Zaklatás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Nézzünk egy tipikus példát: Anikó és László 5 éve házasok. Anikó Laci számítógépén dolgozik, amikor Laci e-mailjei között „véletlenül” talál egy levelezést, amiből kiderül, hogy Lacinak külső kapcsolata van. Végig gondolja, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban, és rájön, hogy Laci kapcsolata a munkatársnőjével (Krisztinával) rég óta tart. Amint Laci hazaér, Anikó kérdőre vonja. Hatalmasat veszekednek, aminek az eredményeként Laci elköltözik, az új kapcsolatát választja.
Anikó nem tud megbírkózni a helyzettel. (Két lehetősége is van, akit a példa kedvéért zaklathat. Az egyik Laci, a másik Laci új kapcsolata, Krisztina.) Anikó nekilát, hogy visszaszerezze férjét. Mindenáron találkozni akar Krisztinával, le akarja beszélni a férjéről. Krisztina viszont nem akar Anikóval találkozni és beszélni sem.
Anikót ez feldühíti, és telefonos hadjáratba kezd. Naponta számtalan alkalommal hívja fel telefonon Krisztinát, sokszor kitalált személyek bőrébe bújva, rendszeresen hívja az éjszaka közepén úgy, hogy a telefonba sem szól bele, tömérdek SMS-t küld neki. Mindezt annak ellenére, hogy Krisztina érthetően elmondta, hogy nem akar vele beszélni.
Számtalan módon megvalósítható még a zaklatás alapesete. Ilyen lehet például az udvarlás azon esete, amikor a kiszemelt kedves nem vevő a kapcsolatteremtési kísérletre, nem fogadja örömmel az udvarlást, aminek hangot is ad. Annak ellenére, hogy az elutasítás eljut az udvarlóhoz, az nem hagy fel a kapcsolatteremtési kísérlettel, és rendszeresen próbálkozik, aminek csak a kedves rendőrségi feljelentése vet véget.
Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- rendszeres telefonhívások (otthon, munkahelyen, éjjel-nappal, lehetnek névtelenek is)
- rendszeresen e-mailen, levélben, SMS-ben, Faxon, stb.. küldött, üzenetrögzítőn hagyott üzenetek
- a sértett munkahelye, lakása, előtti gyakori jelenlét,
- zaklató jellegű lehet, ha a terhelt „véletlenül” követi a sértettet nyilvános rendezvényekre, moziba, szórakozó helyre, étterembe stb….
A zaklató jellegű magatartások érinthetik a sértett munkatársait, barátait, közeli hozzátartozóit. Az üzenetek tipikusan gyakran sértő, szidalmazó, fenyegető jellegűek, de ez nem kitétele a zaklatásnak.
A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg.
Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha az elkövetőnek a célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű, nem valósul meg a zaklatás.
Szintén feltétel az első bekezdésben megjelölt zaklatás tényállásának megvalósulásához, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart.
További elkövetési magatartást képez a zaklatásnak, meghatározott bűncselekmények elkövetésével való megfenyegetés. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A törvény az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetést rendeli büntetni.
A zaklatást valósítja meg az is, aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.
Minősített esetet képez a zaklatásnak, ha a bűncselekményt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, bejegyzett élettársa vagy volt bejegyzett élettársa illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el.
A régi Btk.-ban szabályozott zaklatáshoz képest, minősítő körülmény lett [(3) bekezdésben] a hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés útján elkövetett zaklatás. A hatalmi helyzettel visszaélést elsősorban a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis az alá-fölérendelt viszonyban álló felek közül a fölérendelt hatalmi helyzetben álló fél követhet el az alárendelt fél sérelmére.
A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.
BH2011. 303. Ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való fenyegetés célja nem a félelemkeltés, hanem a bántalmazás közbeni indulat levezetése, a zaklatás vétségének felrovására nincs lehetőség, a terhelt terhére kizárólag a megvalósult élet vagy testi épség elleni bűncselekmény állapítandó meg [1978. évi IV. törvény 176/A. § (2) bekezdés a) pont].
BH2011. 302. A rendszeres háborgatással megvalósuló zaklatás bűncselekményének megállapításához nem szükséges, hogy a sértett az ismétlődő telefonhívásokat fogadja vagy az üzeneteket elolvassa [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].
BH2011. 268. II. A zaklatás célzatos bűncselekmény. A megvalósulásához ezért az szükséges, hogy más rendszeres vagy tartós háborgatása a megfélemlítése vagy magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényes beavatkozás céljából történjék [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].
230. § A zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
Zaklatás elkövetésével vádolják, vagy Önt zaklatják? Forduljon tapasztalt büntetőjogászhoz vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédivel.
