A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
Az életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogi ténnyel szerzett pénz, vagyon házastársi közös vagyon, kivéve ami a házastárs külön vagyonához tartozik, amiről később ejtünk szót.
A tulajdonszerzés leggyakrabban átruházással történik. Annak, hogy csa az egyik házastárs a szerző fél, a házastársi közös vagyon szempontjából nincs jelentősége, a megszerzett dolog a házastársak közös tulajdonába kerül. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szemben is érvényesül a házastársi közös vagyonhoz tartozás vélelme, a nyilvántartásba be nem jegyzett házastárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számít.
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a törvény (Csjt.) rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
A házastársi vagyonközösségnek két elengedhetetlen együttes feltétele van: a házastársi kötelék (ami nem más, mint a házasság megkötése) és a házastársi életközösség. A Házassági életközösség megszűnésével a vagyonközösség véget ér.
Ha vitás a felek között, akkor az életközösség kezdetét és végét, így a vagyonközösség időtartamát mérlegeléssel határozza meg a bíróság. A mérlegelésnél a házastársi életközösség tartalmi elemeit (szexuális kapcsolat, gazdasági együttműködés, közös lakás, közös háztartás vezetés, az együvé tartozás különféle megnyilvánulásai, közös gyermekek nevelése, hozzátartozók, vagy valamelyik fél gyermekének ellátása stb.) gondosan egymással összefüggésében vizsgálja a bíróság.
A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
A házastársi külön vagyonról bővebben is írtunk a honlapunkon.
A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását
A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.
