Házastársi Különvagyon

Vagyonjogi vitája van házastársával? Házastársi különvagyon megállapítása különösen vitás kérdés lehet, főként akkor, ha az hosszú évek óta keveredik a felek közös vagyonával. Ahhoz, hogy minél jobb pozíciót érjen el a vagyonjogi tárgyalások során, legyen pontosan tisztába a helyzetével, lehetőségeivel. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől!

Házastársi különvagyon

Ptk. 4:38. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Ptké. 28. §. A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából az ötévi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot az új Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg.

Házastársi különvagyon értelmezése

A Ptk.4:38.§-a részletes felsorolást ad a különvagyonba tartozó vagyontárgyakról, vagyis amely vagyontárgyak a felsorolásban nem szerepelnek a felek eltérő megállapodása (szerződése) hiányában a felek közös vagyonába tartozik.

a) A házastársi vagyonközösség, a felek életközösségének megkezdésével veszi kezdetét, abban az esetben is, ha az korábbi, mint a házasság megkötése.

Kérdésként merülhet fel ebben a körben, hogy kié az az ingatlan, amit az egyik fél a vagyonközösség (az életközösség) megkezdése előtt kölcsön felvételével szerzett meg, ha a kölcsön összegét a felek jórészt az életközösség alatt közösen fizetik vissza.

Az ingatlan ebben az esetben is az azt eredetileg szerző fél különvagyonának számít, miután a különvagyont terhelő kölcsön (különadósság) közös visszafizetése nem keletkeztet közös tulajdont, azonban a másik félnek a közös törlesztésből megtérítési igénye keletkezik, amelynek megfizetését, elszámolását követelheti házastársától.

b) Az ajándékozás, illetve az ingyenes juttatás feltételezi, hogy azt az egyik fél a saját vagyona rovására adja. Nem különvagyon tehát az egyik házastárs szülője részéről történő pénzjuttatás, ha arra ellenszolgáltatás (a szülő ellátása, gondozása) kikötésével került sor [LB Pfv.II.20.185/1997.].

e) Azt, hogy mi minősül személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgynak a felek jövedelmi-vagyoni viszonyainak figyelembevételével lehet megállapítani. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos értékű aranytárgyak (gyűrű, nyaklánc, fülbevaló) különvagyonnak minősülnek, míg azok a nagy értékű ékszerek, amelyeket a felek például befektetési szándékkal vásároltak közös vagyonnak minősülnek, mint a nagy értékű karóra, bunda stb…

f) A házastárs különvagyona marad az a)-e) pontokban megjelölt különvagyona értékesítését követően az abból befolyt összeg, valamint az ezen összegből vásárolt vagyontárgy, mint ahogyan különvagyona marad, a különvagyon elcserélése útján szerzett vagyontárgy is stb.

Házastársi különvagyon lesz a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy

Gyakran előfordul, hogy a felek különvagyoni ingatlanjaik értékesítését követően az ezekből befolyó vételárból közösen ingatlant vásárolnak, a vételárat esetlegesen további közös vagyonnal egészítik ki. Ebben az esetben is a különvagyon megtartja különvagyoni jellegét, a felek különvagyoni, illetve közös vagyoni hozzájárulásaik arányában szereznek tulajdonjogot.

Különvagyon marad, a különvagyon megsemmisülése (például leégése) esetén az annak a helyébe lépő kártérítésként, kártalanításként kapott összeg is.

Házastársi különvagyon haszna közös vagyon lesz

A (2) bekezdés a különvagyon tiszta hasznát közös vagyonként kezeli, az életközösség fennállása alatt. Ilyennek minősül például a különvagyont képező ingatlan bérbeadásából befolyó összeg, levonva belőle az ingatlan kiadásával, illetve az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket. A különvagyoni ingatlan fenntartását meghaladó, a vagyontárgy értékét növelő beruházás következtében létrejött értéknövekedés azonban még abban az esetben is a felek közös vagyonát képezi, ha annak finanszírozása a különvagyon hasznából származott.

Az egyik fél különvagyonát képező társasági részesedés (például Kft. üzletrész) után az életközösség fennállása alatt kifizetett osztalék közös vagyonnak minősül. Az osztalék esedékessége az osztalékfizetésről döntő taggyűlési határozat kelte.

Házastársi különvagyonnak minősül a különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége, szemben annak az életközösség ideje alatt esedékessé vált osztalékával, amely közös vagyon [LB Pfv.II.21.031/2000.].

Nem minősül a különvagyon hasznának és ezért nem tartozik a közös vagyonba az egyik házastárs különvagyonába lévő Kft.-üzletrésznek az életközösség ideje alatt kizárólag annak működtetésére visszavezethető értékemelkedése [BH 2008.150.].

Vételi jog mint házastársi különvagyon

Az egyik házastárs “önálló bérleményének” minősülő lakásingatlan megvásárlása kapcsán a bérleti jogra tekintettel kapott vételárkedvezmény nem a megvásárolt ingatlan – közös vagyonba tartozó – haszna, hanem az önálló bérleti joggal rendelkező házastárs e jogának ellenértéke, ami különvagyonként veendő figyelembe [BH 2009.360.].

Mikor válik a házastársi különvagyon közös vagyonná?

A (3) bekezdés értelmében „Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A fentiek következtében az együttélés során használt háztartási eszközök, bútorok, stb. eladásából származó vagyontárgy ötévi együttélést követően a felek közös vagyonává válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti vagyontárgy 5 évi együttélést követően is megtartja különvagyoni jellegét, ha az nem kerül értékesítésre illetve pótlásra. Az 5 évi együttélést a házasság megkötésétől kell számítani.

A fentiek következtében az együttélés során használt háztartási eszközök, bútorok, stb. eladásából származó vagyontárgy ötévi együttélést követően a felek közös vagyonává válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti vagyontárgy 5 évi együttélést követően is megtartja különvagyoni jellegét, ha az nem kerül értékesítésre illetve pótlásra. Az 5 évi együttélést a házasság megkötésétől kell számítani.

 A házastársi közös vagyon

4:37. § (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Házastársi közös vagyon

4:37. § (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A közös vagyonhoz tartozás vélelme

Fontos megemlíteni, hogy peres eljárás során annak a félnek a terhére esik a bizonyítás, aki a vagyontárgy különvagyoni jellegére hivatkozik. Ha a különvagyoni jelleget az arra hivatkozó házastárs bizonyítani nem tudja, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az adott vagyontárgy a felek közös vagyonához tartozik.

Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.

Nélkülözhetetlen kihangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha ajándékot ad, vagy ajándékot kap ne felejtsen el az ajándékozási szerződést teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalni, vagy közokiratba foglaltatni annak érdekében, hogy elkerülje a későbbi bizonyítási nehézségeket.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Kereseti kérelem formanyomtatvány 

Házastársi különvagyon

 

Vagyonmegosztás Élettársi Kapcsolat Esetén

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén számos problémát vethet fel. Élettársak voltunk? Ha igen mikor kezdődik és mikor ér véget az élettársi kapcsolat? Mekkora az a vagyon amit meg kell osztanunk? Milyen arányban, és hogyan? Ki maradhat az utolsó közösen lakott ingatlanban?  Hogyan kell számolni az egyéni vállalkozás vagyonával, vagy a lízingelt autóval? Van az élettársaknak különvagyona? A kérdések itt nem érnek véget. Ha tisztában szeretne lenni a helyzetével, lehetőségeivel Kérjen időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt családjogi ügyvédtől.

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén

Az élettársak közötti vagyoni viták rendezésének rövid lényege a következő:

Azért sokkal bonyolultabb az élettársak által közösen szerzett vagyon megosztása, mivel az élettársak önálló vagyonszerzők. Az önálló vagyonszerzésre tekintettel az élettársak egymás tartozásaiért nem felelnek. Az egyik fél szerzése nincs hatással a másik fél szerzésére.

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A vagyonszaporulat meglétét annak kell bizonyítania, aki a megosztást követeli. A vagyonszaporulathoz nem tartozik hozzá az a vagyoni elem, ami házastársak esetében különvagyonnak minősülne. A különvagyont viszont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.

Az élettársak a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködésük arányában igényelhetnek részesedés. A részesedésben való közreműködés arányának megállapítása bizonyítási kérdés, amelynél figyelembe veszi a bíróság még a háztartásban, az élettársi közösségre tekintettel végzett munkát is.

Amennyiben a bizonyítás felvételét követően nem lehet megállapítani a felek szerzésben való közreműködését, úgy azt egyenlőnek kell tekinteni.

Mit tegyen, ha meg szeretné osztani az életközösség alatt keletkezett vagyont?

Először készítsen egy nagyon részletes vagyonmérleget, amelyben meg kell jelölni a felek különvagyonát, illetve a vagyonszaporulatot.

Ezt követően forduljon az élettársak vagyonmegosztásában valóban jártas ügyvédhez. Konzultáció során meg tudják állapítani a szerzésben való közreműködés arányát. Az arány megállapításánál figyelembe kell venni a felek valamennyi, az életközösség alatt szerzett jövedelmét, a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát, mint ahogyan az élettárs vállalkozásában végzett munka értékét is.

Az élettársak vagyoni viszonyának rendezése körében gyakorlatlan kezek nagy kár okozására képesek, már akkor is, ha csak a perrel kapcsolatban felmerülő költségeket nézzük.

A vagyonjogban jártak családjogi ügyvéd pontos, részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást képes önnek adni. Ön a helyzetének, a tárgyalási pozíciójának pontos ismeretében tud arról dönteni, hogy elfogadja-e volt élettársa ajánlatát, vagy jobban jár a peres eljárással.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát. 

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén – dr. Vidákovics Béla Zsolt

Bíróság illetékesség kereső

Vagyonmegosztás válás esetén

A váláskor vagyonmegosztás módja viszonylag összetett kérdés, megértéséhez, az ember helyzetének felméréséhez érdemes tisztában lenni a házastársi vagyoni jog alapjaival. Házastársi vagyonközösség, házastársi közös vagyon, különvagyon fogalmaival. Ha a vagyonmegosztás váláskor, a vagyonközösség megszüntetése, megszűnése témában kérdése van, vagy ügyvédi képviseletet szeretne kérjen konzultációs időpontot.

Válás vagyonmegosztás - A házastársi közös vagyon megosztása

A házastársi vagyonközösség megszűnése – válás vagyonmegosztás – esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. 

A házastársak vagyonközösség megszűnik, ha

  • a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
  • b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
  • c) a házassági életközösség megszűnik.

A váláskor vagyonmegosztás körében általában házassági életközösség megszűnésének van jelentősége, ezért ezt fogjuk részletesebben vizsgálni. 

A házassági életközösség akkor szűnik meg véglegesen, amikor a felek érzelmi és gazdasági közössége is véget ér. Érzelmi közösség egyszerűsítve az együvé tartozás érzését, felek kapcsolatának harmadik személyek előtt történő felvállalást, szexuális kapcsolatot jelenti. A gazdasági közösség a közös háztartás fenntartását, közös gazdasági célkok érdekében történő közös együttműködést, nagyobb közös beruházások közös finanszírozását jelenti.

A válás vagyonmegosztás körében az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után – különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő – nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.]. 

Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg “elhidegülnek” egymástól, de – gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból – közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].

Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (pl. a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük. [HVG-ORAC – Ptk.- Kommentár a gyakorlat számára]

A házastársi közös vagyon megosztása - Váláskor vagyonmegosztás

Váláskor vagyonmegosztás történhet a felek által megkötött szerződéssel, illetve a bíróságtól is lehet kérni a megosztást.  

Válás vagyonmegosztás szerződéssel

A feleknek nem kötelező bírósághoz fordulniuk házastársi közös vagyonuk megosztása érdekében, ezt megtehetik úgy is, hogy egymással szerződést kötnek.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés – a vagyonközösség megszűnését követően – nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

A vagyonközösség megszűnése előtt, házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. 

Tehát a felek a vagyonukra vonatkozó szerződést köthetnek egymással az életközösségük fennállása alatt, és az életközösségük  megszűnését követően is. Mindkét esetben közjegyző vagy ügyvéd szükséges. Ez alól kivételt képez az életközösség fennállása alatt a szokásos mértékű ingó ajándék, ha az átadása megtörtént. Az életközösség megszűnését követően valamennyi ingó vagyonra kötött szerződés is kivétel lehet, ha a megosztást végrehajtják.  

Válás vagyonmegosztás esetében mi szerepeljen házastársi közös vagyont megszüntető szerződésben?

Kérek mindenkit, hogy ne szerepeljen címként “Házastársi közös vagyont megszüntető szerződés.” A legtipikusabb hiba, ami arról árulkodik, hogy a szerződést szerkesztő nem tudja mit csinál. A házastársi vagyonközösség a felek életközösségével a törvény erejénél fogva megszűnik. Azt újra nem lehet megszüntetni. A vagyonközösséget megszüntetni szerződéssel az életközösség fennállása alatt lehet, ezért ezt kérem hagyjuk ki. 

Válás vagyonmegosztás esetében a vagyonközösség megszűnése után a feleknek közös vagyona van. A szerződés címe inkább legyen “Házastársi közös vagyont megszüntető szerződés”. 

A házastársi közös vagyont megszüntető szerződés minimum tartalmi elemei: 

– Szerződésben pontosan rögzíteni kell a felek személyes adatait.

– Tüntessük fel az életközösség megkezdésének, a házasságkötésnek, az életközösség megszűnésének az időpontját. A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől – ha ezt követően a felek házasságot kötöttek – a házassági életközösség megszűnéséig áll fenn.

– Érdemes a szerződésben a feleket tájékoztatni a fontosabb jogszabályi rendelkezésekről. (vagyonközösség, közös vagyon, különvagyon, megtérítési igények, stb.)

– Legyen benne állapotrögzítő rész, amiben pontosan soroljuk fel a lényegesebb vagyonelemeket, azok értékét, terhekkel együtt. Ezen a ponton nagyon gyakori, hogy a felek értékes vagyonelemet kihagynak a szerződésből, eltitkolják a másik fél előtt. Ez arra nagyon jó, hogy később a szerződés eredményesen megtámadható legyen, tehát kockázatot rejt. A közjegyző vagy az ügyvéd nem nyomozó hatóság. Nem tudja kideríteni, hogy a feleknek milyen vagyona van, csak azt tudja szerződésbe foglalni, amit a felek eléjük tárnak.

–  Tartalmazza a vagyon megosztását, és az az alapján létrejövő mérleget, a követelések kölcsönöns beszámítását követően fennálló megtérítési igényeket.

– Egyéb nyilatkozato, keltezés, ellenjegyzés, stb.

Vagyonmegosztás váláskor a vagyont egyenlő arányban kell-e megosztani?

Nem szükséges a vagyont patikamérlegen kimérni. Válás vagyonmegosztás sorn nem okoz problémát, ha az egyik fél többet a másik kevesebbet kap. Ennek különböző okai lehetnek, a felek szabadon dönthetnek róla. Ilyen lehet például a méltányosság. Méltányosnak gondolhatják, hogy az a fél, aki sokkal többet dolgozott, keresett, az a végén is többet kap. Az a fontos, hogy ez kerüljön a szerződésben feltüntetésre, és ne a vagyonelemek értékének a manipulálásával próbálják egyenlő összegűre kihozni a felek jutóját. Írják a szerződésbe, hogy a vagyont méltányosan osztották meg, nem értékarányosan, amit mindketten elfogadnak. 

Milyen értéken kell a vagyont megosztani válás vagyonmegosztás esetében?

A házastársakat illető vagyoni részt, az életközösség (vagyonközösség) megszűnésekor fennálló állapot és érték alapján kell meghatározni. Az érték meghatározása során figyelembe kell venni a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat (megosztáskori értéken kell számolni). Ez alól kivétel, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem valamelyik házastárs magatartásának az eredménye. Ez lehet valamilyen beruházás, ami pozitív irányban, vagy kizárólagos használat, rongálás ami negatív irányban változtatja meg a vagyontárgy értékét.   

Ingatlanoknál a megosztáskori, míg ingóságoknál általában az életközösség megszűnéskor értéken szoktunk számolni. Természetesen ettől a leegyszerűsített módszertől az értékmeghatározás összetettebb kérdés.

Iránymutatások az értékek meghatározására a válás vagyonmegosztás esetén:

Az életközösség megszűnését követően a gazdasági társaságban végzett személyes tevékenységének ellenértéke a tag házastárs különvagyona, a vagyoni hozzájárulás értékemelkedéséből adódó nyereségrészt azonban a házastársi közös vagyon megosztása során a másik házastárs javára is el kell számolni [EBH 2000.209-II.,Pfv.II.20.022/2016.].

Az értékelés alapja a házastársi közös vagyon megosztása során a vagyontárgy forgalmi értéke, amelyet a kereslet-kínálat viszonyai alapján ugyanolyan fajtájú dolgoknak a forgalomban kialakult árához viszonyítva összehasonlítással kell megállapítani. A vállalkozói tevékenység körében használt közös vagyontárgyak esetén sem azok könyv szerinti értékének, hanem az életközösség megszűnésekori tényleges forgalmi értékének (azok elidegenítése esetén az adásvételi szerződésben kikötött eladási árnak) van jelentősége [EBH 2001.424-II.].

Az egyik fél nevén nyilvántartott, de a közös vagyonhoz tartozó üzletrészt is a forgalmi értéken és nem a könyv szerinti értéken kell figyelembe venni [Pfv.II.20.684/2014.]. 

Kivételes esetben – ha a forgalmi érték a szükséges okirati bizonyítékok hiányában szakértői bizonyítás útján sem határozható meg, vagy arra egyik fél sem tesz indítványt – a bíróság a társasági (adott esetben a betéti társaság felperesre jutó kültagi) részesedésének értékét akár a felek egyező előadása, akár a könyvszakértő által megjelölt értékben is meghatározhatja [Pfv.II.20.427/2014.].

A házastársak vállalkozásának értéke az életközösség megszűnésének időpontja helyett – ha a vállalkozást tovább folytatták – az üzleti tevékenyég tényleges befejezésekor fennálló értéken is megállapítható [Pfv.II.20.926/2017.].

Hogyan történik a közös vagyoni hányad kiadása házastársi vagyonközösség megszüntetése során

A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.

Közös tulajdon megszüntetésének szabályai szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, másodsorban megfelelő ellenérték fejében kerülhetnek egyes tárgyak vagy azoknak az egyik házastársat megillető hányadai a másik házastárs tulajdonába, végül sor kerülhet egyes vagyontárgyak közös értékesítésére és a vételár felosztására is.

Bíróság általi vagyonmegosztás váláskor

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a házastársi közös vagyon megosztásában, úgy bármelyik házastárs a bíróságtól kérheti a megosztást. 

Egységes rendezés elve - Vagyonközösség megszüntetése során

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket – válás vagyonmegosztás során – egységesen kell rendezni, mivel valamennyi igény figyelembevétele nélkül igazságos vagyonmegosztás nem lehetséges. 

A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Vagyonmérleg - váláskor vagyonmegosztás

A vagyonmérlegben mindkét félnél meglévő vagyonelemeket értékkel együtt fel kell tüntetni. El kell különíteni a közös illetve a különvagyont, a követeléseket és a tartozásokat. Meg kell jelölni, hogy melyik vagyontárgy melyik házastárs birtokában van. 

Aki arra hivatkozik, hogy bizonyos vagyontárgy az életközösség megszűnésekor megvolt és a másik házastárs birtokába került, azt neki kell bizonyítania. Ha nem bizonyított, hogy az életközösség megszűnésekor kétségkívül meglévő vagyontárgy melyik házastárs birtokában maradt, azt a vagyonmérlegből ki kell hagyni. [BH 2001.478-II.].

A felsorolt adatokból mérleget kell készíteni amibe fel kell tüntetni a felek egymással szemben fenálló megtérítési igényeit, illetve ezek egyenlegét.

Méltányosság elve a házastársi közös vagyon megosztása során.

A polgári törvénykönyv 4:4 §-a értelmében a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.

A méltányossági szabályt alkalmazott a bíróság, amikor a házastársi közös vagyon megosztása iránti per elbírálása huzamos időt vett igénybe és ezalatt az egyik házastárs ötmillió forintot meghaladó közös vagyoni pénzeszközt tartott birtokában, oly módon, hogy ezt a házastársat az életközösség megszűnésének időpontjától kezdődően késedelmi kamat megfizetésére kötelezte [Pfv.II.21.487/2016.].

A méltányosság mint korrekciós eszköz alkalmazása nem vezethet a másik féllel szemben méltánytalansághoz, így pl. ahhoz, hogy a házastársi közös vagyonból az egyik házastárs ne részesüljön [Pfv.II.21.581/2017.].

Harmadik személy tulajdonában lévő vagyontárgy bevonására a vagyoni igények elszámolása körébe, bármelyik házastársra kedvezőbb vagyonmegosztás érdekében nincs jogi lehetőség [BH 1996.478.]. Akinek a vagyonát a felek általában be kívánják vonni a házastársi közös vagyon megosztásaába a felek gyermeke, illetve a gyermeknek korábban ajándékozott vagyon szokott lenni. A gyermeknek ajándékozott vagyon a gyermeké, a válás vagyonmegosztás során a felek vagyonában elszámolni nem lehet.

A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények - váláskor vagyonmegosztás

A házastársi közös vagyon megosztása során igényelni lehet a házastársi közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak kivételesen van helye.

Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.

Ingatlant érintő jelentős és tartós értéknövekedésének elszámolása - házastársi közös vagyon megosztása.

Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.

Válás vagyonmegosztás során megtérítési igény a felek vagyonai között főszabály szerint nem dologi hanem kötelmi igény. A kötelmi igény megtérítése történhet pénzben vagy más közös vagyontárgy átadásával. A törvény kivételként szabályozza azokat az eseteket amikor: 

  • Az egyik fél különvagyoni ingatlanára a felek közös vagyonából.
  • Az egyik fél különvagyoni ingatlanára a másik fél különvagyonából.
  • A felek közös vagyonára  különvagyonából
    történik jelentős és tartós értéknövelő beruházás. Ebben az esetben a megtérítésre jogosult házastársnak az értéknövekedésnek megfelelő dologi, vagyis tulajdoni igénye is lehet.

Példa az ingatlan tulajdoni igényére

Példával: Felek közös vagyonból családi házat vesznek 50 millió forintért. Feleség különvagyonából 30 millió forint ráfordítással felújítja. A felújítás következtében az ingatlan értéke 50 millió forinttal 100 millió forintra emelkedik. A beruházás kizárólag feleség különvagyonából történt az értéknövekedés kizárólag Őt illeti meg. 

Az ingatlan értékéhez történő hozzájárulások és a tulajdoni arányok az alábbiak szerint alakulnak: 

Férj hozzájárulása 25 millió forint (50 millió forint vételár fele), a teljes (100 milliós) érték 1/4 része.

Feleség hozzájárulása 25 millió forint valamint 50 millió forint értéknövekedés (összesen 75 millió) a teljes érték 3/4 része. Tulajdoni arányok Feleség 3/4 míg férj 1/4 tulajdoni hányad.  

Mi történik akkor, ha a feleség 30 milliós beruházása csak 10 milliós értéknövekedést ér el? 

Ebben az esetben az ingatlan értéke 60 millió forint, amihez feleség hozzájárulása összesen 35 millió forint (25+10). Férj hozzájárulása 25 millió forint. Tulajdoni arányok feleség 7/12 férj 5/12 tulajdoni hányad. 

Az ingatlan forgalmi értéke szempontjából jelentéktelen, értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák azonban a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, ha az elhasználódás folytán nem értéktelenedtek el, kötelmi megtérítésre adhatnak alapot [BH 2001.19.].

Hiányzó közös illetve különvagyon megtérítése

Váláskor vagyonmegosztás során a hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.

A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása - válás vagyonmegosztás során.

Ptk. 4:61. § (1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.

(2) Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.

(3) Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak – kérelmére – a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.

(4) Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.

Bíróság illetékesség kereső

Kereseti kérelem nyomtatvány

Házastársi közös vagyon

Házastársak válása esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen vagyoni elemek tartoznak a házastársi közös vagyon, illetve a házastársi különvagyon körébe. Mielőtt vagyonjogi kérdésben egyezséget kötne a házastársával, kérje ki szakértő ügyvéd tanácsát. Kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédi csapatától. Mérjék fel együtt a lehetőségeit!

Házastársi vagyonközösség - házastársi közös vagyon

A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben széleskörű rendelkezéseket tehetnek, amiről külön bejegyzésben foglalkozunk.

Fontos azonban, ha a felek nem kötnek szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Házassági vagyonközösség kezdete

A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetével jön létre. Ha nem jön létre életközösség, úgy nem jön létre házastársi vagyonközösség sem. Az életközösség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felek között érzelmi és gazdasági kapcsolat áll fenn. 

Ha a felek a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, úgy a házastársi vagyonközösség kezdete az élettársi életközösség kezdetére visszanyúlik. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Tehát ha valamelyik fél arra hivatkozik, hogy a házasságkötést követően az életközösség a felek között nem jött létre, úgy azt a vélelemmel szemben neki kell bizonyítania. 

Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Házastársi közös vagyon

Házassági vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha például valamelyik házastárs dolgozik amiért fizetést kap, azt úgy kell tekinteni, mintha ketten közösen kapták volna. Ez akkor is igaz, ha a másik fél egyáltalán nem végez munkát még a háztartásban sem. Nincs én kerestem – te kerested, én pénzem – te pénzed. Minden az életközösség alatt megkeresett pénzt közösen kerestünk. 

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Tehát a vélelem szerint házastársi közös vagyon minden, ami bármelyik fél tulajdonában van a vagyonközösség fennállása alatt. Ezt a vélelmet természetesen meg lehet dönteni, ha valamelyik fél bizonyítani tudja, hogy adott vagyontárgy a különvagyonát képezi. Már csak a bizonyítás érdekében is érdemes házastársi vagyonjogi szerződést kötni. 

A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a házastársi közös vagyon terhére történt. 

Hogy ez érthetőbb legyen nézzük a következő példát: A házastársaknak van egy közösen vásárolt háza, amit kölcsöntartozás terhel. Ha a kölcsön részleteit bármelyik fél törleszti, azt úgy kell tekinteni, mintha közös vagyonból történt volna. Ez abban az esetben is igaz, ha valamelyik fél a különvagyonából teljesített. Ha a különvagyonból teljesítő fél, bizonyítani tudja, hogy a különvagyonából fizetett, úgy a házastársától a rá eső rész megtérítését követelheti.

Mi van akkor, az ingatlan az egyik fél különvagyonát képezi, és annak törlesztéseit maga fizeti? Ezt az esetet is úgy kell tekinteni, hogy a fizetés a házassági közös vagyon terhére történt. Itt is van helye természetesen a vélelem megdöntésének.   

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Házastársi közös vagyon része a tartozás

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Nem csak az előnyök, hanem a kötelezettségek is megoszlanak a felek között. A házastársi vagyonközösség részét képezi nem csak a felek jövedelme, hanem az adóssága is.

Ha az egyik házastárs például kölcsönt vett fel, úgy az ebből eredő tartozások a feleket a jogosulttal szemben egyenlően terhelik. Ez csak abban az esetben igaz, ha a kölcsönt az életközösség, házastársi vagyonközösség fennállása alatt vette fel. Ha a kölcsönt az életközösség megkezdése előtt vette fel, úgy az a kölcsönt felvevő fél különvagyona, külön adóssága. 

Házastársi külön vagyon

Nem képezik a házassági vagyonközösség részét azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A házastárs különvagyonához tartozik

  • a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; (például ingatlan)
  • b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  • c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  • d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; (például kártérítés) 
  • e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  • f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak: azok az ingóságok, amelyek rendeltetésüknél fogva a mindennapi életvitel során kizárólag egyik vagy másik házastárs személyes használatára szolgálnak. 

Azt, hogy a vagyontárgy személyes használatra szolgál-e, az általános felfogás szerint kell megítéln. Nem tekinthetők személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges nagy értékű dolgok (pl. értékes hangszer, orvosi műszerek, üzlet berendezése) és nem tartoznak ebbe a körbe a hobbiból, kedvtelésből gyűjtött nagy értékű tárgyak (bélyeggyűjtemény, könyvritkaságok, a vadásztrófeái).

A szokásos mértéket nem a közfelfogás, hanem az érintett felek jövedelmi-vagyoni viszonyai, életvitele alapján kell megítélni. Nem tartoznak a különvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek használata személyhez tapad ugyan, de értékük a felek vagyoni helyzetének, vagyonuk összértékéhez képest kiemelkedően magas. Ilyen lehet a nercbunda, férfiaranyóra, nagy értékű ékszerek. Nem különvagyon az a vagyontárgy sem, amely személyes használatra szolgál ugyan, de a házastársak közös célból, pl. pénzbefektetés érdekében vásárolták. Fontos szempont az is, hogy az egyik, illetve a másik házastárs által személyesen használt ingóságok értéke között ne legyen aránytalanul nagy különbség. [HVG-ORAC Polgári jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára.]

Mikor lesz a házastárs különvagyona a házastársi vagyonközösség része?

A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, házastársi vagyonközösség részét képezi.

Példával: Feleségnek vagy egy különvagyonát képező ingatlana amit bérbeadás útján hasznosít. Minden hónapban átveszi a bérleti díjat. A bérleti díjból megfizeti a költségeket. Ilyenek az adók, a kisebb javítási, karbantartási költségek stbi. A költségek kifizetését követően megmaradó bérleti díj a házastársi közös vagyon részét képezi.

Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. 

Tehát ingatlan, vagy az ingatlan helyébe lépő érték soha, de soha nem lesz a házastársi vagyonközösség része. A berendezési és felszerelési tárgy sem lesz soha a házastársi közös vagyon része. Senki ne gondolja azt, hogy azért mert együtt élt valakivel akár 30 évet, a különvagyoni ingatlanára igényt tarthat. Szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy például az átlagos (nem antik) étkezőasztal. Ha ezt az asztalt értékesíti a tulajdonosa, az asztal vételára lesz 5 év együttélés után a házastársi vagyonközösség része.

Házastársi közös vagyon részét nem képező különvagyon terhei és tartozásai

A házastárs különvagyonát terheli az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. Ilyen az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön. A törvényen alapuló tartási kötelezettség akkor sem minősül külön tartozásnak, ha az életközösség megkezdését megelőzően keletkezett. Nem lehet a házastárssal szemben követelésként érvényesíteni az általa eltartott személy (például gyermeke) tartására megfizetett összeg felét. 

A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

  • a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
  • b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
  • c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
  • d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott (ilyen például a bűncselekményből eredő kártérítés), ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben. Tehát a házastárs harmadik személlyel szemben felelősséggel tartozik, de házastársával szemben követeléssel, elszámolási igénnyel élhet.

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése

A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

A házastársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állagmegóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése a házassági közös vagyon körében

A házastársi közös vagyon részét képező, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.

A házastársnak az előző két bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs – a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint – felel.

Költségek és kiadások viselése a házastársi közös vagyonhoz tartozó tárgyak esetén

A Házastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.

Ha a közös vagyon a megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak külön vagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség fennállása alatt

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.

Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve. Ez történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A házastárs hozzájárulásának vélelme

A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs kizárólag akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Házastársi vagyonközösség megszűnése

A vagyonközösség megszűnik, ha

  1. a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
    b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
    c) a házassági életközösség megszűnik.

Leggyakrabban a házastársi vagyonközösség a felek házassági életközössége miatt szűnik meg. Miután a felek életközössége megszűnt, kizárólag házastársi közös vagyonról beszélhetünk, házastársi vagyonközösségről már nem.

A felek házassági életközössége akkor szűnik meg, amikor a felek érzelmi és vagyonközössége is megszakad. Számtalan alkalommal előfordul, hogy a felek érzelmi közössége jóval a közös gazdálkodás előtt megszakad. A felek elhidegülnek egymástól, gyakran külön hálószobába költöznek, a külvilág felé is felvállalják érzelmi közösségük megszakadását, miközben a továbbiakban is közösen gazdálkodnak. Közösen tartják fenn a háztartás, és a továbbiakban is közös gazdasági céljaik elérése érdekében közös beruházásokat eszközölnek, közösen dolgoznak érte. A felek életközössége csak akkor szűnik meg, ha mind az érzelmi mind a gazdasági közösségük megszűnik. A házassági életközösség megszűnésével egyidejűleg a házastársi vagyonközösség is megszűnik.

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől kezdve a felek jövedelmei a továbbiakban már nem keletkeztet házastársi közös vagyont.  A felek önálló jövedelmei a feleket önállóan illeti meg. Ettől az időponttól kezdve például a közösen lakott ingatlan költségeinek a fizetése a feleket közösen terheli. Ha csak az egyik házastárs fizeti, akkor a megfizetett összeg másik házastársra eső részét – általában a felét – követelheti.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időben

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársi közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a – korábban ismertetett –  közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is

  1. a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;
  2. b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;
  3. c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és
  4. d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

A felsorolásban foglalt rendelkezés nem érinti a házastársi közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok

A házastárs a házastársi vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házastársi közös vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség

Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén

A házastársi közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai

Ha a házastárs a másik házastársnak a házastársi közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

A házastársnak a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján

Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

Ha a házasfelek egyike a másik fél tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett a közös vagyont képező készpénz jelentős részéről, ami nem térült meg, a közös vagyon megosztása során ezt az összeget a jogellenesen rendelkező házastárs oldalán kell a vagyonmérlegbe beállítani és elszámolni [Pfv.II.22.012/2015.]

Közös kötelezettség kizárása

A törvénykönyv által előírt felelősséget kizárni a házastárs által között szerződések vonatkozásában a felek által megkötött házassági vagyonjogi szerződésben lehet

Miért jó, ha kizárjuk ezt a törvény erejéből adódó kötelezettséget? Mert ebben az esetben ha a tudta nélkül köt a házastársa szerződést, vállal kötelezettséget, az Önt nem terheli. Természetesen abban az esetben sem terheli, ha tudott a szerződéskötésről. Ezen felül mindkét fél érdekeit is képviselheti ez a megoldás, amivel egy balul sikerült üzletkötés esetén vagyon egy része megmenthető.

Hogyan lehet visszaélni a “kötelezettségvállalással”?

A fentieken túl fontos lehet azért is, mert letisztítja a felek egymás közötti vagyoni viszonyait egy esetleges vagyonjogi vita kapcsán. A vagyonjogi perekben előfordul, hogy a házastársak egyike válás esetén, a házastárs felelősségével vissza próbál élni. Valótlanul azt állítja például, hogy nagy összegű kölcsönt vett fel, amely visszafizetése a felek közös kötelezettsége. 

A felek házastársi közös vagyonának és külön vagyonának elhatárolása vagyonjogi szerződés nélkül nagyon nehéz, vitákkal terhelt feladat tud lenni. Ha szeretik egymást és életük végéig terveznek a kapcsolatukkal, megtisztelhetik egymást azzal, hogy vagyonjogi szerződést kötnek. Amikor valaki házat épít nem azt tervezi, hogy az le fog égni. Mégis aki körültekintő, megtervezi és kiépíti a menekülő utat, hogy senki ne égjen bent ha baj van. A vagyonjogi szerződés is olyan mint a menekülő út. Mindenkinek jól jöhet. Ráadásul sokkal több házasság ér véget bontással, mint ahány ház ég le. Kössenek vagyonjogi szerződést.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Bíróság illetékesség kereső

Gyermektartásdíj Megszüntetése – Gyerektartás Megszüntetése

Gyermektartásdíj megszüntetéseGyerektartás megszüntetése? Gyermektartással kapcsolatos vitája, vagy kérdése van? Forduljon a témában jártas szakemberhez. A Vidákovics & Partners válóperekre szakosodott ügyvédei határozott képviseletet és valós információkat nyújtanak Önnek. Kérjen konzultációs időpontot!

Gyermektartásdíj megszüntetése - Gyermektartás megszüntetése

A kiskorú gyermek, valamint a nagykorú továbbtanuló gyermek tartásának különös jelentőséget tulajdonít a jogszabály, így a gyermektartásdíj megszüntetése szabályozásának is. A gyermekek testi, szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésének biztosítása mindent megelőző érdek. Elsősorban a szülők közös feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermekek fejlődéséhez szükséges körülményeket.
A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel, kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles a gyermek tartására. A gyermek fejlődésének biztosításához nélkülözhetetlen a szükségleteit biztosító anyagi forrás, így a gyerektartás megszüntetése gondos mérlegelést igényel a bíróság részéről.

Meddig jár a gyerektartás?

Főszabály szerint a gyermek nagykorúságáig, illetve ha középfokú tanulmányokat folytat úgy legfeljebb 20. életévéig a gyermek rászorultságát vélelmezni kell. A gyermektartásdíj megszüntetése ezt megelőzően akkor lehetséges ha a gyermek rászorultságának a vélelmét a tartásra kötelezett meg tudja dönteni. Meg tudja dönteni akkor, ha igazolni tudja, hogy a gyermek tartása a gyermek saját jövedelméből kitelik. Saját jövedeleme a gyermeknek nem csak munkaviszonyból hanem például a saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is lehet.  

Azt a vélelmet, mely szerint a középfokú iskolai tanulmányokat folytató gyermeket huszadik életévének betöltéséig rászorultnak kell tekinteni, nem érinti “a gyermek első középfokú iskolaválasztásának esetlegesen helytelen volta, az évismétlés ténye, a gyenge tanulmányi eredmények, továbbá a gyermek várandósságára tekintettel a magántanulói státuszba kerülése, valamint a szülést követően választott oktatási intézményben folyó képzés rendje” a BH 2017.227. szám alatt közzétett eseti döntés szerint. Ez azt jelenti, hogy a gyermektartásdíj megszüntetése iránti kérelem nem vezet eredményre, ha a gyerek rossz eredménnyel végzi a középiskolát. 

Azt a vélelmet, mely szerint a középfokú iskolai tanulmányokat folytató gyermeket huszadik életévének betöltéséig rászorultnak kell tekinteni, nem érinti “a gyermek első középfokú iskolaválasztásának esetlegesen helytelen volta, az évismétlés ténye, a gyenge tanulmányi eredmények, továbbá a gyermek várandósságára tekintettel a magántanulói státuszba kerülése, valamint a szülést követően választott oktatási intézményben folyó képzés rendje” a BH 2017.227. szám alatt közzétett eseti döntés szerint.

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Tanulmányok folytatása - a gyerektartás megszüntetése körében

Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

Gyerektartás megszüntetése szempontjából nem egyszerűen az ún. szükséges tanulmányok folytatása a tartás feltétele, hanem az is, hogy ezeknek a tanulmányoknak a folytatására elvárható időn belül kerüljön sor. Jelentőség van annak, hogy a középisola után mennyivel kezdi meg, mennyi idő alatt fejezi be a gyermek. 

Az ítélkezési gyakorlat elvárja a folyamatosságot, de figyelemmel van arra is, hogy miért szakadt meg. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. Ilyen lehet például a gyermek betegsége miatt nem tud tanulni.

Tartási kötelezettség megszüntetése (gyerektartás megszüntetése)

Ptk. 4:211. §  (1) Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg.

(2) A kötelezett a tartás megszüntetését (gyermektartásdíj megszüntetését) kérheti, ha a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn, vagy a jogosult elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

Tartáshoz való jog és a tartási kötelezettség megszűnése

Ptk. 4:212. § (1) A tartáshoz való jog megszűnik a jogosult halálával, a határozott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkeztével.

(2) A tartási kötelezettség a kötelezett halálával megszűnik. A kötelezett haláláig esedékessé vált és meg nem fizetett tartásdíj – az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősség szabályai szerint – átszáll az örökösre.

Gyerektartásdíj megszüntetése érdemtelenség okán

Ptk. 4:220. § (3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;
b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról

4:222. § A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

 

Kinek kell kérni a gyerektartás megszüntetését?

Ha a gyermek már nem jogosult a tartásra a gyerektartás megszüntetését a jogosult szülőnek kell kérnie. Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, úgy kártérítési felelőssége van a tartásdíjat fizető szülővel szemben. Azt, hogy a gyermek már nem jogosult a tartásra a bíróságon kell bejelenteni. Ilyenkor a bíróság határozatot hoz a tartásdíj megszüntetéséről. 

Amennyiben a gyermek érdemtelenség okán nem jogosult a tartásra, vagy a jogosult szülő a tartási kötelezettség megszűnését a bíróságon nem jelezte, úgy a tartásdíj megszüntetése iránt a kötelezett szülőnek kell kereseti kérelmet indítania. 

A kereseti kérelemben többek között meg kell pontosan jelölni, hogy mi volt a korábbi határozat ami alapján tartásdíjat kell fizetnie. Kérni kell a bíróságot, hogy ezt a tartási kötelezettséget szüntesse meg. Meg kell jelölni az időpontot, hogy mikortól szüntesse meg a gyerektartást. A kérelmet követően részletesen indokolni kell, hogy miért, milyen okból kéri a gyerektartás megszüntetését. A indokolás (tényállás) előterjesztése után elő kell adni az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meg kell tenni a szükséges bizonyítási indítványokat. 

Amennyiben a kereseti kérelem előterjesztéséhez segítségre van szüksége, vagy további információt szeretne a gyerektartás megszüntetése témában kérjen konzultációs időpontot.

Gyerektartás összege – Gyermektartásdíj

Nem csak házastársak, hanem élettársak között is vitás lehet a gyerektartás, ha megromlik a felek kapcsolata. A gyermektartásdíj megállapítása összetett kérdés. Mekkora lehet a gyerektartás összege? Ha gyerektartással kapcsolatos vitája van kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners szakosodott ügyvédeitől! Határozott képviselet minden esetre!

Gyerektartás - Gyermektartásdíj

Mind a válóperek, mind a szülői felügyeleti jog szabályozása iránt indított perek egyik legfontosabb kérdése a gyerektartás, a gyermektartásdíj összegének megállapítása, annak mértéke.

Vita nélkül, gyorsan lezárható a kérdés, ha a felek együttműködve meg tudják határozni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők teherbíró képességét, hogy melyik fél hogyan (természetbeni gondozással illetve pénzbeli tartással), illetve mekkora összeggel járul majd hozzá a gyerektartáshoz. Ha a felek között a gyermektartásra vonatokozó, a bíróság által jóváhagyható megállapodás nem jön létre, akkor a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj mértékéről.

Ha nem tud megegyezni házastársával a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjában, vagy a gyermektartás mértékében, akkor Önnek családjogra szakosodott, sokat tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. Ne habozzon! Vegye fel bátran a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, és kérjen konzultációs időpontot. A Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédei határozott képviseletet, kérdéseire részletes válaszokat nyújtanak önnek.

Gyermektartás jogi szabályozása

A gyerektartás összege megállapításáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogról szóló 4. könyve rendelkezik az alábbiak szerint:

Rászorultság véleleme

4:214. § A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A Ptk. vélelmet állít fel amellett, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorul, vagyis a tartást követelő félnek nem kell azt bizonyítani, hogy a gyermek önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Ezzel szemben a tartásra kötelezhető személy bizonyíthatja, hogy a gyermek nem szorul tartásra, mert például saját vagyonának jövedelméből – gyermek tulajdonát képező lakás kiadásából, munkából származó bevételből – biztosított a megélhetése.

Szülő tartási kötelezettsége

4:215. § (1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegyék.

Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog.

A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni, ami azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles biztosítani a gyermek megfelelő tartását. Azonban ez a kötelezettség nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.

Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.

Gyerektartás módja

4:216. § (1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

Természetbeni tartás mint a gyerektartás módja

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
– a gyerek gondozásával együttjáró időbeni elfoglaltságot
– a gyerek élelmezését
– lakhatását, a lakhatásból adódó kiadásokat,
– ruházkodását
– taníttatását,
– egészségügyi ellátást
– a gyerek betegsége esetén gyógykezelésével járó rendkívüli időráfordítást, kiadásokat,
– ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
– a gyerek utazási költségét
– azt a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A természetbeni tartást nem lehet összegszérűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.

Pénzbeli tartás mint a gyerektartás módja

Az a törvényi kitétel, hogy a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyerektartást, azt jelenti, hogy a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulással köteles biztosítani a természetbeni tartással felmerülő kiadások rá eső részét, ami mellett részben természetben is biztosíthatja a gyermek tartását (például azon időszakokban, amikor a kapcsolattartást gyakorolva a gyermeket saját háztartásában látja el), de ez a természetbeni tartás nem számolható el a tartásdíj részeként.

Fontos megjegyezni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a gyereknek vásárolt ajándék, mint ahogyan nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyerekre elköltött összeg sem (élelmiszer, ruházkodás, kirándulás, nyaralás stb. költsége).

Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el. A gyermektartásdíj összegébe nem számolható el a jogosulttal szemben fennálló követelés, a gyerektartás összegéből nem vonható le még részletekben sem.

 A szülők megegyezése a gyermektartásról

4:217. § (1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.

Egyösszegű gyerektartás fizetés:

Lehetősége van a feleknek arra, hogy a jövőben esedékes gyermektartásdíjat a különélő szülő előre egyösszegben, vagy valamely vagyontárgy egyszeri juttatásával teljesítse. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott vagyontárgy juttatásával a szülő mekkora havi összegben, meddig tartó időszakra fizette meg előre a gyerektartást. Például ha a gyerektartás összege havi 40.000,- Ft, és a gyerektartás megfizetésére köteles fél, 4 millió forintos vagyontárgy egyszeri juttatásával előre teljesíti a gyerektartást, akkor a szülő a tartást előre 100 hónap időtartamra havi 40.000,- Ft összegben megfizette.

Az ilyen megállapodást követően a pénzbeli tartásra kötelezett szülő későbbi magasabb összegű marasztalása az előre megfizetett időszakra – néhány kivételes esettől eltekintve – nem lehetséges, mivel a gyermeket gondozó szülőnek ebben az esetben már a szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy az idő előre haladtával a gyermek költségei nőni fognak, illetve a kötelezett jövedelme is változhat, nőhet.

Egyösszegű gyerektartás esetén további tartás fizetése

Nem kizárt azonban, hogy a bíróság érvényes megállapodás esetén kötelezze a tartásra kötelezett személyt, hogy a gyermek részére azonos időszakra további tartást fizessen. Ezek tipikusan azok az esetek, amikor a vagyontárggyal történt kielégítést követően a felek körülményeiben nem várt lényeges változás (rendkívüli kiadás) áll be, mint például a gyermek rendszeres gyógykezeléssel, nagyösszegű kiadással járó betegsége, nem várt tanulmányi többletköltség stb.

Tapasztalt családjogi ügyvéd segítségével még esélye lehet a megállapodás megkötésére abban az esetben is, ha jelen pillanatban álláspontjaik távol vannak egymástól. Sokszor érdemesebb lehet kommunikálni a másik féllel, mint küzdeni a bíróságon. A megállapodási tárgyalások megkezdése előtt érdemes meghatározni, hogy mik azok a határok, amelyeken belül a megállapodás megkötésének realitása lehet. Ha volt házastársával a kommunikáció teljességgel lehetetlen, akkor a célravezető megoldás a gyors és határozott jogérvényesítés, fellépés tud lenni. Ha segítségre van szüksége, válassza a családjogra specializálódott ügyvédek csapatát. Válassza a Vidákovics & Partners családjogi ügyvédeit! Kérjen konzultációs időpontot most, és mi megküzdünk Ön helyett!

Gyermektartásdíj - gyerektartás összege bírósági meghatározása - jogszabály

4:218. § (1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Gyerektartás összege

A gyerektartás összege meghatározása során a bíróság köteles feltárni a gyermek indokolt szükségletét, ami nagymértékben befolyásolja a gyerektartás összegét. A bíróság által meghatározott gyerektartás összege nem haladja meg a gyermek indokolt szükségletét. Ez arra az esetre is igaz, amikor a tartásra kötelezett jövedelmének korábban megjelölt 15%-a az a gyermek indokolt szükségletnél magasabb összeg lenne.

Gyermek indokolt szükséglete - gyerektartás alapja

– a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
– az élelmezés,
– ruházkodás,
– tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
– óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
– sportfoglalkozás
– kulturális programok
– gyógykezelés,
– zsebpénz, (életkortól függően)
– életkortól függően a gyermek telefonjának költsége

Az indokolt szükséglet gyermekenként eltérő, amely adódik a gyermek egészségi állapotától, korától, nemétől, neveltetésétől stb.

A luxusigények nem tartoznak a gyermek tényleges szükségletei körébe. Abban az esetben, ha a felek életközösségének fennállása alatt a sportoló gyermek fejlesztése, formában tartása indokolta a rendszeres, akár külföldi edzőtáborokat, az ezzel felmerülő költségeket olyannak kell tekinteni, amelyeket a szülők viselni kötelesek. Átlagon felüli költséges elvárások finanszírozására csak a kötelezett önkéntes vállalása esetén kerülhet sor.

Mekkora jövedelmet vesznek figyelembe a tartásdíj megállapításánál?

A tartásdíj mértékének (a szülő teherbíró képességének) megállapításánál, a kötelezett egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
– a gyermek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot.
– betegség esetén gyógykezelésével járó rendkívüli kiadásokat,
– ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
– a lakhatás biztosításából adódó kiadásokat és
– a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A tartás pénzbeni teljesítésére köteles szülő jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása érdekében ugyanolyan bizonyítást kell lefolytatni, mint a gyermeket gondozó szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyaira nézve.

Gyerektartás összege meghatározásánál hogyan veszik figyelembe a jövedlem 15-25%-at százalékát

Nagyon sokat tévesen gondolják úgy, hogy a bíróság a kötelezett egy éves igazolt átlagos jövedelme százalékában fogja meghatározni a gyerektartás összegét. 

A jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy a jövedelem 15-25%-ának kell lennie a gyerektartás összegének. Azt mondja “általában” a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 15%-tól lehet kevesebb, vagy a 25%-tól lehet több is. 

A gyerektartás összege akkor lesz kevesebb a kötelezett jövedelmének 15%-ától, ha például a gyermek indokolt szükségletéből a tartásra kötelezettre eső rész ezt nem éri el. Ha a tartásra kötelezett jövedelme havi 1 millió forint, (a 15%-a 150 ezer forint) amíg a gyermek indokolt szükségleteinek összege összesen 80 ezer forint, a bíróság nem fog a gyerektartás összege vonatkozásában 150 ezer forintot meghatározni. 

A gyakorlatban az egyik szülő általában próbál minél magasabb indokolt szükségletet igazolni. Ez az igyekezet gyakran minden reális alapot nélkülöz. ezzel szemben a másik szülő a gyerektartás minél alacsonyabb megállapítása érdekében még a valós költségeket is vitatja. 

A gyerektartás összege meghatározásakor nem érdemes a bíróságot hülyének nézni. A legtöbb bírónak van gyermeke, teljes mértékben tisztában van a költségeivel. Tisztában van azzal is, hogy a tartásra kötelezett szülők hogyan szoktak próbálkozni az igazolt jövedelem csökkentésével. Tisztában van azzal is, hogy az emberek milyen területen általában mennyit keresnek. Higyje el nem Ön találta fel a minimálbéres bejelentést, vagy hogy pont a per előtt szűnt meg a munkaviszonya, vagy csökkent a bére.

Mekkora a gyerektartás összege a bírósági gyakorlatban?

A gyerektartás összege körében leszögezhető, hogy 100.000,- Ft összeget meghaladó gyermektartásdíj a bíróság gyakorlatában nagyon ritka. Ez vonatkozik a nagykorú továbbtanuló gyermekre is, akinek kategóriákkal magasabb költségei vannak, mint egy óvodás gyermeknek. 

Akkor szokta a gyerektartás összege meghaladni a 100 ezer forintot, ha a gyermeknek költésges tartós fejlesztésre van szüksége, tartós betegsége van, ha fizetős óvodába, iskolába jár. A fizetős bölcsőde, óvoda, iskola a szülők közös döntésén kell hogy alapuljon. Az egyik szülő önálló döntésével nem generálhat költségeket a másik szülőnek. 

Tehát ha a gyerektartás összege fizetős óvoda nélkül 50.000,- Ft lenne, de a gyerek a szülők közös döntése alapján 100.000-Ft-os oviba jár, akkor a tartásdíj elérheti a 150.000, Ft-ot is.

Hogyan veszik figyelembe a szülők vagyoni jövedelmi viszonyainak arányát?

Átlagos jövedelmi viszonyokkal rendelkező szülők esetében a tapasztalatom az, hogy a kérdést vizsgálja ugyan a bíróság, de nyomatékos jelentősége gyerektartás összege meghatározásánál nincs. 

Akkor szokott hangsúlyosan előtérbe kerülni, amikor a tartásra kötelezett szülőt a teljes összegű gyermektartásdíj megfizetése nagyon megterhelné. Ebben az esetben, ha bíróság nagyobb hangsúlyt fektete a gyermeket gondozó szülő vagyoni jövedelmi viszonyaira, de főként a jövedelmére. 

Ha a gyermeket gondozó szülő magasabb jövedelemmel rendelkezik, és a számára nem megterhelő a gyermek pénbeni tartása is, úgy a bíróság a különélő szülőt – teljesítőképességéhez mérten – alacsonyabb tartásdíj fizetésre kötelezi.

Külön háztartásban nevelkedő gyermekek tartása

A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelembe kell venni a saját háztartásban eltartott más- saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyermektartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezért mindkét szülő anyagi helyzetét fel kell tárni, jövedelmeiket össze kell vetni.

Ha a szülők közös gyermekei külön háztartásban nevelkednek, akkor a szülők között a tartás egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szülők jövedelme azonos mértékű, akkor egyik szülőnek sem kell gyermektartást fizetnie. Abban az esetbe, ha a szülők jövedelmei között számottevő eltérés van, akkor a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a külön nevelkedő gyermek részére kiegészítő tartás kell, hogy fizessen.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha az egyik szülőnél egy, a másik szülőnél két gyermek nevelkedik, és a koruk és nemük is eltérő. Ebben az esetben nem elégséges a szülők jövedelmét számba venni, mert számolni kell a gyermekek eltérő szükségleteivel, ami adódik az eltérő korukból, egészségi állapotukból, nevelésükből stb.

Fentiekből következik, hogy a kiegészítő tartásdíj összegét megállapítani, valamennyi körülmény gondos figyelembevételét lehet.

Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermeket eltartani, a gyermektartásdíj előlegezésére kerülhet sor, melynek elbírálása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.

Mire lehet fordítani a gyerektartás összegét

Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.

A gyerektartás pénzben történő fizetése esetén a jogosult vagy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését, vagy végrehajtás útján kéri a tartásdíj folyósítását, illetve kérheti, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat a kötelezett munkáltatójánál tiltsa le.

A gyermek saját jövedelme - a gyerektartás összege meghatározásánál

A gyerektartás összege meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek saját jövedelmére is, amely kihatással van, csökkenti a fizetendő gyerektartás mértékét. A gyermek saját jövedelme lehet munkaviszonyból, de származhat akár ingatlan bérbeadásából, stb… is.

A családi pótlék és az árvaellátás stb. nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékére kihatással van. A családi pótlékot, ugyanúgy, mint a tartásdíjat, a gyermeket természetben gondozó szülő a kiskorú gyermek ellátására köteles felhasználni.

A gyerektartás összege alapjául szolgáló jövedelem és megállapításának módja

A módosított 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. § (2) bekezdés a-b) pontja felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyeket a tartásdíj alapjaként figyelembe kell venni:

10.§ (2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére
a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

További munkavégzés figyelembevétele a gyerektartás összege megállapításánál

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

Milyen összeg nem számít a tartásdíj alapjba

(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.
11. §A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

12. §(1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.

(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.

13. §A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.

Az ítélkezési gyakorlat a gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál eddig sem alkalmazta mereven a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ában foglaltakat. Fontos megemlíteni, hogy a bírói gyakorlat kiegészült a külföldről származó jövedelmek, befektetésből származó bevételek (pl. értékpapír hozam) vagy különböző gazdasági társaságokban fennálló jogviszonyokból származó jövedelmek vizsgálatával is. A jövedelem körében értékeli a bírói gyakorlat a munkáltatói juttatásokat mit a cafetéria, utazási, lakhatási támogatás stb…

Határozott összegű gyerektartás

A gyerektartás összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25%-ában kell határozott összegben meghatározni.

Amikor a kötelezett jövedelme pontosan nem határozható meg, a bíróságnak részletes bizonyítást kell felvennie, amely keretében vizsgálhatja a kötelezett életvitelét, (gépkocsi vásárlás, havi rezsiköltsége, külföldi utazás, stb…) körülményeit, amelyekből következtetés vonható le az átlagos jövedelmére. A bíróság, az ily módon becsléssel megállapított jövedelmet veszi figyelembe a gyerektartás meghatározása során.

Apasági vélelem megdöntése esetén kérhetem a megfizetett tartásdíjat?

Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt [Ptk. 361. §, (1) bek., 362. §, 363. § (2) bek., Csjt. 35. § (1) bek., 37. § (1) és (2) bek., 68. § (1) és (2) bek., 69/A. §, 69/C. §]. [Kúria 2228/2010. számú polgári elvi határozat]

További kérdései vannak, vagy határozott ügyvédi képviseletre van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől. Már az első konzultáció alkalmával olyan értékes információkkal lehet gazdagabb, amelyek nagyban befolyásolhatják további életét, és amikkel akár rengeteg felesleges kiadástól óvhatja meg magát. Kérjen szakszerű tanácsot szakosodott ügyvédtől.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Egyedül szeretne keresetet szeretne indítani? A szükséges nyomtatványokat ide kattintva töltheti le

Válás közös megegyezés nélkül

Válás közös megegyezés nélkül! Ha válságban a házassága, és nem tud megegyezni házastársával a válás járulékos kérdéseiben, akkor forduljon válóperre szakosodott gyakorlott ügyvédhez! A Vidákovics & Partners válóperekre szakosodott ügyvédi csapata határozott képviseletet, szakszerű tanácsokat nyújt ügyfelei számára az előkészületektől kezdve a peres eljáráson át, egészen az ítélet végrehajtásáig.

Válás közös megegyezés nélkül

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. 

A bíróság a házasságot a házasság megromlása körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

Akkor bonthatja fel a bíróság a felek házasságát az egyezségükre tekintettel, ha a szülők megegyeztek:

– a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásában,
– a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban,
– a gyermektartásban,
– a házastársi közös lakás használatában
– igény esetén a házastársi tartásban,
és a bíróság az egyezségüket jóváhagyta. 

Ha a felek a felsorolt kérdésekben kivétel nélkül megegyezni nem tudnak, akkor a válás közös megegyezés nélkül fog lezajlani. Ha a felek között minden kérdésben létrejött az egyezség, akkor a bíróságnak egyik kérdésben sem kell bizonyítást felvennie.

Válás közös megegyezés nélkül milyen kérdéseket vethet fel?

A válás közös megegyezés nélkül esetében a bíróság köteles bizonyítást lefolytatni a házasság helyrehozhatatlan megromlására (ezt hívják tényállásos válásnak). Nem azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy a házasság megromlásában melyik fél a vétkes. Arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, helyreállítására nincs remény. A bizonyítást ebben a körben akkor is le kell folytatnia, ha a fent felsorolt kérdések közül akár csak egyben nem tudtak a felek megállapodni.

Az, hogy a házasság helyreállítására nincs remény alapulhat akár kizárólag az egyik házastárs végleges elhatározásán is.

A házasság felbontására irányuló kereseti kérelem (formanyomtatvány innen tölthető le) 

Ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, a válás közös megegyezés nélkül többségében egyszerű. 

A bírósághoz benyújtott kereseti kérelemnek tartalmaznia kell:
– a házasság felbontására irányuló kérelmet.

A házasság felbontásán túl kérni lehet: 
– házastársi közös lakás használatának rendezését
– házastársi tartás iránti kérelmet.

Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke:
– szülői felügyelet rendezése (régi néven gyermekelhelyezés)
– gyermek és különélő szülő kapcsolattartásának szabályozása
– gyermektartás iránti kérelmek terjeszthetők elő.

Korábban a házasság felbontása iránti kérelemmel együtt tárgyalta, tárgyalhatta a bíróság a vagyonjogi kérdéseket. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a házastársi közös vagyon megosztása iránti kérelem nem tárgyalható együtt a házasság felbontásával.

Válás közös megegyezés nélkül esetében a feleknek van lehetősége a felsorolt vitás kérdések egyikében-másikában részegyességet kötni. Ha a felek például a lakáshasználatban egyezséget kötnek, úgy ebben a kérdésben a bíróságnak bizonyítást nem kell felvennie. Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik a kötelék felbontására, ahol a bizonyítás nélkülözhetetlen.

Bizonyítás a polgári peres eljárásban

Válás közös megegyezés nélkül esetében az egyik legfontosabb kérdés a bizonyítás. A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a feleket terheli.

A bíróság a perben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

A válás közös megegyezés esetén a bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy válás közös megegyezés nélkül esetében a peres felek családtagjai, közeli hozzátartozói lehetnek-e tanúk. Általában ennek semmi akadálya nincs. A házastársak mindenapjaiba többségében a családtagok látnak bele, azért – hacsak nem elfogultak – a leghitelesebb betekintést ök tudnak adni a felek életébe. A vallomásukat követően a bíróság természetesen majd értékeli, hogy mennyire tűntek elfogulatlannak, milyen mértékben vehető figyelembe a nyilatkozatuk.

Ügyvéd feladata a válóper benyújtása során

Ha nem tud házastársától közös megegyezéssel elválni, nem érdemes egyedül próbálkoznia a kereseti kérelem benyújtásával. Nagyon szigorú alaki és tartalmi feltételei vannak a kereseti kérelem benyújtásának, amit ha nem tud teljesíteni, úgy a bíróság a kereseti kérelmét elutasítja.

A kereseti kérelmet szakszerűen és pontosan kell előterjeszteni amellett, hogy már a kérelem benyújtásakor nagyon részletesen elő kell adni a kérelemmel érintett tényállást, és elő kell terjeszteni a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Amennyiben a kérelmei szempontjából lényeges tényállítási elemeket, vagy bizonyítékokat nem terjeszti időben elő, úgy azokra később hiába hivatkozik a bíróság már nem fog vele foglalkozni, aminek következtében könnyen elveszítheti pert, aminek nem csak az a következménye, hogy nem éri el a célját, de komoly perköltséget is kifizethet miatta.

Egy tapasztalt és felkészült ügyvéd részletesen kikérdezi ügyfelét a tényállás pontos előkészítése, előterjesztése érdekében. Összegyűjti a szükséges bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, majd azokat értékelve részletesen tájékoztatja ügyfelét a valós lehetőségeiről, annak érdekében, hogy az – tanácsokkal támogatva – dönteni tudjon arról, hogy mit szeretne, mit érdemes kérnie a bíróságtól, hogy a lehető legjobb eredményt érje el.

A felkészült válóperes ügyvéd aprólékosan kidolgozza a kereseti kérelmet, és nem csak arra készíti fel az ügyfelét, hogy mi várható az eljárás során, hanem abban is segít, hogy a bírósági eljáráson kívül (esetlegesen felmerülő más eljárásokban) hogyan viselkedjen, milyen taktikát válasszon, hogyan kommunikáljon házastársával.

Mit kell tennie ha válni akar közös megegyezés nélkül?

Nem kell megijednie! A házasságát a bíróság, ha Ön szeretné mindenképp felbontja. Ha felkészült válóperes ügyvédre bízza a képviseletét, hosszú távon nem csak sokat spórolhat – a magasnak tűnő ügyvédi óradíjak ellenére – hanem kifejezetten jó eredményt is elérhet a vitás kérdésekben.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Válás – Válóper

A válóper az a peres eljárás, amit az emberek jelentős része legalább egyszer átél az életében. A házasság felbontása a válóper beadása számos a felek között rendezendő kérdést vet fel. Válás közös megegyezéssel vagy válás közös megegyezés nélkül? Mik a jelentős különbségek? Hogyan változik a válás menete

Ha válása során szeretne biztonságban lenni, keresse fel a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédeit. A válóperekre koncentrálva határozott képviseletet biztosítunk ügyfeleink számára a peres eljárás minden szakaszában, a legjobb eredmény elérése érdekében. Legyen részese Ön is annak a sikernek, amit válóperes ügyvédeink érhetnek el az Ön ügyében is. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől.

Válságban a házassága? A válás elindításán gondolkodik?

Még nem született meg azaz ember, aki nyugodt tud maradni, miközben olyannyira megromlott a kapcsolata házastársával, hogy a váláson kell gondolkodnia. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk és ez a válás.

Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. Az egyik pillanatban még tudnak egymással beszélni, a másik pillanatban már csak a vádaskodás hallatszik.

A válás pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Szerencsések azok akik indulatok nélkül tudnak egymással beszélni, nekik nagyobb esélyük van a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontására.

Válóper beadása

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon.

A köteléket a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A válásnál a bíróság a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja.

A házasság felbontása nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán stb. alapul, hanem a felek, vagy valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. Ami az egyik házaspárnál garantáltan kiveri a biztosítékot, az egy másik házaspárnál akár teljesen természetes is lehet. Vannak, akik sok apróság miatt jutnak el a válásig, míg nyitott házasságban a házastársi hűtlenség sem okoz különösebb problémát. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését.

A bírói gyakorlat szerint, a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartást tanúsító személy házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni, nem várható el tőle a házasság fenntartása.

Az, hogy a súlyosan felróható magatartást a másik házastárs nem hajlandó elviselni, általában önmagában elegendő a feldúltság megállapításához, a válás kimondásához, még akkor is, ha a felróható magatartást tanúsító házasfél ellenzi a házasság felbontását. Ilyen felróható magatartás lehet például a családon belüli erőszak, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték függőség stb…

A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja.

Keresetindítás

Akár közös kérelemmel, akár egyik fél kérelmére indul meg a házasság felbontására irányuló peres eljárás, a felek perbeli állását meg kell jelölni. A perben felperes az, aki megindítja az eljárást az alperessel szemben. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során. 

A válóper bírósági illetéke 30.000,- Ft, melyet, ha jogi képviselő nélkül jár el, illetékbélyegben is, egyebekben pedig elektronikus úton vagy átutalással kell megfizetni. 

A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet, az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet és azt újra, immáron megfelelő formában kell előterjeszteni.

Keresetlevél

Keresetlevelet – amennyiben jogi képviselő nélkül jár el – kizárólag a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2016. (XII.22) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatványon lehet benyújtani.

Ha keresetet szeretne előterjeszteni a bíróságon, és segítségre van szüksége keresse fel a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeit. Kérjen konzultációs időpontot, amelynek során akár az egyszerűbb kereseti kérelmét is elkészíthetjük.

Válás közös megegyezéssel

Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nem kell előadni a válás okait, közömbös, hogy mi vezetett odáig, hogy a felek elválnak. A házastársaknak csak azt kell kinyilvánítaniuk, hogy végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását. 

Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha felek megtudtak állapodni a:
– a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról
– a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
– a gyermek tartása mértékéről
– a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
– az esetleges házastársi tartásról.

Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a bíróság a felek egyezségét végzésével jóváhagyja, amely azonos értékű az ítélettel. 

Jelentősen lerövidül a válás menete a felek egyezsége esetén, melynek létrejöttét felkészült ügyvéd nagyban elő tudja segíteni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések.

Válás közös megegyezés nélkül - válás menete

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. 

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. A bíróság ebben az esetben az életközösség megszűnésére, a helyrehozhatatlanságra (jellemzően tanúkkal) bizonyítást folytat le. 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. 

A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.

A házasság felbontása során egyéb – a közös megegyezésnél felsorolt – kérdések is fel szoktak merülni, mint a lakáshasználati jog ellenértéke, vagy a többlethasználati díj.

Válóper menete - Válás menete

A tárgyalás (perfelvételi és érdemi tárgyalás)

A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll.

Alapvetően a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak, ám a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet, illetve kell kizárni. A házassági perek tárgyalása során felmerülhet, hogy a fél a nyilvánosság kizárását kérje, a mit indokolás nélkül kérhet.

Válás Perfelvételi Tárgyalás

A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a “bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vital lényegét. 

Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset,- illetve ellenkérelem-változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye. 

A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes meghallgatása nem kötelező, de többségében megtörténik, mert  a bizonyítási indítványok megtételét segíti. Az eljárás során a bíróság, különösen a ún. perfelvételi tárgyaláson megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek. 

Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját. 

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően válás soránt az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének nincs helye, kivéve, ha
– a fél személyes meghallgatása nem kötelező. Ez  olyan objektív okokból lehet, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, hiszen ilyenkor a meghallgatására nincs lehetőség, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, mint pl. tartós betegség, egészségügyi zárlat, természeti katasztrófa, háborús helyzetek vagy ha az érintett házastárs szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy
– ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.

Egyszerűsítve: Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke, akkor a válás perfelvételi tárgyalásának lezárását követően legalább még egy bírósági tárgyalást kell tartani akkor is, ha a felek egyezséget kötöttek. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor a bíróság egyezség esetén a házasságot az első alkalommal felbonthatja.

Érdemi tárgyalási szak - a perfelvétel lezárását követően

A válás érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert, vagy a felek egyezségét végzésével jóváhagyja. 

A válóper első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket – ha ez korábban nem történ meg – meghallgatja. Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság  megszünteti. 

Milyen bizonyítékok, bizonyítási indítványok szoktak felmerülni a válás során?

Tanúk kihallgatása: A válás során minden akadály nélkül lehetnek tanúk családtagok, közeli hozzátartozók, barátok is. Ők azok akik általában a legtöbbet tudnak a felek életéről. Kérdés szokott lenni a felek viszonya, a felek és a gyermekek viszonya, gyermeknevelés, a munkaidő beosztás, jövedelmi anyagi helyzet, stb. 

Okirati bizonyítékok: mint például a házassági, születési anyakönyvi kivonat, pedagógiai vélemény, környezettanulmány, jövedelem igazolás, tulajdoni lap, stb.

Szakértői bizonyítás: főként pszichológus, az esetek kis részében elmeorvos szakértői vélemény beszerzése.       

A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan a válás menete során – ha van kiskorú gyermek – bíróság beszerzi a környezet tanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt.

Megegyezés hiányában válás során a bíróság azt vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ami alapja a házasság felbontásának.

További vitás kérdésekben, mint a
– felek életközösségének kezdő és befejező időpontja
– közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése
– gyermek és különélő szülő kapcsolattartása
– gyermektartás
– házastársi közös lakás használatának rendezése
– lakáshasználati jog ellenértéke
– többlethasználati díj
– házastársi tartás
bizonyítást vesz fel és az ügy érdemében dönt. 

A bizonyítás a felek feladata a perben, de sajátossága ezeknek a pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.

Válás során melyik bíróság jár el? - Bíróságok hatásköre és illetékessége

A személyállapoti perekben – így a házasság felbontására irányuló perekben – a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el. 

A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. 

Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg. 

A válás soránt a perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez kapcsolható kereset. Ezek a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket jelenti.

A bíróság házasságot felbontó ítélete (válás)

A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. 

A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.

Névviselés a házasság felbontása - válás - után

A házasság felbontása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. 

A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. 

Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Amennyiben kapcsolata odáig jutott, hogy a válás gondolata megfordult a fejében, ideje felkészülni rá. Érdemes kikérni egy tapasztalt válóperes ügyvéd tanácsát.

Mielőtt belevágna a válásba tájékozódjon.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Szülői Felügyeleti Jog Rendezése- Gyermekelhelyezés

A szülői felügyelet rendezése, a válóperek egyik legfontosabb, legérzékenyebb kérdése. Korábbi elnevezés szerint Gyermekelhelyezés iránti peres eljárást a házasság felbontásától függetlenül, illetve akkor is meg lehet indítani, ha a szülők házassági kötelékben nem állnak egymással. 

Szülői felügyeleti jog jelentése, tartalma | Szülői felügyeleti jog gyakorlása | Közös felügyeleti jog | Kizárólagos felügyeleti jog | Szülői felügyelet rendezése – gyermekelhelyezés Szülői felügyelet rendezése a bírói gyakorlatban | Gyermekelhelyezési per

Mit jelent a szülői felügyelet, szülői felügyeleti jog?

A szülői felügyeleti jogi és egyben érzelmi kérdés is. Minden szülő magáénak szeretné, de általában nem tudják, hogy mit szeretnének. 

Leggyakoribb tévhit a szülői felügyelettel kapcsolatban, hogy ha a felek azt közösen gyakorolják akkor automatikusan közösen gondoskodnak a gyermekről. Ez nem így van. A Közös szülői felügyelet gyakorlása nem jelenti a váltott gondoskodást. Nem jelenti azt, hogy a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél. Nem jelenti azt, hogy nem kell a gyermek után tartásdíjat fizetni.

Szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek:

A kiskorú (18 év alatti) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. 

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek
– neve meghatározásának,
– gondozásának,
– nevelésének,
– tartózkodási helye meghatározásának,
– vagyona kezelésének,
– törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
– a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

Válások esetében álláspontom a gyermek törvényes képviseletének, vagyona kezelésének lehet meghatározó jelentősége a közös szülői felügyelet gyakorlása során. Mint később kitérünk rá, az iskolaválasztás a kizárólagos szülői felügyelet esetében is megilleti a különélő szülőt.

Gondozás joga és kötelezettsége

A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.

A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.

A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

Ezen utolsó mondatnak igazán jelentősége lehet, amikor szülői felügyeleti vitában, a gyermek nem a szülőnél tartózkodik. A gyermek gondozására, nevelésére, felügyeletére mindenki előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak. Ha az egyik szülő a gyermeket otthonról elviszi, de nem az Ő felügyelete alatt van, hanem például a nagyszülőknél, akkor a másik szülő onnan bármikor elviheti.  

A gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.

A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

Gyermek nevelésének és életpályájának a megválasztása

A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Ez abban az esetben Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.

Gyermek vagyonának kezelése - szülői felügyeleti jog

Szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a polgári törvénykönyv szerint nincs kivéve a kezelésük alól.

Szülői felügyelet körében a gyermek vagyonának kezelése például az az eset, amikor a gyermek ingatlan vagyonnal rendelkezik és azt a szülő bérbe adja. Az ingatlan vásárlása és eladása viszont a törvényes képviselet körébe tartozik. 

A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani. Ez azt jelenti, ha a például gyermeknek ingatlana van amit bérbeadás útján hasznosítanak, akkor a befolyó összeget (levonva belőle a bérbeadással felmerülő költségeket, állagmegóvást stb.) a gyermek szükségleteire kell fordítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha különélő szülőnek gyermektartást kell fizetnie, akkor annak összegét csökkenteni kell a gyermek rendszeres (nettó) jövedelmével.

Gyermek törvényes képviselete - szülői felügyeleti jog

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.

Közös szülői felügyelet - szülői felügyelet közös gyakorlása - szülői felügyeleti jog

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

Közös szülői felügyelet különélő szülők esetében - szülői felügyeleti jogok megosztása és a közös szülői felügyelet.

A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet (teljes körűen) az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet megosztására vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja. Ebben az esetben a bíróság nem dönthet a közös szülői felügyeletről. 

Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában – közös szülői felügyelet – állapodtak meg, de folyamatos konfliktusok miatt azt közösen gyakorolni mégsem tudják, a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását megszüntetheti. 

Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy hol legyen a gyermek lakóhelye. Ezt nem lakcím megadásával teszik, hanem azzal, hogy megjelölik azt a szülőt akinek a mindenkori lakóhelye lesz a gyermek lakóhelye is. A gyermek nem lakcímhez hanem szülőhöz kötődik. Ha a szülő költözik, akkor a gyermek lakóhelye a szülő lakóhelyével együtt változik.

Megállapodás a szülői felügyelet közös gyakorlásával kapcsolatban

Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában állapodtak meg, akkor meg kell határozniuk, hogy az ahhoz tartozó fent felsorolt jogokat hogyan szeretnék gyakorolni. Meg kell határozniuk, hogy a gyermek vagyonának kezelését, a törvényes képviseletet, gyámnevezést  kizárólag ketten együttesen gyakorolhatják, vagy mindkét szülő önállóan gyakorolhatja. Ezen második megoldás a szülők közötti nagyfokú bizalomra utal. 

Kizárólagos felügyeleti jog - szülői felügyelet önálló gyakorlása

A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A szülői felügyelet rendezésének bírói gyakorlatáról a későbbiek során ejtünk néhány szót. 

Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

Fontos, hogy köznapi nyelven kizárólagos szülői felügyeleti jog (szülői felügyelet teljes körű) gyakorlása esetében a feljogosított szülő nem kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. Vannak olyan felügyeleti jogkörök – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések – amelyeket a szülőknek ebben az esetben is közösen kell gyakorolnia, azaz a különélő szülővel közösen kell döntést hozni benne.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő:
– a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, 
– a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, 
– állampolgárságának megváltoztatása és 
– iskolájának, életpályájának megválasztása. 

Tehát a felsorolt kérdésekben a szülők akkor is közösen döntenek, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják. 

Ha a különélő szülők egyes, a felsorolt kérdésekben – közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében – nem tudnak megegyezni, úgy a gyámhatósághoz kell fordulniuk aki dönt erről a kérdésről.

Különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására

Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

Azonban a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

A fentiek alapján az a szülő akit nem kapja meg a szülői felügyeleti jogot, kérheti például, hogy a bíróság jogosítsa fel arra, hogy a gyermek óvodájával, iskolájával a kapcsolatot felvegye, tőlük közvetlenül információt kérhessen. (Ez a jog amúgy nem illetné meg.) Kérheti például a bíróságot, hogy jogosítsa fel a gyermek vagyonának kezelésére (pl. ingataln bérbeadás) vagyoni ügyekben a törvényes képviseletre. (Például a gyermek nevére ingatlan vásárlása, értékesítése.). Kérheti akár azt is, hogy a vagyonkezelési jog és ezzel kapcsolatos törvényes képviselet korlátozódjon a tőle, vagy családjától gyermeknek ajándékozott, juttatott vagyonra.

Különélő szülő jogai és kötelezettségei

A szülők a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében kötelesek együttműködni.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

Szülői felügyelet rendezése - “ gyermekelhelyezés “ - Szülői felügyelet rendezése a bírói gyakorlatban.

A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. (A kereseti kérelem formanyomtatványát ide kattintva töltheti le.) A kereseti kérelmet az egyik szülő (felperes) a másik szülő (alperes) ellen indítja.

A keresetlevelet – ha az nem kapcsolódik házasság felbontásához, – az alperes, vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. 

A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie. Tanúkat hallgat meg, igazságügyi pszichológus szakértői véleményt, környezettanulmányt szerez be. Megkeresi a gyermeket ellátó intézményt (óvodát, iskolát) pedagógiai vélemény beszerzése érdekében. Amennyiben a gyermek életkora érettsége megengedi, úgy a gyermeket személyesen meghallgathatja, meghallgatja. 

A bizonyítás célja, hogy meghatározza melyik szülő biztosítja kedvezőbben a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését. 

A pszichológus szakértői vélemény beszerzése egyik fontos eleme a bizonyításnak, ami a bírói gyakorlat szerint vita esetén nem mellőzhető. Szakértői vizsgálat módszereivel kell feltárni a felek személyiségét, a gyermekhez fűződő érzelmeik mélységét és őszinteségét, és mindazt, amiből okszerűen lehet következtetni a szülők nevelési készségére [BH 2000.204.]

Amennyiben a gyermek korára tekintettel szakértői módszerekkel már vizsgálható, úgy természetesen az Ő vizsgálata sem maradhat el. Vizsgálni szokták a gyermek és a szülők viszonyát, érzelmi kötődését, melyik szülő jelenti a biztonságot, az állandóságot a gyermek számára. Felmerülhet-e valamelyik szülő, vagy családtagjai részéről ellennevelés stb. 

Iránymutató bírósági határozat a szülői felügyelet rendezésével kapcsolatban:

A döntés alapvető szempontja a gyermek érdeke, ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontok figyelmen kívül hagyása akadályozza azt, hogy a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. 

A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét. 

Értékes adatokat szolgáltathat a döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetben a pszichológiai szakvélemény. A szülőknek biztosítaniuk kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során, adott esetben tehát a szülői felügyelettel (elhelyezésével) kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, illetve a gyermek meghallgatására indokolt esetben a bírósági eljárásban is sor kell hogy kerüljön. 

A bíróság döntésében önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe. Nincsen olyan szabály, amely szerint a gyermek korára vagy nemére figyelemmel bármelyik szülőt előnyben kell részesíteni. 

A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál azonban a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. 

A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. Ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. Nem jogszabálysértő ugyanakkor a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyerekek kívánságának megfelelően, a gyerekek érdekével megegyezőn történik [BH 2000.451.].

Vissza a bíróság gyakorlatához

Számtalan bírósági határozat van, ami a szülői felügyelet rendezését idealizálva írja le, azonban a gyakorlat kicsit másként alakul. Szülői felügyeleti vitában az anyák jelentős előnnyel indulnak. Nehézsúlyú a könnyűsúlyú ellen. 

Általában mindkét szülő alkalmas a szülői felügyelet gyakorlására. Ezekben az esetekben a gyermek minél fiatalabb a mérleget annál inkább az anya irányába dől. 

Ki maradt otthon a gyermekkel miután megszületett? – általában az anya.

Kinek volt lehetősége, hogy több időt töltsön, szorosabb köteléket alakítson ki a gyermekkel – általában az anyának. 

Ki tudja a gyermeket – klasszikus módon – anyatejjel táplálni? (koránál fogva anyai gondoskodásra szorul) 

És a legfontosabb kérdés? Ki az anya? 

A gyakorlatban nagyon kiegyenlítetlen a küzdelem, ahol az apák nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Ha az anya mentálisan, lélektanilag ép, és “szándékosan” nem árt magának, – például nem akadályozza az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást, nem vádolja valótlanul szexuális abúzussal az apát, – illetve a gyerek kötődik hozzá, úgy a férfiaknak kevés az esélye a szülői felügyelet önálló gyakorlását megszerezni. 

Az apák számára a szülői felügyelet gyakorlása terén például akkor nyílik meg a lehetőség, ha az anya gyermeknevelési képessége átlagon aluli, a kapcsolattartást akadályozza, esetleg pszichés problémái vannak. A per eldöntése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a gyermek befolyásmentesen kihez ragaszkodik, kivel szeretne élni.

Ha szülői felügyelet jog rendezésével kapcsolatban további kérdése lenne, kérjen konzultációs időpontot.

A Legfelsőbb Bírósági 17. számú irányelv – annak ellenére, hogy hatályon kívül lett helyezve – fontos iránymutatásokat ad a szülői felügyelet rendezése ( korábbi nevén gyermekelhelyezés ) kapcsán 

Többlethasználati díj

A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet – felek egyezségének hiányában – a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása. Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre. Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeivel. Kérjen konzultációs időpontot, hogy megismerje lehetőségeit.

Lakás használatának megosztása

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím (például a felek közös tulajdonjoga) alapján illeti meg, és a lakás használata a felek között vitás,úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.

Ha a bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B”  házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi. Megszünteti a bíróság „B” házastárs lakáshasználati jogát abban az esetben is, ha „B” házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül korábban elköltözött, de ebben az esetben természetesen nem kötelezi a lakás elhagyására.

Miután „B” házastárs lakáshasználati jogát megszüntette a bíróság, „B” házastárs a saját lakását nem birtokolhatja és használhatja, oda – néhány esetet kivéve – kizárólag a lakás használatra feljogosított „A” házastárs engedélyével léphet be, ami lássuk be, sérti „B” házastárs tulajdoni jogát.

Használhatom-e az ingatlanomat a tulajdojogom alapján

A tulajdonost a tulajdonjogára tekintettel többek között megilleti, hogy a tulajdonát képező dolgot – jelen esetben a lakását – birtokolja és használja, hasznait (például bérleti díj) a tulajdoni hányada arányában szedje. A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra. Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.

A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra – a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében – nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.

Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Többlethasználati díj

Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A többelthasználati díj tehát az egyik fél (tulajdonostárs) javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.

Többlethasználati díj összege

A többlethasználati díj összegének meghatározásánál az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, használati és haszonszedési módjára, valamint a használat szempontjából jelentős körülményekre kell figyelemmel lenni. Egyszerűbben azokra a körülményekre, amelyek alapján általában egy ingatan bérleti díját a bérbeadó meghatározza. A többelthasználati díj meghatározása az előbbi körülmények tisztázását követően szakértői bizonyításon, azaz szakértői véleményen alapul, amennyiben annak összegében a felek nem tudnak megegyezni.

Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs tulajdonát képezi egy lakás 50-50% ban. A lakást adott piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára. Ebben az esetben „B” házastárs havi 50.000,- Ft többlethasználati díjat („bérleti díjat”) követelhet „A” házastárstól.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha „A” házastársat és felek közös kiskorú gyermekét jogosítja el a bíróság a lakás használatára. Ebben az esetben „B” házastársnak a saját (azaz „A” házastárssal közös) gyermeke lakhatását biztosítania kell, vagyis a gyermek ingyen használhatja „B” lakását. Mivel „A” és felek közös gyermeke közösen használják „B” tulajdonát, és „B” a gyermektől használati díjat nem kérhet, így csak (50.000:2=) 25.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.

Mikor nem jár többlethasználati díj

Fontos kiemelni, hogy nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki a lakáshasználati jogával önként hagyott fel és az ingatlan terheit sem viseli. Az a házastárs, aki a közös tulajdonban álló ingatlanból kényszerítő ok (például a másik házastárs rendszeresen fizikailag bántalmazza) nélkül elköltözik, ráutaló magatartással kifejezi azt, hogy az ingatlant elhagyja és oda visszaköltözni nem kíván. Nem állapítható meg többlethasználati díj annak a házastársnak a javára sem, aki a közös ingatlant önként, saját elhatározásából hagyta el és ezért nem élt a birtoklásra, használatra való joggal.

Többlethasználati díj rendezése szerződéssel

A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik, illetőleg a felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. Másképpen alakul a megalapodás az életközösség megszűnése után. Ugyanis az életközösség megszűnése után a házastársak még mindig megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról, ám ez a megállapodás már nincs alakszerűséghez kötve.

A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet vagy nem követelhet pl. a közös értékesítésig. Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el. A felek ilyen módon kinyilvánított szerződéses akarata egyértelműen arra kell irányuljon, hogy bármelyik fél elköltözése esetén az ingatlanban maradóval szemben ezen a jogcímen az igényérvényesítést kizárják, azaz ilyen igénnyel – még annak esetleges jogszabályi megalapozottsága esetén – se lehessen fellépni.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.