A babaváró hitel válás esetén minden esetben elveszíti a kamattámogatását – akkor is, ha a vállalt gyermekek időközben megszülettek. Ami a gyermekvállalás teljesítésétől függ, az nem a kamattámogatás megmaradása, hanem az, hogy kell-e egy összegben, 120 napon belül kamatot vagy kamattámogatást visszafizetni. Vagyis ez a különbségtétel dönti el, hogy a válás néhány ezer forintos havi többletet vagy több milliós egyszeri terhet jelent-e.

Az alábbiakban ezért a hatályos jogszabályszöveg alapján, szakaszhivatkozásokkal vesszük végig, mit jelent a babaváró hitel válás esetén: milyen határidők kötik a feleket, és milyen mentesülési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Babaváró hitel válás esetén: mi történik a kölcsönnel?

A házasság felbontásáról vagy érvénytelenné nyilvánításáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő törlesztési esedékesség napjától a kamattámogatás megszűnik, és a volt házastársak ügyleti kamatot kezdenek fizetni [Babaváró r. 16. § (1) bek.; a hatályos szöveget a 406/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet állapította meg, hatályos 2023. szeptember 1-jétől]. Ugyanakkor a hitelszerződést nem mondják fel, az továbbra is él, csak drágábbá válik. Ezenkívül – de kizárólag akkor, ha a felek a válásig nem teljesítették a gyermekvállalási feltételt – egy összegben, 120 napon belül fizetési kötelezettség is keletkezik [16. § (2) bek.].

A gyakorlatban tehát két, egymástól független következménnyel kell számolni: a havi törlesztőrészlet emelkedésével és – bizonyos esetben – az egyösszegű megfizetési kötelezettséggel. Az alábbi táblázat a tipikus tényállásokat foglalja össze.

Tipikus tényállások a babaváró hitel válás esetén

Ezért a táblázat első két sorának különbsége adja a babaváró hitel válás esetén felmerülő legfontosabb stratégiai szempontot: ha a várandósság 12. hete a bontóítélet jogerőre emelkedéséig betöltésre kerül, a több milliós egyösszegű fizetési kötelezettség elkerülhető. Ez a bontóper ütemezésénél is figyelembe vehető szempont.

Mennyit kell egy összegben megfizetni válás esetén?

A babaváró hitel válás esetén fizetendő összeg nem egyszerűen „az addigi kamattámogatás", hanem két érték közül a magasabbik. A jogszabály a folyósított teljes kölcsönösszegre vetített, jegybanki alapkamat + 3 százalékpont mértékű, a folyósítástól a kamattámogatás megszűnéséig számolt kamatot rendeli megfizetni – vagy ha az addig igénybe vett kamattámogatás összege magasabb, akkor azt kell visszafizetni [Babaváró r. 16. § (2) bek.; azonos szerkezetű szabály a válástól független esetekre: 15. § (1) és (1a) bek., amelyeket a 388/2024. (XII. 11.) Korm. rendelet állapított meg, hatályos 2025. január 10-től].

• Vetítési alap: a kölcsönszerződés szerint folyósított kölcsönösszeg – nem a fennálló tőketartozás.
• Kamatmérték: a kamattámogatás megszűnése időpontjában hatályos jegybanki alapkamat + 3 százalékpont. 2026. július 22-től a jegybanki alapkamat 5,75%, tehát a képlet szerinti mérték jelenleg 8,75%.
• Időszak: a folyósítás napjától a kamattámogatás megszűnéséig.
• Korrekció: ha az addig igénybe vett kamattámogatás ennél magasabb, azt kell visszafizetni.
• Határidő: a házasság jogerős felbontásától vagy érvénytelenné nyilvánításától számított 120 nap, egy összegben, a hitelintézet útján.

Emellett a kamattámogatás megszűnése után fizetendő ügyleti kamat sem szabad piaci kamat: a jogszabály felső korlátot szab. A mérték nem haladhatja meg az ÁKK Zrt. által közzétett 5 éves állampapír-átlaghozam 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értékét [15. § (10) bek., alkalmazandó a 16. § (1) bekezdése útján]. A havi törlesztőrészletre vonatkozó 51 000 forintos plafon viszont csak a kamattámogatás időszaka alatt él [11. § (3) bek.], így az a válás után nem védi tovább az adósokat.

Meddig lehet még teljesíteni a gyermekvállalást?

Az ötéves gyermekvállalási határidő több lépésben meghosszabbodott. A hatályos szabály szerint akinél az ötéves határidő 2024. július 1. és 2026. október 31. között járt vagy járna le, annál a határidő 2026. november 1. napjáig meghosszabbodik – automatikusan, külön kérelem nélkül [Babaváró r. 38. §, amelyet a 101/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a állapított meg, hatályos 2026. június 30-tól]. A hosszabbítás nemcsak a gyermekvállalási határidőre, hanem a 15. § (1) bekezdés a) pontjában, (2), (6) és (9) bekezdésében, valamint a 16. § (6) bekezdésében szereplő ötéves határidőkre is kiterjed.

A babaváró hitel válás esetén ennek a határidőnek külön jelentősége van: ha a várandósság 12. hete a bontóítélet jogerőre emelkedéséig betöltésre kerül, a 16. § (2) bekezdése szerinti egyösszegű fizetési kötelezettség nem áll be. Végül egy fontos pontosítás: a feltétel nem a gyermek megszületése, hanem az, hogy a magzat a határidőn belül betöltse a várandósság 12. hetét – illetve örökbefogadás esetén az azt engedélyező határozat véglegessé váljon [14. § (1) bek. a)–b) pont]. Az is elegendő, ha a várandósság már a kölcsönkérelem benyújtásakor fennállt.

Mikor lehet mentesülni a fizetési kötelezettség alól?

A jogszabály méltányossági felmentést tesz lehetővé: a kormányhivatal hatósági eljárásban felmenthet a kamat megfizetése, a kamattámogatás visszafizetése és a kamattámogatás jövőbeni megszűnése alól is [Babaváró r. 17. § (1) bek., amelyet a 388/2024. (XII. 11.) Korm. rendelet 20. §-a állapított meg, hatályos 2025. január 10-től]. A kérelmet a kölcsön folyósításától a kamattámogatás megszűnését követő 90. napig kell benyújtani.

A babaváró hitel válás esetén ez a lehetőség gyakran kimarad a számításból. Ugyanakkor a méltányossági kérelmet a 15. § szerinti esetekben főszabály szerint a két támogatott személynek együttesen kell előterjesztenie, ami elmérgesedett viszony mellett önmagában is nehézséget okozhat – ezért érdemes ezt a kérdést már a bontóperi megállapodásba beépíteni.

Ki fizeti a babaváró hitelt válás esetén?

A babaváró hitel válás esetén sem szűnik meg, és a bank felé mindkét volt házastárs adóstársként helytáll: a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség több kötelezett esetén egyetemleges, így a hitelintézet a teljes tartozást bármelyik féltől követelheti [Ptk. 6:29. § (1) bek.]. A felek egymás közötti (belső) jogviszonyában viszont szabadon megállapodhatnak arról, hogy a törlesztés kit és milyen arányban terhel; a válás nem szünteti meg és nem osztja meg automatikusan az egyetemleges helytállást.

Emellett a babaváró kölcsönből eredő tartozás a házassági vagyonközösség fennállása alatt keletkezett közös tartozásnak minősül, amelyet a közös vagyon megosztása során kell elszámolni [Ptk. 4:37. §, 4:39. §, 4:59. §]. A gyakorlatban ezért a vagyonmegosztási megállapodásban célszerű kifejezetten rendezni:

• a fennmaradó tőketartozás viselésének arányát és a megtérítési igényt;
• a 16. § (2) bekezdése szerinti egyösszegű fizetési kötelezettség megosztását;
• a hitelintézet felé fennálló, 30 napos bejelentési kötelezettség teljesítését;
• a 17. § szerinti méltányossági kérelem együttes benyújtására vonatkozó együttműködési kötelezettséget;
• az esetleges adósságátvállalást vagy végtörlesztést és annak forrását.

Megállapodás hiányában viszont a kérdésben – a házassági vagyonjogi per keretében – a bíróság dönt. A tovább törlesztett babaváró kölcsön ráadásul a hitelképességet is befolyásolja: egy későbbi lakáshitelnél a bank a havi törlesztőrészletet a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató számításánál figyelembe veszi.

Újraházasodás: visszaszerezhető-e a kamattámogatás?

Igen, több úton is – de mindegyiknek külön feltételei vannak. A babaváró hitel válás esetén elvesztett kamattámogatása tehát nem feltétlenül végleges. Az új házastársnak azonban minden esetben meg kell felelnie a Babaváró r. 4. § (1) bekezdés a), b) és d)–f) pontjában foglalt feltételeknek (életkor, magyarországi lakcím, büntetlen előélet, köztartozás-mentesség, állampolgárság vagy tartózkodási jogosultság).

Továbbá az új házasságból született gyermekek után a gyermekvállalási támogatás is érvényesíthető: a második gyermek után a fennálló kölcsöntartozás 30%-a, a harmadik (vagy további) gyermek után a teljes fennmaradó kölcsöntartozás minősül vissza nem térítendő támogatásnak [19. § (1) bek. a)–b) pont]. Ilyenkor a közös háztartásban élést csak annál a támogatott személynél kell vizsgálni, aki a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó szülője [2. § (1a) bek.].

Milyen határidők kötik a feleket a bontóítélet után?

A babaváró hitel válás esetén több, egymástól független határidő indul, és ezek elmulasztása önálló jogkövetkezménnyel jár. A legrövidebb – a hitelintézet felé fennálló bejelentési kötelezettség – mindössze 30 nap, és a jogerős bírósági határozat másolatának megküldését is magában foglalja.

Végül, ha a fizetési kötelezettséget önként nem teljesítik, a hitelintézet az ügy iratait megküldi a Magyar Államkincstárnak, amely hivatalból megindítja az eljárást a megfizetésre kötelezés iránt; ezt követően az állami kezesség beváltására kerülhet sor [12. §].

A babaváró hitel feltételei 2026-ban

A babaváró hitel válás esetén alkalmazandó szabályok megértéséhez érdemes ismerni a konstrukció alapfeltételeit is. Ezek 2024 és 2025 folyamán több ponton szigorodtak, ezért a korábbi és az újabb szerződések eltérő szabályok szerint működnek. Az alábbi táblázat a jelenleg hatályos, új igénylésre irányadó értékeket tartalmazza.

A konstrukció hivatalos, közérthető összefoglalója a Kormány családtámogatási portálján is elérhető. További kizáró okok: magyarországi lakcím hiánya, a mellékletben felsorolt bűncselekmény miatti, még fennálló büntetett előélet, a KHR-ben nyilvántartott tartozás, valamint a jogszabályi értékhatárt meghaladó köztartozás [4. § (1) bek. b), d), e), h) pont].

Babaváró hitel válás esetén: forduljon tapasztalt ügyvédhez

A babaváró hitel válás esetén a bontóper egyik legnagyobb pénzügyi tétele lehet: egy 11 millió forintos kölcsönnél az egyösszegű fizetési kötelezettség több millió forintot is kitehet, a havi törlesztőrészlet pedig a kamattámogatás megszűnésével jelentősen megemelkedik. A határidők rövidek, a méltányossági kérelem pedig többnyire a volt házastársak együttes fellépését igényli.

Ezért ha a felek a bontóperi egyezségben vagy a vagyonmegosztási megállapodásban idejében rendezik ezeket a kérdéseket, a veszteség számottevően csökkenthető. Ebben nyújt segítséget a bontóperekben jártas válóperes ügyvéd, aki átlátja a jogszabályi lehetőségeket és a banki gyakorlatot is. Kapcsolódó cikkünk: CSOK válás esetén.

Gyakori kérdések

---

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. augusztus 2. | Hatályos jogállapot: 2026. augusztus 2. | A cikk általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak. Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd (KASZ:36071361).

50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenzezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.

(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.

113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább hatszázötven, legfeljebb hatvanötezer forintban kell meghatározni.

(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén
a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy
b) szabadságvesztésre
kell átváltoztatni.

(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.

(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.

Ha egy házasság véget ér, akkor nem csupán a gyermekek felügyeleti joga és a közös vagyon sorsa felől kell megállapodniuk a feleknek. Hanem az adósságokat is meg kell osztaniuk.

Mivel a családok jelentős része a közös otthon megvásárlásához jelzáloghitelt, államilag támogatott kölcsönt vagy kedvezményt vesz igénybe, a válás nagyon sokszor hitel megosztást is jelent. Az pontosan szabályozva van, hogy az állami támogatásokat mikor és kinek kell visszafizetnie.

Hogy ebből ki milyen részt vállal, abban a párnak kell megállapodnia, ahogyan a felvett hitelekről és más vagyonelemekről is. 

Mi számít közös tartozásnak?

Ahogyan házastársi közös vagyon és házastársi különvagyon, úgy közös tartozás és külön tartozás is létezik. A szabályok is hasonlóak, hiszen a pozitív és a negatív vagyonelemek elosztása ugyanúgy történik, a válásnak hitel és értékek szintjén is meg kell történnie.

Ez azt jelenti, hogy a vagyonközösség létrejötte után felvett hitelek, akkor is, ha csak az egyik fél szerepel adósként a szerződésekben, közös tartozásként jelennek meg. Hiszen a kölcsönből vásárolt ingóságok vagy ingatlanok a közös vagyont gyarapítják. Az pedig természetes, hogy a közösen felvett hitel és a házaspárként lehívott állami kedvezmények visszafizetése közös felelősség. Akkor is, ha időközben a házasság és ezzel a vagyonközösség felbomlik. 

Mi NEM számít közös tartozásnak?

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a vagyonközösség előtt keletkezett adósság nem közös. Hanem azt terheli, aki a kölcsönt felvette, vagyis a válás hitel szempontjából nem lényeges.

Fontos azonban leszögezni, hogy a vagyonközösség a házasságkötés előtt is létrejöhet. Ha tehát a pár évekig együtt él, egy háztartásban, vagyoni és érzelmi közösségben, akkor az ebben az időszakban keletkező vagyonelemek (pozitív és negatív) is közösek. Ugyanakkor minden olyan tartozás, ami a vagyonközösség előtt keletkezett, külön tartozásnak számít. A külön tartozás nem hajtható be a házastárson, sem az együttélés alatt, sem utána. 

Vannak olyan speciális helyzetek is, melyek mentesíthetnek a fizetés alól. Nem kell visszafizetni azt a hitelt, melyet az egyik fél a másik bevonása, tudta nélkül vett fel, és a beleegyezést vélelmezni sem lehet. Amennyiben ez bizonyítható, a vétlen fél mentesül a közös vagyon terhére felvett tartozás alól.

Szintén speciális eset, amikor valaki a különvagyona terhére igényel hitelt és arra is fordítja azt. Ilyen lehet például egy olyan ingatlanra felvett kölcsön, melyet ajándékozás révén szerzett.

A vagyonjogi megállapodás is mentesítheti az egyik felet a fizetési kötelezettség alól, ha ez áll a szerződésben. Gyakori ez a megoldás, amikor a házaspár egyik tagja negatív KHR listás, vagyis nem kaphat hitelt, ilyenkor a megállapodás birtokában a másik fél eladósodhat egyedül is. 

Amikor a hitel a különvagyon része, akkor azt a házastárson, akár meglévő, akár felbontott házasságról van szó, nem hajtható be az összeg. 

A közös tartozás megosztása váláskor

A jellemző azonban az, hogy a házaspárok közösen vesznek fel hitelt, így a házastársi közös vagyont terheli annak visszatérítése. Ilyenkor a válás elkerülhetetlenül hitel megosztást is jelent. Amennyiben a házasság hamarabb felbomlik, mint a hitel futamideje lejár, meg kell oldani a kölcsön törlesztését.

Erre többféle megoldás létezik, melyek közül a tartozás nagysága, a felek anyagi helyzete és a bankkal kötött szerződés alapján kell kiválasztani a legkevésbé megterhelőt. 

Ez utóbbi, a bankkal kötött kölcsönszerződés a legfontosabb elem. Az ebben foglaltak akár korlátozhatják is a felek megállapodását. A leglogikusabb és legegyszerűbb lépés ugyanis a hitel előtörlesztése, amit még házasként megtesznek a felek, majd a megmaradó vagyont a bontóperben elosztják.

Ám sok esetben a végtörlesztés feltételei cseppet sem kedvezőek, vagy csak bizonyos időpontokban (5 éves fordulónál) lehet jól kijönni így egy hitelből. Ennek felmérését, a banki szerződés áttekintését érdemes szakemberre bízni, hiszen a válás hitel felvétele után bonyolultabbá válik.

Amennyiben a végtörlesztés a válás beadása előtt nem lehetséges, akár anyagi, akár adminisztratív okok miatt, akkor a hitel átvállalása is megoldás lehet. Egy ingatlan kölcsön esetén például az a fél, aki továbbra is a lakásban lakik majd, egyedüli adósként maradhat a kölcsönben.

Ennek részleteit azonban nem elég átbeszélni. A megegyezést minden esetben írásban kell rögzíteni, mivel ezt a bank és a bíróság is kérheti. A megegyezésben az elszámolásnak és a további törlesztés részletes leírásának is szerepelnie kell. Aki biztosra akar menni az bontóperekben jártas ügyvédet bíz meg a dokumentum megszerkesztésével. Így a további viták elkerülhetőek. 

Gyakori az is, hogy a válás hitel birtokában kell megtörténjen, mert egyik fél sem tudja előtörleszteni vagy átvállalni a kölcsönt. Ilyenkor az a fura helyzet is előállhat, hogy bár már rég nincs közös élete a párnak, közös hitele továbbra is van.

A közös törlesztés részleteit is érdemes írásos megállapodásban rendezni, hogy a hitel válás után se okozzon problémát. 

Babaváró hitel és CSOK hitel válás esetén

Figyelem: a támogatásokra vonatkozó rész felülvizsgálat alatt áll

A közös adósság megosztásáról szóló általános tájékoztatás változatlanul irányadó. Az otthonteremtési támogatásokra vonatkozó részek azonban a 2023. december 31-én kifutott CSOK szabályain alapulnak; a CSOK Plusz és a Babaváró hatályos feltételei ettől eltérnek.

Az oldal frissítése folyamatban van. Konkrét ügyben kérjen konzultációs időpontot.

A babaváró hitelt csak házaspárok vehetik fel, akik vállalják, hogy 5 éven belül megszületik közös gyermekük. A kölcsön kedvezményes, ami azt jelenti, hogy az állam átvállalja a kamatok egy részét.

Ez a házasság felbomlása esetén már nem jár tovább, így a hitel piaci alapúvá válik. Kivéve, ha a gyermek(ek) megszülettek a válás kimondása előtt. Ha a vállalt gyermekek megszülettek, akkor a válás hitel nélkül zajlik le, hiszen a tőketartozás is megszűnik. (Bővebben Babaváró hitel válás esetén)

A CSOK esetén kicsit bonyolultabb a helyzet. Ha a CSOK-ot felveszi egy házaspár, vállalják, hogy 4-8 vagy épp 10 éven belül a gyermekekkel együtt, a támogatás és esetleges kedvezményes hitel segítségével megvásárolt, felújított vagy kibővített ingatlanban fognak lakni még legalább 10 évig.

Ezt a vállalást nem tudják teljesíteni, ha elválnak. Ahogyan a babaváró hitelnél, úgy a CSOK esetén is lényeges szempont, hogy a vállalt gyermekek megszülettek-e avagy sem. (Bővebben: CSOK válás esetén)

Ha a bevállalt gyerekek nem születtek meg, akkor a felvett támogatást plusz a büntető kamatot vissza kell fizetni az államkasszába. Ez jelentős összeg lehet.

Ha három gyermeket vállaltak, és ebből meg is született egy vagy kettő, akkor ezen gyerekek után járó támogatás összegét levonják. Ilyenkor a fennmaradó összeg válik tartozássá, természetesen kamatokkal együtt. Ráadásul a bontópert követő 60 napon belül, egyösszegben kell törleszteni...

Fontos megjegyezni, hogy ezek mindig közös tartozások. Vagyis mindkét félnek helyt kell állnia a NAV felé, ugyanis ez a hatóság hajtja be az így keletkező tartozásokat.

Mentesül a visszafizetés alól az a pár, ahol megszülettek a vállalt gyermekek. Plusz a támogatással vásárolt ingatlanban is maradnak, hiszen a CSOK feltétele az is, hogy a gyerekek életvitelszerűen ott éljenek.

Ha eladják a CSOK-kal vett ingatlant a válás során, és nem teljesül ez a feltétel, akkor vissza kell fizetni a támogatást. Ilyenkor olyan arányban kell hozzájárulniuk a feleknek a visszatérítéshez, amilyen arányban az eladott ingatlan árából részesültek. 

Összefoglalva

Jól látható a fent leírtakból, hogy a válás hitel esetén nagy körültekintést kíván. Csak a szabályok és a megkötött szerződések ismeretében lehet kellemetlen meglepetésektől és anyagi veszteségtől mentesen végigvinni.

Ehhez elengedhetetlen egy jogász szakértő közreműködése, aki az iratok áttekintése után fel tudja vázolni a lehetséges utakat a feleknek, hogy azok, saját lehetőségeiket számba véve, dönteni tudjanak.

A magyar családok jelentős részének legnagyobb vagyontárgya az az ingatlan, amiben élnek. Éppen ezért, ha megromlik a viszony, felmerül a válás, a közös ingatlan sorsa mindig fókuszba kerül. Cikkünkben igyekszünk körüljárni a lehetőségeket, gyakori kérdéseket és a vonatkozó rendelkezéseket. 

Együtt nem megy, hogy lesz külön?

A válás amellett, hogy érzelmileg megterhelő, adminisztratív feladatokkal jár és a feleknek újra kell tervezniük az életüket. Ennek alapja a vagyonmegosztás, hiszen tervet kovácsolni a kiindulópont nélkül nem lehet. Jó esetben az egykori szerelmesek ma is képesek értelmes párbeszédre, és meg tudnak egyezni abban, hogy ki milyen terhekkel és vagyonnal kezdheti meg külön életét.

A lehetőségek feltérképezésében nagy segítség lehet egy külső szakember. Például egy bontóperekben jártas ügyvéd, aki a szabályok ismeretével és a párbeszéd moderálásával gyorsabbá és konfliktusmentesebbé teheti ezt a nehéz folyamatot. Erről itt írtunk részletesen: Vagyonmegosztás válás esetén.

Közös lakás, közös vagyon, de ki lakik majd benn?

Gyakori félelme a válófélben lévő feleknek, hogy nem lesz hol lakniuk, mivel a család otthona a másik fél nevén van. Ez azonban a házasság alatt vásárolt ingatlan esetén nem releváns. A jog ugyanis az életközösség során szerzett vagyontárgyakat, legyen szó ingó vagy ingatlan vagyonról, alapesetben közös vagyonnak tekinti.

Vagyis a válás közös ingatlan esetén erre a lakott lakásra, házra is kiterjeszti a vagyonmegosztást. Aki tehát évtizedekig nevelt gyermeket, vezetett háztartást és biztosított hátteret társa számára, az akkor sem lesz nincstelen, ha a házasság alatt szerzett értékek mind a másik fél nevén vannak. Hogy pontosan mi számít közös vagyonnak és mi az, ami a felek külön vagyona, arról részletesen írtunk: házastársi közös vagyon.

Mi lesz az ingatlannal közös gyermek esetén?

A közös vagyon részét képező lakás, amellett, hogy gyakran a legnagyobb értéke a párnak, a család otthona is. Tehát a tulajdon mellett a használatról is meg kell egyezni egy bontóperben. Az általános gyakorlat az, hogy az a fél, akinél a bíróság a közös gyermeket, gyermekeket elhelyezi, továbbra is használhatja az egykor közösen lakott ingatlant. A kizárólagos használatnak az sem akadálya, ha egyébként a tulajdon közös marad.

Bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy a bontóper során megosztják az ingatlan használatát. Vagyis válás után közös ingatlan marad a lakóhelye mindkét félnek. Ilyen esetekben a bíróság figyelembe veszi, hogy valóban alkalmas-e az ingatlan arra (méretében, elosztásában), hogy mindkét fél zavartalanul élhessen benne. A lakáshasználati jogról részletesen itt írtunk: lakáshasználati jog

Válás közös ingatlan nélkül

Az sem ritka és sok vitára ad okot, ha a házaspár egyikük ingatlanában éli közös életét, vagyis olyan lakásban, ami külön vagyona a férjnek vagy feleségnek. Ugyanakkor az együttélés ideje alatt ezt az ingatlant együtt újították fel, modernizálták, építették át, szerelték fel napelemmel, stb.

Ilyenkor a válás során felmerül a kérdés: a tulajdonos mindent visz, a házastárs pedig elbukja az évek során beletett munkáját és pénzét?

Természetesen nem, a vagyonleltár készítése során fel kell tüntetni, hogy mekkora értéknövekedés történt, és azt is, hogy a felújítást vagy egyéb az ingatlan árát emelő beruházást a felek közös vagyonukból fedezték-e.

Ha igen, akkor az értéknövekedés fele-fele arányban számolható el. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezekben a kérdésekben a bizonyítás nem egyszerű feladat. Ha nem sikerül a feleknek megegyezniük, akár hosszas pereskedés is lehet a vége egy ilyen elszámolásnak. 

A közösen felvett lakáshitel kérdése

A támogatott lakáshitelek remek lehetőséget jelentenek, amikor egy fiatal pár meg szeretné teremteni első, saját otthonát. Ugyanakkor a válás közös ingatlan és közös hitel esetén sok számolnivalót ad a feleknek. Meg kell különböztetni az államilag támogatott hiteleket a piaci alapú lakáshitelektől.

A kedvezményes hiteleknél (Babaváró hitel válás esetén) ugyanis az állam fizeti a különbözetet a normál hitel díjához képest, ám ezért feltételeket sza. Például azt, hogy házastársaknak nyújtja ezt a támogatást. Ha tehát felbomlik a frigy, akkor az állam által átvállalt részét is fizetni kell a törlesztésnek, ami jelentősen növelheti a havi részlet összegét.

Akár kedvezményes, akár sima lakáshitelt vett fel a pár, a tartozást, ahogyan a vagyont is, el kell osztaniuk. Ha sikerül a feleknek megállapodniuk, akkor a hitel visszafizetése vagy átvállalása megoldás lehet. Ha nem tudnak megegyezni a felek, akkor erről is a bíróság fog döntést hozni. 

Válás közös lakáshitellel, így lehet

Sok szempontból a legegyszerűbb volna, ha a válás előtt visszafizetné a házaspár a hitelt, ám ez az esetek nagy részében nem járható út. Nem ritkák a több tízmilliós kölcsönök, melyeket előtörleszteni csak kevesen tudnak, ráadásul ilyenkor az előtörlesztés költségei is a terhelik az adóst.

Emiatt akár az a fura helyzet is előállhat, hogy bár a felek elválnak, külön élnek, mégis közös a lakás és az azt terhelő hitelt is közösen fizetik. Ha nem tudja kifizetni egyik fél sem a másikat, illetve a bankot, akkor ez megoldás lehet a hitel végéig. Később a már tehermentes ingatlan lesz értékesíthető, az ára pedig, a megegyezésnek vagy ítéletnek megfelelően elosztható.

Ugyanakkor ilyen esetben, tehát ha a közös tulajdonban él az az egyik fél, még a másik nem tudja használni azt, a lakásból kiszorult fél kérhet térítési díjat tulajdonrészének használatáért. Vagyis ha a férj kiköltözik a lakásból, de annak fele a tulajdonában marad, akkor kérheti a bíróságot, hogy állapítson meg térítési díjat, melyet az ingatlant használó (volt) feleség köteles fizetni számára. 

Minden esetben fontos, hogy szülessen egy pontos  vagyonleltár, melynek elemeit el kell osztani.  A felek előzetes megállapodása sokkal könnyebbé és gyorsabbá teheti a válási procedúrát. Mindenkit arra biztatunk, hogy törekedjen a megállapodásra, akár már az előkészítés szakaszában forduljon válóperekben jártas ügyvédhez, aki segít átlátni a lehetőségeket és kidolgozni egy mindkét fél számára elfogadható megoldást.

Válás közös ingatlan esetén

A bontóper előtt tehát minden esetben a legfontosabb tisztázni, hogy az érintett ingatlan közös vagy külön vagyon. És ha az utóbbi, akkor volt-e olyan értéknövekedést hozó beruházás a házasság alatt, ami közös erőfeszítésnek köszönhető. Az, hogy ki lakhatja a válás után az egykori közös otthont, ha van közös gyermek, nagyban függ attól, ki gondoskodik majd róla. A gyermek lakhatásának biztosítása fontos szempont nem csupán a szülők, hanem a bíróság számára is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki a gyerekekről gondoskodik az automatikusan megkapja a lakást is. 

Ha a lakás tulajdonjogi helyzete nem rendezhető úgy, hogy az egyik fél kifizeti a másikat, így közös tulajdon marad a válás után is az ingatlan, akkor a lakás használatáról is dönteni kell. A kizárólagos használónak pedig fizetnie kell a másik tulajdonosnak térítési díjat. 

A közös megegyezéssel időt és pénzt is megtakaríthatnak a felek. Ennek előkészítése fontos lépése a békés elválásnak. Minden bontóper más, ezért a vagyonleltár elkészítése és a lehetséges elosztási módok áttekintése egyéni konzultációt kíván egy, a bontóperekben jártas szakemberrel.

A haszonélvezeti jog kifejezés nagyon pontosan írja le, hogy mire is alkalmazza a jogalkotó ezt a fogalmat. Egy vagyontárgy hasznának élvezete nem egyenlő a tulajdonlással, ez ugyanis egy olyan vagyoni értékű jog, ami ideiglenesen lehetővé teszi a tulajdonoson kívüli természetes vagy jogi személynek, hogy -  például egy ingatlant - használjon.

A hasznonélvezeti jog a tulajdonosváltással nem szűnik meg, de időben korlátozható vagy megváltható. Ugyanakkor örökölni és értékesíteni sem lehet, szemben a tulajdonban lévő értékekkel. 

Mi az a haszonélvezeti jog? Mi a célja? 

Amikor haszonélvezetbe kap valaki egy ingatlant vagy ingóságot, akkor annak tulajdonjoga nem lesz az övé, azonban birtokba veheti, használhatja, hasznosíthatja. Mivel nem az ő tulajdona, ezért eladni, megterhelni sincs lehetősége a haszonélvezőnek, ezt a tulajdonos teheti csak meg. 

A haszonélvezeti jog vagyoni érétkű jog, mely lehet időben kötött vagy élethosszig tartó,  keletkezhet szerződéssel vagy jogszabályból eredően, mint például az özvegyi jog. Amennyiben jogi személy a jogosult, akkor a haszonélvezetnek van maximális időtartama, ez 50 év, ennyi idő után automatikusan megszűnik. 

Milyen jogai és kötelezettségei lehetnek a haszonélvezőnek?

A haszonélvező tehát a neki jutatott ingatlant vagy ingóságot szabadon használhatja, annak hasznát szedheti, de nem adhatja el és nem teheti jelzálog fedezetévé sem. A használatból eredő értékcsökkenésért nem felelős, ugyanakkor a haszonélvezeti jog gyakorlása során nem semmisítheti meg és nem is károsíthatja meg a rábízott vagyontárgyat. Ha ilyen előfordul a tulajdonos jogosan kérhet kártérítést.

A haszonélvezeti jog alapítása

Ahogyan arról már szó volt cikkünkben a haszonélvezet keletkezhet szerződéssel, gyakori például, hogy a családok a gyermekek nevére vesznek ingatlant, ám a szülők a haszonélvezők, hogy az ügyintézés során legyen jogalapjuk cselekedni, ugyanakkor később az öröklés során ne merüljenek fel kérdések. Fontos itt megjegyezni, hogy holtigtartó haszonélvezeti jogot csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban létesíthetünk.

Jogszabályból fakadóan is létesülhet haszonélvezet, hiszen a hatályos rendelkezések szerint ma az özvegyen maradt házastárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és annak berendezési és használati tárgyaira haszonélvezetet kap, akkor is, ha abban nem volt tulajdonrésze. Ezt hívja a jogszabály özvegyi jognak, ami speciális esete a haszonélvezetnek. 

Az özvegyi jog holtig tartó haszonélvezetet biztosít, ezzel szemben, ha szerződéssel jön létre a haszonélvezet, az, a megegyező felek megállapodása értelmében, időben korlátozható. Adható haszonélvezet a szülőnek a gyermek nagykorúságáig vagy akár civil szervezetnek egy ingatlan hasznosítására néhány évre. 

A haszonélvezeti jog értéke

A haszonélvezeti jog nem eladható, de mivel lehetőség van megváltására, ezért az 1990. Évi XCIII. Törvény 72. Paragrafusa rendelkezik arról, hogy a megváltásnál hogyan számítható ki a lemondásért járó összeg. 

Ebben a haszonélvezeti tárgy (például ingatlan) értéke és a haszonélvező kora a meghatározó. Egy évre a haszonélvezet értékét a törvény a forgalmi érték egy huszadában határozza meg. Hogy hány évi értéket kell fizetni a megváltásért az pedig a haszonélvező életkorától függ, sávosan meghatározott szorzót rendel a törvény az életkori csoportokhoz. 

Haszonélvezet jogosultjának a kora	Az éves érték szorzója
25 évesnél fiatalabb	10
25-50 év között	8
51-65 év között	6
65 év felett	4

A haszonélvezeti jog megszűnése

Amikor a haszonélvezeti jog megszűnik törlik azt a nyilvántartásokból. Hogy ehhez az aktushoz pontosan mire van szükség az függ attól, hogy milyen típusú haszonélvezetről van szó. 

A haszonélvezeti jog törlése

A határozott időre szóló haszonélvezetet a megállapodásban szereplő idő után lehet töröltetni, a jogi személyeknek adottat 50 év után, a holtigtartót pedig a haszonélvező halála után, ehhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása és egy kérelem beadása az illetékes földhivatalba. 

Megváltása, lemondás

A haszonélvezet nem képezheti adásvétel tárgyát, ugyanakkor felek megállapodása alapján ellenérték fejében megváltható, illetve a haszonélvező ingyenesen is lemondhat róla.  

A haszonélvezeti jog megtámadása

Ahogyan a vagyoni értékű jogok általában, úgy a haszonélvezeti jog is vitatható, bíróság előtt megtámadható, előfordulnak olyankörülmények amikor a mértéke korlátozható.

Nem lehet örökölni vagy átruházni

A haszonélvezeti jog személyhez kötődik vagyis azt eladni, örökölni, átruházni nem lehet. Amennyiben át kívánja valaki adni ezt a jogot az csak a tulajdonos tudtával és beleegyezésével, új bejegyzésként jöhet létre, Tehát nem átadással, hanem lemondás és egy új jog keletkeztetése zajlik ilyen esetekben. 

A jogról csak lemondani lehet ingyenesen vagy ellenérték fejében.

Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása

Régi hiedelem, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Ez, jogi szempontból nézve, nem igaz. A tulajdonos változhat, ez a haszonélvezetet nem érinti, vagyis, ha talál rá valaki vevőt, eladhatja az ingatlant úgy, hogy annak haszonélvezőjét nem kérdezi meg.

A haszonélvező ilyen esetben is élhet jogával, hiszen az az ingatlanhoz és nem a tulajdonoshoz kötött. Az eladás során azonban a forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet értékével. Vagyis, ha egy százmilliós ingatlant ad el valaki, amelynek van egy 25 év alatti haszonélvezője, akkor a vételár 50.000.000 forint körül fog alakulni. Ez jelentősen olcsóbb, de érdemes azzal is számolni, hogy a birtokbavétel időpontja nem tudható.. 

Hogyan és mennyiért lehet bejegyeztetni haszonélvezeti jogot?

A haszonélvezeti jogot, ha szerződés keletkezteti közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban kell rendezni. Ezt, ha ingatlan birtoklásáról van szó, a földhivatalban is be kell jegyeztetni. Vagyis a szerződés elkészítésének és a földhivatali ügyintézésnek a költségeivel mindenképpen számolni kell. Kivétel, ha az ingatlan adásvétel során kerül bejegyzésre a haszonélvezeti jog, hiszen ilyen esetekben mód van arra, hogy egy dokumentumban, egy ügyintézés során kerüljön bejegyzésre a tulajdonoscsere és a haszonélvezet. 

A haszonélvezet, mivel vagyonszerzésről szól, illetékkköteles, amennyiben nem közeli hozzátartozónak kívánja nyújtani valaki.

Özvegyi jog és haszonélvezeti jog

Az özvegyi jog a haszonélvezet egy speciális esete, hiszen jogszabály keletkezteti és több ponton is eltér a haszonélvezeti jog alapeseteitől. Mivel ennek a törvénynek a célja, hogy a magára maradó házastárs élete végéig élvezhesse a közös élet gyümölcsét (lásd: házastársi közös vagyon), vagyis lakhassa közös otthonukat, használhassa tárgyaikat, ezért itt a megváltás nem kényszeríthető ki.

Vagyis hiába szeretnék az örökösök, hogy az özvegy költözzön ki az ingatlanból és ajánlják fel a törvényben meghatározott összeget, kizárólag az özvegyen maradt fél döntése, hogy ezt elfogadja-e vagy sem. Az özvegyi jog minden esetben holtigtartó haszonélvezetet biztosít. 

Gyakori kérdések

A Válóper az a peres eljárás, amit az emberek jelentős része legalább egyszer átél az életében. Számos a felek között rendezendő kérdést vet fel a házasság felbontása a válóper beadása. Válás közös megegyezéssel vagy válás közös megegyezés nélkül? Mik a jelentős különbségek? Hogyan változik a válás menete? 

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. július 30. | A leírt jogállapot 2026. július 30-én hatályos. | Szerző: dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd (KASZ: 36071361), Budapesti Ügyvédi Kamara

Röviden: a házasságot a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. §). Közös megegyezéses válásnál a bontóper akár egyetlen tárgyaláson befejezhető, közös kiskorú gyermek esetén is. A bontóper illetéke 30 000 forint (Itv. 43. § (1) bek.). Az első tárgyalásra tapasztalataink szerint a keresetlevél benyújtásától számított 3 hónapon belül kerül sor.

Mi változott a válóperes szabályokban?

2021. január 1. – a jogi képviselő nélkül eljáró félnek már nem kötelező formanyomtatványt használnia, és a keresetet a bíróságon szóban is előadhatja (Pp. 246. §).

2022. január 1. – a bíróság az egyik szülő kérelmére is elrendelheti a közös szülői felügyeletet, sőt ezen belül a váltott gondoskodást is, a másik szülő egyetértése nélkül (Ptk. 4:167. § (1) bek., 4:167/A. §).

2022. szeptember 1. – közös kiskorú gyermek esetén is befejezhető a bontóper egyetlen tárgyaláson, ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget kötnek.

2024. január 1. – megszűnt az illetékbélyeg; az eljárási illetéket átutalással vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül kell megfizetni (Itv. 74. §).

2025. január 28. – a vagyonjogi perek illetéke sávossá vált, és megszűnt az 1 500 000 forintos illetékplafon (Itv. 42. § (1) bek.). Lakástulajdonhoz kapcsolódó igénynél 50%-os kedvezmény jár (Itv. 42. § (1a) bek.).

Válságban a házassága? A válás elindításán gondolkodik?

Még nem született meg az az ember, aki nyugodt tud maradni, miközben olyannyira megromlott a kapcsolata házastársával, hogy a váláson kell gondolkodnia. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk, és ez a válás.

Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. Az egyik pillanatban még tudnak egymással beszélni, a másik pillanatban már csak a vádaskodás hallatszik.

A bontóper pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Szerencsések azok, akik indulatok nélkül tudnak egymással beszélni, nekik nagyobb esélyük van a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontására.

Hogyan érdemes elkezdeni az eljárást?

Nagyon fontos kérdés, hogy a felek el tudnak-e válni közös megegyezéssel. Meg tudnak-e egyezni az alábbiakban felsorolt kérdésekben, illetve a közös vagyon megosztásában. Ha igen, úgy a kötelék felbontását és a vagyon megosztását akár egyszerre is intézhetik. Jelen bejegyzésben a házassági kötelék felbontását részletezzük, a vagyonmegosztás válás esetén témával külön bejegyzésben foglalkozunk.

Válás közös megegyezéssel

Válás közös megegyezéssel akkor kérhető, ha a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezés alapján közösen kérik a házasság felbontását, és a törvényben felsorolt járulékos kérdésekben megállapodtak. Ilyenkor a bíróság a házasság megromlásához vezető okokat nem vizsgálja (Ptk. 4:21. § (3) bek.).

Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nem kell előadni a válás okait, közömbös, hogy mi vezetett odáig, hogy a felek elválnak. A házastársaknak csak azt kell kinyilvánítaniuk, hogy végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását. 

Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha a felek meg tudtak állapodni:

• a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról
• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
• a gyermek tartása mértékéről,
• a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
• az esetleges házastársi tartásról.

A felsorolás a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésén alapul. Fontos, hogy a közös vagyon megosztása NEM tartozik a kötelezően rendezendő járulékos kérdések közé: e nélkül is fel lehet bontani a házasságot, a vagyonjogi igény később, önálló perben is érvényesíthető.

Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a bíróság a felek egyezségét végzésével jóváhagyja, amely azonos értékű az ítélettel. 

Jelentősen lerövidül a válás menete a felek egyezsége esetén, melynek létrejöttét felkészült ügyvéd nagyban elő tudja segíteni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések.

Váltott gondoskodás a közös megegyezésben

A szülők megállapodhatnak abban, hogy a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, és ezen belül a gyermeket azonos időtartamokban, egymást felváltva gondozzák-nevelik. Ezt nevezi a törvény váltott gondoskodásnak (Ptk. 4:167/A. §). Váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő ténylegesen ugyanannyi időt tölt a gyermekkel; ha az arány ettől eltér, az már kapcsolattartás, nem váltott gondoskodás.

Két gyakori tévhitet érdemes eloszlatni. Az egyik, hogy a közös szülői felügyelet automatikusan váltott gondoskodást jelent – nem így van, a kettő elkülönül egymástól. A másik, hogy váltott gondoskodás esetén nem kell gyermektartásdíjat fizetni. Ha a szülők jövedelmi viszonyai között számottevő különbség van, vagy a gyermek költségeit nem egyenlően viselik, kiegészítő (különbözeti) tartásdíj akkor is indokolt lehet.

Váltott gondoskodás esetén a megállapodásban rendezni kell a gyermek lakóhelyét, a váltás ritmusát és időpontjait, a szünetek és ünnepek beosztását, a költségek megosztását, valamint azt, hogy a gyermek iratai, ruházata és eszközei hogyan kerülnek átadásra a szülők között.

Közvetítői eljárás – és a hozzá kapcsolódó illetékkedvezmény

Ha a megegyezés önerőből nem sikerül, a felek közvetítői (mediációs) eljárást vehetnek igénybe. Ennek nemcsak érzelmi és időbeli, hanem közvetlen anyagi előnye is van: ha a felek a polgári eljárást megelőzően közvetítői eljárásban vettek részt, a per illetékéből levonható a közvetítő általános forgalmi adóval növelt, az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt díja, legfeljebb 50 000 forint erejéig – azzal, hogy az egyébként fizetendő illeték 50%-át mindenképp meg kell fizetni (Itv. 42. § (6) bek.).

A gyermeket érintő kérdésekben a bíróság és a gyámhatóság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezheti (Ptk. 4:172. §).

Egyoldalú válás menete

A bíróság a házasságot akkor is felbontja, ha ahhoz csak az egyik házastárs ragaszkodik. Ilyenkor a bíróság bizonyítást folytat le arról, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e (Ptk. 4:21. § (1)–(2) bek.). Ezt nevezi a gyakorlat tényállásos bontásnak.

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. 

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás. 

A bíróság ebben az esetben az életközösség megszűnésére, a helyrehozhatatlanságra (jellemzően tanúkkal) bizonyítást folytat le. 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. 

A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.

A házasság felbontása során egyéb - a közös megegyezésnél felsorolt - kérdések is fel szoktak merülni, mint a lakáshasználati jog ellenértéke, vagy a többlethasználati díj.

Van-e jelentősége valamelyik házastárs vétkes magatartásának?

A házasság felbontása nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán alapul, hanem a felek, vagy valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését.

A bírói gyakorlat szerint a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartást tanúsító személy házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni, nem várható el tőle a házasság fenntartása.

Az, hogy a súlyosan felróható magatartást a másik házastárs nem hajlandó elviselni, általában önmagában elegendő a feldúltság megállapításához, a válás kimondásához, még akkor is, ha a felróható magatartást tanúsító házasfél ellenzi a házasság felbontását. Ilyen felróható magatartás lehet például a családon belüli erőszak, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték függőség, de egyáb más jóval kevésbé súlyos magatartás is.

A gyakorlatban, ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.

Ha a másik szülő ellenzi a közös szülői felügyeletet

2022. január 1-je óta a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll (Ptk. 4:167. § (1) bek. második mondata). A másik szülő egyet nem értése tehát önmagában nem akadálya a közös szülői felügyelet – és azon belül a váltott gondoskodás – elrendelésének. A rendelkezéseket a 2022. január 1. napja után indult perekben kell alkalmazni.

Ez nem jelenti azt, hogy a közös szülői felügyelet új főszabály lenne: a bíróság minden esetben a gyermek érdekét mérlegeli, és vizsgálja a szülők együttműködési készségét, a lakóhelyeik távolságát, a gyermek életkorát és a kialakult napirendet.

Mit tehet, amíg a válóper tart? – ideiglenes intézkedés

A bontóper hónapokig, vitás esetben évekig tart. Előfordulhat, hogy az eljárás során a folyamatos viták elkerülése érdekében rendezni szükséges a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartását, fizetendő gyermektartást, esetleg a gyermek lakóhelyének kijelölését, extrém esetben a szülői felügyelet gyakorlását rendezni. Erre szolgál az ideiglenes intézkedés: a bíróság a per során, kérelemre olyan ideiglenes rendelkezést hozhat, amely azonnal végrehajtható (Pp. 103–105. §).

Ideiglenes intézkedéssel nem csak a gyermekkel kapcsolatos kérdések rendezhetőek, hanem a házastársi közös lakás használata is.

A gyermek érdekében a bíróság ideiglenes intézkedést kérelem nélkül, hivatalból is hozhat. A kérelmet érdemes már a keresetlevélben előterjeszteni, mert így a bíróság a per legelején dönthet róla.

Válóper beadása

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon.

A köteléket a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A válásnál, a válás menete alatt a bíróság a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja.

A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.

Válókereset, keresetindítás a válás menete első lépése

Akár közös kérelemmel, akár egyik fél kérelmére indul meg a házasság felbontására irányuló peres eljárás, a felek perbeli állását meg kell jelölni. A perben felperes, aki a válókeresetet, eljárást megindítja az alperessel szemben. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során. 

A válóper eljárási illetéke 30.000,- Ft, melyet a következő módokon lehet leróni (Itv. 74. §):

• elektronikus úton eljáró fél (jogi képviselővel eljáró fél): az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, vagy
• átutalással az eljáró bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára;
• készpénz-átutalási megbízással (csekken) is.

Átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság jelzőszámát és az illetékfizetésre kötelezett fél nevét. A megfizetést a keresetlevélhez csatolt igazolással kell alátámasztani.

A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell:

• bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet, 
• a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, 
• az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, 
• az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, 
• és a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. 

Jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében a jogalapot és a jogi érvelést nem kell feltüntetni; az érvényesíteni kívánt jogot elegendő az alapjául szolgáló tények előadásával megjelölni (Pp. 247. §).

A házassági per keresetlevelének ezen felül tartalmaznia kell (Pp. 455. § (2) bek.):

• a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben lévő gyermekek születésére vonatkozó adatokat,
• azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható,
• az életközösség fennállásának időtartamát, a kezdő és a befejező időpont megjelölésével – kivéve, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében már megállapította.

Csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat, továbbá – ha van ilyen – a házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság határozatát az életközösség időtartamáról (Pp. 455. § (3) bek.).

Közös megegyezéses bontásnál a keresetlevélhez csatolni kell a járulékos kérdések mindegyikére kiterjedő, a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha az már rendelkezésre áll. Ha még nincs meg, a felperesnek valamennyi járulékos kérdésben nyilatkoznia kell (Pp. 455. § (5) bek.).

Hiányosság esetén a bíróság nem utasítja el nyomban a keresetlevelet: 2021. január 1-je óta köteles hiánypótlásra felhívni, és a felhívásban valamennyi hiányosságot fel kell tüntetnie, a fél jogban járatlanságához igazodó tájékoztatással. A bíróság a hiánypótlási felhívás helyett a fél személyes meghallgatását is elrendelheti. Csak akkor kerül sor visszautasításra, ha a felperes a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja (Pp. 248. § (1) bek.).

Válási keresetlevél

Keresetlevelet elkészítéséhez – amennyiben jogi képviselő nélkül jár el – segítséget nyújthat a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatvány.

A formanyomtatvány használata nem kötelező. 2021. január 1-je óta a jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon IS előterjesztheti – de nem köteles rá (Pp. 246. § (1) bek.). A saját maga által szerkesztett beadvány is elfogadható, ha megfelel a törvényi követelményeknek.

A keresetet szóban is elő lehet adni

Kevéssé ismert lehetőség, hogy a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye szerinti, illetve a perre illetékes bíróságon – az erre meghatározott ügyfélfogadási időben – szóban is előadhatja. A bíróság ezt jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíti, és a keresetlevél beadási időpontjának a szóbeli előadás időpontja számít (Pp. 246. § (2) bek.). Ugyanígy előterjeszthető szóban a viszontkereset, a beszámítás és az ellenkérelem is (Pp. 246. § (3) bek.).

Ilyenkor a bíróság a felet a perbeli jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, és az esetleges hiányok pótlására nyomban felhívja (Pp. 246. § (4) bek.).

Az alperes ellenkérelme közös megegyezéses bontásnál

Ha a felperes a házasság felbontását közös megegyezés alapján kéri, az alperes akkor is köteles ellenkérelmet előterjeszteni – írásban vagy a perfelvételi tárgyaláson szóban. Az írásbeli ellenkérelem határideje ilyenkor tizenöt nap, amit a bíróság indokolt kérelemre legfeljebb további tizenöt nappal hosszabbíthat meg (Pp. 455. § (6) bek.). Ez lényegesen rövidebb a peres eljárásokban megszokott negyvenöt napos határidőnél.

A válóper menete

A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll.

Alapvetően a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak, ám a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet, illetve kell kizárni. A házassági perek tárgyalása során felmerülhet, hogy a fél a nyilvánosság kizárását kérje, amit indokolás nélkül kérhet.

Az első tárgyalás a perfelvételi tárgyalás

A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a “bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vita lényegét. 

Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset,- illetve ellenkérelem- változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye. 

A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes megjelenése - néhány kivételtől eltekintve - kötelező. A bíróság a perben köteles a feleket személyesen meghallgatni. Nem kötelező a fél személyes megjelenése, a perfelvételi tárgyaláson, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Akkor sem kötelező a fél személyes meghallgatása, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.

Nem minősül elháríthatatlan akadálynak a bíróság gyakorlata szerint, ha a fél külföldön dolgozik.

Az eljárás során a bíróság, különösen a perfelvételi tárgyaláson megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek. 

Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy nyomban áttér az érdemi tárgyalásra. 2022. 09. 01. előtt megtartott tárgyalások esetében ha a feleknek volt kiskorú gyermeke, akkor a bíróság az érdemi tárgyalásra nyomban nem térhetett át. Ennek következménye az volt, hogy a felek egy tárgyalás alatt akkor sem tudtak egymástól elválni, ha minden lényeges kérdésben megegyeztek. Ma már ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget tudnak kötni, akkor akár egy tárgyalással akkor is el tudnak válni, ha van közös kiskorú gyermekük.

Érdemi tárgyalási szak, a perfelvétel lezárását követően 

A válás folyamata során az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel alatt meghatározott keretei között bizonyítást folytat le. Ez a tényállásos bontás, tényállásos válóper. A bizonyítást követően dönti el a válóper eredményét. 

Ez alól kivételt képez, ha a peres felek egyezséget kötnek. Ekkor a bizonyítás lefolytatása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróság végzésével hagyja jóvá, ami ugyanolyan kötelező erővel bír, mint a bírósági ítélet. 

A válóper első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket - ha ez korábban nem történt meg - meghallgatja. Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság  megszünteti. 

Milyen bizonyítékok, bizonyítási indítványok szoktak felmerülni a válás menete során?

Tanúk kihallgatása: A válás során minden akadály nélkül lehetnek tanúk családtagok, közeli hozzátartozók, barátok is. Ők azok akik általában a legtöbbet tudnak a felek életéről. Kérdés szokott lenni a felek viszonya, a felek és a gyermekek viszonya, gyermeknevelés, a munkaidő beosztás, jövedelmi anyagi helyzet, stb. 

Okirati bizonyítékok: mint például a házassági, születési anyakönyvi kivonat, pedagógiai vélemény, környezettanulmány, jövedelem igazolás, tulajdoni lap, stb.

Szakértői bizonyítás: főként pszichológus, az esetek kis részében elmeorvos szakértői vélemény beszerzése.       

A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan - ha van kiskorú gyermek - bíróság beszerzi a környezet tanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Utóbbi nélkülözhetetlen, ha a felek között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése. A pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, a szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket. 

Megegyezés hiányában a bíróság azt is vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ami alapja a házasság felbontásának.

További vitás kérdésekben, mint a

• felek életközösségének kezdő és befejező időpontja,
• közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése,
• gyermek és különélő szülő kapcsolattartása,
• gyermektartás,
• házastársi közös lakás használatának rendezése,
• lakáshasználati jog ellenértéke,
• többlethasználati díj,
• házastársi tartás,
  a bíróság bizonyítást vesz fel és az ügy érdemében dönt. 

A bizonyítás a felek feladata a perben. Sajátossága a gyermekekkel kapcsolatos pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.

Válóper során melyik bíróság jár el? A bíróságok hatásköre és illetékessége

A személyállapoti perekben – így a házasság felbontására irányuló perekben – a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el. 

A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. 

Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg. 

A válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per, vagy a házassági perhez kapcsolható kereset. Ezek a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket jelenti.

Házasság felbontása

A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében - szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból - határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. 

A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.

Gyorsított válás - létezik?

Gyorsított válás nem létezik. Szinte mindenki a lehető leghamarabb túl szeretne lenni a válóperen, ezért nincs előzködésre lehetőség. Vagy mégis van? A bíróságra sorban beérkezett ügyeket a bíróság sorban intézi. De akkor mitől van az, hogy az egyik válóper 6 hónap alatt befejeződik míg más perek pedig évekig tartanak. 

Az eljárás időtartama - a válás menete - számos különböző tényezőtől is függhet. Például szabályszerűen lett-e benyújtva a házasság felbontására irányuló kereseti kérelem. Ha nem akkor a bíróság hiánypótlásra visszaküldi, ez önmagában akár egy hónappal is meghosszabbíthatja az eljárást. 

Kérdés lehet mikor veszi át az ellenérdekű fél a válási okiratokat. Az első kézbesítés alkalmával a postástól, vagy húzza az időt az átvétellel amíg csak tudja. Mikor terjeszti elő az ellenkérelmét. Egyszerűbb esetben megteheti néhány napon belül, de akár várhat vele 30 napot is. Kérdés lehet a bíróság, és azon belül az adott bíró leterheltsége, stb. 

Tapasztalataink szerint az első perfelvételi tárgyalást a kereseti kérelem benyújtásától számítva 3 hónapon belül tartják meg. Természetesen előfordulhat, hogy ettől korábbi vagy későbbi időpontra kerül kitűzésre, de jellemzően 3 hónap körül szokott lenni.  

Válóper közös megegyezéssel: “Gyorsan elválni” akkor lehet, ha a felek a válópert közös megegyezéssel terjesztik elő. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor kb. 45 perces tárgyalással már az első alkalommal el tudnak válni. Ha van közös gyermek, akkor a bíró leterheltségétől függően még 1- 1,5 hónapot várni kell a következő tárgyalásra. (A megadott határidők tájékoztató jellegűek, konkrét esetben ettől eltérés lehet.)

Válás menete ügyvéd nélkül

Válás közös megegyezéssel ügyvéd nélkül: Ha a felek közös megegyezéssel válnak, többségében nincs szükség arra, hogy őket a tárgyaláson ügyvéd képviselje. Ha segítségre van szükségük, válóperes ügyvéd segítséget tud nyújtani a felek egyezségének megkötésében, megszövegezésében, bírósághoz történő benyújtásában. Ha teljesen ügyvéd nélkül szeretné megindítani a válást azt is megteheti. A válási okiratok egyszerűen letölthetőek ide kattintva. 

Az eljárást megindító okiratok között találja meg a keresetlevél házassági bontóperben nyomtatványt, míg a szükséges pótlapokat a pótlapok ikonra kattintva tudja letölteni.

Pótlap alkalmazásával kell benyújtani a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát és az egyéb okiratokat. Ugyanígy pótlap alkalmazásával kell előterjeszteni a tanúbizonyítási indítványt, vagy a pszichológus szakértői kirendelésére vonatkozó  bizonyítási indítványt.

A válási keresetlevél 3 aláírt példányát kell a bíróságra benyújtani, így minimum 4 példányban nyomtassa ki a kitöltést követően. Mindegyik példány mellé csatolni kell a mellékleteket, azaz a mellékleteket is három példányban kell benyújtani a bírósághoz. Mellékletek a házassági anyakönyvi kivonat, a születési anyakönyvi kivonatok, stb.

A válás elindítása nem ingyenes: a 30 000 forint eljárási illetéket a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Illetékbélyeg 2024. január 1-je óta nem használható; az illetéket átutalással, az EFER-en keresztül, illetve elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél esetén készpénz-átutalási megbízással lehet leróni (Itv. 74. §). A befizetés igazolását a keresetlevélhez csatolni kell.  

Sokan keresik a válás közös megegyezéssel nyomtatványt az interneten, ami valójában nem más, mint a korábban már hivatkozott keresetlevél házassági bontóperben nyomtatvány.

Névviselés a házasság felbontása után

A házasság felbontása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. 

A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. 

Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Amennyiben kapcsolata odáig jutott, hogy a válás gondolata megfordult a fejében, ideje felkészülni rá. Érdemes kikérni egy tapasztalt válóperes ügyvéd tanácsát.

Mielőtt belevágna a válásba tájékozódjon.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Válást igazoló dokumentum beszerzése

Milyen dokumentummal lehet igazolni a válást? A Magyarországon felbontott házasságot a bírósági ítélettel lehet a legegyszerűbben igazolni. A bontóper ítéletét a bíróság a jogi képviselőnek, vagy jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében közvetlenül a félnek küldi meg.

Külföldön felbontott házasság esetében lehet kérni a válás magyarországi anyakönyvezését, amelyet követően a válás igazolására kérhető a válási anyakönyvi kivonat. Az anyakönyvezésről részletes információt az anyakönyvi hivatalnál, vagy a Konzuli és Állampolgársági Főosztály weboldalán találhat információt.

Mennyibe kerül a válás 2026-ban? – illetékek tételesen

A bontóper illetéke tételes: 30 000 forint (Itv. 43. § (1) bek.). A járulékos igények illetéke ettől külön alakul, és 2025. január 28-tól sávos rendszer szerint kell számolni (Itv. 42. § (1) bek.).

A házassági bontóper tételes illetéke 2026-ban

Eljárás	Illeték	Jogszabályhely
Házassági bontóper	30 000 Ft	Itv. 43. § (1) bek.
Bontóperi ítélet elleni fellebbezés	15 000 Ft	Itv. 46. § (2) bek.
A házasság vonatkozásában indított viszontkereset	illetékmentes	Itv. 57. § (1) bek. c) pont

Az elsőfokú polgári per sávos illetéke (Itv. 42. § (1) bek. a) pont)

Pertárgyérték	Fizetendő illeték
300 000 Ft-ig	18 000 Ft
300 001 – 3 000 000 Ft	18 000 Ft és a 300 000 Ft feletti rész 4,5%-a
3 000 001 – 10 000 000 Ft	139 500 Ft és a 3 000 000 Ft feletti rész 5%-a
10 000 001 – 30 000 000 Ft	489 500 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 7%-a
30 000 001 – 50 000 000 Ft	1 889 500 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 4,5%-a
50 000 001 – 100 000 000 Ft	2 789 500 Ft és az 50 000 000 Ft feletti rész 2,5%-a
100 000 001 – 250 000 000 Ft	4 039 500 Ft és a 100 000 000 Ft feletti rész 2%-a
250 000 001 – 500 000 000 Ft	7 039 500 Ft és a 250 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a
500 000 001 Ft felett	8 289 500 Ft és az 500 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a

Kedvezmények, amelyekről érdemes tudni

Kedvezmény	Mit jelent	Jogszabályhely
Lakástulajdon	Lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kötődő követelésnél, 10 000 001 – 250 000 000 Ft pertárgyérték között az illeték 50%-a, de legalább 489 500 Ft. A házastársi közös vagyon megosztása iránti perek többsége ide tartozik.	Itv. 42. § (1a) bek.
Közvetítői eljárás	Ha a felek a per előtt közvetítői eljárásban vettek részt, az illetékből levonható a közvetítő áfával növelt díja, legfeljebb 50 000 Ft, de az egyébként fizetendő illeték 50%-át meg kell fizetni.	Itv. 42. § (6) bek.
Lakáshasználat	A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Egyéb vagyonjogi igénynél csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.	Itv. 43. § (2) bek.
Egyszerűsített polgári per	Az illeték a sávos illeték 70%-a, de legalább 18 000 Ft.	Itv. 42. § (1c) bek.

Tárgyi költségfeljegyzési jog – a gyermeket érintő igényeknél nem kell előlegezni az eljárási illetéket

A felet jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a szülői felügyelettel kapcsolatos és a kapcsolattartási perben, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben – ideértve a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása iránti pert is (a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bek. b) és c) pont). Ez azt jelenti, hogy ezeknek az igényeknek az illetékét a per megindításakor nem kell megfizetni; annak viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában, a pernyertesség arányában dönt. A bontóper 30 000 forintos illetéke azonban nem tartozik ide, azt le kell róni.

A tárgyi költségfeljegyzési jog kiterjed a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásra is (Kmtv. 3. § (1) bek. g) pont). Fontos gyakorlati következmény, hogy a szülői felügyelet és a kapcsolattartás körében kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő díját sem kell előlegezni – azt az állam előlegezi meg. A törvény egyetlen kivételt nevesít: a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat költségét a tárgyi költségfeljegyzési jog mellett is előlegezni kell (Kmtv. 3. § (2) bek.).

Ha a per költségeit nem tudja megfizetni – költségmentesség és költségfeljegyzési jog

A bontóper 30 000 forintos illetéke és a szakértői díjak alól a bíróság személyes költségkedvezménnyel mentesítheti. Kétféle kedvezmény van: a költségmentesség (az illeték és a költségek alóli mentesség) és a költségfeljegyzési jog (a fizetés elhalasztása az eljárás végéig). A feltételeket a 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.), az igazolás módját a 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet szabályozza.

Költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs, továbbá – jövedelemvizsgálat nélkül – akkor is, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, vagy olyan gyermeket gondoz a családjában, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították (Kmtv. 5. §). Ezeken túl akkor is jár, ha a bíróság megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs (Kmtv. 6. § (1) bek.). Ha ez nem áll fenn, de az illeték és a költségek előzetes megfizetése a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, a bíróság teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot engedélyezhet.

Két félreértést érdemes eloszlatni

• A saját lakás nem zárja ki a kedvezményt. A vagyon körébe nem tartozik bele a fél olyan ingatlana, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, továbbá a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyak (Kmtv. 9. §).
• Válóperben a házastárs jövedelmét nem kell beszámítani. A közös háztartásban élő személy jövedelmét főszabály szerint hozzá kell adni a fél jövedelméhez, de nem így van akkor, ha az illető ellenérdekű fél a jogvitában (Kmtv. 8. § (1) bek.) – márpedig a válóperben a házastárs éppen az. Ugyanezért a nyomtatványt sem kell vele aláíratni (26/2017. (XII. 27.) IM rendelet 4. § (5) bek.).

Levonható a jövedelemből a jogszabály alapján fizetett tartásdíj vagy járadék, valamint a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakáshitel havi törlesztőrészletének megfizetett része (Kmtv. 8. § (2) bek.).

Mikor kell kérni?

A kérelem az eljárás megindításával egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig terjeszthető elő (Kmtv. 12. § (2) bek.). Célszerű már a keresetlevéllel együtt benyújtani, mert így a bíróság a per elején dönt róla.

Milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

• Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rendszeresített nyomtatvány, büntetőjogi felelősség mellett aláírva. A nyomtatvány a bíróságok honlapjáról letölthető, papíralapon a bíróság irodáján díjmentesen igényelhető.
• Munkáltatói jövedelemigazolás – a munkáltató a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazol.
• Nyugdíj esetén a kérelem előterjesztését megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjszelvény vagy fizetésiszámla-kivonat.
• Vállalkozó esetén az előző naptári évi éves adózott jövedelemről a NAV által kiállított igazolás; a havi jövedelem ennek tizenketted része.
• Három hónapra visszamenőleg valamennyi fizetési számla egyenlegéről szóló igazolás és a számlakivonatok – minden pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számláról.
• Ha a kérelem valamely ellátáson alapul, elegendő az ellátásról szóló igazolás és a nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó részének kitöltése.

Figyelem a határidőre: a nyomtatvány és a hozzá mellékelt igazolás a kérelem benyújtásakor nem lehet harminc napnál régebbi keltezésű (26/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. § (1) bek.). Ez a leggyakoribb hiánypótlási ok.

A kedvezmény nem végleges: a bíróság az eljárás jogerős befejezéséig kétévente felülvizsgálja a feltételek fennállását, és a körülmények változását a félnek haladéktalanul be kell jelentenie (Kmtv. 14. §). Ha a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, a megvonás visszahat az engedélyezés időpontjára.

Gyakori kérdések a válás menetéről

Ma már ritka, hogy több generáció él együtt, így sokan maradnak magukra életük utolsó éveiben, amikor nagy szükségük volna támogatásra, gondozásra, nem egyszer ápolásra. Akár családtag, akár közeli ismerős vállalja ezt, nagy terhet vesz magára. Ennek ellensúlyozása lehet az örökség vagy épp az eltartási szerződéssel neki jutatott vagyontárgy vagy ingatlan.

Az utóbbi, az eltartási szerződés, lehetőségeiről és buktatóiról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat. 

Mi az tartási szerződés? Kisokos a legfontosabb pontokról!

Nézzük!

Kik köthetnek eltartási szerződés?

Ezt a jogi megoldást a cselekvőképes természetes személyek között létrejött megállapodások körébe soroljuk. Bizalmi szerződésről van szó, mely nemcsak anyagi, hanem természetbeni juttatásokat és gondozási kötelezettséget is magában foglal. A szerződés a tartásra jogosult kötelezettségeit tartalmazza, és annak ellentételezését. Vagyis azt a vagyontárgyat vagy ingatlant is megnevezi, mely a tartásra kötelezett tulajdonába kerül a tartásért cserébe. 

Mit érdemes az tartási szerződésbe beleírni?

Mindkét fél számára az a megnyugtató, ha pontosan lefektetik az elvárásokat, hiszen így lesz egyértelmű és számonkérhető a szerződésben vállalt szolgáltatások és kötelezettséget. A fentieken túl a szerződés akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. Ehhez érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, hiszen nekik nem okoz nehézséget a jogi normáknak megfelelő dokumentum megalkotása. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre, aggályokra is fel vannak készülve. 

Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Alapvetően tartás alatt a lakhatása, élelmezése, ruházkodása biztosítása mellett a gondozást, szükség esetén ápolást és gyógyíttatást értjük. Valamint azt, hogy a tartásra jogosult a másik felet halála esetén akaratának megfelelő, illő módon helyeztesse örök nyugalomra. Azaz neki kell viselnie a temetés költségeit is. 

Ugyanakkor azt is bele kell írni az eltartási szerződésbe, hogy milyen vagyontárgy kerül a gondozást vállaló fél birtokába. Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Ha a felek ettől el kívánnak térni, azt a szerződésben fel kell tünteniük.

Mi a különbség az életjáradék és a tartás között?

Bár az eltartási szerződésbe belefoglalható az is, hogy a kötelezett - a költségek viselésén túl - havi, vagy egyéb rendszerességgel anyagi támogatást nyújt, de nem ez a legfontosabb és főleg sosem az egyetlen kötelezettsége! Ezzel szemben az életjáradékra szerződő felek esetén kizárólag, általában havi fix összegben meghatározott, anyagi teher van a kötelezett vállán. Ennek megfelelően életjáradékot akár jogi személy is adhat, hiszen nincs szó ápolásról, személyes gondozásról ebben az esetben. 

Szerződés szülővel

Előfordul, hogy olyanok kötnek tartási szerződést, akik egyébként is részesei az öröklésnek, például gyermek a szülőjével, nagyszülőjével. Ahogyan azt már említettük, közeli hozzátartozók esetében az is előfordulhat, hogy a szerződés a gondozás ingyenességét rögzíti, vagyis az ingatlan vagy egyéb vagyon az öröklés rendje szerint száll majd tovább. Az öröklést az is befolyásolja, ha a szülő nem családtaggal kötött ilyen megállapodást, majd annak aláírását követő két éven belül az öröklés megnyílik. Ilyenkor ugyanis a kötelesrészbe beszámít az átadott egy vagyon része. 

Eltartási szerződés ingatlanért

A leggyakoribb vagyontárgy, melynek átruházását az eltartási szerződés szabályozza az ingatlan. Ez azonban speciális eset, mivel a szerződés aláírásával az érintett ingatlan tulajdonjoga átszáll a tartásra kötelezettre.

Mivel ez roppant asszimetrikus helyzetet eredményez, kiszolgáltatva az eltartottat, a tulajdoni lapra - kérésére - tartási jog kerül bejegyzésre. Így ha nem tesz eleget tartási kötelezettségének az új tulajdonos, akkor az ingatlan akár végrehajtás alá is kerülhet. Ugyanakkor az eltartási szerződések készítésében járatos ügyvéd tanácsa az, hogy ha az eltartott továbbra is az ingatlanban marad, ott él, akkor haszonélvezeti jogot is érdemes bejegyeztetni az eltartási szerződés megkötésével párhuzamosan. 

Eltartási szerződés személyes tartással

A tartásra kötelezett nemcsak anyagi juttatást, megélhetést kell biztosítson az eltartottnak. Mivel bizalmi szerződésről van szó, ezért a gondozást végző személye sem mindegy. Amennyiben az eltartott ehhez ragaszkodik, akkor az is szabályozható, hogy kitől (magától a tartásra kötelezettől) fogadja el a gondozást.

Így például idősek otthonába elhelyezni vagy fizetett ápolókkal megoldani az ellátását csak akkor jogszerű, ha abba ő is beleegyezik. Le kell ugyanakkor azt is szögezni, hogy a személyes tartás nem jelenti azt, hogy a feleknek egy fedél alatt kell élniük. 

Az tartási szerződés megszegése

Nagyon fontos tudni, hogy az eltartási szerződés visszterhes, vagyis megszegése esetén a megállapodás felbontható. Mivel az évek során változhatnak a körülmények, ahogyan az eltartott állapota is, ezért kiemelten fontos, hogy a viták megelőzése miatt, pontosan le legyen fektetve az tartási szerződés vonatkozó részében, hogy pontosan mit is tekint az eltartott megfelelő színvonalú gondozásnak. Ebben az esetben ugyanis sokkal egyszerűbb megállapítani, hogy a tartásra kötelezett megszegte-e a szerződést avagy sem. 

Tartási szerződés buktatói

Az eltartási szerződés úgynevezett szerencse szerződés. Ez azt jelenti, hogy a megkötés pillanatában egyik fél sem tudhatja, hogy pontosan mennyi ideig áll fenn a szerződés, így az is előfordulhat, hogy az ingatlan értékének töredékéért kapja azt meg valaki, néhány hónap után.

De ugyanakkor arra is van esély, hogy évtizedeken át kell teljesítenie a tartásra kötelezettnek az eltartott felé. Ez a bizonytalanság nagyon fontos pontja ennek a szerződéstípusnak. Az ugyanis, ha a szerződés pillanatában a tartásra kötelezett tisztában van azzal, hogy nem kell sokáig helytállnia, mivel tud az eltartott halálos betegségéről, akkor az ítélkezési gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütközik a megállapodás. A jó erkölcsbe ütköző szerződések pedig semmisek. 

Az eltartási szerződés felbontása

Akár évtizedekig is hatályos lehet egy eltartási szerződés, és ilyen időintervallumban nem ritka, hogy megváltoznak az eltartott, vagy a tartásra jogosult körülményei, ezért a módosítása vagy felbontása szükséges. 

Nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a szerződés felbontható. A szerződés felbontása vagy módosítása is kérhető a bíróságtól, ami vizsgálni fogja a szerződés tartalmát és annak teljesülését is. 

Természetesen arra is van mód, hogy közös megegyezéssel módosuljon az eltartási szerződés. Gyakran előfordul például, hogy életjáradéki szerződéssé minősítik át, ha a tartásra jogosultnak költöznie kell vagy egyéb, tőle független körülmény, lehetetlenné teszi, hogy gondozza az eltartottat. 

Meg lehet támadni a szerződést?

Sokszor érzik azt az örökösök, főként, ha az eltartási szerződés megkötése és az eltartott halála között rövid idő telt el, hogy igazságtalanság érte őket és a tartásra kötelezett nem érdemelte ki a neki jutó vagyont.

Fontos leszögezni, hogy mivel ez egy szerencseszerződés, az aránytalanság önmagában nem lehet alapja a szerződésben foglaltak megtámadásának. Tehát, ha a szerződés fennállása alatt a tartásra kötelezett teljesítette a szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy ez mennyi ideig állt fenn, meg kell kapnia az ellentételezést. Ha nem tartotta magát a leírtakhoz, nem gondozta rögzített színvonalon az eltartottat, akkor van helye a szerződés megtámadásának. 

Forduljon ügyvédhez, ha érvényes eltartási szerződést szeretne!

Eltartási szerződés kizárólag írásban köthető, amennyiben ingatlant is érint, a földhivatalba ügyvédi ellenjegyzett példány beadására van szükség, így a szakértő bevonása elkerülhetetlen egy ilyen dokumentum megírása során.

Mivel egy visszterhes ügyletről van szó, ezért kiemelten fontos, hogy olyan ügyvédre bízzuk az eltartási szerződés szövegezését, aki járatos ebben a témában, pontos megfogalmazásokkal és a gyakran felmerülő problémákkal is tisztában van. A viták megelőzésében ugyanis ennek van a legnagyobb szerepe. Ha eltartási szerződést szeretne kötni, forduljon irodánkhoz bizalommal. 

Az ajándékozási szerződés egy olyan dokumentum, ami a jelentősebb értéket képviselő ajándékok esetén garantálja, hogy minden az ajándékozó szándéka szerint történjen. Az okiratnak számos jogkövetkezménye van, mely védi mindkét felet és tiszta helyzetet teremt egy esetleges, későbbi vita esetén. Nemcsak ingatlan, hanem egyéb, 150.000 forintnál nagyobb érték átadása esetén érdemes írásba foglalni az ajándékozást.

Cikkünk tisztázza az alapfogalmakat és a legfontosabb következményeket. 

Mi is az ajándékozási szerződés? Mikor van rá szükség?

Azzal mindenki tisztában van, hogy egy lakás, nyaraló vagy egyéb ingatlan, ha tulajdonost cserél, legyen szó adásvételről vagy ajándékozásról, akkor arról hivatalos dokumentumnak, szerződésnek kell születnie. Hiszen a földhivatalok ugyanis csak ilyen okirat bemutatása után vezetik át a tulajdonjogot.

Hasonló a helyzet a nyilvántartott járművek (autó, motor, hajó) ajándékozása esetén is, a hatóságok ebben az esetben is elvárják, hogy a tulajdonosváltozást a megfelelő hivatalok felé, a szabályokban rögzített módon jelezzük. Ehhez is szükség van szerződésre, akár eladásról, akár ajándékozásról van szó. 

Az azonban kevésbé ismert tény, hogy minden a szokásostól nagyobb értékű, vagyis a 150.000 forintnál drágább ajándék esetén érdemes az ajándékozás tényét szerződésbe foglalni. Az említett összeghatár felett minden esetben illetéket is kell fizetni az ajándék után, kivéve ha ez alól az illetékről szóló 1990. évi CXII. törvény 17. §-a mentességet biztosít. 

Ingatlan vagy készpénz is lehet ajándék

Az ingatlan ajándékozást már említettük fentebb. Ez azért különleges esete az ajándékozási szerződésnek, mert lakást, házat, telket, ingatlan-tulajdonrészt csak írásban lehet ajándékozni. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy ügyvéd közreműködését kérjük, mivel az ajándékozási szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére akkor alkalmas, ha azt ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. 

Bár sokan mondogatják, hogy a pénz nem igazi ajándék, a jog nagyon is annak tekinti és ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint más értéktárgyakra. Vagyis 150.000 forintot meghaladó ajándék esetén a megajándékozottnak (kivételekkel) illetéket kell fizetnie. 

Az ajándékozási illeték mértéke: az ajándék sincs ingyen

Ajándékozási szerződésnél érdemes figyelembe venni, hgoy ajándékozási illeték általános mértéke - ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik - 18%.   

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.  

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. 

A szolgáltatás - mint egy ebéd, vagy szabadidős program - ajándékozása a fentiekkel ellentétben azonban illetékmentes.  

Ajándék bejelentése: Főszabály szerint ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást, majd be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket. Mikor nem kell az ajándékot bejelenteni a nav részére?  

Az egyenes ági rokonok és házastársak, bejegyzett élettársak, testvérek közötti ajándékozási szerződéseit, vagy az olyan ingyenes juttatást, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem kell bejelenteni.

Mikor nem kell az ajándékozási szerződés után illetéket fizetni?

Vannak kivételek, amikor nem kell illetéket fizetni az ajándékozás után. A részletes felsorolást az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a tartalmazza. Az ajándékozási szerződés után nem kell illetéket fizetnie például az ajándékozó:

• egyenes ági rokonának (nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, örökbefogadott gyermek) 
• házastársának, 
• testvérének.

Az ajándékozási szerződés megtámadása

A saját vagyonával mindenki szabadon rendelkezhet, ezért az ajándékozási szerződést meghatározott esetekben lehet eredményesen megtámadni.  Leggyakoribb esetek: 

• Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződés megkötésekor olyan állapotban volt, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. [Ez alól kivételt tartalmaz a Ptk. 2:9. § (2) bekezdése.]
• Ha az ajándékozó az a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt feltétele, hogy a tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette.
• Ha az ajándékozót jogellenes fenyegetéssel vették rá a szerződés megkötésére. 

Számos körülmény előfordulhat még az ajándékozási szerződés megkötésekor amely miatt a szerződés megtámadható lehet. Ha konkrét szerződéssel kapcsolatban merült fel Önben a megtámadás gondolata kérjen tanácsot az ügyben.

Hogyan lehet visszavonni az ajándékozási szerződést?

Gyermekkorunkban a családban azt tanuljuk, hogy az ajándékot nem illik visszakérni. Ez a jogszabály szerint csak a megszokott értékű ajándékokra vonatkozik. Ha tehát nyakkendőt, papucsot vagy épp egy háztartási gépet adtunk valakinek, akkor azt hiába is követelnénk vissza, nincs rá jogalapunk. Ezzel szemben az ajándákozási szerződésbe foglalt ajándékok, legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb vagyontárgyról, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszakövetelhetőek. 

Fontos leszögezni, hogy csak maga az ajándékozó jogosult arra, hogy visszakérje az ajándékot. Az ajándékozó halála után örökösei ezt már nem tehetik meg.

• A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van. Ennek korlátja, hogy az ajándék visszaadása az ajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti.
• Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
• Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Mi történik az ajándékozott tárggyal válás esetén?

Az ajándék a Ptk. 4:38. §-a értelmében házastársi különvagyonnak minősül a vagyonmegosztás esetén. Vitás esetben az ajándék és a különvagyon bizonyításának fontos eszköze az ajándékozási szerződés. Ha az ajándékozó és a házastársak között jött létre az ajándékozási szerződés a válás lehet olyan körülményváltozás, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti. 

Fontos megemlíteni, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a nászajándékba, főszabály szerint annak a félnek a különvagyonát képezi, akinek a rokonaitól az ajándék érkezett.

Ajándékozási szerződés és az öröklés

Az ajándékozási szerződések egyik fontos kérdése, hogy az ajándék juttatása osztályrabocsátási kötelezettséggel történik-e. 

Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződésben nem köti ki a hozzászámítás kötelezettségét, vagy ezen szándékára egyéb körülményekből következtetni sem lehet, úgy osztályrabocsátási kötelezettsége nincs az ajándékozottnak. 

Tiszta lap egy ajándékozási szerződés

Ajándékozási szerződéssel sok későbbi vitás helyzet elkerülhető, vagy lerövidíthető. Az ajándékozási szerződés alkalmas arra, hogy az ajándékozott igazolja a különvagyonát, illetve a vagyongyarapodását. Az ajándékozó az ajándékozási szerződésben rendelkezhet arról, hogy osztályrabocsátási kötelezettséget előír-e vagy sem, illetve, hogy az ajándékot milyen feltevéssel adja. Mind házastársi közös vagyon megosztása, mind öröklés, mind ajándék visszakövetelése körében nagy segítségére lehet egy szakszerűen megfogalmazott szerződés.

Az adócsalás ma már nem létező jogi kategória, ezt a bűncselekményt, más hasonló elkövetési módokkal együtt, a jog költségvetési csalásként ismeri. A büntetési tétele a károkozás mértékétől függ, az okozott kár megtérítése pedig sokat nyom a latba a bíróság előtt is.  

Az adócsalás fogalma

2012 óta az adócsalás költségvetési csalásként szerepel a Büntető Törvénykönyvben, ideértve több olyan elkövetési típust, melyek a központi állami vagy európai költségvetést károsítják meg. Akár úgy, hogy a törvény által kirótt terheket nem fizetik be. Akár úgy, hogy jogtalan előnyt szereznek, pénzeket hívnak le, melyeket nem a megjelölt célra fordítanak vagy olyan állítás okán utalt összeget vesznek át, melyet nem valós nyilatkozat alapján kaptak meg. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy nem fizeti meg valaki a terheket, vagy kicsal olyan összegeket, amelyek nem illetik meg, költségvetési csalást követ el az illető, ha a fent felsoroltak költségvetését károsítják meg ezzel. 

A költségvetési csalás kategóriái

Ahogyan azt már érintettük, a költségvetési csalás megvalósulhat úgy, hogy valaki elkerülni igyekszik a törvény által rá rótt fizetési kötelezettséget. Ezt nevezzük adócsalásnak, hiszen az adóterhek alól bújik ki egy személy vagy vállalkozás. Hazánkban az egyik legelterjedtebb típusa az adócsalásnak az áfacsalás.

A 27 százalékos hazai áfa sokakat indít arra, hogy a céges költségekkel illegálisan trükközzenek. De nem csupán a forgalmi adóval kapcsolatos ügyek, hanem például a munkáltatói terhek elkerülése is költségvetési csalás. Külön kategória a jövedéki visszaélés, ami gyakran összefügg a szintén ebbe a körbe tartozó csempészettel, amivel a vámterhek alól is kibújnak az elkövetők. 

Gazdasági előny jogosulatlan megszerzése is lehet költségvetési csalás. Ahogyan az is ebbe a kategóriába tartozik, ha valaki szándékosan megsérti az európai közösségek pénzügyi érdekeit. Például az uniós támogatásokat nem arra a célra fordítja, melyet megjelölt a pályázatában, vagy a pénzek elszámolása során nem valós tételeket vonultat fel.

Mint látszik, a költségvetési csalásnak sok típusa létezik és számtalan módon megvalósulhat, akár figyelmetlenségből is. 

Az adócsalás értékhatárai és büntethetősége

A költségvetési csalás büntetési tételei erősen függenek attól, hogy az elkövetés során mekkora kárt okozott a jogellenes magatartás. Ennek függvényében megkülönbözteti a törvény a kisebb vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó esetek mellett a jelentős, különösen nagy, illetve a különösen jelentős kategóriákat.

	-tól (Ft)	-ig (Ft)
Kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás	50.001	500.000
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás	500.001	5.000.000
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás	5.000.001	50.000.000
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás	50.000.001	500.000.000
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás	500.000.001

Minden sávhoz más és más büntetési tétel tartozik, ám minden esetben minősített esetnek számít és súlyosbítja a büntetést, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el. Miközben a kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekmények maximum 3 évig terjedő elzárással büntethetőek, ezek minősített esetei 1-5 év közötti büntetéssel járnak. A nagyobb vagyoni hátrányt okozó adócsalás 2-8 év között, az ennél nagyobb összegű kárt okozó cselekmények pedig 5-10 év közötti büntetéshez is vezethetnek. 

Fontos megjegyezni, hogy az okozott kár megtérítése mindig enyhítő körülménynek számít a bíróság előtt. 

Az áfacsalás jelentése és büntetése

Hazánkban a vállalkozások a kibocsátott számláik és a költségeik áfa különbözetét visszaigényelhetik az államtól, illetve a költségek áfáját levonhatják a befizetendő adóból. Mivel a forgalmi adó aránya, nemzetközi összehasonlításban elég magas, ezért gyakori, hogy ezzel próbálnak trükközni egyes vállalkozások. 

Az áfacsalás, ami az adócsalás egyik legelterjedtebb módja, jelenleg a költségvetési csalás fogalma alá tartozik, így azzal megegyező módon rendeli büntetni a törvény. Vagyis akár tíz éves szabadságvesztést is kockáztat az, aki félmilliárd forintnál több áfát nem vall be, nem fizet meg. 

Az adócsalás elévülése

Az adózással kapcsolatos bűncselekményeknél is hasonlóan alakul az elévülés, mint a Btk más tényállásainál. Annak ellenére is, hogy az adóbevallást, számlákat és egyéb dokumentumokat 5 évig kell megőrizni vagyis a bizonyítékok ennyi ideig állnak rendelkezésre. Az elévülése egy bűncselekménynek általában az adott cselekményhez rendelt büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év. Vagyis a nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, különösen jelentős kárt okozó adócsalás 8-10 év után válik csak elévültté, egészen addig büntethető. 

Az elévülés újraindul, ha az adott üggyel kapcsolatban bármilyen hazai vagy nemzetközi hatóság (bíróság, nyomozó szerv) lépéseket tesz, cselekszik. 

Miért fontos a szakértő ügyvédi segítség, ha adócsalással vádolják meg?

A gazdasági bűncselekmények esetén a szokásosnál is nagyobb hangsúly kerül az írásbeli bizonyítékok, számlák, szerződések és egyéb dokumentumok vizsgálatára. Így az adótanácsadó mellett a jogász szaktudása is elengedhetetlen ezek áttekintéséhez, a saját álláspont kialakításához. Az eljárásban pedig kizárólag olyan szakértő, felkészült, gazdasági ügyekben is járatos ügyvéd tud hatékony segítséget nyújtani, aki eligazodik az adózási környezet és a büntetőjog területén is. 

Gyakori kérdések az adócsalásról