Vesztegetés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Btk. 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Az utas menetjegy, valamint érvényes bérlet nélkül utazott a villamoson. Eközben hozzálépett egy jegyellenőr, aki ellenőrzés céljából kérte az érvényesített menetjegyét vagy az érvényes bérletét. Mivel egyikkel sem rendelkezett az ellenőr kilátásba helyezte az eljárás következményeként kiszabható 16.000,- Ft-os pótdíj összeget, amelyet az utas el szeretett volna kerülni. Ennek érdekében felajánlott és átadott 5.000,- Ft-ot az ellenőrnek, aki a pénzt a zsebébe csúsztatta.
A vesztegetés törvényi tényállása szerint: „Aki (az utas) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (jegyellenőrnek) vagy rá tekintettel másnak (ez most nem játszik szerepet) azért ad vagy ígér jogtalan előnyt (jelen esetben az 5000 Ft), hogy a kötelességét megszegje (ez nem más, mint a jegyellenőr munkaköri leírásában szereplő ellenőrzési, szankcionálási, adminisztrálási, stb. feladatok kötelező teljesítése) miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben a jegyellenőr nem fogadja el az utas által felajánlott összeget, akkor ő nem büntetendő a vesztegetés miatt, azonban az utas igen. Ez utóbbi nyilván függ attól, hogy az elkövetett cselekmény a nyomozóhatóság tudomására jut, vagy sem.
Ha a jegyellenőr elfogadja a számára felajánlott összeget, abban az esetben Ő, a vesztegetés elfogadása alapeseti és minősített eseti törvényi tényállását valósítja meg.
Vesztegetés elfogadása alapeset: „Aki (jegyellenőr) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében végzett tevékenységével (röviden jegyellenőrzési tevékenység) kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (5000 Ft), illetve a rá tekintettel harmadik személynek (ez most nem játszik szerepet) adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A törvényi tényállás szerint, nem csak a jogtalan előny átadása, hanem annak ígérete és elfogadása is büntetendő cselekményt képez. Az utas aki ad, ígér aktív vesztegető, míg a jegyellenőr aki a zsebébe csúsztatta a pénzt, vagy a másnapi pénzátadást, vagy csak annak ígéretét fogadja el, passzív vesztegető.
Az tényállásban szereplő „rá tekintettel másnak” fordulat olyan személyre utal, aki a jegyellenőrhöz „fűződő tényleges - vagy állítólagos - kapcsolatára tekintettel képes lehet, vagy képesnek tartott arra, hogy őt befolyásolja.”. Értsd: Az utas a jegyellenőr bátyja részére ad 5.000,- Ft-ot, aki azt az utas kérésére továbbítja a jegyellenőrnek azért,, hogy a pótdíjat ne szabják ki az utassal szemben. Nyilván ennek rendeltetéséről tud a báty, ezért az utas bűnsegédévé válik.
Vesztegetés elfogadása minősített esetét valósítja meg a jegyellenőr, ha a jogtalan előnyért cserébe a kötelességét megszegi.
A vesztegetés tényállásnak az elkövetése nem csak a szigorúan vett gazdasági társaságok esetében (állami vállalat, szövetkezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság - Kft., Nyrt., Zrt - egyesülés, egyéni vállalkozó, stb.) állapítható meg, hanem az olyan szervezetek esetében is, amelynek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolatai vannak.
Fontos kiemelni, hogy a fentiekre tekintettel a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás, stb. vonatkozásaiban is megállapítható a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállása.
A bűncselekményt külföldi gazdálkodó szervezettel kapcsolatban is el lehet követni.
300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.
(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Vesztegetés elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.
Ittas járművezetéssel vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Köztudomású tény, hogy az alkohol fogyasztása hátrányosan hat a vezetési képességre, hiszen az ember központi idegrendszerére van hatással. Az alkohol oldja a gátlásokat, csökkenti a fegyelmező képességet, a sofőr bátrabban, meggondolatlanul, túlértékelve képességeit vezet, ami többek között a megengedett sebesség jelentős túllépésében ölthet testet, emellett viszont a reakció időt és a figyelmet is csökkenti, amit ha párosítunk a vakmerő manőverekkel valójában egy halálos koktélt alkothat.
Az ittas vezetés – járművezetés ittas állapotban – törvényi tényállásával, és a szigorú büntetésekkel a jogalkotó védeni kívánja a közlekedés biztonságát, az emberi életet és testi épséget.
Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 240. § (3) bekezdése értelmében ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A korábbi Btk. az ittas állapot megítélését a bírói gyakorlatra bízta, ami a 0,51-0,8 ezrelék alkoholszint esetén tekintettel volt a klinikai tünetekre is, mivel az alkoholtűrő képesség egyénenként eltér. Klinikai tünetek (mint az akadozó beszéd, az egyensúlyi problémák stb..) hiányában nem állapította meg az ittas vezetés elkövetését 0,8 ezreléket meg nem haladó véralkohol-koncentráció esetén. Ezzel szemben a hatályos Btk. törvényi vélelmet állít fel amellett, hogy akinek a véralkohol-koncentrációja a vezetés pillanatában meghaladta a 0,50 gramm/liter ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 milligramm/liter ezreléket, az ittas állapotban vezetett.
A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez mindössze annyit jelent, hogy aki szeszes italt fogyasztott, de a véralkohol- illetve levegőalkohol-koncentrációja nem haladta meg a vezetés pillanatában a fent hivatkozott mértéket, az bűncselekményt nem, de szabálysértést elkövetett.
Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki vezetés előtt fogyasztott alkoholt, és a vezetéskori véralkoholszint még nem, de a vérvételi már a 0,50 milligramm/liter értéket meghaladja, - és a sofőr olyan időtartamban tervezte a vezetést, amely még időben egybe esett volna a vérvétel időpontjával – akkor ittas vezetés kísérlete miatt vonhatják felelősségre.
Semmilyet! A Btk. büntetni rendeli, ha valaki bármilyen vasúti vagy légi járművet vezet. A vasúti és légi járművek esetén a törvény büntetni rendeli azoknak az eszközöknek az ittasan történő vezetését is, amelyek a gépi meghajtással nem rendelkeznek, mint például a vitorlázórepülő és a siklóernyő.
Ittas vezetés miatt büntetni rendelik továbbá azt is, aki gépi meghajtású úszó létesítményt, vagy közúton, illetve a forgalom elöl el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.
Fentiekből következik, hogy amíg a csónak, vízibicikli, ittas vezetését a Btk. nem bünteti, addig a motorcsónak vezetését már igen. Amíg a lovas kocsi, vagy az emberi erővel hajtott kerékpár (a Btk. alapján) vezethető ittasan, addig az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár már nem, mint ahogyan a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a villamos, a gépkocsi és valamennyi egyéb gépi meghajtású közlekedési eszköz vezetése is tilos ittasan. (Figyelem a cikk kizárólag a Btk. szabályait tartalmazza a szabálysértési törvényét nem! Az a cselekmény ami nem valósít meg bűncselekményt, szabálysértést még megvalósíthat.)
A jármű vezetésén, annak elindítását, a mozgásba hozott jármű irányítását értjük. Nincs annak jelentősége, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele-e az elkövető szándéka vagy célja. A segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt ittasan toló személy viszont nem tekinthető járművezetőnek, mivel a jármű erőforrását, a gépi meghajtást a jármű mozgatásához nem veszi igénybe.
Az ittas vezetés vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia, vagyis tudatában kell lennie azzal, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban vállalkozik a vezetésre.
Feltétlenül számítania kell egyéb büntetés mellett járművezetéstől eltiltásra.
Btk. 55. § (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.
Az ittas vezetés vétségi alakzata esetében a bíróság legfeljebb 2 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, legvalószínűbb büntetés azonban a pénzbüntetés. Ennek mértéke a bírói gyakorlat szerint 250.000 – 300.000,- Ft, de természetesen ettől a bíróság megállapíthat jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb összeget is. A törvény értelmében a legalacsonyabb kiszabható pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a legmagasabb 270 millió Ft.
Btk. 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Az ittas vezetés minősített eseteit sorolja fel a Btk. 236. § (2) bekezdése, amely a cselekménnyel összefüggésben gondatlanul okozott következmények súlyához mérten állapítja meg azok büntetését is. A büntetés felső határa az alábbiak szerint akár 10 év is lehet.
Btk. 236. § (2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Úgy gondolom, hogy a minősítő körülmények közül külön magyarázatot érdemel a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.
Tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú - legalább kilenc - személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett;
Halálos tömegszerencsétlenség pedig az, amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.
A törvényben meghatározott minősített esettek a terhelt terhére kizárólag abban az esetben állapíthatók meg, ha az ittas vezetés okozza, az ittas vezetéssel okozati összefüggésben állnak be a (2) bekezdésben felsorolt következmények. Ilyen lehet például, ha az elkövető az ittassága miatt nem adja meg az elsőbbséget, vagy túllépi a megengedett haladási sebességet és ezzel összefüggésben következik be a baleset, aminek következménye pedig a személyi sérülés, esetleg halál.
Előfordulhat ugyanis, hogy az elkövető ittassága nem okozója a fent említett következményeknek. Ilyen eset lehet például, ha az ittas vezető nem szeg meg semmilyen közlekedési szabályt, a baleset és a személyi sérülés tőle függetlenül más hibájából, vagy a gépkocsijának meghibásodásából ered. Ebben az esetben az ittas vezetés vétségében marasztalható az elkövető, a minősítő körülmények nem állapíthatóak meg a terhére.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha valaki csónakot, kerékpárt, lovaskocsit ittasan vezet és a (2) bekezdésben meghatározott következményeket idéz elő, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő.
Természetesen a leírtakon túl számos körülmény befolyásolja, hogy valaki elkövetett-e ittas vezetést, és ha igen akkor annak az alap vagy valamely minősített esetét. Kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a cselekmény terheltje mikor, milyen alkoholt fogyasztott, mit evett, hány kiló, milyen távra tervezte az útját, stb…
A vérvétel a gyakorlatban az előállítással kezdődik, ahol a vérvételt orvos végzi. Az orvos rögzíti az észlelt klinikai tüneteket. A szeszes ital fogyasztásának kezdetére, befejezésére, mennyiségére, étkezés idejére, gyógyszerfogyasztásra, testsúlyra vonatkozó adatokat, amelyek később jelentősen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét a terhelttől várják.
A vizeletminta vétele minden olyan esetben szükséges, ahol az italfogyasztás, az ittas vezetés és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben az italfogyasztás időpontjára való visszaszámolást is. Gyakran a vérvételt követően bizonyos idő elteltével ismételten vért vesznek, és a vizeletminta vétel elmarad, pedig a vér és vizelet együttes vétele megbízhatóbb, pontosabb eredménnyel szolgál.
Mi következik az előzőekből? Ha az ittas vezető nem tud vizeletet adni, és még a feltett kérdésekre (mikor, mit, mennyit ivott, mit és mikor evett, hány kiló?), sem válaszol (amihez természetesen joga van) megnehezítheti a bizonyítást, és könnyítheti az ügyvéd dolgát a képviselet ellátása során.
Nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet kimondja, hogy ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni.
Lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel ellenőrizni kell a cselekményben érintett járművek vezetőit, valamint azokat az utasokat és más személyeket, akiknek az esetleges alkoholos befolyásoltsága a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentős lehet.
Annál a személynél, akinél az ellenőrzés eredménye alkohol fogyasztására utal, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani ellenőrzésként, úgy, hogy a két mérés között pontosan 15 perc teljen el.
Mielőtt valakit légalkoholmérő eszközzel ellenőriznek, az ellenőrzött személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy szenved-e tüdőbetegségben, az előző 24 órában szedett-e a vezetési képességére hátrányosan ható szert.
Figyelem! Ha a hitelesített légalkoholmérő készülékkel történő ellenőrzést, a nyilatkozattételt vagy a jegyzőkönyv aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, akkor az eljáró nyomozó hatóság intézkedni fog a szakértői vizsgálathoz szükséges vér, illetve vizeletminta vételéről. Ha a vizeletminta vétel nem vezet eredményre, akkor kétszer vesznek vérmintát úgy, hogy a két vérvétel között kb. 30-45 perc teljen el.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a vizsgálat melyik módját választja, de a későbbi védekezés szempontjából a kétszeri vérvételt javasolnám.
240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.
(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Ne dőljön be az interneten megtalálható azon megtévesztő hirdetéseknek, amik arról szólnak, hogy minden ittas vezetőt felmentetnek. Nincs olyan varázsszer, amely minden ittas vezetés esetében alkalmazható lenne. Nincs az a megoldás, amely mindenkit minden bajból kihúzna. Aki ilyet állít az nem a kihúzásra, hanem a lehúzásra utazik.
Ha a vagyon elleni bűncselekményeket egy alaposan szervezett maffiacsoporthoz hasonlítanánk, a hűtlen kezelés valószínűleg a “contabile”, azaz pénzügyi felügyelő szerepét személyesítené meg. De miért hasonlítható a hűtlen kezelés egy bűnbanda életéhez? Azért, mert a vagyon elleni bűncselekmények egy nagy családot alkotnak, amelyek rendelkeznek bizonyos közös jellemvonásokkal, mégis mindegyik más. A hűtlen kezelés egy igazán veszélyes bűncselekmény, amelynek minden esetben vagyoni hátrány az eredménye.
Bár sokszor a hűtlen kezelés a “színfalak mögött” valósul meg és nem könnyű felismerni, a bíróság egészen súlyos büntetést is kiszabhat. Ne kockáztasson, a szabadsága és a jövője a legfontosabb! Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját hűtlen kezeléssel vádolják, büntetőjogban jártas, profi ügyvédre van szüksége.
Tartson velünk cikkünkben és megmutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók a hűtlen kezeléssel kapcsolatban!
A hűtlen kezelés bűncselekményének fogalmát a hatályos Büntető Törvénykönyvben találjuk. A jogalkotó úgy fogalmaz, hogy “akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”
A hűtlen kezelés tárgya kizárólag idegen vagyon lehet, aminek a kezelését, elkövetőre rábízták. Vagyis saját tulajdonunkban álló vagyonra elkövetni nem lehet. A vagyonkezelés a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. Ez vonatkozhat ingóságra, ingatlanra, de egyéb vagyoni jogosultságokra is.
A bűncselekmény akkor valósul meg, ha ezt a kötelezettséget az elkövető megszegi és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Nagyon fontos eleme a bűncselekmény megállapításának, hogy a kötelezettségek előre le legyenek fektetve, rögzítésre kerüljenek. Ilyen kötelezettséget eredményezhet egy munkaköri leírás vagy egy szerződés, de jogszabályok is keletkeztetnek kötelezettségeket.
A bűncselekmény másik fontos kulcseleme maga a rábízás, hiszen enélkül nincs értelme a kötelességszegésről beszélni. Legtöbbször szerződésben rögzítik a felek a rábízást, azonban nem véletlenül emeli ki a törvény a gyám, illetve gondnok esetét. Mindkettő olyan bizalmi viszony, amely magasabb fokú védelmet igényel a jogalkotó részéről, így az e minőségben elkövetett hűtlen kezelést súlyosabban rendeli büntetni a törvény.
A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amely eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető az ésszerű gazdálkodás követelményeit, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat szándékosan megszegi, és ezzel a cselekményével vagyoni hátrányt okoz a társaságnak, amire legalább eshetőleges szándéka kiterjed.
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, míg eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének a következményeit és azokba belenyugszik.
A vagyoni hátrányt a következőképpen határozza meg a jogalkotó a Btk. 459. § (1) bekezdésben: “16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; 17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.”
Példa Építő Ipari Kft. ügyvezetőjének választják meg S. Norbertet. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között a Kft. vagyonának kezelése. S. Norbert ügyesen vezetgeti a társaságot, amelynek a tulajdonát képezi három értékes személygépkocsi, egyenként 6 millió (összesen 18 millió) forint értékben. S. Norbert a gépkocsik értékesítéséről dönt, majd azokat darabonként 3 millió forintért (vagyis a 18 millió forintos értékű gépkocsikat összesen 9 millióért,) értékesíti egy ismerős vállalkozónak.
S. Norbert ügyvezető azáltal, hogy az autókat jelentősen a piaci ár alatt értékesítette 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek. S. Norbert itt nem áll meg, ugyanis havi 2 millió forintért a Kft. részére olyan ingatlant vesz bérbe – ugyancsak az ismerős vállalkozótól – amire a Kft.-nek egyáltalán nincs szüksége, és ráadásul hasonló ingatlanok havi bérleti díja az ingatlan piacon 200 ezer forint körül található. Az ingatlant a társaság birtokba veszi, de valójában nem használja. Az ingatlan bérlésével 10 hónapon keresztül – havonta 2 millió forint, mindösszesen (folytatólagosan) 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek.
S. Norbert tudatában volt annak, hogy a társaság vagyonát képező gépkocsikat darabonként 6 millió forinttért is értékesíteni tudta volna, mint ahogyan azzal is tisztában volt, hogy a kibérelt ingatlanra a társaságnak nem volt szüksége. A fentiek tudatában azt is átlátta, hogy a társaság vagyonát az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon csökkenti, ezzel a cégnek vagyoni hátrányt okoz.
Fuvaros János a kezelésére bízott gépjárművet rendszeresen használta saját céljaira, mert úgy gondolta, sokat spórolhat a saját autójának üzemanyag fogyasztását illetően. Ezzel megvalósította a hűtlen kezelés leggyakoribb esetét, az úgynevezett “fekete-fuvart”. A tényállás megállapításához az is fontos, hogy a kötelességszegés és a vagyoni hátrány között okozati kapcsolat legyen.
Ebben az esetben Fuvaros János megszegi a kötelességét azzal, hogy a használatra vonatkozó szabályoktól eltérő módon veszi igénybe a gépjárművet. A vagyoni hátrányt pedig (az autó használatból eredő kopását, az üzemanyag fogyasztást) a kötelességszegés okozza. A hűtlen kezelés tényállása ebben a példában tökéletesen megvalósul.
A hűtlen kezelés büntetési tételeit az határozza meg, hogy mekkora az okozott vagyoni hátrány összege. Emellett minősítő tényezőként szerepel, ha a hűtlen kezelést gyám vagy gondnok minőségben követik el. A jogalkotó azért rendel súlyosabb büntetési tételt a gyám, illetve gondnok minőségben elkövetett hűtlen kezeléshez, mert a tettes az általa gondozott személy kiszolgáltatott helyzetét használja ki.
A hűtlen kezelés büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kisebb vagyoni hátrányt (50.001-500.000 forintig) okoz vagy nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, de gyám vagy gondnok minőségben követik el.
Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a hűtlen kezelés bűntette, ha nagyobb vagyoni hátrányt okoz (500.001-5.000.000 forintig) vagy kisebb vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követnek el gyám vagy gondnok minőségben.
A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz (5.000.001-50.000.000 forintig), illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követnek el gyám vagy gondnok minőségben.
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is megítélhető, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (50.000.001-500.000.000 forintig) vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
Végül hűtlen kezelésért öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500.000.000 forintot meghaladó), vagy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok minőségben követik el.
Sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A jelenleg tárgyalt hűtlen kezelést az különbözteti meg a sikkasztástól, hogy ebben az esetben az elkövetőnek nincs eltulajdonítási célzata. A bűncselekmény az idegen vagyonban okozott vagyoni hátrány köré épül, ami az elkövető kötelezettségszegése miatt történik.
A hanyag kezelés nagyon hasonlít a hűtlen kezelés bűncselekményére, ám van közöttük egy nagyon fontos különbség. Hanyag kezelésért a Btk. szerint az vonható felelősségre, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz.
A hanyag kezelés esetében tehát megjelenik a gondatlanság, amelynek a mérlegelése gondos körültekintést igényel. Jelentős ugyanis az, hogy az elkövetőtől mi várható el az adott esetben.
Akkor állapítható meg a hanyag kezelés, ha az elkövető tudatosan szegi meg az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelességét, és előre látja a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét is, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. Vagy azért nem látja előre a cselekménye következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja. A hűtlen kezelés esetén pedig az elkövető szándékosan szegi meg a rá vonatkozó rendelkezéseket, ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A büntetőeljárásról szóló törvény leírja, hogy “magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.”
A Büntető Törvénykönyv azonban hozzáteszi, hogy “lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.”
Ugye mennyire hétköznapinak tűnik ez a cselekmény? Sokan bele sem gondolnak, hogy például azzal a néhány magáncélú fuvarral vagy a rendes gazdálkodás szabályainak megszegésével hűtlen kezelést valósítanak meg. Mivel a Btk.-ban rögzített büntetési tételek szerint még börtönbe is kerülhet, ne halogassa tapasztalt, határozott és szakszerű védelmet nyújtó ügyvéd felkeresését!
A Vidákovics Ügyvédi Iroda profi csapata az ügy összes körülményeit vizsgálva a legkedvezőbb lehetőségeket nyitja meg Ön előtt. A gyors reagálás és a gondosan felépített védekezés meghozza a várt eredményt. Ha kérdése van, bizonytalan a következő lépést illetően, esetleg hűtlen kezeléssel gyanúsítják, a legjobb helyen jár! Keresse irodánk munkatársait bizalommal, hiszen számunkra nincs lehetetlen ügy, csak kemény munka, ami a sikereink biztos alapja.
Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
A büntetési tétel függ a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány összegétől, illetve egy bizalmi viszonyon alapuló speciális helyzettől. A bűncselekményért akár tíz év szabadságvesztés is kiszabható.
A hanyag kezelés tulajdonképpen a hűtlen kezelés speciális változata, amikor az elkövető vagyoni hátrányt eredményező kötelességszegését gondatlanság okozza.
Az új büntető törvénykönyv hatálybalépésének köszönhetően, a jogos védelem Btk. -beli szabályozása jelentős változáson ment keresztül.
A változás kapcsán a törvényi tényállás számos félreértelmezése látott napvilágot, ezért nélkülözhetetlennek találtam, hogy a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok szabályozásának megértéséhez segítséget nyújtsak.
Jogos védelem körében az eredeti kiinduló pont az állam mindenhatósága volt, ezért a jogos védelem lehetőségét a törvény kezdetekben nem engedte meg. Amikor a jogalkotó rájött arra, hogy az állam önmaga mindent nem képes megoldani (mindenki mellé nem lehet rendőrt állítani), a jogos védelem korlátozott formában megjelent a törvényben, majd idővel a keretei odáig tágultak, hogy a jelenleg hatályos szituációs jogos védelem keretei között, már azt sem vizsgálható, hogy a védekező személy a támadás elhárításához szükséges mértéket ijedtségből, vagy menthető felindulásból túl lépte-e.
A jogos védelem bekerült Magyarország Alaptörvényébe. Az alaptörvény V. cikke kimondja, hogy "Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." Ezzel a jogtalan támadással szembeni ellenállás többé nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapjoggá vált.
Btk. 21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
A Btk. 21. § rendelkezik a megelőző jogos védelemről, amely akkor biztosít büntetlenséget, ha
- a védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására,
- a védelmi eszköz működése folytán kizárólag a jogtalan támadó szenved sérelmet,
- a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható
A felsorolás utolsó pontja valamelyest ellentmondásban áll a megelőző jogos védelem valós céljával. Azon túl, hogy az előre telepített védelmi eszköznek önmagában elrettentő hatása lehet, annak valós célja az, hogy a jogtalan támadónak okozzon sérelmet, aminek elmaradása esetén az eszköz telepítése, és a megelőző jogos védelem szabályozása is értelmét veszítené.
Ha egyszerű példával akarunk élni, a törvény megengedi, a magas, átmászása nélkül áthatolhatatlan kerítés tetején (emberi élet kioltására nem alkalmas) feszültség alatt álló vezetékek „villanypásztort” elhelyezését, abban az esetben, ha megfelelő figyelemfelhívó táblákkal látjuk el a kerítést. Ebben az esetben várhatóan, csak annak fog az elektromos kerítésünk sérelmet okozni, aki jogtalanul – nem engedélyünkkel a a kapun keresztül - kíván az ingatlanunkba bejutni.
Btk. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Fontos leszögezni, hogy jogos védelemmel fellépni kizárólag jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén, a jogtalan támadóval szemben lehet. A védekezést minden esetben jogtalan támadás, vagy jogtalan támadással fenyegetés, (közvetlen fenyegetés) előzi meg.
A jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében nem csak a saját, hanem más vagy mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.
A támadás olyan aktív tevékenység, amely valamely bűncselekmény, szabálysértés törvényi tényállását valósítja meg. Rendszerint erőszakos magatartás, amely személy ellen (élet, testi épség, nemi szabadság, mozgásszabadság), vagyon ellen (lopás, rablás, stb.) vagy a közérdek ellen (pl. közveszélyokozás) irányul.
Közvetlenül fenyegető a támadás, ha a támadás rövid időn belül várható, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne. Ebben az esetben a megtámadottnak nem kell kivárnia a támadás tényleges megkezdését. Ha például valaki támadólag lép fel mással szemben, hangosan azt kiáltja „leszúrlak te disznó” miközben késért nyúl a védekezőnek nem kell megvárnia, amíg a támadó a késsel felé szúr, vagy megvágja. A kés felvétele az eset további körülményeire tekintettel megalapozza azt, hogy a védekező Chuck Norris féle köríves rúgással előzze meg a támadást, hiszen ez esetben a jogos védelem megállapítható, a megelőző rúgás, még abban az esetben sem büntethető, ha komoly sérülést okoz.
Az előbbi késes történettől elvonatkoztatva nem áll fenn a jogos védelem lehetősége, ha a támadó fellépéséből, kijelentéseiből nem lehet arra következtetni, hogy a támadás pillanatokon belül (közvetlenül) bekövetkezik. Tehát ha valaki egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, aminek megelőzése érdekében azonnal akcióba lépünk és jól elpüföljük a fenyegetőt, nem hivatkozhatunk arra, hogy jogos védelemi helyzetben voltunk.
A jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. A támadó a jogtalanság talajára lép, amit a védekező jogosan hárít el, miközben akár sérelmet, testi sértést, kivételes esetben halálát is okozhatja a támadónak.
Kölcsönös és egyidejű támadás esetén mind a két fél "a jogtalanság talaján" áll, és egyikük sem hivatkozhat jogos védelemre. Ez a helyzet, ha valaki mást verekedésre kihív, és az a kihívást elfogadja. Ilyenkor nem állapítható meg az egyik fél javára a jogos védelem akkor sem, ha a verekedés során a másik fél vele szemben fölénybe kerül [BJD 3626., BH 2002.171, BH 2004.93.].
Nem áll fenn a jogos védelmi helyzet a verekedésben részt vevő egyik fél érdekében közbelépő javára sem [BH 2000.187.].
Nem tekinthető azonban kihívásnak egymagában az, hogy valaki okot ad a támadásra, pl. becsületsértő kifejezést használ valakivel szemben. Ezért jogosan védekezhet, ha a megsértett személy a szóbeli becsületsértés hatására támadást intéz az élete vagy a testi épsége ellen [BEH 1973. 275. old. 1.].
Nincs kölcsönös verekedés, ha a vádlott kizárólag a támadás elhárítása érdekében folyamodik tettlegességhez [BH 1978/407.].
A jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás, illetve annak közvetlen veszélye. Megszűnik, ha a támadást visszaverték, és további támadás közvetlenül már nem fenyeget. A támadás megszűnésének objektíve érzékelhetőnek kell lennie, nem elég tehát a támadó elhatározása, hogy felhagy a támadó fellépéssel [BEH 1973. 285. old. 17.].
Mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik [BH 1998.1, BH 2000.334.].
A korábbi elhárító cselekmény folytatása a támadás megszűnése után valójában már kívül esik a jogos védelem körén, ez esetben a védekezés megtorlásba megy át [BH 1999.97., BH 2000.335.].
Jogos védelem körében értékelendő az elhárító cselekmény szükségessége és arányossága. A jogos védelem körébe vonható elhárító cselekmény szükségessége egyértelműen fennáll a jogtalan támadással szemben, vagy jogtalan támadással közvetlenül fenyegető helyzetben. A szükségesség azt jelenti, hogy a védelmi helyzetben lévőnek a támadással (közvetlen fenyegetéssel) szemben enyhébb védekezési mód nem áll a rendelkezésére.
Az arányosság körében meg kell említenünk, hogy a jogos védelmi helyzetben lévő személy védekezése nem eredményezheti a jogos védelmi helyzettel történő visszaélést. A jogos védelem körében a védekezésnek a bírói gyakorlat által kimunkált korlátai is vannak. Például verbális cselekménnyel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható, kölcsönös kihívás elfogadása valamennyi érintett fél számára a jogtalanság állapotát és a jogos védelemre hivatkozás kizártságát eredményezi, stb…
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
Az Btk. törvényi indokolás szerint: "A törvény a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor már a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését. A törvény úgy rendelkezik, hogy az a személy, akit éjjel támadnak meg, vagy akire fegyverrel támadnak, alappal gondolhatja, hogy a támadás az élete kioltására irányul, és ennek megfelelően választhatja meg a védekezés módját. Ezt a feltételezést a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja."
A törvény értelmében, a 22. §. (2) bekezdés a) –c) pontjában felsorolt feltételek megvalósulása esetén a jogtalan támadást úgy kell értékelni, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna, ekkor a védekező cselekménye annak kifejtésekor nem büntethető, még abban az esetben sem, ha a jogtalan támadó életének kioltását eredményezi. Az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt. A jogos védelem feltétele ezekben az esetekben is a rendszerint erőszakos jogtalan támadás és annak elhárításának szükségessége.
A felsorolásban meghatározott feltételekkel megvalósított jogtalan támadások esetén a támadó további szándékának vizsgálatára nincs szükség, mivel a törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna.
A törvény kritizálói rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy a védekezésre kényszerülő, a bűncselekmények áldozatává váló személyek rendszerint nem gladiátor módjára kiképzett harcosok, akik alig várják, hogy az őket jogtalanul megtámadó életét kioltsák. Ezzel szemben a megtámadottak túlnyomó többsége nincs abban a fizikai és pszichikai állapotban, hogy egyáltalán a jogtalan támadóval szembeszegüljön, inkább menekül, vagy sokkos állapotba kerül és kiszolgáltatottjává válik a jogtalan támadásnak.
A megtámadottak a támadóhoz képest szinte minden esetben mind fizikailag, mind felkészültségben stb.. sokszoros hátrányban, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A törvény ezen személyek védekezését, védelmét kívánja biztosítani azáltal, hogy a jogtalan támadónak számolnia kell azzal is, hogy – meghatározott esetekben – a támadását az élet kioltására irányuló támadásnak is kell tekinteni, ezért számolnia kell azzal, hogy a védekezésre kényszerülő személy ijedtségében akár meg is ölheti.
Tehát amikor a jogalkotó bátorítani akarja a védekezőt feltételezve, hogy az állami hatóság nem képes a védelmi funkcióját teljes mértékben teljesíteni minden személyt kellő időben megvédeni, akkor átengedi az erőszak monopóliumát a megtámadottnak, hogy védekezzék.
Tehát a jogos védelem körében (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) (személy ellen) éjjel,
ab) (személy ellen) fegyveresen,
ac) (személy ellen) felfegyverkezve vagy
ad) (személy ellen) csoportosan
követik el,
Éjjel fogalmát a bírói gyakorlat munkálta ki. Az éjjel Budapesten és nagyvárosokban 23 és 5 óra közötti, míg vidéken általában 10 és 5 óra közötti időszakot öleli fel. Ez nem más, mint az az időtartam, amikor a megtámadott nehezebben kérhet és kaphat segítséget, mivel a pihenő időszak alatt az utcákon rendőrt nehezen találni, más személy segítségül hívása amúgy is kétséges. A sötétedés nehezen felismerhetővé teszi a támadót, de magát a támadást is, ide értve azt is, hogy a támadó milyen eszközzel lép fel a sértettel szemben. Ebben az időszakban a védekezés segítség kérésével elnehezül vagy lehetetlenné válik, még tovább növelve a támadó erőfölényét a megtámadottal szemben.
Az éjjel fogalmába nem vonható bele az éjszakai elkövetés, ha azt éjszaka nyitva tartó és egyébként tömeges látogatottságú szórakozóhelyen, egyéb helyen – lehet az közterület is – követik el, ahol a segítség kérésének lehetősége a nappali viszonyokhoz képest azonos módon fennáll. Például nem vonható az éjjel fogalma alá a discoban előforduló verekedés, vagy kocsmai kihívás, ami kölcsönösen kialakuló jogellenes tevékenységen alapszik.
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (például kést, baltát, stb…) tart magánál.
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.
Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) (lakásba) fegyveresen,
bc) (lakásba) felfegyverkezve vagy
bd) (lakásba) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
A 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásba történő jogtalan behatolás, maga a jogtalan támadás, mely azonban kizárólag aktív magatartással valósítható meg. Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére nem hajlandó elhagyni.
A 22. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban szabályozott esetek nem személy elleni támadásról szólnak, hanem a lakásba történő jogtalan behatolást, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolást minősítik jogtalan támadásnak, a b) ponthoz kapcsolt alpontok valamelyikének együttes megvalósulásakor, illetőleg a c) pontban megkívántak teljesülésekor.
Nyilvánvaló azonban, hogy a jogellenes magatartások bármelyikének csak úgy van – a szóban levő törvényhely alkalmazhatósága szempontjából – értelme, ha a külön nevesített és jogtalan támadásnak minősített magatartások bármelyikének hatókörében olyan vétlen személy tartózkodik, aki védekezni kényszerül, és a támadást el kell hárítania. A 22. § (2) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül védekezőről rendelkezik [4/2013. BJE határozat].
Az ítélkezési gyakorlat szerint lakásnak minősül minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül, éjjeli szállásul is szolgál. A lakás fogalma alá vonhatók azok a helyiségek is, amelyek ideiglenes jelleggel szolgálnak lakhatás céljára. Ezek közé sorolható a szállodai szoba, szanatóriumi vagy kollégiumi szoba is [4/2013. BJE 2. pont].
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A 2009. évi LXXX. törvény előtti szabályozás differenciált aközött, hogy az ijedtség, vagy a menthető felindulás kizárta vagy korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. Abban az esetben biztosított a jogos védelem büntetlenséget, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét, amíg ha csak korlátozta abban, akkor a büntetés korlátlan enyhítésére adott lehetőséget.
Jelenleg hatályos szabályozás a 2009. évi LXXX törvény rendelkezéseit megtartva nem tesz különbséget. A jogos védelem mind a két esetre büntetlenséget biztosít a védekező számára, tehát arra az esetre is, ha a védekező az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert az ijedség vagy menthető felindulás korlátozta abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. A korlátlan enyhítésre vonatkozó szabály eltörlésével a törvény büntethetőséget kizáró jogos védelem körébe vonta azokat az eseteket, amelyekben korábban csak korlátlan enyhítésnek volt helye.
Mint ahogyan korábban említettem, a jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni, az elhárítás szükséges mértékének ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése tehát büntetlenséget eredményező törvényi akadály. Abban az esetben, ha a védekezőt nem az ijedtség vagy a menthető felindulás vezérli, hanem a megtorlás, akkor ezen cselekmény nem értékelhető a jogos védelem körében.
Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő menthető felindultságában túllépi az elhárítás szükséges mértékét, és tényállásszerű ölési cselekményt valósít meg: a cselekményt a 160. § szerint kell minősíteni, de egyúttal a 22. § (3) bekezdését kell alkalmazni, tehát az elkövető nem büntethető. Az erős felindulás megállapítása ilyenkor kétszeres értékelést jelentene [BEH 1973. 277. old. 5., 284. old. 15., BH 1988.170.].
Korábbi Btk. nem tartalmazta a kitérési kötelezettséget, ugyanakkor a bírói gyakorlat alkalmazta. Menekülési, kitérési kötelezettsége volt például a megtámadottnak a legközelebbi hozzátartozók támadásával szemben, vagy az érzékelhetően erősen ittas, vagy súlyos fokban kóros elmeállapotban, láthatóan tudatzavarban lévő személyek jogtalan támadása esetén. A kitérési kötelezettség tulajdonképpeni menekülési kötelezettséget jelentett.
Előbb a bírói gyakorlat kezdte szűkíteni az általa kialakított kitérési kötelezettség körét, majd a 2009. évi LXXX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése (amelyet az új Btk. is megtartott) kifejezetten rendelkezett arról, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. A törvényhez fűzött indokolás szerint "A mai társadalmi viszonyok között - különös tekintettel a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények megváltozott megítélésére - már nem állja meg a helyét a korábbi, a megtámadott védekezési jogát szűkítő ítélkezési gyakorlat. A jövőbeni ítélkezés számára egyértelmű iránymutatást ad a törvény azzal, hogy a továbbiakban nem követeli meg a megtámadottól a támadás előli menekülést."
Előfordulhat, hogy valójában nincs helye a jogos védelemnek, de valaki a körülmények gyors értékelése során tévesen úgy ítéli meg, hogy védekezésre kényszerül. Ha valaki alapos okkal feltételezheti, hogy jogos védelmi helyzetben védekezik, akkor cselekménye nem büntethető. Ebben az esetben a társadalomra való veszélyességben való tévedés [Btk. 20. § (2) és (3) bekezdés] kell alkalmazni.
Ha a sértett a valódinak látszó riasztópisztolyt lövésre emeli, és az elkövető abban a tudatban, hogy ez a fegyver valódi, a támadóját lelövi: a tárgyalás előkészítése során az elkövető ellen büntethetőséget kizáró okból - de nem jogos védelem, hanem tévedés címén - kell az emberölés bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntetni [Btk. 27. § (2) bek., 29. § (1) bek.] [BH 1997. 271-II].
Ha önnel, vagy hozzátartozójával szemben büntető eljárást indítottak, kérje ki tapasztalt, a büntetőeljárásban gyakorlott ügyvéd tanácsait, forduljon hozzánk bizalommal.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva védelmet biztosít a büntetőeljárások terheltjeinek valamennyi bűncselekmény esetén, az ország egész területén. Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákvics Béla Zsolt ügyvéddel.
Csődbűncselekmény Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partners büntetőjogira szakosodott ügyvédeit. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a lehető legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.
A gazdasági életben számtalan esetben fordul elő, hogy akár a jelentős nyereséget termelő vállalkozások is átmenetileg, vagy véglegesen fizetésképtelen helyzetbe kerülnek. Ezekben az esetekben elkerülhetetlené válhat a csőd vagy felszámolási eljárás lefolytatása a társasággal szemben.
Gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, a gazdasági életben dolgozóknak nélkülözhetetlen ismernie a csődbűncselekmény fogalmát ahhoz, hogy válságkezelés során megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
A csődbűncselekmény jogi tárgy a gazdálkodó szervezetek hitelezőinek a védelme annak érdekében, hogy a tőkeáramlás a piacgazdaságban zavartalanul működhessen. A csődbűncselekményt a társasággal szemben fennálló tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra lehet elkövetni. Vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.
Btk. 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvény (1) bekezdés a) – c) pontja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekményt, annak elkövetési magatartásait szabályozza. Csődbűncselekmény vonatkozásában fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Vagyon elrejtése amikor a nyilvántartásokban feltüntetett vagyontárgy kikerül a nyilvántartásból.
Vagyon eltitkolása, amikor a vagyontárgy be sem kerül a társaság nyilvántartásába. A csődbűncselekmény hivatkozott két elkövetési magatartásában (a vagyon elrejtésébe és az eltitkolásában) azonos, hogy mindkét esetben megvannak a vagyontárgyak, csupán a hitelezők számára lesznek hozzáférhetetlenek.
A rongálás sok magyarázatra nem szorul, ebben az esetben a dolog állaga károsodik, értéke ezáltal csökken.
Megsemmisítésnek minősül, amikor a dolog állaga olyan mértékben károsodik, hogy az már az eredeti állapotába nem állítható vissza.
Használhatatlanná tétel esetén a dolog időlegesen vagy véglegesen úgy válik rendeltetésének megfelelő használatra/felhasználásra alkalmatlanná, hogy eközben az állaga nem károsodik.
A csődbűncselekmény vonatkozásában színlelt ügyeltről beszélünk például akkor, amikor a szerződő felek kizárólag azért kötnek a - hitelező kielégítéséül szolgáló - vagyontárgyra szerződést, hogy a hitelező felé a vagyontárgy tulajdonjogának változását bizonyítsák, annak ellenére, hogy a tulajdonjog átruházására irányuló tényleges akarata a szerződő feleknek nincs, a szerződés a felek szándékával lényegében ellenkezik.
A csődbűncselekmény elbírálása során kétes követelés elismerésének minősül, az olyan követelés elismerése, amelynek tisztázatlan, vitatható a ténybeli vagy a jogi alapja, ennek ellenére az elkövető egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal a megfizetésére, a követelés teljesítésére.
A gazdálkodás akkor ésszerűtlen, (vagyis ellentétes az ésszerű gazdálkodással) ha kisebb a valószínűsége annak, hogy a tevékenységből a társaság előnyre tesz szert, mint annak, hogy veszteség fogja érni. Tipikusan, ilyen üzletnek minősül, amikor a vezetőnek számolnia kell a veszteséggel, és az eredmény döntően a véletlenen, szerencsén múlik. Csődbűncselekmény esetében az ésszerű gazdálkodással ellentétes az is, ha valaki veszteséges üzletbe kezd, tehát átlátja, vagy át kellene látnia, hogy a tevékenység a társaságnak kárt fog okozni, de ennek ellenére elkezdi, folytatja a tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
A törvény (2) bekezdésének a) pontja értelmében a csődbűncselekmény elkövetési magatartása az is, ha valaki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásokkal maga idézi elő a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását, a (2) bekezdés b) pontja pedig a fizetésképtelen helyzetben lévő gazdálkodó esetében elkövetett csüdbűncselekményt szabályozza.
A csődbűncselekmény lebírálása során bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [Cstv. 18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. [Cstv. 27. § (2) bek.].
Az adós fizetésképtelensége az említett esetekben sem állapítható meg, ha az adós kérelmére bíróság által a tartozás kiegyenlítésére - a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján - engedélyezett legfeljebb 45 napos határidő még nem telt el [Cstv. 27. § (4) bek.].
(3) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
Csődbűncselekmény esetében a vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, ha az meghaladja az ötszázmillió forintot [Btk. 459. § (6) bekezdés].
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hitelező előnyben részesítése esetén, a gazdálkodó vagyonából a csődbűncselekmény elkövetője, valamely hitelezőjének jogos hitelezői igényét teljes mértékben, vagy az arányos kielégítés mértékét meghaladó mértékben elégíti ki, ezzel más hitelezők nem jutnak hozzá azon jogos követelésükhöz, amelyet a kielégítési sorrend betartása esetén megkaptak volna. Kizárólag jogos hitelezői igény soron kívüli kielégítésével valósítható meg, a cselekmény a hitelezők – külön törvényben szabályozott - kielégítési sorrendjét, és mértékét sérti.
A hitelező előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekményt azért ítéli meg enyhébben a törvény, mert – a vagyonvesztés ellenére - nem sérti valamennyi hitelező érdekeit.
(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Fontos megemlíteni, hogy a csődbűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
Gazdálkodó szervezet vezetőjének (igazgató, üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag, ügyvezető, stb.) érdemes már akkor tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, amikor a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, ugyanis ebben az esetben a gazdálkodásának a megszokottakon túl további törvényi korlátai vannak, mivel a tevékenységét a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával kell folytatnia. Az ügyvéd szerepe nem kizárólag azért lehet fontos, hogy a vezető tisztségviselő ne kövessen el csődbűncselekmény törvényi tényállását, hiszen a megfelelő ügyvéd, jelentős segítséget nyújthat többek között a csődeljárásra való felkészülésben, vagy a csődegyezség megkötésében.
Akit csődbűncselekmény elkövetésével vádolnak, annak nélkülözhetetlen, hogy időben tapasztalt ügyvéd segítségét kérje. Büntetőjogra szakosodott ügyvéd részletes felvilágosítást, szakszerű védelmet nyújthat Önnek. Ne habozzon! Forduljon időben ügyvéd segítségéért.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a büntetőeljárások terheltjeinek, a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén. Tiszteljen meg bizalmával, keressen minket ha bajban van.
Közokirat-hamisítás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya az esetek többségében a hagyományos papíralapon készült közokirat, amelynek a fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (1) bekezdése határozza meg.
323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
A technika fejlődésével a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya kibővült az elektronikus okiratokkal.
A közokiratot között megkülönböztethetünk bizonyító valamint rendelkező okiratokat.
A bizonyító közokirat teljes közhitelességgel tanúsítja, a benne foglalt tények, nyilatkozatok és adatok formai és tartalmi valóságát. Ilyenek többek között, a nyelvvizsga bizonyítvány, diploma, oklevél, iskolai bizonyítvány, anyakönyv, személyazonosító igazolvány, jogosítvány, földhivatali nyilvántartás.
A rendelkező közokiratok is alkalmasak annak bizonyítására, hogy az ott írt hatóság a megjelölt helyen és időben a rendelkező részben írt határozatot hozta, ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tett (BH 1988/337.), azonban a bizonyító erejük nem terjed ki a határozat tartalmára, arra, hogy az abban foglalt ténymegállapítások, ténybeli és jogi érvelések helyesek. Rendelkező közokiratok többek között a bírósági ítélet, végzés, közigazgatási eljárásban hozott határozatok.
A közokirat-hamisítás elkövetési magatartása két csoportra osztható,materiális és intellektuális közokirat-hamisításra.
- hamis közokirat készítése,
- közokirat tartalmának meghamisítása,
- hamis közokirat felhasználása,
- hamisított közokirat felhasználása,
- más nevére szóló valódi közokirat felhasználása.
Hamis közokirat készítése esetén, olyan közokirat jön létre, amely korábban nem létezett, (a hamisító készíti) és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel.
Közokirat tartalmának meghamisítása esetén, az elkövető már létező, valódi közokirat tartalmát változtatja meg. Ilyen lehet az okiratban lévő fénykép kicserélése, szöveges rész módosítása stb.
A felhasználás tulajdonképpen nem más, mint a közokirat bizonyító erejének érvényesítése, vagyis amikor az elkövető a közokiratot az abban foglaltak bizonyítása érdekében bemutatja, felmutatja. Fontos leszögezni, hogy nem számít közokirat-hamisításnak, ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel. Például, ha a meghamisított tartalmú személyi igazolványt az igazoltatás során nem adja át a rendőrnek, de magánál tartja.
Mivel a törvény értelmében a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása is bűncselekménynek minősül, így az a személy, aki a más nevére szóló (nem hamis) valódi közokiratot, például parkolási engedélyt (rokkantkártya) jogosulatlanul felhasznál (kihelyezi a gépkocsi szélvédője alá), közokirat-hamisítást követ el.
Amikor az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, intellektuális közokirat-hamisítást követ el.
Nyelvvizsga-bizonyítvány hamisítás: Hamis nyelvvizsga-bizonyítványokkal kapcsolatban, közokirat hamisítás gyanújával 2013. év elején számtalan eljárás indult. Közokirat-hamisításnak minősül ugyanis az is, ha a nyelvvizsgázó az elégséges tudás hiányában, de megfelelő készpénz ellenében olyan hiteles nyelvvizsga-bizonyítványhoz jut, amely a nyelvtudását a valóságtól eltérően igazolja. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványt általában meghatározott céllal szerzi meg az elkövető, így a bizonyítvány további felhasználásával az ismételt közokirat-hamisításon túl további bűncselekményeket is megvalósíthat a tudtán kívül.
A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat - az ellenkező bizonyításáig - igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető (BH 2007/181. II.). A hivatkozott bírósági határozat azért jelentős, mert közokirat-hamisításnak minősül, ha valaki, csak azért adja el a korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrészét, mert meg akar szabadulni a társaság felszámolásával, esetleg végelszámolásával járó nyűgtől, és általa is ismerten olyan személynek adja el az üzletrészét (társaságot), aki később a társasággal tényleges gazdasági tevékenységet nem akar folytatni, a társaságot valójában meg sem kívánta venni, tipikusan a társaság átvételéért még fizetnek is neki. A példában foglalt esetben mind az eladó, mind pedig a vevő elköveti a közokirat-hamisítást.
Ugyancsak közokirat-hamisításnak minősül, ha nem a társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személy kerül vezető tisztségviselőként a cégnyilvántartásba bejegyzésre, hanem egy stróman, aki csak a nevét adja, de valójában a működtetéshez a formális aláírásokon kívül semmi köze nincs.
Amennyiben közokirat-hamisítással gyanúsítják, különösen fontos, hogy még az első kihallgatása előtt forduljon szakemberhez, mivel ezzel elkerülheti, hogy további bűncselekmény gyanúsítottja legyen.
Költségvetési csalás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a létező legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.
A költségvetési csalás 2012. január 01. napjával került a régi Btk.-ba, amelyet az új Btk. (2012. évi C. törvény) lényegében változatlan formában vett át. A költségvetési csalás tényállása alá vonták össze, a régi Büntető Törvénykönyvbe foglalt összes, a költségvetést valamilyen módon károsító bűncselekményt.
Ezek bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, valamint a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Kiadási oldalon: a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, továbbá a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Az igazán nagy összegű költségvetési csalások többségükben az adózók Európai Közösségen belüli, „áfa mentes” termékértékesítéséhez kapcsolódnak. Az áfatörvény alapján, a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az adózó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába kiszállították, de igaz ez visszafelé is.
Ehhez kapcsolódóan a költségvetési csalás egyik tipikus esete volt, amikor valamely, Európai Unió tagállamában (de nem Magyarországon) legyen például Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság vásárolt nagy mennyiségben terméket (például gabonát) magyarországi termelőktől. A gabonát teherautóra rakodták, kiállították a szükséges okmányokat (CMR-fuvarlevél stb..) elszállították a termelőktől, de a gabona valójában nem jutott ki külföldre, hanem azt Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság áfaterhet tartalmazó számlával értékesítette, ugyancsak Magyarországon bejegyzett társaságnak (például egy malomnak), aki a számlát a könyvelésébe beállította. A malom az áfával növelt bruttó összeget fizette meg a számlát kiállító cégnek, ami az értékesítést adóbevallásában nem tüntette fel, gyakran adóbevallást egyáltalán nem késztett, az áfa összegét a költségvetésbe nem fizette be, hanem azt a költségvetési csalás tettesei, részesei között felosztották.
Szintén gyakran előforduló példája a költségvetési csalásnak, amikor Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, egy stróman cég közbeiktatásával az Európai Közösség más tagállamából szerez be terméket. A külföldön, például Németországban bejegyzett gazdasági társaságtól a stróman cég vásárol terméket, amit szabályosan Magyarországra szállítanak, majd a stróman cég a terméket áfateherrel növelten belföldön értékesíti, de az értékesítés után az áfa fizetési kötelezettségét nem teljesíti, adóbevallásában a Közösségen belüli értékesítést nem tünteti fel, így az áfa összege megmarad.
További egyszerű – ám annál elterjedtebb – példája a költségvetési csalásnak, amikor egy gazdasági társaság adófizetési kötelezettségét áfa valamint a társasági adónemben, fiktív gazdasági eseményekről szóló, fiktív számlák vásárlásával, és a könyvelésbe történő beállításával próbálja csökkenteni.
Fiktív a gazdasági esemény, így az ez alapján kiállított számla is, ha
- a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27.835/1995/5. számú ítélete];
- a felek között létrejött szerződés semmis - színlelt, jogszabályba ütközik [Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.193/1995/6. számú ítélete];
- a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A költségvetési csalás I. alapesetének tettese (a törvényszövegben „Aki”) az a természetes személy lehet, akinek jogszabály által előírt kötelessége, hogy intézkedjék az adóbevallás benyújtásáról, illetve az állami költségvetésbe történő befizetésről (például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője). Elkövetővé akkor válik, ha ezen befizetési kötelezettségével kapcsolatban megtévesztő magatartást tanúsít. A költségvetési csalás tettese az is, aki a megtévesztő magatartását a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja.
Költségvetési csalás esetében a tévedésbe ejtés nem más, mint amikor az elkövető valótlanságot valós tényként tüntet fel. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak lennie, akár egy egyszerű füllentéssel is megvalósítható, ha alkalmas arra, hogy a sértettnek vagyoni hátrányt okozzon.
A tévedésben tartás esetén, az elkövető nem fedi fel a valóságot, vagy megerősíti azt a téves nézetét a sértettnek, ami az elkövetőtől függetlenül alakult ki benne, tehát a terhelt felismeri, hogy amit a sértett gondol az valótlan, de szándékosan nem szól neki, nem világosítja fel, vagy akár még meg is erősíti a tévedésében. A tévedésben tartás passzív magatartás, ami csak akkor tekinthető bűncselekménynek a költségvetési csalás körében, ha az elkövetőnek jogi kötelessége az adatszolgáltatás, a felvilágosítás adása.
Valótlan tartalmú a nyilatkozat, ha az abban közölt információ (tény, adat) nem felel meg a valóságnak.
Jelentős tény elhallgatására akkor kerül sor a költségvetési csalás körében, ha a jogszabály alapján adófizetésre kötelezett, az adóbevallásában az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős egy vagy több adatot eltitkol, eltitkolja, hogy adóköteles jövedelme keletkezett, amit megvalósíthat oly módon is, hogy adóbevallást egyáltalán nem tesz.
Költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményeket a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, ilyenek kedvezmények lehetnek a különféle adó – és vámkedvezmények.
Költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól történő felhasználása, például amikor a költségvetési csalás elkövetője valamilyen állami támogatást, az kiutalásának alapjául szolgáló szerződésben, jogszabályban, stb. meghatározott céljától eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A költségvetési csalás bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy a fenti a) b) vagy c) pontban meghatározott magatartás egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzon.
Vagyoni hátrány a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja értelmében a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
A 396. § (9) bekezdése b) pontja értelmében a költségvetési csalás esetén vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett, vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A fentiek értelmében egységes költségvetési csalás bűncselekménynek minősül, a régi Btk. által egykoron csalásként (áfára elkövetett csalásként) és adócsalásként halmazatban álló azon cselekmény, amikor a fiktív számla könyvelésbe történő beállításával az elkövető nem csak az áfa befizetési kötelezettségét csökkentette (korábban adócsalásként minősült), hanem egyúttal áfát is visszaigényelt (ami korábban áfára elkövetett csalásnak minősült).
Fontos, hogy a költségvetési csalás körében törvényi egységet alkotnak a különböző költségvetésekbe történő befizetésekre, illetve a különböző költségvetésekből származó pénzeszközökre történő elkövetések.
A költségvetési csalás nem csak tevékeny magatartással, (például hamis könyvelés készítése) hanem mulasztással (például jelentős adat elhallgatása) is megvalósítható. A költségvetési csalás kísérleti szakaszba a tényállásszerű magatartás tanúsításával lép, míg befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik. A cselekmény I. alapesetének mindhárom fordulata szándékosan (egyenes és eshetőleges szándékkal is) követhető el.
396. § (2) A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig), illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig), vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (50.000.001,- Ft-tól 500 millió Ft-ig), vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500.000.001,- Ft-tól), vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Bűnszövetség [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont] akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;
Üzletszerűen követi el a bűncselekmény [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont], aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
396. § (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A (6) bekezdés a költségvetési csalás II. alapesete, amelyet jövedéki termékre lehet elkövetni. A Jöt. 3. § (2) bekezdése értelmében jövedéki termék: a) az ásványolaj, b) az alkoholtermék, c) a sör, d) a bor, e) a pezsgő, f) a köztes alkoholtermék, g) a dohánygyártmány.
396. § (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (7) bekezdés a költségvetési csalás III. alapesetét fogalmazza meg. A korábban jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) bűncselekmény egyes elkövetési magatartásait tartalmazza.
396. § (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy kölönös visszaesőként követik el.
A költségvetési csalás büntetésének korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a törvény abban, az esetben, ha az elkövető az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig (a saját nevében) hiánytalanul megtéríti. Ez a rendelkezés azonban nem nyújt korlátlan enyhítésre lehetőséget abban az esetben, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, vagy különös visszaesőként követték el, de akkor sem, ha az okozott vagyoni hátrányt csak részben fizette vissza az elkövető.
A költségvetési csalás és az annak érdekében megvalósított magán-okirat hamisítás halmazatban állhat egymással.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
BH 2013.11.292 Nem rendelhető el vagyonelkobzás a vádlottal szemben arra a pénzösszegre, amellyel az általa elkövetett bűncselekmény - adócsalás - kapcsán nem ő, hanem az általa vezetett gazdálkodó szervezet gazdagodott. Amennyiben az adókiesés (adórövidítés) összegére az adóhatóság a gazdasági társaságot már kötelezte, ezen összegre nézve a kétszeres elvonás tilalma folytán nincs helye vagyonelkobzásnak [1978. évi IV. tv. 77/B. § (2) bek., (5) bek.; BKv 95.].
397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a költségvetési csalás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.
244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on
Zaklatás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Nézzünk egy tipikus példát: Anikó és László 5 éve házasok. Anikó Laci számítógépén dolgozik, amikor Laci e-mailjei között „véletlenül” talál egy levelezést, amiből kiderül, hogy Lacinak külső kapcsolata van. Végig gondolja, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban, és rájön, hogy Laci kapcsolata a munkatársnőjével (Krisztinával) rég óta tart. Amint Laci hazaér, Anikó kérdőre vonja. Hatalmasat veszekednek, aminek az eredményeként Laci elköltözik, az új kapcsolatát választja.
Anikó nem tud megbírkózni a helyzettel. (Két lehetősége is van, akit a példa kedvéért zaklathat. Az egyik Laci, a másik Laci új kapcsolata, Krisztina.) Anikó nekilát, hogy visszaszerezze férjét. Mindenáron találkozni akar Krisztinával, le akarja beszélni a férjéről. Krisztina viszont nem akar Anikóval találkozni és beszélni sem.
Anikót ez feldühíti, és telefonos hadjáratba kezd. Naponta számtalan alkalommal hívja fel telefonon Krisztinát, sokszor kitalált személyek bőrébe bújva, rendszeresen hívja az éjszaka közepén úgy, hogy a telefonba sem szól bele, tömérdek SMS-t küld neki. Mindezt annak ellenére, hogy Krisztina érthetően elmondta, hogy nem akar vele beszélni.
Számtalan módon megvalósítható még a zaklatás alapesete. Ilyen lehet például az udvarlás azon esete, amikor a kiszemelt kedves nem vevő a kapcsolatteremtési kísérletre, nem fogadja örömmel az udvarlást, aminek hangot is ad. Annak ellenére, hogy az elutasítás eljut az udvarlóhoz, az nem hagy fel a kapcsolatteremtési kísérlettel, és rendszeresen próbálkozik, aminek csak a kedves rendőrségi feljelentése vet véget.
Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- rendszeres telefonhívások (otthon, munkahelyen, éjjel-nappal, lehetnek névtelenek is)
- rendszeresen e-mailen, levélben, SMS-ben, Faxon, stb.. küldött, üzenetrögzítőn hagyott üzenetek
- a sértett munkahelye, lakása, előtti gyakori jelenlét,
- zaklató jellegű lehet, ha a terhelt „véletlenül” követi a sértettet nyilvános rendezvényekre, moziba, szórakozó helyre, étterembe stb….
A zaklató jellegű magatartások érinthetik a sértett munkatársait, barátait, közeli hozzátartozóit. Az üzenetek tipikusan gyakran sértő, szidalmazó, fenyegető jellegűek, de ez nem kitétele a zaklatásnak.
A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg.
Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha az elkövetőnek a célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű, nem valósul meg a zaklatás.
Szintén feltétel az első bekezdésben megjelölt zaklatás tényállásának megvalósulásához, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart.
További elkövetési magatartást képez a zaklatásnak, meghatározott bűncselekmények elkövetésével való megfenyegetés. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A törvény az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetést rendeli büntetni.
A zaklatást valósítja meg az is, aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.
Minősített esetet képez a zaklatásnak, ha a bűncselekményt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, bejegyzett élettársa vagy volt bejegyzett élettársa illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el.
A régi Btk.-ban szabályozott zaklatáshoz képest, minősítő körülmény lett [(3) bekezdésben] a hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés útján elkövetett zaklatás. A hatalmi helyzettel visszaélést elsősorban a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis az alá-fölérendelt viszonyban álló felek közül a fölérendelt hatalmi helyzetben álló fél követhet el az alárendelt fél sérelmére.
A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.
BH2011. 303. Ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való fenyegetés célja nem a félelemkeltés, hanem a bántalmazás közbeni indulat levezetése, a zaklatás vétségének felrovására nincs lehetőség, a terhelt terhére kizárólag a megvalósult élet vagy testi épség elleni bűncselekmény állapítandó meg [1978. évi IV. törvény 176/A. § (2) bekezdés a) pont].
BH2011. 302. A rendszeres háborgatással megvalósuló zaklatás bűncselekményének megállapításához nem szükséges, hogy a sértett az ismétlődő telefonhívásokat fogadja vagy az üzeneteket elolvassa [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].
BH2011. 268. II. A zaklatás célzatos bűncselekmény. A megvalósulásához ezért az szükséges, hogy más rendszeres vagy tartós háborgatása a megfélemlítése vagy magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényes beavatkozás céljából történjék [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].
230. § A zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
Zaklatás elkövetésével vádolják, vagy Önt zaklatják? Forduljon tapasztalt büntetőjogászhoz vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédivel.
Körözik vagy elfogató parancsot adtak ki Ön ellen? Szeretné tudni, hogy miért történt, hogyan lehet visszavonatni, vagy hogy mikor évül el? Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partnes büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, kérjen konzultációs időpontot!
Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy személyazonossága ismeretlen, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg a személyazonosság megállapítása érdekében kőrözését rendelhet el.
A bíróság, vagy az ügyész a lakóhely illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges.
A személykörözést gyakran az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt (gyanúsított, vádlott) tartózkodási helyének felkutatása érdekében rendelik el. A körözés elrendelése esetén a rendőrség, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben a körözésre utaló jelzés elhelyezését rendeli el. A körözés jelzésének elhelyezését követően igazoltatás, illetve országhatár átlépésekor történő ellenőrzés során az igazoltatást végző személy tudomást szerez a körözés tényéről, és a körözött személyt feltartóztatja.
A körözött személy (terhelt) azonosítása és tartózkodási helyének megállapítását követően az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.
Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén valamint meghatározott más esetekben annak érdekében bocsátja ki az eljáró hatóság (nyomozó hatóság, ügyész, bíróság), hogy a terheltet elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság elé állítsák. A körözést elfogató parancsban kell lerendelni.
Az intézkedésre jogosult szervnek az elfogató parancsot ki kell bocsátania, ha
a) a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során, a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre [Be. 527. § (2) bekezdés],
b) ha a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban - az eljárás felfüggesztése nélkül -, a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtőzött [Be. 529. § (1) bekezdés],
c) ha szabadságvesztés büntetést, vagy a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni [Be. 590. § (3) bekezdés].
Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg 72 órán belül elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt bíróság elé kell állítani.
Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a körözést, elfogatóparancsot elrendelő határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. 1/2003. (III.7) IM rendelet 10.§
Hirdetményi kézbesítést a Be. az alábbiak szerint szabályozza: 70. § (5) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át.
Be. 70. § (6) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság, valamint - ha ilyen van - a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
A Személy és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény így fogalmaz:
1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során.
(2) E törvény alkalmazásában
a) körözés: az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége;
b) körözés elrendelés: személy vagy tárgy felkutatására, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására irányuló határozat, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozat (elfogatóparancs) meghozatala;
c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést;
d) terepkutatás: köz- vagy magántulajdonban álló ingatlan - kivéve a magánlakást - vagy meghatározott része (ideértve az ingatlanon található járművet is) technikai eszköz igénybevételével vagy anélkül történő átkutatása a körözött személy, illetve tárgy megtalálása érdekében;
e) egyedi azonosításra alkalmas tárgy: amely
ea) számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz,
eb) egyéb egyedi ismérve alapján - az ea) pontban meghatározottak hiányában is - kétséget kizáróan azonosítható;
f) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetőleg a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja.
2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén - az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével - jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.
(2) A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.
3. § (1) A körözést a körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján e törvényben meghatározottak szerint a Rendőrség folytatja.
…….
5. § Ha a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni a 6. §-ban meghatározott rendőrkapitánysághoz.
6. § (1) A személy körözését elrendelő határozatot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(2) Ha a körözött személynek sem bejelentett lakó-, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(3) Ha a körözött személynek nincs ismert tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(4) A tárgy körözését elrendelő határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(5) Ha ugyanabban az eljárásban személy és tárgy körözésére egyaránt sor kerül, a személy körözését elrendelő határozatot az (1)-(3) bekezdés, a tárgy körözését elrendelő határozatot a (4) bekezdés szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
7. § (1) A körözést vissza kell vonni, ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították.
……..
8. § E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre a 9-11. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
9. § A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ feladata
a) a más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelése a személy, tárgy felkutatására, vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján;
b) a magyar hatóság által elrendelt körözés más állam hatóságához történő továbbítása;
c) a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonása;
d) más állam hatóságának értesítése arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság visszavonta;
e) más állam hatóságának, illetve az illetékes magyar hatóságnak az értesítése arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetőleg a személy, holttest személyazonosságát megállapították.
….
12. § (1) A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében
a) azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek
aa) meghallgathatja, valamint
ab) ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy - illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője - előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizheti;
b) igazoltatást végezhet egy meghatározott helyen megjelenő, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására;
c) terepkutatást végezhet;
d) a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;
e) a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
f) a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
g) tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;
h) a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;
i) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a alapján a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról készített képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplő adatokat felhasználhatja;
j) a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró - jelzések elhelyezését rendelheti el;
k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;
l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.
(2) A polgári bíróság határozata alapján folytatott körözés során az (1) bekezdés ab) alpontjában, valamint d) és e) pontjában meghatározott módon nem végezhető adatgyűjtés.
(3) A Rendőrség nyilvánosságra hozza a bűntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta.
(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell.
……
(6) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést is foganatosíthatja.
12/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el
a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,
b) a személyazonosság megállapítása érdekében
ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek.
(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha
a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;
b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;
c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;
d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben.
(3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.
.........
14/A. § A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot:
a) az eltűnt személyre vonatkozó adatot,
b) a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakó vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
c) arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
d) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó adatot,
e) az elveszett lőfegyverre vonatkozó adatot.
15. § ….
(3) A körözési információs rendszert a Rendőrség kezeli.
16. § (1) A körözés elrendelését, visszavonását az arról rendelkező határozat meghozatalát, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul - legkésőbb 24 órán belül - rögzíteni kell a körözési információs rendszerben.
……..
A közérdekből nyilvános körözések között a ide kattintva kereshet.
18. § A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött személy
aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
ab) álnevét, gúnynevét,
ac) személyleírását, különös ismertető jegyeit,
ad) fényképét,
ae) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
af) vélt feltalálási helyeit,
ag) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,
ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;
b) a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is);
c) a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,
d) annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték;
e) a körözést elrendelő hatóság megnevezését,
f) a felkutatáshoz szükséges egyéb - jogszabályban meghatározott - adatot; továbbá
g) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetőleg a 12. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.
19. § A nyilvántartás a tárgykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött tárgy
aa) megnevezését,
ab) utolsó ismert tulajdonosának, illetve birtokosának azonosító, illetve - természetes személy esetén - természetes személyazonosító adatait,
ac) utolsó ismert tulajdonosának lakó-, illetve tartózkodási helyét,
ad) egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit, fényképét;
b) a 18. § b)-f) pontjában meghatározott adatokat; továbbá
c) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.
20. § A nyilvántartás a körözött holttesttel kapcsolatban tartalmazza:
a) a holttest megtalálási helyét és idejét;
b) a 18. § ac)-ae), valamint b)-e) pontjában meghatározott adatokat.
21. § A személy, holttest, illetve tárgy nyilvántartását meg kell szüntetni, és az adatokat haladéktalanul törölni kell, ha
a) a körözést visszavonták;
b) a nyilvántartási idő letelt;
c) a nyilvántartásba vételre tévesen került sor.
22. § (1) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor, az adatokat
a) büntetőeljárás során elrendelt személy- és tárgykörözés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévüléséig,
b) kiutasított személy esetén a kiutasítás végrehajthatóságának elévüléséig,
c) eltűnés miatt körözött személy esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig
d) ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítására elrendelt körözés esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig,
e) nem büntetőeljárás során körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének elteltéig,
f) az a)-e) pontokban meghatározottak közé nem tartozó egyéb esetben elrendelt körözés esetén az elrendeléstől számított három évig
kell nyilvántartani.
(2) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor és a büntetőeljárás során körözött tárgy
a) olyan közokirat, amelynek érvényességi ideje hosszabb mint a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési ideje, az adatokat az érvényességi idő leteltéig,
b) olyan, sorszámmal rendelkező kitöltetlen okmányfajta, amelynek felhasználhatósági ideje a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejénél hosszabb, az adatokat a felhasználhatóság idejéig
kell nyilvántartani.
23. § A körözési tájékoztató rendszer a nyilvántartás adatain kívül a körözött személlyel és tárggyal kapcsolatban azt az - azonosítást, illetve felkutatást elősegítő - adatot is tartalmazza, amelyet a körözést elrendelő hatóság határozatának megküldésével, illetve a körözés elrendelésével, valamint azt követően közöl.
24. § (1) A körözési tájékoztató rendszerben a körözés visszavonásáig, illetve a 22. §-ban meghatározott ideig kell kezelni a körözött személlyel, holttesttel, illetve tárggyal kapcsolatos adatokat.
(2) A körözési tájékoztató rendszerből a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg kell törölni a személlyel, holttesttel, illetve a tárggyal kapcsolatos adatokat.