A sikkasztás szó hallatán ugye Önnek is az az érzése támad, mintha egy jó barátja hátba támadná? A megérzése nem áll messze a valóságtól, bárki lehet épp ilyen gyanútlanul a bűncselekmény áldozata. A tanácsaink segítségével azonban kizárt, hogy Önt vagyoni hátrány érje az elkövető sikkasztása következtében. Szemléletes, életszerű példákon keresztül leplezzük le a sikkasztás megvalósításának körülményeit.
Tartson velünk cikkünkben és garantáljuk, hogy a legfontosabb tudnivalók birtokában másként fog tekinteni a sikkasztás bűncselekményére! Akkor se lapozzon tovább, ha éppen Önt vádolják a bűncselekmény elkövetésével, hiszen sokan tudatában sincsenek a sikkasztás megvalósításának tényállási elemeivel.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.
Tájékozódjon velünk, és döntsön megfontoltan egy profi ügyvédi csapat segítségével!
Sikkasztás bűncselekményét az követi el a hatályos Büntető Törvénykönyv szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Két fontos elem tűnik ki a bűncselekmény fogalmából: az egyik a tettesre rábízott idegen ingó dolog, a másik pedig az elkövetési magatartás (jogtalan eltulajdonítás vagy sajátjaként rendelkezés). A sikkasztás bűncselekményével az elkövető a dolog tulajdonosát megillető tulajdonjogot, azon belül is a dologgal való rendelkezési jogát sérti meg. A veszélyessége éppen abban rejlik, hogy a tulajdonos a dolgot jogszerűen rábízza az elkövetőre. Ez legtöbbször szerződéses jogviszony formájában történik, tehát írásban rögzítik a birtoklás jogának átengedését, de létrejöhet szóban vagy ráutaló magatartással is.
A Kúria az egységes ítélkezési gyakorlat megteremtése érdekében kiadott egy jogegységi határozatot. Ebben rögzíti, hogy sikkasztást kizárólag ingó dologra lehet elkövetni. Ingatlan esetében azért nincs értelme sikkasztásról beszélni, mert az elmozdíthatatlan, az elkövető nem tudja a tulajdonos elől elrejteni. Ingó dolognál ezzel szemben az elkövető követhetetlenné tudja tenni a dolog sorsát.
A sikkasztás egyik fontos elemét képező rábízás többféle jogügyletből származhat, így különböző arcokkal jelenhet meg a bűncselekmény. De nézzük a példákat, amikből bárki könnyedén felismerheti, hogy ha ezzel a típusú bűncselekménnyel áll szemben!
Házépítő János vállalkozási szerződés keretében átvesz Megrendelő Bélától kétmillió forintot anyagbeszerzés céljából. A pénzösszeget azonban nem a szerződésben rögzített anyagvásárlásra fordítja, hanem saját céljaira költi. Ebben az esetben egyértelműen megállapítható a sikkasztás bűncselekménye.
Akkor is sikkasztást követ el Házépítő János, ha a szerződés szerint megvásárolt anyag egy részét jogszerűen felhasználja, azonban a megmaradt hányadot eltulajdonítja és saját céljaira fordítja. Mindkét esetben megvalósult a jogszerű rábízás. Azonban egyik oldalról a dolog (pénzösszeg) jogtalan eltulajdonítása, másik oldalról a sajátjaként rendelkezés jelentette az elkövetési magatartást.
Bérbeadó Sándor jogszerű bérleti szerződés keretén belül használatba adja gépkocsiját Mustang Gézának, aki kifizeti a bérleti díj összegét, ám eltulajdonítja az autót. A sikkasztás bűncselekménye megvalósul, mivel a bérleti szerződéssel a bérelt autó tulajdonjoga nem szállt át Mustang Gézára. Ő csupán a használatra lett volna jogosult. Az elkövetési magatartás ebben az esetben a rábízást követő eltulajdonítás.
A sikkasztás bűncselekményét kizárólag szándékosan lehet elkövetni. Ez magában foglalja, hogy az elkövető szándéka kiterjed a cselekmény jogtalanságára, és a dolog eltulajdonítására vagy a dologgal való sajátjaként rendelkezésre. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a dolog nem az övé, tehát idegen ingó dolog. Emellett azt is tudnia kell, hogy az adott dolgot rábízták, tehát jogszerűen van a birtokában.
A sikkasztás úgy is megjelenhet egy gazdasági társaság életében, hogy vagyoni hátrányt valójában nem okoz. Emiatt érdemes fokozott figyelemmel kísérni a vállalkozás pénzmozgásait, illetve azok felhasználását. Ha a gazdasági társaság egyik tagja a saját céljaira használja fel a vállalkozás vagyonát, azaz sajátjaként rendelkezik vele, vagy eltulajdonítja az összeget, sikkasztást követ el.
Amennyiben a saját célú felhasználás leleplezését úgy akarja megúszni, hogy a gazdasági társaság számlájára visszautalja a pénzt, a bűncselekmény ettől még befejezettnek minősül. Az elkövetési magatartás ugyanis megvalósult a jogszerű rábízást követő sajátjaként felhasználás cselekményével.
Tulajdonjog és annak szabályozása nélkül nem létezhetne gazdaság, illetve a kereskedelmi forgalom sem lenne értelmezhető. A tulajdonjog biztosítja, hogy az adott dolog felett valaki kizárólagos hatalmat gyakoroljon. A tulajdonjog nem csupán jogosultságokból, hanem kötelezettségekből is áll. Egyfelől jelenti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát. Másfelől pedig a terhek és a kárveszély viselésének, illetve a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettségét.
A tulajdonosi jogokat kiemelve a birtoklás azt jelenti, hogy a tulajdonos a dolgot ténylegesen a hatalmában tarthatja. A használat és hasznok szedésének joga azt jelenti, hogy a dologból eredő előnyök, haszon kizárólagos élvezője maga a tulajdonos. Ez jelenthet használati díjat, tőkét, jövedelmet, de akár terményt, szaporulatot is. A rendelkezési jog szerint pedig a tulajdonos a dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát tetszése szerint átengedheti másnak, a dolgot megterhelheti, a tulajdonjogát másra átruházhatja vagy éppen felhagyhat vele.
Ennek megértése azért fontos, mert a sikkasztás elkövetőjének jogszerűen van a birtokában az adott dolog, hiszen rábízták. A bűncselekmény elkövetésével a tulajdonosi jogok közül a rendelkezési jogot sérti, ugyanis jogosulatlanul használja a dolgot.
A sikkasztás bűncselekményének is léteznek súlyosabban minősülő esetei, amelyek jelzik a cselekmény nagyobb fokú veszélyességét. A bíróság vétségként fogja értékelni a sikkasztást, ha kisebb értékre követik el (50.001-500.000 forintig). Vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást (50.000 forint alatt) bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Ebben az esetben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Bűnszövetség akkor valósul meg, ha legalább két elkövető, minimum két bűncselekményt szervezetten követ el, vagy legalább két elkövető, minimum két bűncselekmény szervezetszerű elkövetésében megállapodik, s ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövetnek, vagy elkövetését megkísérlik.
Üzletszerűség akkor valósul meg, ha az elkövető ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
A vagyon elleni bűncselekmény, jelen esetben a sikkasztás akkor minősül közveszély helyszínén elkövetett bűncselekménynek, ha például földrengés, tűzvész vagy árvíz helyszínén valósul meg, és az elkövető a sértettek helyzetét kihasználva követi el a sikkasztást.
Ha a sikkasztást nagyobb értékre (500.001-5.000.000 forintig) követik el, vagy kisebb értékre, de a fentebb említett három minősített eset egyikének megvalósításával (bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen), illetve ha a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el, a büntetés három év börtön is lehet.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001-50.000.000 forintig) követik el, vagy a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen követik el, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A következő súlyosabban minősülő esetben a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet, amikor a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000 forintig) vagy jelentős értékre követik el bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen.
A legsúlyosabban a sikkasztás akkor minősül, ha különösen jelentős értékre követik el (500.000.000 forintot meghaladóan) vagy a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Ebben az esetben a bíróság öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.
A bűncselekmény bizonyítása szempontjából elengedhetetlen, hogy a jogszerű rábízást követően a dolog eltulajdonítása vagy a sajátjaként rendelkezés megtörténjen. A befejezettséghez nem szükséges a kár, vagyoni hátrány bekövetkezése, az elkövetési magatartás megvalósításával megállapítható a sikkasztás bűncselekménye. A büntetési tételek igazodnak a sikkasztással érintett dolog értékéhez, illetve az egyes speciális minősítő tényezőkhöz.
A tényállás tisztázása és a körülmények alapos megvizsgálása miatt a legokosabb lépés, ha azonnal felkeres egy büntetőjogban jártas, tapasztalt és profi ügyvédet. A törvény szövegéből kitűnik, hogy a büntetési tételek igen súlyosak lehetnek, ezért nem érdemes kockáztatnia, vagy trükközni a hatóság előtt. A leghatékonyabb védekezés kidolgozásához szükség van a gyors reagálásra, irodánk munkatársai a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, hogy megvédjék az Ön jogait.
Az említett példákon kívül a sikkasztás megvalósulhat áruszállítási, fuvarozási szerződés keretén belül, bizományi szerződés alapján, ügynöki tevékenységgel, illetve megőrzéssel kapcsolatban is. Fontos tudni, hogy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].
A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].
Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].
Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].
Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].
A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].
A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].
Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].
A sikkasztás, lopás és hűtlen kezelés mindegyike a vagyon elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Az elhatárolás kérdésében nagy segítséget nyújt, ha az elkövetési magatartást nagyító alá vesszük. A dolog szerződéses jogviszonyból eredő rábízása az elkövetőre lopás esetén nem valósul meg. Ha valakit felkérnek az adott dolog pillanatnyi megőrzésére, az még nem minősül rábízásnak, így a dolog eltulajdonítása már lopás lesz.
Például, nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.]. Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].
A lopás elkövetője tehát a birtokviszonyokat sérti, míg sikkasztás esetén a rendelkezési jog sérül.
Hűtlen kezelés pedig akkor valósul meg, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Az alapvető különbség, hogy hűtlen kezelés esetén idegen vagyonról van szó, sikkasztásnál bármilyen idegen ingó dolog lehet az elkövetés tárgya. Emellett a hűtlen kezelés feltétele a vagyoni hátrány okozása, sikkasztás enélkül is megvalósítható.
A vagyon elleni bűncselekmények tényállásai számos ponton összefonódnak, kialakulhat egység, halmazat is egyes cselekmények elkövetésénél. Akár a szabadsága, becsülete, családja jövője múlhat azon, hogy felismerje a gyors reagálás és a magas szakmai színvonalú ügyvédi segítség fontosságát.
Irodánk határozott büntetőjogi védelmet nyújt Önnek vagy hozzátartozójának, az Önt megillető jogok mellett a végsőkig kitartunk!
Sikkasztást követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, a sikkasztás legsúlyosabban minősülő esetében pedig akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
A sikkasztásra a bűncselekmények elévülésének általános szabályai vonatkoznak, ami a büntetési tétel felső határához igazodik, minimálisan meghatározott ideje azonban öt év.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját sikkasztással vádolják, a legfontosabb lépés, hogy kérjen szakszerű, tapasztalt, határozott ügyvédi segítséget. Forduljon irodánk munkatársaihoz bizalommal!
