A házassági szerződés (hivatalos nevén házassági vagyonjogi szerződés) kötése házasulók (jegyesek) és a házastársak között kifejezetten kényes kérdés. Már szóba hozni is nagyon kellemetlen: a másik fél elsőre gondolhatja, hogy bizalmatlanok vagyunk vele szemben. Vagy akár arra, hogy máris a válásra készülünk.
Pedig az igazság az, hogy a házassági szerződés rengeteg bosszúságtól, vitától óvhatja meg a feleket. Legfőképpen attól, hogy ne mérgesedjen el a viszonyuk a végletekig, ha megszűnt közöttük az életközösség.
Mindez sajnos nem ritka. A statisztika szerint a magyarországi házasságkötések fele végződik válással, 2021-ben több, mint 18 ezer válás volt Magyarországon.
Ha házassági vagyonjogi szerződést szeretne kötni, kerjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédeitől.
Nézzük meg, mit mondanak a jogszabályok a házassági szerződésről!
Ptk. 4:34. § A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
A házassági vagyonjogi szerződés alanyai (akik a szerződést megkötik) a házasulók valamint a házastársak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy házassági vagyonjogi szerződést a házasság fennállása alatt is lehet kötni.
A vagyonmegosztási szerződés leghamarabb az életközösség létrejöttével kezdődhet, és legkésőbb az életközösség megszűnésével megszűnik.
Fontos megemlíteni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek az életközösség megkezdése előtt megszerzett vagyonukról és annak sorsáról is rendelkezhetnek. Ennek azért lehet jelentősége, mert az évek múlásával gyakran „feledésbe merül” egy-egy vagyontárgy, például egy ingatlan megszerzésének a módja. Ki mennyivel járult hozzá az ingataln vásárlásálhoz? Milyen forrásból származott a pénze? Mekkora volt a közös és a különvagyon aránya? stb. Számtalan kérdesen tud vita kialakulni a felek között.
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, akkor lehet később rá hivatkozni, ha a szerződést közjegyzői okiratba foglalták, vagy ügyvéd ellenjegyezte. Fontos: nem elég, ha csupán a szerződő felek és két tanú írja alá az iratot!
Gyakran viták alakulnak ki a vásárolt ingatlanok körül. Tipikusan akkor, ha azt valamelyik fél az életközösség megkezdése körül különvagyonából vásárolta. Tovább fokozza a válás során a vita veszélyét, ha ezen az ingatlanon a felek közös felújítást is végeztek. Egy házassági vagyonjogi szerződésben ezek a tények a vita elkerülése érdekében rögzíthetők.
Az évek és a szerelem múlásával az egyik házastárs emlékei gyakran gellert kapnak, és könnyedén elfelejti, hogy az ingatlan megvásárlásához nem járult semmivel hozzá, (sőt ezzel szöges ellentétben úgy emlékszik, hogy azt jórészt Ő vásárolta) vagy azt képesek „elfelejteni”, hogy az ingatlan felújításához különvagyonából ki, mekkora összeggel járult hozzá.
A fenti példával kapcsolatos viták tömegével találkoztam már, amiből – ha nem elég kreatív az ember, hogy ezt megelőzze - csodálatos állóháború, és hosszú évekig tartó nagyon-nagyon költséges peres eljárás tud kibontakozni. Ha tehetik, kerüljék el ezt a hibát, és kössenek házassági vagyonjogi szerződést, akármennyire érzik kellemetlennek felhozni a témát.
Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy az eltérően nem rendelkezik, akkor a házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség keletkezik.
A házasság megkötésével csak akkor jön létre a felek között házastársi vagyonközösség, ha a felek között létrejön, vagy már korábban létre jött az életközösség is.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az létrejött volna, még akkor is, ha ez valójában nem történt meg. Természetesen ez a törvényi vélelem megdönthető, de a bíróságon annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy a házasságkötéssel nem jött létre az életközösség, aki arra hivatkozik. Házassági vagyonjogi szerződésben a felek meghatározhatják a gazdálkodásuk módját.
A törvény a házassági életközösség mibenlétét, annak elemeit nem határozza meg. Az ítélkezési gyakorlat az érzelmi és gazdasági közösség, - vagyis az érzelmi, lelki közösség, rendszeres szexuális kapcsolat, a közös háztartás, a felek tényleges együttlakása, közös gazdálkodás, közös gazdasági célok érdekében való együttműködés - együttes fennállása esetén tartja megállapíthatónak az életközösség fennállását. Ezt tovább bonyolítja, hogy a felsorolt elemek közül egyik vagy másik hiánya még sem jelenti kivétel nélkül az életközösség fennállásának a hiányát.
Előfordulhat például, hogy a felek a munkájukból vagy egyéb kényszerből adódóan nem tudnak életvitelszerűen egy ingatlanban élni, egy háztartást fenntartani. De ha az életközösség fennállásához szükséges további feltételek teljesülnek az esetükben, az életközösség közöttük még fennállhat. Minden esetben az adott felek viszonyában, életkörülményeik figyelembevételével összességében vizsgálja a bíróság az életközösség tartami elemeit, és dönt annak fennállásáról.
Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Bővebben egy másk cikkben írtunk a házassági vagyonközösség megszűnéséről.
Megszűnik a felek életközössége, ha legalább az egyik házastárs elhatározza az életközösség megszűntetését, az arra irányuló szándékát egyértelműen kinyilvánítja. Vagyis a továbbiakban nem lép nemi kapcsolatba a másik féllel, a közös programokkal felhagy. Amennyiben egy ingatlanban élnek, úgy az annak fenntartásával kapcsolatos költségekkel a másik féllel elszámol. Megszűnteti a közös gazdálkodást.
Ptk. 4:35. § A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya
(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
Fontos kiemelni, hogy a házasság megkötését megelőző életközösség a házassági életközösséggel egybeolvad, vagyis – vagyonjogi szempontból - a házasságot megelőző életközösség megkezdésétől kell számolni a házastársi vagyonközösség létrejöttét.
Ez annyit jelent, hogy ezen időponttól bármelyik fél által szerzett vagyon – ha az nem minősül házastársi különvagyonnak – a felek által közösen szerzett vagyonnak minősül, amely a feleket egyenlő arányban illeti meg.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics Ügyvédi Iroda felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
