Az adócsalás ma már nem létező jogi kategória, ezt a bűncselekményt, más hasonló elkövetési módokkal együtt, a jog költségvetési csalásként ismeri. A büntetési tétele a károkozás mértékétől függ, az okozott kár megtérítése pedig sokat nyom a latba a bíróság előtt is.
2012 óta az adócsalás költségvetési csalásként szerepel a Büntető Törvénykönyvben, ideértve több olyan elkövetési típust, melyek a központi állami vagy európai költségvetést károsítják meg. Akár úgy, hogy a törvény által kirótt terheket nem fizetik be. Akár úgy, hogy jogtalan előnyt szereznek, pénzeket hívnak le, melyeket nem a megjelölt célra fordítanak vagy olyan állítás okán utalt összeget vesznek át, melyet nem valós nyilatkozat alapján kaptak meg. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy nem fizeti meg valaki a terheket, vagy kicsal olyan összegeket, amelyek nem illetik meg, költségvetési csalást követ el az illető, ha a fent felsoroltak költségvetését károsítják meg ezzel.
Ahogyan azt már érintettük, a költségvetési csalás megvalósulhat úgy, hogy valaki elkerülni igyekszik a törvény által rá rótt fizetési kötelezettséget. Ezt nevezzük adócsalásnak, hiszen az adóterhek alól bújik ki egy személy vagy vállalkozás. Hazánkban az egyik legelterjedtebb típusa az adócsalásnak az áfacsalás.
A 27 százalékos hazai áfa sokakat indít arra, hogy a céges költségekkel illegálisan trükközzenek. De nem csupán a forgalmi adóval kapcsolatos ügyek, hanem például a munkáltatói terhek elkerülése is költségvetési csalás. Külön kategória a jövedéki visszaélés, ami gyakran összefügg a szintén ebbe a körbe tartozó csempészettel, amivel a vámterhek alól is kibújnak az elkövetők.
Gazdasági előny jogosulatlan megszerzése is lehet költségvetési csalás. Ahogyan az is ebbe a kategóriába tartozik, ha valaki szándékosan megsérti az európai közösségek pénzügyi érdekeit. Például az uniós támogatásokat nem arra a célra fordítja, melyet megjelölt a pályázatában, vagy a pénzek elszámolása során nem valós tételeket vonultat fel.
Mint látszik, a költségvetési csalásnak sok típusa létezik és számtalan módon megvalósulhat, akár figyelmetlenségből is.
A költségvetési csalás büntetési tételei erősen függenek attól, hogy az elkövetés során mekkora kárt okozott a jogellenes magatartás. Ennek függvényében megkülönbözteti a törvény a kisebb vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó esetek mellett a jelentős, különösen nagy, illetve a különösen jelentős kategóriákat.
| -tól (Ft) | -ig (Ft) | |
| Kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 50.001 | 500.000 |
| Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 500.001 | 5.000.000 |
| Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 5.000.001 | 50.000.000 |
| Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 50.000.001 | 500.000.000 |
| Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás | 500.000.001 |
Minden sávhoz más és más büntetési tétel tartozik, ám minden esetben minősített esetnek számít és súlyosbítja a büntetést, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el. Miközben a kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekmények maximum 3 évig terjedő elzárással büntethetőek, ezek minősített esetei 1-5 év közötti büntetéssel járnak. A nagyobb vagyoni hátrányt okozó adócsalás 2-8 év között, az ennél nagyobb összegű kárt okozó cselekmények pedig 5-10 év közötti büntetéshez is vezethetnek.
Fontos megjegyezni, hogy az okozott kár megtérítése mindig enyhítő körülménynek számít a bíróság előtt.
Hazánkban a vállalkozások a kibocsátott számláik és a költségeik áfa különbözetét visszaigényelhetik az államtól, illetve a költségek áfáját levonhatják a befizetendő adóból. Mivel a forgalmi adó aránya, nemzetközi összehasonlításban elég magas, ezért gyakori, hogy ezzel próbálnak trükközni egyes vállalkozások.
Az áfacsalás, ami az adócsalás egyik legelterjedtebb módja, jelenleg a költségvetési csalás fogalma alá tartozik, így azzal megegyező módon rendeli büntetni a törvény. Vagyis akár tíz éves szabadságvesztést is kockáztat az, aki félmilliárd forintnál több áfát nem vall be, nem fizet meg.
Az adózással kapcsolatos bűncselekményeknél is hasonlóan alakul az elévülés, mint a Btk más tényállásainál. Annak ellenére is, hogy az adóbevallást, számlákat és egyéb dokumentumokat 5 évig kell megőrizni vagyis a bizonyítékok ennyi ideig állnak rendelkezésre. Az elévülése egy bűncselekménynek általában az adott cselekményhez rendelt büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év. Vagyis a nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, különösen jelentős kárt okozó adócsalás 8-10 év után válik csak elévültté, egészen addig büntethető.
Az elévülés újraindul, ha az adott üggyel kapcsolatban bármilyen hazai vagy nemzetközi hatóság (bíróság, nyomozó szerv) lépéseket tesz, cselekszik.
A gazdasági bűncselekmények esetén a szokásosnál is nagyobb hangsúly kerül az írásbeli bizonyítékok, számlák, szerződések és egyéb dokumentumok vizsgálatára. Így az adótanácsadó mellett a jogász szaktudása is elengedhetetlen ezek áttekintéséhez, a saját álláspont kialakításához. Az eljárásban pedig kizárólag olyan szakértő, felkészült, gazdasági ügyekben is járatos ügyvéd tud hatékony segítséget nyújtani, aki eligazodik az adózási környezet és a büntetőjog területén is.
Adócsalásnak nevezi a köznyelv a Büntető Törvénykönyvben Költségvetési Csalásként szereplő bűncselekménynek azt a típusát, amikor a központi költségvetésbe valaki nem fizet be adót, jogosulatlanul adókedvezményt vagy visszatérítést vesz igénybe.
Az adócsalás büntetési tétele egészen tíz évig terjed, a megítélés pedig elsősorban az okozott kár mértékétől függ. Súlyosbító tényező, ha üzletszerűen és/vagy bűnszövetségben követték el, enyhítő, ha az elkövető megtéríti az okozott kárt.
A forgalmi adóval az unión belüli kereskedelem kapcsán illetve a költségelszámolások tekintetében követnek el leggyakrabban visszaéléseket, jellemzően ezeket az ügyeket emlegeti a köznyelv áfacsalásként. A Btk. ezeket a cselekményeket is a Költségvetési Csalás alá sorolja
