294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.
(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az alábbi hétköznapi példa sokak számára ismerősnek tűnhet, azonban a vesztegetés törvényi tényállásának rövid magyarázata újdonságként is hathat.
László – foglakozása szerint plasztikai sebész – a személygépkocsijával egy kis város főútján haladt és közben a kezében tartott mobiltelefonján beszélt. Ezt észlelte a szemből közlekedő rendőrjárőr, aki a rendőrautóval azonnal megfordult és megállásra szólította fel Lászlót. Az igazoltatás után a rendőr ismertette az elkövetett szabályszegő magatartást, valamint az ellenőrzés során megállapított alkoholfogyasztás mértékét és ismertette ezek jogkövetkezményeit.
László az eljárás elkerülése végett felajánlott és átnyújtott kétszázezer forintot a rendőr részére, aki az összeget visszautasította, majd vesztegetés, valamint járművezetés ittas állapotban bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előállította a helyi rendőrkapitányságra. A cselekmény szemtanúja volt egy a járdán éppen ott kíváncsiskodó gyalogos, és természetesen a rendőr járőrtársa is. Lászlót az elkövetett cselekményei miatt gyanúsítottként hallgatták ki és a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító ítéletet mondott ki a vesztegetés elkövetése miatt is.
A tapasztalatok alapján vannak olyan személyek, akik a fenti cselekményt nem tartják különösebben jogellenesnek, mivel abban az esetben, ha a rendőr elfogadja az összeget, akkor azt mondják egy baráti beszélgetés alkalmával, hogy milyen rendes, elnéző volt a „yard” és csak egy kis „jattot” adott neki. Pedig ebben az esetben a vesztegetés megjelenik mindkét oldalon, vagyis a rendőr részéről is, és a készpénzt átadó részéről is, amit a törvény komoly büntetéssel rendel büntetni.
Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hivatalos személyek körét a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja részletesen felsorolja. Példálózó jelleggel ide tartozik a rendőr, az ügyész, a bíró, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó stb…
Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, a cselekménnyel összefüggésben álló pozitív változást jelent. Az előny lehet vagyoni és nem vagyoni is, vagyis a vesztegetés során az előny nemcsak a készpénzre korlátozódik, hanem az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas fogalom körébe tartozókra is. Tehát előny lehet ajándék, valamely szolgáltatás, indokolatlanul magas árengedmény, kedvezmény, a tartozás elengedése, valamely kereseti lehetőség, például másodállásbeli foglalkoztatás biztosítása, a kamatmentes kölcsön, de még a szexuális szolgáltatás, stb…. is ebbe a kategóriába tartozhat.
Amikor valakit befolyásolni törekszünk, akkor valamilyen magatartás tanúsítására, vagy éppen attól való tartózkodásra, nem tevésre próbáljuk rávenni. A vesztegetés elkövetéséhez nem szükséges az, hogy a felajánlott előnnyel (pénzzel) elérjük a célunkat, vagyis nem kell, hogy a hivatalos személy elfogadja azt. A vesztegetés már az előny felajánlásával megvalósul az aktív vesztegető részéről.
A tényállások további megértése miatt a bűncselekmények alanyaival, vagy ha inkább úgy tetszik tetteseivel is kell foglalkozni egy keveset, mivel különbséget kell tenni a hivatali vesztegetés aktív és passzív formái között.
Aki átadja vagy ígéri az előnyt és ezzel befolyásolni törekszik a hivatalos személyt a működésével (tevékenységével) kapcsolatban ő a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár csak az előny ígéretet elfogadja, esetleg kéri ő a hivatali passzív vesztegető. Egyszerűbben, aki valamely hivatalos ügyben eljárva a vonatkozó normákon kívül akar valamit elintézni és ezért cserébe ad, ígér aktív, aki tartja a markát, vagy ígéretet fogad el az passzív vesztegető.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
László a plasztikai sebész cselekményét a törvény 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, hiszen a vele szemben intézkedő rendőrnek kötelessége, hogy a szabálysértés elkövetése (kézben tartott telefonnal telefonálás), illetve a vérének alkohol koncentrációjától függően ittas vezetés szabálysértése, vagy bűntette miatt a szükséges intézkedéseket megtegye, az eljárást megindítsa. A rendőr hiába nem fogadta el a felajánlott pénzt, László azzal, hogy eredménytelenül, de megpróbálta „megvenni” a rendőrt a cselekményt elkövette.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Btk. 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) az előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Amennyiben László sikerrel járt volna, és a rendőrt sikerül rávennie arra, hogy engedje őt el, akkor rendőrt a törvény a passzív hivatali vesztegetés elkövetése miatt 2-8 évig, vagy akár (ha vezető beosztású hivatalos személyként követi el) 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel is bünteti, ugyanis a rendőr a hivatali kötelességét szegi meg, mivel a rá vonatkozó jogszabályok és egyéb normák határozzák meg szolgálati feladatait, amelyet kötelességszerűen kell végrehajtania. Másként: a rendőr észleli a szabályszegő magatartást és azt szankcionálnia kell.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Természetesen mind a fenti példánkat, mind a vesztegetés cselekményének a minősítését tovább bonyolítja, ha László nem közvetlenül a rendőrnek, hanem rá tekintettel harmadik személynek (például a feleségének) ad vagy ígér előnyt, ajánl fel például egy pár új keblet. A törvény annak ellenére, hogy a rendőr feleségének esztétika látványán, és akár a rendőr házasságán – ezen keresztül a munkájának minőségén - is sokat javíthat a felajánlás, ugyancsak bűncselekményként értékel a cselekményt.
Mindenesetre az megállapítható, hogy nem egyszerű a hatóság részéről történő bizonyítás, de a megindított büntetőeljárásban való védekezés sem. A nyomozóhatóságok kimutatásai szerint a nyomozások megindulását az alábbi okok teremthetik meg:
– életviszonyok hirtelen pozitív irányú megváltozása;
– a vizsgált személy hivatalos jövedelméből nem magyarázható költekezés;
– személyes, társas problémák kialakulása;
– olyan meghívások elfogadása, amelyek soha nem kerülnek viszonzásra;
– előléptetés, kinevezés elutasítása;
– nagy értékű ajándékok érkezése, elfogadása;
– indokolatlan „túlórázás”;
– megalapozatlan döntések meghozatala;
– a belső ellenőrzés manipulálása;
– felesleges, indokolatlan beszerezések;
– stb.
A nyomozó hatóságok kiemelt figyelmet és sok energiát fordítanak a korrupciós bűncselekmények felderítésére, míg a törvény szigorúan rendeli büntetni mind a hivatali aktív, mind a hivatali passzív vesztegetést.
Btk. 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető
a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.
(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
288. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének - ide nem értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget - továbbra sem tesz eleget, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz.
287. § (1) Aki
a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti,
b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
c) az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.
286. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.
285. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést haszonszerzés végett követik el.
(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.
284. § (1) Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés
a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
b) résztvevője, ha a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés különösen súlyos következményre vezet.
(4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés halált okoz.
(5) Aki fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja.
283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási vagy átadási eljárás alól kivonja magát,
a) az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet, vagy
b) az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási házi őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet
a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja.
(3) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát.
(3a) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a reintegrációs őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet vagy a számára meghatározott napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
(4) Korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha - mielőtt tartózkodási helye a hatóság tudomására jutna - önként feladja magát.
282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés],
b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés],
c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy
d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.
(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.