6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
VÁD: 2 rendbeli jelentős értékre folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás, amelyet a törvény 5 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
EREDMÉNY: 2 év szabadságvesztés 3 évi próbaidőre felfüggesztve, az ügyfélnek nem kellett börtönbe vonulnia.
VÁD: fegyveresen elkövetett rablás, amit a törvény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
EREDMÉNY: 2 év szabadságvesztés 5 évi próbaidőre felfüggesztve, az ügyfélnek nem kellett börtönbe vonulnia.
Adócsalás elkövetésével vádolják? Haladéktalanul vegye fel a kapcsoaltot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel. Az adócsalás vádja nem játék. Súlyos következményei hátrányosan érinthetik vagyonát, családját, társadalmi megbecsülését, szabadságát.
Adócsalást elkövetni 2011. december 31. napjáig lehetett, 2012. január 01. napától lépett hatályba az adócsalást felváltó költségvetési csalás.
Az adócsalás elkövetésének leggyakoribb módja, amikor az elkövető fiktív (valótlan tartalmú) számlák befogadásával csökkenti általános forgalmi adó, valamint társasági adónemben az adófizetési kötelezettségét. Fontos megemlíteni, hogy az adócsalás az adófizetési kötelezettség, az állami adóbevétel csökkentéséhez, adó behajtását jelentősen késleltetéséhez, vagy megakadályozásához kapcsolódik. Ez azt jelenti, ha valaki fiktív számlák felhasználásával Áfát igényel vissza (és nem a fizetési kötelezettségét csökkenti) akkor nem adócsalást, hanem csalást (régi Btk. 318. §, új Btk. 373. §) követ el.
Amennyiben a fiktív számla/számlák egy részét az adófizetési kötelezettségének a csökkentésére, másik részét Áfa visszaigénylésre használják fel, a meg nem fizetett adó tekintetében adócsalást, míg a jogosulatlanul visszaigényelt Áfa esetében (halmazatban az adócsalással) csalást valósít meg az elkövető.
Adócsalás természetesen a fenti példán túl még számtalan módon (például az adóbevallás elmulasztásával is) elkövethető, és nem kizárólag az általános forgalmi adó valamint a társasági adónemre, hanem különböző járulékokra, mint a társadalombiztosítási, baleseti, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék, Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékra, továbbá a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulásra, meghatározott illetékekre is.
Az adócsalás és a magánokirat-hamisítás halmazatban állnak egymással, ha a felhasznált adóbevallás, vagy bármelyik melléklete hamis, valótlan tényt tartalmaz.
Az adócsalást bárki elkövetheti, akit adó vagy járulékfizetési kötelezettség terhel. A Kft. ügyvezetője, az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges okiratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e.
Ha a terhelt több gazdasági társaságban kifejtett tevékenységével sérti a költségvetésnek az adóbevételhez való jogát és a folytatólagosság törvényben írt tartalmi követelményei is fennállnak, a bűncselekmények halmazata az adónemekhez, nem pedig a gazdasági társaságok számához igazodik. A különböző évekre vonatkozó eltitkolt jövedelemadó összege azonban nem vonható össze, így e tekintetben a folytatólagosság megállapítására sem kerülhet sor.
Régi Btk. 310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.
2012. január 01. napjától az adócsalásra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket a költségvetési csalás tényállása alatt találják meg.
Ez a korábbi szabályozás korlátozta, hogy a tanú a büntetőeljárás alatt gyakorolhassa az őt megillető jogokat, hiszen ha a nyomozás során a kihallgatásakor nem lehet jelen az érdekében eljáró ügyvéd, akkor az nem is tájékoztathatta, nem adhatott részletes felvilágosítást a jogairól, nem adhatott tanácsot azok konkrét alkalmazására vonatkozóan.
Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/12617 számú törvényjavaslat értelmében „a tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.”
Tehát a törvényjavaslat értelmében a kihallgatáson az ügyvéd felvilágosítást adhat a tanúnak a jogairól, illetve ami ugyancsak fontos, hogy a tanú kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, észrevételeit a kihallgatást követően előterjesztheti. Ez azért érdemel kiemelést, mert a tanúk gyakran olyan felfokozott lelkiállapotban érkeznek a kihallgatásra, hogy az elkészült jegyzőkönyvet vagy el sem olvassák, vagy az elolvasás ellenére az esetleges hibákat nem veszik észre. A tanú érdekében a kihallgatása során eljáró ügyvéd figyelemmel kíséri a tanú vallomásának felvételét, az eljárási szabályok betartását, a jegyzőkönyv átolvasását követően észrevételezheti az esetleges elírásokat, eljárási szabálysértést, ezzel biztosítva a tanúk jogainak érvényesítését.
A cikk megjelenését követően a várakozásoknak megfelelően változott a büntetőeljárási törvén, jelenleg a tanú érdekében eljáró ügyvéd jelen lehet a kihallgatásokon (!).
Találkozni a büntetőeljárás során olyan helyzetekkel, amikor már a nyomozás megindításakor egyértelműen megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésének a gyanúja kit terhel, akár még tetten is érik az elkövetőt, mégis az eljárás során tanúként idézi meg a rendőrség kihallgatásra, és csupán a nyomozás lezárásához közeledve közlik vele a gyanúsítás tényét.
De mi is ezzel a probléma? Csupán annyi, hogy ezzel a megoldással erősen, és szándékosan korlátozza a nyomozó hatóság a terhelt jogait.
Be. 43. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
(2) A terhelt jogosult arra, hogy
a) a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele.
A terhelt az eljárási jogait azok után gyakorolhatja, hogy a gyanúsítást közlik vele, vagyis gyanúsítottként (és nem tanúként) kihallgatták. Ettől a ponttól kezdve többek között megilleti annak a joga, hogy ne tegyen vallomást, a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat, észrevételeket tegyen, jogorvoslattal éljen, a büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon, és ami a legfontosabb, megilleti a védelem joga, az eljárás bármely szakaszában védőt / ügyvédet hatalmazhat meg a védelmének az ellátására.
Ezzel szemben a tanú köteles vallomást tenni, igazmondási kötelezettsége van, a kihallgatását megelőzően elhangzott figyelmeztetést – miszerint a tanúvallomást megtagadhatja, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben – rendszeresen nem értelmezi, és alkalmazza helyesen, eszébe sem jut, hogy a válaszadást megtagadhatná, ezért a vallomástétel törvényi kényszerének a téves feltételezése mellett válaszol az őt terhelő kérdésekre.
Tehát a fentiek alapján a nyomozó hatóságnak kötelessége azt a személyt, akit a bűncselekmény elkövetésének gyanúja terhel késlekedés nélkül meggyanúsítani, a gyanúsítás tényét közölni vele. A terhelt a gyanúsítotti kihallgatásának időpontjától, mint gyanúsított gyakorolhatja többek között a védelemhez való jogát, hatalmazhat meg ügyvédet, és nincs vallomás tételre kényszerítve.
Ha valakit annak ellenére hallgat ki a nyomozó hatóság tanúként, hogy egyértelműen vele szemben folyik a büntetőeljárás, akkor a nyomozó hatóság nem tesz eleget a büntetőeljárási törvényben előírt kötelezettségének, a terhelt jogait szándékosan korlátozza , ami a nyomozó hatóság részéről eljáró személy vonatkozásában felveti a hivatali visszaélés bűntettének a gyanúját is.
Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezze
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogtalan hátrány okozása megvalósul, hiszen a terhelt eljárási jogait kétségtelenül korlátozza a nyomozó hatóság azáltal, hogy a gyanúsítás közlésének elmaradásával nem kerül gyanúsítotti pozícióba. Az eljáró rendőr a hivatali kötelességét kétségtelenül megszegi, hiszen maga a büntetőeljárási törvény kötelezettségként írja elő, hogy a gyanúsítás tényét a terhelttel közölnie kell a terhelttel.
Be. 82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja
a) a terhelt hozzátartozója,
b) az, aki – törvényben meghatározott esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást az a) pont alapján nem tagadta meg…..stb.
Ne feledje el! Ha tanúként idézik a rendőrség, és olyan kérdésre kell válaszolnia, amellyel magát bűncselekmény elkövetésével vádolná, nyugodtan tagadja meg a válaszadást. Ha úgy érzi, hogy Önnel szemben folyik az eljárás, mégsem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatják ki – a jegyzőkönyvbe diktálva – hívja fel erre a nyomozó hatóság figyelmét.
A cikk megjelenése óta változott a büntetőeljárási törvény, amelynek jelenleg hatályos szabályai értelmében a tanú kihallgatásán jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd. (!)
Határozott Büntetőjogi Védelem ! A Vidákovics & Partners büntetőjgora szakosodott gyakorlott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárások minden szakaszában! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és kezdje meg a védelezést!
Több különböző módját ismeri a védekezésnek egy gyakorlott védőügyvéd a büntetőeljárásban. A védekezéstől függően, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a cselekmény, amivel meggyanúsították nem bűncselekmény, azt nem Ön követte el, vagy nem áll a nyomozóhatóság (ügyészség) rendelkezésére elegendő bizonyíték ahhoz, igazolni tudják azt, hogy a bűncselekményt Ön követhette el és nem más.
Előfordulhat, az is hogy a büntetőtörvényben meghatározott bűncselekmény valamennyi tényállási elemét megvalósította (a bűncselekményt a különös rész szerint elkövette), mégsem büntethető. Fontos, hogy amennyiben büntetőeljárás folyik Önnel szemben, minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával annak érdekében, hogy minél előbb kidolgozhassuk a védekezését. Előbb velünk beszéljen, csak azután a rendőrökkel.
Az elkövető nem büntethető, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez, az a tizenkettedik életévét betöltött személy, aki emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, életveszélyt vagy halált okozó súlyos testi sértést, rablást, vagy kifosztást követett el, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekménye felismeréséhez szükséges belátási képességgel.
Kóros elmeállapot: Nem büntethető az elkövető, ha a bűncselekményt olyan szellemileg zavart állapotban követi el, amely miatt képtelen felismerni cselekménye következményeit. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha zavarodottsága korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A hivatkozott szabályozás nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, vagyis ha alkoholt, vagy bódító hatású szert önszántából fogyasztott és ezek bármelyikének hatása alatt követte el a bűncselekményt.
Kényszer vagy fenyegetés: Ha a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani akkor nem büntethető. A büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetése során korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
Olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott nem büntethető. Nem büntethető, ha a büntetendő cselekményt azzal a feltételezéssel követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van.
Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített védelmi eszközt, – amely az élet kioltására nem alkalmas – amelytől a jogtalan támadó sérelmet szenved feltéve, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntetendő a cselekménye, amelyre a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha éjjel személy ellen, fegyveresen személy ellen, az élet kioltására alkalmas eszközzel személy ellen, személy ellen csoportosan (három vagy attól több személy) követik el, továbbá akkor is feltételezni kell, hogy a támadás a védekező életének kioltására irányult, ha lakásba éjjel, lakásba fegyveresen, lakásba élet kioltására alkalmas eszközzel (felfegyverkezve) vagy csoportosan jogtalanul hatolnak be, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre (például a kertbe) jogtalanul fegyveresen hatolnak be. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekménye nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, ha azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Számtalan olyan helyzet van, amikor a jogszabály – és itt nem kizárólag a büntető törvényre gondolunk – megenged, lehetővé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek ennek következtében a büntetőjogi felelősség alól kikerülnek, az elkövetője nem büntethető. Ilyen lehet például a fegyvertartás, amit ha engedély birtokában gyakorol abban az esetben nem büntethető, de engedély hiányában lőfegyverrel visszaélés bűntettét követi el.
A felsoroltakon túl számtalan módja van a védekezésnek, ezért ha folyamatban lévő büntető ügye van Magyarország területén, és meg szeretné vitatni egy tapasztalt védőügyvéddel a lehetőségeit forduljon irodánkhoz. A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva hatékonyan, határozott fellépéssel védi ügyfeleit valamennyi bűncselekmény esetében.
Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg arról, mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben.
Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!
Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.
Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.
Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on
Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.
Több különböző módját ismeri a védekezésnek egy gyakorlott védőügyvéd a büntetőeljárásban. A védekezéstől függően, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a cselekmény, amivel meggyanúsították nem bűncselekmény, azt nem Ön követte el, vagy nem áll a nyomozóhatóság (ügyészség) rendelkezésére elegendő bizonyíték ahhoz, igazolni tudják azt, hogy a bűncselekményt Ön követhette el és nem más.
Előfordulhat, az is hogy a büntetőtörvényben meghatározott bűncselekmény valamennyi tényállási elemét megvalósította (a bűncselekményt a különös rész szerint elkövette), mégsem büntethető. Fontos, hogy amennyiben büntetőeljárás folyik Önnel szemben, minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával annak érdekében, hogy minél előbb kidolgozhassuk a védekezését. Előbb velünk beszéljen, csak azután a rendőrökkel.
Az elkövető nem büntethető, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez, az a tizenkettedik életévét betöltött személy, aki emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, életveszélyt vagy halált okozó súlyos testi sértést, rablást, vagy kifosztást követett el, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekménye felismeréséhez szükséges belátási képességgel.
Kóros elmeállapot: Nem büntethető az elkövető, ha a bűncselekményt olyan szellemileg zavart állapotban követi el, amely miatt képtelen felismerni cselekménye következményeit. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha zavarodottsága korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A hivatkozott szabályozás nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, vagyis ha alkoholt, vagy bódító hatású szert önszántából fogyasztott és ezek bármelyikének hatása alatt követte el a bűncselekményt.
Kényszer vagy fenyegetés: Ha a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani akkor nem büntethető. A büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetése során korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
Olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott nem büntethető. Nem büntethető, ha a büntetendő cselekményt azzal a feltételezéssel követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van.
Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített védelmi eszközt, – amely az élet kioltására nem alkalmas – amelytől a jogtalan támadó sérelmet szenved feltéve, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntetendő a cselekménye, amelyre a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha éjjel személy ellen, fegyveresen személy ellen, az élet kioltására alkalmas eszközzel személy ellen, személy ellen csoportosan (három vagy attól több személy) követik el, továbbá akkor is feltételezni kell, hogy a támadás a védekező életének kioltására irányult, ha lakásba éjjel, lakásba fegyveresen, lakásba élet kioltására alkalmas eszközzel (felfegyverkezve) vagy csoportosan jogtalanul hatolnak be, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre (például a kertbe) jogtalanul fegyveresen hatolnak be. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekménye nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, ha azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Számtalan olyan helyzet van, amikor a jogszabály – és itt nem kizárólag a büntető törvényre gondolunk – megenged, lehetővé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek ennek következtében a büntetőjogi felelősség alól kikerülnek, az elkövetője nem büntethető. Ilyen lehet például a fegyvertartás, amit ha engedély birtokában gyakorol abban az esetben nem büntethető, de engedély hiányában lőfegyverrel visszaélés bűntettét követi el.
A felsoroltakon túl számtalan módja van a védekezésnek, ezért ha folyamatban lévő büntető ügye van Magyarország területén, és meg szeretné vitatni egy tapasztalt védőügyvéddel a lehetőségeit forduljon irodánkhoz. A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva hatékonyan, határozott fellépéssel védi ügyfeleit valamennyi bűncselekmény esetében.
Vagyonjogi vitája van házastársával? Házastársi különvagyon megállapítása különösen vitás kérdés lehet, főként akkor, ha az hosszú évek óta keveredik a felek közös vagyonával. Ahhoz, hogy minél jobb pozíciót érjen el a vagyonjogi tárgyalások során, legyen pontosan tisztába a helyzetével, lehetőségeivel. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől!
Ptk. 4:38. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Ptké. 28. §. A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából az ötévi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot az új Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg.
A Ptk.4:38.§-a részletes felsorolást ad a különvagyonba tartozó vagyontárgyakról, vagyis amely vagyontárgyak a felsorolásban nem szerepelnek a felek eltérő megállapodása (szerződése) hiányában a felek közös vagyonába tartozik.
a) A házastársi vagyonközösség, a felek életközösségének megkezdésével veszi kezdetét, abban az esetben is, ha az korábbi, mint a házasság megkötése.
Kérdésként merülhet fel ebben a körben, hogy kié az az ingatlan, amit az egyik fél a vagyonközösség (az életközösség) megkezdése előtt kölcsön felvételével szerzett meg, ha a kölcsön összegét a felek jórészt az életközösség alatt közösen fizetik vissza.
Az ingatlan ebben az esetben is az azt eredetileg szerző fél különvagyonának számít, miután a különvagyont terhelő kölcsön (különadósság) közös visszafizetése nem keletkeztet közös tulajdont, azonban a másik félnek a közös törlesztésből megtérítési igénye keletkezik, amelynek megfizetését, elszámolását követelheti házastársától.
b) Az ajándékozás, illetve az ingyenes juttatás feltételezi, hogy azt az egyik fél a saját vagyona rovására adja. Nem különvagyon tehát az egyik házastárs szülője részéről történő pénzjuttatás, ha arra ellenszolgáltatás (a szülő ellátása, gondozása) kikötésével került sor [LB Pfv.II.20.185/1997.].
e) Azt, hogy mi minősül személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgynak a felek jövedelmi-vagyoni viszonyainak figyelembevételével lehet megállapítani. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos értékű aranytárgyak (gyűrű, nyaklánc, fülbevaló) különvagyonnak minősülnek, míg azok a nagy értékű ékszerek, amelyeket a felek például befektetési szándékkal vásároltak közös vagyonnak minősülnek, mint a nagy értékű karóra, bunda stb…
f) A házastárs különvagyona marad az a)-e) pontokban megjelölt különvagyona értékesítését követően az abból befolyt összeg, valamint az ezen összegből vásárolt vagyontárgy, mint ahogyan különvagyona marad, a különvagyon elcserélése útján szerzett vagyontárgy is stb.
Gyakran előfordul, hogy a felek különvagyoni ingatlanjaik értékesítését követően az ezekből befolyó vételárból közösen ingatlant vásárolnak, a vételárat esetlegesen további közös vagyonnal egészítik ki. Ebben az esetben is a különvagyon megtartja különvagyoni jellegét, a felek különvagyoni, illetve közös vagyoni hozzájárulásaik arányában szereznek tulajdonjogot.
Különvagyon marad, a különvagyon megsemmisülése (például leégése) esetén az annak a helyébe lépő kártérítésként, kártalanításként kapott összeg is.
A (2) bekezdés a különvagyon tiszta hasznát közös vagyonként kezeli, az életközösség fennállása alatt. Ilyennek minősül például a különvagyont képező ingatlan bérbeadásából befolyó összeg, levonva belőle az ingatlan kiadásával, illetve az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket. A különvagyoni ingatlan fenntartását meghaladó, a vagyontárgy értékét növelő beruházás következtében létrejött értéknövekedés azonban még abban az esetben is a felek közös vagyonát képezi, ha annak finanszírozása a különvagyon hasznából származott.
Az egyik fél különvagyonát képező társasági részesedés (például Kft. üzletrész) után az életközösség fennállása alatt kifizetett osztalék közös vagyonnak minősül. Az osztalék esedékessége az osztalékfizetésről döntő taggyűlési határozat kelte.
Különvagyonnak minősül a különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége, szemben annak az életközösség ideje alatt esedékessé vált osztalékával, amely közös vagyon [LB Pfv.II.21.031/2000.].
Nem minősül a különvagyon hasznának és ezért nem tartozik a közös vagyonba az egyik házastárs különvagyonába lévő Kft.-üzletrésznek az életközösség ideje alatt kizárólag annak működtetésére visszavezethető értékemelkedése [BH 2008.150.].
Az egyik házastárs "önálló bérleményének" minősülő lakásingatlan megvásárlása kapcsán a bérleti jogra tekintettel kapott vételárkedvezmény nem a megvásárolt ingatlan - közös vagyonba tartozó - haszna, hanem az önálló bérleti joggal rendelkező házastárs e jogának ellenértéke, ami különvagyonként veendő figyelembe [BH 2009.360.].
A (3) bekezdés értelmében „Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
A fentiek következtében az együttélés során használt háztartási eszközök, bútorok, stb. eladásából származó vagyontárgy ötévi együttélést követően a felek közös vagyonává válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti vagyontárgy 5 évi együttélést követően is megtartja különvagyoni jellegét, ha az nem kerül értékesítésre illetve pótlásra. Az 5 évi együttélést a házasság megkötésétől kell számítani.
4:37. § (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A házastársi közös vagyonról bővebben is írtunk a honlapunkon.
4:40. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
Fontos megemlíteni, hogy peres eljárás során annak a félnek a terhére esik a bizonyítás, aki a vagyontárgy különvagyoni jellegére hivatkozik. Ha a különvagyoni jelleget az arra hivatkozó házastárs bizonyítani nem tudja, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az adott vagyontárgy a felek közös vagyonához tartozik.
Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.
Nélkülözhetetlen kihangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha ajándékot ad, vagy ajándékot kap ne felejtsen el az ajándékozási szerződést teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalni, vagy közokiratba foglaltatni annak érdekében, hogy elkerülje a későbbi bizonyítási nehézségeket.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.