárásokban megszokott negyvenöt napos határidőnél.
A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll.
Alapvetően a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak, ám a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet, illetve kell kizárni. A házassági perek tárgyalása során felmerülhet, hogy a fél a nyilvánosság kizárását kérje, amit indokolás nélkül kérhet.
A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a “bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vita lényegét.
Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset,- illetve ellenkérelem- változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye.
A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes megjelenése - néhány kivételtől eltekintve - kötelező. A bíróság a perben köteles a feleket személyesen meghallgatni. Nem kötelező a fél személyes megjelenése, a perfelvételi tárgyaláson, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Akkor sem kötelező a fél személyes meghallgatása, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
Nem minősül elháríthatatlan akadálynak a bíróság gyakorlata szerint, ha a fél külföldön dolgozik.
Az eljárás során a bíróság, különösen a perfelvételi tárgyaláson megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.
Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy nyomban áttér az érdemi tárgyalásra. 2022. 09. 01. előtt megtartott tárgyalások esetében ha a feleknek volt kiskorú gyermeke, akkor a bíróság az érdemi tárgyalásra nyomban nem térhetett át. Ennek következménye az volt, hogy a felek egy tárgyalás alatt akkor sem tudtak egymástól elválni, ha minden lényeges kérdésben megegyeztek. Ma már ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget tudnak kötni, akkor akár egy tárgyalással akkor is el tudnak válni, ha van közös kiskorú gyermekük.
A válás folyamata során az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel alatt meghatározott keretei között bizonyítást folytat le. Ez a tényállásos bontás, tényállásos válóper. A bizonyítást követően dönti el a válóper eredményét.
Ez alól kivételt képez, ha a peres felek egyezséget kötnek. Ekkor a bizonyítás lefolytatása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróság végzésével hagyja jóvá, ami ugyanolyan kötelező erővel bír, mint a bírósági ítélet.
A válóper első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket - ha ez korábban nem történt meg - meghallgatja. Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti.
Tanúk kihallgatása: A válás során minden akadály nélkül lehetnek tanúk családtagok, közeli hozzátartozók, barátok is. Ők azok akik általában a legtöbbet tudnak a felek életéről. Kérdés szokott lenni a felek viszonya, a felek és a gyermekek viszonya, gyermeknevelés, a munkaidő beosztás, jövedelmi anyagi helyzet, stb.
Okirati bizonyítékok: mint például a házassági, születési anyakönyvi kivonat, pedagógiai vélemény, környezettanulmány, jövedelem igazolás, tulajdoni lap, stb.
Szakértői bizonyítás: főként pszichológus, az esetek kis részében elmeorvos szakértői vélemény beszerzése.
A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan - ha van kiskorú gyermek - bíróság beszerzi a környezet tanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Utóbbi nélkülözhetetlen, ha a felek között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése. A pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, a szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket.
Megegyezés hiányában a bíróság azt is vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ami alapja a házasság felbontásának.
További vitás kérdésekben, mint a
A bizonyítás a felek feladata a perben. Sajátossága a gyermekekkel kapcsolatos pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
A személyállapoti perekben – így a házasság felbontására irányuló perekben – a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el.
A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található.
Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg.
A válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.
Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per, vagy a házassági perhez kapcsolható kereset. Ezek a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket jelenti.
A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében - szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból - határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.
A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.
Gyorsított válás nem létezik. Szinte mindenki a lehető leghamarabb túl szeretne lenni a válóperen, ezért nincs előzködésre lehetőség. Vagy mégis van? A bíróságra sorban beérkezett ügyeket a bíróság sorban intézi. De akkor mitől van az, hogy az egyik válóper 6 hónap alatt befejeződik míg más perek pedig évekig tartanak.
Az eljárás időtartama - a válás menete - számos különböző tényezőtől is függhet. Például szabályszerűen lett-e benyújtva a házasság felbontására irányuló kereseti kérelem. Ha nem akkor a bíróság hiánypótlásra visszaküldi, ez önmagában akár egy hónappal is meghosszabbíthatja az eljárást.
Kérdés lehet mikor veszi át az ellenérdekű fél a válási okiratokat. Az első kézbesítés alkalmával a postástól, vagy húzza az időt az átvétellel amíg csak tudja. Mikor terjeszti elő az ellenkérelmét. Egyszerűbb esetben megteheti néhány napon belül, de akár várhat vele 30 napot is. Kérdés lehet a bíróság, és azon belül az adott bíró leterheltsége, stb.
Tapasztalataink szerint az első perfelvételi tárgyalást a kereseti kérelem benyújtásától számítva 3 hónapon belül tartják meg. Természetesen előfordulhat, hogy ettől korábbi vagy későbbi időpontra kerül kitűzésre, de jellemzően 3 hónap körül szokott lenni.
Válóper közös megegyezéssel: “Gyorsan elválni” akkor lehet, ha a felek a válópert közös megegyezéssel terjesztik elő. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor kb. 45 perces tárgyalással már az első alkalommal el tudnak válni. Ha van közös gyermek, akkor a bíró leterheltségétől függően még 1- 1,5 hónapot várni kell a következő tárgyalásra. (A megadott határidők tájékoztató jellegűek, konkrét esetben ettől eltérés lehet.)
Válás közös megegyezéssel ügyvéd nélkül: Ha a felek közös megegyezéssel válnak, többségében nincs szükség arra, hogy őket a tárgyaláson ügyvéd képviselje. Ha segítségre van szükségük, válóperes ügyvéd segítséget tud nyújtani a felek egyezségének megkötésében, megszövegezésében, bírósághoz történő benyújtásában. Ha teljesen ügyvéd nélkül szeretné megindítani a válást azt is megteheti. A válási okiratok egyszerűen letölthetőek ide kattintva.
Az eljárást megindító okiratok között találja meg a keresetlevél házassági bontóperben nyomtatványt, míg a szükséges pótlapokat a pótlapok ikonra kattintva tudja letölteni.
Pótlap alkalmazásával kell benyújtani a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát és az egyéb okiratokat. Ugyanígy pótlap alkalmazásával kell előterjeszteni a tanúbizonyítási indítványt, vagy a pszichológus szakértői kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványt.
A válási keresetlevél 3 aláírt példányát kell a bíróságra benyújtani, így minimum 4 példányban nyomtassa ki a kitöltést követően. Mindegyik példány mellé csatolni kell a mellékleteket, azaz a mellékleteket is három példányban kell benyújtani a bírósághoz. Mellékletek a házassági anyakönyvi kivonat, a születési anyakönyvi kivonatok, stb.
A válás elindítása nem ingyenes: a 30 000 forint eljárási illetéket a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Illetékbélyeg 2024. január 1-je óta nem használható; az illetéket átutalással, az EFER-en keresztül, illetve elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél esetén készpénz-átutalási megbízással lehet leróni (Itv. 74. §). A befizetés igazolását a keresetlevélhez csatolni kell.
Sokan keresik a válás közös megegyezéssel nyomtatványt az interneten, ami valójában nem más, mint a korábban már hivatkozott keresetlevél házassági bontóperben nyomtatvány.
A házasság felbontása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
Amennyiben kapcsolata odáig jutott, hogy a válás gondolata megfordult a fejében, ideje felkészülni rá. Érdemes kikérni egy tapasztalt válóperes ügyvéd tanácsát.
Mielőtt belevágna a válásba tájékozódjon.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Milyen dokumentummal lehet igazolni a válást? A Magyarországon felbontott házasságot a bírósági ítélettel lehet a legegyszerűbben igazolni. A bontóper ítéletét a bíróság a jogi képviselőnek, vagy jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében közvetlenül a félnek küldi meg.
Külföldön felbontott házasság esetében lehet kérni a válás magyarországi anyakönyvezését, amelyet követően a válás igazolására kérhető a válási anyakönyvi kivonat. Az anyakönyvezésről részletes információt az anyakönyvi hivatalnál, vagy a Konzuli és Állampolgársági Főosztály weboldalán találhat információt.
A bontóper illetéke tételes: 30 000 forint (Itv. 43. § (1) bek.). A járulékos igények illetéke ettől külön alakul, és 2025. január 28-tól sávos rendszer szerint kell számolni (Itv. 42. § (1) bek.).
A házassági bontóper tételes illetéke 2026-ban
| Eljárás | Illeték | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Házassági bontóper | 30 000 Ft | Itv. 43. § (1) bek. |
| Bontóperi ítélet elleni fellebbezés | 15 000 Ft | Itv. 46. § (2) bek. |
| A házasság vonatkozásában indított viszontkereset | illetékmentes | Itv. 57. § (1) bek. c) pont |
Az elsőfokú polgári per sávos illetéke (Itv. 42. § (1) bek. a) pont)
| Pertárgyérték | Fizetendő illeték |
|---|---|
| 300 000 Ft-ig | 18 000 Ft |
| 300 001 – 3 000 000 Ft | 18 000 Ft és a 300 000 Ft feletti rész 4,5%-a |
| 3 000 001 – 10 000 000 Ft | 139 500 Ft és a 3 000 000 Ft feletti rész 5%-a |
| 10 000 001 – 30 000 000 Ft | 489 500 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 7%-a |
| 30 000 001 – 50 000 000 Ft | 1 889 500 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 4,5%-a |
| 50 000 001 – 100 000 000 Ft | 2 789 500 Ft és az 50 000 000 Ft feletti rész 2,5%-a |
| 100 000 001 – 250 000 000 Ft | 4 039 500 Ft és a 100 000 000 Ft feletti rész 2%-a |
| 250 000 001 – 500 000 000 Ft | 7 039 500 Ft és a 250 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a |
| 500 000 001 Ft felett | 8 289 500 Ft és az 500 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a |
| Kedvezmény | Mit jelent | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Lakástulajdon | Lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kötődő követelésnél, 10 000 001 – 250 000 000 Ft pertárgyérték között az illeték 50%-a, de legalább 489 500 Ft. A házastársi közös vagyon megosztása iránti perek többsége ide tartozik. | Itv. 42. § (1a) bek. |
| Közvetítői eljárás | Ha a felek a per előtt közvetítői eljárásban vettek részt, az illetékből levonható a közvetítő áfával növelt díja, legfeljebb 50 000 Ft, de az egyébként fizetendő illeték 50%-át meg kell fizetni. | Itv. 42. § (6) bek. |
| Lakáshasználat | A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Egyéb vagyonjogi igénynél csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. | Itv. 43. § (2) bek. |
| Egyszerűsített polgári per | Az illeték a sávos illeték 70%-a, de legalább 18 000 Ft. | Itv. 42. § (1c) bek. |
A felet jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a szülői felügyelettel kapcsolatos és a kapcsolattartási perben, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben – ideértve a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása iránti pert is (a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bek. b) és c) pont). Ez azt jelenti, hogy ezeknek az igényeknek az illetékét a per megindításakor nem kell megfizetni; annak viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában, a pernyertesség arányában dönt. A bontóper 30 000 forintos illetéke azonban nem tartozik ide, azt le kell róni.
A tárgyi költségfeljegyzési jog kiterjed a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásra is (Kmtv. 3. § (1) bek. g) pont). Fontos gyakorlati következmény, hogy a szülői felügyelet és a kapcsolattartás körében kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő díját sem kell előlegezni – azt az állam előlegezi meg. A törvény egyetlen kivételt nevesít: a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat költségét a tárgyi költségfeljegyzési jog mellett is előlegezni kell (Kmtv. 3. § (2) bek.).
A bontóper 30 000 forintos illetéke és a szakértői díjak alól a bíróság személyes költségkedvezménnyel mentesítheti. Kétféle kedvezmény van: a költségmentesség (az illeték és a költségek alóli mentesség) és a költségfeljegyzési jog (a fizetés elhalasztása az eljárás végéig). A feltételeket a 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.), az igazolás módját a 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet szabályozza.
Költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs, továbbá – jövedelemvizsgálat nélkül – akkor is, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, vagy olyan gyermeket gondoz a családjában, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították (Kmtv. 5. §). Ezeken túl akkor is jár, ha a bíróság megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
Teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs (Kmtv. 6. § (1) bek.). Ha ez nem áll fenn, de az illeték és a költségek előzetes megfizetése a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, a bíróság teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot engedélyezhet.
Levonható a jövedelemből a jogszabály alapján fizetett tartásdíj vagy járadék, valamint a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakáshitel havi törlesztőrészletének megfizetett része (Kmtv. 8. § (2) bek.).
Mikor kell kérni?
A kérelem az eljárás megindításával egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig terjeszthető elő (Kmtv. 12. § (2) bek.). Célszerű már a keresetlevéllel együtt benyújtani, mert így a bíróság a per elején dönt róla.
Figyelem a határidőre: a nyomtatvány és a hozzá mellékelt igazolás a kérelem benyújtásakor nem lehet harminc napnál régebbi keltezésű (26/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. § (1) bek.). Ez a leggyakoribb hiánypótlási ok.
A kedvezmény nem végleges: a bíróság az eljárás jogerős befejezéséig kétévente felülvizsgálja a feltételek fennállását, és a körülmények változását a félnek haladéktalanul be kell jelentenie (Kmtv. 14. §). Ha a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, a megvonás visszahat az engedélyezés időpontjára.
A házasság felbontására irányuló kereset (és járulékos kérdései) elbírálására hatáskörrel a járásbíróságok, Budapest területén a kerületi bíróságok rendelkeznek. A válóper a felek utolsó közös lakóhelye, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
A házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető a bíróságtól, ha a felek meg tudtak állapodni a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról, a gyermek tartása mértékéről, a házastársi közös lakás további használatáról, és az esetleges házastársi tartásról.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erről a bíróság részletes bizonyítást vesz fel (tényállásos válás). A házasságot abban az esetben is felbontja a bíróság, ha ahhoz kizárólag az egyik fél ragaszkodik.
Általánosságban a kereseti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül kerül sor az első perfelvételi tárgyalásra. Ezen alkalommal a házasság akkor bontható fel, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, és mindketten egyetértenek a házasság felbontásában.
Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke, úgy leghamarabb a következő érdemi tárgyaláson válhatnak el, ha egyezséget tudnak kötni a járulékos kérdésekben. Az érdemi tárgyalást a bíróság a perfelvételi tárgyaláson kitűzi, általában 1-1,5 hónapon belüli időpontra.
Ha nem sikerül egyezséget kötni, úgy a vitás kérdések számától és bonyolultságától függően akár több évig is eltarthat az eljárás első fokon. Másodfokú döntésre általában az elsőfokú ítélet kihirdetésétől számított 6 hónapon belül szokott sor kerülni fellebbezés esetén.
A házassági bontóper illetéke 30 000 Ft. A szülői felügyelet rendezése és a kapcsolattartás iránti igény pertárgyértéke nem meghatározható, ezért az illeték alapja járásbíróság előtt 350 000 Ft (Itv. 39. § (3) bek. a) pont), amely után a sávos szabály szerint 20 250 Ft illeték járna. A gyermektartásdíj iránti igénynél a pertárgyérték az egy évi tartásdíj összege – például havi 100 000 Ft esetén 1 200 000 Ft, amely után 58 500 Ft az illeték. Mindhárom igény esetében azonban tárgyi költségfeljegyzési jog érvényesül, ezért ezeket az illetékeket a per megindításakor nem kell megfizetni. Igazságügyi pszichológus szakértő díja vizsgált személyenként nagyjából 120 000–150 000 Ft; a szülői felügyelet és a kapcsolattartás körében kirendelt szakértő díját azonban a tárgyi költségfeljegyzési jog folytán az állam előlegezi. Az eljárás befejezésekor a perköltségeket pernyertesség-pervesztesség arányában viselik a felek.
Az ügyvédi munkadíjak összege szabad megállapodás tárgyát képezi. A szakmai felkészültségük, tapasztalatuk miatt keresett ügyvédek díjai magasabbak, mint a kevésbé keresett, kevés üggyel dolgozó ügyvédek díjai. A Vidákovics Ügyvédi Iroda minden esetben a tevékenysége után óradíjat számol el.
A házassági bontóperben – mivel az a járásbíróság hatáskörébe tartozik – a jogi képviselet nem kötelező, a fél személyesen is eljárhat.
Igen. 2022. január 1-je óta a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és ezen belül a váltott gondoskodásról, ha az a gyermek érdekében áll (Ptk. 4:167. § (1) bek., 4:167/A. §). A másik szülő ellenkezése önmagában nem akadály, de a bíróság minden esetben a gyermek érdekét mérlegeli.
Nem. A házastársi közös vagyon megosztása nem tartozik a bontóperben kötelezően rendezendő járulékos kérdések közé. A vagyonjogi igény a házasság felbontása után, azt megelőzően vagy azzal párhuzamosan a felek közötti szerződéssel, vagy önálló perben is érvényesíthető. A házasság felbontása és járulékai iránti peres eljárás nem kapcsolható össze a házastársi közös vagyon megosztásával.
Ideiglenes intézkedést kérhet a bíróságtól a gyermek tartózkodási helye, a kapcsolattartás, a gyermektartásdíj és a lakáshasználat tárgyában (Pp. 103–105. §). A gyermek érdekében a bíróság hivatalból is hozhat ilyen döntést.
A bíróság költségmentességet vagy költségfeljegyzési jogot engedélyezhet, amely mentesít az illeték és a költségek megfizetése, illetve előlegezése alól (2017. évi CXXVIII. törvény). A saját lakhatást szolgáló ingatlan nem zárja ki a kedvezményt, és válóperben a házastárs jövedelmét nem kell beszámítani. Az ügyvédi munkadíjra ez nem terjed ki; rászorultság esetén a jogi segítségnyújtó szolgálattól pártfogó ügyvédi képviselet kérhető.
A szülői felügyelet és a kapcsolattartás körében kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő díját tárgyi költségfeljegyzési jog folytán az állam előlegezi, tehát azt a per elején nem kell megfizetni. A végleges viselésről a bíróság az eljárást befejező határozatában, a pernyertesség-pervesztesség arányában dönt.
