Körözik vagy elfogató parancsot adtak ki Ön ellen? Szeretné tudni, hogy miért történt, hogyan lehet visszavonatni, vagy hogy mikor évül el? Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partnes büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, kérjen konzultációs időpontot!
Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy személyazonossága ismeretlen, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg a személyazonosság megállapítása érdekében kőrözését rendelhet el.
A bíróság, vagy az ügyész a lakóhely illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges.
A személykörözést gyakran az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt (gyanúsított, vádlott) tartózkodási helyének felkutatása érdekében rendelik el. A körözés elrendelése esetén a rendőrség, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben a körözésre utaló jelzés elhelyezését rendeli el. A körözés jelzésének elhelyezését követően igazoltatás, illetve országhatár átlépésekor történő ellenőrzés során az igazoltatást végző személy tudomást szerez a körözés tényéről, és a körözött személyt feltartóztatja.
A körözött személy (terhelt) azonosítása és tartózkodási helyének megállapítását követően az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.
Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén valamint meghatározott más esetekben annak érdekében bocsátja ki az eljáró hatóság (nyomozó hatóság, ügyész, bíróság), hogy a terheltet elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság elé állítsák. A körözést elfogató parancsban kell lerendelni.
Az intézkedésre jogosult szervnek az elfogató parancsot ki kell bocsátania, ha
a) a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során, a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre [Be. 527. § (2) bekezdés],
b) ha a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban - az eljárás felfüggesztése nélkül -, a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtőzött [Be. 529. § (1) bekezdés],
c) ha szabadságvesztés büntetést, vagy a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni [Be. 590. § (3) bekezdés].
Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg 72 órán belül elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt bíróság elé kell állítani.
Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a körözést, elfogatóparancsot elrendelő határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. 1/2003. (III.7) IM rendelet 10.§
Hirdetményi kézbesítést a Be. az alábbiak szerint szabályozza: 70. § (5) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át.
Be. 70. § (6) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság, valamint - ha ilyen van - a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
A Személy és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény így fogalmaz:
1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során.
(2) E törvény alkalmazásában
a) körözés: az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége;
b) körözés elrendelés: személy vagy tárgy felkutatására, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására irányuló határozat, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozat (elfogatóparancs) meghozatala;
c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést;
d) terepkutatás: köz- vagy magántulajdonban álló ingatlan - kivéve a magánlakást - vagy meghatározott része (ideértve az ingatlanon található járművet is) technikai eszköz igénybevételével vagy anélkül történő átkutatása a körözött személy, illetve tárgy megtalálása érdekében;
e) egyedi azonosításra alkalmas tárgy: amely
ea) számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz,
eb) egyéb egyedi ismérve alapján - az ea) pontban meghatározottak hiányában is - kétséget kizáróan azonosítható;
f) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetőleg a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja.
2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén - az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével - jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.
(2) A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.
3. § (1) A körözést a körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján e törvényben meghatározottak szerint a Rendőrség folytatja.
…….
5. § Ha a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni a 6. §-ban meghatározott rendőrkapitánysághoz.
6. § (1) A személy körözését elrendelő határozatot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(2) Ha a körözött személynek sem bejelentett lakó-, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(3) Ha a körözött személynek nincs ismert tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(4) A tárgy körözését elrendelő határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(5) Ha ugyanabban az eljárásban személy és tárgy körözésére egyaránt sor kerül, a személy körözését elrendelő határozatot az (1)-(3) bekezdés, a tárgy körözését elrendelő határozatot a (4) bekezdés szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
7. § (1) A körözést vissza kell vonni, ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították.
……..
8. § E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre a 9-11. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
9. § A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ feladata
a) a más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelése a személy, tárgy felkutatására, vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján;
b) a magyar hatóság által elrendelt körözés más állam hatóságához történő továbbítása;
c) a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonása;
d) más állam hatóságának értesítése arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság visszavonta;
e) más állam hatóságának, illetve az illetékes magyar hatóságnak az értesítése arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetőleg a személy, holttest személyazonosságát megállapították.
….
12. § (1) A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében
a) azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek
aa) meghallgathatja, valamint
ab) ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy - illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője - előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizheti;
b) igazoltatást végezhet egy meghatározott helyen megjelenő, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására;
c) terepkutatást végezhet;
d) a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;
e) a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
f) a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
g) tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;
h) a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;
i) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a alapján a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról készített képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplő adatokat felhasználhatja;
j) a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró - jelzések elhelyezését rendelheti el;
k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;
l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.
(2) A polgári bíróság határozata alapján folytatott körözés során az (1) bekezdés ab) alpontjában, valamint d) és e) pontjában meghatározott módon nem végezhető adatgyűjtés.
(3) A Rendőrség nyilvánosságra hozza a bűntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta.
(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell.
……
(6) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést is foganatosíthatja.
12/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el
a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,
b) a személyazonosság megállapítása érdekében
ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek.
(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha
a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;
b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;
c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;
d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben.
(3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.
.........
14/A. § A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot:
a) az eltűnt személyre vonatkozó adatot,
b) a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakó vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
c) arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
d) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó adatot,
e) az elveszett lőfegyverre vonatkozó adatot.
15. § ….
(3) A körözési információs rendszert a Rendőrség kezeli.
16. § (1) A körözés elrendelését, visszavonását az arról rendelkező határozat meghozatalát, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul - legkésőbb 24 órán belül - rögzíteni kell a körözési információs rendszerben.
……..
A közérdekből nyilvános körözések között a ide kattintva kereshet.
18. § A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött személy
aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
ab) álnevét, gúnynevét,
ac) személyleírását, különös ismertető jegyeit,
ad) fényképét,
ae) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
af) vélt feltalálási helyeit,
ag) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,
ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;
b) a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is);
c) a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,
d) annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték;
e) a körözést elrendelő hatóság megnevezését,
f) a felkutatáshoz szükséges egyéb - jogszabályban meghatározott - adatot; továbbá
g) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetőleg a 12. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.
19. § A nyilvántartás a tárgykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött tárgy
aa) megnevezését,
ab) utolsó ismert tulajdonosának, illetve birtokosának azonosító, illetve - természetes személy esetén - természetes személyazonosító adatait,
ac) utolsó ismert tulajdonosának lakó-, illetve tartózkodási helyét,
ad) egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit, fényképét;
b) a 18. § b)-f) pontjában meghatározott adatokat; továbbá
c) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.
20. § A nyilvántartás a körözött holttesttel kapcsolatban tartalmazza:
a) a holttest megtalálási helyét és idejét;
b) a 18. § ac)-ae), valamint b)-e) pontjában meghatározott adatokat.
21. § A személy, holttest, illetve tárgy nyilvántartását meg kell szüntetni, és az adatokat haladéktalanul törölni kell, ha
a) a körözést visszavonták;
b) a nyilvántartási idő letelt;
c) a nyilvántartásba vételre tévesen került sor.
22. § (1) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor, az adatokat
a) büntetőeljárás során elrendelt személy- és tárgykörözés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévüléséig,
b) kiutasított személy esetén a kiutasítás végrehajthatóságának elévüléséig,
c) eltűnés miatt körözött személy esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig
d) ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítására elrendelt körözés esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig,
e) nem büntetőeljárás során körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének elteltéig,
f) az a)-e) pontokban meghatározottak közé nem tartozó egyéb esetben elrendelt körözés esetén az elrendeléstől számított három évig
kell nyilvántartani.
(2) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor és a büntetőeljárás során körözött tárgy
a) olyan közokirat, amelynek érvényességi ideje hosszabb mint a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési ideje, az adatokat az érvényességi idő leteltéig,
b) olyan, sorszámmal rendelkező kitöltetlen okmányfajta, amelynek felhasználhatósági ideje a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejénél hosszabb, az adatokat a felhasználhatóság idejéig
kell nyilvántartani.
23. § A körözési tájékoztató rendszer a nyilvántartás adatain kívül a körözött személlyel és tárggyal kapcsolatban azt az - azonosítást, illetve felkutatást elősegítő - adatot is tartalmazza, amelyet a körözést elrendelő hatóság határozatának megküldésével, illetve a körözés elrendelésével, valamint azt követően közöl.
24. § (1) A körözési tájékoztató rendszerben a körözés visszavonásáig, illetve a 22. §-ban meghatározott ideig kell kezelni a körözött személlyel, holttesttel, illetve tárggyal kapcsolatos adatokat.
(2) A körözési tájékoztató rendszerből a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg kell törölni a személlyel, holttesttel, illetve a tárggyal kapcsolatos adatokat.
