Orgazdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Péter autójával megáll a ház előtt, és beszalad Istvánhoz. Szia István! Gyere mutatok neked valamint. „Leesett” egy két apróság a teherautóról. Itt van például ez a tökéletes állapotban lévő bicikli. Igaz, hogy lopott, de nem lehet beazonosítani, nyugodtan használhatod, vagy ha szeretnéd, eladod. Biztosan keresnél vele pár forintot. Tudok mutatni neked még egy telefont és egy márkás karórát is. Ezeket Daniék húzták le egy paliról. Csak kétszer pofon kellett csapniuk és máris elengedte a telefont. Az órát ajándékba „adta” nekik. Na, mit szólsz hozzá? Érdekel?
Péter megnézi István bűncselekményekből származó portékáját, majd nyomott áron megveszi azokat.
Btk. 379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
Az orgazdaság elkövetési tárgya a felsorolt bűncselekményekből származó dolog, de ide sorolandók például a lopásból származó autóból kibontott alkatrészek, vagyis a felsorolt cselekményekből származó feldolgozott, átalakított dolgok is.
Az orgazdaság elkövetési magatartása a felsorolt bűncselekményekből származó dolog megszerzése, elrejtése, vagy közreműködés az elidegenítésében.
A megszerzés a dolognak az ezt birtokló egyén akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti. Az orgazdaság esetén a hatalomba vétel módja közömbös, csak az kell, hogy ez a birtokló akaratával és tudtával történjék [BH 389/1987]. Megszerzésnek kell tekinteni a dolognak az alapcselekmény elkövetőjével való közös elhasználását, elfogyasztását is. Az orgazdaság elkövetéséhez nincs szükség arra, hogy dologért az elkövető ellenszolgáltatást nyújtson. Az orgazdaság megvalósul akkor is, ha a dolgot az orgazda ajándékba kapja.
Az elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog fellelését nehezíti.
Az elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. Kísérlet akkor fordulhat elő, ha az elidegenítésben közreműködés nem eredményes, a dolog értékesítése nem sikerül. Ezért értékelte a bíróság a lopott személygépkocsi értékesítésére irányuló eredménytelen telefonálást is elkövetési magatartásnak. [BH 1993/1-21.].
Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni; ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [BH 341/2000]. Vagyis az orgazdaság akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy a dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, és azt haszonszerzési céllal megszerzi, elrejti, vagy az elidegenítésében közreműködik.
Az orgazdaság bűncselekményében a bűnösség akkor is megállapítható, ha az orgazdaság alapcselekményének elkövetője ismeretlen maradt, és így nem került sor büntetőjogi felelősségre vonására. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, ha alapcselekményként a lopás és a sikkasztás vagylagosan vetődik fel [BH 187/2012]
Fontos kiemelni, hogy az orgazdaság bűncselekménye esetében nincs jelentősége a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapításánál, hogy az orgazda egy személytől vásárol több alkalommal bűncselekményből származó dolgot, vagy több különböző személytől vásárol több alkalommal, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekményeket hány sértett sérelmére követték el.
Ha az orgazda több elkövetési magatartást (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik) egységes elhatározással, rövid időközönként követ el, akkor az orgazda cselekménye folytatólagosnak minősül. Az orgazda így 1 rendbeli cselekményt valósít meg, és az elkövetési érték meghatározásánál valamennyi dolog értéke összeadódik.
A folytatólagosságot azért fontos kiemelni, mert például, ha egy elkövető (üzletszerűen) rövid időn belül 60 különböző sértettől ellop összesen 60 darab egyenként egymillió forint értékű személygépjárművet, akkor az alapcselekmény elkövetője 60 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettét követi el. Ha a tolvaj, a gépkocsikat - amint ellopta - eladja az orgazdának, akkor az orgazda 1 rendbeli, 60 millió forintra, azaz különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése miatt felelhet. Az orgazdaság esetében a büntetés 5 évtől 10 évig, míg az alapcselekményt elkövető tolvaj lopási cselekménye esetében - a halmazati büntetésre tekintettel – a büntetés 1 évtől 7,5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Az orgazda, mint felbujtó vagy bűnsegéd nem marasztalható el az adott orgazdaság alapcselekményével kapcsolatban, az orgazdaság bűncselekménye a vagyon elleni alapbűncselekménnyel nem képezhet halmazatot.
Btk. 379. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) vagy
b) szabálysértési értékre (50.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig),
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) nemesfémre vagy
d) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) nagyobb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre (50.000.001,- Ft-tól) vagy
b) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik
A cselekmény minősítése során az elkövetési értéket nem az orgazda által elért, vagy elérni kívánt haszon mértéke határozza meg, hanem annak a dolognak az értéke, amelyet az orgazda megszerzett, elrejtett, vagy amelynek az elidegenítésében közreműködött. Például, ha valaki rablás útján megszerez egy 70.000,- Ft értékű telefont, és azt az orgazda megveszi 15.000,- Ft-ért, majd 35.000,- Ft-ért értékesíti, (tehát azon 20.000,- Ft hasznot ér el), akkor az elkövetési érték nem 20.000,- és nem 35.000,- Ft lesz, hanem a telefon tényleges értéke, azaz 70.000,- Ft. Abban az esetben, ha az orgazdától valaki úgy veszi meg a telefont, hogy tudja, az bűncselekményből származik, akkor ő is orgazdának minősül.
Az orgazdaság bűntette a (2) a (3) és a (4) bekezdés esetén öt, az (5) bekezdés esetében nyolc, míg a (6) bekezdés esetében tíz év elteltével évül el.
Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.
Ha az orgazdaság bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.
