BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Fontos leszögezni, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetése, illetve megszűnése nem egyenlő a közös vagyon megosztásával, amivel külön bejegyzésben foglalkoztunk. 

Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. [Polgári Törvénykönyv 4:34. § (2) bekezdés]

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. [Ptk. 4:35. § (1) bekezdés]

A házassági vagyonközösség megszüntetése / megszűnése

Ptk. 4:45. § A vagyonközösség megszűnik, ha

a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;

b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy

c) a házassági életközösség megszűnik.

Házassági vagyonközösség megszüntetése házassági vagyonjogi szerződéssel

A házassági vagyonközösség megszüntetésének egyik módja, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Erre kizárólag a felek egyetértése, együttműködése alapján van lehetőség. Vagyonjogi szerződést a házastársak az életközösség fennállása alatt bármikor köthetnek. Házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a felek a jövőre nézve a teljes vagyonukra, vagy akár pontosan meghatározott vagyonelemekre vonatkozóan kizárhatják. A szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. 

A házassági vagyonjogi szerződésnek a felek közös gazdálkodására számos hatása lehet, amiről a témában készült bejegyzésünkben részletesen olvashatnak.

A vagyonközösség bírósági megszüntetése [Ptk. 4:54. §]

A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha

a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;

b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy

c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.

(2) A vagyonközösség - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.

A törvény lehetővé teszi, hogy a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszüntesse. A vagyonközösség ilyen módon történő megszüntetésére a gyakorlatban elenyésző számban kerül sor.

A házassági vagyonközösség bírósági megszüntetése kétféle eljárásban történhet meg. A házastársak közös kérelme esetén nemperes eljárásban, ami bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság előtt megindítható. Ha csak az egyik fél a kezdeményező, úgy a polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai irányadóak az eljárásra.

A bírósági megszüntetés jogkövetkezményei

Ha a házassági vagyonközösség megszüntetése bírósági ítélet eredménye, úgy a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt - a továbbiakban - a vagyonelkülönítés szabályai lesznek az irányadóak. A bíróság más vagyonjogi rendszert a jövőre nézve a felek között nem hozhat létre.

Ha az ok, amely miatt a bíróság a vagyonközösségete megszüntette már nem áll fenn, a házastársak közös kérelmére a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállíthatja. 

A felek életközösségének megszűnése

A házastársi vagyonközösség a házassági életközösség időtartama alatt áll fenn. A vagyonközösség a házasságot megelőző élettársi kapcsolat, élettársi életközösség kezdetével jön létre, ha a felek házasságot kötöttek. A házastársi vagyonközösség megszűnésének leggyakoribb oka a házastársi életközösség megszűnése. 

Az életközösség megszakadása és megszűnése nem szinonim fogalmak. Az életközösség megszakadása átmeneti időszakot jelent, vagyis azt, hogy a felek idővel folytatják az életközösségüket. A megszakadás, a törvényben vagy szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert - főszabály szerint - nem érinti. A felek vagyonközössége az életközösségük megszakadása (majd folytatása)  esetében folyamatos marad. A megszakadás időtartama beleolvad az életközösség időtartamába, tehát ebben az időben is közös vagyon keletkezik a felek között.

A fentiek alól kivételt képez, ha az életközösség megszakadására figyelemmel a felek között vagyonmegosztásra került sor. Ebben az esetben az életközösség megszakadásának idejére a vagyonközösség akkor is megszűnik, ha később az életközösség helyreáll.

Az életközösség megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a felek házassági vagyonközössége megszűnik.   

A vagyonközösség megszüntetésének jogkövetkezményei

A vagyonközösség megszűnésének következménye, hogy megszűnik a közös szerzés vélelme. A közös szerzés vélelme alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi vagyonközösség megszüntetés eredménye tehát, hogy a felek önálló vagyonszerzők lesznek. Csak az a vagyontárgy kerül ezt követően a közös tulajdonukban amit közösen szereztek, a megszerzéshez mindketten ténylegesen hozzájárultak. A külön-külön szerzett vagyontárgyak pedig kizárólagos tulajdonukba kerülnek. 

A házastársi vagyonközösség megszüntetését követően keletkezett tartozások, azt a házastársat terhelik, aki a kötelezettséget, tartozást vállalta. Ez alól kivételt jelent, ha a vállalt kötelezettség a közös vagyont gyarapítja. 

Fontos jogkövetkezménye a házassági vagyonközösség megszüntetésének, hogy az egyik házastárs a másik által kötött visszterhes szerződésért nem felel. [Ptk. 4:46. §]

Bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását a házasság felbontását megelőzően is. 

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig (köztes időszak) a feleknek várományi joga van az őket - közös vagyonból - megillető hányad erejéig. Ha a házastárs a köztes időszakban a vagyontárgyat jogszerűen értékesítette, úgy a másik házastárs annak rá eső értékére tarthat igényt. Az igényen túl természetesen terhelik a közös tartozások is ugyancsak a rá eső részben. Ha a házastárs jogellenesen rendelkezett a vagyonnal, akkor a másik házastárs az esettől függően kártérítésre tarthat igényt. A kártérítési igénybe beletartozik az okozott vagyoni hátrányon túl az elmaradt vagyoni előny is. 

Ha az életközösség, vagyonközösség megszűnésekor az egyik házastárs kizárólagos használatába ingatlan vagy hasznot hajtó ingóság kerül, a másik házastárs a vagyontárgy arányos részének használatáért - egyéb feltételek meglétében - ellenértékre (használati, többlethasználati díjra) tarthat igényt, akkor is, ha a vagyontárgyat jogszerűen használja. Ilyen például az egyéni vállalkozó által a közös vagyonhoz tartozó gépek és berendezések használatáért járó díj [BH 1999.410., 2000.448., valamint Pfv.II.21.040/2014., nyereséget termelő haszongépjármű használata esetében: Pfv.II.21.486/2016.]. 
A fentiekkel szemben a volt házastársi közös lakás használatáért járó lakáshasználati díj, többlethasználati díj szabályozása eltérő, az kizárólag meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthető.

A büntetőjog észrevétlenül is a mindennapjaink része, a törvényi rendelkezések láthatatlan hálóként szövik át az életünket. Sokan azt gondolják, a büntetőjog csupán az ügyvédek, ügyészek, bírák területe. Ezzel ellentétben mindannyiunk életének szerves része még akkor is, ha valaki sosem került a hatóságok látóterébe. Miért fontos mégis foglalkozni a témával? A büntetőjogi szabályozások ismerete és a törvények betartása állampolgári kötelességünk. Lessen be a kulisszák mögé és tartson velünk cikkünkben, amelyben felfedjük a büntetőjog belső oldalát! Legyen jogtudatos, segítünk kibontani ezt a komplex, többrétegű szakterületet!

A büntetőjog fogalma

A büntetőjogot három olyan oszlop építi fel, ami egymás nélkül nem tudná megtartani a társadalmi biztonság egyensúlyát. Mindhárom területre óriási szükség van és egyik sem lehet működőképes a másik nélkül. A büntetőjog fogalmának első oszlopa az anyagi büntetőjog, ami meghatározza, hogy mit kell bűncselekménynek tekinteni, illetve ezekhez milyen büntetést csatol a törvény. A másik terület a büntetőeljárási jog, amely az eljárás kereteit és részletszabályait adja meg. A harmadik pedig a büntetés-végrehajtási jog, amely szabályozza és összefogja az állami szervek által kiszabott büntetéseket és intézkedéseket. 

A modern büntetőjog kialakulása

A jelenlegi büntetőjogi szabályozás kalandos fordulatokkal jutott el a ma ismert, hatályos formájába. Az adott kor büntetőpolitikai nézetei nagymértékben befolyásolták a jogalkotói tevékenységet. Az első nagyobb változást a 18. század végi felvilágosodás hozta el, amikor megfogalmazódott a kínvallatás megszüntetésének és a halálbüntetés korlátozásának gondolata. 

Az első magyar büntető törvénykönyv javaslata latin nyelven 1795-ben látott napvilágot. Ez azonban teljesen át volt itatva a régi feudális berendezkedés szemléletével, ami a törvény előtt nem biztosított egyenlőséget az embereknek. Az 1843-ban született javaslat egyre inkább haladónak számító eszméit az Országgyűlés nem fogadta el, azonban a későbbi jogalkotás vonalán felfedezhető a halálbüntetés korlátozásának és a testi fenyítések megszüntetésének gondolata. 

A szabadságharc bukása után 1878-ban hatályba lépett a megalkotójáról, Csemegi Károlyról elnevezett Csemegi-kódex, amelynek különlegessége abban mutatkozott meg, hogy igyekezett felszámolni a feudalizmus nyomaként megmaradt törvény előtti egyenlőtlenséget. A Horthy-korszak jogalkotására az volt jellemző, hogy az első és második büntető novellát követően egyes bűncselekményeket kiemelten súlyos büntetéssel sújtott. Ilyennek számított például az állam elleni szervezkedés, mozgalmak szervezése vagy az ezekben való részvétel. 

A második világháború sokkolta a jogalkotás területét is, amely igyekezett megfelelő súlyú szabályozással reagálni a háborús és népellenes bűncselekményekre. Az egymást követő viharos korszakok azt eredményezték, hogy nem tudott kiformálódni egy bírói gyakorlaton alapuló büntetőjogi törvény. Az 1950. évi II. törvény "A Büntetőtörvénykönyv Általános Részéről" átmeneti megoldásként szerepelt. 

1961 egy valódi szocialista szellemiségű törvénykönyv hatályba lépését hozta el, majd megszületett az 1978. évi Btk. A mai hatályos Büntető Törvénykönyv megjelenését szinte megszámlálhatatlan módosítás előzte meg, amelyek egy hosszas, új bűnözési formákra és a felgyorsult tudományos fejlődésre reagáló munkafolyamat nyomait őrzik. 

A 2012. évi C. törvény modern szabályozási rendszere figyelembe veszi a büntetőjogi alapelvek sorát, illetve az Európai Unióba történő csatlakozással járó kötelező jogharmonizációs szempontokat is. 

A büntetőjog legfőbb alapelvei

Egy luxus kivitelezésű, tökéletes karóra alkalmatlan lenne a használatra, ha nem lennének rajta számok, jelzések. Mert hiába az aprólékos, gondosan létrehozott szerkezet, ha nincs mihez viszonyítani. A büntetőjog alapelvei ugyanilyen fontos szerepet töltenek be a jogrendszerben. Egyfelől segítenek értelmezni a törvény rendelkezéseit, másfelől kipótolják a bírósági gyakorlatban felmerülő joghézagokat. 

A büntetőjog alapelveit nem találjuk meg hiánytalanul a hatályos Büntető Törvénykönyvben, a jogtudomány nevezi meg őket. Ebből az egyszerű tényből is látszik, hogy bár a jogszabályok gyűjteménye bárki számára szabadon megismerhető, ettől még nem biztos, hogy megértik az összefüggéseket. 

Ne vesztegesse az értékes időt arra, hogy megpróbálja egyedül kibogozni a törvényi szabályozásokat, irodánk munkatársai azonnali és profi segítséget nyújtanak Önnek! 

A büntetőjog felépítésének általános ismerete azonban megmutatja, hol akadt el, ezért hatalmas előnyre tesz szert, ha velünk tart cikkünk további részében. Az ügyek kimenetelének egyik legmeghatározóbb tényezője ugyanis az idő, ezért célirányosan teheti fel kérdéseit az esetét illetően.

A büntetőjog alapelvei között találunk olyanokat, amelyek általánosságban, az egész jogrendszerre vonatkoznak. Ilyen például az emberi méltóság és a jogegyenlőség elve. A többi alapelv azért speciális, mert csak a büntetőjog területére vonatkoznak:

Néhány mondatban érdemes áttekinteni, mit is jelentenek ezek a kifejezések a gyakorlatban. 

Törvényesség elve

Az alapelv garantálja a büntetőjogi gyakorlatban, hogy csak azt a cselekményt lehet bűncselekménynek tekinteni, amit a törvény már az elkövetés előtt annak nyilvánított. A visszaható hatály ilyen formában történő tilalma a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja. 

A törvényesség elvének másik oldala, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény már a bűncselekmény elkövetése előtt rögzített. Ez azt jelenti, hogy utólag nem lehet tetszés szerint meghatározni egy adott bűncselekményhez tartozó büntetési tétel mértékét. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek szinte sokkolják a társadalmat, és a többség a súlyosabb büntetést látja "igazságosnak". A törvény azonban előre meghatározza az egyes cselekményekhez tartozó, maximálisan kiszabható büntetéseket, a súlyosabb értékelést eredményező úgynevezett minősítő körülmények megnevezésével együtt. 

Humanizmus elve

Jelentős lépésként értékelhetjük a halálbüntetés és a kínzások, testcsonkító büntetések eltörlését, ami ennek az alapelvnek a sarokköve. A humanizmus jelentése és tartalma az emberi méltóság megőrzése. A büntetőjogi eljárásokban különös jelentőséggel bír, az alapelv a hatóságot is kötelezi az emberi méltóság tiszteletben tartására. 

Tettfelelősség elve

Képzeljünk el egy olyan büntetőjogi rendszert, ami az alapján marasztal el valakit, hogy milyen személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik. Nekünk csupán a képzeletünk formálhat meg egy ilyen világot, régen viszont valóságos és elfogadott volt ez a nézet. Egy személy társadalomra veszélyességét azonban nem lehet előre megbecsülni, majd ez alapján megbüntetni. A hatályos, modern büntetőjogi szabályozás ragaszkodik a tettfelelősség elvének érvényesítéséhez, ami azt jelenti, hogy a felelősségrevonás alapja kizárólag egy múltban elkövetett bűncselekmény lehet.  

A bűnösségen alapuló felelősség elve

Az alapelv értelmében nem lehet olyan cselekményt büntetni, amit valaki vétlenül okozott. Tehát csakis olyan elkövetési magatartás büntethető, amit bűnösen okoztak. Az alapelv alkalmazásához szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, mit is jelent a bűnösség. A jogtudomány a bűnösséget úgy határozza meg, mint a szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló aktuális pszichés viszonyt. Létezik úgynevezett egyenes szándék, amely szerint az elkövető előre látja cselekménye következményeit és kifejezetten kívánja azok bekövetkezését. Az eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekménynél előre látja ugyan a cselekmény következményeit, de azokba belenyugszik. 

A bűnösség fogalmában találjuk a gondatlanság kifejezést is, amely történhet tudatos formában. Ekkor az elkövető előre látja cselekménye lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság pedig akkor valósul meg, amikor az elkövető azért nem látja előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta. 

Arányosság elve

Még laikus szemmel is belátható, hogy nem minden bűncselekmény egyforma súlyú. Azaz nem ugyanazt a büntetést szabja ki a bíróság minden esetben. A különféle bűncselekmények eltérő mértékben jelentenek veszélyt a társadalomra, így megfogalmazódott az arányosság elve, mely szerint a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. Az alapelv szorosan kapcsolódik az alapjogok védelméhez, ugyanis meghatározza, hogy az állam milyen mértékben korlátozhatja az elkövető szabadságát, emberi jogait. 

Szubszidiaritás elve

Egy ideálisan működő társadalomban az emberek önként betartják a törvény rendelkezéseit és szabálykövetők. Habár a társadalom működése korántsem nevezhető ideálisnak, a cél mégis az, hogy az erkölcsi normák az elérhető legenyhébb büntetőjogi eszközökkel is fenntarthatóak legyenek. A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a büntetőjog ne elsődleges eszközként, hanem úgynevezett kisegítő jelleggel legyen jelen a társadalmi életben. 

Kétszeres értékelés tilalma

Az alapelv egyfelől rögzíti, hogy ugyanazon bűncselekmény miatt nem lehet az elkövetőt kétszer megbüntetni. Másrészt a bíróságot is kötelezi, hogy ugyanazt a tényt nem értékelheti kétszer a büntetés kiszabása esetén. 

A magyar büntetőjog forrásai

A büntetőjog forrásai azok a jogszabályok, amelyek a jogalkotó akaratát rögzítik, tehát meghatározzák, hogy milyen magatartásokat kell bűncselekménynek tekinteni és milyen jogkövetkezmények csatlakoznak hozzájuk. 

A büntetőjog elsődleges forrása kizárólag törvény lehet, ami a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. Néhány konkrét bűncselekmény esetében jogforrásként jelenhet meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve ide sorolható a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az Alaptörvény szintén a büntetőjog forrásai közé tartozik, hiszen a büntetőjogi szabályozásnak meg kell felelnie a jogállami alapelveknek. A büntetőjog forrása a felsoroltak mellett a nemzetközi jog is. 

A Büntető Törvénykönyv

Ismerkedjünk meg a BTK részeivel és hatályával!

A BTK részei

A hatályos Büntető Törvénykönyvet két nagyobb rész alkotja, egy általános és egy különös rész. Az általános rész olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden bűncselekmény esetén érvényesek, illetve tisztázza a különös részben használatos fogalmakat. A különös részben a jogalkotó tételesen, kivétel nélkül felsorolja a büntetendő cselekményeket, megjelölve a hozzájuk rendelt büntetési tételeket is. A Btk. szerkezetéhez tartozik ezeken kívül a törvény záró része, amely az egyes tényállásokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat (például bűncselekményekhez tartozó értékhatárok), illetve értelmező rendelkezéseket rögzíti. 

A BTK hatálya

Egy jogszabály hatályossága megmutatja, hogy mikor, hol kell alkalmazni és kire nézve kötelező. 

A büntető törvény hatályát ez alapján vizsgálhatjuk időbeli, területi és személyi oldalról. Az időbeli hatály meghatározását a Btk. tartalmazza, eszerint “a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni”. Itt találjuk meg a visszaható hatály tilalmát, amely nem engedi, hogy olyan cselekmény miatt vonjanak valakit felelősségre, ami az elkövetés idején még nem számított bűncselekménynek. 

A jogbiztonságot garantáló szabályozás alól mégis van két kivétel, azonban ezek mindegyike a társadalom védelmét szolgálja. “Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.” 

A másik kivétel szerint “az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.”

A területi hatályt illetően a “magyar büntető törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, illetve a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.” 

A magyar büntetőjogi törvény vonatkozik “a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő; ha állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e; az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények esetén vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.” 

A magyar büntető törvényt kell alkalmazni “a  magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.”

A bűncselekmény fogalma

A bűncselekmény fogalmát illetően nem kell a jogalkalmazóknak sötétben tapogatózniuk, ugyanis a Btk. pontosan meghatározza, mit kell ebben a körben érteni. 

"Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."

Három szűrő létezik, amin keresztül a jogalkalmazónak meg kell vizsgálnia az adott esetet. Az egyik ilyen szűrő, hogy történt-e egyáltalán emberi cselekmény, ugyanis csak ez értékelhető bűncselekményként. A másik, hogy a cselekményt bünteti-e a törvény? Hiszen amennyiben nincs törvényben lefektetve, hogy az adott magatartás büntetendő, akkor szintén nem minősíthető bűncselekménynek. A harmadik szűrő pedig az, hogy az adott cselekmény veszélyes-e a társadalomra, illetve bűnös-e? Fontos, hogy ez esetben a cselekmény szándékosan vagy gondatlanságból legyen elkövetve. 

A bűncselekmény elkövetésének körülményeit vizsgálva a legapróbb részlet is új irányba terelheti az eset elbírálását, hiszen a cselekmény minősítése, értékelése komplex gondolatmenet és szigorú szabályok alapján történik. 

Amennyiben bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy csak gyanú vetődött Önre, ne várja tehetetlenül a hatósági eljárás kimenetelét. Döntsön Ön elsőként, kezdje egy csapat tapasztalt, kudarcot nem ismerő büntetőjogi ügyvéd határozott szaktudása mögé állva. Keresse irodánkat bizalommal!

Gyakori kérdések

Mi az a büntetőjog?

A büntetőjog azt határozza meg, hogy mely cselekmények számítanak bűncselekménynek, mely állami szerv, milyen eljárás keretében járhat el és milyen büntetés kiszabását rendelhetik el. 

Milyen részekből áll a Büntető Törvénykönyv?

A Büntető Törvénykönyv Általános és Különös Részből áll, emellett tartalmazza a Záró Részt, amely az értelmező rendelkezéseket és egyéb információkat foglal magában. 

Mind a házastársak, mind az élettársak vagyonmegosztása során fontos kérdése az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség létrejöttének időpontja. Gyakran hosszas bizonyítást vesz igénybe annak megállapítása, hogy a felek között létrejött-e élettársi kapcsolat, élettársi életközösség. Mikor jön létre az élettársi kapcsolat? Mikor szűnik meg az élettársi életközösség? Nézzük a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény [Ptk.] vonatkozó rendelkezéseit.  

Ptk. 6:514. § Az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése  

(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

(2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Élettársi kapcsolat törvényi szabályozásának magyarázata

1996. évtől kezdődően mind azonos nemű, mind különnemű személyek élhetnek élettársi kapcsolatban. 

Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek

A felsorolt jellemzők megléte bírói mérlegelés alapján ítélhetők meg. A bíróság azokat együttesen vizsgálja, összességében értékeli. 

Valamennyi elem együttesen jellemzi az életközösséget, élettársi kapcsolatot, de egyetlen elem hiánya sem feltétlenül vezet az élettársi kapcsolat megállapíthatóságának hiányához. Valamelyik elem hiánya esetén a bíróság gondos mérlegelés után dönt arról, hogy a felek között élettársi kapcsolat fennállt-e. Egy-egy elem fennállása azonban nem eredményez élettársi kapcsolatot. Az élettársi kapcsolatok sokszínűek, azok egyes tartalmi elemei a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően jelentkezhetnek.

Habár az élettársi kapcsolatot a törvény szerződésként szabályozza, mégsem kell azt írásban foglalni. A életközösség a törvény erejénél fogva jön létre, a felsorolt feltételek fennállása esetén. 

Közös lakásban való együttélés:

A közös lakásban való együttélés természetesen nem jelenti, hogy magának az ingatlannak kell közös tulajdonban lennie amiben a felek élnek. Az egy ingatlanban való együttélésen van a hangsúly, ennek kell teljesülnie. Felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, szabadidő eltöltése, háztartásvezetés stb.) jelenti. Nem feltétele, hogy a felek azonos lakóhelyre, tartózkodási helyre legyenek bejelentve. 

Előfordulhat azonban, hogy a felek nem laknak egy ingatlanba, de az életközösségük ettől még fennáll. Ilyen lehet például, ha a felek különböző országokban dolgoznak, tartanak fenn ingatlant. Ha az élettársi kapcsolat, az élettársi életközösség további elemei fennállnak, úgy még lehet élettársi kapcsolat a felek között akkor is, ha nem egy ingatlanban laknak. 

Élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő önmagában az együttélés ténye, az érzelmi és szexuális kapcsolat fennállása, a gyermekről való közös gondoskodás. Törvényi feltétel a gazdasági közösség fennállása is: a mindennapi életvitel során, valamint a jelentősebb vagyoni tevékenységben való együttműködés, a jövedelmek közös célra történő felhasználása. [BDT2007. 1628.]

Közös háztartás fenntartása - élettársi viszonyban

Közös háztartás fenntartása, amikor a felek közösen hozzájárulnak a reszifizetéshez, élelmiszer költséghez, ingatlan karbantartásához, takarításához stb. Ez nem azt jelenti, hogy mindkettőjüknek takarítani szükséges, hanem azt, hogy a feladatokat, költségeket a felek megosztják egymás között. Ha a teendőket, költségeket pontosan megfelezik, a közös háztartás létrejön, de ez a gazdasági közösség fennállását kérdőjelezheti meg.  

A közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere". [BH 2017.369. szám alatt közzétett ítélete]

Érzelmi közösség:

Az érzelmi közösség az élettársi kapcsolatban bensőséges személyes viszonyt, érzelmi, lelki közösséget, szellemi-kulturális kapcsolatot, rendszeres nemi élet foglalja magában. 

Az érzelmi összetartozás szükségessé teszi azt is, hogy mindkét fél részéről megvalósultnak mutatkozzon az együvé tartozás, és ne csupán egyikőjük oldalán legyen megállapítható a másik, illetve a kapcsolat irányába történő elköteleződés [Pfv.II.20.605/ 2009/4.].

Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan időszak után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az érzelmi életközösség megszűnését.

Gazdasági közösség 2014. 03. 14. napjáig 

Gazdasági közösség akkor jön létre, ha a felek közös gazdasági célok érdekében együttműködnek, az általuk szerzett jövedelmet közös céljaikra használják fel. 

A felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, illetve a mindennapi kiadások tekintetében működnek együtt. 

I. Az élettársi jogviszonyban az együttélés ténye önmagában közös vagyont nem keletkeztet. Nincs lehetőség az élettársi közös szerzés megállapítására olyan esetben, ha csak az állapítható meg, hogy az élettársak egy lakásban lakva egymást az élet fenntartásához szükséges körön belül gazdaságilag is támogatják, érzelmi alapon kölcsönös szívességi szolgáltatásokat teljesítenek egymás javára.

II. A közös gazdálkodás - a mindennapi életvitel mellett - a közös gazdasági cél elérése érdekében, vagyoni tevékenységekben is megnyilvánuló gazdasági együttműködést jelent, amelyben a felek legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen, akkor is, ha kifelé, harmadik személyek irányában csak egyikük jelentkezik szerző félként. [BDT2011. 2601. Alkalmazott jogszabály: (régi) Ptk. 685/A. §] 

A BH 2014.111. szám alatt közzétett ítéletben a Kúria akként foglalt állást, hogy a gazdasági közösség mint az élettársi jogviszony nélkülözhetetlen eleme megvalósul akkor, ha az érzelmi kapcsolatban és közös háztartásban élő felek a közös családi élet megvalósítása érdekében egyikük ingatlanán - közösen felvett hitel felhasználásával - jelentős mértékű beruházást végeznek el. A felek érzelmi közösségben éltek, közös háztartásban, közös gyermeket is vállaltak, családi programokon közösen vettek részt. Ami azt a kérdést illette, hogy megvalósult-e közöttük a gazdasági együttműködés, különös jelentősége volt annak, hogy a megélhetést is biztosító ingatlan átalakítását közösen végezték, a munkálatok fedezésére közösen vettek fel hitelt. 

Gazdasági közösség 2014.03.15. napjától

A 2012. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) 2014. 03. 15. napjától lépett hatályba. Hatálybalépését követően létrejött életközösségek esetében a gazdasági közösség megítélésének változása várható a bírói gyakorlatban. 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött életközösségek esetén az élettársak között közös tulajdon, közös vagyon keletkezett. Ezzel szemben a 2014. 03. 15. napjától létrejött élettársi kapcsolatok esetében a felek (az új Ptk. alapján) önálló vagyonszerzők. 

Miután a bíróságokra szinte kizárólag a 2014. 03. 15. napját megelőzően létrejött élettársi kapcsolatokkal kapcsolatos vitás kérdések kerültek idáig, így a gazdasági közösség megítélésének változásairól bírósági gyakorlat hiányában beszámolni még nem tudunk. 

Fontosabb bírósági határozatok, ítéletek 2014. 03. 15. napjáig létrejött élettársi kapcsolatokra

A bírói gyakorlat kidolgozta az élettársi kapcsolat megállapítása, a vagyoni igények rendezése szempontjából meghatározó jelentőségű gazdasági kapcsolat fogalmának tartalmát. Ennek értelmezésével húzta meg azt a jogi határt, amely a közös háztartásban élő, egymással érzelmi kapcsolatban álló és a külvilág felé ezt ki is nyilvánító, a hétköznapi értelemben élettársaknak tekintett felek együttélését elkülöníti a jogkövetkezményekkel járó élettársi kapcsolattól.

A gazdasági közösség az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, az egymással akarategységben való eljárás, és az anyagi eszközök, vagy ezek egy részének a közös cél szolgálatába állítása. A gazdasági közösség tehát csak akkor állapítható meg, ha a felek gazdasági tevékenységét meghatározó célkitűzéseik az életközösség fennállása alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak (lsd. A BH 1998. évi 588. számon közzétett eseti döntést és a Kúria Pfv.II.21.091/2018/9. számú ítéletét].

A gazdasági együttműködés megvalósulásához a szoros érzelmi kapcsolatban élő felek mindennapokban megvalósuló kölcsönös támogatása, segítsége még nem elegendő, az élettársi kapcsolatnak az egymás számára a mindennapokban nyújtott segítségen, a közös háztartásvezetés tényén túl kell mutatnia (lsd. A BH1998.évi 83. számon közzétett eseti döntést és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.640/2001. számon hozott ítéletét).

Az elengedhetetlenül szükséges gazdasági közösség körében két konjuktív fogalmi elemnek van döntő jelentősége: a felek közös célok érdekében való együttműködésének és az általuk szerzett jövedelmek közös célra (közös vagyon megszerzésére) történő felhasználásának.

A Legfelsőbb Bíróság majd a Kúria számos jogeset kapcsán következetesen fejtette ki: „Csak akkor állapítható meg a gazdasági közösség, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek érdekében pedig teljes körű együttműködést tanúsítsanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében együttesen használják fel” (lsd. pl. a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.744/2004 számon hozott határozatát).

Kik nem élhetnek élettársi kapcsolatban? 

Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha az egyiküknek mással

Nem élhetnek élettársi kapcsolatban a felek, ha 

Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem a házasság fennállása, hanem a házassági életközösség fennállása zárja ki. Az a tény, hogy egy házasság jogilag fennáll, nem jelenti azt, hogy a házassági életközösség is fennállna, ezért az élettárs jogcímén előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igény nem utasítható el pusztán arra hivatkozással, hogy a jogszerző házasságának fennállására tekintettel, jogilag az élettársi kapcsolat fennállása kizárt [Mfv.III.10.576/2017., EH 2018.M8.].

Élettársi kapcsolat megszüntetése, megszűnése

Hogy mikor szűnik meg az élettársi életközösség a törvény pontosan nem határozza meg. A törvény kommentárjai sem szólnak róla részletesen.  A kommentárokból az is kiolvasható, hogy bármelyik elemének megszűnése esetén az életközösség is megszűnik.

Ezzel szemben a bíróság gyakorlata az élettársi életközösség megszűnésének megállapítására a házassági életközösség bíróság által kimunkált szabályait alkalmazza: 

Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.]. 

Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].

Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (például a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása, a felek közös gazdálkodását éveken át jellemző, tartós gyakorlat egyoldalú megszüntetése [Pfv. 20.537/2020.]) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük.

Az életközösség megszűnése akkor következik be, ha a különéléshez legalább az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is járul, annak kifejezésre juttatása, hogy a másik házastárssal tovább együtt élni nem hajlandó. Az élettársiéletközösség végleges megszűnése tehát olyan együttes vagy egyoldalú, döntő akaratelhatározás, amely egyértelműen azt jelzi, hogy a házastársak vagy egyikük a kapcsolatukat semmilyen formában nem akarják fenntartani és ezt egyértelműen egymás, illetve a másik házastárs tudomására hozzák. A házassági életközösség megszűnésének jogi fogalma nem azonos a házasság megromlásával, amely legtöbbször egy hosszabb folyamat eredménye [Pfv.II.21.627/2017.].

Élettársi kapcsolat joghatásai

Az élettársi kapcsolatnak számtalan joghatása van, itt szűk körben az élettársi kapcsolat családjogi hatásaival foglalkozunk. Ezek az élettársi tartásra való jogosultság és az élettársak lakáshasználatának rendezése. 

Élettársi tartásra való jogosultság

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. [Ptk. 4:86. § (1)]

Élettársak lakáshasználatának rendezése: 

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. [Ptk. 4:92. § (1)]

Hogyan bizonyítható az élettársi kapcsolat?

Ahhoz, hogy az élettársi életközösség létrejötte megállapítható legyen, a törvényben részletesen felsorolt, bírói gyakorlat által kidolgozott  körülmények fennálltát kell bizonyítani. 

Közös lakásban való együttélését: Nem a közös lakcímen történt bejelentésnek, hanem a tényleges együttélésnek van jelentősége. Az együttélés tényét, - mint ahogyan az egyéb körülményeket is - általában tanúkkal lehet bizonyítani. 

Kérdésként szokott felmerülni, hogy családtag lehet-e tanú? Mindenki lehet tanú. Lehet családtag, lehet barát, lehet szomszéd, munkatárs, bárki akinek közvetlen tudomása van a bizonyítandó tényről. Hogy a tanúvallomást a bíróság elfogadja-e, arról a bíróság dönt, a tanú kihallgatását követően. 

Érzelmi közösség bizonyítása szokott a legkevesebb problémát okozni. Mit kell igazolni? Hogy a felek harmadik személyek előtt a kapcsolatukat felvállalták. Egy párként jelentek meg rendezvényeken, ünnepeken. Mint az előző pontot ezt is többségében tanúkkal lehet igazolni. 

Gazdasági közösség fennállása. Ez az a pont ami a legtöbb nehézséget okozza. Mit kell bizonyítani? A feleknek volt közös gazdasági célja, aminek az elérése érdekében együttműködtek. Volt jelentősebb vagyoni tevékenységük, beruházásuk, amihez közösen anyagilag hozzájárultak. Fenntartottak közös háztartást? Vegyületek a vagyonaik, vagy a költségekkel pontosan elszámoltak egymással? 

Itt is mint minden esetben elsőként a tanúk merülnek fel. Gyakran nincs, vagy csak kevés olyan tanú van, aki részleteiben ismeri a felek vagyoni viszonyait. Ki mikor hol dolgozott, volt-e megtakarítása? Hogyan tartották fenn a háztartásukat? Ki mivel járult hozzá? A felek hogyan döntöttek az adott beruházásról? Ki mekkora összeggel járult hozzá? stb. 

Könnyebb dolga van a bizonyító félnek, ha okiratok állnak rendelkezésére. Szerződések, bankszámlakivonatok, stb. 

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása 

Megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását, ha azt az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyezték. [2008. évi XLV. törvény szabályozza]

A nyilvántartásba vételt közjegyző végzi. A bejegyzés létrehozásához két cselekvőképes nagykorú személynek kell közösen közjegyző előtt arról nyilatkozni, hogy a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek. 

Nem kizárt azonban, hogy a nyilvántartásba vett nyilatkozat ellenére a felek között nem jött létre élettársi kapcsolat. Ha valamelyik fél erre hivatkozik, úgy peres eljárásban a bizonyítás őt terheli. Neki kell bizonyítania, hogy a felek között élettársi kapcsolat nem jött létre.  

Bejegyzett élettársi kapcsolat - regisztrált élettársi kapcsolat

1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai széleskörűek. A bejegyzett élettársak esetében néhány kivétellel a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Részletes leírást a bejegyzett élettársi kapcsolatról rendelkező 2009. évi XXIX. törvény tartalmaz.

Ha a felek nem tudják békésen rendezni vagyoni viszonyaikat az élettársi vagy házassági vagyonjogi per számukra a megoldás. Az vagyonmegosztási per végkimenetele a felek további életét jelentős mértékben befolyásolja, hiszen nem mindegy milyen anyagi lehetőségekkel vágnak bele a jövőbe. Kié lesz a közös ingatlan? Kié lesz a jövedelmet biztosító közös vállalkozás? Mit tegyek, hogy ne semmizzenek ki? Hogyan tudom a legnagyobb szeletet biztosítani a közös vagyonból? Hogyan próbálják általában egymást átverni a felek? Milyen lesz a viszonyom a volt házastársammal a házastársi közös vagyon megosztása iránti per után?

Ha házastársi közös vagyon megosztása témakörről külön bejegyzésben foglalkoztunk, amit a hivatkozásra kattintással érhet el. Itt részletesen olvashat a vagyonmegosztás szabályairól, hogy kinek mi jár válás esetén. 

Mi az a házassági vagyonjogi per - házastársi közös vagyon megosztása iránti per?

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársi vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve megosztják, a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik. A felek házastársi vagyonközösségének fennállása alatt megszerzett vagyontárgy (a különvagyon kivételével) a házastársak közös vagyonát, osztatlan közös tulajdonát képezi.  

A házassági vagyonjogi per a házastársak vagyonközösségének bírósági megszüntetése, vagy a házastársi közös vagyon megosztása érdekében kezdeményezett polgári peres eljárás. A házastársi közös vagyon megszüntetése nem azonos a házastársi közös vagyon megosztásával. 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per, vagy vagyonmegosztási per célja, a peres felek (volt házastársak) házastársi, és azt megelőző élettársi életközösségének fennállása alatt keletkezett házastársi közös vagyon jogszabályoknak megfelelő megosztása. 

Vagyonjogi per fogalma: A vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető;

Vagyonmegosztási per indítása: mikor és hogyan?

Házassági vagyonjogi per indítható a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetve a házassági életközösség megszűnését követően a vagyonmegosztás, házastársi közös vagyon megosztása érdekében. 

Többségében vagyonmegosztási pert, vagyis a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert szoktak indítani, ezért a válás utáni vagyonmegosztással fogunk foglalkozn.

Hogyan indítható vagyonmegosztási per? 

A rövid válasz az, hogy egy gondosan kiválasztott jó ügyvéddel. 

Hogy miért? 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárást kereseti kérelemmel kell megindítani. A kereseti kérelmet a per tárgyának értékétől függően járásbíróság/kerületi bíróság, vagy törvényszék előtt lehet előterjeszteni.

A per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. Ha a pertárgyérték (az összes követelés értéke összeadva) nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor a pert járásbíróságon, Budapesten a kerületi bíróságon kell megindítani. 

Nem kötelező az ügyvédi képviselet, ha a per tárgyának az értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Viszont ez az a peres eljárás, ahol kifejezetten javasolt az ügyvédi képviseletet, mert komoly gyakorlat nélkül nagyot lehet hibázni. 

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perek többségükben bonyolultak. Kifejezetten nehéz tud lenni a különvagyon, értéknövekmény, stb. bizonyítása. Precízen és gyakran nagyon hosszan kell levezetni a tulajdoni arányok alakulását egy egy vagyonelem esetében.  Szinte minden esetben vannak a feleknek az életközösség megszűnését követően egymással szemben keletkezett követelései, amelyeket el kell számolni. Nem egyszerű felállítani egy áttekinthető vagyonmérleget, megjelölni a megosztás módját, levezetni a megtérítési igényeket, azok beszámítását. Ami az előzőeknél is jóval bonyolultabb tud lenni, az az egymásra épülő vagylagos kereseti kérelmek megfogalmazása. 

Sokan állítják azt magukról, hogy értenek a házassági vagyonjogi perhez. Ezzel szemben egy értelmes keresetet nem tudnak összeállítani, a bíróság lépten nyomon hiánypótlásra hívja fel őket. Nem kell nagyot hibázni a kérelem előterjesztésénél ahhoz, hogy az ügyfél sok milliót veszítsen. Gondosan mérlegeljen, mielőtt megbízna valakit a képviseletével.

Az előbbiekben részben megjelöl problémák kiküszöbölése érdekében a nagyobb, 30 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perek esetében kötelező az ügyvédi képviselet. 

Mikor nem érdemes házassági vagyonjogi pert indítani?

A vagyonmegosztási per megindítása előtt érdemes gondosan mérlegelni, hogy a perrel jelenlegi helyzetéhez képest mit nyerhet, és mit veszíthet. Nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem az emberi kapcsolatokra is. 

Mik a hátrányai a házassági vagyonjogi pernek? 

Sokan megkérdezik, hogy a vagyonmegosztási per meddig tart? Hosszú évekig húzódhat, ami alatt a felek viszonya többségében tovább romlik. Sajnos előfordul, hogy a perbe a szülők bevonják a gyerekeket, ami súlyosan rombolni tudja a szülő-gyermek kapcsolatot. A fentieken túl folyamatosan visszatérő stresszhelyzetet teremtenek a bírósági tárgyalások. 

A vagyonjogi pernek mindig van anyagi kockázata. A mai ingatlanárak mellett vagyonmegosztási perben nem nehéz elérni a 25 millió forintos pertárgyértéket.  Ebben az esetben a vagyonmegosztási per illetéke eléri a maximumként fizetendő 1,5 millió forintot. 

Mi az előnye a házassági vagyonmegosztási pernek? 

Természetesen az anyagi javak megszerzése, biztosítása. A per megindítása előtt végig kell gondolni, hogy milyen költségei lehetnek a pernek, és azzal szemben milyen nyereséget, milyen eséllyel érhet el. Azt, hogy milyen eredmény várható a peres eljárástól, a témában tapasztalt ügyvéd meg tudja Önnek mondani. 

A valós tények ismeretében jól fel lehet mérni, hogy mik a felek perbeli esélyei. Mi a minimum amit kapnia kell és mi a maximum, ami egy jól sikerült bizonyítással elérhető. Meg lehet határozni a biztos és bizonytalan pontokat, követeléseket. A várható nyereséget össze lehet vetni a várhatóan felmerülő költségekkel. A kockázatok és az elérhető eredmény mérlegelését követően jóval könnyebb eldönteni, hogy pereskedjen-e az ember. 

Egyértelműen akkor nem érdemes házassági vagyonjogi pert indítani, ha magas a költség, és magas a bizonyítás eredménytelenségének az esélye a várható nyereséggel szemben. Ha a nyereséghez képest alacsonyak a költségek és magas a bizonyítás eredményességének az esélye úgy bátran lehet pereskedni. 

A vagyonmegosztási per menete: mit vizsgál a bíróság?

A teljesség igénye nélkül a  peres eljárás lényegi részét kiemelve:

Perindítás

Házassági vagyonmegosztási per mint minden egyéb peres eljárás a keresetlevél benyújtásával kezdődik. Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság - a felperes értesítése mellett - a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. 

Az ellenkérelemben az alperes alaki, illetve érdemi védekezést terjeszthet elő, ha a keresetlevélben foglaltakat vitatja. A bíróság az ellenkérelem beérkezését követően válaszirat benyújtására hívhatja fel a felperest, illetve a válasziratra viszontválaszt kérhet az alperestől. 

Az alperes a felperes ellen a kereset közlésétől számított 45 napon belül viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A felperes követelésével szembeni ellenkövetelését (beszámítási kifogás) ugyancsak 45 napon belül terjeszthet elő.

A bíróság viszontkeresetet és a beszámítást kézbesíti a felperesnek és felhívja, hogy megfelelő határidőn belül az ellenkérelmét terjessze elő. 

A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy nem terjesztette elő, de a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy további írásbeli perfelvételt nem rendelt el, és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napján legalább 15 nappal megelőzze. 

Perfelvételi szak

A vagyonmegosztási per perfelvételi szakában a peres felek a bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit. A bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A peres felek az összegzésre észrevételt tehetnek, majd megteszik a perfelvételi nyilatkozatokat. Többek között: Mi a pontos kereseti kérelem, ellenkérelem stb. Mi a kérelmek jogalapja, mik a felek tény és jogállításai, van-e azokkal szemben tagadás vagy elismerés. Mik a bizonyítási indítványok, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök stb.

A vagyonjogi per perfelvételi szakaszbán - megkötésekkel de - módosítható a kereseti kérelem, ellenkérelem, viszontkereset, a beszámítási kifogás.  

Ha a felek megtették a perfelvételi nyilatkozataikat a bíróság a perfelvételt lezárja, és nyomban megtartja az érdemi tárgyalást, vagy kitűzi annak időpontját, és a feleket szóban megidézi.  

Érdemi tárgyalási szak

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per érdemi tárgyalási szakaszában a bíróság bizonyítást folytat le, és eldönti a pert. A bizonyítás kereteit a perfelvételi nyilatkozatok határozzák meg. 

Az érdemi tárgyalási szakaszban a kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, vagy utólagos bizonyításnak, bizonyítási indítvány előterjesztésének csak kivételes esetben lehet helye. 

Vagyonmegosztási perben általában több érdemi tárgyalást is tart a bíróság. A tárgyalások a bíróság leterheltségétől függően 1-1,5 havonta kerülnek kitűzésre. Hogy hány darab tárgyalásra van szükség, az függ a bírsóság időbeosztásától - egész nap tud tárgyalni, vagy csak néhány órát - illetve, hogy milyen terjedelmű bizonyítást kell felvennie. 

Az érdemi szakban a bíróság meghallgatja a feleket, az általuk indítványozott tanúkat. Beszerzi az indítványozott szakértői véleményeket, megvizsgálja a becsatolt bizonyítékokat.

A perben jelentős tényeket - törvény eltérő rendelkezése  hiányában - annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. 

Ha a per a határozathozatalra megérett - a bíróság minden általa lényegesnek ítélt, a felek által indítványozott bizonyítást felvett - a tárgyalást berekeszti. 

A bíróság a tárgyalás berekesztését követően - gondos mérlegelést követően - a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a közléstől számított 15 nap. Az ítélet akkor minősül közöltnek, amikor azt kézbesítették, tehát a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet írásban megfellebbezni. 

Vagyonmegosztási költsége

A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

Házastársi, vagy élettársi vagyonjogi per esetében az egyik legnagyobb költség, ami az eljárás megindításakor fizetendő az eljárási illeték. További költségként merül fel az ügyvédi munkadíj, szakértő részvétele esetében a szakértői díj, vagy a tanúk megjelenésével felmerült költség. A költség megtérítését annak felszámításával lehet kérni, érvényesíteni az ellenérdekű féllel szemben. [A felszámításra részletes szabályait a Pp. 81.§ tartalmazza.] 

A bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatában hivatalból dönt. A pernyertes fél perköltségét a perveszes fél téríti meg. Ez azt jelenti, ha körültekintően lett előterjesztve a keresetlevél, és az abban foglaltaknak megfelelően döntött a bíróság, akkor a felperes teljes költségét az alperes viseli. 

Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. 

Nézzünk egy egyszerű példát. 50 millió Ft követelése áll fenn az alperessel szemben, aki a teljes összeget vitatja. Szerinte nem tartozik 1 forinttal sem. 

Ha a bíróság megítéli Önnek az 50 millió Ft-ot, akkor a teljes perköltséget az alperes viseli. Tehát viseli az Ön által előlegezett eljárási illetéket, szakértői díjakat, az Ön ügyvédjének a díját stb. Ha a bíróság 25 millió Ft-ot ítél meg, akkor megfelezi az összes költséget a felek között. Ha a kereseti kérelmet elutasítja és nem ítél meg 1 forintot sem, akkor Ön viseli: az eljárási illetéket, szakértői díjat, az alperes ügyvédi munkadíját, a saját ügyvédi munkadíját stb. tehát minden költséget. 

Vagyonmegosztási per illetéke

A bírósági eljárási illetékről az 1990. évi XCIII. törvény VI. fejezete rendelkezik. Az eljárási illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának az értéke. A per tárgyának az értéke keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A követelés vagy más jog értéke dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével egyezik meg. 

Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

Nézzünk egy példát arra, pontosan mit jelentenek a fenti rendelkezések. 

Felperes és alperes férj és feleség volt, de fél éve elváltak, a házastársi közös vagyont még nem osztották meg.  Van 1 ingatlanuk aminek 1/2 - 1/2 arányban tulajdonosai. Ha felperes az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szeretné megszüntetni, hogy alperes tulajdonrészét megváltja, úgy a pertárgy értéke alperes tulajdonjogának az értéke. Legyen 20 millió forint. 

Ha ezen felül további kérelme is van felperesnek, például 1 millió forint megfizetésére kéri kötelezni alperest, akkor az 1 millió forintot hozzá kell adni a 20 millióhoz, így a pertárgyérték 21 millió forint lesz. 

Az elsőfokú bírósági eljárások illetékének általános mértéke pertárgyérték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft. Azaz 21 millió forint pertárgyérték esetében 1.260.000,- Ft. 

Jó hír, hogy aki vagyoni jövedelmi viszonyai miatt nem tudja megfizetni az eljárási illetéket költségmentességet vagy költségfeljegyzési jog engedélyezését kérheti a bíróságtól. A formanyomtatványt ide kattintva töltheti le. 

Vagyonmegosztási per ügyvédi munkadíja

A pertárgy értékének jelentősége van az ügyvédi munkadíj megállapítása során is [lásd a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletet]. 

A rendelet értelmében polgári eljárásban az ügyvédi munkadíj
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a
b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

Ez 50 milliós pertárgyérték esetében a b) pont alapján (10 millió után 500.000+ 40 millió után 1.200.000,- Ft azaz) 1.700.000,- Ft.

Az hivatkozott rendelettől eltérően az eljáró ügyvéd az ügy egyszerűségétől vagy bonyolultságától függően más (akár alacsonyabb akár magasabb) összegben is meghatározhatja az ügyvédi megbízási díj összegét. Az előzőekben említett számok iránymutatásnak alkalmasak. 

Élettársi vagyonjogi per

Az élettársi vagyonjogi per szabályai, a per megindítása, menete és költségei teljes mértékben megegyeznek a fentiekben foglaltakkal. Az eltérés mindössze annyi, hogy a vagyonjogi szabályozása az élettársaknak bonyolultabb mint a házastársaké. Nagyobb szakmai felkészülést és több munkát igényel az ügyvédtől a keresetlevél elkészítése. 

Gyakori kérdések

Mennyibe kerül egy vagyonmegosztási per?

A perek közül a viszonylag költséges kategóriába tartozik. Az egyszerűbb pereket is nehéz megúszni 1 millió forintos költség alatt. Azonban jó hír, hogy ha megnyeri a pert akár a teljes költségét is érvényesítheti a másik félen.

Meddig tart egy vagyonmegosztási per?

Ha a felek egyezséggel le tudják zárni a vitájukat, akkor fél év alatt is befejeződhet. Ha nem, úgy hosszú évekig is eltarthat a vitás kérdések számától függően.

Egyetlen profi futó sem állhat dobogóra terhelésre kifejlesztett, futást könnyítő cipő nélkül. Aki a győzelem ízére vágyik, pontosan tudja, mennyire fontos a tökéletes segédeszközök használata. A sportolók világában nem létezik az a fogalom, hogy túl drága, ha a győzelemről van szó. Vajon a szabadsága és a jóhírneve nem sokkal értékesebb, mint egy csillogó érem? Ahogy a maratonfutás rajtvonalához sem állnak oda a versenyzők mezítláb, Ön se kockáztasson profi büntető ügyvéd nélkül! Ha győzni akar, válassza a legjobb büntetőjogászt, hiszen az Ön szabadsága az első!  

Mikor van szükség büntetőjogászra?

Tapasztalt büntetőjogász nélkül hamar csapdában találhatja magát, hiszen segítség nélkül képtelenség minden részletre odafigyelni. Nem is beszélve a bonyolult jogi kifejezésekről és a hatályos jogszabályok pontos ismeretéről, ami egy profi büntetőügyvéd számára hazai pályát jelent. Határozott büntetőjogi segítségre már a gyanú felmerülésekor szüksége lehet, hiszen a hatóság kérdései megfelelő felkészülés nélkül kedvezőtlen helyzetbe hozhatják. A legjobb védekezés kidolgozása érdekében a lehető leghamarabb keressen fel büntetőjogban jártas ügyvédet! Legyen szó az eljárás bármely szakaszáról, irodánk kiemelkedő eredményei bizonyítják, hogy számunkra nincs lehetetlen! 

A büntető ügyvéd feladata

A büntető ügyvéd az eljárás egész folyamatában segítséget nyújt Önnek. Ez megnyilvánul a folyamatos kapcsolattartásban és az ügy menetét érintő teljes körű jogi tájékoztatásban. A büntető ügyvéd segít a lehető leggyorsabban felfedni azokat a körülményeket, amik a terheltet menthetik. Szigorú ügyvédi titoktartás mellett őszintén feltárhatja az ügy jelentéktelennek tartott részleteit is, mert irodánk tapasztalt büntetőjogi ügyvédei a legkedvezőbb kimenetelért fognak harcolni

A lehető legjobb büntető ügyvéd kiválasztásának legfontosabb szempontjai

A hatóság látóterébe kerülve egyedül akkor lehet biztonságban, ha a legjobb büntetőjogi ügyvéd áll ki az Ön jogai mellett. Ehhez irodánk kiemelkedő szakemberei állnak rendelkezésére, akik sokéves tapasztalattal rutinosan átlátják a legnehezebb ügyeket is. 

Szakértelem és felkészültség

Amennyiben bűncselekmény elkövetésével vádolják, nem érdemes kísérleteznie a büntető ügyvéd szaktudását és felkészültségét illetően. Ez olyan, mintha orosz rulettet játszana a szabadságát kockáztatva. Egy rossz lépés vagy meggondolatlan kijelentés és romba dőlhet a sikeres védekezés. Legtöbbször a háborúk kimenetelét nem a nyers erő dönti el, hanem a jól kidolgozott taktika. A Vidákovics Ügyvédi Iroda ügyfelei garantáltan a győztes oldalon állnak, ugyanis csapatnyi büntetőjogra szakosodott ügyvéd közösen dolgozik a verhetetlen védekezés kidolgozásán. 

Elérhetőség

A Vidákovics & Partners büntetőjogi csapatának védelmében tökéletes biztonságban érezheti magát, ugyanis nem érhetik váratlan helyzetek. Folyamatos elérhetőséggel biztosítjuk, hogy ügyfeleink a nap 24 órájában felvehessék velünk a kapcsolatot. Ha az eljárás bármely részletével kapcsolatban aggodalmai vannak, bátran hagyatkozhat irodánk határozott és szakszerű reagálására. Tiszteljük az Ön idejét, ezért minden percet a hatékony védelemre fordítunk. Emellett az ügy menetének minden részletéről folyamatosan tájékoztatjuk. 

Átlátható díjazás

Büszkék vagyunk ügyfeleink bizalmára, amely töretlenül ível felfelé az évek során. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a díjazás tekintetében tiszta, átlátható tájékoztatást nyújtunk már az első konzultáció alkalmával. Így Ön pontosan tudja, hogy mire számíthat, milyen lehetséges költségek merülhetnek fel. Nincsenek rejtett, megfoghatatlan kiadások, mindent tételesen, pontosan levezetünk Önnek. 

Büntetőjogi ügyvéd árak

Mivel nincs két egyforma ügy, egyforma díjazás sem szabható ki. Az első konzultáció alkalmával teljes körűen, minden körülményt figyelembe véve tájékoztatjuk jogairól, lehetőségeiről és a várható költségekről. Ezután szabadon eldöntheti, melyik védekezési módot választja. Mi maximálisan alkalmazkodnunk az Ön igényeihez. Ha fontos Önnek, hogy egy csapat kiválóan képzett, kihívásokkal bátran szembenéző büntető ügyvéd harcoljon a jogaiért, bízza meg képviseletével a Vidákovics Ügyvédi Irodát! 

Mit tegyen, ha bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, a kétségbeesés és kapkodás helyett a legjobb döntés egy profi büntető ügyvéd felkeresése. Ne vesztegesse az idejét arra, hogy tétlenül nézi az eseményeket és sodródik az árral! Irodánk büntetőjogi ügyvédei kötél idegekkel és kiváló szaktudással néznek szembe a legbonyolultabb üggyel is. Egy elhamarkodott lépés rossz irányba befolyásolhatja akár az életét is. Bízza ezt olyan ügyvédekre, akik valódi cápák a büntetőjog területén és mindenáron megvédik az Ön jogait! 

Mit tegyen, ha nincs ideje büntetőjogi ügyvéd meghatalmazására?

Előfordulhat, hogy olyan helyzetben találja magát, amikor nincs lehetőség a hatósági intézkedést megelőzően ügyvédet felkeresni. Ne essen kétségbe! Fogadja meg tanácsunkat és semmiképpen ne tegyen vallomást ügyvédi konzultáció nélkül! Legyen résen, mert a rendőrség bevett taktikája, hogy barátságos, bizalmi légkört teremtve a kihallgató helyiségben könnyed csevegésre bátorítják, mialatt számos értékes információt megtudhatnak az ügyről! A hatóság érdeke az elkövető kézre kerítése, nem pedig az Ön jogainak védelme vagy a teljes igazság kiderítése. Ne tegyen meggondolatlan kijelentéseket, hiszen mindez felhasználható az eljárás során! 

A gyanúsítás tényével szemben panasszal is élhet, ami hatékony lépés a büntető ügyvéddel való konzultációig. Ne felejtsen el másolatot kérni a gyanúsítotti jegyzőkönyvről, ugyanis ennek részleteit látva sokkal könnyebb a megfelelő védekezés kidolgozása! 

Miért érdemes a Vidákovics&Partners büntetőjogi ügyvéd csapatát választania?

Az Ön jövője és szabadsága nem játék! Miért tenne fel egy bizonytalan lapra mindent? A Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda a legjobb megoldási lehetőségeket kínálja Önnek, amivel kizárt, hogy veszítsen. Az Önt megillető jogokat tűzön- vízen keresztül megvédjük, és nem félünk emiatt belemenni a konfrontációkba! Minden ügyet ugyanolyan körültekintéssel és figyelemmel képviselünk. Válassza irodánkat, mert Önnek a legjobb jár! 

Mit érhet egyetlen ügyvéd öt profi büntetőjogi ügyvédből álló csapattal szemben?

A Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda azért nyújt egyedülállóan magas színvonalú védelmet ügyfelei számára, mert a siker tökéletes receptjét alkalmazza. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden ügy egyedi, ezért sosem dolgozunk megszokott sablonok alapján. Ügyfeleink a legnagyobb figyelemmel és szakértelemmel találkozhatnak irodánkban. Bármilyen bonyolultnak tűnik is egy ügy, irodánk kiváló büntető ügyvédei számtalan részletre kiterjedő, minden váratlan eseményre felkészült, verhetetlen védekezési módszert dolgoznak ki az Ön számára! A csapatmunka azt jelenti a mi olvasatunkban, hogy egy hibátlan minőségű, jogszerűségét tekintve kifogástalan védekezéssel előálló ügyvéd eredményeit hattal megszorozzuk! Ezzel biztosítjuk azt a behozhatatlan előnyt, amit megbízásunkkal megtapasztalhat. Büszkék vagyunk ügyfeleink érdekében elért eredményeinkre, ami fegyelmezett, kitartó munkánk gyümölcse. Forduljon hozzánk bizalommal, mert mit érhet egyetlen ügyvéd hat profi büntetőjogi ügyvédből álló csapattal szemben?

Kiemelt büntetőjogi kategóriák

Irodánkat bármely bűncselekmény törvényi tényállásával kapcsolatban megkeresheti, azonban szeretnénk kiemelni néhány büntetőjogi kategóriát, amikben figyelemre méltó eredményeket értünk el. Bizalommal fordulhat hozzánk, ha csalással, költségvetési csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatban teljes körű tájékoztatást nyújtunk Önnek, valamint  a hatósági eljárás során elkövetett hamis tanúzás tényállást is segítünk tisztábban látni. Számunkra jól ismert terep a csődbűncselekmény, a hivatali vesztegetés és a közokirat hamisítás tényállásának magyarázata, a leghatékonyabb védekezés kidolgozása. Ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot, ha olyan ügyvédi irodát keres, amelyik magasan kiemelkedik a szürke átlagból és nem ismeri azt a szót, hogy reménytelen! 

Keresse a Vidákovics Ügyvédi Irodát és beszéljünk meg konzultációs időpontot! Reméljük okosan dönt. Mikor találkozunk?

Előzetes letartóztatásba helyezték hozzátartozóját? Bűntetőeljárást indítottak ön ellen és tart az előzetes letartóztatástól? Forduljon tapasztalt ügyvédhez.

Akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, annak önkénytelenül megfordul a fejében, hogy vajon előzetes letartóztatásba helyeznek? Mit kell tennem annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg?

Gyakran látni a híradókban, hogy már megint őrizetbe vettek valakit. Ilyenkor a rendőrök megjelennek a lakásuk, munkahelyük ajtajában és viszik magukkal a feltételezett elkövetőt, de előfordult már olyan is, hogy a közúton balesetet színlelve tartották fel a forgalmat, hogy az éppen autóban utazó gyanúsítottat elfoghassák, de gyakori és jól bevett megoldás, hogy a gyanúsítottat kihallgatásra idézik, ahonnan nem engedik haza.

Mi történik azok után, hogy a rendőrök őrizetbe vették?

Ami a hozzátartozók szempontjából az egyik legfontosabb, hogy az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót. Hozzátartozó hiányában más személy is értesíthető.

Abban az esetben, ha a büntetőeljárás nyomozati szakban van, az őrizetbe vett személyt előállítják a nyomozóhatóságon. Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek leteltével a terheltet – ha nem rendelték el az előzetes letartóztatását – szabadon kell bocsátani.

Ez azt jelenti, hogy az ügyészségnek ebben az időszakban el kell döntenie, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését a bíróságon.

MIKOR RENDELHETŐ EL AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS?

A büntetőeljárás megindításának előfeltétele a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Alapvető kritériuma ugyanakkor a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések körében – mint az előzetes letartóztatás – azon kitétel, hogy annak alkalmazásához az egyszerű gyanú nem elégséges, annak megalapozottnak kell lennie.

A bűncselekmény gyanújára számos adat, jelzés, vagy információ utalhat, amely alapján a nyomozás elrendelhető, a gyanúsított büntetőjogi felelőssége vizsgálható. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések azonban szigorúbb előfeltételhez kötődnek, mivel ezek érintik az állampolgárok alkotmányos jogait, amelyek bárminemű korlátozása csak rendkívüli indok esetén történhet.

Előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. Gyanú megalapozottnak akkor tekinthető, ha azt olyan bizonyítási eszköz támasztja alá, amely a konkrét elkövetési magatartásra vonatkozik, és önmagában is alkalmas a gyanúsított büntetőjogi felelősségének megállapítására.

Ha egyszerűen és érthetően fogalmazunk, akkor olyan bizonyítékkal kell rendelkeznie a rendőrségnek, ami egyértelműen bizonyítja a gyanúsított bűnösségét, és a bűncselekmény elkövetéséért, – amivel gyanúsítják – szabadságvesztés is kiszabható, továbbá az előzetes letartóztatás elrendeléséhez az alábbi különös okok közül legalább egynek fenn kell állnia:

a) a terhelt megszökött, vagy a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS ELRENDELÉSE?

Miután az terheltet őrizetbe vették, az ügyész indítványozza a bíróságon az előzetes letartóztatás elrendelését. Az indítványba kifejti az indokait, hogy miért tartja szükségesnek a kényszerintézkedés elrendelését.

A nyomozóhatóság, értesít a terhelt védőügyvédjét a bírósági ülés helyéről és idejéről, legkésőbb az ülés előtt átadják a védő részére az ügyészi indítványt.

A bírósági ülésen a terhelt hozzátartozói – kivéve, ha fiatalkorú a terhelt – nem lehetnek jelen. Az ülésen az ügyész előadja az indítványát, meghallgatják a terheltet, majd a védő indítványa következik. Ezután a nyomozási bíró kiküldi mindenkit a tárgyalóteremből és meghozza a végzését, amiben elutasíthatja az ügyészi indítványt, az előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást is elrendelhet, vagy az indítványnak helyt adva elrendelheti a terhelt előzetes letartóztatást.

A nyomozási bíró beszólítja a terheltet, a védőt és az ügyészt a tárgyalóba, majd közli a végzést.

A fenti röviden ismertetett eljárásra 72 órája van a hatóságoknak.

Az elsőfokú bírósági eljárást követően, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani, a bíró a fent meghatározott okokon kívül is elrendelheti az előzetes letartóztatást.

CSOMAGÁTADÁS

Ha az előzetes ülés időpontjában megjelennek a bíróságon, láthatják szerettüket. Ha engedélyezik, akkor pár szót beszélhetnek is vele. Csomag átadására itt nincs lehetőség.

Javasolni tudom, hogy csomagot a terheltnek még az előzetes ülés előtt próbáljanak átadni.

Amikor a nyomozóhatóság közli Önökkel, hogy hozzátartozójukat őrizete vették, ekkor közlik a fogvatartás helyét is. Miután ezt megtudták, a fogvatartást végrehajtó fogdát hívják fel telefonon, ahol megtudhatják hogyan, és mit adhatnak be csomagként.

Ha a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatást, úgy 72 órán belül van lehetőség csomag átadásra, amelynek szabályiról érdeklődjenek a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetnél.

Ha a fenti csomagátadási lehetőségeket elszalasztják, a legrövidebb esetben is hosszú-hosszú napok telnek el amire a terhelt csomaghoz juthat, amit abban a ruhában várhat meg, amiben bevitték.

Az előzetes letartóztatás tartama (röviden)

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

Az előzetes letartóztatás végrehajtása (röviden)

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, 30 napi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható, ami 30 nappal szükség esetén meghosszabbítható.

Az előzetes letartóztatás megszűnik (röviden)

Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Ha őrizetbe vették a hozzátartozóját, vagy attól tart, hogy Önt akarják őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni, időben forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet biztosítanak Önnek a büntetőeljárások minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és kezdjék meg a védekezést!

Bűncselekmény elkövetésével elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg arról mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics &Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Beismerjem vagy harcoljak? Amíg lehet tagadja bűnösségét!

Amikor valakit előállítanak a rendőrségen, vagy gyanúsítottként idézést kap, azonnal megfordul a fejében, hogy előzetes letartóztatásba fogják helyezni, ha nem működik együtt a rendőrséggel, ha nem mondja azt amit hallani szeretnének. Ebben az esetben gondolhatja úgy, ha beismerem valószínű szabadon távozhatok, azután majd lesz valahogy. Ha beismeri a cselekmény elkövetését, akkor a bíróság garantáltan elítéli. Miután a kihallgatása során bűnösnek vallja magát, elismeri a bűncselekmény elkövetését, nagyon kevés tehető az Ön érdekében. Amit mond, vagy amit a hatóság rendelkezésére bocsájt, később szabadon felhasználható Önnel szemben a büntetőeljárás során, de akár polgári perben is. Az, hogy bűnösnek vallja magát a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldásnak tűnhet, de HA NEM KÖVETTE EL A CSELEKMÉNYT nem az! NE VALLJA MAGÁT BŰNÖSNEK!

Ha úgy gondolja, hogy bűnös, akkor se ismerje el a cselekmény elkövetését azelőtt, hogy értékelte volna az összes jogi lehetőségét.

Sikerrel tagadhatja a bűncselekmény elkövetését abban az esetben is, ha ténylegesen elkövette azt. Az ügyészségnek kétséget kizáróan bizonyítani kell tudnia a bűnösségét minden esetben. Ha nem állnak megfelelő bizonyítékok rendelkezésre a bűnösségének bizonyítására, vagy a bizonyítékok ellenére Önnek jól felépített, életszerű, megdönthetetlen védekezése van, akkor a bíróság az Ön felmentésével zárja le az eljárást.

Abban az esetben, ha az ügyészség kétséget kizáróan tudja bizonyítani a bűnösségét, és nincs lehetőség a történtek elfogadható magyarázatára, akkor Ön akkor jár a legjobban, ha a cselekményt elismeri, és minden erejével a várható büntetés csökkentésére koncentrál.

Mielőtt eldönti, hogy mit válaszol arra a kérdésre, hogy a bűncselekmény elkövetését beismeri-e, Önnek tisztában kell lennie a bűncselekmény büntetési tételével, azzal, hogy egy elhibázott vallomás vezethet akár ahhoz, hogy a bűncselekményét súlyosabban minősüljön, a várható büntetése növekedjen.

Amikor bűncselekmény elkövetésével vádolják, mielőtt bármit is mondana, Önnek tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező védőügyvédre van szüksége, aki értékeli az esetét és a lehetőségeket, aki őszinte választ ad a kérdéseire.

Ne tegyen vallomást, amíg nem kérte ki szakemberrel tanácsát.

Előbb velünk beszéljen, csak azután a rendőrökkel!

Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Gyanúsítotti Kihallgatás? Ne tegyen vallomást! Ne beszéljen a rendőrséggel!

A rendőrségi kihallgatás nem az az élmény amit mindenáron fel akarnánk venni a bakancslistánkra. De ha már ebben a cipőben járunk nem árt a kihallgatás előtt felkészülni arra, hogy mi várhat minket.

Vallomás előtt ismerje meg a jogait

Ha a rendőrség, vagy más nyomozóhatóság vizsgálója ki szeretné Önt hallgatni, azt legtöbbször azért teszi, mert bűnügyi nyomozást folytat, és kézre akarja keríteni az elkövetőt. Az Ön érdeke, hogy ne beszéljen a rendőrséggel, ne működjön együtt, hacsak nem a bűncselekmény áldozata. Ha Önt gyanúsítottként hallgatják ki, akkor legyen tisztában a jogaival.

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Minden, amit a terhelt mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható ellene a büntetőeljárásban. [Be.117.§ (2) bek.]

Ha egy rendőr váratlanul odalép Önhöz és intézkedés alá vonja, akkor a rendőr minden esetben köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Kérdezze meg, hogy az intézkedés végeztével szabadon távozhat-e. Ha azt a választ kapja, hogy nem, akkor tekintse magát gyanúsítottnak. Ha Ön fogvatartott, akkor a rendőrségnek biztosítania kell, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve ha ezzel az intézkedés célját nem veszélyezteti. [1994. évi XXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése]

Értesítse ügyvédjét. Ha nincs ügyvédje, értesítse hozzátartozóját, és kérje meg, bízzon meg a védelmével olyan büntetőjogra szakosodott ügyvédet, aki képes megküzdeni a jogaiért.

Ha ki akarják hallgatni, mielőtt az ügyvéd megérkezne, ne tegyen vallomást. Éljen panasszal a gyanúsítás tényével szemben, és ne tegyen vallomást.

Ha tisztában van a jogaival, és nem beszél a rendőrséggel, ha nem tesz vallomást, lehetőséget biztosít a védőügyvédnek arra, hogy hatékony védekezést dolgozzon ki az Ön védelme érdekében.

Miért ne beszéljen a rendőrséggel?

Ha kihallgatáson kívül beszélgetésbe elegyedik egy rendőrrel, olyan információkhoz juttathatja akaratlanul is a rendőrséget, ami megkönnyíti a nyomozást, segíthet bizonyítani a bűnösségét. Még akkor is, ha azt gondolja, hogy csak olyan dolgokról beszél, amik az ügy szempontjából lényegtelen, még akkor is az a legjobb, ha csendben marad és nem beszél. A rendőrökkel való beszélgetés nem segít.

Ha úgy dönt, hogy vallomást tesz tudnia kell, hogy:

Kihallgatási taktika

A kihallgatás célja egyetlen egy dolog: bizonyítani a bűnösségét. Ha gyanúsítottként ki akarják hallgatni ne mondjon semmit amíg nincs jelen az ügyvédje. Ha az ügyvéd nem tud megjelenni egyszerűen ne mondjon semmit.

Ismerjen meg néhány a rendőrség által használt kihallgatási taktikát:

Feszültségkeltés

Miért a rendőrségen, és miért nem otthon hallgatják ki? Mert a rendőrség légköre önmagában alkalmas nyomásgyakorlásra. A rendőrség épülete nyomasztóan hat a gyanúsítottra, a hivatali helyiség a törvény erejének, a rendőrség mindenhatóságának a benyomását kelti. A kihallgatott személyben – az idézéssel és a kihallgatás helyszínével - keltett felszültséget tovább növelik azzal, hogy a kihallgatás előtt bizonytalan ideig megváratják. A várakozás hatására az idézett személy könnyen idegessé válhat, emiatt nehezebben gondolkodik, óvatlanná válik. Ha feszültség hatása alatt beszél, olyan információkhoz juttathatja a rendőrséget, amit más módon nem lettek volna képesek megszerezni.

Jóindulat illúziója

A kihallgatást végző személy már az Ön fogadását, és a kihallgató szobába kísérését is megpróbálja arra felhasználni, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki, megpróbálja elnyerni a bizalmát, amelyet megpróbál mélyíteni a kihallgatás során. Régen rájöttek a rendőrök arra, hogy a katonás, kimért, lekezelő, vagy erőszakos stílus nem célravezető. Ezzel szemben, ha a kihallgatást végző személy udvariasnak, jóindulatúnak, segítőkésznek mutatja magát, abban az esetben rengeteg információt kinyerhet a kihallgatott személyből. A segítőkész magatartás bizalmat ébreszt a feszült idegállapotban lévő gyanúsítottban, aki - úgy érzi, hogy szerencséje van, jó helyre került, itt még segíthetnek is neki, - bizalommal válaszol és elkezd beszélni. Ne ébresszen Önben rokonszenvet a kihallgató viselkedése, mert ez csak a taktika része. A rendőr nem a barátja. Egyedüli célja a bűncselekmény, és az Ön bűnösségének a bizonyítása.

Várható, hogy a kihallgatást vezető, a személyes adatainak a felvétele során megpróbál kötetlen beszélgetést kezdeményezni, amely során próbálja felmérni családi körülményeit, munkáját, kapcsolatait, próbál ráhangolódni Önre. Ne beszélgessen!

A felkészült kihallgató a kihallgatás, információszerzés kulcsa

A felkészült kihallgató a feszültségkeltést, majd a személyes kapcsolat kialakítását követően a kihallgatás során megkéri a kihallgatott személyt, hogy idézze fel az eseményeket és önállóan mondja el a történteket az elejétől a végéig. Aki ezen a ponton együttműködik, az nagyon sok olyan információt adhat át, amiről a nyomozó hatóságnak korábban tudomása nem volt, egyben ötleteket ad a későbbi kérdések feltevésére. 

A kihallgató, mint ahogyan korábban, itt is empatikusan, megnyerően fog viselkedni, némileg próbálja oldani a várakozás során – szándékosan - felhalmozott feszültséget, amitől még szimpatikusabbnak tűnik majd. Miután a kihallgatott személy jót sztorizott, jönnek majd a nyitott kérdések, amelyekre nehéz egy-két szavas választ adni. Minden apróságnak tűnő részletet meg fog kérdezni. 

A kihallgatott nem tudja, hogy a cselekmény szempontjából melyek lehetnek a fontos részletek, de ezekből a kérdésekből bőséges információhoz jutnak, a további nyomozáshoz. Ha a tömérdek kérdésre adott válaszokból tetten lehet érni a gyanúsítottat, hogy akár lényegtelen kérdések esetében elferdíti a valóságot, úgy könnyen megkérdőjelezhető a teljes vallomásának a hitelessége, gyengül a védekezése.

Gyanúsítottként úgy lehet védekezni a felkészült kihallgatóval szemben, hogy nem beszélget, kérdésekre nem válaszol, nem tesz vallomást.

Megtévesztés - Átverés - Szemfényvesztés | félrevezetés a kihallgatás során

Ha nincs Ön mellett tapasztalt ügyvéd, tisztában kell lennie azzal, hogy a rendőrök akár valótlan információkra hivatkozással (a szükséges adatoknak már a birtokában vagyunk, nem tud újat mondani nekünk, terhelő vallomás van Ön ellen, stb.), vagy akár másik rendőrrel folytatott színlelt beszélgetéssel – amelynek Ön fültanúja –, vagy más csalárd módon megpróbálhatják rávenni arra, hogy vallomást tegyen. A legegyszerűbb, és jól működő átverés, amikor a kihallgató megkérdezi a gyanúsítottat, hogy kíván-e vallomást tenni. Amikor a gyanúsított kijelenti, hogy nem tesz vallomást, a kihallgató megkérdezi tőle, hogy kérdésekre válaszol-e. Sajnos erre a kérdésre sokan igennel válaszolnak, ha nem áll mellettük ügyvéd a kihallgatáson. Ne válaszoljon a kérdésekre.

Csak személyazonosságát igazolja a kihallgatás során

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, de személyazonosságára vonatkozó kérdésekre válaszolnia kell. Ezek a gyanúsított neve, születési neve, korábbi neve, születési ideje és helye, anyja neve, lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, az értesítési címe, az állampolgársága. Tegyen panaszt a gyanúsítás tényével szemben és jelentse ki, hogy nem kíván vallomást tenni. Ha kijelentette, hogy nem tesz vallomást, további kérdés Önhöz nem intézhető. Ha tovább próbálják kérdezni ismételten hivatkozzon arra, hogy nem tesz vallomást. A kihallgatás végeztével olvassa át a jegyzőkönyvet, és kérjen belőle másolatot. Ne higgye el, ha azt állítják, hogy nem kaphat, vagy, hogy csak később tudják átadni Önnek. Ragaszkodjon hozzá!

2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

  1. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer
    a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
    b) a bűnügyi nyilvántartásokból
    áll.

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

  1. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:
    a) a bűntettesek nyilvántartása,
    b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
    c) a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és
    d) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.
    e)
  2. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.

(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

  1. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. alapján nem mentesült.
  2. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
    a) a kapcsolati kódot;
    b)
    c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított
    ca) bűncselekmény megnevezését,
    cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
    cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,
    cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
    ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
    cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
    stb..
  3. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

  1. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
    a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
    b) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,
    c) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
    d) akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint
    e) akit az ügyész megrovásban részesített.
  2. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
    a) ha a büntetés határozott tartamú,
    aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
    ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy
    b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig
    kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított öt évig kell nyilvántartani.

(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b)
kell nyilvántartani.

(4) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.

  1. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén
    a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig
    kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított három évig kell nyilvántartani.

(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.

  1. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat
    a) megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,
    b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,
    c) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,
    d) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
    e) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
    f) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől
    számított három évig kell nyilvántartani.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

  1. § (1) A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult.
    (2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
    a) akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,
    b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá
    c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.
  2. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)-e) és i) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.

(7) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

  1. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
    a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
    b) a nyomozás megszüntetéséig vagy
    c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás vagy eljárás felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig
    kell nyilvántartani.

A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása

30/A. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.

30/B. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

30/D. § (7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
a) kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.

30/E. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni -, akkor a 76. § (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén számos problémát vethet fel. Élettársak voltunk? Ha igen mikor kezdődik és mikor ér véget az élettársi kapcsolat? Mekkora az a vagyon amit meg kell osztanunk? Milyen arányban, és hogyan? Ki maradhat az utolsó közösen lakott ingatlanban?  Hogyan kell számolni az egyéni vállalkozás vagyonával, vagy a lízingelt autóval? Van az élettársaknak különvagyona? A kérdések itt nem érnek véget. Ha tisztában szeretne lenni a helyzetével, lehetőségeivel Kérjen időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt családjogi ügyvédtől.

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén

Az élettársak közötti vagyoni viták rendezésének rövid lényege a következő:

Azért sokkal bonyolultabb az élettársak által közösen szerzett vagyon megosztása, mivel az élettársak önálló vagyonszerzők. Az önálló vagyonszerzésre tekintettel az élettársak egymás tartozásaiért nem felelnek. Az egyik fél szerzése nincs hatással a másik fél szerzésére.

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A vagyonszaporulat meglétét annak kell bizonyítania, aki a megosztást követeli. A vagyonszaporulathoz nem tartozik hozzá az a vagyoni elem, ami házastársak esetében különvagyonnak minősülne. A különvagyont viszont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.

Az élettársak a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködésük arányában igényelhetnek részesedés. A részesedésben való közreműködés arányának megállapítása bizonyítási kérdés, amelynél figyelembe veszi a bíróság még a háztartásban, az élettársi közösségre tekintettel végzett munkát is.

Amennyiben a bizonyítás felvételét követően nem lehet megállapítani a felek szerzésben való közreműködését, úgy azt egyenlőnek kell tekinteni.

Mit tegyen, ha meg szeretné osztani az életközösség alatt keletkezett vagyont?

Először készítsen egy nagyon részletes vagyonmérleget, amelyben meg kell jelölni a felek különvagyonát, illetve a vagyonszaporulatot.

Ezt követően forduljon az élettársak vagyonmegosztásában valóban jártas ügyvédhez. Konzultáció során meg tudják állapítani a szerzésben való közreműködés arányát. Az arány megállapításánál figyelembe kell venni a felek valamennyi, az életközösség alatt szerzett jövedelmét, a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát, mint ahogyan az élettárs vállalkozásában végzett munka értékét is.

Az élettársak vagyoni viszonyának rendezése körében gyakorlatlan kezek nagy kár okozására képesek, már akkor is, ha csak a perrel kapcsolatban felmerülő költségeket nézzük.

A vagyonjogban jártas családjogi ügyvéd pontos, részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást képes önnek adni. Ön a helyzetének, a tárgyalási pozíciójának pontos ismeretében tud arról dönteni, hogy elfogadja-e volt élettársa ajánlatát, vagy jobban jár a peres eljárással.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát.

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén - dr. Vidákovics Béla Zsolt

Bíróság illetékesség kereső

Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram