Nézzük, mi is pontosan a bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog szerint!
Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
1.) Cselekmény: a törvény különös részében meghatározott törvényi tényállásba (például csalás Btk. 373. §) megjelölt magatartás, amely megvalósítható aktív magatartással (tevéssel), illetve nem-tevéssel, mulasztással.
2.) Bűnösség: a.) szándékos valamint a b.) gondatlan elkövetést jelenti, továbbá magában foglalja a szándékon túli eredményt is.
2.a) Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosságnak két alakzata van. Egyenes szándék, és az eshetőleges szándék. Az elkövetőnek szándékos elkövetés esetén - ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket - tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra, - eredmény-bűncselekményeknél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére, előre kell látnia a magatartása várható következményeit is.
Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.
Eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre látja cselekménye következményeit. és belenyugszik abba,hogy megvalósuljanak.
2.b) Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A gondatlanságnak két alakzata van, a tudatos gondatlanság és a hanyagság.
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Könnyelműen az elkövető akkor bizakodhat a cselekménye lehetséges következményeinek elmaradásában, ha ez valamilyen tényre alapozható.
Hanyagság esetén az elkövetői nem tanúsít a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést ezért nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit.
3.) Társadalomra veszélyesség: amelyet a 4.§ (2) bekezdése határoz meg, miszertint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti
4.) Büntetni rendeltség: A jogalkotó valamely magatartást, annak társadalomra veszélyessége miatt büntetendőnek nyilvánít, és a Btk. Különös Részében meghatározott büntetéssel fenyegeti annak elkövetését.
A bűncselekmény megvalósulásához mind a négy fogalmi elemnek együttesen teljesülnie kell.
A bűncselekményeket két csoportra osztja a törvény a társadalomra veszélyességük szerint: bűntett és vétség.
új Btk. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Vétség kategóriába tartozik minden gondatlan cselekmény, valamint azok a szándékos cselekmények, amelyeket a törvény 2 évi szabadságvesztéssel, vagy enyhébb szankcióval (fenyeget. Bűntettnek minősülnek azok a szándékos (tehát a gondatlan nem) cselekmények, amelyeket a törvény két évet meghaladó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a büntetési tételük felső határa a két évi szabadságvesztést meghaladja.
A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van:
- a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 37. §, új Btk. 110. §];
- próbára bocsájtás esetén [Btk. 65. § (1)]
- a törvényi mentesítésnél [Btk. 100. § (1) bek. e) pont];
- a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 131. §].
Emelett a bűncselekmény fogalmában fontos szerepet tölt be az időbeli, valamint területi és személyi hatály kijelölése is.
Btk. 2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
