196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Btk. 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tényállással védett jogi tárgy a szexuális önrendelkezés, a nemi szabadság, a cselekményt 2013. július 1. napjától rendeli büntetni a törvény.
Elkövetési magatartás: szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítés.
Szexuális cselekménynek minősül a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. Büntetőjogi szempontból közösülésnek minősül, amikor külön nemű személyek nemi szervei külsőleg érintkeznek, vagyis a közösülés megállapításához - a biológiai közösülés fogalmától eltérően - nem szükséges a behatolás.
A cselekmény sértettje (passzív alanya) kizárólag tizenkettedik életévét betöltött személy lehet, ezen túl a passzív alany cselekvőképessége, illetve annak hiánya, vagy a passzív alany neme nincs kihatással a cselekmény megállapítására.
Ha valaki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel kényszer nélkül szexuális cselekményt végez vagy végeztet, annak cselekménye a szexuális erőszak bűntettének minősített esetét valósítja meg, [Btk. 197. § (2)] amelyet a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Alapesetének elkövetője (alanya) bárki lehet aki a tizennegyedik életévét betöltötte, kivéve azt a személyt, aki a sértettel (passzív alannyal) kapcsolati viszonyban áll (lásd a minősített eset). Mint ahogyan a sértett, úgy az elkövető neme is közömbös, vagyis hímnemű elkövetheti nőnemű vagy hímnemű sértett sérelmére, míg nőnemű elkövetheti hímnemű vagy nőnemű sértett sérelmére is.
Kényszerítés fogalmát a Btk. 195. §-a határozza meg, amely szerint „Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz kényszerítést követ el."
Erőszak: fizikai erővel történő ráhatást, támadást jelent. Az erőszak lehet akaratot bénító és akaratot hajlító is. Akaratot bénító, lenyűgöző erejű erőszakról akkor beszélünk, amikor az erőszak alkalmas a sértett fizikai ellenállásának leküzdésére, amely következtében a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. (Erre az esetre példa, amikor az elkövető lefogja, lekötözi a sértettet.) Akaratot bénító erőszak megvalósulhat akkor is, ha a sértett a támadással szemben okkal eredménytelennek gondolja a védekezését, ezért annak nem áll ellen. A nemi szabadság elleni bűncselekmények esetében nem kell az erőszaknak akaratot bénítónak lennie. Elég, ha az erőszak a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmas. A sértetti ellenállás komolyságának megállapítását nem zárja ki, ha a sértett azért hagy fel a védekezéssel, vagy azért nem védekezik, mert azt az erőszakkal szemben esélytelennek találja.
Fontos kiemelni, hogy a kényszerítés általános fogalmától letérően a szexuális kényszerítés nélkülözi az előbb részletezett erőszakot. Ha valaki a szexuális kényszerítést erőszak alkalmazásával követi el, annak cselekménye [a Btk. 197. §-a szerinti] szexuális erőszakot valósítja meg.
A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ilyen esetre példa, amikor a sértettet a munkahelyének elvesztésével, a becsületének csorbításával, vagy akár vagyon hátrány bekövetkezésével fenyegeti meg az elkövető, de a fenyegetés irányulhat az élet vagy a testi épség ellen is, de csak abban az esetben, ha az nem közvetlen.
Közvetlen a fenyegetés, ha a megfenyegetettnek a kilátásba helyezett hátrány bekövetkezésével nyomban számolnia kell. (Élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés például, ha valakit azzal fenyegetnek meg, hogy elvágják a torkát, miközben az elkövető a kését a megfenyegetett nyakához helyezi.) A közvetlen fenyegetés általában akkor valósulhat meg, ha a fenyegető a fenyegetett közvetlen közelében tartózkodik (például egy szobában vannak), de megvalósulhat akkor is, ha az a személy, akivel szemben a hátrányt kilátásba helyezték távol van, és a hátrány előbb bekövetkezhet, mint ahogyan a sértett a fenyegetett helyzetből szabadulhatna. (Erre lehet példa, ha valakit azzal fenyeget meg az elkövető, hogy harmadik személy a megfenyegetett [sértett] távol lévő családtagját nyomban bántalmazni fogja, ha a megfenyegetett nem tesz eleget az elkövető követelésének.)
Fontos megemlíteni, hogy ha valaki a szexuális kényszerítést az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követi el annak cselekménye nem szexuális kényszerítést, hanem szexuális erőszakot [Btk. 197. §] valósít meg.
Fentiekből következően a szexuális kényszerítés esetén a fenyegetés lehet közvetlen, ha az nem élet vagy testi épség ellen irányul (például most azonnal feltöltöm az internetre a kompromittáló fényképeidet, vagy felhívom a férjed, és elmondom neki, hogy ....), illetve irányulhat a fenyegetés az élet vagy testi épség ellen, ha az nem közvetlen, vagyis ha a megfenyegetettnek, a kilátásba helyezett hátrány bekövetkezésével nem kell azonnal számolnia. (Például: Ha nem csinálod amit mondok, akkor számíts arra, hogy meg leszel verve amikor nem számítasz rá.)
Btk. 196. § (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
A törvény szigorúbban rendeli büntetni a cselekményt, ha a sértett (passzív alany) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be (a. pont), valamint ha az elkövető a sértettel fennálló kapcsolati viszonyával visszaélve követi el azt (b. pont).
A Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pontja értelmében hozzátartozó:
a) az egyenes ágbeli rokon (gyermek, szülő, nagyszülő, stb.) és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Ahol a Btk. élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
A cselekmény súlyosabb minősítésének az indoka a b.) pont esetében, hogy az elkövető fokozott felelősséggel tartozik a sértettért, aki a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Ennek megfelelően a sértett függő viszonyban van az elkövetővel, avagy (például egy gyógykezelés során) kiszolgáltatott neki. A minősített eset általában akkor állapítható meg, ha az elkövető a sértett függőségével, kiszolgáltatottságával visszaélve követi el a cselekményt.
A hozzátartozói, nevelési, felügyeleti, gondozási, gyógykezelési viszonyon túl léteznek olyan személyes vagy függelmi viszonyok, amelyek hatalmi vagy befolyási viszonyt keletkeztetnek a sértett irányába. (Ilyen lehet a Btk. kommentárok szerint a család barátja, szomszéd, álláspontom szerint ilyen lehet továbbá a munkáltató, a felettes stb…)
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Összefoglalva a szexuális kényszerítést alapesetben a törvény egy évtől öt évig, míg minősített esetekben két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
A büntethetőség elévülése általában a büntetési tétel felső határához igazodik (de minimum 5 év), vagyis a szexuális kényszerítésre vonatkoztatva alapesetben öt év, míg minősített esetekben nyolc illetve tizenöt év.
Kivételt képez azonban [a Btk. 26. § (1) bek. c) pontja alapján], hogy a szexuális kényszerítés minősített esetei nem évülnek el, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy [a Btk. 28. § (1a) bekezdése értelmében], ha a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. Miután a cselekmény a minősített esetekben nem évül el, ha a sértett a 18. életévét nem töltötte be a bűncselekmény elkövetésekor, így a törvény ezen rendelkezése a tényállás alapesetére vonatkozik.
207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
Ha a szexuális kényszerítés bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.
Közérthetően a szexuális kényszerítésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.
