Fiatal házasok számára komoly kedvezmény a babaváró hitel, ami egy szabad felhasználású kölcsön, aminek az összege akár tíz millió forint is lehet. A közös élet alapjainak megteremtésére remek lehetőség az államilag támogatott kölcsön. Ugyanakkor a babaváró hitel válás esetén teherré válhat, hiszen vissza kell fizetni részben vagy egészben.
Cikkünkben áttekintjük a lehetőségeket.
Ezt a kölcsönt minden olyan házaspár igényelheti, ahol a pár női tagja nem töltötte be 41. életévét, rendelkeznek, igazolható biztosítotti jogviszonnyal, és gyermekeket terveznek a hitel felvételétől számított öt éven belül. A felvehető összeg függ attól hány gyermeket vállal a házaspár, három vállalt babára akár tízmillió forintot is kaphatnak.
Fontos tudni azonban, hogy szemben a családtámogatás más formáival, a babavárónál csak a kölcsön felvétele után született gyermekek számítanak. A már meglévő utódokat nem veszik figyelembe sem az elbírálás, sem a visszafizetés során. Vagyis, ha valakinek már van egy gyermeke és összesen hármat tervez, akkor csak a még meg nem született két gyermekre igényelheti és kaphatja meg ezt az összeget.
A hitel szabad felhasználású, vagyis nem kell feltétlenül ingatlan vásárlásra költeni (lásd CSOK válás esetén cikkünket). Ha mégis ilyen célra megy, akkor sem kell jelzáloggal terhelni miatta a megvásárolt otthont. Ez nagyon jól jön a közös élet megteremtésénél. Ám a Babaváró hitel válás esetén, pont a fentiek miatt, sok kérdést vet fel. Sok esetben jelentős anyagi terhet jelent.
A babaváró hitel legfőbb vonzereje, hogy kamatmentes. Az állam átvállalja a kamatterhet, amennyiben a szerződésben vállaltak szerint megszületnek a gyermekek.
A babaváró hitelt csak házaspárok igényelhetik. Vállalniuk kell, hogy a folyósítást követő öt éven belül megszületik első közös gyermekük, majd utána a többi apróság is megérkezik a családba.
De mi történik akkor, ha a házasság első öt évében nem születik meg az első baba? Ebben az esetben a hitel normál kamatozású piaci hitellé válik vagyis a bank újrakalkulálja a kölcsönt. De ennél is jelentősebb probléma is felmerül. Az első öt évben folyósított kamattámogatást, vagyis a felvett összeg addigi kamatait, egy összegben kell visszafizetni az államnak. Méghozzá 120 napon belül, ami egy 10 milliós kölcsön esetén jelentős összeg.
Akkor is vissza kell fizetni a felvett pénzt, ha a házaspár úgy dönt, hogy külföldön folytatja az életét és ott nevelik gyermekeiket is. Ahogyan az is, ha a megszületett gyermek, nem él együtt, egy lakcímen, a hitelt felvevő szülőkkel.
Mivel a kölcsönt kizárólag házaspárok igényelhetik, így a kamattámogatásra a jogosultság megszűnik, ha a házasság véget ér. Ilyenkor azonban nem mondják fel a hitelszerződést, az továbbra is él, de az állam nem ad kamattámogatást. Vagyis a kamatmentesség és a törlesztés halasztása megszűnik. A felvett összeg normál, piaci alapú hitelként kezd viselkedni, az ott jellemző kamattal növelve kell a továbbiakban fizetni. Kivéve ha a vállalt gyermekek megszülettek és utána mondják ki a válást.
Ugyanakkor az a szabály, mely szerint a babaváró hitel havi törlesztőrészlete nem haladhatja meg az ötvenezer forintot, már nem lesz érvényes. Azaz a bank ennél magasabb havi befizetést is előírhat az adósoknak. Ez jelentős emelkedés tud lenni. Egy maximum összeget igénylő család esetén, az addig ötvenezer forint körüli törlesztőrészlet duplázódhat, hogy a húsz éves futamidő végéig vissza lehessen fizetni a felvett tízmilliót.
Minden kötelezettség alól mentesül azonban az a pár, akiknél a szerződéskötéskor vállalt gyermekek megérkeztek a családba. Ebben az esetben a Babaváró hitel válás esetén is megszűnik, hiszen a tőke tartozást elengedik.
Természetesen dönthetnek úgy a felek, hogy visszafizetik a babaváróból fennmaradt tartozás összegét. Előtörleszteni és végtörleszteni is lehet ezeket a kölcsönöket, ám ezekre a többi hiteltől eltérő szabályozás vonatkozik.
A Babaváró hitel a házasság felbontása után is törleszthető. Ebben az esetben azonban kamatostul kell visszafizetni, ami a havi törlesztőt megnöveli. Még nagyobb terhet jelent, ha nem született, születtek meg a vállalt gyermekek.
Ilyenkor ugyanis az állami támogatás, ami mentesítette a kamat fizetése alól a házasokat, megszűnik. És nemcsak a fennálló, hanem az addig törlesztett hitelösszegre jutó kamattámogatást is vissza kell fizetniük az adósoknak.
Az egy összegű befizetésnek, a bontóper jogerőre emelkedését követő 120 napon belül meg kell történnie.
Ha nincs mód arra, hogy a kamattámogatás mellett a felvett összeget is vissza tudja fizetni a pár, akkor dönteniük kell, hogy a válás után ki milyen mértékben vállalja a törlesztést. A bank irányába a felek egyetemlegesen tartoznak helytállni. Ez azt jelenti, hogy a bank a teljes tartozást bármelyik féltől követelheti. A felek belső jogviszonyukban megállapodhatnak abban, hogy a visszafizetés kit és milyen arányban fog terhelni. Akár az egyik fél is vállalhatja a tartozás teljes visszafizetését.
A Babaváró hitel válás esetén tehát egy olyan fontos pont, melynek tekintetében a házastársaknak meg kell egyezniük, sőt akár el is kell járniuk, még a bontóper lezárulta előtt.
Amennyiben a házasság felbontása után is törleszti valaki a Babaváró hitelt, az hatással lesz hitelképességére. Egy lakáshitelnél például figyelembe fogják venni, hogy mennyit kell havonta törleszteni és ehhez mérten kaphat csak újabb kölcsönt valaki.
Fontos tudni, hogy élete során mindenki csak egyszer veheti fel a Babaváró hitelt. Vagyis ha valaki igényelte és megszülettek a vállalt gyermekek, vagy visszafizette az összeget, akkor már nem jogosult erre a támogatási formára. Ha azonban tovább törleszti a felvett kölcsönt és újraházasodik, akkor a kölcsön is újraaktiválható, és a kamatmentesség is elérhetővé válik. Sőt, az új kapcsolatból születő gyermekek csökkenthetik a tőketartozást, amennyiben az eredeti szerződésben vállalt határidőn belül jönnek világra.
Vagyis akár az is megtörténhet, hogy a Babaváró hitel válás esetén piaci kölcsönné, majd az új friggyel ismét államilag támogatott, kamatmentes hitellé, a gyermek(ek) születése után pedig támogatássá lényegül át.
Ahogyan az a fentiekből jól látszik, a Babaváró hitel válás esetén sok dilemmát okoz, melyeket, ha sikerül jól feloldani, akkor az komoly megtakarítást, pontosabban kevesebb anyagi terhet jelent a váló feleknek.
Ezért is van nagy szükség olyan szakértő, segítő személyre, leginkább egy bontóperekben jártas, tapasztalt ügyvédre, aki átlátja a lehetőségeket, és képes segíteni abban, hogy a veszteséget a felek minimalizálják.
Mivel egy megromlott házasság végén nem mindig könnyű az együttműködés, a közös gondolkodás, ezért a külső szem, a szabályokat ismerő és alkalmazásukról információkkal bíró válóperes ügyvéd gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a megállapodás megszületését, megkímélve ezzel a válófélben lévőket az anyagi terhektől és a hosszan elhúzódó pereskedéstől.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, például a hitel törlesztésének elosztásáról, akkor ebben a vagyoni kérdésben is a bíróság fog határozni, ahol az ügyvédi közreműködés elengedhetetlen.
A legfontosabb vállalás, egyben a legnagyobb buktató, hogy előre kell látni és tervezni tíz vagy akár húsz évet. A megszületendő gyermekek számát és érkezésének idejét is, a már meglévő gyermekek azonban nem számítanak sem az igénylés, sem a törlesztés során. Csak hosszú távra tervezni tudó és jövőjét Magyarországon elképzelő családok számára érhető el az összes előny.
A Babaváró hitel csak akkor nem fog piaci kölcsönné átlényegülni, ha a felvételkor vállalt összes gyermek megszületik, még a különválás előtt. Minden más esetben a még meglévő tőketartozást piaci kamattal növelten kell visszafizetni, sőt ha az első öt évben nem lett közös gyermek, akkor az állam részére az addig nyújtott kamattámogatást is kell adni, méghozzá rövid, 120 napos, határidővel.
A házassági szerződés (hivatalos nevén házassági vagyonjogi szerződés) kötése házasulók (jegyesek) és a házastársak között kifejezetten kényes kérdés. Már szóba hozni is nagyon kellemetlen: a másik fél elsőre gondolhatja, hogy bizalmatlanok vagyunk vele szemben. Vagy akár arra, hogy máris a válásra készülünk.
Pedig az igazság az, hogy a házassági szerződés rengeteg bosszúságtól, vitától óvhatja meg a feleket. Legfőképpen attól, hogy ne mérgesedjen el a viszonyuk a végletekig, ha megszűnt közöttük az életközösség.
Mindez sajnos nem ritka. A statisztika szerint a magyarországi házasságkötések fele végződik válással, 2021-ben több, mint 18 ezer válás volt Magyarországon.
Ha házassági vagyonjogi szerződést szeretne kötni, kerjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédeitől.
Nézzük meg, mit mondanak a jogszabályok a házassági szerződésről!
Ptk. 4:34. § A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
A házassági vagyonjogi szerződés alanyai (akik a szerződést megkötik) a házasulók valamint a házastársak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy házassági vagyonjogi szerződést a házasság fennállása alatt is lehet kötni.
A vagyonmegosztási szerződés leghamarabb az életközösség létrejöttével kezdődhet, és legkésőbb az életközösség megszűnésével megszűnik.
Fontos megemlíteni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek az életközösség megkezdése előtt megszerzett vagyonukról és annak sorsáról is rendelkezhetnek. Ennek azért lehet jelentősége, mert az évek múlásával gyakran „feledésbe merül” egy-egy vagyontárgy, például egy ingatlan megszerzésének a módja. Ki mennyivel járult hozzá az ingataln vásárlásálhoz? Milyen forrásból származott a pénze? Mekkora volt a közös és a különvagyon aránya? stb. Számtalan kérdesen tud vita kialakulni a felek között.
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, akkor lehet később rá hivatkozni, ha a szerződést közjegyzői okiratba foglalták, vagy ügyvéd ellenjegyezte. Fontos: nem elég, ha csupán a szerződő felek és két tanú írja alá az iratot!
Gyakran viták alakulnak ki a vásárolt ingatlanok körül. Tipikusan akkor, ha azt valamelyik fél az életközösség megkezdése körül különvagyonából vásárolta. Tovább fokozza a válás során a vita veszélyét, ha ezen az ingatlanon a felek közös felújítást is végeztek. Egy házassági vagyonjogi szerződésben ezek a tények a vita elkerülése érdekében rögzíthetők.
Az évek és a szerelem múlásával az egyik házastárs emlékei gyakran gellert kapnak, és könnyedén elfelejti, hogy az ingatlan megvásárlásához nem járult semmivel hozzá, (sőt ezzel szöges ellentétben úgy emlékszik, hogy azt jórészt Ő vásárolta) vagy azt képesek „elfelejteni”, hogy az ingatlan felújításához különvagyonából ki, mekkora összeggel járult hozzá.
A fenti példával kapcsolatos viták tömegével találkoztam már, amiből – ha nem elég kreatív az ember, hogy ezt megelőzze - csodálatos állóháború, és hosszú évekig tartó nagyon-nagyon költséges peres eljárás tud kibontakozni. Ha tehetik, kerüljék el ezt a hibát, és kössenek házassági vagyonjogi szerződést, akármennyire érzik kellemetlennek felhozni a témát.
Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy az eltérően nem rendelkezik, akkor a házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség keletkezik.
A házasság megkötésével csak akkor jön létre a felek között házastársi vagyonközösség, ha a felek között létrejön, vagy már korábban létre jött az életközösség is.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az létrejött volna, még akkor is, ha ez valójában nem történt meg. Természetesen ez a törvényi vélelem megdönthető, de a bíróságon annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy a házasságkötéssel nem jött létre az életközösség, aki arra hivatkozik. Házassági vagyonjogi szerződésben a felek meghatározhatják a gazdálkodásuk módját.
A törvény a házassági életközösség mibenlétét, annak elemeit nem határozza meg. Az ítélkezési gyakorlat az érzelmi és gazdasági közösség, - vagyis az érzelmi, lelki közösség, rendszeres szexuális kapcsolat, a közös háztartás, a felek tényleges együttlakása, közös gazdálkodás, közös gazdasági célok érdekében való együttműködés - együttes fennállása esetén tartja megállapíthatónak az életközösség fennállását. Ezt tovább bonyolítja, hogy a felsorolt elemek közül egyik vagy másik hiánya még sem jelenti kivétel nélkül az életközösség fennállásának a hiányát.
Előfordulhat például, hogy a felek a munkájukból vagy egyéb kényszerből adódóan nem tudnak életvitelszerűen egy ingatlanban élni, egy háztartást fenntartani. De ha az életközösség fennállásához szükséges további feltételek teljesülnek az esetükben, az életközösség közöttük még fennállhat. Minden esetben az adott felek viszonyában, életkörülményeik figyelembevételével összességében vizsgálja a bíróság az életközösség tartami elemeit, és dönt annak fennállásáról.
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Bővebben egy másk cikkben írtunk a házassági vagyonközösség megszűnéséről.
Megszűnik a felek életközössége, ha legalább az egyik házastárs elhatározza az életközösség megszűntetését, az arra irányuló szándékát egyértelműen kinyilvánítja. Vagyis a továbbiakban nem lép nemi kapcsolatba a másik féllel, a közös programokkal felhagy. Amennyiben egy ingatlanban élnek, úgy az annak fenntartásával kapcsolatos költségekkel a másik féllel elszámol. Megszűnteti a közös gazdálkodást.
Ptk. 4:35. § A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya
(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
Fontos kiemelni, hogy a házasság megkötését megelőző életközösség a házassági életközösséggel egybeolvad, vagyis – vagyonjogi szempontból - a házasságot megelőző életközösség megkezdésétől kell számolni a házastársi vagyonközösség létrejöttét.
Ez annyit jelent, hogy ezen időponttól bármelyik fél által szerzett vagyon – ha az nem minősül házastársi különvagyonnak – a felek által közösen szerzett vagyonnak minősül, amely a feleket egyenlő arányban illeti meg.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics Ügyvédi Iroda felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Évente tizenötezer házasság ér véget válással. A lelki és érzelmi nehézségeken túl a vagyon vagy épp a hitelek megosztása is feladat ezekben az esetekben.
Sőt a felvett családtámogatásokkal is foglalkozni kell, ha véget ér a házasság, hiszen ezek is közös ügyek. A CSOK válás esetén ugyanis tartozássá, a kedvezményes hitel piaci hitellé válhat, jelentős plusz költséget róva a családokra.
A CSOK, ahogyan a neve is mutatja a családok otthonteremtését hivatott támogatni. Ennek megfelelően a gyermeket nevelő házaspárok és egyedülállók igényelhetik. Illetve arra is van lehetősége az életüket hivatalosan is összekötő pároknak, hogy a gyermekek megszületése előtt vegyék fel a támogatást. Ilyenkor vállalják, hogy a szabályozásban meghatározott határidőn belül megszületnek az utódok. Jelentős összeghez akár húsz millió forinthoz is hozzá lehet jutni ilyen módon.
A fentiekből jól látszik, hogy a CSOK célja az, hogy a gyermekvállalásnak ne legyen akadálya, ha a fiatal házasok nem tudják önerőből megteremteni saját otthonukat. Ezért cserébe azonban 10 évre el kell köteleződniük. Nemcsak egymás mellett, hanem a választott ingatlan mellett is, hiszen a támogatással vásárolt lakásnak vagy háznak a pár tulajdonában kell maradnia. Az állam jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat jegyeztet be ezekre. Azaz évekig nem lehet sem eladni, sem kiadni a CSOK-kal vásárolt ingatlant.
Sőt! A gyermekeknek, akikre az igénylés épült ott kell lakniuk és lakcímüknek is az adott ingatlanba kell lennie. Amennyiben ezek nem teljesülnek a CSOK válás esetén visszajár az államnak.
Összefoglalva: amikor a CSOK-ot igénybe veszi egy pár, akkor vállalják, hogy 4-8 vagy épp 10 éven belül a vállalt és már megszületett 1-2-3 gyermekkel együtt, a támogatás segítségével megvásárolt, felújított vagy kibővített ingatlanban fognak lakni 10 évig.
Ezek a vállalások vonatkoznak azokra is, akik az állami támogatás mellett a családok otthonteremtéséhez kialakított, kedvezményes hitel konstrukciót veszik igénybe. Tíz plusz tíz millióról szoktak beszélni, ez a tíz milliós támogatás mellé igényelhető tíz milliós, három százalékos kamatozású ingatlanvásárlásra felhasználható hitel. Ezt a hitelt is érinti, érintheti az, ha a házastársak úgy döntenek, hogy válnak.
Vagyis a CSOK válás esetén a támogatás és a felvett, kedvezményes hitel törlesztésében is okozhat problémákat, plusz terheket a családnak.
Akkor mikor a támogatási szerződést aláírja valaki a fent leírtakkal tisztában kell lennie. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy sokan nem vagy nem eléggé tekintik át, azokat a következményeket, melyek a feltételek megváltozása esetén sújtják őket. A CSOK válás esetén ugyanis terheket ró a felekre. A házasság felbontását a kormányhivatal felé jelezni kell és tisztázni, hogy mely támogatásokat és milyen összegben kell visszafizetni. Több tényezőtől is függ, hogy pontosan mennyit kell megtéríteni.
Nézzük először a támogatást, melyet a még meg nem született gyermekekre is igénybe lehet venni. Ha vállalt a pár közös csemetéket, ám azok nem születtek meg, de ők elválnak, akkor a "megígért" gyermekek után felvett támogatást, plusz a büntető kamatot vissza kell fizetni az államkasszába.
Hogyan is fest ez a gyakorlatban? Nézzünk egy példát, így jobban érthető a rendszer működése. Tegyük fel, hogy a pár 3 gyermeket vállalt, újépítésű lakást vásárolt, ám öt év múlva, két gyermekkel beadják a válást kezdeményező keresetet. Itt először is a két és a három gyermek után járó támogatás közötti különbséget fogja visszakérni a kormányhivatal.
Nézzük mennyi is a visszatérintendő CSOK válás esetén ebben a példában összegszerűen? Igényelt a pár tíz millió forintot, ami három gyerek után jár. Két gyermek meg is született a házasságban, így a támogatásból 2,6 millió forint jár nekik. 7,4 millió azonban nem, ezt vissza kell fizetni. A 7,4 millióra azonban kamatot is fizetni kell. Méghozzá a normál, ebben az időszakban alkalmazott, a Ptk-ban rögzített, késedelmi kamat ötszörösével (maximum öt százalék) fog számolni a kormányhivatal, amikor a visszajáró összeget kalkulálja. Ebben az esetben 9,6 millió forint lesz az, amit a bontóper lezárása után ki kell fizetnie a feleknek 60 napon belül. Ráadásul az ebben az esetben elengedett vagyonszerzési illetéket is ki kell fizetni a NAV-nak.
A támogatás mellett a kedvező kamatozású hitel is érintett egy válás esetén. Itt ugyanis arról van szó, hogy az állam fizeti a család helyett a piaci alapú kamat és a három százalékos kamat közötti különbséget. Mivel a kedvezményre nemcsak a hitelbírálat idején, hanem a futamidő alatt végig jogosultnak kell lenni, ezért a válás jelentősen megnövelheti a lakáshitel törlesztőrészletét, a kamatváltozás miatt. Erre is vonatkozik a 60 napos határidő. Ugyanakkor a kormányhivatal adhat részletfizetésre lehetőséget, amennyiben ezt meg tudja indokolni a fizetésre kötelezett.
Persze vannak olyan esetek, amikor nem kell visszafizetni a támogatást. A CSOK esetében az egyik szülő, vagy két gyermek betegsége miatt el is engedhetik a visszafizetést. Abban az esetben, ha a vállalt gyermekek már világra jöttek (vagy már eleve megvoltak az igényléskor), és a válás után továbbra is a támogatással vásárolt ingatlanban fognak élni valamelyik szülővel, akkor sincs az állam felé visszafizetési kötelezettsége a szülőknek. Ehhez azonban az kell, hogy meg tudjanak állapodni a felek a gyermekek elhelyezése és az ingatlan sorsa felől.
Egészen más akkor a helyzet, ha a vagyonmegosztást úgy kívánják megoldani a felek, hogy eladják a közös tulajdonú, CSOK segítségével vásárolt ingatlant. Ebben az esetben ugyanis vissza kell fizetni a teljes összeget, hiszen nem teljesül a vállalt elidegenítési tilalom. A feleknek egyenlő arányban kell szerepet vállalni a visszatérítésben, kivéve ha ettől eltérően állapodnak meg. Vagyis a válási procedúra során született megegyezés ezt is befolyásolhatja. A CSOK válás esetén tehát szinte minden esetben feladatot ad a feleknek, hiszen a vagyon mellett a kötelezettségek elosztásáról is meg kell egyezni. (További hasznos cikkeink a témában: vagyonmegosztás válás esetén, házassági vagyonjogi per)
A falusi CSOK ebből a szempontból nem tér el a “sima” CSOK-tól. A falusi CSOK esetében csak az igényelhető összeg, a felhasználás módja és az ingatlan földrajzi helye speciális. A feltételek ugyanazok és ugyanúgy hosszútávon teljesülniük kell, mint a CSOK más eseteiben.
A válást lezáró megállapodás során a fent említett következményekkel számolni kell. Egyszerűbb és gyorsabb lehet ennek a megállapodásnak a megszületése, ha a felek már a házasságkötés előtt írásba foglalták azokat az elveket, melyek mentén eljárhatnak válás esetén. A házassági vagyonjogi szerződés ugyanis nemcsak az együttélés ideje alatt szerzett vagyon megosztásáról, hanem a támogatásokról, az ingatlanokról is rendelkezhet. Amennyiben nincs ilyen megállapodás, akkor a válási procedúra során kell megszületnie a felek közötti egyezségnek.
A tárgyalásban komoly segítség egy külső, a jogi lehetőségeket és a bevált gyakorlatokat jól ismerő ügyvéd. Nemcsak időt takaríthat meg, de pénzt és sok feszültséget is megspórolhat egy szakember.
Vita esetén, ha a felek nem tudnak megegyezni a vagyonmegosztás kérdéseiben, még fontosabb, hogy olyan válóperes ügyvéddel vágjanak bele a peres eljárásba, aki tisztában van azzal, hogy a CSOK válás esetén hogyan viselkedik.
Az emberi méltóság, az önbecsülés olyan érték, amit a társadalom és a törvény egyhangúlag védelmez. A becsületsértés bűncselekményével az elkövető a sértett önmagáról alkotott véleményét, önérzetét tapossa el, míg a rágalmazás inkább az egyén társadalmi megbecsülésével áll kapcsolatban.
A becsület csorbítására alkalmas kifejezések, cselekmények rettentő károkat tudnak okozni a sértett életében, annak további alakulásában. A Vidákovics Ügyvédi Irodában mi pontosan tudjuk, mennyire fajsúlyos ez a kérdés, és az Önnek okozott sérülést a legkomolyabb csapatmunkával, profi kommunikációval állítjuk helyre.
Ha Ön vagy hozzátartozója érintett becsületsértéssel kapcsolatos ügyben, ne habozzon felkeresni a Vidákovics Ügyvédi Irodát!
A becsületsértés fogalmát a hatályos Büntető törvényköny rendelkezései (Btk. 227) tartalmazzák, mely szerint aki mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvényben meghatározott tényálláshoz ezen kívül hozzátartozik, hogy csakis azok az elkövetési magatartások minősülnek becsületsértésnek, amelyek nem valósítják meg a rágalmazás, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, valamint nyilvánosságra hozatala tényállásait.
A becsületsértés elkövetője bárki lehet, ahogyan sértetté is bárki válhat, nincs megkülönböztetett elkövetői vagy sértetti kör. A sértő, lealacsonyító, becsület csorbítására alkalmas kifejezések az emberi méltóság megsértését okozzák. A sértett önérzete sérül és a bűncselekmény megállapításánál minden esetben a kifejezés tartalmát kell vizsgálni, nem pedig magát a kifejezésmódot.
Az objektív megítéléshez az is fontos, hogy a sértő kifejezések más személyek értékelése szerint is becsületcsorbítóak legyenek. Egy polgári peres eljárásban az egyik peres fél képviselője írásbeli nyilatkozatában demagógnak, mérhetetlenül elfogultnak és tisztességtelennek nevezte az igazságügyi szakértő véleményét, amellyel megvalósította a becsületsértés vétségét. (Legf. Bír. Bfv. I. 3027/2002.)
A törvényszövegben megjelölt egyéb cselekményre példa lehet, ha az elkövető megvetése kifejezéseként elmulasztja a kézfogást, vagy a sértett felé köp, mutogat a sértettre. Ezek a magatartások mind kívül esnek a tettleges bántalmazás körén, tehát sérülést nem okoznak a sértettnek. A Btk. emiatt külön bekezdésben rögzíti a tettlegesen elkövetett becsületsértést.
Tettleges becsületsértésnek kell tekinteni minden olyan cselekményt, amely a sértett testének jogellenes érintésében, bántalmazásában nyilvánul meg, de nem okoz testi sérülést. Fontos elkülöníteni a könnyű testi sértéstől, ebben az esetben ugyanis az emberi test épsége nem sérül. Tettleges becsületsértésnek minősül, ha az elkövető például arcul üti, leköpi a sértettet, meghúzza a haját, vagy megdobja tojással.
Az ítélkezési gyakorlat nem tettleges becsületsértést, hanem könnyű testi sértést állapít meg, ha a terhelt a sértett arcába mért ütéssel olyan bőr alatti bevérzéssel (véraláfutással) járó sérülést okoz, amely a bőr elszíneződését eredményezi [BJD 6354.],Tettleges becsületsértésnek minősítette a bíróság, amikor az arculütés folytán a sértett szemének a környéke bepirosodott, és a szeme erősen könnyezett, anélkül azonban, hogy az elszíneződés (véraláfutás) észlelhető lett volna [BJD 6445.].
Emellett a sértett erőszakos átkarolása, a nő mellének megfogása is tettleges becsületsértés, mert szexuális bűncselekményt nem valósít meg, ugyanakkor alkalmas a becsületének, emberi méltóságának csorbítására. (BJD 1206.)
Becsületsértés vétségét valósítja meg a személy- és vagyonőr, ha a rendezvényt nem zavaró, annak biztonságát sem veszélyeztető személyt a karját megragadva és a kerítésen kívülre lökdösve távolítja el [BH 2006.175.].
A hatályos Büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között megtaláljuk a hosszas felsorolást azokról, akiket hivatalos személynek kell tekinteni. Néhány példát kiemelve, hivalos személynek minősül a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíró, miniszterelnök, miniszter, államtitkár, főispán, bíró, ügyész, közjegyző. A becsületsértés elkövetési magatartásainak körében kétféle módon valósulhat meg bűncselekmény:
A cselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége az elkövető indítékának, inkább azt kell megvizsgálni, hogy a bűncselekmény nem a sértett munkavégzése során, hanem amiatt valósult-e meg.
A jogalkotó a becsületsértés büntetendőségének elrendelésével a sértett közfeladatának ellátását szerette volna biztosítani.
A cselekménynek létezik szabálysértési alakzata is, ami akkor valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
A becsületsértés bűncselekménye csak magánindítványra büntethető, ami azt jelenti, hogy büntetőeljárás kizárólag a jogosult feljelentése alapján indítható. Magánindítványnak kell tekinteni bármely olyan nyilatkozatot, amely alapján a sértett az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
A feljelentésben rögzíteni kell az ügyre vonatkozó pontos részleteket, amelyek megfogalmazásával és a jogilag releváns súlypontok megtalálásával kapcsolatban keresse bizalommal ügyvédi irodánkat.
A cselekmény bizonyításával kapcsolatban fontos megvizsgálni, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul-e. A Btk. rendelkezése szerint amennyiben valónak bizonyul, az elkövető nem büntethető becsületsértés miatt.
A bizonyítás azonban csak akkor lehetséges, ha a tény állításához, híreszteléséhez, vagy az arra közvetlenül utaló kifejezés használatához közérdek, vagy jogos érdek fűződik. A becsületsértés elkövetési magatartásának megvalósításáért az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A becsületsértés úgynevezett szubszidiárius tényállás, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás nem valósít meg rágalmazást. A becsületsértés megvalósítható sértő cselekménnyel vagy egyéb kifejezéssel, a rágalmazás azonban csak tényállítással, tényhíreszteléssel, tényre utaló kifejezéssel.
Az elkövető a becsület csorbítására alkalmas kiejezéssel nem követ el rágalmazást, ha a tényállítást csak a sértett hallja, hanem becsületsértésnek minősül. A rágalmazás tényállása ugyanis tartalmazza azt a feltételt, hogy az elkövetési magatartásnak más előtt kell történnie.
Az ügy egyedisége és komplexitása okozhatja azt, hogy esetleg nehézségekbe ütközik a más bűncselekményektől való elkülönítés kapcsán. A Vidákovics&Partners komolyan veszi az összes felmerülő részletet, és a leghatékonyabb segítéget nyújtja Önnek a tájékoztatás terén, illetve az eljárással kapcsolatban is.
Ne nyugodjon bele abba, hogy a legfontosabb védendő értéket, az Ön emberi méltóságát a földbe tiporják! Forduljon hozzánk bizalommal, osztozzon az elért sikereinkben!
Aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, becsületsértés miatt vonható felelősségre.
Aki becsületsértést valósít meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezek megsértése esetén kártérítési igénnyel élhet (sérelemdíj). Az összeg mértékét illetően az Ön ügyére vonatkozóan személyes tanácsadásért keresse a Vidákovics Ügyvédi Irodát.
A letartóztatás, tetten érés vagy elfogás a bűnügyi krimik izgalmas jelenetei közé tartoznak. A valóság azonban közel sem ilyen filmbeillő. A terhelt és hozzátartozói számára igen nagy megrázkódtatást, bizonytalanságot, rettegést okoz.
A letartóztatott személy gyakran nincs tisztában az őt megillető jogokkal, nem ismeri a hatósági eljárás szakaszait sem. Könnyen belátható, hogy ennél kiszolgáltatottabb, félelmetesebb helyzet ritkán áll elő.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját letartóztatás fenyegeti, a legfontosabb, hogy megfontolt és tájékozott legyen. Ne hagyja magát megfélemlíteni, manipulálni a hatóság jól bevett módszereivel. Kérjen szakszerű büntetőjogi segítséget a lehető leggyorsabban, forduljon a Vidákovics Ügyvédi Iroda határozott, profi ügyvédeihez!
A letartóztatás elrendelése és végrehajtása sokak számára egyet jelent a bűnügyi sorozatokban látott jelenetekkel. A hatályos büntetőeljárási törvény azonban pontosan meghatározza mit jelent a letartóztatás és milyen feltételek mellett rendelhető el. A törvény 277.§ (4) bekezdése szerint akkor lehet letartóztatni valakit, ha kizárólag így biztosítható a terhelt jelenléte; enélkül a bizonyítás nehezebbé válna vagy meghiúsulna; illetve csak így akadályozható meg a bűnismétlés.
A letartóztatás akkor jogszerű, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható, a következő okokra tekintettel:
A letartóztatás röviden megfogalmazva a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása. A terhelttel szemben alkalmazhatóak személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések, ide tartozik a távoltartás, bűnügyi felügyelet, letartóztatás és előzetes kényszergyógykezelés. Ezek a kényszerintézkedések akkor rendelhetők el, ha szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás, a terhelt a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, vagy vele szemben vádat emeltek, és a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél léréséhez szükséges, a cél más módon nem biztosítható.
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának általános feltételei mellett a következő különös okok közül is fenn kell állnia legalább egynek:
A letartóztatás elrendelésére a bíróság jogosult. A tárgyalás nem nyilvános, ami azt jelenti, hogy hozzátartozók nem lehetnek jelen. Ez alól kivételt jelent a fiatalkorú fogvatartott tárgyalása. Ha a bíró helyt ad az ügyész indítványának, elrendelik a terhelt letartóztatását. A letartóztatás általános és különös feltételeinek minden esetben fenn kell állniuk, mert enélkül nem jogszerű a büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtandó kényszerintézkedés.
A letartóztatással kapcsolatban a terhelt és hozzátartozóinak talán első gondolata, hogy mennyi ideig kell őrizetben maradni. Nagyon fontos elkülöníteni az időtartamokat a vádirat benyújtása mentén. Ha a vádemelés előtt rendelik el a letartóztatást, az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tarthat.
A bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően pedig alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A vádemelés előtt történő letartóztatást az ügyészség indítványára hosszabbíthatja meg a bíróság, a letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal.
A vádemelést követően érvényes az a szabály, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
A letartóztatás felső határa aszerint változik, hogy a terhelttel szemben hány év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.
Ennek alapján a letartóztatás legfeljebb
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
A letartóztatás felső határaként megjelölt öt éves időtartam további egy évvel meghosszabbodik, ha bizonyos törvényben megjelölt feltételek fennállnak, például a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt kerül sor, vagy terrorcselekmény bűntette miatt történt a vádemelés.
A fogvatartottak részére átadható csomagokról a büntetés-végrehajtási intézet dönt a hatályos jogszabályok alapján. Az engedélyesett kapcsolattartók úgynevezett zárt láncú csomagküldési rendszeren keresztül tudnak gondoskodni hozzátartozójuk egyedi élelmiszer-, tisztálkodási szer vagy gyógyszerszükségleteiről.
A büntetés-végrehajtási intézet a tiltott tárgyak és csomagok bejuttatásának elkerülése érdekében szigorúan szabályozza ezt a zárt láncú rendszert. A kapcsolattartónak egy webshop felületen kell regisztrálnia, ahogy egyedi ellenőrző kódot és azonosító számot kap, mellyel belépve a korlátozásoknak és szabályoknak megfelelő csomagküldeményt állíthat össze és juttathat el a fogvatartott részére.
A fogvatartott akkor jogosult csomagot kapni, ha például nem merítette ki a havi keretet, nem tölt magánelzárást, illetve a kapcsolattartó rendelkezik csomagküldési engedéllyel. A csomagküldés díját online bankkártyás fizetéssel vagy átutalással lehet teljesíteni, amit az összeg beérkezésétől számított három napon belül a büntetés-végrehajtási intézet átad a fogvatartottnak.
A fogvatartott az ügyész, illetve a bíróság engedélye alapján az általa megjelölt személlyel kapcsolatot tarthat. A kapcsolattartáshoz az érintett személy hozzájárulása, regisztrációja, illetve a megfelelő kapcsolattartói nyilatkozat kitöltése szükséges. Amennyiben a büntetőeljárás lefolytatása érdekében szükségesnek tartja, a bíróság vagy az ügyészség korlátozhatja, megtilthatja a kapcsolattartást. A fogvatartott kapcsolatot tarthat védőjével, jogi képviselőjével. A kapcsolattartás módjai lehetnek például levelezés, látogatás, telefonálás, csomagküldemény, elektronikus kapcsolattartás. A büntetés-végrehajtási intézet minden kapcsolattartási módnak meghatározza a szigorú szabályait, amelyek betartása kötelező.
Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. Az óvadék összegét a bíróság állapítja meg, tekintettel a terhelt vagy védője által benyújtott indítványban megjelölt összegre.
Az óvadék letétele esetén a bíróság enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendelhet el, vagy enyhébb magatartási szabályokról dönthet. Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, amit a terhelt vagy védője tehet le. Az összeg nagyságát illetően az óvadék nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint. A bíróság az összeg meghatározásánál több szempontot figyelembe vesz, különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, illetve a terhelt személyi és vagyoni körülményeit.
Az óvadékot a megállapító határozat véglegessé válásától számított három hónapon belül lehet letenni, amely nem vonható vissza. Az óvadék összege visszajár, ha a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnt. Az összeg nem jár vissza az óvadék letételét követően, ha a terhelt letartóztatása azért nem valósult meg, mert a terhelt elérhetetlenné vált, illetve ha azt a terhelt magatartása indokolja.
A letartóztatás végrehajtásáról az ügyészség rendelkezik, amelyet - ha az eljárási cselekmények elvégzése miatt indokolt, - rendőrségi fogdában kell végrehajtani. Összesen legfeljebb hatvan nap lehet a tartama. Ha az ügyészség olyan határozatot hoz, amelyben elrendeli a gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezését, nincs helye panasznak. Mi a teendő akkor, ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermeket gondozó nő? A bíróság ebben az esetben a védő vagy a terhelt indítványára olyan elhelyezésről rendelkezik, ahol a terhelt a gyermekkel együtt tud lenni.
A letartóztatás megszüntetése iránt az ügyészség, a terhelt, illetve a védője terjeszthet elő inditványt. Lehetőség van arra is, hogy enyhébb, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése miatt nyújtsanak be indítványt. A beérkezett indítványt a bíróság először érdemben megvizsgálja, majd erről határozatot hoz. A bíróság akkor is beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indíványát, ha eredetileg nem az ügyészség kezdeményezte a letartóztatás megszüntetését. A bíróság abban az esetben mellőzheti az indítvány elbírálását, ha az előterjesztés és az elbírálás között a letartóztatást meghosszabbította vagy fenntartotta. A bíróság az elbírálás mellőzéséről egyidejűleg köteles értesíteni a terheltet és a védőjét.
A letartóztatás elrendelését, annak időtartamát és a végrehajtás helyszínét tekintve könnyen belátható, hogy összetett, nagy tapasztalatot és rálátást igénylő területről van szó. A letartóztatás körülményeit és az eljárás kimenetelét illetően óriási riadalom és bizonytalanság lehet úrrá a terhelten és hozzátartozóin.
A hatósági intézkedések és a jogszabályok útvesztőjében a legnagyobb félelmet az ismeretlen okozza. Irodánk munkatársai sokéves tapasztalattal, a legélesebb helyzetekben edződve, profi csapatként állnak az Ön háta mögött a büntetőeljárás minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és kezdjék meg a védekezést!
Letartóztatásra kerül sor, ha a bűncselekmény jellege, a nyomozás állása és érdekei, a terhelt személyi és családi körülményei, vagy a büntetőeljárás során tanúsított magatartása, illetve a törvényben felsorolt különös okok fennállása szükségessé teszik a kényszerintézkedés elrendelését.
A letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni. Ha az ügyészség az eljárási cselekmények elvégzése miatt indolkoltnak tartja, rendőrségi fogdában kell végrehajtani.
A letartóztatás felső határa aszerint változik, hogy a terhelttel szemben hány év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás. Például a letartóztatás legfeljebb öt évig tart, ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját letartóztatás fenyegeti, haladéktalanul keresse fel a Vidákovics Ügyvédi Irodát, ahol több évtizedes büntetőjogi tapasztalattal, profi csapatként védjük az Ön jogait.
A kábítószer-kereskedelem egyike a rendőrség által legkomolyabban üldözött, és a bíróságok által súlyosan büntetett bűncselekményeknek.
A bűncselekmény veszélyességét tükrözi a kimagasló büntetési tétele is, hiszen vannak esetek, amikor akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kiszabhat a bíróság az elkövetőre.
A kábítószer-kereskedelem alap és minősített, valamint privilegizált eseteinek könnyebb megértése érdekében az idézett törvényszövegek alá rövid értelmezést is fűztem.
Fontos: ha kábítószer-kereskedelem elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját, késlekedés nélkül forduljön tapasztalt védőügyvédhez! Irodánk büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet fognak nyújtani az Ön számára a büntetőeljárás minden szakaszában. Konzultációs időpontot ide kattintva kérhet.
Btk. 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kábítószer-kereskedelem kizárólag szándékosan követhető el, nincs gondatlanságból elkövetett alakzata. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy kábítószernek, kábító hatású anyagnak vagy szernek minősülő anyagot kínál fel, ad át, hoz forgalomba vagy azzal kereskedik.
A cselekmény értelmezéséhez tisztában kell lenni az alapvető fogalmakkal, mint a kínálás, átadás, forgalomba hozatal, és a kereskedés. Kábítószer-kereskedelem szempontjából:
Kínálás, ha az elkövető valaki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív. A kínálás lehet felajánlás fogyasztásra, de vételre is, közös jellemzőjük, hogy az eredménytelen marad, tehát a címzett nem fogadja el a kábítószert.
Átadás, amikor valaki kábítószert más személynek oly módon adja más birtokába, hogy az még nem tekinthető forgalomba hozatalnak vagy kereskedésnek. Az elkövető azért adja át a kábítószert, hogy azt a címzett maga fogyassza el.
A bírói gyakorlat szerint a kábítószert tartalmazó cigarettának több elkövető által történő közös elszívása, a cigaretta tulajdonosa részéről nem átadásnak, hanem tartásnak minősül.
Kábítószert forgalomba hoz, aki – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több, esetleg meg nem határozható számú személy részére kábítószert juttat. Forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, akinek átadja a kábítószert, de nem azzal a szándékkal, hogy az maga fogyassza el, hanem azért, hogy az átadott kábítószer mennyiségből másnak vagy másoknak továbbadjon.
Forgalomba hozatal, a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik (BH 2002/299. sz. II.) Ebben az esetben a forgalomba hozatal és az átadás elhatárolása az átadó szándékának alapulvételével történhet.
Az átadás kizárólag a címzettnek történő birtokba adását jelenti, az elkövető azért adja át, hogy azt a címzett maga fogyassza el.
Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, mint például a kábítószer csomagolása, tárolása, elrejtése, szállítása, elosztása stb.
A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között valójában nemcsak az eladó és a vevők, hanem a rendszeresen közvetítők is, mint a kereskedői tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre (BH 1999/101.).
A forgalomba hozatalt és a kereskedést a haszonszerzésre törekvés határolja el egymástól. A kereskedő forgalomba hozatali magatartása ugyanis a haszonszerzésre irányul, míg a szimpla forgalomba hozatal esetén haszonszerzésre törekvés nincs.
Kábítószerrel visszaélés kereskedéssel elkövetése akkor is megállapítható, ha a terhelt a súlyosabb minősítéshez szükséges határt sokszorosan meghaladó mennyiségre több éven keresztül folytat olyan tevékenységet, amelynek célja kábítószer kereskedelmi forgalomba hozatala [BH 2011/159.].
A kábítószer-kereskedelem szempontjából fontos megemlíteni, hogy a törvény értelmében (Btk. 74. §) vagyonelkobzást kell elrendelni arra a kábítószer-kereskedelem elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
Nem rendelhető el vagyonelkobzás, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
követik el.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A kábítószer-kereskedelem esetében minősítő körülményként a törvény a bűnszövetséget jelöli meg, a bűnszervezetet nem, de a bűnszövetség és a bűnszervezet elhatárolása, megkülönböztetése miatt nélkülözhetetlen a bűnszervezet mibenlétének ismertetése.
Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontja szerint bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Azt, hogy bűnszervezet valamely esetben létrejött-e, csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehet megállapítani, amiről külön cikkben olvashatnak.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
Kábítószer-kereskedelem, mint ahogy korábban hivatkoztam rá, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
A Btk. 176-180. § (azaz a kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,) alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben felsorolt kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben fel nem sorolt kábítószerek esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
A törvény önálló tettesi cselekménnyé nyilvánította az (1)-(3) bekezdések esetében az amúgy bűnsegédi magatartást, ezzel az anyagi eszközök szolgáltatásában nyújtott bűnsegélyt kiemelte a részesség köréből, kizárva az elkövetőt a részesi magatartásra vonatkozó enyhébb büntető rendelkezések alkalmazása alól. Ilyen a büntetés kétszeres enyhítésének a törvényi lehetősége (Btk. 82. § (4) bekezdés), ami a bűnsegédi (részesi) magatartást tanúsítók esetében alkalmazható, míg a tettesek esetében nem.
A kábítószer-kereskedelem esetében az anyagi eszközök szolgáltatása, az elkövetés pénzügyi és technikai feltételeinek biztosítását, - a kábítószer-kereskedelem elkövetőjének az - azokhoz való hozzájuttatását jelenti.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés enyhítése kizárólag arra vonatkozik, aki csekély mennyiségű kábítószert kínál, vagy átad, valamint aki a csekély mennyiségű kábítószerre vonatkozó kínálást vagy átadást hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőségét felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el.
FONTOS kiemelni, hogy a büntetés enyhítése nem alkalmazható arra, aki csekély mennyiségű kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, úgyszintén aki csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kínálást vagy átadást bűnszövetségben valósítja meg.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény – jelen esetben a kábítószer-kereskedelem - elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény alanya tettesként csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. A törvény a kábítószer-kereskedelem vonatkozásában speciális védelemben részesíti a tizennyolc év alattiakat, a sérelmükre, avagy felhasználásukkal elkövetett cselekményeket kifejezetten magas 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az a) valamint a b) pont esetében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek a kábítószer-kereskedelem cím alatt összefoglalt bűncselekmény quasi sértettjei.
A b) pontban szabályozott esetben a törvény az kábítószer-kereskedelem meghatározott helyszíneken, és azok közvetlen környezetében történő elkövetését sújtja kiemelt büntetési tétellel. Közvetlen környezetnek tekinthető az intézmény bejárata, ez előtte lévő útszakasz, az épület parkolója, az épülettől egy saroknyira lévő távolság, illetve a mellékutcája.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (4) bekezdés enyhébb büntetési szabályok alkalmazását írja elő azzal a 18. életévét betöltött elkövetővel szemben, aki a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállását csekély mennyiségű kábítószer, 18. életévét be nem töltött személy részére történő kínálásával, átadásával valósítja meg, illetve aki a kínálást vagy átadást a 177. § (1) bekezdés c) pontban megjelölt helyszíneken, illetve ezek közvetlen közelében valósítja meg. Fontos itt is megjegyezni, hogy a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett forgalomba hozatalt, kereskedelmet a törvény jelen esetben sem részesíti kisebb büntetéssel.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 176 § (2) és (3) bekezdésében foglalt kábítószer-kereskedelem esetében a kiszabott három évi, vagy három évnél hosszabb szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
A kábítószer termesztés a kábítószer birtoklása bűncselekmény elkövetési magatartásaként jelenik meg a BTK-ban. A 178. § (1) bekezdés szerint “aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Kérdés, hogy pontosan milyen növények termesztése minősülhet kábítószer termesztésnek. Erről a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet rendelkezik.
Kábítószer termesztéséről befejezett cselekményként akkor beszélhetünk, ha a kábítószer alapanyagául szolgáló növény már önállóan képes fejlődni. A kábítószer termesztés csak szándékos bűnösségi formában követhető el, tehát az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy a termesztett növény kábítószernek minősül. Az 57. BK vélemény rögzíti, hogy előkészület miatt vonható felelősségre az, aki olyan növényt termeszt, amelyből csak feldolgozás útján nyerhető ki a kábítószer.
Kábítószer kereskedelemnek csak akkor minősül, ha az elkövető megvalósítja a törvényben meghatározott forgalmazói, terjesztői jellegű magatartásokat. Ezáltal más személyek hozzájuthatnak a termesztett kábítószerhez.
Az elmúlt években az új dizájnerdrogok megjelenése árvízként sodorja a kábítószerpiac alakulását. A legtöbb esetben a fogyasztók, de még a kereskedők sincsenek tisztában az aktuális anyag összetételével.
Az új helyzetet a büntetőjogi rendszer új fogalmak bevezetésével, részletes kábítószer-listákkal és rendeleketekkel igyekszik kezelni - egyelőre megnyugtató siker nélkül.
A dizájnerdrogok egyébként megjelentek a növényi alapú, termesztett szerek között is. Például több esetben a lefoglalt kannabisz esetén kimutatható volt a szintetikus kannabinoidok jelenléte.
A két bűncselekmény elhatárolásában az elkövetési magatartások meghatározása, tényállásszerű fennállása az iránymutató. Kábítószer kereskedelem bűncselekményét az valósítja meg, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Kábítószer birtoklásért pedig az a személy vonható felelősségre, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
A kábítószer kereskedelem összefoglalva forgalmazói, terjesztői jellegű magatartásokat határoz meg, míg a kábítószer birtoklásra a fogyasztói, tranzit jellegű magatartások jellemzőek.
A két bűncselekmény között jelentős különbségként említhető a kiszabható büntetési tétel mértéke. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a bíróság mely tényállásokat fogja megállapítani.
Előfordulhat például, hogy egy legálisnak feltüntetett online üzletben vásárol a fogyasztó kipróbálás céljából, azonban ismeretlen összetételű dizájnerdrogot értékesítenek neki. Nem kizárt, hogy a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítható ebben az esetben, viszont a törvény többéves börtönbüntetés kiszabásáról is rendelkezik.
A fogalmi meghatározások, kábítószer-listák és részletes igazgatási szabályozások útvesztőjébe könnyű elveszni, ezért csakis tapasztalt, büntetőjogban jártas, határozott ügyvéd segítségével vágjon neki a védekezésnek.
A kábítószer-kereskedelem kiemelt tárgyi súlyát tükrözi az is, hogy a súlyosabb bűncselekmények felderítését rendszeresen titkos Információgyűjtés, titkos adatszerzés előzi meg, amelyekről külön cikkekben olvashat.
Lehet, hogy nem véletlenül érzi úgy, hogy megfigyelik? Amennyiben előfordulhat, hogy kábítószer-kereskedelem elkövetésével vádolhatják, vagy családtagját, közeli hozzátartozóját, barátját gyanúsítják kábítószer-kereskedelem elkövetésével itt az ideje, szakértő ügyvéd segítségéért fordulni.
A kábítószer-kereskedelem vádja nem játék. A nyomozó hatóság aprólékos nyomozását, mérhetetlenül szigorú büntetés követhet, amennyiben nem gondoskodik megfelelően az saját, szerettei, hozzátartozói védelméről. A megfelelő ügyvéd büntetőeljárásban kifejtett védői tevékenysége hosszú évekkel rövidebb büntetést, vagy akár felmentést, a büntetőeljárás megszüntetését is eredményezheti.
Csak a témában jártas ügyvéd tudja hatásosan képviselni az érdekeit, aki részletesen ismeri a kábítószer-kereskedelem bűncselekmény törvényi tényállására vonatkozó kiterjedt bírói gyakorlatot. Ne próbálkozzon, hanem már elsőre válasszon megfelelő ügyvédet ha bajban van.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a kábítószer-kereskedelem elkövetőinek a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén legyen az fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.
Ha további információra, vagy szakértő ügyvéd védelmére van szüksége, ne habozzon! Forduljon hozzánk!
Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, kábítószer kereskedelem bűntettét követi el.
A kábítószer kereskedelem tényállását a 176.§ szerint bárki megvalósíthatja, míg a 177.§-ban foglaltakért csakis 18. életévüket betöltött személyek vonhatók felelősségre.
A kábítószer kereskedelem büntetési tételének kiszabását nagymértékben befolyásolja, hogy a bűncselekmény alap-, minősített vagy úgynevezett privilégizált esete valósul meg.
Cikkhez felhasznált forrás: Ignácz György: A kábítószer és az új pszichoaktív anyag fogalmában aktuális jogértelmezési problémái, Jogelméleti Szemle, 2018/2. 84-97.o.
Fontos leszögezni, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetése, illetve megszűnése nem egyenlő a közös vagyon megosztásával, amivel külön bejegyzésben foglalkoztunk.
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. [Polgári Törvénykönyv 4:34. § (2) bekezdés]
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. [Ptk. 4:35. § (1) bekezdés]
Ptk. 4:45. § A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.
A házassági vagyonközösség megszüntetésének egyik módja, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Erre kizárólag a felek egyetértése, együttműködése alapján van lehetőség. Vagyonjogi szerződést a házastársak az életközösség fennállása alatt bármikor köthetnek. Házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a felek a jövőre nézve a teljes vagyonukra, vagy akár pontosan meghatározott vagyonelemekre vonatkozóan kizárhatják. A szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
A házassági vagyonjogi szerződésnek a felek közös gazdálkodására számos hatása lehet, amiről a témában készült bejegyzésünkben részletesen olvashatnak.
A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha
a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.
(2) A vagyonközösség - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.
A törvény lehetővé teszi, hogy a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszüntesse. A vagyonközösség ilyen módon történő megszüntetésére a gyakorlatban elenyésző számban kerül sor.
A házassági vagyonközösség bírósági megszüntetése kétféle eljárásban történhet meg. A házastársak közös kérelme esetén nemperes eljárásban, ami bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság előtt megindítható. Ha csak az egyik fél a kezdeményező, úgy a polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai irányadóak az eljárásra.
Ha a házassági vagyonközösség megszüntetése bírósági ítélet eredménye, úgy a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt - a továbbiakban - a vagyonelkülönítés szabályai lesznek az irányadóak. A bíróság más vagyonjogi rendszert a jövőre nézve a felek között nem hozhat létre.
Ha az ok, amely miatt a bíróság a vagyonközösségete megszüntette már nem áll fenn, a házastársak közös kérelmére a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállíthatja.
A házastársi vagyonközösség a házassági életközösség időtartama alatt áll fenn. A vagyonközösség a házasságot megelőző élettársi kapcsolat, élettársi életközösség kezdetével jön létre, ha a felek házasságot kötöttek. A házastársi vagyonközösség megszűnésének leggyakoribb oka a házastársi életközösség megszűnése.
Az életközösség megszakadása és megszűnése nem szinonim fogalmak. Az életközösség megszakadása átmeneti időszakot jelent, vagyis azt, hogy a felek idővel folytatják az életközösségüket. A megszakadás, a törvényben vagy szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert - főszabály szerint - nem érinti. A felek vagyonközössége az életközösségük megszakadása (majd folytatása) esetében folyamatos marad. A megszakadás időtartama beleolvad az életközösség időtartamába, tehát ebben az időben is közös vagyon keletkezik a felek között.
A fentiek alól kivételt képez, ha az életközösség megszakadására figyelemmel a felek között vagyonmegosztásra került sor. Ebben az esetben az életközösség megszakadásának idejére a vagyonközösség akkor is megszűnik, ha később az életközösség helyreáll.
Az életközösség megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a felek házassági vagyonközössége megszűnik.
A vagyonközösség megszűnésének következménye, hogy megszűnik a közös szerzés vélelme. A közös szerzés vélelme alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi vagyonközösség megszüntetés eredménye tehát, hogy a felek önálló vagyonszerzők lesznek. Csak az a vagyontárgy kerül ezt követően a közös tulajdonukban amit közösen szereztek, a megszerzéshez mindketten ténylegesen hozzájárultak. A külön-külön szerzett vagyontárgyak pedig kizárólagos tulajdonukba kerülnek.
A házastársi vagyonközösség megszüntetését követően keletkezett tartozások, azt a házastársat terhelik, aki a kötelezettséget, tartozást vállalta. Ez alól kivételt jelent, ha a vállalt kötelezettség a közös vagyont gyarapítja.
Fontos jogkövetkezménye a házassági vagyonközösség megszüntetésének, hogy az egyik házastárs a másik által kötött visszterhes szerződésért nem felel. [Ptk. 4:46. §]
Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig (köztes időszak) a feleknek várományi joga van az őket - közös vagyonból - megillető hányad erejéig. Ha a házastárs a köztes időszakban a vagyontárgyat jogszerűen értékesítette, úgy a másik házastárs annak rá eső értékére tarthat igényt. Az igényen túl természetesen terhelik a közös tartozások is ugyancsak a rá eső részben. Ha a házastárs jogellenesen rendelkezett a vagyonnal, akkor a másik házastárs az esettől függően kártérítésre tarthat igényt. A kártérítési igénybe beletartozik az okozott vagyoni hátrányon túl az elmaradt vagyoni előny is.
Ha az életközösség, vagyonközösség megszűnésekor az egyik házastárs kizárólagos használatába ingatlan vagy hasznot hajtó ingóság kerül, a másik házastárs a vagyontárgy arányos részének használatáért - egyéb feltételek meglétében - ellenértékre (használati, többlethasználati díjra) tarthat igényt, akkor is, ha a vagyontárgyat jogszerűen használja. Ilyen például az egyéni vállalkozó által a közös vagyonhoz tartozó gépek és berendezések használatáért járó díj [BH 1999.410., 2000.448., valamint Pfv.II.21.040/2014., nyereséget termelő haszongépjármű használata esetében: Pfv.II.21.486/2016.].
A fentiekkel szemben a volt házastársi közös lakás használatáért járó lakáshasználati díj, többlethasználati díj szabályozása eltérő, az kizárólag meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthető.
A büntetőjog észrevétlenül is a mindennapjaink része, a törvényi rendelkezések láthatatlan hálóként szövik át az életünket. Sokan azt gondolják, a büntetőjog csupán az ügyvédek, ügyészek, bírák területe. Ezzel ellentétben mindannyiunk életének szerves része még akkor is, ha valaki sosem került a hatóságok látóterébe. Miért fontos mégis foglalkozni a témával? A büntetőjogi szabályozások ismerete és a törvények betartása állampolgári kötelességünk. Lessen be a kulisszák mögé és tartson velünk cikkünkben, amelyben felfedjük a büntetőjog belső oldalát! Legyen jogtudatos, segítünk kibontani ezt a komplex, többrétegű szakterületet!
A büntetőjogot három olyan oszlop építi fel, ami egymás nélkül nem tudná megtartani a társadalmi biztonság egyensúlyát. Mindhárom területre óriási szükség van és egyik sem lehet működőképes a másik nélkül. A büntetőjog fogalmának első oszlopa az anyagi büntetőjog, ami meghatározza, hogy mit kell bűncselekménynek tekinteni, illetve ezekhez milyen büntetést csatol a törvény. A másik terület a büntetőeljárási jog, amely az eljárás kereteit és részletszabályait adja meg. A harmadik pedig a büntetés-végrehajtási jog, amely szabályozza és összefogja az állami szervek által kiszabott büntetéseket és intézkedéseket.
A jelenlegi büntetőjogi szabályozás kalandos fordulatokkal jutott el a ma ismert, hatályos formájába. Az adott kor büntetőpolitikai nézetei nagymértékben befolyásolták a jogalkotói tevékenységet. Az első nagyobb változást a 18. század végi felvilágosodás hozta el, amikor megfogalmazódott a kínvallatás megszüntetésének és a halálbüntetés korlátozásának gondolata.
Az első magyar büntető törvénykönyv javaslata latin nyelven 1795-ben látott napvilágot. Ez azonban teljesen át volt itatva a régi feudális berendezkedés szemléletével, ami a törvény előtt nem biztosított egyenlőséget az embereknek. Az 1843-ban született javaslat egyre inkább haladónak számító eszméit az Országgyűlés nem fogadta el, azonban a későbbi jogalkotás vonalán felfedezhető a halálbüntetés korlátozásának és a testi fenyítések megszüntetésének gondolata.
A szabadságharc bukása után 1878-ban hatályba lépett a megalkotójáról, Csemegi Károlyról elnevezett Csemegi-kódex, amelynek különlegessége abban mutatkozott meg, hogy igyekezett felszámolni a feudalizmus nyomaként megmaradt törvény előtti egyenlőtlenséget. A Horthy-korszak jogalkotására az volt jellemző, hogy az első és második büntető novellát követően egyes bűncselekményeket kiemelten súlyos büntetéssel sújtott. Ilyennek számított például az állam elleni szervezkedés, mozgalmak szervezése vagy az ezekben való részvétel.
A második világháború sokkolta a jogalkotás területét is, amely igyekezett megfelelő súlyú szabályozással reagálni a háborús és népellenes bűncselekményekre. Az egymást követő viharos korszakok azt eredményezték, hogy nem tudott kiformálódni egy bírói gyakorlaton alapuló büntetőjogi törvény. Az 1950. évi II. törvény "A Büntetőtörvénykönyv Általános Részéről" átmeneti megoldásként szerepelt.
1961 egy valódi szocialista szellemiségű törvénykönyv hatályba lépését hozta el, majd megszületett az 1978. évi Btk. A mai hatályos Büntető Törvénykönyv megjelenését szinte megszámlálhatatlan módosítás előzte meg, amelyek egy hosszas, új bűnözési formákra és a felgyorsult tudományos fejlődésre reagáló munkafolyamat nyomait őrzik.
A 2012. évi C. törvény modern szabályozási rendszere figyelembe veszi a büntetőjogi alapelvek sorát, illetve az Európai Unióba történő csatlakozással járó kötelező jogharmonizációs szempontokat is.
Egy luxus kivitelezésű, tökéletes karóra alkalmatlan lenne a használatra, ha nem lennének rajta számok, jelzések. Mert hiába az aprólékos, gondosan létrehozott szerkezet, ha nincs mihez viszonyítani. A büntetőjog alapelvei ugyanilyen fontos szerepet töltenek be a jogrendszerben. Egyfelől segítenek értelmezni a törvény rendelkezéseit, másfelől kipótolják a bírósági gyakorlatban felmerülő joghézagokat.
A büntetőjog alapelveit nem találjuk meg hiánytalanul a hatályos Büntető Törvénykönyvben, a jogtudomány nevezi meg őket. Ebből az egyszerű tényből is látszik, hogy bár a jogszabályok gyűjteménye bárki számára szabadon megismerhető, ettől még nem biztos, hogy megértik az összefüggéseket.
Ne vesztegesse az értékes időt arra, hogy megpróbálja egyedül kibogozni a törvényi szabályozásokat, irodánk munkatársai azonnali és profi segítséget nyújtanak Önnek!
A büntetőjog felépítésének általános ismerete azonban megmutatja, hol akadt el, ezért hatalmas előnyre tesz szert, ha velünk tart cikkünk további részében. Az ügyek kimenetelének egyik legmeghatározóbb tényezője ugyanis az idő, ezért célirányosan teheti fel kérdéseit az esetét illetően.
A büntetőjog alapelvei között találunk olyanokat, amelyek általánosságban, az egész jogrendszerre vonatkoznak. Ilyen például az emberi méltóság és a jogegyenlőség elve. A többi alapelv azért speciális, mert csak a büntetőjog területére vonatkoznak:
Néhány mondatban érdemes áttekinteni, mit is jelentenek ezek a kifejezések a gyakorlatban.
Az alapelv garantálja a büntetőjogi gyakorlatban, hogy csak azt a cselekményt lehet bűncselekménynek tekinteni, amit a törvény már az elkövetés előtt annak nyilvánított. A visszaható hatály ilyen formában történő tilalma a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja.
A törvényesség elvének másik oldala, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény már a bűncselekmény elkövetése előtt rögzített. Ez azt jelenti, hogy utólag nem lehet tetszés szerint meghatározni egy adott bűncselekményhez tartozó büntetési tétel mértékét. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek szinte sokkolják a társadalmat, és a többség a súlyosabb büntetést látja "igazságosnak". A törvény azonban előre meghatározza az egyes cselekményekhez tartozó, maximálisan kiszabható büntetéseket, a súlyosabb értékelést eredményező úgynevezett minősítő körülmények megnevezésével együtt.
Jelentős lépésként értékelhetjük a halálbüntetés és a kínzások, testcsonkító büntetések eltörlését, ami ennek az alapelvnek a sarokköve. A humanizmus jelentése és tartalma az emberi méltóság megőrzése. A büntetőjogi eljárásokban különös jelentőséggel bír, az alapelv a hatóságot is kötelezi az emberi méltóság tiszteletben tartására.
Képzeljünk el egy olyan büntetőjogi rendszert, ami az alapján marasztal el valakit, hogy milyen személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik. Nekünk csupán a képzeletünk formálhat meg egy ilyen világot, régen viszont valóságos és elfogadott volt ez a nézet. Egy személy társadalomra veszélyességét azonban nem lehet előre megbecsülni, majd ez alapján megbüntetni. A hatályos, modern büntetőjogi szabályozás ragaszkodik a tettfelelősség elvének érvényesítéséhez, ami azt jelenti, hogy a felelősségrevonás alapja kizárólag egy múltban elkövetett bűncselekmény lehet.
Az alapelv értelmében nem lehet olyan cselekményt büntetni, amit valaki vétlenül okozott. Tehát csakis olyan elkövetési magatartás büntethető, amit bűnösen okoztak. Az alapelv alkalmazásához szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, mit is jelent a bűnösség. A jogtudomány a bűnösséget úgy határozza meg, mint a szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló aktuális pszichés viszonyt. Létezik úgynevezett egyenes szándék, amely szerint az elkövető előre látja cselekménye következményeit és kifejezetten kívánja azok bekövetkezését. Az eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekménynél előre látja ugyan a cselekmény következményeit, de azokba belenyugszik.
A bűnösség fogalmában találjuk a gondatlanság kifejezést is, amely történhet tudatos formában. Ekkor az elkövető előre látja cselekménye lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság pedig akkor valósul meg, amikor az elkövető azért nem látja előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta.
Még laikus szemmel is belátható, hogy nem minden bűncselekmény egyforma súlyú. Azaz nem ugyanazt a büntetést szabja ki a bíróság minden esetben. A különféle bűncselekmények eltérő mértékben jelentenek veszélyt a társadalomra, így megfogalmazódott az arányosság elve, mely szerint a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. Az alapelv szorosan kapcsolódik az alapjogok védelméhez, ugyanis meghatározza, hogy az állam milyen mértékben korlátozhatja az elkövető szabadságát, emberi jogait.
Egy ideálisan működő társadalomban az emberek önként betartják a törvény rendelkezéseit és szabálykövetők. Habár a társadalom működése korántsem nevezhető ideálisnak, a cél mégis az, hogy az erkölcsi normák az elérhető legenyhébb büntetőjogi eszközökkel is fenntarthatóak legyenek. A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a büntetőjog ne elsődleges eszközként, hanem úgynevezett kisegítő jelleggel legyen jelen a társadalmi életben.
Az alapelv egyfelől rögzíti, hogy ugyanazon bűncselekmény miatt nem lehet az elkövetőt kétszer megbüntetni. Másrészt a bíróságot is kötelezi, hogy ugyanazt a tényt nem értékelheti kétszer a büntetés kiszabása esetén.
A büntetőjog forrásai azok a jogszabályok, amelyek a jogalkotó akaratát rögzítik, tehát meghatározzák, hogy milyen magatartásokat kell bűncselekménynek tekinteni és milyen jogkövetkezmények csatlakoznak hozzájuk.
A büntetőjog elsődleges forrása kizárólag törvény lehet, ami a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. Néhány konkrét bűncselekmény esetében jogforrásként jelenhet meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve ide sorolható a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az Alaptörvény szintén a büntetőjog forrásai közé tartozik, hiszen a büntetőjogi szabályozásnak meg kell felelnie a jogállami alapelveknek. A büntetőjog forrása a felsoroltak mellett a nemzetközi jog is.
Ismerkedjünk meg a BTK részeivel és hatályával!
A hatályos Büntető Törvénykönyvet két nagyobb rész alkotja, egy általános és egy különös rész. Az általános rész olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden bűncselekmény esetén érvényesek, illetve tisztázza a különös részben használatos fogalmakat. A különös részben a jogalkotó tételesen, kivétel nélkül felsorolja a büntetendő cselekményeket, megjelölve a hozzájuk rendelt büntetési tételeket is. A Btk. szerkezetéhez tartozik ezeken kívül a törvény záró része, amely az egyes tényállásokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat (például bűncselekményekhez tartozó értékhatárok), illetve értelmező rendelkezéseket rögzíti.
Egy jogszabály hatályossága megmutatja, hogy mikor, hol kell alkalmazni és kire nézve kötelező.
A büntető törvény hatályát ez alapján vizsgálhatjuk időbeli, területi és személyi oldalról. Az időbeli hatály meghatározását a Btk. tartalmazza, eszerint “a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni”. Itt találjuk meg a visszaható hatály tilalmát, amely nem engedi, hogy olyan cselekmény miatt vonjanak valakit felelősségre, ami az elkövetés idején még nem számított bűncselekménynek.
A jogbiztonságot garantáló szabályozás alól mégis van két kivétel, azonban ezek mindegyike a társadalom védelmét szolgálja. “Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.”
A másik kivétel szerint “az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.”
A területi hatályt illetően a “magyar büntető törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, illetve a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.”
A magyar büntetőjogi törvény vonatkozik “a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő; ha állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e; az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények esetén vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.”
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni “a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.”
A bűncselekmény fogalmát illetően nem kell a jogalkalmazóknak sötétben tapogatózniuk, ugyanis a Btk. pontosan meghatározza, mit kell ebben a körben érteni.
"Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."
Három szűrő létezik, amin keresztül a jogalkalmazónak meg kell vizsgálnia az adott esetet. Az egyik ilyen szűrő, hogy történt-e egyáltalán emberi cselekmény, ugyanis csak ez értékelhető bűncselekményként. A másik, hogy a cselekményt bünteti-e a törvény? Hiszen amennyiben nincs törvényben lefektetve, hogy az adott magatartás büntetendő, akkor szintén nem minősíthető bűncselekménynek. A harmadik szűrő pedig az, hogy az adott cselekmény veszélyes-e a társadalomra, illetve bűnös-e? Fontos, hogy ez esetben a cselekmény szándékosan vagy gondatlanságból legyen elkövetve.
A bűncselekmény elkövetésének körülményeit vizsgálva a legapróbb részlet is új irányba terelheti az eset elbírálását, hiszen a cselekmény minősítése, értékelése komplex gondolatmenet és szigorú szabályok alapján történik.
Amennyiben bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy csak gyanú vetődött Önre, ne várja tehetetlenül a hatósági eljárás kimenetelét. Döntsön Ön elsőként, kezdje egy csapat tapasztalt, kudarcot nem ismerő büntetőjogi ügyvéd határozott szaktudása mögé állva. Keresse irodánkat bizalommal!
A büntetőjog azt határozza meg, hogy mely cselekmények számítanak bűncselekménynek, mely állami szerv, milyen eljárás keretében járhat el és milyen büntetés kiszabását rendelhetik el.
A Büntető Törvénykönyv Általános és Különös Részből áll, emellett tartalmazza a Záró Részt, amely az értelmező rendelkezéseket és egyéb információkat foglal magában.
Mind a házastársak, mind az élettársak vagyonmegosztása során fontos kérdése az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség létrejöttének időpontja. Gyakran hosszas bizonyítást vesz igénybe annak megállapítása, hogy a felek között létrejött-e élettársi kapcsolat, élettársi életközösség. Mikor jön létre az élettársi kapcsolat? Mikor szűnik meg az élettársi életközösség? Nézzük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] vonatkozó rendelkezéseit.
(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
(2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
1996. évtől kezdődően mind azonos nemű, mind különnemű személyek élhetnek élettársi kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek
A felsorolt jellemzők megléte bírói mérlegelés alapján ítélhetők meg. A bíróság azokat együttesen vizsgálja, összességében értékeli.
Valamennyi elem együttesen jellemzi az életközösséget, élettársi kapcsolatot, de egyetlen elem hiánya sem feltétlenül vezet az élettársi kapcsolat megállapíthatóságának hiányához. Valamelyik elem hiánya esetén a bíróság gondos mérlegelés után dönt arról, hogy a felek között élettársi kapcsolat fennállt-e. Egy-egy elem fennállása azonban nem eredményez élettársi kapcsolatot. Az élettársi kapcsolatok sokszínűek, azok egyes tartalmi elemei a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően jelentkezhetnek.
Habár az élettársi kapcsolatot a törvény szerződésként szabályozza, mégsem kell azt írásban foglalni. A életközösség a törvény erejénél fogva jön létre, a felsorolt feltételek fennállása esetén.
A közös lakásban való együttélés természetesen nem jelenti, hogy magának az ingatlannak kell közös tulajdonban lennie amiben a felek élnek. Az egy ingatlanban való együttélésen van a hangsúly, ennek kell teljesülnie. Felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, szabadidő eltöltése, háztartásvezetés stb.) jelenti. Nem feltétele, hogy a felek azonos lakóhelyre, tartózkodási helyre legyenek bejelentve.
Előfordulhat azonban, hogy a felek nem laknak egy ingatlanban, de az életközösségük ettől még fennáll. Ilyen lehet például, ha a felek különböző országokban dolgoznak, tartanak fenn ingatlant. Ha az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség további elemei fennállnak, úgy még lehet élettársi kapcsolat a felek között akkor is, ha nem egy ingatlanban laknak.
Élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő önmagában az együttélés ténye, az érzelmi és szexuális kapcsolat fennállása, a gyermekről való közös gondoskodás. Törvényi feltétel a gazdasági közösség fennállása is: a mindennapi életvitel során, valamint a jelentősebb vagyoni tevékenységben való együttműködés, a jövedelmek közös célra történő felhasználása. [BDT2007. 1628.]
Közös háztartás fenntartása, amikor a felek közösen hozzájárulnak a rezsifizetéshez, élelmiszer költséghez, ingatlan karbantartásához, takarításához stb. Ez nem azt jelenti, hogy mindkettőjüknek takarítani szükséges, hanem azt, hogy a feladatokat, költségeket a felek megosztják egymás között. Ha a teendőket, költségeket pontosan megfelezik, a közös háztartás létrejön, de ez a gazdasági közösség fennállását kérdőjelezheti meg.
A közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere". [BH 2017.369. szám alatt közzétett ítélete]
Az érzelmi közösség az élettársi kapcsolatban bensőséges személyes viszonyt, érzelmi, lelki közösséget, szellemi-kulturális kapcsolatot, rendszeres nemi élet foglalja magában.
Az érzelmi összetartozás szükségessé teszi azt is, hogy mindkét fél részéről megvalósultnak mutatkozzon az együvé tartozás, és ne csupán egyikőjük oldalán legyen megállapítható a másik, illetve a kapcsolat irányába történő elköteleződés [Pfv.II.20.605/ 2009/4.].
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan időszak után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az érzelmi életközösség megszűnését.
Gazdasági közösség akkor jön létre, ha a felek közös gazdasági célok érdekében együttműködnek, az általuk szerzett jövedelmet közös céljaikra használják fel.
A felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, illetve a mindennapi kiadások tekintetében működnek együtt.
I. Az élettársi jogviszonyban az együttélés ténye önmagában közös vagyont nem keletkeztet. Nincs lehetőség az élettársi közös szerzés megállapítására olyan esetben, ha csak az állapítható meg, hogy az élettársak egy lakásban lakva egymást az élet fenntartásához szükséges körön belül gazdaságilag is támogatják, érzelmi alapon kölcsönös szívességi szolgáltatásokat teljesítenek egymás javára.
II. A közös gazdálkodás - a mindennapi életvitel mellett - a közös gazdasági cél elérése érdekében, vagyoni tevékenységekben is megnyilvánuló gazdasági együttműködést jelent, amelyben a felek legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen, akkor is, ha kifelé, harmadik személyek irányában csak egyikük jelentkezik szerző félként. [BDT2011. 2601. Alkalmazott jogszabály: (régi) Ptk. 685/A. §]
A BH 2014.111. szám alatt közzétett ítéletben a Kúria akként foglalt állást, hogy a gazdasági közösség mint az élettársi jogviszony nélkülözhetetlen eleme megvalósul akkor, ha az érzelmi kapcsolatban és közös háztartásban élő felek a közös családi élet megvalósítása érdekében egyikük ingatlanán - közösen felvett hitel felhasználásával - jelentős mértékű beruházást végeznek el. A felek érzelmi közösségben éltek, közös háztartásban, közös gyermeket is vállaltak, családi programokon közösen vettek részt. Ami azt a kérdést illette, hogy megvalósult-e közöttük a gazdasági együttműködés, különös jelentősége volt annak, hogy a megélhetést is biztosító ingatlan átalakítását közösen végezték, a munkálatok fedezésére közösen vettek fel hitelt.
A 2012. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) 2014. 03. 15. napjától lépett hatályba. Hatálybalépését követően létrejött életközösségek esetében a gazdasági közösség megítélésének változása várható a bírói gyakorlatban. 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött életközösségek esetén az élettársak között közös tulajdon, közös vagyon keletkezett. Ezzel szemben a 2014. 03. 15. napjától létrejött élettársi kapcsolatok esetében a felek (az új Ptk. alapján) önálló vagyonszerzők.
Miután a bíróságokra szinte kizárólag a 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött élettársi kapcsolatokkal kapcsolatos vitás kérdések kerültek idáig, így a gazdasági közösség megítélésének változásairól bírósági gyakorlat hiányában beszámolni még nem tudunk.
A bírói gyakorlat kidolgozta az élettársi kapcsolat megállapítása, a vagyoni igények rendezése szempontjából meghatározó jelentőségű gazdasági kapcsolat fogalmának tartalmát. Ennek értelmezésével húzta meg azt a jogi határt, amely a közös háztartásban élő, egymással érzelmi kapcsolatban álló és a külvilág felé ezt ki is nyilvánító, a hétköznapi értelemben élettársaknak tekintett felek együttélését elkülöníti a jogkövetkezményekkel járó élettársi kapcsolattól.
A gazdasági közösség az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, az egymással akarategységben való eljárás, és az anyagi eszközök, vagy ezek egy részének a közös cél szolgálatába állítása. A gazdasági közösség tehát csak akkor állapítható meg, ha a felek gazdasági tevékenységét meghatározó célkitűzéseik az életközösség fennállása alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak (lsd. A BH 1998. évi 588. számon közzétett eseti döntést és a Kúria Pfv.II.21.091/2018/9. számú ítéletét].
A gazdasági együttműködés megvalósulásához a szoros érzelmi kapcsolatban élő felek mindennapokban megvalósuló kölcsönös támogatása, segítsége még nem elegendő, az élettársi kapcsolatnak az egymás számára a mindennapokban nyújtott segítségen, a közös háztartásvezetés tényén túl kell mutatnia (lsd. A BH1998.évi 83. számon közzétett eseti döntést és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.640/2001. számon hozott ítéletét).
Az elengedhetetlenül szükséges gazdasági közösség körében két konjuktív fogalmi elemnek van döntő jelentősége: a felek közös célok érdekében való együttműködésének és az általuk szerzett jövedelmek közös célra (közös vagyon megszerzésére) történő felhasználásának.
A Legfelsőbb Bíróság majd a Kúria számos jogeset kapcsán következetesen fejtette ki: „Csak akkor állapítható meg a gazdasági közösség, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek érdekében pedig teljes körű együttműködést tanúsítsanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében együttesen használják fel” (lsd. pl. a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.744/2004 számon hozott határozatát).
Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha az egyiküknek mással
Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha
Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem a házasság fennállása, hanem a házassági életközösség fennállása zárja ki. Az a tény, hogy egy házasság jogilag fennáll, nem jelenti azt, hogy a házassági életközösség is fennállna, ezért az élettárs jogcímén előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igény nem utasítható el pusztán arra hivatkozással, hogy a jogszerző házasságának fennállására tekintettel, jogilag az élettársi kapcsolat fennállása kizárt [Mfv.III.10.576/2017., EH 2018.M8.].
Hogy mikor szűnik meg az élettársi életközösség a törvény pontosan nem határozza meg. A törvény kommentárjai sem szólnak róla részletesen. A kommentárokból az is kiolvasható, hogy bármelyik elemének megszűnése esetén az életközösség is megszűnik.
Ezzel szemben a bíróság gyakorlata az élettársi életközösség megszűnésének megállapítására a házassági életközösség bíróság által kimunkált szabályait alkalmazza:
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (például a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása, a felek közös gazdálkodását éveken át jellemző, tartós gyakorlat egyoldalú megszüntetése [Pfv. 20.537/2020.]) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük.
Az életközösség megszűnése akkor következik be, ha a különéléshez legalább az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is járul, annak kifejezésre juttatása, hogy a másik házastárssal tovább együtt élni nem hajlandó. Az élettársiéletközösség végleges megszűnése tehát olyan együttes vagy egyoldalú, döntő akaratelhatározás, amely egyértelműen azt jelzi, hogy a házastársak vagy egyikük a kapcsolatukat semmilyen formában nem akarják fenntartani és ezt egyértelműen egymás, illetve a másik házastárs tudomására hozzák. A házassági életközösség megszűnésének jogi fogalma nem azonos a házasság megromlásával, amely legtöbbször egy hosszabb folyamat eredménye [Pfv.II.21.627/2017.].
Az élettársi kapcsolatnak számtalan joghatása van, itt szűk körben az élettársi kapcsolat családjogi hatásaival foglalkozunk. Ezek az élettársi tartásra való jogosultság és az élettársak lakáshasználatának rendezése.
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. [Ptk. 4:86. § (1)]
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. [Ptk. 4:92. § (1)]
Ahhoz, hogy az élettársi életközösség létrejötte megállapítható legyen, a törvényben részletesen felsorolt, bírói gyakorlat által kidolgozott körülmények fennálltát kell bizonyítani.
Közös lakásban való együttélését: Nem a közös lakcímen történt bejelentésnek, hanem a tényleges együttélésnek van jelentősége. Az együttélés tényét, - mint ahogyan az egyéb körülményeket is - általában tanúkkal lehet bizonyítani.
Kérdésként szokott felmerülni, hogy családtag lehet-e tanú? Mindenki lehet tanú. Lehet családtag, lehet barát, lehet szomszéd, munkatárs, bárki akinek közvetlen tudomása van a bizonyítandó tényről. Hogy a tanúvallomást a bíróság elfogadja-e, arról a bíróság dönt, a tanú kihallgatását követően.
Érzelmi közösség bizonyítása szokott a legkevesebb problémát okozni. Mit kell igazolni? Hogy a felek harmadik személyek előtt a kapcsolatukat felvállalták. Egy párként jelentek meg rendezvényeken, ünnepeken. Mint az előző pontot ezt is többségében tanúkkal lehet igazolni.
Gazdasági közösség fennállása. Ez az a pont ami a legtöbb nehézséget okozza. Mit kell bizonyítani? A feleknek volt közös gazdasági célja, aminek az elérése érdekében együttműködtek. Volt jelentősebb vagyoni tevékenységük, beruházásuk, amihez közösen anyagilag hozzájárultak. Fenntartottak közös háztartást? Vegyületek a vagyonaik, vagy a költségekkel pontosan elszámoltak egymással?
Itt is mint minden esetben elsőként a tanúk merülnek fel. Gyakran nincs, vagy csak kevés olyan tanú van, aki részleteiben ismeri a felek vagyoni viszonyait. Ki mikor hol dolgozott, volt-e megtakarítása? Hogyan tartották fenn a háztartásukat? Ki mivel járult hozzá? A felek hogyan döntöttek az adott beruházásról? Ki mekkora összeggel járult hozzá? stb.
Könnyebb dolga van a bizonyító félnek, ha okiratok állnak rendelkezésére. Szerződések, bankszámlakivonatok, stb.
Megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását, ha azt az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyezték. [2008. évi XLV. törvény szabályozza]
A nyilvántartásba vételt közjegyző végzi. A bejegyzés létrehozásához két cselekvőképes nagykorú személynek kell közösen közjegyző előtt arról nyilatkozni, hogy a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek.
Nem kizárt azonban, hogy a nyilvántartásba vett nyilatkozat ellenére a felek között nem jött létre élettársi kapcsolat. Ha valamelyik fél erre hivatkozik, úgy peres eljárásban a bizonyítás őt terheli. Neki kell bizonyítania, hogy a felek között élettársi kapcsolat nem jött létre.
1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai széleskörűek. A bejegyzett élettársak esetében néhány kivétellel a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Részletes leírást a bejegyzett élettársi kapcsolatról rendelkező 2009. évi XXIX. törvény tartalmaz.
Ha a felek nem tudják békésen rendezni vagyoni viszonyaikat az élettársi vagy házassági vagyonjogi per számukra a megoldás. Az vagyonmegosztási per végkimenetele a felek további életét jelentős mértékben befolyásolja, hiszen nem mindegy milyen anyagi lehetőségekkel vágnak bele a jövőbe. Kié lesz a közös ingatlan? Kié lesz a jövedelmet biztosító közös vállalkozás? Mit tegyek, hogy ne semmizzenek ki? Hogyan tudom a legnagyobb szeletet biztosítani a közös vagyonból? Hogyan próbálják általában egymást átverni a felek? Milyen lesz a viszonyom a volt házastársammal a házastársi közös vagyon megosztása iránti per után?
Ha házastársi közös vagyon megosztása témakörről külön bejegyzésben foglalkoztunk, amit a hivatkozásra kattintással érhet el. Itt részletesen olvashat a vagyonmegosztás szabályairól, hogy kinek mi jár válás esetén.
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársi vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve megosztják, a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik. A felek házastársi vagyonközösségének fennállása alatt megszerzett vagyontárgy (a különvagyon kivételével) a házastársak közös vagyonát, osztatlan közös tulajdonát képezi.
A házassági vagyonjogi per a házastársak vagyonközösségének bírósági megszüntetése, vagy a házastársi közös vagyon megosztása érdekében kezdeményezett polgári peres eljárás. A házastársi közös vagyon megszüntetése nem azonos a házastársi közös vagyon megosztásával.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti per, vagy vagyonmegosztási per célja, a peres felek (volt házastársak) házastársi, és azt megelőző élettársi életközösségének fennállása alatt keletkezett házastársi közös vagyon jogszabályoknak megfelelő megosztása.
Vagyonjogi per fogalma: A vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető;
Házassági vagyonjogi per indítható a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetve a házassági életközösség megszűnését követően a vagyonmegosztás, házastársi közös vagyon megosztása érdekében.
Többségében vagyonmegosztási pert, vagyis a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert szoktak indítani, ezért a válás utáni vagyonmegosztással fogunk foglalkozn.
A rövid válasz az, hogy egy gondosan kiválasztott jó ügyvéddel.
Hogy miért?
A házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárást kereseti kérelemmel kell megindítani. A kereseti kérelmet a per tárgyának értékétől függően járásbíróság/kerületi bíróság, vagy törvényszék előtt lehet előterjeszteni.
A per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. Ha a pertárgyérték (az összes követelés értéke összeadva) nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor a pert járásbíróságon, Budapesten a kerületi bíróságon kell megindítani.
Nem kötelező az ügyvédi képviselet, ha a per tárgyának az értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Viszont ez az a peres eljárás, ahol kifejezetten javasolt az ügyvédi képviseletet, mert komoly gyakorlat nélkül nagyot lehet hibázni.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti perek többségükben bonyolultak. Kifejezetten nehéz tud lenni a különvagyon, értéknövekmény, stb. bizonyítása. Precízen és gyakran nagyon hosszan kell levezetni a tulajdoni arányok alakulását egy egy vagyonelem esetében. Szinte minden esetben vannak a feleknek az életközösség megszűnését követően egymással szemben keletkezett követelései, amelyeket el kell számolni. Nem egyszerű felállítani egy áttekinthető vagyonmérleget, megjelölni a megosztás módját, levezetni a megtérítési igényeket, azok beszámítását. Ami az előzőeknél is jóval bonyolultabb tud lenni, az az egymásra épülő vagylagos kereseti kérelmek megfogalmazása.
Sokan állítják azt magukról, hogy értenek a házassági vagyonjogi perhez. Ezzel szemben egy értelmes keresetet nem tudnak összeállítani, a bíróság lépten nyomon hiánypótlásra hívja fel őket. Nem kell nagyot hibázni a kérelem előterjesztésénél ahhoz, hogy az ügyfél sok milliót veszítsen. Gondosan mérlegeljen, mielőtt megbízna valakit a képviseletével.
Az előbbiekben részben megjelöl problémák kiküszöbölése érdekében a nagyobb, 30 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perek esetében kötelező az ügyvédi képviselet.
A vagyonmegosztási per megindítása előtt érdemes gondosan mérlegelni, hogy a perrel jelenlegi helyzetéhez képest mit nyerhet, és mit veszíthet. Nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem az emberi kapcsolatokra is.
Mik a hátrányai a házassági vagyonjogi pernek?
Sokan megkérdezik, hogy a vagyonmegosztási per meddig tart? Hosszú évekig húzódhat, ami alatt a felek viszonya többségében tovább romlik. Sajnos előfordul, hogy a perbe a szülők bevonják a gyerekeket, ami súlyosan rombolni tudja a szülő-gyermek kapcsolatot. A fentieken túl folyamatosan visszatérő stresszhelyzetet teremtenek a bírósági tárgyalások.
A vagyonjogi pernek mindig van anyagi kockázata. A mai ingatlanárak mellett vagyonmegosztási perben nem nehéz elérni a 25 millió forintos pertárgyértéket. Ebben az esetben a vagyonmegosztási per illetéke eléri a maximumként fizetendő 1,5 millió forintot.
Mi az előnye a házassági vagyonmegosztási pernek?
Természetesen az anyagi javak megszerzése, biztosítása. A per megindítása előtt végig kell gondolni, hogy milyen költségei lehetnek a pernek, és azzal szemben milyen nyereséget, milyen eséllyel érhet el. Azt, hogy milyen eredmény várható a peres eljárástól, a témában tapasztalt ügyvéd meg tudja Önnek mondani.
A valós tények ismeretében jól fel lehet mérni, hogy mik a felek perbeli esélyei. Mi a minimum amit kapnia kell és mi a maximum, ami egy jól sikerült bizonyítással elérhető. Meg lehet határozni a biztos és bizonytalan pontokat, követeléseket. A várható nyereséget össze lehet vetni a várhatóan felmerülő költségekkel. A kockázatok és az elérhető eredmény mérlegelését követően jóval könnyebb eldönteni, hogy pereskedjen-e az ember.
Egyértelműen akkor nem érdemes házassági vagyonjogi pert indítani, ha magas a költség, és magas a bizonyítás eredménytelenségének az esélye a várható nyereséggel szemben. Ha a nyereséghez képest alacsonyak a költségek és magas a bizonyítás eredményességének az esélye úgy bátran lehet pereskedni.
A teljesség igénye nélkül a peres eljárás lényegi részét kiemelve:
Házassági vagyonmegosztási per mint minden egyéb peres eljárás a keresetlevél benyújtásával kezdődik. Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság - a felperes értesítése mellett - a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét.
Az ellenkérelemben az alperes alaki, illetve érdemi védekezést terjeszthet elő, ha a keresetlevélben foglaltakat vitatja. A bíróság az ellenkérelem beérkezését követően válaszirat benyújtására hívhatja fel a felperest, illetve a válasziratra viszontválaszt kérhet az alperestől.
Az alperes a felperes ellen a kereset közlésétől számított 45 napon belül viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A felperes követelésével szembeni ellenkövetelését (beszámítási kifogás) ugyancsak 45 napon belül terjeszthet elő.
A bíróság viszontkeresetet és a beszámítást kézbesíti a felperesnek és felhívja, hogy megfelelő határidőn belül az ellenkérelmét terjessze elő.
A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy nem terjesztette elő, de a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy további írásbeli perfelvételt nem rendelt el, és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napján legalább 15 nappal megelőzze.
A vagyonmegosztási per perfelvételi szakában a peres felek a bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit. A bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A peres felek az összegzésre észrevételt tehetnek, majd megteszik a perfelvételi nyilatkozatokat. Többek között: Mi a pontos kereseti kérelem, ellenkérelem stb. Mi a kérelmek jogalapja, mik a felek tény és jogállításai, van-e azokkal szemben tagadás vagy elismerés. Mik a bizonyítási indítványok, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök stb.
A vagyonjogi per perfelvételi szakaszbán - megkötésekkel de - módosítható a kereseti kérelem, ellenkérelem, viszontkereset, a beszámítási kifogás.
Ha a felek megtették a perfelvételi nyilatkozataikat a bíróság a perfelvételt lezárja, és nyomban megtartja az érdemi tárgyalást, vagy kitűzi annak időpontját, és a feleket szóban megidézi.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti per érdemi tárgyalási szakaszában a bíróság bizonyítást folytat le, és eldönti a pert. A bizonyítás kereteit a perfelvételi nyilatkozatok határozzák meg.
Az érdemi tárgyalási szakaszban a kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, vagy utólagos bizonyításnak, bizonyítási indítvány előterjesztésének csak kivételes esetben lehet helye.
Vagyonmegosztási perben általában több érdemi tárgyalást is tart a bíróság. A tárgyalások a bíróság leterheltségétől függően 1-1,5 havonta kerülnek kitűzésre. Hogy hány darab tárgyalásra van szükség, az függ a bírsóság időbeosztásától - egész nap tud tárgyalni, vagy csak néhány órát - illetve, hogy milyen terjedelmű bizonyítást kell felvennie.
Az érdemi szakban a bíróság meghallgatja a feleket, az általuk indítványozott tanúkat. Beszerzi az indítványozott szakértői véleményeket, megvizsgálja a becsatolt bizonyítékokat.
A perben jelentős tényeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el.
Ha a per a határozathozatalra megérett - a bíróság minden általa lényegesnek ítélt, a felek által indítványozott bizonyítást felvett - a tárgyalást berekeszti.
A bíróság a tárgyalás berekesztését követően - gondos mérlegelést követően - a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a közléstől számított 15 nap. Az ítélet akkor minősül közöltnek, amikor azt kézbesítették, tehát a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet írásban megfellebbezni.
A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
Házastársi, vagy élettársi vagyonjogi per esetében az egyik legnagyobb költség, ami az eljárás megindításakor fizetendő az eljárási illeték. További költségként merül fel az ügyvédi munkadíj, szakértő részvétele esetében a szakértői díj, vagy a tanúk megjelenésével felmerült költség. A költség megtérítését annak felszámításával lehet kérni, érvényesíteni az ellenérdekű féllel szemben. [A felszámításra részletes szabályait a Pp. 81.§ tartalmazza.]
A bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatában hivatalból dönt. A pernyertes fél perköltségét a perveszes fél téríti meg. Ez azt jelenti, ha körültekintően lett előterjesztve a keresetlevél, és az abban foglaltaknak megfelelően döntött a bíróság, akkor a felperes teljes költségét az alperes viseli.
Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg.
Nézzünk egy egyszerű példát. 50 millió Ft követelése áll fenn az alperessel szemben, aki a teljes összeget vitatja. Szerinte nem tartozik 1 forinttal sem.
Ha a bíróság megítéli Önnek az 50 millió Ft-ot, akkor a teljes perköltséget az alperes viseli. Tehát viseli az Ön által előlegezett eljárási illetéket, szakértői díjakat, az Ön ügyvédjének a díját stb. Ha a bíróság 25 millió Ft-ot ítél meg, akkor megfelezi az összes költséget a felek között. Ha a kereseti kérelmet elutasítja és nem ítél meg 1 forintot sem, akkor Ön viseli: az eljárási illetéket, szakértői díjat, az alperes ügyvédi munkadíját, a saját ügyvédi munkadíját stb. tehát minden költséget.
A bírósági eljárási illetékről az 1990. évi XCIII. törvény VI. fejezete rendelkezik. Az eljárási illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának az értéke. A per tárgyának az értéke keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A követelés vagy más jog értéke dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével egyezik meg.
Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
Nézzünk egy példát arra, pontosan mit jelentenek a fenti rendelkezések.
Felperes és alperes férj és feleség volt, de fél éve elváltak, a házastársi közös vagyont még nem osztották meg. Van 1 ingatlanuk aminek 1/2 - 1/2 arányban tulajdonosai. Ha felperes az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szeretné megszüntetni, hogy alperes tulajdonrészét megváltja, úgy a pertárgy értéke alperes tulajdonjogának az értéke. Legyen 20 millió forint.
Ha ezen felül további kérelme is van felperesnek, például 1 millió forint megfizetésére kéri kötelezni alperest, akkor az 1 millió forintot hozzá kell adni a 20 millióhoz, így a pertárgyérték 21 millió forint lesz.
Az elsőfokú bírósági eljárások illetékének általános mértéke pertárgyérték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft. Azaz 21 millió forint pertárgyérték esetében 1.260.000,- Ft.
Jó hír, hogy aki vagyoni jövedelmi viszonyai miatt nem tudja megfizetni az eljárási illetéket költségmentességet vagy költségfeljegyzési jog engedélyezését kérheti a bíróságtól. A formanyomtatványt ide kattintva töltheti le.
A pertárgy értékének jelentősége van az ügyvédi munkadíj megállapítása során is [lásd a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletet].
A rendelet értelmében polgári eljárásban az ügyvédi munkadíj
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a
b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.
Ez 50 milliós pertárgyérték esetében a b) pont alapján (10 millió után 500.000+ 40 millió után 1.200.000,- Ft azaz) 1.700.000,- Ft.
Az hivatkozott rendelettől eltérően az eljáró ügyvéd az ügy egyszerűségétől vagy bonyolultságától függően más (akár alacsonyabb akár magasabb) összegben is meghatározhatja az ügyvédi megbízási díj összegét. Az előzőekben említett számok iránymutatásnak alkalmasak.
Az élettársi vagyonjogi per szabályai, a per megindítása, menete és költségei teljes mértékben megegyeznek a fentiekben foglaltakkal. Az eltérés mindössze annyi, hogy a vagyonjogi szabályozása az élettársaknak bonyolultabb mint a házastársaké. Nagyobb szakmai felkészülést és több munkát igényel az ügyvédtől a keresetlevél elkészítése.
A perek közül a viszonylag költséges kategóriába tartozik. Az egyszerűbb pereket is nehéz megúszni 1 millió forintos költség alatt. Azonban jó hír, hogy ha megnyeri a pert akár a teljes költségét is érvényesítheti a másik félen.
Ha a felek egyezséggel le tudják zárni a vitájukat, akkor fél év alatt is befejeződhet. Ha nem, úgy hosszú évekig is eltarthat a vitás kérdések számától függően.