A szülői felügyelet rendezése, a válóperek egyik legfontosabb, legérzékenyebb kérdése. Korábbi elnevezés szerint gyermekelhelyezés iránti peres eljárást a házasság felbontásától függetlenül, illetve akkor is meg lehet indítani, ha a szülők házassági kötelékben nem állnak egymással.
A szülői felügyeleti jogi és egyben érzelmi kérdés is. Minden szülő magáénak szeretné, de általában nem tudják, hogy mit szeretnének.
Leggyakoribb tévhit a szülői felügyelettel kapcsolatban, hogy ha a felek azt közösen gyakorolják akkor automatikusan közösen gondoskodnak a gyermekről. Ez nem így van. A Közös szülői felügyelet gyakorlása nem jelenti a váltott gondoskodást. Nem jelenti azt, hogy a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél. Nem jelenti azt, hogy nem kell a gyermek után tartásdíjat fizetni.
A kiskorú (18 év alatti) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet a kiskorú gyermek
- neve meghatározásának,
- gondozásának,
- nevelésének,
- tartózkodási helye meghatározásának,
- vagyona kezelésének,
- törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
- a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Válások esetében álláspontom a gyermek törvényes képviseletének, vagyona kezelésének lehet meghatározó jelentősége a közös szülői felügyelet gyakorlása során. Mint később kitérünk rá, az iskolaválasztás a kizárólagos szülői felügyelet esetében is megilleti a különélő szülőt.
A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.
A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.
A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.
Ezen utolsó mondatnak igazán jelentősége lehet, amikor szülői felügyeleti vitában, a gyermek nem a szülőnél tartózkodik. A gyermek gondozására, nevelésére, felügyeletére mindenki előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak. Ha az egyik szülő a gyermeket otthonról elviszi, de nem az Ő felügyelete alatt van, hanem például a nagyszülőknél, akkor a másik szülő onnan bármikor elviheti.
A gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.
A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.
A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Ez abban az esetben Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
Szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a polgári törvénykönyv szerint nincs kivéve a kezelésük alól.
Szülői felügyelet körében a gyermek vagyonának kezelése például az az eset, amikor a gyermek ingatlan vagyonnal rendelkezik és azt a szülő bérbe adja. Az ingatlan vásárlása és eladása viszont a törvényes képviselet körébe tartozik.
A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani. Ez azt jelenti, ha a például gyermeknek ingatlana van amit bérbeadás útján hasznosítanak, akkor a befolyó összeget (levonva belőle a bérbeadással felmerülő költségeket, állagmegóvást stb.) a gyermek szükségleteire kell fordítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha különélő szülőnek gyermektartást kell fizetnie, akkor annak összegét csökkenteni kell a gyermek rendszeres (nettó) jövedelmével.
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.
A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet (teljes körűen) az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet megosztására vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.
Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja. Ebben az esetben a bíróság nem dönthet a közös szülői felügyeletről.
Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában - közös szülői felügyelet - állapodtak meg, de folyamatos konfliktusok miatt azt közösen gyakorolni mégsem tudják, a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását megszüntetheti.
Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy hol legyen a gyermek lakóhelye. Ezt nem lakcím megadásával teszik, hanem azzal, hogy megjelölik azt a szülőt akinek a mindenkori lakóhelye lesz a gyermek lakóhelye is. A gyermek nem lakcímhez hanem szülőhöz kötődik. Ha a szülő költözik, akkor a gyermek lakóhelye a szülő lakóhelyével együtt változik.
Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában állapodtak meg, akkor meg kell határozniuk, hogy az ahhoz tartozó fent felsorolt jogokat hogyan szeretnék gyakorolni. Meg kell határozniuk, hogy a gyermek vagyonának kezelését, a törvényes képviseletet, gyámnevezést kizárólag ketten együttesen gyakorolhatják, vagy mindkét szülő önállóan gyakorolhatja. Ezen második megoldás a szülők közötti nagyfokú bizalomra utal.
A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A szülői felügyelet rendezésének bírói gyakorlatáról a későbbiek során ejtünk néhány szót.
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Fontos, hogy köznapi nyelven kizárólagos szülői felügyeleti jog (szülői felügyelet teljes körű) gyakorlása esetében a feljogosított szülő nem kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. Vannak olyan felügyeleti jogkörök - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések - amelyeket a szülőknek ebben az esetben is közösen kell gyakorolnia, azaz a különélő szülővel közösen kell döntést hozni benne.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő:
- a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatása és
- iskolájának, életpályájának megválasztása.
Tehát a felsorolt kérdésekben a szülők akkor is közösen döntenek, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják.
Ha a különélő szülők egyes, a felsorolt kérdésekben - közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében - nem tudnak megegyezni, úgy a gyámhatósághoz kell fordulniuk aki dönt erről a kérdésről.
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Azonban a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
A fentiek alapján az a szülő akit nem kapja meg a szülői felügyeleti jogot, kérheti például, hogy a bíróság jogosítsa fel arra, hogy a gyermek óvodájával, iskolájával a kapcsolatot felvegye, tőlük közvetlenül információt kérhessen. (Ez a jog amúgy nem illetné meg.) Kérheti például a bíróságot, hogy jogosítsa fel a gyermek vagyonának kezelésére (pl. ingataln bérbeadás) vagyoni ügyekben a törvényes képviseletre. (Például a gyermek nevére ingatlan vásárlása, értékesítése.). Kérheti akár azt is, hogy a vagyonkezelési jog és ezzel kapcsolatos törvényes képviselet korlátozódjon a tőle, vagy családjától gyermeknek ajándékozott, juttatott vagyonra.
A szülők a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében kötelesek együttműködni.
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. (A kereseti kérelem formanyomtatványát ide kattintva töltheti le.) A kereseti kérelmet az egyik szülő (felperes) a másik szülő (alperes) ellen indítja.
A keresetlevelet - ha az nem kapcsolódik házasság felbontásához, - az alperes, vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie. Tanúkat hallgat meg, igazságügyi pszichológus szakértői véleményt, környezettanulmányt szerez be. Megkeresi a gyermeket ellátó intézményt (óvodát, iskolát) pedagógiai vélemény beszerzése érdekében. Amennyiben a gyermek életkora érettsége megengedi, úgy a gyermeket személyesen meghallgathatja, meghallgatja.
A bizonyítás célja, hogy meghatározza melyik szülő biztosítja kedvezőbben a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését.
A pszichológus szakértői vélemény beszerzése egyik fontos eleme a bizonyításnak, ami a bírói gyakorlat szerint vita esetén nem mellőzhető. Szakértői vizsgálat módszereivel kell feltárni a felek személyiségét, a gyermekhez fűződő érzelmeik mélységét és őszinteségét, és mindazt, amiből okszerűen lehet következtetni a szülők nevelési készségére [BH 2000.204.]
Amennyiben a gyermek korára tekintettel szakértői módszerekkel már vizsgálható, úgy természetesen az Ő vizsgálata sem maradhat el. Vizsgálni szokták a gyermek és a szülők viszonyát, érzelmi kötődését, melyik szülő jelenti a biztonságot, az állandóságot a gyermek számára. Felmerülhet-e valamelyik szülő, vagy családtagjai részéről ellennevelés stb.
A döntés alapvető szempontja a gyermek érdeke, ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontok figyelmen kívül hagyása akadályozza azt, hogy a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét.
Értékes adatokat szolgáltathat a döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetben a pszichológiai szakvélemény. A szülőknek biztosítaniuk kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során, adott esetben tehát a szülői felügyelettel (elhelyezésével) kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, illetve a gyermek meghallgatására indokolt esetben a bírósági eljárásban is sor kell hogy kerüljön.
A bíróság döntésében önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe. Nincsen olyan szabály, amely szerint a gyermek korára vagy nemére figyelemmel bármelyik szülőt előnyben kell részesíteni.
A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál azonban a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége.
A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. Ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. Nem jogszabálysértő ugyanakkor a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyerekek kívánságának megfelelően, a gyerekek érdekével megegyezőn történik [BH 2000.451.].
Számtalan bírósági határozat van, ami a szülői felügyelet rendezését idealizálva írja le, azonban a gyakorlat kicsit másként alakul. Szülői felügyeleti vitában az anyák jelentős előnnyel indulnak. Nehézsúlyú a könnyűsúlyú ellen.
Általában mindkét szülő alkalmas a szülői felügyelet gyakorlására. Ezekben az esetekben a gyermek minél fiatalabb a mérleget annál inkább az anya irányába dől.
Ki maradt otthon a gyermekkel miután megszületett? - általában az anya.
Kinek volt lehetősége, hogy több időt töltsön, szorosabb köteléket alakítson ki a gyermekkel - általában az anyának.
Ki tudja a gyermeket - klasszikus módon - anyatejjel táplálni? (koránál fogva anyai gondoskodásra szorul)
És a legfontosabb kérdés? Ki az anya?
A gyakorlatban nagyon kiegyenlítetlen a küzdelem, ahol az apák nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Ha az anya mentálisan, lélektanilag ép, és “szándékosan” nem árt magának, - például nem akadályozza az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást, nem vádolja valótlanul szexuális abúzussal az apát, - illetve a gyerek kötődik hozzá, úgy a férfiaknak kevés az esélye a szülői felügyelet önálló gyakorlását megszerezni.
Az apák számára a szülői felügyelet gyakorlása terén például akkor nyílik meg a lehetőség, ha az anya gyermeknevelési képessége átlagon aluli, a kapcsolattartást akadályozza, esetleg pszichés problémái vannak. A per eldöntése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a gyermek befolyásmentesen kihez ragaszkodik, kivel szeretne élni.
Ha szülői felügyelet jog rendezésével kapcsolatban további kérdése lenne, kérjen konzultációs időpontot.
A Legfelsőbb Bírósági 17. számú irányelv - annak ellenére, hogy hatályon kívül lett helyezve - fontos iránymutatásokat ad a szülői felügyelet rendezése ( korábbi nevén gyermekelhelyezés ) kapcsán.
Nézzük, mi is pontosan a bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog szerint!
Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
1.) Cselekmény: a törvény különös részében meghatározott törvényi tényállásba (például csalás Btk. 373. §) megjelölt magatartás, amely megvalósítható aktív magatartással (tevéssel), illetve nem-tevéssel, mulasztással.
2.) Bűnösség: a.) szándékos valamint a b.) gondatlan elkövetést jelenti, továbbá magában foglalja a szándékon túli eredményt is.
2.a) Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosságnak két alakzata van. Egyenes szándék, és az eshetőleges szándék. Az elkövetőnek szándékos elkövetés esetén - ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket - tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra, - eredmény-bűncselekményeknél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére, előre kell látnia a magatartása várható következményeit is.
Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.
Eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre látja cselekménye következményeit. és belenyugszik abba,hogy megvalósuljanak.
2.b) Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A gondatlanságnak két alakzata van, a tudatos gondatlanság és a hanyagság.
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Könnyelműen az elkövető akkor bizakodhat a cselekménye lehetséges következményeinek elmaradásában, ha ez valamilyen tényre alapozható.
Hanyagság esetén az elkövetői nem tanúsít a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést ezért nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit.
3.) Társadalomra veszélyesség: amelyet a 4.§ (2) bekezdése határoz meg, miszertint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti
4.) Büntetni rendeltség: A jogalkotó valamely magatartást, annak társadalomra veszélyessége miatt büntetendőnek nyilvánít, és a Btk. Különös Részében meghatározott büntetéssel fenyegeti annak elkövetését.
A bűncselekmény megvalósulásához mind a négy fogalmi elemnek együttesen teljesülnie kell.
A bűncselekményeket két csoportra osztja a törvény a társadalomra veszélyességük szerint: bűntett és vétség.
új Btk. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Vétség kategóriába tartozik minden gondatlan cselekmény, valamint azok a szándékos cselekmények, amelyeket a törvény 2 évi szabadságvesztéssel, vagy enyhébb szankcióval (fenyeget. Bűntettnek minősülnek azok a szándékos (tehát a gondatlan nem) cselekmények, amelyeket a törvény két évet meghaladó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a büntetési tételük felső határa a két évi szabadságvesztést meghaladja.
A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van:
- a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 37. §, új Btk. 110. §];
- próbára bocsájtás esetén [Btk. 65. § (1)]
- a törvényi mentesítésnél [Btk. 100. § (1) bek. e) pont];
- a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 131. §].
Emelett a bűncselekmény fogalmában fontos szerepet tölt be az időbeli, valamint területi és személyi hatály kijelölése is.
Btk. 2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
Lopás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
A lopás idegen (azaz más tulajdonát képező), értékkel bíró, ingó vagyontárgy (pénz, ékszer, értékpapír, óra, ruha, stb.) mástól történő jogtalan eltulajdonítása. Mitől jogtalan? Attól, hogy a birtokosa nem járult hozzá ahhoz, hogy elvegyék a vagyontárgyat tőle. Ha ugyanis elkérem valakinek az autóját, vagy a telefonját, majd nem adom vissza, az nem lopás. Ebben az esetben attól függően, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntöttem, hogy eltulajdonítom a kölcsönkért dolgot, vagy csak később alakult ki bennem ez a szándék beszélhetünk csalásról, vagy sikkasztásról.
Minden esetet gondosan kell elemezni, értékelni, hogy milyen bűncselekményről, vagy egyáltalán bűncselekményről beszélünk-e.
A válasz egyszerű. Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van (fenti kölcsönkérős példa).
Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. Hogy miért? Mert a házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak – amiket a házasság alatt szereztek - a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak.
A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, ennek megfelelően változik a büntetési tétele is.
(2) A lopás büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól, 500.000,- Ft-ig) vagy
b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.
(3) A lopás büntetése bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.
Btk Lopás büntetése 1 évtől 5 évig
4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-
be) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
Lopás Btk. 370. büntetése 2 évtől 8 évig
(5) A lopás büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a jelentős értékre (5.00.001- 50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés
ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély helyszínén
követik el.
Lopás büntetése 5 évtől 10 évig
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.
Lopás elkövetésével vádolják? A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.
Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.
Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.
A feljelentés nagyon fontos mozzanata lehet a büntetőeljárás megindításának, a helytelen megfogalmazása pedig indoka lehet annak, hogy az eljárást a nyomozó hatóság ne indítsa el, vagy az eljárást idő előtt megszüntesse.
Feljelentés sokféleképpen tehető, például névtelenül telefonon, a rendőrségen személyesen szóban (amit általában több órás várakozás előz meg), de akár megteheti írásban is gyakorlott büntetőjogász segítségével, sértetti képviselő útján.
Nem ritkán előfordul, hogy azért kell feljelentést tenni, hogy a félreértéseket elkerüljük, és a feljelentő későbbi büntetőjogi felelősségre vonását megelőzzük az adott cselekmény kapcsán.
Először is nem árt tisztában lenni azzal, hogy a feljelenteni kívánt személy magatartásával pontosan milyen bűncselekményt követett el. Mi az adott bűncselekmény pontos törvényi tényállása, és mik azok a tényállási elemek, amelyeket az elkövetőnek meg kellett valósítania, mik a bizonyítandó tények amelyek nélkülözhetetlenek a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából.
Az írásban megtett feljelentésnek számos előnye és hátránya van. Előnye, hogy van ideje végiggondolni a történteket, pontosan fogalmazva, a részletekre kitérve megírni, mellékletként csatolni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, megjelölve az esetleges tanúkat, vagy megjelölni, hogy a nyomozóhatóság a bizonyítékokat honnan tudja beszerezni, ezzel segítve a nyomozást, illetve alátámasztva a feljelentése okszerűségét. A pontosan, jól megfogalmazott lényegre törő feljelentéssel időt és akár pénzt is megtakaríthat.
Hiába a feljelentés, hiába követtek el az Ön sérelmére bűncselekményt, ha nem tudja megfelelően előadni a tényeket. Ha nem kellően körültekintő, ha nem megfelelően fogalmaz - mert úgy gondolja a szavaknak nincs nagy jelentősége -, ha nem ismeri a vonatkozó jogszabályokat könnyen előfordulhat, hogy a feljelentés nem ér célt, a büntetőeljárás meg sem indul, a feljelentését a nyomozóhatóság elutasítja.
A rosszul megfogalmazott feljelentés – lehet az szóban vagy írásban – a következményei súlyosak lehet az Ön számára. Vagyon elleni bűncselekmények esetében súlyos milliókat veszíthet a kezdeti hanyagsága miatt. Gyakran előfordul, hogy ha nem állapítják meg az elkövető büntetőjogi felelősségét az általa okozott kárt, a károsult polgári peres úton érvényesíteni nem tudja.
Ne kövessen el ilyen hibát! Ha fontos Önnek az ügye, ha forduljon gyakorlott, büntetőjogban jártas ügyvédhez, keresse fel a Vidákovics Ügyvédi Irodát. Konzultáljon gyakorlott büntetőjogásszal és az eredmény nem marad el!
Feljelentés hiánya | Telefon tanú
A védőügyvéd szaktudása, tapasztalata és rátermettsége elengedhetetlen a kiemelkedő sikerhez. Ahogyan egy többszáz lóerős luxusautót sem vezetnek a biztonsági öv bekötése nélkül, úgy a védőügyvéd személye és határozottsága is fontos szereppel bír. Nem kell bevállalnia az éles, veszélyes kanyarokat megfelelő védelem nélkül! Tartson velünk cikkünkben és győződjön meg saját maga arról, mennyire sokat számít egy profi ügyvéd védelme! Hiszen ahogy egy száguldó autót vezetve, itt is az élete, a jövője, a szabadsága a tét. Ön győzni akar, ne érje be az átlagossal!
Ügyvédi segítségre a legváltozatosabb esetekben lehet szükség, ami nem korlátozódik csupán a peres eljárásban való képviseletre. Egy tapasztalt ügyvéd naprakész információkkal, tanácsokkal tudja ellátni a hozzá forduló ügyfeleket, ugyanis a jog nyelvezete és bonyolult működése nagy fejtörtést okozhat. Nem minden eset olyan egyszerű, hogy a tényeket látva bárki megoldást találjon rá.
Amennyiben homályos részletek, tisztázatlan felelősségi kérdések, hatáskörök merülnek fel egy ügy kapcsán, mindenképp érdemes ügyvédhez fordulni. Egy szövevényesen megfogalmazott szerződés, végrendelet vagy hatóságtól érkező hivatalos levél is jó alapot szolgáltat az ügyvédi segítségkéréshez. Nagyon fontos, hogy tudja, mihez van joga.
Akár gyanúsítottként hallgatják ki vagy valamilyen bűncselekménnyel vádolják, a védőügyvéd azonnali reagálása ügydöntő fontosságú lehet. A hatóság sok esetben alkalmazza azt a taktikát, hogy kötetlen csevegést kezdeményeznek a gyanúsítottal, aki a bizalmi légkörben feloldódva meggondolatlan információkat oszthat meg. Ezt pedig a rendőrség minden részletében felhasználja az eljárás során. A védőügyvéd a legkedvezőbb védekezést tudja felépíteni, amely a siker egyik alapköve.
A védőügyvéd egyfelől jogi tanácsadással tud szolgálni a hozzá forduló ügyfélnek, amely megakadályozhatja, hogy bűncselekményt valósítson meg. . Fontos, hogy az ügyfél tisztában legyen a cselekménye kockázataival, jogaival és az aktuális helyzetével, mert csak így tud megfontoltan, józanul dönteni a következő lépést illetően. Másfelől a büntetőeljárásban történő védelem, jogi képviselet ellátása is az ügyvéd kiemelt feladatai közé tartozik.
Irodánk munkatársai nem csupán összeszokott, profi csapatot alkotnak, hanem igazi farkasok a büntetőjog területén. Felismertük és alkalmazzuk azt a behozhatatlan előnyt, amit az önállóan is maximálisan sikeres ügyvédek közös munkája jelent. Az általunk képviselt ügyekben nem létezik hiba-faktor, ugyanis a különböző szemléletek és az évek alatt összegyűjtött gazdag tapasztalatok nem hagynak rést a körülmények vizsgálatakor.
A védőügyvéd feladatai több területre is kiterjednek, amelyekkel érdemes külön-külön foglalkozni. Az eljárás kezdetétől a jogorvoslatok érvényesítéséig több fontos lépcsőn segít a védőügyvéd túljutni. Az eredmény pedig egyáltalán nem mellékes tényező. Ismerje meg a sikert leginkább befolyásoló feladatköröket!
Az első és legfontosabb feladat, hogy a védőügyvéd minél hamarabb fel tudja venni a kapcsolatot a terhelttel, ugyanis a hatékony védekezés alapja a gyors információszerzés. Nagyon fontos, hogy még a hatósági intézkedések előtt beszéljen ügyvéddel. Legyen tájékozott a jogait illetően és bízzon a védőügyvéd szakértelmében, aki a legmegfelelőbb időben fogja megtenni az Önnek leginkább kedvező lépést.
A védőügyvéd mindenről tájékoztatni fogja Önt, ami az ügyével kapcsolatos. Nem csupán az érvényesíthető jogokra hívja fel a figyelmet, hanem felvetíti a védekezés lehetséges módjait és az Ön érdekében bevethető törvényes eszközöket. A védőügyvéd profi szakember és rutinosan mozog a jog területén, a sakkfigurákat azonban Ön irányítja. A védekezési stratégiát és a felhasznált törvényes eszközöket illetően Ön választási és döntési joggal rendelkezik. Semmi sem történhet a feje fölött, az Ön beleegyezése nélkül vagy akarata ellenére. Ezért is fontos a pontos, érhető és gyors jogi tájékoztatás a védőügyvéd részéről.
Azok a tények, amelyek a terheltet menthetik, óriási jelentőséggel bírnak. A védekezés ezen része kissé hasonlít az idővel való versenyfutásra. Az ügyvéd a törvény keretei között mindent meg fog tenni, hogy ezeket a mentő körülményeket felderítse, az adatokhoz hozzáférjen, lekérjen erre vonatkozó információkat. A cél mindenekelőtt a gyorsaság, hiszen egy lépéssel a hatóság előtt kell járni. Az ügyvéd rátermettsége és határozottsága ezen a területen döntő szerepet játszik. Tekintse meg irodánk sikerlistáját, amely világosan tükrözi, hogy munkatársaink nem ismernek lehetetlent, ha az ügyfél érdekéről van szó! A gyorsaságot és a kitartást mindig siker koronázza.
A védőügyvéd meg fogja találni a védence érdekében bevethető legértékesebb törvényes eszközöket. Ehhez azonban látni kell, hogy csak azt tudja felhasználni a védekezés során, amit törvény nem tilt. Tehát ami nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.
Sokan nem tartják fontosnak, hogy minden apróságra kiterjedő részletet és körülményt feltárjanak ügyvédjüknek, mert csak az ügy végkimenetelét tartják szem előtt. A siker viszont valójában a részletek között rejlik! Ezzel a hatóság is tökéletesen tisztában van, és igyekeznek egy lépéssel a terhelt előtt járni az információk felderítésében. Az ő céljuk nem az, hogy kiderüljön a teljes igazság, hanem minél hamarabb kézre akarják keríteni az elkövetőt. Ne engedje, hogy az értékes információmorzsák a hatóság tarsolyába kerüljenek, mert ők nem az Ön védelmében fogják felhasználni azokat! A védőügyvéd ellenben ezek birtokában alapos, jól felépített védekezéssel sikerre viheti az ügyét. Az ügyvédi titoktartás kötelezettsége pedig végleg kizárja a külvilágot az Ön és ügyvédje bizalmi kapcsolatából.
Vannak azok az élethelyzetek, amikor a pénz kérdése másodlagos, mert túl nagy fajsúllyal bír az ügy sikere. Mégsem mehetünk el amellett, hogy milyen anyagi háttér szükséges egy határozott, profi ügyvédi védelem igénybevételéhez. Könnyű lenne számokban látni a szükséges költségeket, azonban tény, hogy nincs két egyforma eset.
Egy kiemelkedő ügyvédi csapat munkája többek között onnan is felismerhető, hogy nem dolgoznak sablonszerűen. Minden ügyet egyediként, a legnagyobb gondossággal és áttekintéssel elemeznek. Így szóba jöhetnek könnyebben átlátható, viszonylag egyszerűen megoldható esetek, illetve bonyolult, több szálon futó, egymást fedő részletekkel bíró, nehezebb ügyek.
Az első lépés minden esetben egy konzultáció, amelyben kiderül, milyen lehetőségekkel rendelkezik az ügyfél, mely jogait érdemes érvényesíteni ügyvédi segítséggel, merre érdemes továbbhaladni. A személyes konzultáció díja 40.000 Ft+Áfa/ 50 perc, amely akár az ügy megoldásának feltárására is elegendő lehet, ha könnyen átlátható az eset. Sok esetben a tapasztalt, bírósági gyakorlatban jártas ügyvéd felvilágosításával az ügyfél maga is meg tudja oldani az ügyét. Számos esetben viszont kifejezetten szükséges a büntetőeljárásban való képviselet és a felkészült, határozott védekezés felépítése.
Ne bízza jövőjét és szabadságát tétova kezekre! Ahogyan a tengerjáró hadihajókat sem a feszített víztükörre tervezték, úgy irodánk profi ügyvédei is felkészültek a viharra. Lásson tisztán és bízzon munkatársaink páratlan képességeiben, eredményeink önmagukért beszélnek!
A védőügyvéd feladatköre széleskörű, melybe beletartozik például a terhelttel való azonnali kapcsolatfelvétel, a jogi tanácsadás, a terheltet mentő körülmények felderítése, a törvényes eszközök bevetése a védence érdekében.
A védőügyvédet a lehető leghamarabb érdemes megkeresni, akár már a gyanú felmerülése idején. De az eljárás során bármikor kérhető védőügyvéd segítsége.
A bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság védőt rendel ki , ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője.
A sikkasztás szó hallatán ugye Önnek is az az érzése támad, mintha egy jó barátja hátba támadná? A megérzése nem áll messze a valóságtól, bárki lehet épp ilyen gyanútlanul a bűncselekmény áldozata. A tanácsaink segítségével azonban kizárt, hogy Önt vagyoni hátrány érje az elkövető sikkasztása következtében. Szemléletes, életszerű példákon keresztül leplezzük le a sikkasztás megvalósításának körülményeit.
Tartson velünk cikkünkben és garantáljuk, hogy a legfontosabb tudnivalók birtokában másként fog tekinteni a sikkasztás bűncselekményére! Akkor se lapozzon tovább, ha éppen Önt vádolják a bűncselekmény elkövetésével, hiszen sokan tudatában sincsenek a sikkasztás megvalósításának tényállási elemeivel.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.
Tájékozódjon velünk, és döntsön megfontoltan egy profi ügyvédi csapat segítségével!
Sikkasztás bűncselekményét az követi el a hatályos Büntető Törvénykönyv szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Két fontos elem tűnik ki a bűncselekmény fogalmából: az egyik a tettesre rábízott idegen ingó dolog, a másik pedig az elkövetési magatartás (jogtalan eltulajdonítás vagy sajátjaként rendelkezés). A sikkasztás bűncselekményével az elkövető a dolog tulajdonosát megillető tulajdonjogot, azon belül is a dologgal való rendelkezési jogát sérti meg. A veszélyessége éppen abban rejlik, hogy a tulajdonos a dolgot jogszerűen rábízza az elkövetőre. Ez legtöbbször szerződéses jogviszony formájában történik, tehát írásban rögzítik a birtoklás jogának átengedését, de létrejöhet szóban vagy ráutaló magatartással is.
A Kúria az egységes ítélkezési gyakorlat megteremtése érdekében kiadott egy jogegységi határozatot. Ebben rögzíti, hogy sikkasztást kizárólag ingó dologra lehet elkövetni. Ingatlan esetében azért nincs értelme sikkasztásról beszélni, mert az elmozdíthatatlan, az elkövető nem tudja a tulajdonos elől elrejteni. Ingó dolognál ezzel szemben az elkövető követhetetlenné tudja tenni a dolog sorsát.
A sikkasztás egyik fontos elemét képező rábízás többféle jogügyletből származhat, így különböző arcokkal jelenhet meg a bűncselekmény. De nézzük a példákat, amikből bárki könnyedén felismerheti, hogy ha ezzel a típusú bűncselekménnyel áll szemben!
Házépítő János vállalkozási szerződés keretében átvesz Megrendelő Bélától kétmillió forintot anyagbeszerzés céljából. A pénzösszeget azonban nem a szerződésben rögzített anyagvásárlásra fordítja, hanem saját céljaira költi. Ebben az esetben egyértelműen megállapítható a sikkasztás bűncselekménye.
Akkor is sikkasztást követ el Házépítő János, ha a szerződés szerint megvásárolt anyag egy részét jogszerűen felhasználja, azonban a megmaradt hányadot eltulajdonítja és saját céljaira fordítja. Mindkét esetben megvalósult a jogszerű rábízás. Azonban egyik oldalról a dolog (pénzösszeg) jogtalan eltulajdonítása, másik oldalról a sajátjaként rendelkezés jelentette az elkövetési magatartást.
Bérbeadó Sándor jogszerű bérleti szerződés keretén belül használatba adja gépkocsiját Mustang Gézának, aki kifizeti a bérleti díj összegét, ám eltulajdonítja az autót. A sikkasztás bűncselekménye megvalósul, mivel a bérleti szerződéssel a bérelt autó tulajdonjoga nem szállt át Mustang Gézára. Ő csupán a használatra lett volna jogosult. Az elkövetési magatartás ebben az esetben a rábízást követő eltulajdonítás.
A sikkasztás bűncselekményét kizárólag szándékosan lehet elkövetni. Ez magában foglalja, hogy az elkövető szándéka kiterjed a cselekmény jogtalanságára, és a dolog eltulajdonítására vagy a dologgal való sajátjaként rendelkezésre. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a dolog nem az övé, tehát idegen ingó dolog. Emellett azt is tudnia kell, hogy az adott dolgot rábízták, tehát jogszerűen van a birtokában.
A sikkasztás úgy is megjelenhet egy gazdasági társaság életében, hogy vagyoni hátrányt valójában nem okoz. Emiatt érdemes fokozott figyelemmel kísérni a vállalkozás pénzmozgásait, illetve azok felhasználását. Ha a gazdasági társaság egyik tagja a saját céljaira használja fel a vállalkozás vagyonát, azaz sajátjaként rendelkezik vele, vagy eltulajdonítja az összeget, sikkasztást követ el.
Amennyiben a saját célú felhasználás leleplezését úgy akarja megúszni, hogy a gazdasági társaság számlájára visszautalja a pénzt, a bűncselekmény ettől még befejezettnek minősül. Az elkövetési magatartás ugyanis megvalósult a jogszerű rábízást követő sajátjaként felhasználás cselekményével.
Tulajdonjog és annak szabályozása nélkül nem létezhetne gazdaság, illetve a kereskedelmi forgalom sem lenne értelmezhető. A tulajdonjog biztosítja, hogy az adott dolog felett valaki kizárólagos hatalmat gyakoroljon. A tulajdonjog nem csupán jogosultságokból, hanem kötelezettségekből is áll. Egyfelől jelenti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát. Másfelől pedig a terhek és a kárveszély viselésének, illetve a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettségét.
A tulajdonosi jogokat kiemelve a birtoklás azt jelenti, hogy a tulajdonos a dolgot ténylegesen a hatalmában tarthatja. A használat és hasznok szedésének joga azt jelenti, hogy a dologból eredő előnyök, haszon kizárólagos élvezője maga a tulajdonos. Ez jelenthet használati díjat, tőkét, jövedelmet, de akár terményt, szaporulatot is. A rendelkezési jog szerint pedig a tulajdonos a dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát tetszése szerint átengedheti másnak, a dolgot megterhelheti, a tulajdonjogát másra átruházhatja vagy éppen felhagyhat vele.
Ennek megértése azért fontos, mert a sikkasztás elkövetőjének jogszerűen van a birtokában az adott dolog, hiszen rábízták. A bűncselekmény elkövetésével a tulajdonosi jogok közül a rendelkezési jogot sérti, ugyanis jogosulatlanul használja a dolgot.
A sikkasztás bűncselekményének is léteznek súlyosabban minősülő esetei, amelyek jelzik a cselekmény nagyobb fokú veszélyességét. A bíróság vétségként fogja értékelni a sikkasztást, ha kisebb értékre követik el (50.001-500.000 forintig). Vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást (50.000 forint alatt) bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Ebben az esetben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Bűnszövetség akkor valósul meg, ha legalább két elkövető, minimum két bűncselekményt szervezetten követ el, vagy legalább két elkövető, minimum két bűncselekmény szervezetszerű elkövetésében megállapodik, s ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövetnek, vagy elkövetését megkísérlik.
Üzletszerűség akkor valósul meg, ha az elkövető ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
A vagyon elleni bűncselekmény, jelen esetben a sikkasztás akkor minősül közveszély helyszínén elkövetett bűncselekménynek, ha például földrengés, tűzvész vagy árvíz helyszínén valósul meg, és az elkövető a sértettek helyzetét kihasználva követi el a sikkasztást.
Ha a sikkasztást nagyobb értékre (500.001-5.000.000 forintig) követik el, vagy kisebb értékre, de a fentebb említett három minősített eset egyikének megvalósításával (bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen), illetve ha a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el, a büntetés három év börtön is lehet.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001-50.000.000 forintig) követik el, vagy a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen követik el, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A következő súlyosabban minősülő esetben a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet, amikor a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000 forintig) vagy jelentős értékre követik el bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen.
A legsúlyosabban a sikkasztás akkor minősül, ha különösen jelentős értékre követik el (500.000.000 forintot meghaladóan) vagy a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Ebben az esetben a bíróság öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.
A bűncselekmény bizonyítása szempontjából elengedhetetlen, hogy a jogszerű rábízást követően a dolog eltulajdonítása vagy a sajátjaként rendelkezés megtörténjen. A befejezettséghez nem szükséges a kár, vagyoni hátrány bekövetkezése, az elkövetési magatartás megvalósításával megállapítható a sikkasztás bűncselekménye. A büntetési tételek igazodnak a sikkasztással érintett dolog értékéhez, illetve az egyes speciális minősítő tényezőkhöz.
A tényállás tisztázása és a körülmények alapos megvizsgálása miatt a legokosabb lépés, ha azonnal felkeres egy büntetőjogban jártas, tapasztalt és profi ügyvédet. A törvény szövegéből kitűnik, hogy a büntetési tételek igen súlyosak lehetnek, ezért nem érdemes kockáztatnia, vagy trükközni a hatóság előtt. A leghatékonyabb védekezés kidolgozásához szükség van a gyors reagálásra, irodánk munkatársai a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, hogy megvédjék az Ön jogait.
Az említett példákon kívül a sikkasztás megvalósulhat áruszállítási, fuvarozási szerződés keretén belül, bizományi szerződés alapján, ügynöki tevékenységgel, illetve megőrzéssel kapcsolatban is. Fontos tudni, hogy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].
A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].
Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].
Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].
Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].
A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].
A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].
Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].
A sikkasztás, lopás és hűtlen kezelés mindegyike a vagyon elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Az elhatárolás kérdésében nagy segítséget nyújt, ha az elkövetési magatartást nagyító alá vesszük. A dolog szerződéses jogviszonyból eredő rábízása az elkövetőre lopás esetén nem valósul meg. Ha valakit felkérnek az adott dolog pillanatnyi megőrzésére, az még nem minősül rábízásnak, így a dolog eltulajdonítása már lopás lesz.
Például, nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.]. Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].
A lopás elkövetője tehát a birtokviszonyokat sérti, míg sikkasztás esetén a rendelkezési jog sérül.
Hűtlen kezelés pedig akkor valósul meg, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Az alapvető különbség, hogy hűtlen kezelés esetén idegen vagyonról van szó, sikkasztásnál bármilyen idegen ingó dolog lehet az elkövetés tárgya. Emellett a hűtlen kezelés feltétele a vagyoni hátrány okozása, sikkasztás enélkül is megvalósítható.
A vagyon elleni bűncselekmények tényállásai számos ponton összefonódnak, kialakulhat egység, halmazat is egyes cselekmények elkövetésénél. Akár a szabadsága, becsülete, családja jövője múlhat azon, hogy felismerje a gyors reagálás és a magas szakmai színvonalú ügyvédi segítség fontosságát.
Irodánk határozott büntetőjogi védelmet nyújt Önnek vagy hozzátartozójának, az Önt megillető jogok mellett a végsőkig kitartunk!
Sikkasztást követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, a sikkasztás legsúlyosabban minősülő esetében pedig akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
A sikkasztásra a bűncselekmények elévülésének általános szabályai vonatkoznak, ami a büntetési tétel felső határához igazodik, minimálisan meghatározott ideje azonban öt év.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját sikkasztással vádolják, a legfontosabb lépés, hogy kérjen szakszerű, tapasztalt, határozott ügyvédi segítséget. Forduljon irodánk munkatársaihoz bizalommal!
Az emberi kapcsolatokban ősidőktől fogva megtalálható a csalás. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés az eredmények pedig a sértettnek okozott kár. A bűncselekmény különlegessége pedig éppen az, hogy egy hétköznapi, banálisan egyszerű átveréssel ugyanúgy megvalósítható, mintha a csalást fondorlatosan módon követik el.
A bíróság - a többi vagyon elleni bűncselekményhez hasonlóan - igen súlyos büntetést is kiszabhat. A károkozás mértékétől, egyéb minősített esetek fennállásától függően akár tíz évre is börtönbe zárhatják az elkövetőt.
Ssalás bűncselekményével vádolják, vagy áldozatává vált? Forduljon a témában jártas, tapasztalt büntetőjogi ügyvédhez! Nem kell mást tennie, mint felvenni a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, ahol szakképzett, profi ügyvédek magabiztos fellépéssel védik az Ön jogait.
Tartson velünk cikkünkben, tudjon meg többet a csalás bűncselekményéről, és fogadja meg legfontosabb tippeinket!
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Btk. 373. § (1) bek)
A csalás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek célja a jogtalan haszonszerzés, míg eredménye a sértettnek okozott kár.
A tévedésbe ejtés a csalás egyik elkövetési magatartása, ahol a tévedés egy valóságtól eltérő képzettartalom. Tévedésbe ejteni többféleképpen lehet a sértettet, például valótlanság való tényként történő feltüntetésével, hétköznapi szóval hazugsággal. Esetleg való tény másként beállításával, például az elkövető elferdíti, elhomályosítja a tényeket. Tévedést előidézni nem csak egy jól kitalált “mesével” lehet, hanem akár egyszerűen felismerhető magatartással is.
Érdekes fejlődést, változást vehetünk észre a régi törvényekben (Csemegi-kódex, I. Büntetőnovella), illetve a mostani hatályos Büntető Törvénykönyv szóhasználatában. Korábban ugyanis a tévedésbe ejtéshez, tehát a csalás bűncselekményének megállapításához az elkövetőnek ravasz fondorlatot kellett alkalmaznia. Ma már erre semmi szükség. A hatályos Btk. a tényállási elemei között nem jelöli meg a tévedésbe ejtés egyszerű vagy bonyolult formáját.
A bűncselekmény akkor valósul meg tévedésben tartással, ha a sértett már eleve tévedésben van az adott dologgal kapcsolatban, de az elkövető megerősíti benne, vagy csupán nem oszlatja el a tévedést.
A csalás Btk. materiális bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy eredmény kapcsolódik hozzá. Ez jelen esetben a kár, ami a sértett vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést jelenti. Kárnak nevezhető a vagyoni értékű jogok sérelme is, ha értéküket pénzben ki lehet fejezni. A kár mértékének meghatározásánál - amennyiben az nem pénzben következett be - minden esetben a dolog forgalmi értékét veszik figyelembe. A sértett vagyoni rendelkezése (amelyből a kár származik) a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással okozati összefüggésben kell álljon. Ez a vagyoni rendelkezés megvalósulhat úgy, hogy például a sértett átutal bizonyos összeget az elkövető számlájára, vagy eláll valamely vagyoni igényének az érvényesítésétől. Csalás esetén tehát a sértett vagyonában bekövetkező kár és az elkövető magatartása (tévedésbe ejtés, tévedésben tartás) között okozati összefüggés áll fenn.
A Btk. kiemeli a (7) bekezdésben, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ez azt jelenti, hogy csalásnak minősül, ha a sértett például igénybe vesz egy szállodai szoba szolgáltatást, és fizetés nélkül távozik (amennyiben a szolgáltatás igénybevétele idején sem volt szándékában a teljesítés).
A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.
Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű - a kölcsönadó elől elhallgatott - tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].
Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].
A csalást ugyanis csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja. Tökéletesen tisztában van a sértett megtévesztett állapotával és a károkozás létrejöttével.
Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés, ami azt jelenti, hogy a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás nélkül semmilyen jogcímen nem tudna szert tenni a haszonra.
A Büntető Törvénykönyv 382.§ felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek kizárólag magánindítványra büntetendőek, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. A megjelölt szakaszban a csalás bűncselekménye is megtalálható, ami azt jelenti, hogy csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a hozzátartozó sértett feljelentést tesz.
Magánindítványnak kell tekinteni a feljelentésen kívül bármely olyan nyilatkozatot is, amely szerint a sértett az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Azért van nagy jelentősége ennek az információnak, mert ha a törvény által megadott határidőn belül a sértett nem terjeszti elő magánindítványát, a bűncselekmény nem büntethető. A Büntetőeljárási törvény szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
Hozzátartozónak minősül:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
A bűncselekménnyel kapcsolatban a Büntető Törvénykönyv rögzít néhány rendelkezést, amelyek egyértelművé tesznek és tisztáznak bizonyos fogalmakat. Az egységes jogértelmezés miatt a törvény meghatározása szerint
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.
Ha valakit csalással vádolnak, első gondolata, hogy milyen súlyos büntetést szabhat ki a bíróság. A bizonytalanság okozta kétségeket azzal lehet leginkább eloszlatni, ha tisztázzuk, mi alapján mérlegel a bíróság, milyen szempontokat vesz figyelembe a büntetés kiszabásakor. Csalás esetén a sértettnek okozott kár nagysága, illetve egyéb minősítő körülmények befolyásolják a kiszabható büntetés mértékét. Mindezt szem előtt tartva a Btk. meghatározza, hogy a csalás büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
A csalás minősített eseteit a bíróság súlyosabban értékeli, ami a büntetési tételekben is megmutatkozik. A bűncselekménnyel okozott kár jelentősége és bizonyos körülmények fennforgása minősítő tényezőként jelenhet meg.
A bűncselekménnyel okozott kár a Btk. osztályozása szerint lehet kisebb (50.001-500.000 forintig), nagyobb kár (500.001-5.000.000 forintig), jelentős kár (5.000.001-50.000.000 forintig), különösen nagy kár (50.000.001-500.000.000 forintig), illetve különösen jelentős kár (500.000.000 forint felett). Minősítő körülménynek kell tekinteni a bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen való elkövetést, illetve a jótékony célú adománygyűjtést színlelve elkövetett csalást.
A nagyobb kárt okozó csalás minősített esete, ha a bűncselekményt annak felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A csalás bűncselekményét számos módon meg lehet valósítani, bemutatjuk a legváltozatosabb formákat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Sok esetben nincs szükség jól szervezett, fondorlatos részletekre, máskor viszont komplett bűnszövetség építi fel az adott csalást. Amennyiben hasonló megjelenési formákkal találkozik, legyen résen, nehogy bűncselekmény áldozatává váljon.
A digitális robbanással egyidőben talán a leggyakrabban előforduló bűncselekmény az interneten keresztül megvalósított csalás. A bűncselekmény megvalósítható például egy bank nevében küldött üzenettel, amelyben az elkövető a sértett internetbank hozzáférésének jelszavát, a hitelesítéshez szükséges adatokat vagy egyéb személyes adatokat kér el, melyekkel visszaélve kárt okoz.
A hitelezési csalás megvalósulhat a sértett részéről nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradásával, ha az elkövetőnek már akkor sem volt szándékában a hitelt szerződésszerűen törleszteni, amikor a hitelt felvette. Legtöbbször az elkövető a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással titkolja el fizetésképtelenségét.
Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
Aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az adathalászat a kiberbűnözés népszerű formája, ugyanis a mai digitális világban az adat igazi aranybánya. Elkövetői legtöbbször e-mail üzenetek vagy sms-ek formájában igyekeznek megszerezni, “kicsalni” a sértettek adatait, majd azokkal visszaélve a sértettnek kárt okozva jogtalan haszonszerzést valósítanak meg.
Itt az általános szabályok érvényesek, amely szerint a bűncselekmény elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
A kiszabható büntetés súlyossága miatt nem érdemes húzni az időt, várva a hatóságok lépését. Minden mondatnak, elejtett információnak jelentősége lehet az eljárás során, ami akár negatív irányba is befolyásolhatja az ügy kimenetelét. Az első és legfontosabb lépés, hogy büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvéd segítségét kérje, méghozzá a lehető leghamarabb.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda merész és magabiztos ügyvédi csapata a legnehezebb ügyektől sem riad vissza, büszkék vagyunk eddigi sikereinkre, ügyfeleink elégedettségére. Kérjen konzultációs időpontot és vitassuk meg az Önnek legkedvezőbb lépéseket, ugyanis a részletes felkészülést és a védekezés aprólékos kidolgozását követően nem marad el a várva várt siker.
Legyen ennek Ön is részese, keresse irodánkat bizalommal!
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A csalás büntetése az okozott kár nagyságától és a minősítő körülményektől függ, felső határa akár tíz év szabadságvesztés.
A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet – felek egyezségének hiányában – a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása. Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre. Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeivel. Kérjen konzultációs időpontot, hogy megismerje lehetőségeit.
Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím (például a felek közös tulajdonjoga) alapján illeti meg, és a lakás használata a felek között vitás,úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.
Ha a bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B” házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi. Megszünteti a bíróság „B” házastárs lakáshasználati jogát abban az esetben is, ha „B” házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül korábban elköltözött, de ebben az esetben természetesen nem kötelezi a lakás elhagyására.
Miután „B” házastárs lakáshasználati jogát megszüntette a bíróság, „B” házastárs a saját lakását nem birtokolhatja és használhatja, oda – néhány esetet kivéve – kizárólag a lakás használatra feljogosított „A” házastárs engedélyével léphet be, ami lássuk be, sérti „B” házastárs tulajdoni jogát.
A tulajdonost a tulajdonjogára tekintettel többek között megilleti, hogy a tulajdonát képező dolgot – jelen esetben a lakását - birtokolja és használja, hasznait (például bérleti díj) a tulajdoni hányada arányában szedje. A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra. Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.
A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra - a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.
Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.
Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A többelthasználati díj tehát az egyik fél (tulajdonostárs) javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.
A többlethasználati díj összegének meghatározásánál az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, használati és haszonszedési módjára, valamint a használat szempontjából jelentős körülményekre kell figyelemmel lenni. Egyszerűbben azokra a körülményekre, amelyek alapján általában egy ingatan bérleti díját a bérbeadó meghatározza. A többelthasználati díj meghatározása az előbbi körülmények tisztázását követően szakértői bizonyításon, azaz szakértői véleményen alapul, amennyiben annak összegében a felek nem tudnak megegyezni.
Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs tulajdonát képezi egy lakás 50-50% ban. A lakást adott piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára. Ebben az esetben „B” házastárs havi 50.000,- Ft többlethasználati díjat („bérleti díjat”) követelhet „A” házastárstól.
Tovább bonyolódik a helyzet, ha „A” házastársat és felek közös kiskorú gyermekét jogosítja el a bíróság a lakás használatára. Ebben az esetben „B” házastársnak a saját (azaz „A” házastárssal közös) gyermeke lakhatását biztosítania kell, vagyis a gyermek ingyen használhatja „B” lakását. Mivel „A” és felek közös gyermeke közösen használják „B” tulajdonát, és „B” a gyermektől használati díjat nem kérhet, így csak (50.000:2=) 25.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.
Fontos kiemelni, hogy nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki a lakáshasználati jogával önként hagyott fel és az ingatlan terheit sem viseli. Az a házastárs, aki a közös tulajdonban álló ingatlanból kényszerítő ok (például a másik házastárs rendszeresen fizikailag bántalmazza) nélkül elköltözik, ráutaló magatartással kifejezi azt, hogy az ingatlant elhagyja és oda visszaköltözni nem kíván. Nem állapítható meg többlethasználati díj annak a házastársnak a javára sem, aki a közös ingatlant önként, saját elhatározásából hagyta el és ezért nem élt a birtoklásra, használatra való joggal.
A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik, illetőleg a felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. Másképpen alakul a megalapodás az életközösség megszűnése után. Ugyanis az életközösség megszűnése után a házastársak még mindig megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról, ám ez a megállapodás már nincs alakszerűséghez kötve.
A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet vagy nem követelhet pl. a közös értékesítésig. Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el. A felek ilyen módon kinyilvánított szerződéses akarata egyértelműen arra kell irányuljon, hogy bármelyik fél elköltözése esetén az ingatlanban maradóval szemben ezen a jogcímen az igényérvényesítést kizárják, azaz ilyen igénnyel - még annak esetleges jogszabályi megalapozottsága esetén - se lehessen fellépni.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
A Btk. Kommentár szerint a "Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik"
A baleset fogalma leggyakrabban a közúti baleset okozása btk 235 törvényi tényállása során merül fel.
"Közlekedési baleset fogalma: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá - a közúti közlekedés körében - állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”
126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).
(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.
(4) Ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el.
(5) A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogvatartását az őrizet tartamába be kell számítani.
127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
(3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
128. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.
(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
(3) A katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.