Közokirat-hamisítás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya az esetek többségében a hagyományos papíralapon készült közokirat, amelynek a fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (1) bekezdése határozza meg.
323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
A technika fejlődésével a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya kibővült az elektronikus okiratokkal.
A közokiratot között megkülönböztethetünk bizonyító valamint rendelkező okiratokat.
A bizonyító közokirat teljes közhitelességgel tanúsítja, a benne foglalt tények, nyilatkozatok és adatok formai és tartalmi valóságát. Ilyenek többek között, a nyelvvizsga bizonyítvány, diploma, oklevél, iskolai bizonyítvány, anyakönyv, személyazonosító igazolvány, jogosítvány, földhivatali nyilvántartás.
A rendelkező közokiratok is alkalmasak annak bizonyítására, hogy az ott írt hatóság a megjelölt helyen és időben a rendelkező részben írt határozatot hozta, ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tett (BH 1988/337.), azonban a bizonyító erejük nem terjed ki a határozat tartalmára, arra, hogy az abban foglalt ténymegállapítások, ténybeli és jogi érvelések helyesek. Rendelkező közokiratok többek között a bírósági ítélet, végzés, közigazgatási eljárásban hozott határozatok.
A közokirat-hamisítás elkövetési magatartása két csoportra osztható,materiális és intellektuális közokirat-hamisításra.
- hamis közokirat készítése,
- közokirat tartalmának meghamisítása,
- hamis közokirat felhasználása,
- hamisított közokirat felhasználása,
- más nevére szóló valódi közokirat felhasználása.
Hamis közokirat készítése esetén, olyan közokirat jön létre, amely korábban nem létezett, (a hamisító készíti) és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel.
Közokirat tartalmának meghamisítása esetén, az elkövető már létező, valódi közokirat tartalmát változtatja meg. Ilyen lehet az okiratban lévő fénykép kicserélése, szöveges rész módosítása stb.
A felhasználás tulajdonképpen nem más, mint a közokirat bizonyító erejének érvényesítése, vagyis amikor az elkövető a közokiratot az abban foglaltak bizonyítása érdekében bemutatja, felmutatja. Fontos leszögezni, hogy nem számít közokirat-hamisításnak, ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel. Például, ha a meghamisított tartalmú személyi igazolványt az igazoltatás során nem adja át a rendőrnek, de magánál tartja.
Mivel a törvény értelmében a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása is bűncselekménynek minősül, így az a személy, aki a más nevére szóló (nem hamis) valódi közokiratot, például parkolási engedélyt (rokkantkártya) jogosulatlanul felhasznál (kihelyezi a gépkocsi szélvédője alá), közokirat-hamisítást követ el.
Amikor az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, intellektuális közokirat-hamisítást követ el.
Nyelvvizsga-bizonyítvány hamisítás: Hamis nyelvvizsga-bizonyítványokkal kapcsolatban, közokirat hamisítás gyanújával 2013. év elején számtalan eljárás indult. Közokirat-hamisításnak minősül ugyanis az is, ha a nyelvvizsgázó az elégséges tudás hiányában, de megfelelő készpénz ellenében olyan hiteles nyelvvizsga-bizonyítványhoz jut, amely a nyelvtudását a valóságtól eltérően igazolja. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványt általában meghatározott céllal szerzi meg az elkövető, így a bizonyítvány további felhasználásával az ismételt közokirat-hamisításon túl további bűncselekményeket is megvalósíthat a tudtán kívül.
A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat - az ellenkező bizonyításáig - igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető (BH 2007/181. II.). A hivatkozott bírósági határozat azért jelentős, mert közokirat-hamisításnak minősül, ha valaki, csak azért adja el a korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrészét, mert meg akar szabadulni a társaság felszámolásával, esetleg végelszámolásával járó nyűgtől, és általa is ismerten olyan személynek adja el az üzletrészét (társaságot), aki később a társasággal tényleges gazdasági tevékenységet nem akar folytatni, a társaságot valójában meg sem kívánta venni, tipikusan a társaság átvételéért még fizetnek is neki. A példában foglalt esetben mind az eladó, mind pedig a vevő elköveti a közokirat-hamisítást.
Ugyancsak közokirat-hamisításnak minősül, ha nem a társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személy kerül vezető tisztségviselőként a cégnyilvántartásba bejegyzésre, hanem egy stróman, aki csak a nevét adja, de valójában a működtetéshez a formális aláírásokon kívül semmi köze nincs.
Amennyiben közokirat-hamisítással gyanúsítják, különösen fontos, hogy még az első kihallgatása előtt forduljon szakemberhez, mivel ezzel elkerülheti, hogy további bűncselekmény gyanúsítottja legyen.
