Az ajándékozási szerződés egy olyan dokumentum, ami a jelentősebb értéket képviselő ajándékok esetén garantálja, hogy minden az ajándékozó szándéka szerint történjen. Az okiratnak számos jogkövetkezménye van, mely védi mindkét felet és tiszta helyzetet teremt egy esetleges, későbbi vita esetén. Nemcsak ingatlan, hanem egyéb, 150.000 forintnál nagyobb érték átadása esetén érdemes írásba foglalni az ajándékozást.
Cikkünk tisztázza az alapfogalmakat és a legfontosabb következményeket.
Azzal mindenki tisztában van, hogy egy lakás, nyaraló vagy egyéb ingatlan, ha tulajdonost cserél, legyen szó adásvételről vagy ajándékozásról, akkor arról hivatalos dokumentumnak, szerződésnek kell születnie. Hiszen a földhivatalok ugyanis csak ilyen okirat bemutatása után vezetik át a tulajdonjogot.
Hasonló a helyzet a nyilvántartott járművek (autó, motor, hajó) ajándékozása esetén is, a hatóságok ebben az esetben is elvárják, hogy a tulajdonosváltozást a megfelelő hivatalok felé, a szabályokban rögzített módon jelezzük. Ehhez is szükség van szerződésre, akár eladásról, akár ajándékozásról van szó.
Az azonban kevésbé ismert tény, hogy minden a szokásostól nagyobb értékű, vagyis a 150.000 forintnál drágább ajándék esetén érdemes az ajándékozás tényét szerződésbe foglalni. Az említett összeghatár felett minden esetben illetéket is kell fizetni az ajándék után, kivéve ha ez alól az illetékről szóló 1990. évi CXII. törvény 17. §-a mentességet biztosít.
Az ingatlan ajándékozást már említettük fentebb. Ez azért különleges esete az ajándékozási szerződésnek, mert lakást, házat, telket, ingatlan-tulajdonrészt csak írásban lehet ajándékozni. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy ügyvéd közreműködését kérjük, mivel az ajándékozási szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére akkor alkalmas, ha azt ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
Bár sokan mondogatják, hogy a pénz nem igazi ajándék, a jog nagyon is annak tekinti és ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint más értéktárgyakra. Vagyis 150.000 forintot meghaladó ajándék esetén a megajándékozottnak (kivételekkel) illetéket kell fizetnie.
Ajándékozási szerződésnél érdemes figyelembe venni, hgoy ajándékozási illeték általános mértéke - ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik - 18%.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
A szolgáltatás - mint egy ebéd, vagy szabadidős program - ajándékozása a fentiekkel ellentétben azonban illetékmentes.
Ajándék bejelentése: Főszabály szerint ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást, majd be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket. Mikor nem kell az ajándékot bejelenteni a nav részére?
Az egyenes ági rokonok és házastársak, bejegyzett élettársak, testvérek közötti ajándékozási szerződéseit, vagy az olyan ingyenes juttatást, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem kell bejelenteni.
Vannak kivételek, amikor nem kell illetéket fizetni az ajándékozás után. A részletes felsorolást az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a tartalmazza. Az ajándékozási szerződés után nem kell illetéket fizetnie például az ajándékozó:
A saját vagyonával mindenki szabadon rendelkezhet, ezért az ajándékozási szerződést meghatározott esetekben lehet eredményesen megtámadni. Leggyakoribb esetek:
Számos körülmény előfordulhat még az ajándékozási szerződés megkötésekor amely miatt a szerződés megtámadható lehet. Ha konkrét szerződéssel kapcsolatban merült fel Önben a megtámadás gondolata kérjen tanácsot az ügyben.
Gyermekkorunkban a családban azt tanuljuk, hogy az ajándékot nem illik visszakérni. Ez a jogszabály szerint csak a megszokott értékű ajándékokra vonatkozik. Ha tehát nyakkendőt, papucsot vagy épp egy háztartási gépet adtunk valakinek, akkor azt hiába is követelnénk vissza, nincs rá jogalapunk. Ezzel szemben az ajándákozási szerződésbe foglalt ajándékok, legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb vagyontárgyról, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszakövetelhetőek.
Fontos leszögezni, hogy csak maga az ajándékozó jogosult arra, hogy visszakérje az ajándékot. Az ajándékozó halála után örökösei ezt már nem tehetik meg.
Az ajándék a Ptk. 4:38. §-a értelmében házastársi különvagyonnak minősül a vagyonmegosztás esetén. Vitás esetben az ajándék és a különvagyon bizonyításának fontos eszköze az ajándékozási szerződés. Ha az ajándékozó és a házastársak között jött létre az ajándékozási szerződés a válás lehet olyan körülményváltozás, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti.
Fontos megemlíteni, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a nászajándékba, főszabály szerint annak a félnek a különvagyonát képezi, akinek a rokonaitól az ajándék érkezett.
Az ajándékozási szerződések egyik fontos kérdése, hogy az ajándék juttatása osztályrabocsátási kötelezettséggel történik-e.
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződésben nem köti ki a hozzászámítás kötelezettségét, vagy ezen szándékára egyéb körülményekből következtetni sem lehet, úgy osztályrabocsátási kötelezettsége nincs az ajándékozottnak.
Ajándékozási szerződéssel sok későbbi vitás helyzet elkerülhető, vagy lerövidíthető. Az ajándékozási szerződés alkalmas arra, hogy az ajándékozott igazolja a különvagyonát, illetve a vagyongyarapodását. Az ajándékozó az ajándékozási szerződésben rendelkezhet arról, hogy osztályrabocsátási kötelezettséget előír-e vagy sem, illetve, hogy az ajándékot milyen feltevéssel adja. Mind házastársi közös vagyon megosztása, mind öröklés, mind ajándék visszakövetelése körében nagy segítségére lehet egy szakszerűen megfogalmazott szerződés.
