Többlethasználati díj

A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet – felek egyezségének hiányában – a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása. Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre. Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeivel. Kérjen konzultációs időpontot, hogy megismerje lehetőségeit.

Lakás használatának megosztása

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím (például a felek közös tulajdonjoga) alapján illeti meg, és a lakás használata a felek között vitás,úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.

Ha a bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B”  házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi. Megszünteti a bíróság „B” házastárs lakáshasználati jogát abban az esetben is, ha „B” házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül korábban elköltözött, de ebben az esetben természetesen nem kötelezi a lakás elhagyására.

Miután „B” házastárs lakáshasználati jogát megszüntette a bíróság, „B” házastárs a saját lakását nem birtokolhatja és használhatja, oda – néhány esetet kivéve – kizárólag a lakás használatra feljogosított „A” házastárs engedélyével léphet be, ami lássuk be, sérti „B” házastárs tulajdoni jogát.

Használhatom-e az ingatlanomat a tulajdojogom alapján

A tulajdonost a tulajdonjogára tekintettel többek között megilleti, hogy a tulajdonát képező dolgot – jelen esetben a lakását – birtokolja és használja, hasznait (például bérleti díj) a tulajdoni hányada arányában szedje. A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra. Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.

A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra – a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében – nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.

Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Többlethasználati díj

Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A többelthasználati díj tehát az egyik fél (tulajdonostárs) javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.

Többlethasználati díj összege

A többlethasználati díj összegének meghatározásánál az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, használati és haszonszedési módjára, valamint a használat szempontjából jelentős körülményekre kell figyelemmel lenni. Egyszerűbben azokra a körülményekre, amelyek alapján általában egy ingatan bérleti díját a bérbeadó meghatározza. A többelthasználati díj meghatározása az előbbi körülmények tisztázását követően szakértői bizonyításon, azaz szakértői véleményen alapul, amennyiben annak összegében a felek nem tudnak megegyezni.

Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs tulajdonát képezi egy lakás 50-50% ban. A lakást adott piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára. Ebben az esetben „B” házastárs havi 50.000,- Ft többlethasználati díjat („bérleti díjat”) követelhet „A” házastárstól.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha „A” házastársat és felek közös kiskorú gyermekét jogosítja el a bíróság a lakás használatára. Ebben az esetben „B” házastársnak a saját (azaz „A” házastárssal közös) gyermeke lakhatását biztosítania kell, vagyis a gyermek ingyen használhatja „B” lakását. Mivel „A” és felek közös gyermeke közösen használják „B” tulajdonát, és „B” a gyermektől használati díjat nem kérhet, így csak (50.000:2=) 25.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.

Mikor nem jár többlethasználati díj

Fontos kiemelni, hogy nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki a lakáshasználati jogával önként hagyott fel és az ingatlan terheit sem viseli. Az a házastárs, aki a közös tulajdonban álló ingatlanból kényszerítő ok (például a másik házastárs rendszeresen fizikailag bántalmazza) nélkül elköltözik, ráutaló magatartással kifejezi azt, hogy az ingatlant elhagyja és oda visszaköltözni nem kíván. Nem állapítható meg többlethasználati díj annak a házastársnak a javára sem, aki a közös ingatlant önként, saját elhatározásából hagyta el és ezért nem élt a birtoklásra, használatra való joggal.

Többlethasználati díj rendezése szerződéssel

A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik, illetőleg a felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. Másképpen alakul a megalapodás az életközösség megszűnése után. Ugyanis az életközösség megszűnése után a házastársak még mindig megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról, ám ez a megállapodás már nincs alakszerűséghez kötve.

A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet vagy nem követelhet pl. a közös értékesítésig. Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el. A felek ilyen módon kinyilvánított szerződéses akarata egyértelműen arra kell irányuljon, hogy bármelyik fél elköltözése esetén az ingatlanban maradóval szemben ezen a jogcímen az igényérvényesítést kizárják, azaz ilyen igénnyel – még annak esetleges jogszabályi megalapozottsága esetén – se lehessen fellépni.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik kérjen konzultációs időpontot.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága?Határozott képviseletet biztosítunk.

BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Vegye igénybe jogi kereső szolgáltatásunkat! 

Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.