Egyetlen profi futó sem állhat dobogóra terhelésre kifejlesztett, futást könnyítő cipő nélkül. Aki a győzelem ízére vágyik, pontosan tudja, mennyire fontos a tökéletes segédeszközök használata. A sportolók világában nem létezik az a fogalom, hogy túl drága, ha a győzelemről van szó. Vajon a szabadsága és a jóhírneve nem sokkal értékesebb, mint egy csillogó érem? Ahogy a maratonfutás rajtvonalához sem állnak oda a versenyzők mezítláb, Ön se kockáztasson profi büntető ügyvéd nélkül! Ha győzni akar, válassza a legjobb büntetőjogászt, hiszen az Ön szabadsága az első!
Tapasztalt büntetőjogász nélkül hamar csapdában találhatja magát, hiszen segítség nélkül képtelenség minden részletre odafigyelni. Nem is beszélve a bonyolult jogi kifejezésekről és a hatályos jogszabályok pontos ismeretéről, ami egy profi büntetőügyvéd számára hazai pályát jelent. Határozott büntetőjogi segítségre már a gyanú felmerülésekor szüksége lehet, hiszen a hatóság kérdései megfelelő felkészülés nélkül kedvezőtlen helyzetbe hozhatják. A legjobb védekezés kidolgozása érdekében a lehető leghamarabb keressen fel büntetőjogban jártas ügyvédet! Legyen szó az eljárás bármely szakaszáról, irodánk kiemelkedő eredményei bizonyítják, hogy számunkra nincs lehetetlen!
A büntető ügyvéd az eljárás egész folyamatában segítséget nyújt Önnek. Ez megnyilvánul a folyamatos kapcsolattartásban és az ügy menetét érintő teljes körű jogi tájékoztatásban. A büntető ügyvéd segít a lehető leggyorsabban felfedni azokat a körülményeket, amik a terheltet menthetik. Szigorú ügyvédi titoktartás mellett őszintén feltárhatja az ügy jelentéktelennek tartott részleteit is, mert irodánk tapasztalt büntetőjogi ügyvédei a legkedvezőbb kimenetelért fognak harcolni
A hatóság látóterébe kerülve egyedül akkor lehet biztonságban, ha a legjobb büntetőjogi ügyvéd áll ki az Ön jogai mellett. Ehhez irodánk kiemelkedő szakemberei állnak rendelkezésére, akik sokéves tapasztalattal rutinosan átlátják a legnehezebb ügyeket is.
Amennyiben bűncselekmény elkövetésével vádolják, nem érdemes kísérleteznie a büntető ügyvéd szaktudását és felkészültségét illetően. Ez olyan, mintha orosz rulettet játszana a szabadságát kockáztatva. Egy rossz lépés vagy meggondolatlan kijelentés és romba dőlhet a sikeres védekezés. Legtöbbször a háborúk kimenetelét nem a nyers erő dönti el, hanem a jól kidolgozott taktika. A Vidákovics Ügyvédi Iroda ügyfelei garantáltan a győztes oldalon állnak, ugyanis csapatnyi büntetőjogra szakosodott ügyvéd közösen dolgozik a verhetetlen védekezés kidolgozásán.
A Vidákovics & Partners büntetőjogi csapatának védelmében tökéletes biztonságban érezheti magát, ugyanis nem érhetik váratlan helyzetek. Folyamatos elérhetőséggel biztosítjuk, hogy ügyfeleink a nap 24 órájában felvehessék velünk a kapcsolatot. Ha az eljárás bármely részletével kapcsolatban aggodalmai vannak, bátran hagyatkozhat irodánk határozott és szakszerű reagálására. Tiszteljük az Ön idejét, ezért minden percet a hatékony védelemre fordítunk. Emellett az ügy menetének minden részletéről folyamatosan tájékoztatjuk.
Büszkék vagyunk ügyfeleink bizalmára, amely töretlenül ível felfelé az évek során. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a díjazás tekintetében tiszta, átlátható tájékoztatást nyújtunk már az első konzultáció alkalmával. Így Ön pontosan tudja, hogy mire számíthat, milyen lehetséges költségek merülhetnek fel. Nincsenek rejtett, megfoghatatlan kiadások, mindent tételesen, pontosan levezetünk Önnek.
Mivel nincs két egyforma ügy, egyforma díjazás sem szabható ki. Az első konzultáció alkalmával teljes körűen, minden körülményt figyelembe véve tájékoztatjuk jogairól, lehetőségeiről és a várható költségekről. Ezután szabadon eldöntheti, melyik védekezési módot választja. Mi maximálisan alkalmazkodnunk az Ön igényeihez. Ha fontos Önnek, hogy egy csapat kiválóan képzett, kihívásokkal bátran szembenéző büntető ügyvéd harcoljon a jogaiért, bízza meg képviseletével a Vidákovics Ügyvédi Irodát!
Ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, a kétségbeesés és kapkodás helyett a legjobb döntés egy profi büntető ügyvéd felkeresése. Ne vesztegesse az idejét arra, hogy tétlenül nézi az eseményeket és sodródik az árral! Irodánk büntetőjogi ügyvédei kötél idegekkel és kiváló szaktudással néznek szembe a legbonyolultabb üggyel is. Egy elhamarkodott lépés rossz irányba befolyásolhatja akár az életét is. Bízza ezt olyan ügyvédekre, akik valódi cápák a büntetőjog területén és mindenáron megvédik az Ön jogait!
Előfordulhat, hogy olyan helyzetben találja magát, amikor nincs lehetőség a hatósági intézkedést megelőzően ügyvédet felkeresni. Ne essen kétségbe! Fogadja meg tanácsunkat és semmiképpen ne tegyen vallomást ügyvédi konzultáció nélkül! Legyen résen, mert a rendőrség bevett taktikája, hogy barátságos, bizalmi légkört teremtve a kihallgató helyiségben könnyed csevegésre bátorítják, mialatt számos értékes információt megtudhatnak az ügyről! A hatóság érdeke az elkövető kézre kerítése, nem pedig az Ön jogainak védelme vagy a teljes igazság kiderítése. Ne tegyen meggondolatlan kijelentéseket, hiszen mindez felhasználható az eljárás során!
A gyanúsítás tényével szemben panasszal is élhet, ami hatékony lépés a büntető ügyvéddel való konzultációig. Ne felejtsen el másolatot kérni a gyanúsítotti jegyzőkönyvről, ugyanis ennek részleteit látva sokkal könnyebb a megfelelő védekezés kidolgozása!
Az Ön jövője és szabadsága nem játék! Miért tenne fel egy bizonytalan lapra mindent? A Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda a legjobb megoldási lehetőségeket kínálja Önnek, amivel kizárt, hogy veszítsen. Az Önt megillető jogokat tűzön- vízen keresztül megvédjük, és nem félünk emiatt belemenni a konfrontációkba! Minden ügyet ugyanolyan körültekintéssel és figyelemmel képviselünk. Válassza irodánkat, mert Önnek a legjobb jár!
A Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda azért nyújt egyedülállóan magas színvonalú védelmet ügyfelei számára, mert a siker tökéletes receptjét alkalmazza. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden ügy egyedi, ezért sosem dolgozunk megszokott sablonok alapján. Ügyfeleink a legnagyobb figyelemmel és szakértelemmel találkozhatnak irodánkban. Bármilyen bonyolultnak tűnik is egy ügy, irodánk kiváló büntető ügyvédei számtalan részletre kiterjedő, minden váratlan eseményre felkészült, verhetetlen védekezési módszert dolgoznak ki az Ön számára! A csapatmunka azt jelenti a mi olvasatunkban, hogy egy hibátlan minőségű, jogszerűségét tekintve kifogástalan védekezéssel előálló ügyvéd eredményeit hattal megszorozzuk! Ezzel biztosítjuk azt a behozhatatlan előnyt, amit megbízásunkkal megtapasztalhat. Büszkék vagyunk ügyfeleink érdekében elért eredményeinkre, ami fegyelmezett, kitartó munkánk gyümölcse. Forduljon hozzánk bizalommal, mert mit érhet egyetlen ügyvéd hat profi büntetőjogi ügyvédből álló csapattal szemben?
Irodánkat bármely bűncselekmény törvényi tényállásával kapcsolatban megkeresheti, azonban szeretnénk kiemelni néhány büntetőjogi kategóriát, amikben figyelemre méltó eredményeket értünk el. Bizalommal fordulhat hozzánk, ha csalással, költségvetési csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatban teljes körű tájékoztatást nyújtunk Önnek, valamint a hatósági eljárás során elkövetett hamis tanúzás tényállást is segítünk tisztábban látni. Számunkra jól ismert terep a csődbűncselekmény, a hivatali vesztegetés és a közokirat hamisítás tényállásának magyarázata, a leghatékonyabb védekezés kidolgozása. Ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot, ha olyan ügyvédi irodát keres, amelyik magasan kiemelkedik a szürke átlagból és nem ismeri azt a szót, hogy reménytelen!
Keresse a Vidákovics Ügyvédi Irodát és beszéljünk meg konzultációs időpontot! Reméljük okosan dönt. Mikor találkozunk?
Amikor valakit előállítanak a rendőrségen, vagy gyanúsítottként idézést kap, azonnal megfordul a fejében, hogy előzetes letartóztatásba fogják helyezni, ha nem működik együtt a rendőrséggel, ha nem mondja azt amit hallani szeretnének. Ebben az esetben gondolhatja úgy, ha beismerem valószínű szabadon távozhatok, azután majd lesz valahogy. Ha beismeri a cselekmény elkövetését, akkor a bíróság garantáltan elítéli. Miután a kihallgatása során bűnösnek vallja magát, elismeri a bűncselekmény elkövetését, nagyon kevés tehető az Ön érdekében. Amit mond, vagy amit a hatóság rendelkezésére bocsájt, később szabadon felhasználható Önnel szemben a büntetőeljárás során, de akár polgári perben is. Az, hogy bűnösnek vallja magát a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldásnak tűnhet, de HA NEM KÖVETTE EL A CSELEKMÉNYT nem az! NE VALLJA MAGÁT BŰNÖSNEK!
Ha úgy gondolja, hogy bűnös, akkor se ismerje el a cselekmény elkövetését azelőtt, hogy értékelte volna az összes jogi lehetőségét.
Sikerrel tagadhatja a bűncselekmény elkövetését abban az esetben is, ha ténylegesen elkövette azt. Az ügyészségnek kétséget kizáróan bizonyítani kell tudnia a bűnösségét minden esetben. Ha nem állnak megfelelő bizonyítékok rendelkezésre a bűnösségének bizonyítására, vagy a bizonyítékok ellenére Önnek jól felépített, életszerű, megdönthetetlen védekezése van, akkor a bíróság az Ön felmentésével zárja le az eljárást.
Abban az esetben, ha az ügyészség kétséget kizáróan tudja bizonyítani a bűnösségét, és nincs lehetőség a történtek elfogadható magyarázatára, akkor Ön akkor jár a legjobban, ha a cselekményt elismeri, és minden erejével a várható büntetés csökkentésére koncentrál.
Mielőtt eldönti, hogy mit válaszol arra a kérdésre, hogy a bűncselekmény elkövetését beismeri-e, Önnek tisztában kell lennie a bűncselekmény büntetési tételével, azzal, hogy egy elhibázott vallomás vezethet akár ahhoz, hogy a bűncselekményét súlyosabban minősüljön, a várható büntetése növekedjen.
Amikor bűncselekmény elkövetésével vádolják, mielőtt bármit is mondana, Önnek tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező védőügyvédre van szüksége, aki értékeli az esetét és a lehetőségeket, aki őszinte választ ad a kérdéseire.
Ne tegyen vallomást, amíg nem kérte ki szakemberrel tanácsát.
Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.
A rendőrségi kihallgatás nem az az élmény amit mindenáron fel akarnánk venni a bakancslistánkra. De ha már ebben a cipőben járunk nem árt a kihallgatás előtt felkészülni arra, hogy mi várhat minket.
Ha a rendőrség, vagy más nyomozóhatóság vizsgálója ki szeretné Önt hallgatni, azt legtöbbször azért teszi, mert bűnügyi nyomozást folytat, és kézre akarja keríteni az elkövetőt. Az Ön érdeke, hogy ne beszéljen a rendőrséggel, ne működjön együtt, hacsak nem a bűncselekmény áldozata. Ha Önt gyanúsítottként hallgatják ki, akkor legyen tisztában a jogaival.
A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Minden, amit a terhelt mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható ellene a büntetőeljárásban. [Be.117.§ (2) bek.]
Ha egy rendőr váratlanul odalép Önhöz és intézkedés alá vonja, akkor a rendőr minden esetben köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Kérdezze meg, hogy az intézkedés végeztével szabadon távozhat-e. Ha azt a választ kapja, hogy nem, akkor tekintse magát gyanúsítottnak. Ha Ön fogvatartott, akkor a rendőrségnek biztosítania kell, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve ha ezzel az intézkedés célját nem veszélyezteti. [1994. évi XXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése]
Értesítse ügyvédjét. Ha nincs ügyvédje, értesítse hozzátartozóját, és kérje meg, bízzon meg a védelmével olyan büntetőjogra szakosodott ügyvédet, aki képes megküzdeni a jogaiért.
Ha ki akarják hallgatni, mielőtt az ügyvéd megérkezne, ne tegyen vallomást. Éljen panasszal a gyanúsítás tényével szemben, és ne tegyen vallomást.
Ha tisztában van a jogaival, és nem beszél a rendőrséggel, ha nem tesz vallomást, lehetőséget biztosít a védőügyvédnek arra, hogy hatékony védekezést dolgozzon ki az Ön védelme érdekében.
Ha kihallgatáson kívül beszélgetésbe elegyedik egy rendőrrel, olyan információkhoz juttathatja akaratlanul is a rendőrséget, ami megkönnyíti a nyomozást, segíthet bizonyítani a bűnösségét. Még akkor is, ha azt gondolja, hogy csak olyan dolgokról beszél, amik az ügy szempontjából lényegtelen, még akkor is az a legjobb, ha csendben marad és nem beszél. A rendőrökkel való beszélgetés nem segít.
Ha úgy dönt, hogy vallomást tesz tudnia kell, hogy:
A kihallgatás célja egyetlen egy dolog: bizonyítani a bűnösségét. Ha gyanúsítottként ki akarják hallgatni ne mondjon semmit amíg nincs jelen az ügyvédje. Ha az ügyvéd nem tud megjelenni egyszerűen ne mondjon semmit.
Ismerjen meg néhány a rendőrség által használt kihallgatási taktikát:
Miért a rendőrségen, és miért nem otthon hallgatják ki? Mert a rendőrség légköre önmagában alkalmas nyomásgyakorlásra. A rendőrség épülete nyomasztóan hat a gyanúsítottra, a hivatali helyiség a törvény erejének, a rendőrség mindenhatóságának a benyomását kelti. A kihallgatott személyben – az idézéssel és a kihallgatás helyszínével - keltett felszültséget tovább növelik azzal, hogy a kihallgatás előtt bizonytalan ideig megváratják. A várakozás hatására az idézett személy könnyen idegessé válhat, emiatt nehezebben gondolkodik, óvatlanná válik. Ha feszültség hatása alatt beszél, olyan információkhoz juttathatja a rendőrséget, amit más módon nem lettek volna képesek megszerezni.
A kihallgatást végző személy már az Ön fogadását, és a kihallgató szobába kísérését is megpróbálja arra felhasználni, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki, megpróbálja elnyerni a bizalmát, amelyet megpróbál mélyíteni a kihallgatás során. Régen rájöttek a rendőrök arra, hogy a katonás, kimért, lekezelő, vagy erőszakos stílus nem célravezető. Ezzel szemben, ha a kihallgatást végző személy udvariasnak, jóindulatúnak, segítőkésznek mutatja magát, abban az esetben rengeteg információt kinyerhet a kihallgatott személyből. A segítőkész magatartás bizalmat ébreszt a feszült idegállapotban lévő gyanúsítottban, aki - úgy érzi, hogy szerencséje van, jó helyre került, itt még segíthetnek is neki, - bizalommal válaszol és elkezd beszélni. Ne ébresszen Önben rokonszenvet a kihallgató viselkedése, mert ez csak a taktika része. A rendőr nem a barátja. Egyedüli célja a bűncselekmény, és az Ön bűnösségének a bizonyítása.
Várható, hogy a kihallgatást vezető, a személyes adatainak a felvétele során megpróbál kötetlen beszélgetést kezdeményezni, amely során próbálja felmérni családi körülményeit, munkáját, kapcsolatait, próbál ráhangolódni Önre. Ne beszélgessen!
A felkészült kihallgató a feszültségkeltést, majd a személyes kapcsolat kialakítását követően a kihallgatás során megkéri a kihallgatott személyt, hogy idézze fel az eseményeket és önállóan mondja el a történteket az elejétől a végéig. Aki ezen a ponton együttműködik, az nagyon sok olyan információt adhat át, amiről a nyomozó hatóságnak korábban tudomása nem volt, egyben ötleteket ad a későbbi kérdések feltevésére.
A kihallgató, mint ahogyan korábban, itt is empatikusan, megnyerően fog viselkedni, némileg próbálja oldani a várakozás során – szándékosan - felhalmozott feszültséget, amitől még szimpatikusabbnak tűnik majd. Miután a kihallgatott személy jót sztorizott, jönnek majd a nyitott kérdések, amelyekre nehéz egy-két szavas választ adni. Minden apróságnak tűnő részletet meg fog kérdezni.
A kihallgatott nem tudja, hogy a cselekmény szempontjából melyek lehetnek a fontos részletek, de ezekből a kérdésekből bőséges információhoz jutnak, a további nyomozáshoz. Ha a tömérdek kérdésre adott válaszokból tetten lehet érni a gyanúsítottat, hogy akár lényegtelen kérdések esetében elferdíti a valóságot, úgy könnyen megkérdőjelezhető a teljes vallomásának a hitelessége, gyengül a védekezése.
Gyanúsítottként úgy lehet védekezni a felkészült kihallgatóval szemben, hogy nem beszélget, kérdésekre nem válaszol, nem tesz vallomást.
Ha nincs Ön mellett tapasztalt ügyvéd, tisztában kell lennie azzal, hogy a rendőrök akár valótlan információkra hivatkozással (a szükséges adatoknak már a birtokában vagyunk, nem tud újat mondani nekünk, terhelő vallomás van Ön ellen, stb.), vagy akár másik rendőrrel folytatott színlelt beszélgetéssel – amelynek Ön fültanúja –, vagy más csalárd módon megpróbálhatják rávenni arra, hogy vallomást tegyen. A legegyszerűbb, és jól működő átverés, amikor a kihallgató megkérdezi a gyanúsítottat, hogy kíván-e vallomást tenni. Amikor a gyanúsított kijelenti, hogy nem tesz vallomást, a kihallgató megkérdezi tőle, hogy kérdésekre válaszol-e. Sajnos erre a kérdésre sokan igennel válaszolnak, ha nem áll mellettük ügyvéd a kihallgatáson. Ne válaszoljon a kérdésekre.
A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, de személyazonosságára vonatkozó kérdésekre válaszolnia kell. Ezek a gyanúsított neve, születési neve, korábbi neve, születési ideje és helye, anyja neve, lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, az értesítési címe, az állampolgársága. Tegyen panaszt a gyanúsítás tényével szemben és jelentse ki, hogy nem kíván vallomást tenni. Ha kijelentette, hogy nem tesz vallomást, további kérdés Önhöz nem intézhető. Ha tovább próbálják kérdezni ismételten hivatkozzon arra, hogy nem tesz vallomást. A kihallgatás végeztével olvassa át a jegyzőkönyvet, és kérjen belőle másolatot. Ne higgye el, ha azt állítják, hogy nem kaphat, vagy, hogy csak később tudják átadni Önnek. Ragaszkodjon hozzá!
2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított öt évig kell nyilvántartani.
(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b)
kell nyilvántartani.
(4) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.
(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított három évig kell nyilvántartani.
(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása
(7) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
30/A. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.
30/B. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
30/D. § (7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
a) kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.
30/E. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni -, akkor a 76. § (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.
Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén számos problémát vethet fel. Élettársak voltunk? Ha igen mikor kezdődik és mikor ér véget az élettársi kapcsolat? Mekkora az a vagyon amit meg kell osztanunk? Milyen arányban, és hogyan? Ki maradhat az utolsó közösen lakott ingatlanban? Hogyan kell számolni az egyéni vállalkozás vagyonával, vagy a lízingelt autóval? Van az élettársaknak különvagyona? A kérdések itt nem érnek véget. Ha tisztában szeretne lenni a helyzetével, lehetőségeivel Kérjen időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt családjogi ügyvédtől.
Az élettársak közötti vagyoni viták rendezésének rövid lényege a következő:
Azért sokkal bonyolultabb az élettársak által közösen szerzett vagyon megosztása, mivel az élettársak önálló vagyonszerzők. Az önálló vagyonszerzésre tekintettel az élettársak egymás tartozásaiért nem felelnek. Az egyik fél szerzése nincs hatással a másik fél szerzésére.
Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A vagyonszaporulat meglétét annak kell bizonyítania, aki a megosztást követeli. A vagyonszaporulathoz nem tartozik hozzá az a vagyoni elem, ami házastársak esetében különvagyonnak minősülne. A különvagyont viszont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.
Az élettársak a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködésük arányában igényelhetnek részesedés. A részesedésben való közreműködés arányának megállapítása bizonyítási kérdés, amelynél figyelembe veszi a bíróság még a háztartásban, az élettársi közösségre tekintettel végzett munkát is.
Amennyiben a bizonyítás felvételét követően nem lehet megállapítani a felek szerzésben való közreműködését, úgy azt egyenlőnek kell tekinteni.
Először készítsen egy nagyon részletes vagyonmérleget, amelyben meg kell jelölni a felek különvagyonát, illetve a vagyonszaporulatot.
Ezt követően forduljon az élettársak vagyonmegosztásában valóban jártas ügyvédhez. Konzultáció során meg tudják állapítani a szerzésben való közreműködés arányát. Az arány megállapításánál figyelembe kell venni a felek valamennyi, az életközösség alatt szerzett jövedelmét, a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát, mint ahogyan az élettárs vállalkozásában végzett munka értékét is.
Az élettársak vagyoni viszonyának rendezése körében gyakorlatlan kezek nagy kár okozására képesek, már akkor is, ha csak a perrel kapcsolatban felmerülő költségeket nézzük.
A vagyonjogban jártas családjogi ügyvéd pontos, részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást képes önnek adni. Ön a helyzetének, a tárgyalási pozíciójának pontos ismeretében tud arról dönteni, hogy elfogadja-e volt élettársa ajánlatát, vagy jobban jár a peres eljárással.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát.
Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén - dr. Vidákovics Béla Zsolt
A váláskor vagyonmegosztás módja viszonylag összetett kérdés, megértéséhez, az ember helyzetének felméréséhez érdemes tisztában lenni a házastársi vagyoni jog alapjaival. A Házastársi vagyonközösség, házastársi közös vagyon, különvagyon fogalmaival. Ha a vagyonmegosztás váláskor, a vagyonközösség megszüntetése, megszűnése témában kérdése van, vagy ügyvédi képviseletet szeretne kérjen konzultációs időpontot.
A házastársi vagyonközösség megszűnése - válás vagyonmegosztás - esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.
A házastársak vagyonközösség megszűnik, ha
A váláskor vagyonmegosztás körében általában házassági életközösség megszűnésének van jelentősége, ezért ezt fogjuk részletesebben vizsgálni.
A házassági életközösség akkor szűnik meg véglegesen, amikor a felek érzelmi és gazdasági közössége is véget ér. Érzelmi közösség egyszerűsítve az együvé tartozás érzését, felek kapcsolatának harmadik személyek előtt történő felvállalást, szexuális kapcsolatot jelenti. A gazdasági közösség a közös háztartás fenntartását, közös gazdasági célkok érdekében történő közös együttműködést, nagyobb közös beruházások közös finanszírozását jelenti.
A válás vagyonmegosztás körében az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (pl. a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük. [HVG-ORAC - Ptk.- Kommentár a gyakorlat számára]
Váláskor vagyonmegosztás történhet a felek által megkötött szerződéssel, illetve a bíróságtól is lehet kérni a megosztást.
A feleknek nem kötelező bírósághoz fordulniuk házastársi közös vagyonuk megosztása érdekében, ezt megtehetik úgy is, hogy egymással szerződést kötnek.
Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés - a vagyonközösség megszűnését követően - nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.
A vagyonközösség megszűnése előtt, házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.
Tehát a felek a vagyonukra vonatkozó szerződést köthetnek egymással az életközösségük fennállása alatt, és az életközösségük megszűnését követően is. Mindkét esetben közjegyző vagy ügyvéd szükséges. Ez alól kivételt képez az életközösség fennállása alatt a szokásos mértékű ingó ajándék, ha az átadása megtörtént. Az életközösség megszűnését követően valamennyi ingó vagyonra kötött szerződés is kivétel lehet, ha a megosztást végrehajtják.
Kérek mindenkit, hogy ne szerepeljen címként "Házastársi közös vagyont megszüntető szerződés." A legtipikusabb hiba, ami arról árulkodik, hogy a szerződést szerkesztő nem tudja mit csinál. A házastársi vagyonközösség a felek életközösségével a törvény erejénél fogva megszűnik. Azt újra nem lehet megszüntetni. A vagyonközösséget megszüntetni szerződéssel az életközösség fennállása alatt lehet, ezért ezt kérem hagyjuk ki.
Válás vagyonmegosztás esetében a vagyonközösség megszűnése után a feleknek közös vagyona van. A szerződés címe inkább legyen "Házastársi közös vagyon megosztása".
A házastársi közös vagyont megosztó szerződés minimum tartalmi elemei:
- Szerződésben pontosan rögzíteni kell a felek személyes adatait.
- Tüntessük fel az életközösség megkezdésének, a házasságkötésnek, az életközösség megszűnésének az időpontját. A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől - ha ezt követően a felek házasságot kötöttek - a házassági életközösség megszűnéséig áll fenn.
- Érdemes a szerződésben a feleket tájékoztatni a fontosabb jogszabályi rendelkezésekről. (vagyonközösség, közös vagyon, különvagyon, megtérítési igények, stb.)
- Legyen benne állapotrögzítő rész, amiben pontosan soroljuk fel a lényegesebb vagyonelemeket, azok értékét, terhekkel együtt. Ezen a ponton nagyon gyakori, hogy a felek értékes vagyonelemet kihagynak a szerződésből, eltitkolják a másik fél előtt. Ez arra nagyon jó, hogy később a szerződés eredményesen megtámadható legyen, tehát kockázatot rejt. A közjegyző vagy az ügyvéd nem nyomozó hatóság. Nem tudja kideríteni, hogy a feleknek milyen vagyona van, csak azt tudja szerződésbe foglalni, amit a felek eléjük tárnak.
- Tartalmazza a vagyon megosztását, és az az alapján létrejövő mérleget, a követelések kölcsönöns beszámítását követően fennálló megtérítési igényeket.
- Egyéb nyilatkozato, keltezés, ellenjegyzés, stb.
Nem szükséges a vagyont patikamérlegen kimérni. Válás vagyonmegosztás sorn nem okoz problémát, ha az egyik fél többet a másik kevesebbet kap. Ennek különböző okai lehetnek, a felek szabadon dönthetnek róla. Ilyen lehet például a méltányosság. Méltányosnak gondolhatják, hogy az a fél, aki sokkal többet dolgozott, keresett, az a végén is többet kap. Az a fontos, hogy ez kerüljön a szerződésben feltüntetésre, és ne a vagyonelemek értékének a manipulálásával próbálják egyenlő összegűre kihozni a felek jutóját. Írják a szerződésbe, hogy a vagyont méltányosan osztották meg, nem értékarányosan, amit mindketten elfogadnak.
A házastársakat illető vagyoni részt, az életközösség (vagyonközösség) megszűnésekor fennálló állapot és érték alapján kell meghatározni. Az érték meghatározása során figyelembe kell venni a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat (megosztáskori értéken kell számolni). Ez alól kivétel, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem valamelyik házastárs magatartásának az eredménye. Ez lehet valamilyen beruházás, ami pozitív irányban, vagy kizárólagos használat, rongálás ami negatív irányban változtatja meg a vagyontárgy értékét.
Ingatlanoknál a megosztáskori, míg ingóságoknál általában az életközösség megszűnéskor értéken szoktunk számolni. Természetesen ettől a leegyszerűsített módszertől az értékmeghatározás összetettebb kérdés.
Az életközösség megszűnését követően a gazdasági társaságban végzett személyes tevékenységének ellenértéke a tag házastárs különvagyona, a vagyoni hozzájárulás értékemelkedéséből adódó nyereségrészt azonban a házastársi közös vagyon megosztása során a másik házastárs javára is el kell számolni [EBH 2000.209-II.,Pfv.II.20.022/2016.].
Az értékelés alapja a házastársi közös vagyon megosztása során a vagyontárgy forgalmi értéke, amelyet a kereslet-kínálat viszonyai alapján ugyanolyan fajtájú dolgoknak a forgalomban kialakult árához viszonyítva összehasonlítással kell megállapítani. A vállalkozói tevékenység körében használt közös vagyontárgyak esetén sem azok könyv szerinti értékének, hanem az életközösség megszűnésekori tényleges forgalmi értékének (azok elidegenítése esetén az adásvételi szerződésben kikötött eladási árnak) van jelentősége [EBH 2001.424-II.].
Az egyik fél nevén nyilvántartott, de a közös vagyonhoz tartozó üzletrészt is a forgalmi értéken és nem a könyv szerinti értéken kell figyelembe venni [Pfv.II.20.684/2014.].
Kivételes esetben - ha a forgalmi érték a szükséges okirati bizonyítékok hiányában szakértői bizonyítás útján sem határozható meg, vagy arra egyik fél sem tesz indítványt - a bíróság a társasági (adott esetben a betéti társaság felperesre jutó kültagi) részesedésének értékét akár a felek egyező előadása, akár a könyvszakértő által megjelölt értékben is meghatározhatja [Pfv.II.20.427/2014.].
A házastársak vállalkozásának értéke az életközösség megszűnésének időpontja helyett - ha a vállalkozást tovább folytatták - az üzleti tevékenyég tényleges befejezésekor fennálló értéken is megállapítható [Pfv.II.20.926/2017.].
A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.
Közös tulajdon megszüntetésének szabályai szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, másodsorban megfelelő ellenérték fejében kerülhetnek egyes tárgyak vagy azoknak az egyik házastársat megillető hányadai a másik házastárs tulajdonába, végül sor kerülhet egyes vagyontárgyak közös értékesítésére és a vételár felosztására is.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a házastársi közös vagyon megosztásában, úgy bármelyik házastárs a bíróságtól kérheti a megosztást.
A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket - válás vagyonmegosztás során - egységesen kell rendezni, mivel valamennyi igény figyelembevétele nélkül igazságos vagyonmegosztás nem lehetséges.
A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].
A vagyonmérlegben mindkét félnél meglévő vagyonelemeket értékkel együtt fel kell tüntetni. El kell különíteni a közös illetve a különvagyont, a követeléseket és a tartozásokat. Meg kell jelölni, hogy melyik vagyontárgy melyik házastárs birtokában van.
Aki arra hivatkozik, hogy bizonyos vagyontárgy az életközösség megszűnésekor megvolt és a másik házastárs birtokába került, azt neki kell bizonyítania. Ha nem bizonyított, hogy az életközösség megszűnésekor kétségkívül meglévő vagyontárgy melyik házastárs birtokában maradt, azt a vagyonmérlegből ki kell hagyni. [BH 2001.478-II.].
A felsorolt adatokból mérleget kell készíteni amibe fel kell tüntetni a felek egymással szemben fenálló megtérítési igényeit, illetve ezek egyenlegét.
A polgári törvénykönyv 4:4 §-a értelmében a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.
A méltányossági szabályt alkalmazott a bíróság, amikor a házastársi közös vagyon megosztása iránti per elbírálása huzamos időt vett igénybe és ezalatt az egyik házastárs ötmillió forintot meghaladó közös vagyoni pénzeszközt tartott birtokában, oly módon, hogy ezt a házastársat az életközösség megszűnésének időpontjától kezdődően késedelmi kamat megfizetésére kötelezte [Pfv.II.21.487/2016.].
A méltányosság mint korrekciós eszköz alkalmazása nem vezethet a másik féllel szemben méltánytalansághoz, így pl. ahhoz, hogy a házastársi közös vagyonból az egyik házastárs ne részesüljön [Pfv.II.21.581/2017.].
Harmadik személy tulajdonában lévő vagyontárgy bevonására a vagyoni igények elszámolása körébe, bármelyik házastársra kedvezőbb vagyonmegosztás érdekében nincs jogi lehetőség [BH 1996.478.]. Akinek a vagyonát a felek általában be kívánják vonni a házastársi közös vagyon megosztásaába a felek gyermeke, illetve a gyermeknek korábban ajándékozott vagyon szokott lenni. A gyermeknek ajándékozott vagyon a gyermeké, a válás vagyonmegosztás során a felek vagyonában elszámolni nem lehet.
A házastársi közös vagyon megosztása során igényelni lehet a házastársi közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak kivételesen van helye.
Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.
Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.
Válás vagyonmegosztás során megtérítési igény a felek vagyonai között főszabály szerint nem dologi hanem kötelmi igény. A kötelmi igény megtérítése történhet pénzben vagy más közös vagyontárgy átadásával. A törvény kivételként szabályozza azokat az eseteket amikor:
Példával: Felek közös vagyonból családi házat vesznek 50 millió forintért. Feleség különvagyonából 30 millió forint ráfordítással felújítja. A felújítás következtében az ingatlan értéke 50 millió forinttal 100 millió forintra emelkedik. A beruházás kizárólag feleség különvagyonából történt az értéknövekedés kizárólag Őt illeti meg.
Az ingatlan értékéhez történő hozzájárulások és a tulajdoni arányok az alábbiak szerint alakulnak:
Férj hozzájárulása 25 millió forint (50 millió forint vételár fele), a teljes (100 milliós) érték 1/4 része.
Feleség hozzájárulása 25 millió forint valamint 50 millió forint értéknövekedés (összesen 75 millió) a teljes érték 3/4 része. Tulajdoni arányok Feleség 3/4 míg férj 1/4 tulajdoni hányad.
Mi történik akkor, ha a feleség 30 milliós beruházása csak 10 milliós értéknövekedést ér el?
Ebben az esetben az ingatlan értéke 60 millió forint, amihez feleség hozzájárulása összesen 35 millió forint (25+10). Férj hozzájárulása 25 millió forint. Tulajdoni arányok feleség 7/12 férj 5/12 tulajdoni hányad.
Az ingatlan forgalmi értéke szempontjából jelentéktelen, értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák azonban a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, ha az elhasználódás folytán nem értéktelenedtek el, kötelmi megtérítésre adhatnak alapot [BH 2001.19.].
Váláskor vagyonmegosztás során a hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
Ptk. 4:61. § (1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.
(2) Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
(3) Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak - kérelmére - a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.
(4) Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.
Házastársak válása esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen vagyoni elemek tartoznak a házastársi közös vagyon, illetve a házastársi különvagyon körébe. Mielőtt vagyonjogi kérdésben egyezséget kötne a házastársával, kérje ki szakértő ügyvéd tanácsát. Kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédi csapatától. Mérjék fel együtt a lehetőségeit!
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben széleskörű rendelkezéseket tehetnek, amiről külön bejegyzésben foglalkozunk.
Fontos azonban, ha a felek nem kötnek szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetével jön létre. Ha nem jön létre életközösség, úgy nem jön létre házastársi vagyonközösség sem. Az életközösség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felek között érzelmi és gazdasági kapcsolat áll fenn.
Ha a felek a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, úgy a házastársi vagyonközösség kezdete az élettársi életközösség kezdetére visszanyúlik. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Tehát ha valamelyik fél arra hivatkozik, hogy a házasságkötést követően az életközösség a felek között nem jött létre, úgy azt a vélelemmel szemben neki kell bizonyítania.
Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
Házassági vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha például valamelyik házastárs dolgozik amiért fizetést kap, azt úgy kell tekinteni, mintha ketten közösen kapták volna. Ez akkor is igaz, ha a másik fél egyáltalán nem végez munkát még a háztartásban sem. Nincs én kerestem - te kerested, én pénzem - te pénzed. Minden az életközösség alatt megkeresett pénzt közösen kerestünk.
A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Tehát a vélelem szerint házastársi közös vagyon minden, ami bármelyik fél tulajdonában van a vagyonközösség fennállása alatt. Ezt a vélelmet természetesen meg lehet dönteni, ha valamelyik fél bizonyítani tudja, hogy adott vagyontárgy a különvagyonát képezi. Már csak a bizonyítás érdekében is érdemes házastársi vagyonjogi szerződést kötni.
A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a házastársi közös vagyon terhére történt.
Hogy ez érthetőbb legyen nézzük a következő példát: A házastársaknak van egy közösen vásárolt háza, amit kölcsöntartozás terhel. Ha a kölcsön részleteit bármelyik fél törleszti, azt úgy kell tekinteni, mintha közös vagyonból történt volna. Ez abban az esetben is igaz, ha valamelyik fél a különvagyonából teljesített. Ha a különvagyonból teljesítő fél, bizonyítani tudja, hogy a különvagyonából fizetett, úgy a házastársától a rá eső rész megtérítését követelheti.
Mi van akkor, az ingatlan az egyik fél különvagyonát képezi, és annak törlesztéseit maga fizeti? Ezt az esetet is úgy kell tekinteni, hogy a fizetés a házassági közös vagyon terhére történt. Itt is van helye természetesen a vélelem megdöntésének.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
Nem csak az előnyök, hanem a kötelezettségek is megoszlanak a felek között. A házastársi vagyonközösség részét képezi nem csak a felek jövedelme, hanem az adóssága is.
Ha az egyik házastárs például kölcsönt vett fel, úgy az ebből eredő tartozások a feleket a jogosulttal szemben egyenlően terhelik. Ez csak abban az esetben igaz, ha a kölcsönt az életközösség, házastársi vagyonközösség fennállása alatt vette fel. Ha a kölcsönt az életközösség megkezdése előtt vette fel, úgy az a kölcsönt felvevő fél különvagyona, külön adóssága.
Nem képezik a házassági vagyonközösség részét azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A házastársi külön vagyonról bővebben is írtunk a honlapunkon.
A házastárs különvagyonához tartozik
Személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak: azok az ingóságok, amelyek rendeltetésüknél fogva a mindennapi életvitel során kizárólag egyik vagy másik házastárs személyes használatára szolgálnak.
Azt, hogy a vagyontárgy személyes használatra szolgál-e, az általános felfogás szerint kell megítéln. Nem tekinthetők személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges nagy értékű dolgok (pl. értékes hangszer, orvosi műszerek, üzlet berendezése) és nem tartoznak ebbe a körbe a hobbiból, kedvtelésből gyűjtött nagy értékű tárgyak (bélyeggyűjtemény, könyvritkaságok, a vadásztrófeái).
A szokásos mértéket nem a közfelfogás, hanem az érintett felek jövedelmi-vagyoni viszonyai, életvitele alapján kell megítélni. Nem tartoznak a különvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek használata személyhez tapad ugyan, de értékük a felek vagyoni helyzetének, vagyonuk összértékéhez képest kiemelkedően magas. Ilyen lehet a nercbunda, férfiaranyóra, nagy értékű ékszerek. Nem különvagyon az a vagyontárgy sem, amely személyes használatra szolgál ugyan, de a házastársak közös célból, pl. pénzbefektetés érdekében vásárolták. Fontos szempont az is, hogy az egyik, illetve a másik házastárs által személyesen használt ingóságok értéke között ne legyen aránytalanul nagy különbség. [HVG-ORAC Polgári jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára.]
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, házastársi vagyonközösség részét képezi.
Példával: Feleségnek vagy egy különvagyonát képező ingatlana amit bérbeadás útján hasznosít. Minden hónapban átveszi a bérleti díjat. A bérleti díjból megfizeti a költségeket. Ilyenek az adók, a kisebb javítási, karbantartási költségek stbi. A költségek kifizetését követően megmaradó bérleti díj a házastársi közös vagyon részét képezi.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Tehát ingatlan, vagy az ingatlan helyébe lépő érték soha nem lesz a házastársi vagyonközösség része. Szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy például egy átlagos (nem antik) étkezőasztal, turmix gép. Ha az étkezőasztalt, turmix gépet a felek a mindennapi közös életvitel körében használják, úgy azok 5 évi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Ebbe az időszakban nem számít bele a házasságkötést megelőző életközösség időtartama.
A házastárs különvagyonát terheli az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. Ilyen az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön. A törvényen alapuló tartási kötelezettség akkor sem minősül külön tartozásnak, ha az életközösség megkezdését megelőzően keletkezett. Nem lehet a házastárssal szemben követelésként érvényesíteni az általa eltartott személy (például gyermeke) tartására megfizetett összeg felét.
A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben. Tehát a házastárs harmadik személlyel szemben felelősséggel tartozik, de házastársával szemben követeléssel, elszámolási igénnyel élhet.
A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.
A házastársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állagmegóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.
Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.
A házastársi közös vagyon részét képező, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.
Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.
A házastársnak az előző két bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint - felel.
A Házastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.
Ha a közös vagyon a megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak külön vagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.
A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.
Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve. Ez történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.
A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs kizárólag akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.
A vagyonközösség megszűnik, ha
Leggyakrabban a házastársi vagyonközösség a felek házassági életközössége miatt szűnik meg. Miután a felek életközössége megszűnt, kizárólag házastársi közös vagyonról beszélhetünk, házastársi vagyonközösségről már nem.
A felek házassági életközössége akkor szűnik meg, amikor a felek érzelmi és vagyonközössége is megszakad. Számtalan alkalommal előfordul, hogy a felek érzelmi közössége jóval a közös gazdálkodás előtt megszakad. A felek elhidegülnek egymástól, gyakran külön hálószobába költöznek, a külvilág felé is felvállalják érzelmi közösségük megszakadását, miközben a továbbiakban is közösen gazdálkodnak. Közösen tartják fenn a háztartás, és a továbbiakban is közös gazdasági céljaik elérése érdekében közös beruházásokat eszközölnek, közösen dolgoznak érte. A felek életközössége csak akkor szűnik meg, ha mind az érzelmi mind a gazdasági közösségük megszűnik. A házassági életközösség megszűnésével egyidejűleg a házastársi vagyonközösség is megszűnik.
A házastársi vagyonközösség megszűnésétől kezdve a felek jövedelmei a továbbiakban már nem keletkeztet házastársi közös vagyont. A felek önálló jövedelmei a feleket önállóan illeti meg. Ettől az időponttól kezdve például a közösen lakott ingatlan költségeinek a fizetése a feleket közösen terheli. Ha csak az egyik házastárs fizeti, akkor a megfizetett összeg másik házastársra eső részét – általában a felét – követelheti.
A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársi közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a – korábban ismertetett - közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is
A felsorolásban foglalt rendelkezés nem érinti a házastársi közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.
A házastárs a házastársi vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.
Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.
A házastársi közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.
A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.
Ha a házastárs a másik házastársnak a házastársi közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.
A házastársnak a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.
Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.
Ha a házasfelek egyike a másik fél tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett a közös vagyont képező készpénz jelentős részéről, ami nem térült meg, a közös vagyon megosztása során ezt az összeget a jogellenesen rendelkező házastárs oldalán kell a vagyonmérlegbe beállítani és elszámolni [Pfv.II.22.012/2015.]
A törvénykönyv által előírt felelősséget kizárni a házastárs által között szerződések vonatkozásában a felek által megkötött házassági vagyonjogi szerződésben lehet
Miért jó, ha kizárjuk ezt a törvény erejéből adódó kötelezettséget? Mert ebben az esetben ha a tudta nélkül köt a házastársa szerződést, vállal kötelezettséget, az Önt nem terheli. Természetesen abban az esetben sem terheli, ha tudott a szerződéskötésről. Ezen felül mindkét fél érdekeit is képviselheti ez a megoldás, amivel egy balul sikerült üzletkötés esetén vagyon egy része megmenthető.
A fentieken túl fontos lehet azért is, mert letisztítja a felek egymás közötti vagyoni viszonyait egy esetleges vagyonjogi vita kapcsán. A vagyonjogi perekben előfordul, hogy a házastársak egyike válás esetén, a házastárs felelősségével vissza próbál élni. Valótlanul azt állítja például, hogy nagy összegű kölcsönt vett fel, amely visszafizetése a felek közös kötelezettsége.
A felek házastársi közös vagyonának és külön vagyonának elhatárolása vagyonjogi szerződés nélkül nagyon nehéz, vitákkal terhelt feladat tud lenni. Ha szeretik egymást és életük végéig terveznek a kapcsolatukkal, megtisztelhetik egymást azzal, hogy vagyonjogi szerződést kötnek. Amikor valaki házat épít nem azt tervezi, hogy az le fog égni. Mégis aki körültekintő, megtervezi és kiépíti a menekülő utat, hogy senki ne égjen bent ha baj van. A vagyonjogi szerződés is olyan mint a menekülő út. Mindenkinek jól jöhet. Ráadásul sokkal több házasság ér véget bontással, mint ahány ház ég le. Kössenek vagyonjogi szerződést.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Gyermektartásdíj megszüntetése – Gyerektartás megszüntetése? Gyermektartással kapcsolatos vitája, vagy kérdése van? Forduljon a témában jártas szakemberhez. A Vidákovics & Partners válóperekre szakosodott ügyvédei határozott képviseletet és valós információkat nyújtanak Önnek. Kérjen konzultációs időpontot!
A kiskorú gyermek, valamint a nagykorú továbbtanuló gyermek tartásának különös jelentőséget tulajdonít a jogszabály, így a gyermektartásdíj megszüntetése szabályozásának is. A gyermekek testi, szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésének biztosítása mindent megelőző érdek. Elsősorban a szülők közös feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermekek fejlődéséhez szükséges körülményeket.
A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel, kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles a gyermek tartására. A gyermek fejlődésének biztosításához nélkülözhetetlen a szükségleteit biztosító anyagi forrás, így a gyerektartás megszüntetése gondos mérlegelést igényel a bíróság részéről.
Főszabály szerint a gyermek nagykorúságáig, illetve ha középfokú tanulmányokat folytat úgy legfeljebb 20. életévéig a gyermek rászorultságát vélelmezni kell. A gyermektartásdíj megszüntetése ezt megelőzően akkor lehetséges ha a gyermek rászorultságának a vélelmét a tartásra kötelezett meg tudja dönteni. Meg tudja dönteni akkor, ha igazolni tudja, hogy a gyermek tartása a gyermek saját jövedelméből kitelik. Saját jövedelme a gyermeknek nem csak munkaviszonyból hanem például a saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is lehet.
Azt a vélelmet, mely szerint a középfokú iskolai tanulmányokat folytató gyermeket huszadik életévének betöltéséig rászorultnak kell tekinteni, nem érinti "a gyermek első középfokú iskolaválasztásának esetlegesen helytelen volta, az évismétlés ténye, a gyenge tanulmányi eredmények, továbbá a gyermek várandósságára tekintettel a magántanulói státuszba kerülése, valamint a szülést követően választott oktatási intézményben folyó képzés rendje" a BH 2017.227. szám alatt közzétett eseti döntés szerint. Ez azt jelenti, hogy a gyermektartásdíj megszüntetése iránti kérelem nem vezet eredményre, ha a gyerek rossz eredménnyel végzi a középiskolát.
Azt a vélelmet, mely szerint a középfokú iskolai tanulmányokat folytató gyermeket huszadik életévének betöltéséig rászorultnak kell tekinteni, nem érinti "a gyermek első középfokú iskolaválasztásának esetlegesen helytelen volta, az évismétlés ténye, a gyenge tanulmányi eredmények, továbbá a gyermek várandósságára tekintettel a magántanulói státuszba kerülése, valamint a szülést követően választott oktatási intézményben folyó képzés rendje" a BH 2017.227. szám alatt közzétett eseti döntés szerint.
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.
Gyerektartás megszüntetése szempontjából nem egyszerűen a szükséges tanulmányok folytatása a tartás feltétele, hanem az is, hogy ezeknek a tanulmányoknak a folytatására elvárható időn belül kerüljön sor. Jelentőség van annak, hogy a középiskola után mennyivel kezdi meg, mennyi idő alatt fejezi be a gyermek.
Az ítélkezési gyakorlat elvárja a folyamatosságot, de figyelemmel van arra is, hogy miért szakadt meg. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. Ilyen lehet például a gyermek betegsége miatt nem tud tanulni.
Ptk. 4:211. § (1) Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles - a kötelezett egyidejű értesítése mellett - a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg.
(2) A kötelezett a tartás megszüntetését (gyermektartásdíj megszüntetését) kérheti, ha a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn, vagy a jogosult elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
Ptk. 4:212. § (1) A tartáshoz való jog megszűnik a jogosult halálával, a határozott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkeztével.
(2) A tartási kötelezettség a kötelezett halálával megszűnik. A kötelezett haláláig esedékessé vált és meg nem fizetett tartásdíj - az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősség szabályai szerint - átszáll az örökösre.
Ptk. 4:220. § (3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
a) a gyermek a tartásra érdemtelen;
b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
4:222. § A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.
Ha a gyermek már nem jogosult a tartásra a gyerektartás megszüntetését a jogosult szülőnek kell kérnie. Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, úgy kártérítési felelőssége van a tartásdíjat fizető szülővel szemben. Azt, hogy a gyermek már nem jogosult a tartásra a bíróságon kell bejelenteni. Ilyenkor a bíróság határozatot hoz a tartásdíj megszüntetéséről.
Amennyiben a gyermek érdemtelenség okán nem jogosult a tartásra, vagy a jogosult szülő a tartási kötelezettség megszűnését a bíróságon nem jelezte, úgy a tartásdíj megszüntetése iránt a kötelezett szülőnek kell kereseti kérelmet indítania.
A kereseti kérelemben többek között meg kell pontosan jelölni, hogy mi volt a korábbi határozat ami alapján tartásdíjat kell fizetnie. Kérni kell a bíróságot, hogy ezt a tartási kötelezettséget szüntesse meg. Meg kell jelölni az időpontot, hogy mikortól szüntesse meg a gyerektartást. A kérelmet követően részletesen indokolni kell, hogy miért, milyen okból kéri a gyerektartás megszüntetését. A indokolás (tényállás) előterjesztése után elő kell adni az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meg kell tenni a szükséges bizonyítási indítványokat.
Amennyiben a kereseti kérelem előterjesztéséhez segítségre van szüksége, vagy további információt szeretne a gyerektartás megszüntetése témában kérjen konzultációs időpontot.
Kereseti kérelem formanyomtatvány
Rágalmazás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Hogy könnyebben megérthető legyen a rágalmazás Btk, ezért nézzünk egy egyszerű példát:
„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.
De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?
Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.
Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás Btk. szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.
A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.
Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.
Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.
A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.
Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).
A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás - tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata - irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.
Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)
A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.
Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.
A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával követkető al a rágalmazás.
Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);
Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.
Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.
A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.
Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.
Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett - gyalázkodástól, becsmérléstől mentes - tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].
„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”
Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.
„Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).
A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg - van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.
Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.
Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.
A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.
Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.
A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.
A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.
Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.
Btk. 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.
(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
(4) * Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.
(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
Válás közös megegyezés nélkül! Ha válságban a házassága, és nem tud megegyezni házastársával a válás járulékos kérdéseiben, akkor forduljon válóperre szakosodott gyakorlott ügyvédhez! A Vidákovics & Partners válóperekre szakosodott ügyvédi csapata határozott képviseletet, szakszerű tanácsokat nyújt ügyfelei számára az előkészületektől kezdve a peres eljáráson át, egészen az ítélet végrehajtásáig.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.
A bíróság a házasságot a házasság megromlása körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.
Akkor bonthatja fel a bíróság a felek házasságát az egyezségükre tekintettel, ha a szülők megegyeztek:
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásában,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban,
- a gyermektartásban,
- a házastársi közös lakás használatában
- igény esetén a házastársi tartásban,
és a bíróság az egyezségüket jóváhagyta.
Ha a felek a felsorolt kérdésekben kivétel nélkül megegyezni nem tudnak, akkor a válás közös megegyezés nélkül fog lezajlani. Ha a felek között minden kérdésben létrejött az egyezség, akkor a bíróságnak egyik kérdésben sem kell bizonyítást felvennie.
A válás közös megegyezés nélkül esetében a bíróság köteles bizonyítást lefolytatni a házasság helyrehozhatatlan megromlására (ezt hívják tényállásos válásnak). Nem azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy a házasság megromlásában melyik fél a vétkes. Arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, helyreállítására nincs remény. A bizonyítást ebben a körben akkor is le kell folytatnia, ha a fent felsorolt kérdések közül akár csak egyben nem tudtak a felek megállapodni.
Az, hogy a házasság helyreállítására nincs remény alapulhat akár kizárólag az egyik házastárs végleges elhatározásán is.
A házasság felbontására irányuló kereseti kérelem (formanyomtatvány innen tölthető le)
Ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, a válás közös megegyezés nélkül többségében egyszerű.
A bírósághoz benyújtott kereseti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a házasság felbontására irányuló kérelmet.
A házasság felbontásán túl kérni lehet:
- házastársi közös lakás használatának rendezését
- házastársi tartás iránti kérelmet.
Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke:
- szülői felügyelet rendezése (régi néven gyermekelhelyezés)
- gyermek és különélő szülő kapcsolattartásának szabályozása
- gyermektartás iránti kérelmek terjeszthetők elő.
Korábban a házasság felbontása iránti kérelemmel együtt tárgyalta, tárgyalhatta a bíróság a vagyonjogi kérdéseket. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a házastársi közös vagyon megosztása iránti kérelem nem tárgyalható együtt a házasság felbontásával.
Válás közös megegyezés nélkül esetében a feleknek van lehetősége a felsorolt vitás kérdések egyikében-másikában részegyességet kötni. Ha a felek például a lakáshasználatban egyezséget kötnek, úgy ebben a kérdésben a bíróságnak bizonyítást nem kell felvennie. Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik a kötelék felbontására, ahol a bizonyítás nélkülözhetetlen.
Válás közös megegyezés nélkül esetében az egyik legfontosabb kérdés a bizonyítás. A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.
A válás közös megegyezés esetén a bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy válás közös megegyezés nélkül esetében a peres felek családtagjai, közeli hozzátartozói lehetnek-e tanúk. Általában ennek semmi akadálya nincs. A házastársak mindenapjaiba többségében a családtagok látnak bele, azért - hacsak nem elfogultak - a leghitelesebb betekintést ök tudnak adni a felek életébe. A vallomásukat követően a bíróság természetesen majd értékeli, hogy mennyire tűntek elfogulatlannak, milyen mértékben vehető figyelembe a nyilatkozatuk.
Ha nem tud házastársától közös megegyezéssel elválni, nem érdemes egyedül próbálkoznia a kereseti kérelem benyújtásával. Nagyon szigorú alaki és tartalmi feltételei vannak a kereseti kérelem benyújtásának, amit ha nem tud teljesíteni, úgy a bíróság a kereseti kérelmét elutasítja.
A kereseti kérelmet szakszerűen és pontosan kell előterjeszteni amellett, hogy már a kérelem benyújtásakor nagyon részletesen elő kell adni a kérelemmel érintett tényállást, és elő kell terjeszteni a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Amennyiben a kérelmei szempontjából lényeges tényállítási elemeket, vagy bizonyítékokat nem terjeszti időben elő, úgy azokra később hiába hivatkozik a bíróság már nem fog vele foglalkozni, aminek következtében könnyen elveszítheti pert, aminek nem csak az a következménye, hogy nem éri el a célját, de komoly perköltséget is kifizethet miatta.
Egy tapasztalt és felkészült ügyvéd részletesen kikérdezi ügyfelét a tényállás pontos előkészítése, előterjesztése érdekében. Összegyűjti a szükséges bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, majd azokat értékelve részletesen tájékoztatja ügyfelét a valós lehetőségeiről, annak érdekében, hogy az - tanácsokkal támogatva - dönteni tudjon arról, hogy mit szeretne, mit érdemes kérnie a bíróságtól, hogy a lehető legjobb eredményt érje el.
A felkészült válóperes ügyvéd aprólékosan kidolgozza a kereseti kérelmet, és nem csak arra készíti fel az ügyfelét, hogy mi várható az eljárás során, hanem abban is segít, hogy a bírósági eljáráson kívül (esetlegesen felmerülő más eljárásokban) hogyan viselkedjen, milyen taktikát válasszon, hogyan kommunikáljon házastársával.
Nem kell megijednie! A házasságát a bíróság, ha Ön szeretné mindenképp felbontja. Ha felkészült válóperes ügyvédre bízza a képviseletét, hosszú távon nem csak sokat spórolhat – a magasnak tűnő ügyvédi óradíjak ellenére – hanem kifejezetten jó eredményt is elérhet a vitás kérdésekben.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.