A kábítószer-kereskedelem egyike a rendőrség által legkomolyabban üldözött, és a bíróságok által súlyosan büntetett bűncselekményeknek.
A bűncselekmény veszélyességét tükrözi a kimagasló büntetési tétele is, hiszen vannak esetek, amikor akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kiszabhat a bíróság az elkövetőre.
A kábítószer-kereskedelem alap és minősített, valamint privilegizált eseteinek könnyebb megértése érdekében az idézett törvényszövegek alá rövid értelmezést is fűztem.
Fontos: ha kábítószer-kereskedelem elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját, késlekedés nélkül forduljön tapasztalt védőügyvédhez! Irodánk büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet fognak nyújtani az Ön számára a büntetőeljárás minden szakaszában. Konzultációs időpontot ide kattintva kérhet.
Btk. 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kábítószer-kereskedelem kizárólag szándékosan követhető el, nincs gondatlanságból elkövetett alakzata. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy kábítószernek, kábító hatású anyagnak vagy szernek minősülő anyagot kínál fel, ad át, hoz forgalomba vagy azzal kereskedik.
A cselekmény értelmezéséhez tisztában kell lenni az alapvető fogalmakkal, mint a kínálás, átadás, forgalomba hozatal, és a kereskedés. Kábítószer-kereskedelem szempontjából:
Kínálás, ha az elkövető valaki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív. A kínálás lehet felajánlás fogyasztásra, de vételre is, közös jellemzőjük, hogy az eredménytelen marad, tehát a címzett nem fogadja el a kábítószert.
Átadás, amikor valaki kábítószert más személynek oly módon adja más birtokába, hogy az még nem tekinthető forgalomba hozatalnak vagy kereskedésnek. Az elkövető azért adja át a kábítószert, hogy azt a címzett maga fogyassza el.
A bírói gyakorlat szerint a kábítószert tartalmazó cigarettának több elkövető által történő közös elszívása, a cigaretta tulajdonosa részéről nem átadásnak, hanem tartásnak minősül.
Kábítószert forgalomba hoz, aki – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több, esetleg meg nem határozható számú személy részére kábítószert juttat. Forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, akinek átadja a kábítószert, de nem azzal a szándékkal, hogy az maga fogyassza el, hanem azért, hogy az átadott kábítószer mennyiségből másnak vagy másoknak továbbadjon.
Forgalomba hozatal, a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik (BH 2002/299. sz. II.) Ebben az esetben a forgalomba hozatal és az átadás elhatárolása az átadó szándékának alapulvételével történhet.
Az átadás kizárólag a címzettnek történő birtokba adását jelenti, az elkövető azért adja át, hogy azt a címzett maga fogyassza el.
Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, mint például a kábítószer csomagolása, tárolása, elrejtése, szállítása, elosztása stb.
A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között valójában nemcsak az eladó és a vevők, hanem a rendszeresen közvetítők is, mint a kereskedői tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre (BH 1999/101.).
A forgalomba hozatalt és a kereskedést a haszonszerzésre törekvés határolja el egymástól. A kereskedő forgalomba hozatali magatartása ugyanis a haszonszerzésre irányul, míg a szimpla forgalomba hozatal esetén haszonszerzésre törekvés nincs.
Kábítószerrel visszaélés kereskedéssel elkövetése akkor is megállapítható, ha a terhelt a súlyosabb minősítéshez szükséges határt sokszorosan meghaladó mennyiségre több éven keresztül folytat olyan tevékenységet, amelynek célja kábítószer kereskedelmi forgalomba hozatala [BH 2011/159.].
A kábítószer-kereskedelem szempontjából fontos megemlíteni, hogy a törvény értelmében (Btk. 74. §) vagyonelkobzást kell elrendelni arra a kábítószer-kereskedelem elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
Nem rendelhető el vagyonelkobzás, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
követik el.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A kábítószer-kereskedelem esetében minősítő körülményként a törvény a bűnszövetséget jelöli meg, a bűnszervezetet nem, de a bűnszövetség és a bűnszervezet elhatárolása, megkülönböztetése miatt nélkülözhetetlen a bűnszervezet mibenlétének ismertetése.
Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontja szerint bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Azt, hogy bűnszervezet valamely esetben létrejött-e, csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehet megállapítani, amiről külön cikkben olvashatnak.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
Kábítószer-kereskedelem, mint ahogy korábban hivatkoztam rá, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
A Btk. 176-180. § (azaz a kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,) alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben felsorolt kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben fel nem sorolt kábítószerek esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
A törvény önálló tettesi cselekménnyé nyilvánította az (1)-(3) bekezdések esetében az amúgy bűnsegédi magatartást, ezzel az anyagi eszközök szolgáltatásában nyújtott bűnsegélyt kiemelte a részesség köréből, kizárva az elkövetőt a részesi magatartásra vonatkozó enyhébb büntető rendelkezések alkalmazása alól. Ilyen a büntetés kétszeres enyhítésének a törvényi lehetősége (Btk. 82. § (4) bekezdés), ami a bűnsegédi (részesi) magatartást tanúsítók esetében alkalmazható, míg a tettesek esetében nem.
A kábítószer-kereskedelem esetében az anyagi eszközök szolgáltatása, az elkövetés pénzügyi és technikai feltételeinek biztosítását, - a kábítószer-kereskedelem elkövetőjének az - azokhoz való hozzájuttatását jelenti.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés enyhítése kizárólag arra vonatkozik, aki csekély mennyiségű kábítószert kínál, vagy átad, valamint aki a csekély mennyiségű kábítószerre vonatkozó kínálást vagy átadást hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőségét felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el.
FONTOS kiemelni, hogy a büntetés enyhítése nem alkalmazható arra, aki csekély mennyiségű kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, úgyszintén aki csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kínálást vagy átadást bűnszövetségben valósítja meg.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény – jelen esetben a kábítószer-kereskedelem - elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény alanya tettesként csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. A törvény a kábítószer-kereskedelem vonatkozásában speciális védelemben részesíti a tizennyolc év alattiakat, a sérelmükre, avagy felhasználásukkal elkövetett cselekményeket kifejezetten magas 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az a) valamint a b) pont esetében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek a kábítószer-kereskedelem cím alatt összefoglalt bűncselekmény quasi sértettjei.
A b) pontban szabályozott esetben a törvény az kábítószer-kereskedelem meghatározott helyszíneken, és azok közvetlen környezetében történő elkövetését sújtja kiemelt büntetési tétellel. Közvetlen környezetnek tekinthető az intézmény bejárata, ez előtte lévő útszakasz, az épület parkolója, az épülettől egy saroknyira lévő távolság, illetve a mellékutcája.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (4) bekezdés enyhébb büntetési szabályok alkalmazását írja elő azzal a 18. életévét betöltött elkövetővel szemben, aki a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállását csekély mennyiségű kábítószer, 18. életévét be nem töltött személy részére történő kínálásával, átadásával valósítja meg, illetve aki a kínálást vagy átadást a 177. § (1) bekezdés c) pontban megjelölt helyszíneken, illetve ezek közvetlen közelében valósítja meg. Fontos itt is megjegyezni, hogy a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett forgalomba hozatalt, kereskedelmet a törvény jelen esetben sem részesíti kisebb büntetéssel.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 176 § (2) és (3) bekezdésében foglalt kábítószer-kereskedelem esetében a kiszabott három évi, vagy három évnél hosszabb szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
A kábítószer termesztés a kábítószer birtoklása bűncselekmény elkövetési magatartásaként jelenik meg a BTK-ban. A 178. § (1) bekezdés szerint “aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Kérdés, hogy pontosan milyen növények termesztése minősülhet kábítószer termesztésnek. Erről a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet rendelkezik.
Kábítószer termesztéséről befejezett cselekményként akkor beszélhetünk, ha a kábítószer alapanyagául szolgáló növény már önállóan képes fejlődni. A kábítószer termesztés csak szándékos bűnösségi formában követhető el, tehát az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy a termesztett növény kábítószernek minősül. Az 57. BK vélemény rögzíti, hogy előkészület miatt vonható felelősségre az, aki olyan növényt termeszt, amelyből csak feldolgozás útján nyerhető ki a kábítószer.
Kábítószer kereskedelemnek csak akkor minősül, ha az elkövető megvalósítja a törvényben meghatározott forgalmazói, terjesztői jellegű magatartásokat. Ezáltal más személyek hozzájuthatnak a termesztett kábítószerhez.
Az elmúlt években az új dizájnerdrogok megjelenése árvízként sodorja a kábítószerpiac alakulását. A legtöbb esetben a fogyasztók, de még a kereskedők sincsenek tisztában az aktuális anyag összetételével.
Az új helyzetet a büntetőjogi rendszer új fogalmak bevezetésével, részletes kábítószer-listákkal és rendeleketekkel igyekszik kezelni - egyelőre megnyugtató siker nélkül.
A dizájnerdrogok egyébként megjelentek a növényi alapú, termesztett szerek között is. Például több esetben a lefoglalt kannabisz esetén kimutatható volt a szintetikus kannabinoidok jelenléte.
A két bűncselekmény elhatárolásában az elkövetési magatartások meghatározása, tényállásszerű fennállása az iránymutató. Kábítószer kereskedelem bűncselekményét az valósítja meg, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Kábítószer birtoklásért pedig az a személy vonható felelősségre, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
A kábítószer kereskedelem összefoglalva forgalmazói, terjesztői jellegű magatartásokat határoz meg, míg a kábítószer birtoklásra a fogyasztói, tranzit jellegű magatartások jellemzőek.
A két bűncselekmény között jelentős különbségként említhető a kiszabható büntetési tétel mértéke. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a bíróság mely tényállásokat fogja megállapítani.
Előfordulhat például, hogy egy legálisnak feltüntetett online üzletben vásárol a fogyasztó kipróbálás céljából, azonban ismeretlen összetételű dizájnerdrogot értékesítenek neki. Nem kizárt, hogy a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítható ebben az esetben, viszont a törvény többéves börtönbüntetés kiszabásáról is rendelkezik.
A fogalmi meghatározások, kábítószer-listák és részletes igazgatási szabályozások útvesztőjébe könnyű elveszni, ezért csakis tapasztalt, büntetőjogban jártas, határozott ügyvéd segítségével vágjon neki a védekezésnek.
A kábítószer-kereskedelem kiemelt tárgyi súlyát tükrözi az is, hogy a súlyosabb bűncselekmények felderítését rendszeresen titkos Információgyűjtés, titkos adatszerzés előzi meg, amelyekről külön cikkekben olvashat.
Lehet, hogy nem véletlenül érzi úgy, hogy megfigyelik? Amennyiben előfordulhat, hogy kábítószer-kereskedelem elkövetésével vádolhatják, vagy családtagját, közeli hozzátartozóját, barátját gyanúsítják kábítószer-kereskedelem elkövetésével itt az ideje, szakértő ügyvéd segítségéért fordulni.
A kábítószer-kereskedelem vádja nem játék. A nyomozó hatóság aprólékos nyomozását, mérhetetlenül szigorú büntetés követhet, amennyiben nem gondoskodik megfelelően az saját, szerettei, hozzátartozói védelméről. A megfelelő ügyvéd büntetőeljárásban kifejtett védői tevékenysége hosszú évekkel rövidebb büntetést, vagy akár felmentést, a büntetőeljárás megszüntetését is eredményezheti.
Csak a témában jártas ügyvéd tudja hatásosan képviselni az érdekeit, aki részletesen ismeri a kábítószer-kereskedelem bűncselekmény törvényi tényállására vonatkozó kiterjedt bírói gyakorlatot. Ne próbálkozzon, hanem már elsőre válasszon megfelelő ügyvédet ha bajban van.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a kábítószer-kereskedelem elkövetőinek a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén legyen az fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.
Ha további információra, vagy szakértő ügyvéd védelmére van szüksége, ne habozzon! Forduljon hozzánk!
Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, kábítószer kereskedelem bűntettét követi el.
A kábítószer kereskedelem tényállását a 176.§ szerint bárki megvalósíthatja, míg a 177.§-ban foglaltakért csakis 18. életévüket betöltött személyek vonhatók felelősségre.
A kábítószer kereskedelem büntetési tételének kiszabását nagymértékben befolyásolja, hogy a bűncselekmény alap-, minősített vagy úgynevezett privilégizált esete valósul meg.
Cikkhez felhasznált forrás: Ignácz György: A kábítószer és az új pszichoaktív anyag fogalmában aktuális jogértelmezési problémái, Jogelméleti Szemle, 2018/2. 84-97.o.
