Költségvetési csalás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a létező legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.
A költségvetési csalás 2012. január 01. napjával került a régi Btk.-ba, amelyet az új Btk. (2012. évi C. törvény) lényegében változatlan formában vett át. A költségvetési csalás tényállása alá vonták össze, a régi Büntető Törvénykönyvbe foglalt összes, a költségvetést valamilyen módon károsító bűncselekményt.
Ezek bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, valamint a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Kiadási oldalon: a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, továbbá a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Az igazán nagy összegű költségvetési csalások többségükben az adózók Európai Közösségen belüli, „áfa mentes” termékértékesítéséhez kapcsolódnak. Az áfatörvény alapján, a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az adózó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába kiszállították, de igaz ez visszafelé is.
Ehhez kapcsolódóan a költségvetési csalás egyik tipikus esete volt, amikor valamely, Európai Unió tagállamában (de nem Magyarországon) legyen például Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság vásárolt nagy mennyiségben terméket (például gabonát) magyarországi termelőktől. A gabonát teherautóra rakodták, kiállították a szükséges okmányokat (CMR-fuvarlevél stb..) elszállították a termelőktől, de a gabona valójában nem jutott ki külföldre, hanem azt Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság áfaterhet tartalmazó számlával értékesítette, ugyancsak Magyarországon bejegyzett társaságnak (például egy malomnak), aki a számlát a könyvelésébe beállította. A malom az áfával növelt bruttó összeget fizette meg a számlát kiállító cégnek, ami az értékesítést adóbevallásában nem tüntette fel, gyakran adóbevallást egyáltalán nem késztett, az áfa összegét a költségvetésbe nem fizette be, hanem azt a költségvetési csalás tettesei, részesei között felosztották.
Szintén gyakran előforduló példája a költségvetési csalásnak, amikor Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, egy stróman cég közbeiktatásával az Európai Közösség más tagállamából szerez be terméket. A külföldön, például Németországban bejegyzett gazdasági társaságtól a stróman cég vásárol terméket, amit szabályosan Magyarországra szállítanak, majd a stróman cég a terméket áfateherrel növelten belföldön értékesíti, de az értékesítés után az áfa fizetési kötelezettségét nem teljesíti, adóbevallásában a Közösségen belüli értékesítést nem tünteti fel, így az áfa összege megmarad.
További egyszerű – ám annál elterjedtebb – példája a költségvetési csalásnak, amikor egy gazdasági társaság adófizetési kötelezettségét áfa valamint a társasági adónemben, fiktív gazdasági eseményekről szóló, fiktív számlák vásárlásával, és a könyvelésbe történő beállításával próbálja csökkenteni.
Fiktív a gazdasági esemény, így az ez alapján kiállított számla is, ha
- a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27.835/1995/5. számú ítélete];
- a felek között létrejött szerződés semmis - színlelt, jogszabályba ütközik [Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.193/1995/6. számú ítélete];
- a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A költségvetési csalás I. alapesetének tettese (a törvényszövegben „Aki”) az a természetes személy lehet, akinek jogszabály által előírt kötelessége, hogy intézkedjék az adóbevallás benyújtásáról, illetve az állami költségvetésbe történő befizetésről (például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője). Elkövetővé akkor válik, ha ezen befizetési kötelezettségével kapcsolatban megtévesztő magatartást tanúsít. A költségvetési csalás tettese az is, aki a megtévesztő magatartását a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja.
Költségvetési csalás esetében a tévedésbe ejtés nem más, mint amikor az elkövető valótlanságot valós tényként tüntet fel. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak lennie, akár egy egyszerű füllentéssel is megvalósítható, ha alkalmas arra, hogy a sértettnek vagyoni hátrányt okozzon.
A tévedésben tartás esetén, az elkövető nem fedi fel a valóságot, vagy megerősíti azt a téves nézetét a sértettnek, ami az elkövetőtől függetlenül alakult ki benne, tehát a terhelt felismeri, hogy amit a sértett gondol az valótlan, de szándékosan nem szól neki, nem világosítja fel, vagy akár még meg is erősíti a tévedésében. A tévedésben tartás passzív magatartás, ami csak akkor tekinthető bűncselekménynek a költségvetési csalás körében, ha az elkövetőnek jogi kötelessége az adatszolgáltatás, a felvilágosítás adása.
Valótlan tartalmú a nyilatkozat, ha az abban közölt információ (tény, adat) nem felel meg a valóságnak.
Jelentős tény elhallgatására akkor kerül sor a költségvetési csalás körében, ha a jogszabály alapján adófizetésre kötelezett, az adóbevallásában az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős egy vagy több adatot eltitkol, eltitkolja, hogy adóköteles jövedelme keletkezett, amit megvalósíthat oly módon is, hogy adóbevallást egyáltalán nem tesz.
Költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményeket a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, ilyenek kedvezmények lehetnek a különféle adó – és vámkedvezmények.
Költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól történő felhasználása, például amikor a költségvetési csalás elkövetője valamilyen állami támogatást, az kiutalásának alapjául szolgáló szerződésben, jogszabályban, stb. meghatározott céljától eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A költségvetési csalás bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy a fenti a) b) vagy c) pontban meghatározott magatartás egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzon.
Vagyoni hátrány a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja értelmében a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
A 396. § (9) bekezdése b) pontja értelmében a költségvetési csalás esetén vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett, vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A fentiek értelmében egységes költségvetési csalás bűncselekménynek minősül, a régi Btk. által egykoron csalásként (áfára elkövetett csalásként) és adócsalásként halmazatban álló azon cselekmény, amikor a fiktív számla könyvelésbe történő beállításával az elkövető nem csak az áfa befizetési kötelezettségét csökkentette (korábban adócsalásként minősült), hanem egyúttal áfát is visszaigényelt (ami korábban áfára elkövetett csalásnak minősült).
Fontos, hogy a költségvetési csalás körében törvényi egységet alkotnak a különböző költségvetésekbe történő befizetésekre, illetve a különböző költségvetésekből származó pénzeszközökre történő elkövetések.
A költségvetési csalás nem csak tevékeny magatartással, (például hamis könyvelés készítése) hanem mulasztással (például jelentős adat elhallgatása) is megvalósítható. A költségvetési csalás kísérleti szakaszba a tényállásszerű magatartás tanúsításával lép, míg befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik. A cselekmény I. alapesetének mindhárom fordulata szándékosan (egyenes és eshetőleges szándékkal is) követhető el.
396. § (2) A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig), illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig), vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (50.000.001,- Ft-tól 500 millió Ft-ig), vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500.000.001,- Ft-tól), vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Bűnszövetség [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont] akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;
Üzletszerűen követi el a bűncselekmény [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont], aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
396. § (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A (6) bekezdés a költségvetési csalás II. alapesete, amelyet jövedéki termékre lehet elkövetni. A Jöt. 3. § (2) bekezdése értelmében jövedéki termék: a) az ásványolaj, b) az alkoholtermék, c) a sör, d) a bor, e) a pezsgő, f) a köztes alkoholtermék, g) a dohánygyártmány.
396. § (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (7) bekezdés a költségvetési csalás III. alapesetét fogalmazza meg. A korábban jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) bűncselekmény egyes elkövetési magatartásait tartalmazza.
396. § (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy kölönös visszaesőként követik el.
A költségvetési csalás büntetésének korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a törvény abban, az esetben, ha az elkövető az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig (a saját nevében) hiánytalanul megtéríti. Ez a rendelkezés azonban nem nyújt korlátlan enyhítésre lehetőséget abban az esetben, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, vagy különös visszaesőként követték el, de akkor sem, ha az okozott vagyoni hátrányt csak részben fizette vissza az elkövető.
A költségvetési csalás és az annak érdekében megvalósított magán-okirat hamisítás halmazatban állhat egymással.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
BH 2013.11.292 Nem rendelhető el vagyonelkobzás a vádlottal szemben arra a pénzösszegre, amellyel az általa elkövetett bűncselekmény - adócsalás - kapcsán nem ő, hanem az általa vezetett gazdálkodó szervezet gazdagodott. Amennyiben az adókiesés (adórövidítés) összegére az adóhatóság a gazdasági társaságot már kötelezte, ezen összegre nézve a kétszeres elvonás tilalma folytán nincs helye vagyonelkobzásnak [1978. évi IV. tv. 77/B. § (2) bek., (5) bek.; BKv 95.].
397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a költségvetési csalás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.