Mind a házastársak, mind az élettársak vagyonmegosztása során fontos kérdése az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség létrejöttének időpontja. Gyakran hosszas bizonyítást vesz igénybe annak megállapítása, hogy a felek között létrejött-e élettársi kapcsolat, élettársi életközösség. Mikor jön létre az élettársi kapcsolat? Mikor szűnik meg az élettársi életközösség? Nézzük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] vonatkozó rendelkezéseit.
(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
(2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
1996. évtől kezdődően mind azonos nemű, mind különnemű személyek élhetnek élettársi kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek
A felsorolt jellemzők megléte bírói mérlegelés alapján ítélhetők meg. A bíróság azokat együttesen vizsgálja, összességében értékeli.
Valamennyi elem együttesen jellemzi az életközösséget, élettársi kapcsolatot, de egyetlen elem hiánya sem feltétlenül vezet az élettársi kapcsolat megállapíthatóságának hiányához. Valamelyik elem hiánya esetén a bíróság gondos mérlegelés után dönt arról, hogy a felek között élettársi kapcsolat fennállt-e. Egy-egy elem fennállása azonban nem eredményez élettársi kapcsolatot. Az élettársi kapcsolatok sokszínűek, azok egyes tartalmi elemei a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően jelentkezhetnek.
Habár az élettársi kapcsolatot a törvény szerződésként szabályozza, mégsem kell azt írásban foglalni. A életközösség a törvény erejénél fogva jön létre, a felsorolt feltételek fennállása esetén.
A közös lakásban való együttélés természetesen nem jelenti, hogy magának az ingatlannak kell közös tulajdonban lennie amiben a felek élnek. Az egy ingatlanban való együttélésen van a hangsúly, ennek kell teljesülnie. Felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, szabadidő eltöltése, háztartásvezetés stb.) jelenti. Nem feltétele, hogy a felek azonos lakóhelyre, tartózkodási helyre legyenek bejelentve.
Előfordulhat azonban, hogy a felek nem laknak egy ingatlanban, de az életközösségük ettől még fennáll. Ilyen lehet például, ha a felek különböző országokban dolgoznak, tartanak fenn ingatlant. Ha az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség további elemei fennállnak, úgy még lehet élettársi kapcsolat a felek között akkor is, ha nem egy ingatlanban laknak.
Élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő önmagában az együttélés ténye, az érzelmi és szexuális kapcsolat fennállása, a gyermekről való közös gondoskodás. Törvényi feltétel a gazdasági közösség fennállása is: a mindennapi életvitel során, valamint a jelentősebb vagyoni tevékenységben való együttműködés, a jövedelmek közös célra történő felhasználása. [BDT2007. 1628.]
Közös háztartás fenntartása, amikor a felek közösen hozzájárulnak a rezsifizetéshez, élelmiszer költséghez, ingatlan karbantartásához, takarításához stb. Ez nem azt jelenti, hogy mindkettőjüknek takarítani szükséges, hanem azt, hogy a feladatokat, költségeket a felek megosztják egymás között. Ha a teendőket, költségeket pontosan megfelezik, a közös háztartás létrejön, de ez a gazdasági közösség fennállását kérdőjelezheti meg.
A közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere". [BH 2017.369. szám alatt közzétett ítélete]
Az érzelmi közösség az élettársi kapcsolatban bensőséges személyes viszonyt, érzelmi, lelki közösséget, szellemi-kulturális kapcsolatot, rendszeres nemi élet foglalja magában.
Az érzelmi összetartozás szükségessé teszi azt is, hogy mindkét fél részéről megvalósultnak mutatkozzon az együvé tartozás, és ne csupán egyikőjük oldalán legyen megállapítható a másik, illetve a kapcsolat irányába történő elköteleződés [Pfv.II.20.605/ 2009/4.].
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan időszak után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az érzelmi életközösség megszűnését.
Gazdasági közösség akkor jön létre, ha a felek közös gazdasági célok érdekében együttműködnek, az általuk szerzett jövedelmet közös céljaikra használják fel.
A felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, illetve a mindennapi kiadások tekintetében működnek együtt.
I. Az élettársi jogviszonyban az együttélés ténye önmagában közös vagyont nem keletkeztet. Nincs lehetőség az élettársi közös szerzés megállapítására olyan esetben, ha csak az állapítható meg, hogy az élettársak egy lakásban lakva egymást az élet fenntartásához szükséges körön belül gazdaságilag is támogatják, érzelmi alapon kölcsönös szívességi szolgáltatásokat teljesítenek egymás javára.
II. A közös gazdálkodás - a mindennapi életvitel mellett - a közös gazdasági cél elérése érdekében, vagyoni tevékenységekben is megnyilvánuló gazdasági együttműködést jelent, amelyben a felek legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen, akkor is, ha kifelé, harmadik személyek irányában csak egyikük jelentkezik szerző félként. [BDT2011. 2601. Alkalmazott jogszabály: (régi) Ptk. 685/A. §]
A BH 2014.111. szám alatt közzétett ítéletben a Kúria akként foglalt állást, hogy a gazdasági közösség mint az élettársi jogviszony nélkülözhetetlen eleme megvalósul akkor, ha az érzelmi kapcsolatban és közös háztartásban élő felek a közös családi élet megvalósítása érdekében egyikük ingatlanán - közösen felvett hitel felhasználásával - jelentős mértékű beruházást végeznek el. A felek érzelmi közösségben éltek, közös háztartásban, közös gyermeket is vállaltak, családi programokon közösen vettek részt. Ami azt a kérdést illette, hogy megvalósult-e közöttük a gazdasági együttműködés, különös jelentősége volt annak, hogy a megélhetést is biztosító ingatlan átalakítását közösen végezték, a munkálatok fedezésére közösen vettek fel hitelt.
A 2012. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) 2014. 03. 15. napjától lépett hatályba. Hatálybalépését követően létrejött életközösségek esetében a gazdasági közösség megítélésének változása várható a bírói gyakorlatban. 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött életközösségek esetén az élettársak között közös tulajdon, közös vagyon keletkezett. Ezzel szemben a 2014. 03. 15. napjától létrejött élettársi kapcsolatok esetében a felek (az új Ptk. alapján) önálló vagyonszerzők.
Miután a bíróságokra szinte kizárólag a 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött élettársi kapcsolatokkal kapcsolatos vitás kérdések kerültek idáig, így a gazdasági közösség megítélésének változásairól bírósági gyakorlat hiányában beszámolni még nem tudunk.
A bírói gyakorlat kidolgozta az élettársi kapcsolat megállapítása, a vagyoni igények rendezése szempontjából meghatározó jelentőségű gazdasági kapcsolat fogalmának tartalmát. Ennek értelmezésével húzta meg azt a jogi határt, amely a közös háztartásban élő, egymással érzelmi kapcsolatban álló és a külvilág felé ezt ki is nyilvánító, a hétköznapi értelemben élettársaknak tekintett felek együttélését elkülöníti a jogkövetkezményekkel járó élettársi kapcsolattól.
A gazdasági közösség az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, az egymással akarategységben való eljárás, és az anyagi eszközök, vagy ezek egy részének a közös cél szolgálatába állítása. A gazdasági közösség tehát csak akkor állapítható meg, ha a felek gazdasági tevékenységét meghatározó célkitűzéseik az életközösség fennállása alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak (lsd. A BH 1998. évi 588. számon közzétett eseti döntést és a Kúria Pfv.II.21.091/2018/9. számú ítéletét].
A gazdasági együttműködés megvalósulásához a szoros érzelmi kapcsolatban élő felek mindennapokban megvalósuló kölcsönös támogatása, segítsége még nem elegendő, az élettársi kapcsolatnak az egymás számára a mindennapokban nyújtott segítségen, a közös háztartásvezetés tényén túl kell mutatnia (lsd. A BH1998.évi 83. számon közzétett eseti döntést és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.640/2001. számon hozott ítéletét).
Az elengedhetetlenül szükséges gazdasági közösség körében két konjuktív fogalmi elemnek van döntő jelentősége: a felek közös célok érdekében való együttműködésének és az általuk szerzett jövedelmek közös célra (közös vagyon megszerzésére) történő felhasználásának.
A Legfelsőbb Bíróság majd a Kúria számos jogeset kapcsán következetesen fejtette ki: „Csak akkor állapítható meg a gazdasági közösség, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek érdekében pedig teljes körű együttműködést tanúsítsanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében együttesen használják fel” (lsd. pl. a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.744/2004 számon hozott határozatát).
Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha az egyiküknek mással
Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha
Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem a házasság fennállása, hanem a házassági életközösség fennállása zárja ki. Az a tény, hogy egy házasság jogilag fennáll, nem jelenti azt, hogy a házassági életközösség is fennállna, ezért az élettárs jogcímén előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igény nem utasítható el pusztán arra hivatkozással, hogy a jogszerző házasságának fennállására tekintettel, jogilag az élettársi kapcsolat fennállása kizárt [Mfv.III.10.576/2017., EH 2018.M8.].
Hogy mikor szűnik meg az élettársi életközösség a törvény pontosan nem határozza meg. A törvény kommentárjai sem szólnak róla részletesen. A kommentárokból az is kiolvasható, hogy bármelyik elemének megszűnése esetén az életközösség is megszűnik.
Ezzel szemben a bíróság gyakorlata az élettársi életközösség megszűnésének megállapítására a házassági életközösség bíróság által kimunkált szabályait alkalmazza:
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (például a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása, a felek közös gazdálkodását éveken át jellemző, tartós gyakorlat egyoldalú megszüntetése [Pfv. 20.537/2020.]) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük.
Az életközösség megszűnése akkor következik be, ha a különéléshez legalább az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is járul, annak kifejezésre juttatása, hogy a másik házastárssal tovább együtt élni nem hajlandó. Az élettársiéletközösség végleges megszűnése tehát olyan együttes vagy egyoldalú, döntő akaratelhatározás, amely egyértelműen azt jelzi, hogy a házastársak vagy egyikük a kapcsolatukat semmilyen formában nem akarják fenntartani és ezt egyértelműen egymás, illetve a másik házastárs tudomására hozzák. A házassági életközösség megszűnésének jogi fogalma nem azonos a házasság megromlásával, amely legtöbbször egy hosszabb folyamat eredménye [Pfv.II.21.627/2017.].
Az élettársi kapcsolatnak számtalan joghatása van, itt szűk körben az élettársi kapcsolat családjogi hatásaival foglalkozunk. Ezek az élettársi tartásra való jogosultság és az élettársak lakáshasználatának rendezése.
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. [Ptk. 4:86. § (1)]
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. [Ptk. 4:92. § (1)]
Ahhoz, hogy az élettársi életközösség létrejötte megállapítható legyen, a törvényben részletesen felsorolt, bírói gyakorlat által kidolgozott körülmények fennálltát kell bizonyítani.
Közös lakásban való együttélését: Nem a közös lakcímen történt bejelentésnek, hanem a tényleges együttélésnek van jelentősége. Az együttélés tényét, - mint ahogyan az egyéb körülményeket is - általában tanúkkal lehet bizonyítani.
Kérdésként szokott felmerülni, hogy családtag lehet-e tanú? Mindenki lehet tanú. Lehet családtag, lehet barát, lehet szomszéd, munkatárs, bárki akinek közvetlen tudomása van a bizonyítandó tényről. Hogy a tanúvallomást a bíróság elfogadja-e, arról a bíróság dönt, a tanú kihallgatását követően.
Érzelmi közösség bizonyítása szokott a legkevesebb problémát okozni. Mit kell igazolni? Hogy a felek harmadik személyek előtt a kapcsolatukat felvállalták. Egy párként jelentek meg rendezvényeken, ünnepeken. Mint az előző pontot ezt is többségében tanúkkal lehet igazolni.
Gazdasági közösség fennállása. Ez az a pont ami a legtöbb nehézséget okozza. Mit kell bizonyítani? A feleknek volt közös gazdasági célja, aminek az elérése érdekében együttműködtek. Volt jelentősebb vagyoni tevékenységük, beruházásuk, amihez közösen anyagilag hozzájárultak. Fenntartottak közös háztartást? Vegyületek a vagyonaik, vagy a költségekkel pontosan elszámoltak egymással?
Itt is mint minden esetben elsőként a tanúk merülnek fel. Gyakran nincs, vagy csak kevés olyan tanú van, aki részleteiben ismeri a felek vagyoni viszonyait. Ki mikor hol dolgozott, volt-e megtakarítása? Hogyan tartották fenn a háztartásukat? Ki mivel járult hozzá? A felek hogyan döntöttek az adott beruházásról? Ki mekkora összeggel járult hozzá? stb.
Könnyebb dolga van a bizonyító félnek, ha okiratok állnak rendelkezésére. Szerződések, bankszámlakivonatok, stb.
Megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását, ha azt az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyezték. [2008. évi XLV. törvény szabályozza]
A nyilvántartásba vételt közjegyző végzi. A bejegyzés létrehozásához két cselekvőképes nagykorú személynek kell közösen közjegyző előtt arról nyilatkozni, hogy a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek.
Nem kizárt azonban, hogy a nyilvántartásba vett nyilatkozat ellenére a felek között nem jött létre élettársi kapcsolat. Ha valamelyik fél erre hivatkozik, úgy peres eljárásban a bizonyítás őt terheli. Neki kell bizonyítania, hogy a felek között élettársi kapcsolat nem jött létre.
1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai széleskörűek. A bejegyzett élettársak esetében néhány kivétellel a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Részletes leírást a bejegyzett élettársi kapcsolatról rendelkező 2009. évi XXIX. törvény tartalmaz.
