Az emberi méltóság, az önbecsülés olyan érték, amit a társadalom és a törvény egyhangúlag védelmez. A becsületsértés bűncselekményével az elkövető a sértett önmagáról alkotott véleményét, önérzetét tapossa el, míg a rágalmazás inkább az egyén társadalmi megbecsülésével áll kapcsolatban.
A becsület csorbítására alkalmas kifejezések, cselekmények rettentő károkat tudnak okozni a sértett életében, annak további alakulásában. A Vidákovics Ügyvédi Irodában mi pontosan tudjuk, mennyire fajsúlyos ez a kérdés, és az Önnek okozott sérülést a legkomolyabb csapatmunkával, profi kommunikációval állítjuk helyre.
Ha Ön vagy hozzátartozója érintett becsületsértéssel kapcsolatos ügyben, ne habozzon felkeresni a Vidákovics Ügyvédi Irodát!
A becsületsértés fogalmát a hatályos Büntető törvényköny rendelkezései (Btk. 227) tartalmazzák, mely szerint aki mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvényben meghatározott tényálláshoz ezen kívül hozzátartozik, hogy csakis azok az elkövetési magatartások minősülnek becsületsértésnek, amelyek nem valósítják meg a rágalmazás, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, valamint nyilvánosságra hozatala tényállásait.
A becsületsértés elkövetője bárki lehet, ahogyan sértetté is bárki válhat, nincs megkülönböztetett elkövetői vagy sértetti kör. A sértő, lealacsonyító, becsület csorbítására alkalmas kifejezések az emberi méltóság megsértését okozzák. A sértett önérzete sérül és a bűncselekmény megállapításánál minden esetben a kifejezés tartalmát kell vizsgálni, nem pedig magát a kifejezésmódot.
Az objektív megítéléshez az is fontos, hogy a sértő kifejezések más személyek értékelése szerint is becsületcsorbítóak legyenek. Egy polgári peres eljárásban az egyik peres fél képviselője írásbeli nyilatkozatában demagógnak, mérhetetlenül elfogultnak és tisztességtelennek nevezte az igazságügyi szakértő véleményét, amellyel megvalósította a becsületsértés vétségét. (Legf. Bír. Bfv. I. 3027/2002.)
A törvényszövegben megjelölt egyéb cselekményre példa lehet, ha az elkövető megvetése kifejezéseként elmulasztja a kézfogást, vagy a sértett felé köp, mutogat a sértettre. Ezek a magatartások mind kívül esnek a tettleges bántalmazás körén, tehát sérülést nem okoznak a sértettnek. A Btk. emiatt külön bekezdésben rögzíti a tettlegesen elkövetett becsületsértést.
Tettleges becsületsértésnek kell tekinteni minden olyan cselekményt, amely a sértett testének jogellenes érintésében, bántalmazásában nyilvánul meg, de nem okoz testi sérülést. Fontos elkülöníteni a könnyű testi sértéstől, ebben az esetben ugyanis az emberi test épsége nem sérül. Tettleges becsületsértésnek minősül, ha az elkövető például arcul üti, leköpi a sértettet, meghúzza a haját, vagy megdobja tojással.
Az ítélkezési gyakorlat nem tettleges becsületsértést, hanem könnyű testi sértést állapít meg, ha a terhelt a sértett arcába mért ütéssel olyan bőr alatti bevérzéssel (véraláfutással) járó sérülést okoz, amely a bőr elszíneződését eredményezi [BJD 6354.],Tettleges becsületsértésnek minősítette a bíróság, amikor az arculütés folytán a sértett szemének a környéke bepirosodott, és a szeme erősen könnyezett, anélkül azonban, hogy az elszíneződés (véraláfutás) észlelhető lett volna [BJD 6445.].
Emellett a sértett erőszakos átkarolása, a nő mellének megfogása is tettleges becsületsértés, mert szexuális bűncselekményt nem valósít meg, ugyanakkor alkalmas a becsületének, emberi méltóságának csorbítására. (BJD 1206.)
Becsületsértés vétségét valósítja meg a személy- és vagyonőr, ha a rendezvényt nem zavaró, annak biztonságát sem veszélyeztető személyt a karját megragadva és a kerítésen kívülre lökdösve távolítja el [BH 2006.175.].
A hatályos Büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között megtaláljuk a hosszas felsorolást azokról, akiket hivatalos személynek kell tekinteni. Néhány példát kiemelve, hivalos személynek minősül a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíró, miniszterelnök, miniszter, államtitkár, főispán, bíró, ügyész, közjegyző. A becsületsértés elkövetési magatartásainak körében kétféle módon valósulhat meg bűncselekmény:
A cselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége az elkövető indítékának, inkább azt kell megvizsgálni, hogy a bűncselekmény nem a sértett munkavégzése során, hanem amiatt valósult-e meg.
A jogalkotó a becsületsértés büntetendőségének elrendelésével a sértett közfeladatának ellátását szerette volna biztosítani.
A cselekménynek létezik szabálysértési alakzata is, ami akkor valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
A becsületsértés bűncselekménye csak magánindítványra büntethető, ami azt jelenti, hogy büntetőeljárás kizárólag a jogosult feljelentése alapján indítható. Magánindítványnak kell tekinteni bármely olyan nyilatkozatot, amely alapján a sértett az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
A feljelentésben rögzíteni kell az ügyre vonatkozó pontos részleteket, amelyek megfogalmazásával és a jogilag releváns súlypontok megtalálásával kapcsolatban keresse bizalommal ügyvédi irodánkat.
A cselekmény bizonyításával kapcsolatban fontos megvizsgálni, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul-e. A Btk. rendelkezése szerint amennyiben valónak bizonyul, az elkövető nem büntethető becsületsértés miatt.
A bizonyítás azonban csak akkor lehetséges, ha a tény állításához, híreszteléséhez, vagy az arra közvetlenül utaló kifejezés használatához közérdek, vagy jogos érdek fűződik. A becsületsértés elkövetési magatartásának megvalósításáért az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A becsületsértés úgynevezett szubszidiárius tényállás, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás nem valósít meg rágalmazást. A becsületsértés megvalósítható sértő cselekménnyel vagy egyéb kifejezéssel, a rágalmazás azonban csak tényállítással, tényhíreszteléssel, tényre utaló kifejezéssel.
Az elkövető a becsület csorbítására alkalmas kiejezéssel nem követ el rágalmazást, ha a tényállítást csak a sértett hallja, hanem becsületsértésnek minősül. A rágalmazás tényállása ugyanis tartalmazza azt a feltételt, hogy az elkövetési magatartásnak más előtt kell történnie.
Az ügy egyedisége és komplexitása okozhatja azt, hogy esetleg nehézségekbe ütközik a más bűncselekményektől való elkülönítés kapcsán. A Vidákovics&Partners komolyan veszi az összes felmerülő részletet, és a leghatékonyabb segítéget nyújtja Önnek a tájékoztatás terén, illetve az eljárással kapcsolatban is.
Ne nyugodjon bele abba, hogy a legfontosabb védendő értéket, az Ön emberi méltóságát a földbe tiporják! Forduljon hozzánk bizalommal, osztozzon az elért sikereinkben!
Aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, becsületsértés miatt vonható felelősségre.
Aki becsületsértést valósít meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezek megsértése esetén kártérítési igénnyel élhet (sérelemdíj). Az összeg mértékét illetően az Ön ügyére vonatkozóan személyes tanácsadásért keresse a Vidákovics Ügyvédi Irodát.
