Ha a vagyon elleni bűncselekményeket egy alaposan szervezett maffiacsoporthoz hasonlítanánk, a hűtlen kezelés valószínűleg a “contabile”, azaz pénzügyi felügyelő szerepét személyesítené meg. De miért hasonlítható a hűtlen kezelés egy bűnbanda életéhez? Azért, mert a vagyon elleni bűncselekmények egy nagy családot alkotnak, amelyek rendelkeznek bizonyos közös jellemvonásokkal, mégis mindegyik más. A hűtlen kezelés egy igazán veszélyes bűncselekmény, amelynek minden esetben vagyoni hátrány az eredménye.
Bár sokszor a hűtlen kezelés a “színfalak mögött” valósul meg és nem könnyű felismerni, a bíróság egészen súlyos büntetést is kiszabhat. Ne kockáztasson, a szabadsága és a jövője a legfontosabb! Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját hűtlen kezeléssel vádolják, büntetőjogban jártas, profi ügyvédre van szüksége.
Tartson velünk cikkünkben és megmutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók a hűtlen kezeléssel kapcsolatban!
A hűtlen kezelés bűncselekményének fogalmát a hatályos Büntető Törvénykönyvben találjuk. A jogalkotó úgy fogalmaz, hogy “akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”
A hűtlen kezelés tárgya kizárólag idegen vagyon lehet, aminek a kezelését, elkövetőre rábízták. Vagyis saját tulajdonunkban álló vagyonra elkövetni nem lehet. A vagyonkezelés a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. Ez vonatkozhat ingóságra, ingatlanra, de egyéb vagyoni jogosultságokra is.
A bűncselekmény akkor valósul meg, ha ezt a kötelezettséget az elkövető megszegi és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Nagyon fontos eleme a bűncselekmény megállapításának, hogy a kötelezettségek előre le legyenek fektetve, rögzítésre kerüljenek. Ilyen kötelezettséget eredményezhet egy munkaköri leírás vagy egy szerződés, de jogszabályok is keletkeztetnek kötelezettségeket.
A bűncselekmény másik fontos kulcseleme maga a rábízás, hiszen enélkül nincs értelme a kötelességszegésről beszélni. Legtöbbször szerződésben rögzítik a felek a rábízást, azonban nem véletlenül emeli ki a törvény a gyám, illetve gondnok esetét. Mindkettő olyan bizalmi viszony, amely magasabb fokú védelmet igényel a jogalkotó részéről, így az e minőségben elkövetett hűtlen kezelést súlyosabban rendeli büntetni a törvény.
A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amely eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető az ésszerű gazdálkodás követelményeit, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat szándékosan megszegi, és ezzel a cselekményével vagyoni hátrányt okoz a társaságnak, amire legalább eshetőleges szándéka kiterjed.
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, míg eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének a következményeit és azokba belenyugszik.
A vagyoni hátrányt a következőképpen határozza meg a jogalkotó a Btk. 459. § (1) bekezdésben: “16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; 17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.”
Példa Építő Ipari Kft. ügyvezetőjének választják meg S. Norbertet. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között a Kft. vagyonának kezelése. S. Norbert ügyesen vezetgeti a társaságot, amelynek a tulajdonát képezi három értékes személygépkocsi, egyenként 6 millió (összesen 18 millió) forint értékben. S. Norbert a gépkocsik értékesítéséről dönt, majd azokat darabonként 3 millió forintért (vagyis a 18 millió forintos értékű gépkocsikat összesen 9 millióért,) értékesíti egy ismerős vállalkozónak.
S. Norbert ügyvezető azáltal, hogy az autókat jelentősen a piaci ár alatt értékesítette 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek. S. Norbert itt nem áll meg, ugyanis havi 2 millió forintért a Kft. részére olyan ingatlant vesz bérbe – ugyancsak az ismerős vállalkozótól – amire a Kft.-nek egyáltalán nincs szüksége, és ráadásul hasonló ingatlanok havi bérleti díja az ingatlan piacon 200 ezer forint körül található. Az ingatlant a társaság birtokba veszi, de valójában nem használja. Az ingatlan bérlésével 10 hónapon keresztül – havonta 2 millió forint, mindösszesen (folytatólagosan) 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek.
S. Norbert tudatában volt annak, hogy a társaság vagyonát képező gépkocsikat darabonként 6 millió forinttért is értékesíteni tudta volna, mint ahogyan azzal is tisztában volt, hogy a kibérelt ingatlanra a társaságnak nem volt szüksége. A fentiek tudatában azt is átlátta, hogy a társaság vagyonát az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon csökkenti, ezzel a cégnek vagyoni hátrányt okoz.
Fuvaros János a kezelésére bízott gépjárművet rendszeresen használta saját céljaira, mert úgy gondolta, sokat spórolhat a saját autójának üzemanyag fogyasztását illetően. Ezzel megvalósította a hűtlen kezelés leggyakoribb esetét, az úgynevezett “fekete-fuvart”. A tényállás megállapításához az is fontos, hogy a kötelességszegés és a vagyoni hátrány között okozati kapcsolat legyen.
Ebben az esetben Fuvaros János megszegi a kötelességét azzal, hogy a használatra vonatkozó szabályoktól eltérő módon veszi igénybe a gépjárművet. A vagyoni hátrányt pedig (az autó használatból eredő kopását, az üzemanyag fogyasztást) a kötelességszegés okozza. A hűtlen kezelés tényállása ebben a példában tökéletesen megvalósul.
A hűtlen kezelés büntetési tételeit az határozza meg, hogy mekkora az okozott vagyoni hátrány összege. Emellett minősítő tényezőként szerepel, ha a hűtlen kezelést gyám vagy gondnok minőségben követik el. A jogalkotó azért rendel súlyosabb büntetési tételt a gyám, illetve gondnok minőségben elkövetett hűtlen kezeléshez, mert a tettes az általa gondozott személy kiszolgáltatott helyzetét használja ki.
A hűtlen kezelés büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kisebb vagyoni hátrányt (50.001-500.000 forintig) okoz vagy nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, de gyám vagy gondnok minőségben követik el.
Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a hűtlen kezelés bűntette, ha nagyobb vagyoni hátrányt okoz (500.001-5.000.000 forintig) vagy kisebb vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követnek el gyám vagy gondnok minőségben.
A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz (5.000.001-50.000.000 forintig), illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követnek el gyám vagy gondnok minőségben.
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is megítélhető, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (50.000.001-500.000.000 forintig) vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
Végül hűtlen kezelésért öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500.000.000 forintot meghaladó), vagy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok minőségben követik el.
Sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A jelenleg tárgyalt hűtlen kezelést az különbözteti meg a sikkasztástól, hogy ebben az esetben az elkövetőnek nincs eltulajdonítási célzata. A bűncselekmény az idegen vagyonban okozott vagyoni hátrány köré épül, ami az elkövető kötelezettségszegése miatt történik.
A hanyag kezelés nagyon hasonlít a hűtlen kezelés bűncselekményére, ám van közöttük egy nagyon fontos különbség. Hanyag kezelésért a Btk. szerint az vonható felelősségre, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz.
A hanyag kezelés esetében tehát megjelenik a gondatlanság, amelynek a mérlegelése gondos körültekintést igényel. Jelentős ugyanis az, hogy az elkövetőtől mi várható el az adott esetben.
Akkor állapítható meg a hanyag kezelés, ha az elkövető tudatosan szegi meg az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelességét, és előre látja a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét is, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. Vagy azért nem látja előre a cselekménye következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja. A hűtlen kezelés esetén pedig az elkövető szándékosan szegi meg a rá vonatkozó rendelkezéseket, ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A büntetőeljárásról szóló törvény leírja, hogy “magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.”
A Büntető Törvénykönyv azonban hozzáteszi, hogy “lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.”
Ugye mennyire hétköznapinak tűnik ez a cselekmény? Sokan bele sem gondolnak, hogy például azzal a néhány magáncélú fuvarral vagy a rendes gazdálkodás szabályainak megszegésével hűtlen kezelést valósítanak meg. Mivel a Btk.-ban rögzített büntetési tételek szerint még börtönbe is kerülhet, ne halogassa tapasztalt, határozott és szakszerű védelmet nyújtó ügyvéd felkeresését!
A Vidákovics Ügyvédi Iroda profi csapata az ügy összes körülményeit vizsgálva a legkedvezőbb lehetőségeket nyitja meg Ön előtt. A gyors reagálás és a gondosan felépített védekezés meghozza a várt eredményt. Ha kérdése van, bizonytalan a következő lépést illetően, esetleg hűtlen kezeléssel gyanúsítják, a legjobb helyen jár! Keresse irodánk munkatársait bizalommal, hiszen számunkra nincs lehetetlen ügy, csak kemény munka, ami a sikereink biztos alapja.
Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
A büntetési tétel függ a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány összegétől, illetve egy bizalmi viszonyon alapuló speciális helyzettől. A bűncselekményért akár tíz év szabadságvesztés is kiszabható.
A hanyag kezelés tulajdonképpen a hűtlen kezelés speciális változata, amikor az elkövető vagyoni hátrányt eredményező kötelességszegését gondatlanság okozza.
