32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető.
Ilyen cselekmények a
Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket, és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is.
31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
(3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
(6) A magánindítvány nem vonható vissza.
A magánindítványra üldözendő bűncselekmények:
- könnyű testi sértés [Btk. 164. § (2) bekezdés],
- szexuális kényszerítés alapesete [Btk. 196. § (1) bekezdés],
- szexuális erőszak egyik alapesete [Btk. 197. § (1) bek. a) pont],
- szeméremsértés egyik alapesete [Btk. 205. § (3) bekezdés],
- egészségügyi önrendelkezési jog megsértése [Btk. 218. §],
- magánlaksértés [Btk. 221. §],
- zaklatás (Btk. 222. §),
- magántitok megsértése (Btk. 223. §),
- levéltitok megsértése (Btk. 224. §),
Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket, és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is.
Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!
Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.
Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.
Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on
Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.
3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezésedet? Hívjon ma a
+ 36 (30) 357-2124-es telefonszámon, és kérjen konzultációs
időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvédtől.
1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem rendelkezett.
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
457. § (1) Aki háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben a katonák között elégedetlenséget szít, vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy
b) a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár.
458. § E fejezet alkalmazásában
a) katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített szolgálatot kell érteni,
b) harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kell érteni.
127. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
456. § Aki harci kötelességének teljesítése alól
a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel vagy megfutamodással,
b) harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő magatartással,
c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával,
d) az ellenségnek önkéntes megadással, vagy
e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével
kivonja magát, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
458. § E fejezet alkalmazásában
a) katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített szolgálatot kell érteni,
b) harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kell érteni.
127. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
455. § Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi,
b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot kényszerítő szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c) nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
458. § E fejezet alkalmazásában
a) katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített szolgálatot kell érteni,
b) harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kell érteni.
127. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.