50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenzezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább hatszázötven, legfeljebb hatvanötezer forintban kell meghatározni.
(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén
a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy
b) szabadságvesztésre
kell átváltoztatni.
(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.
(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.
Ha egy házasság véget ér, akkor nem csupán a gyermekek felügyeleti joga és a közös vagyon sorsa felől kell megállapodniuk a feleknek. Hanem az adósságokat is meg kell osztaniuk.
Mivel a családok jelentős része a közös otthon megvásárlásához jelzáloghitelt, államilag támogatott kölcsönt vagy kedvezményt vesz igénybe, a válás nagyon sokszor hitel megosztást is jelent. Az pontosan szabályozva van, hogy az állami támogatásokat mikor és kinek kell visszafizetnie.
Hogy ebből ki milyen részt vállal, abban a párnak kell megállapodnia, ahogyan a felvett hitelekről és más vagyonelemekről is.
Ahogyan házastársi közös vagyon és házastársi különvagyon, úgy közös tartozás és külön tartozás is létezik. A szabályok is hasonlóak, hiszen a pozitív és a negatív vagyonelemek elosztása ugyanúgy történik, a válásnak hitel és értékek szintjén is meg kell történnie.
Ez azt jelenti, hogy a vagyonközösség létrejötte után felvett hitelek, akkor is, ha csak az egyik fél szerepel adósként a szerződésekben, közös tartozásként jelennek meg. Hiszen a kölcsönből vásárolt ingóságok vagy ingatlanok a közös vagyont gyarapítják. Az pedig természetes, hogy a közösen felvett hitel és a házaspárként lehívott állami kedvezmények visszafizetése közös felelősség. Akkor is, ha időközben a házasság és ezzel a vagyonközösség felbomlik.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy a vagyonközösség előtt keletkezett adósság nem közös. Hanem azt terheli, aki a kölcsönt felvette, vagyis a válás hitel szempontjából nem lényeges.
Fontos azonban leszögezni, hogy a vagyonközösség a házasságkötés előtt is létrejöhet. Ha tehát a pár évekig együtt él, egy háztartásban, vagyoni és érzelmi közösségben, akkor az ebben az időszakban keletkező vagyonelemek (pozitív és negatív) is közösek. Ugyanakkor minden olyan tartozás, ami a vagyonközösség előtt keletkezett, külön tartozásnak számít. A külön tartozás nem hajtható be a házastárson, sem az együttélés alatt, sem utána.
Vannak olyan speciális helyzetek is, melyek mentesíthetnek a fizetés alól. Nem kell visszafizetni azt a hitelt, melyet az egyik fél a másik bevonása, tudta nélkül vett fel, és a beleegyezést vélelmezni sem lehet. Amennyiben ez bizonyítható, a vétlen fél mentesül a közös vagyon terhére felvett tartozás alól.
Szintén speciális eset, amikor valaki a különvagyona terhére igényel hitelt és arra is fordítja azt. Ilyen lehet például egy olyan ingatlanra felvett kölcsön, melyet ajándékozás révén szerzett.
A vagyonjogi megállapodás is mentesítheti az egyik felet a fizetési kötelezettség alól, ha ez áll a szerződésben. Gyakori ez a megoldás, amikor a házaspár egyik tagja negatív KHR listás, vagyis nem kaphat hitelt, ilyenkor a megállapodás birtokában a másik fél eladósodhat egyedül is.
Amikor a hitel a különvagyon része, akkor azt a házastárson, akár meglévő, akár felbontott házasságról van szó, nem hajtható be az összeg.
A jellemző azonban az, hogy a házaspárok közösen vesznek fel hitelt, így a házastársi közös vagyont terheli annak visszatérítése. Ilyenkor a válás elkerülhetetlenül hitel megosztást is jelent. Amennyiben a házasság hamarabb felbomlik, mint a hitel futamideje lejár, meg kell oldani a kölcsön törlesztését.
Erre többféle megoldás létezik, melyek közül a tartozás nagysága, a felek anyagi helyzete és a bankkal kötött szerződés alapján kell kiválasztani a legkevésbé megterhelőt.
Ez utóbbi, a bankkal kötött kölcsönszerződés a legfontosabb elem. Az ebben foglaltak akár korlátozhatják is a felek megállapodását. A leglogikusabb és legegyszerűbb lépés ugyanis a hitel előtörlesztése, amit még házasként megtesznek a felek, majd a megmaradó vagyont a bontóperben elosztják.
Ám sok esetben a végtörlesztés feltételei cseppet sem kedvezőek, vagy csak bizonyos időpontokban (5 éves fordulónál) lehet jól kijönni így egy hitelből. Ennek felmérését, a banki szerződés áttekintését érdemes szakemberre bízni, hiszen a válás hitel felvétele után bonyolultabbá válik.
Amennyiben a végtörlesztés a válás beadása előtt nem lehetséges, akár anyagi, akár adminisztratív okok miatt, akkor a hitel átvállalása is megoldás lehet. Egy ingatlan kölcsön esetén például az a fél, aki továbbra is a lakásban lakik majd, egyedüli adósként maradhat a kölcsönben.
Ennek részleteit azonban nem elég átbeszélni. A megegyezést minden esetben írásban kell rögzíteni, mivel ezt a bank és a bíróság is kérheti. A megegyezésben az elszámolásnak és a további törlesztés részletes leírásának is szerepelnie kell. Aki biztosra akar menni az bontóperekben jártas ügyvédet bíz meg a dokumentum megszerkesztésével. Így a további viták elkerülhetőek.
Gyakori az is, hogy a válás hitel birtokában kell megtörténjen, mert egyik fél sem tudja előtörleszteni vagy átvállalni a kölcsönt. Ilyenkor az a fura helyzet is előállhat, hogy bár már rég nincs közös élete a párnak, közös hitele továbbra is van.
A közös törlesztés részleteit is érdemes írásos megállapodásban rendezni, hogy a hitel válás után se okozzon problémát.
A babaváró hitelt csak házaspárok vehetik fel, akik vállalják, hogy 5 éven belül megszületik közös gyermekük. A kölcsön kedvezményes, ami azt jelenti, hogy az állam átvállalja a kamatok egy részét.
Ez a házasság felbomlása esetén már nem jár tovább, így a hitel piaci alapúvá válik. Kivéve, ha a gyermek(ek) megszülettek a válás kimondása előtt. Ha a vállalt gyermekek megszülettek, akkor a válás hitel nélkül zajlik le, hiszen a tőketartozás is megszűnik. (Bővebben Babaváró hitel válás esetén)
A CSOK esetén kicsit bonyolultabb a helyzet. Ha a CSOK-ot felveszi egy házaspár, vállalják, hogy 4-8 vagy épp 10 éven belül a gyermekekkel együtt, a támogatás és esetleges kedvezményes hitel segítségével megvásárolt, felújított vagy kibővített ingatlanban fognak lakni még legalább 10 évig.
Ezt a vállalást nem tudják teljesíteni, ha elválnak. Ahogyan a babaváró hitelnél, úgy a CSOK esetén is lényeges szempont, hogy a vállalt gyermekek megszülettek-e avagy sem. (Bővebben: CSOK válás esetén)
Ha a bevállalt gyerekek nem születtek meg, akkor a felvett támogatást plusz a büntető kamatot vissza kell fizetni az államkasszába. Ez jelentős összeg lehet.
Ha három gyermeket vállaltak, és ebből meg is született egy vagy kettő, akkor ezen gyerekek után járó támogatás összegét levonják. Ilyenkor a fennmaradó összeg válik tartozássá, természetesen kamatokkal együtt. Ráadásul a bontópert követő 60 napon belül, egyösszegben kell törleszteni...
Fontos megjegyezni, hogy ezek mindig közös tartozások. Vagyis mindkét félnek helyt kell állnia a NAV felé, ugyanis ez a hatóság hajtja be az így keletkező tartozásokat.
Mentesül a visszafizetés alól az a pár, ahol megszülettek a vállalt gyermekek. Plusz a támogatással vásárolt ingatlanban is maradnak, hiszen a CSOK feltétele az is, hogy a gyerekek életvitelszerűen ott éljenek.
Ha eladják a CSOK-kal vett ingatlant a válás során, és nem teljesül ez a feltétel, akkor vissza kell fizetni a támogatást. Ilyenkor olyan arányban kell hozzájárulniuk a feleknek a visszatérítéshez, amilyen arányban az eladott ingatlan árából részesültek.
Jól látható a fent leírtakból, hogy a válás hitel esetén nagy körültekintést kíván. Csak a szabályok és a megkötött szerződések ismeretében lehet kellemetlen meglepetésektől és anyagi veszteségtől mentesen végigvinni.
Ehhez elengedhetetlen egy jogász szakértő közreműködése, aki az iratok áttekintése után fel tudja vázolni a lehetséges utakat a feleknek, hogy azok, saját lehetőségeiket számba véve, dönteni tudjanak.
A magyar családok jelentős részének legnagyobb vagyontárgya az az ingatlan, amiben élnek. Éppen ezért, ha megromlik a viszony, felmerül a válás, a közös ingatlan sorsa mindig fókuszba kerül. Cikkünkben igyekszünk körüljárni a lehetőségeket, gyakori kérdéseket és a vonatkozó rendelkezéseket.
A válás amellett, hogy érzelmileg megterhelő, adminisztratív feladatokkal jár és a feleknek újra kell tervezniük az életüket. Ennek alapja a vagyonmegosztás, hiszen tervet kovácsolni a kiindulópont nélkül nem lehet. Jó esetben az egykori szerelmesek ma is képesek értelmes párbeszédre, és meg tudnak egyezni abban, hogy ki milyen terhekkel és vagyonnal kezdheti meg külön életét.
A lehetőségek feltérképezésében nagy segítség lehet egy külső szakember. Például egy bontóperekben jártas ügyvéd, aki a szabályok ismeretével és a párbeszéd moderálásával gyorsabbá és konfliktusmentesebbé teheti ezt a nehéz folyamatot. Erről itt írtunk részletesen: Vagyonmegosztás válás esetén.
Gyakori félelme a válófélben lévő feleknek, hogy nem lesz hol lakniuk, mivel a család otthona a másik fél nevén van. Ez azonban a házasság alatt vásárolt ingatlan esetén nem releváns. A jog ugyanis az életközösség során szerzett vagyontárgyakat, legyen szó ingó vagy ingatlan vagyonról, alapesetben közös vagyonnak tekinti.
Vagyis a válás közös ingatlan esetén erre a lakott lakásra, házra is kiterjeszti a vagyonmegosztást. Aki tehát évtizedekig nevelt gyermeket, vezetett háztartást és biztosított hátteret társa számára, az akkor sem lesz nincstelen, ha a házasság alatt szerzett értékek mind a másik fél nevén vannak. Hogy pontosan mi számít közös vagyonnak és mi az, ami a felek külön vagyona, arról részletesen írtunk: házastársi közös vagyon.
A közös vagyon részét képező lakás, amellett, hogy gyakran a legnagyobb értéke a párnak, a család otthona is. Tehát a tulajdon mellett a használatról is meg kell egyezni egy bontóperben. Az általános gyakorlat az, hogy az a fél, akinél a bíróság a közös gyermeket, gyermekeket elhelyezi, továbbra is használhatja az egykor közösen lakott ingatlant. A kizárólagos használatnak az sem akadálya, ha egyébként a tulajdon közös marad.
Bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy a bontóper során megosztják az ingatlan használatát. Vagyis válás után közös ingatlan marad a lakóhelye mindkét félnek. Ilyen esetekben a bíróság figyelembe veszi, hogy valóban alkalmas-e az ingatlan arra (méretében, elosztásában), hogy mindkét fél zavartalanul élhessen benne. A lakáshasználati jogról részletesen itt írtunk: lakáshasználati jog
Az sem ritka és sok vitára ad okot, ha a házaspár egyikük ingatlanában éli közös életét, vagyis olyan lakásban, ami külön vagyona a férjnek vagy feleségnek. Ugyanakkor az együttélés ideje alatt ezt az ingatlant együtt újították fel, modernizálták, építették át, szerelték fel napelemmel, stb.
Ilyenkor a válás során felmerül a kérdés: a tulajdonos mindent visz, a házastárs pedig elbukja az évek során beletett munkáját és pénzét?
Természetesen nem, a vagyonleltár készítése során fel kell tüntetni, hogy mekkora értéknövekedés történt, és azt is, hogy a felújítást vagy egyéb az ingatlan árát emelő beruházást a felek közös vagyonukból fedezték-e.
Ha igen, akkor az értéknövekedés fele-fele arányban számolható el. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezekben a kérdésekben a bizonyítás nem egyszerű feladat. Ha nem sikerül a feleknek megegyezniük, akár hosszas pereskedés is lehet a vége egy ilyen elszámolásnak.
A támogatott lakáshitelek remek lehetőséget jelentenek, amikor egy fiatal pár meg szeretné teremteni első, saját otthonát. Ugyanakkor a válás közös ingatlan és közös hitel esetén sok számolnivalót ad a feleknek. Meg kell különböztetni az államilag támogatott hiteleket a piaci alapú lakáshitelektől.
A kedvezményes hiteleknél (Babaváró hitel válás esetén) ugyanis az állam fizeti a különbözetet a normál hitel díjához képest, ám ezért feltételeket sza. Például azt, hogy házastársaknak nyújtja ezt a támogatást. Ha tehát felbomlik a frigy, akkor az állam által átvállalt részét is fizetni kell a törlesztésnek, ami jelentősen növelheti a havi részlet összegét.
Akár kedvezményes, akár sima lakáshitelt vett fel a pár, a tartozást, ahogyan a vagyont is, el kell osztaniuk. Ha sikerül a feleknek megállapodniuk, akkor a hitel visszafizetése vagy átvállalása megoldás lehet. Ha nem tudnak megegyezni a felek, akkor erről is a bíróság fog döntést hozni.
Sok szempontból a legegyszerűbb volna, ha a válás előtt visszafizetné a házaspár a hitelt, ám ez az esetek nagy részében nem járható út. Nem ritkák a több tízmilliós kölcsönök, melyeket előtörleszteni csak kevesen tudnak, ráadásul ilyenkor az előtörlesztés költségei is a terhelik az adóst.
Emiatt akár az a fura helyzet is előállhat, hogy bár a felek elválnak, külön élnek, mégis közös a lakás és az azt terhelő hitelt is közösen fizetik. Ha nem tudja kifizetni egyik fél sem a másikat, illetve a bankot, akkor ez megoldás lehet a hitel végéig. Később a már tehermentes ingatlan lesz értékesíthető, az ára pedig, a megegyezésnek vagy ítéletnek megfelelően elosztható.
Ugyanakkor ilyen esetben, tehát ha a közös tulajdonban él az az egyik fél, még a másik nem tudja használni azt, a lakásból kiszorult fél kérhet térítési díjat tulajdonrészének használatáért. Vagyis ha a férj kiköltözik a lakásból, de annak fele a tulajdonában marad, akkor kérheti a bíróságot, hogy állapítson meg térítési díjat, melyet az ingatlant használó (volt) feleség köteles fizetni számára.
Minden esetben fontos, hogy szülessen egy pontos vagyonleltár, melynek elemeit el kell osztani. A felek előzetes megállapodása sokkal könnyebbé és gyorsabbá teheti a válási procedúrát. Mindenkit arra biztatunk, hogy törekedjen a megállapodásra, akár már az előkészítés szakaszában forduljon válóperekben jártas ügyvédhez, aki segít átlátni a lehetőségeket és kidolgozni egy mindkét fél számára elfogadható megoldást.
A bontóper előtt tehát minden esetben a legfontosabb tisztázni, hogy az érintett ingatlan közös vagy külön vagyon. És ha az utóbbi, akkor volt-e olyan értéknövekedést hozó beruházás a házasság alatt, ami közös erőfeszítésnek köszönhető. Az, hogy ki lakhatja a válás után az egykori közös otthont, ha van közös gyermek, nagyban függ attól, ki gondoskodik majd róla. A gyermek lakhatásának biztosítása fontos szempont nem csupán a szülők, hanem a bíróság számára is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki a gyerekekről gondoskodik az automatikusan megkapja a lakást is.
Ha a lakás tulajdonjogi helyzete nem rendezhető úgy, hogy az egyik fél kifizeti a másikat, így közös tulajdon marad a válás után is az ingatlan, akkor a lakás használatáról is dönteni kell. A kizárólagos használónak pedig fizetnie kell a másik tulajdonosnak térítési díjat.
A közös megegyezéssel időt és pénzt is megtakaríthatnak a felek. Ennek előkészítése fontos lépése a békés elválásnak. Minden bontóper más, ezért a vagyonleltár elkészítése és a lehetséges elosztási módok áttekintése egyéni konzultációt kíván egy, a bontóperekben jártas szakemberrel.
A haszonélvezeti jog kifejezés nagyon pontosan írja le, hogy mire is alkalmazza a jogalkotó ezt a fogalmat. Egy vagyontárgy hasznának élvezete nem egyenlő a tulajdonlással, ez ugyanis egy olyan vagyoni értékű jog, ami ideiglenesen lehetővé teszi a tulajdonoson kívüli természetes vagy jogi személynek, hogy - például egy ingatlant - használjon.
A hasznonélvezeti jog a tulajdonosváltással nem szűnik meg, de időben korlátozható vagy megváltható. Ugyanakkor örökölni és értékesíteni sem lehet, szemben a tulajdonban lévő értékekkel.
Amikor haszonélvezetbe kap valaki egy ingatlant vagy ingóságot, akkor annak tulajdonjoga nem lesz az övé, azonban birtokba veheti, használhatja, hasznosíthatja. Mivel nem az ő tulajdona, ezért eladni, megterhelni sincs lehetősége a haszonélvezőnek, ezt a tulajdonos teheti csak meg.
A haszonélvezeti jog vagyoni érétkű jog, mely lehet időben kötött vagy élethosszig tartó, keletkezhet szerződéssel vagy jogszabályból eredően, mint például az özvegyi jog. Amennyiben jogi személy a jogosult, akkor a haszonélvezetnek van maximális időtartama, ez 50 év, ennyi idő után automatikusan megszűnik.
A haszonélvező tehát a neki jutatott ingatlant vagy ingóságot szabadon használhatja, annak hasznát szedheti, de nem adhatja el és nem teheti jelzálog fedezetévé sem. A használatból eredő értékcsökkenésért nem felelős, ugyanakkor a haszonélvezeti jog gyakorlása során nem semmisítheti meg és nem is károsíthatja meg a rábízott vagyontárgyat. Ha ilyen előfordul a tulajdonos jogosan kérhet kártérítést.
Ahogyan arról már szó volt cikkünkben a haszonélvezet keletkezhet szerződéssel, gyakori például, hogy a családok a gyermekek nevére vesznek ingatlant, ám a szülők a haszonélvezők, hogy az ügyintézés során legyen jogalapjuk cselekedni, ugyanakkor később az öröklés során ne merüljenek fel kérdések. Fontos itt megjegyezni, hogy holtigtartó haszonélvezeti jogot csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban létesíthetünk.
Jogszabályból fakadóan is létesülhet haszonélvezet, hiszen a hatályos rendelkezések szerint ma az özvegyen maradt házastárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és annak berendezési és használati tárgyaira haszonélvezetet kap, akkor is, ha abban nem volt tulajdonrésze. Ezt hívja a jogszabály özvegyi jognak, ami speciális esete a haszonélvezetnek.
Az özvegyi jog holtig tartó haszonélvezetet biztosít, ezzel szemben, ha szerződéssel jön létre a haszonélvezet, az, a megegyező felek megállapodása értelmében, időben korlátozható. Adható haszonélvezet a szülőnek a gyermek nagykorúságáig vagy akár civil szervezetnek egy ingatlan hasznosítására néhány évre.
A haszonélvezeti jog nem eladható, de mivel lehetőség van megváltására, ezért az 1990. Évi XCIII. Törvény 72. Paragrafusa rendelkezik arról, hogy a megváltásnál hogyan számítható ki a lemondásért járó összeg.
Ebben a haszonélvezeti tárgy (például ingatlan) értéke és a haszonélvező kora a meghatározó. Egy évre a haszonélvezet értékét a törvény a forgalmi érték egy huszadában határozza meg. Hogy hány évi értéket kell fizetni a megváltásért az pedig a haszonélvező életkorától függ, sávosan meghatározott szorzót rendel a törvény az életkori csoportokhoz.
| Haszonélvezet jogosultjának a kora | Az éves érték szorzója |
| 25 évesnél fiatalabb | 10 |
| 25-50 év között | 8 |
| 51-65 év között | 6 |
| 65 év felett | 4 |
Amikor a haszonélvezeti jog megszűnik törlik azt a nyilvántartásokból. Hogy ehhez az aktushoz pontosan mire van szükség az függ attól, hogy milyen típusú haszonélvezetről van szó.
A határozott időre szóló haszonélvezetet a megállapodásban szereplő idő után lehet töröltetni, a jogi személyeknek adottat 50 év után, a holtigtartót pedig a haszonélvező halála után, ehhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása és egy kérelem beadása az illetékes földhivatalba.
A haszonélvezet nem képezheti adásvétel tárgyát, ugyanakkor felek megállapodása alapján ellenérték fejében megváltható, illetve a haszonélvező ingyenesen is lemondhat róla.
Ahogyan a vagyoni értékű jogok általában, úgy a haszonélvezeti jog is vitatható, bíróság előtt megtámadható, előfordulnak olyankörülmények amikor a mértéke korlátozható.
A haszonélvezeti jog személyhez kötődik vagyis azt eladni, örökölni, átruházni nem lehet. Amennyiben át kívánja valaki adni ezt a jogot az csak a tulajdonos tudtával és beleegyezésével, új bejegyzésként jöhet létre, Tehát nem átadással, hanem lemondás és egy új jog keletkeztetése zajlik ilyen esetekben.
A jogról csak lemondani lehet ingyenesen vagy ellenérték fejében.
Régi hiedelem, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Ez, jogi szempontból nézve, nem igaz. A tulajdonos változhat, ez a haszonélvezetet nem érinti, vagyis, ha talál rá valaki vevőt, eladhatja az ingatlant úgy, hogy annak haszonélvezőjét nem kérdezi meg.
A haszonélvező ilyen esetben is élhet jogával, hiszen az az ingatlanhoz és nem a tulajdonoshoz kötött. Az eladás során azonban a forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet értékével. Vagyis, ha egy százmilliós ingatlant ad el valaki, amelynek van egy 25 év alatti haszonélvezője, akkor a vételár 50.000.000 forint körül fog alakulni. Ez jelentősen olcsóbb, de érdemes azzal is számolni, hogy a birtokbavétel időpontja nem tudható..
A haszonélvezeti jogot, ha szerződés keletkezteti közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban kell rendezni. Ezt, ha ingatlan birtoklásáról van szó, a földhivatalban is be kell jegyeztetni. Vagyis a szerződés elkészítésének és a földhivatali ügyintézésnek a költségeivel mindenképpen számolni kell. Kivétel, ha az ingatlan adásvétel során kerül bejegyzésre a haszonélvezeti jog, hiszen ilyen esetekben mód van arra, hogy egy dokumentumban, egy ügyintézés során kerüljön bejegyzésre a tulajdonoscsere és a haszonélvezet.
A haszonélvezet, mivel vagyonszerzésről szól, illetékkköteles, amennyiben nem közeli hozzátartozónak kívánja nyújtani valaki.
Az özvegyi jog a haszonélvezet egy speciális esete, hiszen jogszabály keletkezteti és több ponton is eltér a haszonélvezeti jog alapeseteitől. Mivel ennek a törvénynek a célja, hogy a magára maradó házastárs élete végéig élvezhesse a közös élet gyümölcsét (lásd: házastársi közös vagyon), vagyis lakhassa közös otthonukat, használhassa tárgyaikat, ezért itt a megváltás nem kényszeríthető ki.
Vagyis hiába szeretnék az örökösök, hogy az özvegy költözzön ki az ingatlanból és ajánlják fel a törvényben meghatározott összeget, kizárólag az özvegyen maradt fél döntése, hogy ezt elfogadja-e vagy sem. Az özvegyi jog minden esetben holtigtartó haszonélvezetet biztosít.
Az özvegyi jog jogszabály által előírt, holtigtartó haszonélvezet a közösen lakott ingatlanra és annak használati, berendezési tárgyaira. Ezt megváltani csak az özvegy egyértelmű szándékával lehet.
A haszonélvezőnek kell fizetnie az általa birtokolt vagyon fenntartásának költségeit vagyis ingatlan esetén például a rezsit. Nem semmisítheti meg és nem is okozhat kárt az általa birtokolt vagyontárgyban.
A haszonélvezeti jog a használatra, haszon szedésére jogosítja fel, sőt díjmentesen másnak is birtokba adhatja azt. Bérbeadni azonban csak a tulajdonossal egyetértésben lehet.
A haszonélvezeti jog lehet holtigtartó, ilyenkor lemondással vagy a jogosult halálával szűnik meg. Az határozott idejű, értelemszerűen, a határidő lejártával szűnik meg.
Ahogyan a keletkeztetés, úgy a megszűnés is szerződésbe foglalt módon jöhet csak létre, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közokiratban.
A Válóper az a peres eljárás, amit az emberek jelentős része legalább egyszer átél az életében. Számos a felek között rendezendő kérdést vet fel a házasság felbontása a válóper beadása. Válás közös megegyezéssel vagy válás közös megegyezés nélkül? Mik a jelentős különbségek? Hogyan változik a válás menete?
Ha válása során szeretne biztonságban lenni, keresse fel a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédeit. A válóperekre koncentrálva határozott képviseletet biztosítunk ügyfeleink számára a peres eljárás minden szakaszában, a legjobb eredmény elérése érdekében. Legyen részese annak a sikernek, amit válóperes ügyvédeink érhetnek el az Ön ügyében is. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől.
Még nem született meg azaz ember, aki nyugodt tud maradni, miközben olyannyira megromlott a kapcsolata házastársával, hogy a váláson kell gondolkodnia. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk, és ez a válás.
Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. Az egyik pillanatban még tudnak egymással beszélni, a másik pillanatban már csak a vádaskodás hallatszik.
A bontóper pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Szerencsések azok, akik indulatok nélkül tudnak egymással beszélni, nekik nagyobb esélyük van a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontására.
Nagyon fontos kérdés, hogy a felek el tudnak e válni közös megegyezéssel. Meg tudnak-e egyezni az alábbiakban felsorolt kérdésekben, illetve a közös vagyon megosztásában. Ha igen, úgy a kötelék felbontását és a vagyon megosztását akár egyszerre is intézhetik. Jelen bejegyzésben a házassági kötelék felbontását részletezzük, a vagyonmegosztás válás esetén témával külön bejegyzésben foglalkozunk.
Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nem kell előadni a válás okait, közömbös, hogy mi vezetett odáig, hogy a felek elválnak. A házastársaknak csak azt kell kinyilvánítaniuk, hogy végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását.
Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha felek megtudtak állapodni:
Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a bíróság a felek egyezségét végzésével jóváhagyja, amely azonos értékű az ítélettel.
Jelentősen lerövidül a válás menete a felek egyezsége esetén, melynek létrejöttét felkészült ügyvéd nagyban elő tudja segíteni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.
A bíróság ebben az esetben az életközösség megszűnésére, a helyrehozhatatlanságra (jellemzően tanúkkal) bizonyítást folytat le.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás.
A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.
A házasság felbontása során egyéb - a közös megegyezésnél felsorolt - kérdések is fel szoktak merülni, mint a lakáshasználati jog ellenértéke, vagy a többlethasználati díj.
A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon.
A köteléket a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A válásnál, a válás menete alatt a bíróság a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja.
A házasság felbontása nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán stb. alapul, hanem a felek, vagy valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. Ami az egyik házaspárnál garantáltan válási ok, addig egy másik házaspárnál akár teljesen természetes is lehet. Vannak, akik sok apróság miatt jutnak el a válásig, míg nyitott házasságban a házastársi hűtlenség sem okoz különösebb problémát. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését.
A bírói gyakorlat szerint, a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartást tanúsító személy házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni, nem várható el tőle a házasság fenntartása.
Az, hogy a súlyosan felróható magatartást a másik házastárs nem hajlandó elviselni, általában önmagában elegendő a feldúltság megállapításához, a válás kimondásához, még akkor is, ha a felróható magatartást tanúsító házasfél ellenzi a házasság felbontását. Ilyen felróható magatartás lehet például a családon belüli erőszak, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték függőség stb…
A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.
Akár közös kérelemmel, akár egyik fél kérelmére indul meg a házasság felbontására irányuló peres eljárás, a felek perbeli állását meg kell jelölni. A perben felperes, aki a válókeresetet, eljárást megindítja az alperessel szemben. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során.
A válóper eljárási illetéke 30.000,- Ft, melyet, ha jogi képviselő nélkül jár el, illetékbélyegben is, egyebekben pedig elektronikus úton vagy átutalással kell megfizetni.
A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell:
Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet és azt újra, immáron megfelelő formában kell előterjeszteni.
Keresetlevelet – amennyiben jogi képviselő nélkül jár el - kizárólag a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2016. (XII.22) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatványon lehet benyújtani.
Ha keresetet szeretne előterjeszteni a bíróságon, és segítségre van szüksége keresse fel a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeit. Kérjen konzultációs időpontot, amelynek során akár az egyszerűbb kereseti kérelmét is készíthetik.
A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll.
Alapvetően a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak, ám a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet, illetve kell kizárni. A házassági perek tárgyalása során felmerülhet, hogy a fél a nyilvánosság kizárását kérje, a mit indokolás nélkül kérhet.
A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a “bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vita lényegét.
Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset,- illetve ellenkérelem- változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye.
A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes megjelenése - néhány kivételtől eltekintve - kötelező. A bíróság a perben köteles a feleket személyesen meghallgatni. Nem kötelező a fél személyes megjelenése, a perfelvételi tárgyaláson, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatalan akadályba ütközik. Akkor sem kötelező a fél személyes meghallgatása, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
Nem minősül elháríthatalan akadálynak a bíróság gyakorlata szeirnt, ha a fél külföldön dolgozik.
Az eljárás során a bíróság, különösen a perfelvételi tárgyaláson megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.
Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy nyomban áttér az érdemi tárgyalásra. 2022. 09. 01. előtt megtartott tárgyalások esetében ha a feleknek volt kiskorú gyermeke, akkor a bíróság az érdemi tárgyalásra nyomban nem térhetett át. Ennek következménye az volt, hogy a felek egy tárgyalás alatt akkor sem tudtak egymástól elválni, ha minden lényeges kérdésben megegyeztek. Ma már ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget tudnak kötni, akkor akár egy tárgyalással akkor is el tudnak válni, ha van közös kiskorú gyermekük.
A válás folyamata során az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel alatt meghatározott keretei között bizonyítást folytat le. Ez a tényállásos bontás, tényállásos válóper. A bizonyítást követően dönti el a válóper eredményét.
Ez alól kivételt képez, ha a peres felek egyezséget kötnek. Ekkor a bizonyítás lefolytatása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróság végzésével hagyja jóvá, ami ugyanolyan kötelező erővel bír, mint a bírósági ítélet.
A válóper első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket - ha ez korábban nem történ meg - meghallgatja. Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti.
Tanúk kihallgatása: A válás során minden akadály nélkül lehetnek tanúk családtagok, közeli hozzátartozók, barátok is. Ők azok akik általában a legtöbbet tudnak a felek életéről. Kérdés szokott lenni a felek viszonya, a felek és a gyermekek viszonya, gyermeknevelés, a munkaidő beosztás, jövedelmi anyagi helyzet, stb.
Okirati bizonyítékok: mint például a házassági, születési anyakönyvi kivonat, pedagógiai vélemény, környezettanulmány, jövedelem igazolás, tulajdoni lap, stb.
Szakértői bizonyítás: főként pszichológus, az esetek kis részében elmeorvos szakértői vélemény beszerzése.
A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan - ha van kiskorú gyermek - bíróság beszerzi a környezet tanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Utóbbi nélkülözhetetlen, ha a felek között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése. A pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, a szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket.
Megegyezés hiányában a bíróság azt is vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ami alapja a házasság felbontásának.
További vitás kérdésekben, mint a
A bizonyítás a felek feladata a perben. Sajátossága a gyermekekkel kapcsolatos pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
A személyállapoti perekben – így a házasság felbontására irányuló perekben – a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el.
A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található.
Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg.
A válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.
Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per, vagy a házassági perhez kapcsolható kereset. Ezek a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket jelenti.
A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében - szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból - határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.
A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.
Gyorsított válás nem létezik. Szinte mindenki a lehető leghamarabb túl szeretne lenni a válóperen, ezért nincs előzködésre lehetőség. Vagy mégis van? A bíróságra sorban beérkezett ügyeket a bíróság sorban intézi. De akkor mitől van az, hogy az egyik válóper 6 hónap alatt befejeződik a mások pedig évekig tart.
Az eljárás időtartama - a válás menete - számos különböző tényezőtől is függhet. Például szabályszerűen lett e benyújtva a házasság felbontására irányuló kereseti kérelem. Ha nem akkor a bíróság hiánypótlásra visszaküldi, ez önmagában akár egy hónappal is meghosszabbíthatja az eljárást.
Kérdés lehet mikor veszi át az ellenérdekű fél a válási okiratokat. Az első kézbesítés alkalmával a postástól, vagy húzza az időt az átvétellel amíg csak tudja. Mikor terjeszti elő az ellenkérelmét. Egyszerűbb esetben megteheti néhány napon belül, de akár várhat vele 30 napot is. Kérdés lehet a bíróság, és azon belül az adott bíró leterheltsége, stb.
Tapasztalataink szerint az első perfelvételi tárgyalást a kereseti kérelem benyújtásától számítva 4-6 hónapon belül tartják meg. Természetesen előfordulhat, hogy ettől korábbi vagy későbbi időpontra kerül kitűzésre, de jellemzően 4-6 hónapon belül szokott lenni.
Válóper közös megegyezéssel: “Gyorsan elválni” akkor lehet, ha a felek a válópert közös megegyezéssel terjesztik elő. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor kb. 45 perces tárgyalással már az első alkalommal el tudnak válni. Ha van közös gyermek, akkor a bíró leterheltségétől függően még 1- 1,5 hónapot várni kell a következő tárgyalásra. (A megadott határidők tájékoztató jellegűek, konkrét esetben ettől eltérés lehet.)
Válás közös megegyezéssel ügyvéd nélkül: Ha a felek közös megegyezéssel válnak, többségében nincs szükség arra, hogy őket a tárgyaláson ügyvéd képviselje. Ha segítségre van szükségük, válóperes ügyvéd segítséget tud nyújtani a felek egyezségének megkötésében, megszövegezésében, bírósághoz történő benyújtásában. Ha teljesen ügyvéd nélkül szeretné megindítani a válást azt is megteheti. A válási okiratok egyszerűen letölthetőek ide kattintva.
Az eljárást megindító okiratok között találja meg a keresetlevél házassági bontóperben nyomtatványt, míg a szükséges pótlapokat a pótlapok ikonra kattintva tudja letölteni.
Pótlap alkalmazásával kell benyújtani a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát és az egyéb okiratokat. Ugyan így pótlap alkalmazásával kell előterjeszteni a tanúbizonyítási indítványt, vagy a pszichológus szakértői kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványt.
A válási keresetlevél 3 aláírt példányát kell a bíróságra benyújtani, így minimum 4 példányban nyomtassa ki a kitöltést követően. Mindegyik példány mellé csatolni kell a mellékleteket, azaz a mellékleteket is három példányban kell benyújtani a bírósághoz. Mellékletek a házassági anyakönyvi kivonat, a születési anyakönyvi kivonatok, stb.
A válás elindítása nem ingyenes, az egyik kereseti kérelemre 30.000,- Ft értékű illetékbélyeget kell felragasztani, amit a postán tud megvásárolni.
Sokan keresik a válás közös megegyezéssel nyomtatványt az interneten, ami valójában nem más, mint a korábban már hivatkozott keresetlevél házassági bontóperben nyomtatvány.
A házasság felbontása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
Amennyiben kapcsolata odáig jutott, hogy a válás gondolata megfordult a fejében, ideje felkészülni rá. Érdemes kikérni egy tapasztalt válóperes ügyvéd tanácsát.
Mielőtt belevágna a válásba tájékozódjon.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Milyen dokumentummal lehet igazolni a válást? A Magyarországon felbontott házasságot a bírósági ítélettel lehet a legegyszerűbben igazolni. A bontóper ítéletét a bíróság a jogi képviselőnek, vagy jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében közvetlenül a félnek küldi meg.
Külföldön felbontott házasság esetében lehet kérni a válás magyarországi anyakönyvezését, amelyet követően a válás igazolására kérhető a válási anyakönyvi kivonat. Az anyakönyvezésről részletes információt az anyakönyvi hivatalnál, vagy a Konzuli és Állampolgársági Főosztály weboldalán találhat információt.
A házasság felbontására irányuló kereset (és járulékos kérdései) elbírálására hatáskörrel a járásbíróságok, Budapest területén a kerületi bíróságok rendelkeznek. A válóper a felek utolsó közös lakóhelye, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
A házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető a bíróságtól, ha felek megtudtak állapodni a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról, a gyermek tartása mértékéről, a házastársi közös lakás további használatáról, és az esetleges házastársi tartásról.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erről a bíróság részletes bizonyítást vesz fel (tényállásos válás). A házasságot abban az esetben is felbontja a bíróság, ha ahhoz kizárólag az egyik fél ragaszkodik.
Általánosságban a kereseti kérelem benyújtásától számított 4-6 hónapon belül kerül sor az első perfelvételi tárgyalásra. Ezen alkalommal a házasság akkor bontható fel, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, és mindketten egyetértenek a házasság felbontásában.
Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke, úgy leghamarabb a következő érdemi tárgyaláson válhatnak el, ha egyezséget tudnak kötni a járulékos kérdésekben. Az érdemi tárgyalást a bíróság a perfelvételi tárgyaláson kitűzi, általában 1-1,5 hónapon belüli időpontra.
Ha nem sikerül egyezséget kötni, úgy a vitás kérdések számától és bonyolultságától függően akár több évig is eltarthat az eljárás első fokon. Másodfokú döntésre általában az elsőfokú ítélet kihirdetésétől számított 6 hónapon belül szokott sor kerülni fellebbezés esetén.
A házassági bontóper illetéke 30.000,- Ft. A szülői felügyeleti jog gyakorlásának bírósági rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft. A kapcsolattartás rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft. A gyermektartásdíj megfizetése iránti kérelem eljárási illetéke az egy éves tartásdíj összegének 6%-a. Igazságügyi pszichológus szakértő díja vizsgált személyenként nagyjából 120.000 - 150.000,- Ft. Az eljárás befejezésekor a perköltségeket pernyertesség-pervesztesség arányban viselik a felek.
Az ügyvédi munkadíjak összege szabad megállapodás tárgyát képezik. A szakmai felkészültségük, tapasztalatuk miatt keresett ügyvédek díjai (a kapacitás fenntartása, az ügyszám csökkentése miatt) magasabbak, mint a kevésbé keresett, kevés üggyel dolgozó ügyvédek díjai.
Ma már ritka, hogy több generáció él együtt, így sokan maradnak magukra életük utolsó éveiben, amikor nagy szükségük volna támogatásra, gondozásra, nem egyszer ápolásra. Akár családtag, akár közeli ismerős vállalja ezt, nagy terhet vesz magára. Ennek ellensúlyozása lehet az örökség vagy épp az eltartási szerződéssel neki jutatott vagyontárgy vagy ingatlan.
Az utóbbi, az eltartási szerződés, lehetőségeiről és buktatóiról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
Nézzük!
Ezt a jogi megoldást a cselekvőképes természetes személyek között létrejött megállapodások körébe soroljuk. Bizalmi szerződésről van szó, mely nemcsak anyagi, hanem természetbeni juttatásokat és gondozási kötelezettséget is magában foglal. A szerződés a tartásra jogosult kötelezettségeit tartalmazza, és annak ellentételezését. Vagyis azt a vagyontárgyat vagy ingatlant is megnevezi, mely a tartásra kötelezett tulajdonába kerül a tartásért cserébe.
Mindkét fél számára az a megnyugtató, ha pontosan lefektetik az elvárásokat, hiszen így lesz egyértelmű és számonkérhető a szerződésben vállalt szolgáltatások és kötelezettséget. A fentieken túl a szerződés akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. Ehhez érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, hiszen nekik nem okoz nehézséget a jogi normáknak megfelelő dokumentum megalkotása. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre, aggályokra is fel vannak készülve.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Alapvetően tartás alatt a lakhatása, élelmezése, ruházkodása biztosítása mellett a gondozást, szükség esetén ápolást és gyógyíttatást értjük. Valamint azt, hogy a tartásra jogosult a másik felet halála esetén akaratának megfelelő, illő módon helyeztesse örök nyugalomra. Azaz neki kell viselnie a temetés költségeit is.
Ugyanakkor azt is bele kell írni az eltartási szerződésbe, hogy milyen vagyontárgy kerül a gondozást vállaló fél birtokába. Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Ha a felek ettől el kívánnak térni, azt a szerződésben fel kell tünteniük.
Bár az eltartási szerződésbe belefoglalható az is, hogy a kötelezett - a költségek viselésén túl - havi, vagy egyéb rendszerességgel anyagi támogatást nyújt, de nem ez a legfontosabb és főleg sosem az egyetlen kötelezettsége! Ezzel szemben az életjáradékra szerződő felek esetén kizárólag, általában havi fix összegben meghatározott, anyagi teher van a kötelezett vállán. Ennek megfelelően életjáradékot akár jogi személy is adhat, hiszen nincs szó ápolásról, személyes gondozásról ebben az esetben.
Előfordul, hogy olyanok kötnek tartási szerződést, akik egyébként is részesei az öröklésnek, például gyermek a szülőjével, nagyszülőjével. Ahogyan azt már említettük, közeli hozzátartozók esetében az is előfordulhat, hogy a szerződés a gondozás ingyenességét rögzíti, vagyis az ingatlan vagy egyéb vagyon az öröklés rendje szerint száll majd tovább. Az öröklést az is befolyásolja, ha a szülő nem családtaggal kötött ilyen megállapodást, majd annak aláírását követő két éven belül az öröklés megnyílik. Ilyenkor ugyanis a kötelesrészbe beszámít az átadott egy vagyon része.
A leggyakoribb vagyontárgy, melynek átruházását az eltartási szerződés szabályozza az ingatlan. Ez azonban speciális eset, mivel a szerződés aláírásával az érintett ingatlan tulajdonjoga átszáll a tartásra kötelezettre.
Mivel ez roppant asszimetrikus helyzetet eredményez, kiszolgáltatva az eltartottat, a tulajdoni lapra - kérésére - tartási jog kerül bejegyzésre. Így ha nem tesz eleget tartási kötelezettségének az új tulajdonos, akkor az ingatlan akár végrehajtás alá is kerülhet. Ugyanakkor az eltartási szerződések készítésében járatos ügyvéd tanácsa az, hogy ha az eltartott továbbra is az ingatlanban marad, ott él, akkor haszonélvezeti jogot is érdemes bejegyeztetni az eltartási szerződés megkötésével párhuzamosan.
A tartásra kötelezett nemcsak anyagi juttatást, megélhetést kell biztosítson az eltartottnak. Mivel bizalmi szerződésről van szó, ezért a gondozást végző személye sem mindegy. Amennyiben az eltartott ehhez ragaszkodik, akkor az is szabályozható, hogy kitől (magától a tartásra kötelezettől) fogadja el a gondozást.
Így például idősek otthonába elhelyezni vagy fizetett ápolókkal megoldani az ellátását csak akkor jogszerű, ha abba ő is beleegyezik. Le kell ugyanakkor azt is szögezni, hogy a személyes tartás nem jelenti azt, hogy a feleknek egy fedél alatt kell élniük.
Nagyon fontos tudni, hogy az eltartási szerződés visszterhes, vagyis megszegése esetén a megállapodás felbontható. Mivel az évek során változhatnak a körülmények, ahogyan az eltartott állapota is, ezért kiemelten fontos, hogy a viták megelőzése miatt, pontosan le legyen fektetve az tartási szerződés vonatkozó részében, hogy pontosan mit is tekint az eltartott megfelelő színvonalú gondozásnak. Ebben az esetben ugyanis sokkal egyszerűbb megállapítani, hogy a tartásra kötelezett megszegte-e a szerződést avagy sem.
Az eltartási szerződés úgynevezett szerencse szerződés. Ez azt jelenti, hogy a megkötés pillanatában egyik fél sem tudhatja, hogy pontosan mennyi ideig áll fenn a szerződés, így az is előfordulhat, hogy az ingatlan értékének töredékéért kapja azt meg valaki, néhány hónap után.
De ugyanakkor arra is van esély, hogy évtizedeken át kell teljesítenie a tartásra kötelezettnek az eltartott felé. Ez a bizonytalanság nagyon fontos pontja ennek a szerződéstípusnak. Az ugyanis, ha a szerződés pillanatában a tartásra kötelezett tisztában van azzal, hogy nem kell sokáig helytállnia, mivel tud az eltartott halálos betegségéről, akkor az ítélkezési gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütközik a megállapodás. A jó erkölcsbe ütköző szerződések pedig semmisek.
Akár évtizedekig is hatályos lehet egy eltartási szerződés, és ilyen időintervallumban nem ritka, hogy megváltoznak az eltartott, vagy a tartásra jogosult körülményei, ezért a módosítása vagy felbontása szükséges.
Nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a szerződés felbontható. A szerződés felbontása vagy módosítása is kérhető a bíróságtól, ami vizsgálni fogja a szerződés tartalmát és annak teljesülését is.
Természetesen arra is van mód, hogy közös megegyezéssel módosuljon az eltartási szerződés. Gyakran előfordul például, hogy életjáradéki szerződéssé minősítik át, ha a tartásra jogosultnak költöznie kell vagy egyéb, tőle független körülmény, lehetetlenné teszi, hogy gondozza az eltartottat.
Sokszor érzik azt az örökösök, főként, ha az eltartási szerződés megkötése és az eltartott halála között rövid idő telt el, hogy igazságtalanság érte őket és a tartásra kötelezett nem érdemelte ki a neki jutó vagyont.
Fontos leszögezni, hogy mivel ez egy szerencseszerződés, az aránytalanság önmagában nem lehet alapja a szerződésben foglaltak megtámadásának. Tehát, ha a szerződés fennállása alatt a tartásra kötelezett teljesítette a szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy ez mennyi ideig állt fenn, meg kell kapnia az ellentételezést. Ha nem tartotta magát a leírtakhoz, nem gondozta rögzített színvonalon az eltartottat, akkor van helye a szerződés megtámadásának.
Eltartási szerződés kizárólag írásban köthető, amennyiben ingatlant is érint, a földhivatalba ügyvédi ellenjegyzett példány beadására van szükség, így a szakértő bevonása elkerülhetetlen egy ilyen dokumentum megírása során.
Mivel egy visszterhes ügyletről van szó, ezért kiemelten fontos, hogy olyan ügyvédre bízzuk az eltartási szerződés szövegezését, aki járatos ebben a témában, pontos megfogalmazásokkal és a gyakran felmerülő problémákkal is tisztában van. A viták megelőzésében ugyanis ennek van a legnagyobb szerepe. Ha eltartási szerződést szeretne kötni, forduljon irodánkhoz bizalommal.
Az ajándékozási szerződés egy olyan dokumentum, ami a jelentősebb értéket képviselő ajándékok esetén garantálja, hogy minden az ajándékozó szándéka szerint történjen. Az okiratnak számos jogkövetkezménye van, mely védi mindkét felet és tiszta helyzetet teremt egy esetleges, későbbi vita esetén. Nemcsak ingatlan, hanem egyéb, 150.000 forintnál nagyobb érték átadása esetén érdemes írásba foglalni az ajándékozást.
Cikkünk tisztázza az alapfogalmakat és a legfontosabb következményeket.
Azzal mindenki tisztában van, hogy egy lakás, nyaraló vagy egyéb ingatlan, ha tulajdonost cserél, legyen szó adásvételről vagy ajándékozásról, akkor arról hivatalos dokumentumnak, szerződésnek kell születnie. Hiszen a földhivatalok ugyanis csak ilyen okirat bemutatása után vezetik át a tulajdonjogot.
Hasonló a helyzet a nyilvántartott járművek (autó, motor, hajó) ajándékozása esetén is, a hatóságok ebben az esetben is elvárják, hogy a tulajdonosváltozást a megfelelő hivatalok felé, a szabályokban rögzített módon jelezzük. Ehhez is szükség van szerződésre, akár eladásról, akár ajándékozásról van szó.
Az azonban kevésbé ismert tény, hogy minden a szokásostól nagyobb értékű, vagyis a 150.000 forintnál drágább ajándék esetén érdemes az ajándékozás tényét szerződésbe foglalni. Az említett összeghatár felett minden esetben illetéket is kell fizetni az ajándék után, kivéve ha ez alól az illetékről szóló 1990. évi CXII. törvény 17. §-a mentességet biztosít.
Az ingatlan ajándékozást már említettük fentebb. Ez azért különleges esete az ajándékozási szerződésnek, mert lakást, házat, telket, ingatlan-tulajdonrészt csak írásban lehet ajándékozni. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy ügyvéd közreműködését kérjük, mivel az ajándékozási szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére akkor alkalmas, ha azt ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
Bár sokan mondogatják, hogy a pénz nem igazi ajándék, a jog nagyon is annak tekinti és ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint más értéktárgyakra. Vagyis 150.000 forintot meghaladó ajándék esetén a megajándékozottnak (kivételekkel) illetéket kell fizetnie.
Ajándékozási szerződésnél érdemes figyelembe venni, hgoy ajándékozási illeték általános mértéke - ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik - 18%.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
A szolgáltatás - mint egy ebéd, vagy szabadidős program - ajándékozása a fentiekkel ellentétben azonban illetékmentes.
Ajándék bejelentése: Főszabály szerint ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást, majd be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket. Mikor nem kell az ajándékot bejelenteni a nav részére?
Az egyenes ági rokonok és házastársak, bejegyzett élettársak, testvérek közötti ajándékozási szerződéseit, vagy az olyan ingyenes juttatást, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem kell bejelenteni.
Vannak kivételek, amikor nem kell illetéket fizetni az ajándékozás után. A részletes felsorolást az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a tartalmazza. Az ajándékozási szerződés után nem kell illetéket fizetnie például az ajándékozó:
A saját vagyonával mindenki szabadon rendelkezhet, ezért az ajándékozási szerződést meghatározott esetekben lehet eredményesen megtámadni. Leggyakoribb esetek:
Számos körülmény előfordulhat még az ajándékozási szerződés megkötésekor amely miatt a szerződés megtámadható lehet. Ha konkrét szerződéssel kapcsolatban merült fel Önben a megtámadás gondolata kérjen tanácsot az ügyben.
Gyermekkorunkban a családban azt tanuljuk, hogy az ajándékot nem illik visszakérni. Ez a jogszabály szerint csak a megszokott értékű ajándékokra vonatkozik. Ha tehát nyakkendőt, papucsot vagy épp egy háztartási gépet adtunk valakinek, akkor azt hiába is követelnénk vissza, nincs rá jogalapunk. Ezzel szemben az ajándákozási szerződésbe foglalt ajándékok, legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb vagyontárgyról, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszakövetelhetőek.
Fontos leszögezni, hogy csak maga az ajándékozó jogosult arra, hogy visszakérje az ajándékot. Az ajándékozó halála után örökösei ezt már nem tehetik meg.
Az ajándék a Ptk. 4:38. §-a értelmében házastársi különvagyonnak minősül a vagyonmegosztás esetén. Vitás esetben az ajándék és a különvagyon bizonyításának fontos eszköze az ajándékozási szerződés. Ha az ajándékozó és a házastársak között jött létre az ajándékozási szerződés a válás lehet olyan körülményváltozás, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti.
Fontos megemlíteni, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a nászajándékba, főszabály szerint annak a félnek a különvagyonát képezi, akinek a rokonaitól az ajándék érkezett.
Az ajándékozási szerződések egyik fontos kérdése, hogy az ajándék juttatása osztályrabocsátási kötelezettséggel történik-e.
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződésben nem köti ki a hozzászámítás kötelezettségét, vagy ezen szándékára egyéb körülményekből következtetni sem lehet, úgy osztályrabocsátási kötelezettsége nincs az ajándékozottnak.
Ajándékozási szerződéssel sok későbbi vitás helyzet elkerülhető, vagy lerövidíthető. Az ajándékozási szerződés alkalmas arra, hogy az ajándékozott igazolja a különvagyonát, illetve a vagyongyarapodását. Az ajándékozó az ajándékozási szerződésben rendelkezhet arról, hogy osztályrabocsátási kötelezettséget előír-e vagy sem, illetve, hogy az ajándékot milyen feltevéssel adja. Mind házastársi közös vagyon megosztása, mind öröklés, mind ajándék visszakövetelése körében nagy segítségére lehet egy szakszerűen megfogalmazott szerződés.
Az adócsalás ma már nem létező jogi kategória, ezt a bűncselekményt, más hasonló elkövetési módokkal együtt, a jog költségvetési csalásként ismeri. A büntetési tétele a károkozás mértékétől függ, az okozott kár megtérítése pedig sokat nyom a latba a bíróság előtt is.
2012 óta az adócsalás költségvetési csalásként szerepel a Büntető Törvénykönyvben, ideértve több olyan elkövetési típust, melyek a központi állami vagy európai költségvetést károsítják meg. Akár úgy, hogy a törvény által kirótt terheket nem fizetik be. Akár úgy, hogy jogtalan előnyt szereznek, pénzeket hívnak le, melyeket nem a megjelölt célra fordítanak vagy olyan állítás okán utalt összeget vesznek át, melyet nem valós nyilatkozat alapján kaptak meg. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy nem fizeti meg valaki a terheket, vagy kicsal olyan összegeket, amelyek nem illetik meg, költségvetési csalást követ el az illető, ha a fent felsoroltak költségvetését károsítják meg ezzel.
Ahogyan azt már érintettük, a költségvetési csalás megvalósulhat úgy, hogy valaki elkerülni igyekszik a törvény által rá rótt fizetési kötelezettséget. Ezt nevezzük adócsalásnak, hiszen az adóterhek alól bújik ki egy személy vagy vállalkozás. Hazánkban az egyik legelterjedtebb típusa az adócsalásnak az áfacsalás.
A 27 százalékos hazai áfa sokakat indít arra, hogy a céges költségekkel illegálisan trükközzenek. De nem csupán a forgalmi adóval kapcsolatos ügyek, hanem például a munkáltatói terhek elkerülése is költségvetési csalás. Külön kategória a jövedéki visszaélés, ami gyakran összefügg a szintén ebbe a körbe tartozó csempészettel, amivel a vámterhek alól is kibújnak az elkövetők.
Gazdasági előny jogosulatlan megszerzése is lehet költségvetési csalás. Ahogyan az is ebbe a kategóriába tartozik, ha valaki szándékosan megsérti az európai közösségek pénzügyi érdekeit. Például az uniós támogatásokat nem arra a célra fordítja, melyet megjelölt a pályázatában, vagy a pénzek elszámolása során nem valós tételeket vonultat fel.
Mint látszik, a költségvetési csalásnak sok típusa létezik és számtalan módon megvalósulhat, akár figyelmetlenségből is.
A költségvetési csalás büntetési tételei erősen függenek attól, hogy az elkövetés során mekkora kárt okozott a jogellenes magatartás. Ennek függvényében megkülönbözteti a törvény a kisebb vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó esetek mellett a jelentős, különösen nagy, illetve a különösen jelentős kategóriákat.
| -tól (Ft) | -ig (Ft) | |
| Kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 50.001 | 500.000 |
| Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 500.001 | 5.000.000 |
| Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 5.000.001 | 50.000.000 |
| Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 50.000.001 | 500.000.000 |
| Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 500.000.001 |
Minden sávhoz más és más büntetési tétel tartozik, ám minden esetben minősített esetnek számít és súlyosbítja a büntetést, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el. Miközben a kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekmények maximum 3 évig terjedő elzárással büntethetőek, ezek minősített esetei 1-5 év közötti büntetéssel járnak. A nagyobb vagyoni hátrányt okozó adócsalás 2-8 év között, az ennél nagyobb összegű kárt okozó cselekmények pedig 5-10 év közötti büntetéshez is vezethetnek.
Fontos megjegyezni, hogy az okozott kár megtérítése mindig enyhítő körülménynek számít a bíróság előtt.
Hazánkban a vállalkozások a kibocsátott számláik és a költségeik áfa különbözetét visszaigényelhetik az államtól, illetve a költségek áfáját levonhatják a befizetendő adóból. Mivel a forgalmi adó aránya, nemzetközi összehasonlításban elég magas, ezért gyakori, hogy ezzel próbálnak trükközni egyes vállalkozások.
Az áfacsalás, ami az adócsalás egyik legelterjedtebb módja, jelenleg a költségvetési csalás fogalma alá tartozik, így azzal megegyező módon rendeli büntetni a törvény. Vagyis akár tíz éves szabadságvesztést is kockáztat az, aki félmilliárd forintnál több áfát nem vall be, nem fizet meg.
Az adózással kapcsolatos bűncselekményeknél is hasonlóan alakul az elévülés, mint a Btk más tényállásainál. Annak ellenére is, hogy az adóbevallást, számlákat és egyéb dokumentumokat 5 évig kell megőrizni vagyis a bizonyítékok ennyi ideig állnak rendelkezésre. Az elévülése egy bűncselekménynek általában az adott cselekményhez rendelt büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év. Vagyis a nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, különösen jelentős kárt okozó adócsalás 8-10 év után válik csak elévültté, egészen addig büntethető.
Az elévülés újraindul, ha az adott üggyel kapcsolatban bármilyen hazai vagy nemzetközi hatóság (bíróság, nyomozó szerv) lépéseket tesz, cselekszik.
A gazdasági bűncselekmények esetén a szokásosnál is nagyobb hangsúly kerül az írásbeli bizonyítékok, számlák, szerződések és egyéb dokumentumok vizsgálatára. Így az adótanácsadó mellett a jogász szaktudása is elengedhetetlen ezek áttekintéséhez, a saját álláspont kialakításához. Az eljárásban pedig kizárólag olyan szakértő, felkészült, gazdasági ügyekben is járatos ügyvéd tud hatékony segítséget nyújtani, aki eligazodik az adózási környezet és a büntetőjog területén is.
Adócsalásnak nevezi a köznyelv a Büntető Törvénykönyvben Költségvetési Csalásként szereplő bűncselekménynek azt a típusát, amikor a központi költségvetésbe valaki nem fizet be adót, jogosulatlanul adókedvezményt vagy visszatérítést vesz igénybe.
Az adócsalás büntetési tétele egészen tíz évig terjed, a megítélés pedig elsősorban az okozott kár mértékétől függ. Súlyosbító tényező, ha üzletszerűen és/vagy bűnszövetségben követték el, enyhítő, ha az elkövető megtéríti az okozott kárt.
A forgalmi adóval az unión belüli kereskedelem kapcsán illetve a költségelszámolások tekintetében követnek el leggyakrabban visszaéléseket, jellemzően ezeket az ügyeket emlegeti a köznyelv áfacsalásként. A Btk. ezeket a cselekményeket is a Költségvetési Csalás alá sorolja
Nem csak házastársak, hanem élettársak között is vitás lehet a gyerektartás, ha megromlik a felek kapcsolata. A gyermektartásdíj megállapítása összetett kérdés. Mekkora lehet a gyerektartás összege? Ha gyerektartással kapcsolatos vitája van kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners szakosodott ügyvédeitől! Határozott képviselet minden esetre!
Mind a válóperek, mind a szülői felügyeleti jog szabályozása iránt indított perek egyik legfontosabb kérdése a gyerektartás, a gyermektartásdíj összegének megállapítása, annak mértéke.
Vita nélkül, gyorsan lezárható a kérdés, ha a felek együttműködve meg tudják határozni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők teherbíró képességét, hogy melyik fél hogyan (természetbeni gondozással illetve pénzbeli tartással), illetve mekkora összeggel járul majd hozzá a gyerektartáshoz. Ha a felek között a gyermektartásra vonatokozó, a bíróság által jóváhagyható megállapodás nem jön létre, akkor a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj mértékéről.
Nem tud megegyezni házastársával a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjában, vagy a gyermektartás mértékében? Önnek családjogra szakosodott, sokat tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. Ne habozzon! Vegye fel bátran a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, és kérjen konzultációs időpontot. A Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédei határozott képviseletet, kérdéseire részletes válaszokat nyújtanak önnek.
A gyerektartás összege megállapításáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogról szóló 4. könyve rendelkezik az alábbiak szerint:
4:214. § A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.
A Ptk. vélelmet állít fel amellett, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorul. Eszerint a tartást követelő félnek nem kell azt bizonyítani, hogy a gyermek önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Ezzel szemben a tartásra kötelezhető személy bizonyíthatja, hogy a gyermek nem szorul tartásra. Ilyen esetl lehet, ha például saját vagyonának jövedelméből – gyermek tulajdonát képező lakás kiadásából, munkából származó bevételből – biztosított a megélhetése.
4:215. § (1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegyék.
Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog.
A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni. Ez azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles biztosítani a gyermek megfelelő tartását. Azonban ez a kötelezettség nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.
Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.
4:216. § (1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).
(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.
Természetbeni tartás mint a gyerektartás módja
A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyerek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot
- a gyerek élelmezését
- lakhatását, a lakhatásból adódó kiadásokat,
- ruházkodását
- taníttatását,
- egészségügyi ellátást
- a gyerek betegsége esetén gyógykezelésével járó rendkívüli időráfordítást, kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a gyerek utazási költségét
- azt a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.
A természetbeni tartás valójában a gyermekről történő fizikai gondoskodást, időráfordítást jelenti. A természetbeni tartást nem lehet összegszérűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.
A különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyerektartást. Vagyis a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulással köteles biztosítani a természetbeni tartással felmerülő kiadások rá eső részét. Természetesen emellett részben természetben is biztosíthatja a gyermek tartását. Ilyen természetbeni tartás valósul meg például a kapcsolattartások alkalmával, de ez nem számolható el a tartásdíj részeként.
Fontos megjegyezni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a gyereknek vásárolt ajándék. Nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyerekre elköltött összeg sem (élelmiszer, ruházkodás, kirándulás, nyaralás stb. költsége).
Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el. A gyermektartásdíj összegébe nem számolható el a jogosulttal szemben fennálló követelés, a gyerektartás összegéből nem vonható le még részletekben sem.
4:217. § (1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.
A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.
Lehetősége van a feleknek arra, hogy a jövőben esedékes gyermektartásdíjat a különélő szülő előre egy összegben, vagy valamely vagyontárgy egyszeri juttatásával teljesítse. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott vagyontárgy juttatásával a szülő mekkora havi összegben, meddig tartó időszakra fizette meg előre a gyerektartást. Például ha a gyerektartás összege havi 60.000,- Ft, és a gyerektartás megfizetésére köteles fél, 3 millió forintos vagyontárgy egyszeri juttatásával előre teljesíti a gyerektartást, akkor a szülő a tartást előre 50 hónap időtartamra havi 60.000,- Ft összegben megfizette.
Az ilyen megállapodást követően a pénzbeli tartásra kötelezett szülő későbbi magasabb összegű marasztalása az előre megfizetett időszakra - néhány kivételes esettől eltekintve - nem lehetséges, mivel a gyermeket gondozó szülőnek ebben az esetben már a szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy az idő előre haladtával a gyermek költségei nőni fognak, illetve a kötelezett jövedelme is változhat, nőhet.
Nem kizárt azonban, hogy a bíróság érvényes megállapodás esetén kötelezze a tartásra kötelezett személyt, hogy a gyermek részére azonos időszakra további tartást fizessen. Ezek tipikusan azok az esetek, amikor a vagyontárggyal történt kielégítést követően a felek körülményeiben nem várt lényeges változás (rendkívüli kiadás) áll be, mint például a gyermek rendszeres gyógykezeléssel, nagy összegű kiadással járó betegsége, nem várt tanulmányi többletköltség stb.
Tapasztalt családjogi ügyvéd segítségével még esélye lehet a megállapodás megkötésére abban az esetben is, ha jelen pillanatban álláspontjaik távol vannak egymástól. Sokszor érdemesebb lehet kommunikálni a másik féllel, mint küzdeni a bíróságon. A megállapodási tárgyalások megkezdése előtt érdemes meghatározni, hogy mik azok a határok, amelyeken belül a megállapodás megkötésének realitása lehet. Ha volt házastársával a kommunikáció teljességgel lehetetlen, akkor a célravezető megoldás a gyors és határozott jogérvényesítés, fellépés tud lenni. Ha segítségre van szüksége, válassza a családjogra specializálódott ügyvédek csapatát. Válassza a Vidákovics & Partners családjogi ügyvédeit! Kérjen konzultációs időpontot most, és mi megküzdünk Ön helyett!
4:218. § (1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
A gyerektartás összege meghatározása során a bíróság köteles feltárni a gyermek indokolt szükségletét, ami nagymértékben befolyásolja a gyerektartás összegét. A bíróság által meghatározott gyerektartás összege nem haladja meg a gyermek indokolt szükségletét. Ez arra az esetre is igaz, amikor a tartásra kötelezett jövedelmének korábban megjelölt 15%-a az a gyermek indokolt szükségletnél magasabb összeg lenne.
- a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
- az élelmezés,
- ruházkodás,
- tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
- óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
- sportfoglalkozás
- kulturális programok
- gyógykezelés,
- zsebpénz, (életkortól függően)
- életkortól függően a gyermek telefonjának költsége
Az indokolt szükséglet gyermekenként eltérő, amely adódik a gyermek egészségi állapotától, korától, nemétől, neveltetésétől stb.
A luxusigények nem tartoznak a gyermek tényleges szükségletei körébe. Abban az esetben, ha a felek életközösségének fennállása alatt a sportoló gyermek fejlesztése, formában tartása indokolta a rendszeres, akár külföldi edzőtáborokat, az ezzel felmerülő költségeket olyannak kell tekinteni, amelyeket a szülők viselni kötelesek. Átlagon felüli költséges elvárások finanszírozására csak a kötelezett önkéntes vállalása esetén kerülhet sor.
A tartásdíj mértékének (a szülő teherbíró képességének) megállapításánál, a kötelezett egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni.
A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.
A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyermek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot.
- betegség esetén gyógykezelésével járó rendkívüli kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a lakhatás biztosításából adódó kiadásokat és
- a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.
A tartás pénzbeni teljesítésére köteles szülő jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása érdekében ugyanolyan bizonyítást kell lefolytatni, mint a gyermeket gondozó szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyaira nézve.
Nagyon sokan tévesen gondolják úgy, hogy a bíróság a kötelezett egy éves igazolt átlagos jövedelme százalékában fogja meghatározni a gyerektartás összegét.
A jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy a jövedelem 15-25%-ának kell lennie a gyerektartás összegének. Azt mondja “általában” a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 15%-tól lehet kevesebb, vagy a 25%-tól lehet több is.
A gyerektartás összege akkor lesz kevesebb a kötelezett jövedelmének 15%-ától, ha például a gyermek indokolt szükségletéből a tartásra kötelezettre eső rész ezt nem éri el. Ha a tartásra kötelezett jövedelme havi 1 millió forint, (a 15%-a 150 ezer forint) amíg a gyermek indokolt szükségleteinek összege összesen 80 ezer forint, a bíróság nem fog a gyerektartás összege vonatkozásában 150 ezer forintot meghatározni.
A gyakorlatban az egyik szülő általában próbál minél magasabb indokolt szükségletet igazolni. Ez az igyekezet gyakran minden reális alapot nélkülöz. ezzel szemben a másik szülő a gyerektartás minél alacsonyabb megállapítása érdekében még a valós költségeket is vitatja.
A gyerektartás összege meghatározásakor nem érdemes a bíróságot szamárnak nézni. A bírók túlnyomó többségének van gyermeke, teljes mértékben tisztában van a költségeivel. Tisztában van azzal is, hogy a tartásra kötelezett szülők hogyan szoktak próbálkozni az igazolt jövedelem csökkentésével. Tisztában van azzal is, hogy az emberek milyen területen általában mennyit keresnek. Nem először találkoznak a valótlan minimálbéres bejelentéssel, vagy hogy pont a per előtt szűnt meg a fél munkaviszonya, vagy csökkent a bére.
A gyerektartás összege 2021. év végéig akkor haladta meg a 100 ezer forintot, ha a gyermeknek valamilyen rendkívüli igénye volt. Ilyen például költséges tartós fejlesztés, tartós betegség, ha fizetős óvodába, iskolába jár. A tapasztalataim szerint 2024. évben, - amennyiben a különélő tartásra kötelezett szülő nem hivatkozik, illetve nem tudja igazolni a teljesítőképesség hiányát, úgy - jellemzően a bíróságok (átlagosan) 100.000,- Ft körüli gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget állapítanak meg gyermekenként.
A megjelölt átlagosan 100.000,- Ft-os összegtől az ítéletek természetesen pozitív és negatív irányban is eltérnek, és el is térnek. Pozitív irányban ez akkor figyelhető meg, ha a gyermek indokolt szükséglete pozitív irányban eltér az átlagostól, azaz attól magasabb, míg negatív irányban pedig akkor, amikor a különélő szülőtől - annak jövedelmére, henéz anyagi helyzetére figyelemmel - nem elvárható a megjelölt 100.000,- Ft-os összeg megfizetése.
A fizetős bölcsőde, óvoda, iskola körében meg kell említeni, hogy a szülők közös döntésén kell hogy alapuljon. Az egyik szülő önálló döntésével nem generálhat költségeket a másik szülőnek.
A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő
A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő milyen mértékben terhelhető.
Ha a tartásra kötelezett szülőt a teljes összegű gyermektartásdíj megfizetése nagyon megterhelné, előtérbe lép a gyermeket gondozó szülő jövedelmének a vizsgálata.
Ha a gyermeket gondozó szülő magasabb jövedelemmel rendelkezik, és számára nem megterhelő a gyermek pénzbeni tartása is, úgy a bíróság a különélő szülőt - teljesítőképességéhez mérten - alacsonyabb tartásdíj fizetésre kötelezi.
Általában azt gondolják az emberek, ha a gyermek felett a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, akkor nem kell fizetni gyermektartást. Nem kell fizetni gyerektartást, mert a gyerek azonos időt van mindkét szülőnél. Ez az elgondolás téves.
Attól még, hogy a gyermek mindkét szülőnél azonos időt tartózkodik a költségei gyakran nem azonosan oszlanak el a két szülő között. Van, hogy következetesen csak az egyik szülő az aki befizeti az osztálypénzt, kifizeti az iskolai étkezést, a különórákat, a sportfoglalkozást, veszi a gyermeknek a ruhát stb. Ebben a gyakori esetben méltánytalan és igazságtalan lenne, ha ezekhez a költségekhez a másik szülőnek nem kellene hozzájárulnia.
Ugyancsak kell gyermektartást, kiegészítő tartásdíjat, különbözeti tartásdíjat fizetni, ha a szülők ugyan megosztják egymás között a költségeket, de a vagyoni, jövedelmi viszonyaik között számottevő különbség van. A kiegészítő tartásdíj célja, hogy a gyermek lehetőleg azonos életszínvonalon nevelkedjenek mindkét szülő háztartásában.
Természetesen a szülők megállapodhatnak abban, illetve a bíróság is dönthet akként, hogy egyik szülőnek sem kell kiegészítő tartásdíjat fizetni a másik félnek.
A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelembe kell venni a saját háztartásban eltartott más- saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyermektartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezért mindkét szülő anyagi helyzetét fel kell tárni, jövedelmeiket össze kell vetni.
Ha a szülőknek két gyermeke van, és az egyik az egyik, míg a másik a másik szülő háztartásában nevelkedik, akkor a szülők között a tartás gyakran egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szülők jövedelme azonos mértékű, akkor előfordulhat, hogy egyik szülőnek sem kell gyermektartást fizetnie. Abban az esetbe, ha a szülők jövedelmei között számottevő eltérés van, akkor a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a külön nevelkedő gyermek részére gyakran kiegészítő tartást kell, hogy fizessen.
Egyszerűsíti a helyzetet, ha a felek a gyermekek után külön külön megállapodnak tartásdíjban, vagy a bíróság meghatározza azt. A gyermekeknek eltérő lehet a nemük, a koruk, az igényeik, ezen keresztül az indokolt szükségletük.
Ha mindkét gyermek esetében megtörténik a gyermektartásdíj megállapítása, úgy a felek megállapodása szerint elegendő, ha a magasabb összegű tartásdíjra kötelezett fél a tartásdíjak különbözetét fizeti meg. Természetesen változik a helyzet, ha valamelyik gyermek tartásra jogosultsága megszűnik. Például ha befejezte az iskolai tanulmányait.
Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.
A gyerektartás pénzben történő fizetése esetén a jogosult vagy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését, vagy kérheti, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat a kötelezett munkáltatójánál tiltsa le.
A gyerektartás összege meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek saját jövedelmére is, amely kihatással van, csökkenti a fizetendő gyerektartás mértékét. A gyermek saját jövedelme lehet munkaviszonyból, de származhat akár ingatlan bérbeadásából, stb… is.
A családi pótlék és az árvaellátás stb. nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékére kihatással van. A családi pótlékot, ugyanúgy, mint a tartásdíjat, a gyermeket természetben gondozó szülő a kiskorú gyermek ellátására köteles felhasználni.
A gyerektartás összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25%-ában kell határozott összegben meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
Amikor a kötelezett jövedelme pontosan nem határozható meg, a bíróságnak részletes bizonyítást kell felvennie, amely keretében vizsgálhatja a kötelezett életvitelét, (gépkocsi vásárlás, havi rezsiköltsége, külföldi utazás, stb…) körülményeit, amelyekből következtetés vonható le az átlagos jövedelmére. A bíróság, az ily módon becsléssel megállapított jövedelmet veszi figyelembe a gyerektartás meghatározása során.
A gyermektartásdíj megelőlegezését a járási hivatal gyámügyi osztályától lehet kérni. Feltétele, hogy a gyermek különélő szülője a terhére megállapított tartási kötelezettségének ne tegyen eleget. További feltétel, hogy a jogosult szülő a tartásdíj behajtása érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárása eredénytelen legyen.
2022. évben a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege 60.000,- Ft.
Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt [Ptk. 361. §, (1) bek., 362. §, 363. § (2) bek., Csjt. 35. § (1) bek., 37. § (1) és (2) bek., 68. § (1) és (2) bek., 69/A. §, 69/C. §]. [Kúria 2228/2010. számú polgári elvi határozat]
További kérdései vannak, vagy határozott ügyvédi képviseletre van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől. Már az első konzultáció alkalmával olyan értékes információkkal lehet gazdagabb, amelyek nagyban befolyásolhatják további életét, és amikkel akár rengeteg felesleges kiadástól óvhatja meg magát. Kérjen szakszerű tanácsot szakosodott ügyvédtől.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Egyedül szeretne keresetet szeretne indítani? A szükséges nyomtatványokat ide kattintva töltheti le.