BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Zaklatás Btk. 222.

Ügyvéd Budapest

Zaklatás Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mit jelent a Zaklatás?

Nézzünk egy tipikus példát: Anikó és László 5 éve házasok. Anikó Laci számítógépén dolgozik, amikor Laci e-mailjei között „véletlenül” talál egy levelezést, amiből kiderül, hogy Lacinak külső kapcsolata van. Végig gondolja, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban, és rájön, hogy Laci kapcsolata a munkatársnőjével (Krisztinával) rég óta tart. Amint Laci hazaér, Anikó kérdőre vonja. Hatalmasat veszekednek, aminek az eredményeként Laci elköltözik, az új kapcsolatát választja.

Anikó nem tud megbírkózni a helyzettel. (Két lehetősége is van, akit a példa kedvéért zaklathat. Az egyik Laci, a másik Laci új kapcsolata, Krisztina.) Anikó nekilát, hogy visszaszerezze férjét. Mindenáron találkozni akar Krisztinával, le akarja beszélni a férjéről. Krisztina viszont nem akar Anikóval találkozni és beszélni sem.

Anikót ez feldühíti, és telefonos hadjáratba kezd. Naponta számtalan alkalommal hívja fel telefonon Krisztinát, sokszor kitalált személyek bőrébe bújva, rendszeresen hívja az éjszaka közepén úgy, hogy a telefonba sem szól bele, tömérdek SMS-t küld neki. Mindezt annak ellenére, hogy Krisztina érthetően elmondta, hogy nem akar vele beszélni.

Számtalan módon megvalósítható még a zaklatás alapesete. Ilyen lehet például az udvarlás azon esete, amikor a kiszemelt kedves nem vevő a kapcsolatteremtési kísérletre, nem fogadja örömmel az udvarlást, aminek hangot is ad. Annak ellenére, hogy az elutasítás eljut az udvarlóhoz, az nem hagy fel a kapcsolatteremtési kísérlettel, és rendszeresen próbálkozik, aminek csak a kedves rendőrségi feljelentése vet véget.

Zaklatás Btk. 222. §

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zaklatás példa:

– rendszeres telefonhívások (otthon, munkahelyen, éjjel-nappal, lehetnek névtelenek is)
– rendszeresen e-mailen, levélben, SMS-ben, Faxon, stb.. küldött, üzenetrögzítőn hagyott üzenetek
– a sértett munkahelye, lakása, előtti gyakori jelenlét,
– zaklató jellegű lehet, ha a terhelt „véletlenül” követi a sértettet nyilvános rendezvényekre, moziba, szórakozó helyre, étterembe stb….

A zaklató jellegű magatartások érinthetik a sértett munkatársait, barátait, közeli hozzátartozóit. Az üzenetek tipikusan gyakran sértő, szidalmazó, fenyegető jellegűek, de ez nem kitétele a zaklatásnak.

A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.

A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg.

Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha az elkövetőnek a célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű, nem valósul meg a zaklatás.

Szintén feltétel az első bekezdésben megjelölt zaklatás tényállásának megvalósulásához, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart.

Fenyegetés

További elkövetési magatartást képez a zaklatásnak, meghatározott bűncselekmények elkövetésével való megfenyegetés. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A törvény az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetést rendeli büntetni.

A zaklatást valósítja meg az is, aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.

Minősített esetet képez a zaklatásnak, ha a bűncselekményt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, bejegyzett élettársa vagy volt bejegyzett élettársa illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el.

A régi Btk.-ban szabályozott zaklatáshoz képest, minősítő körülmény lett [(3) bekezdésben] a hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés útján elkövetett zaklatás. A hatalmi helyzettel visszaélést elsősorban a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis az alá-fölérendelt viszonyban álló felek közül a fölérendelt hatalmi helyzetben álló fél követhet el az alárendelt fél sérelmére.

A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.

Bírósági határozatok

BH2011. 303. Ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való fenyegetés célja nem a félelemkeltés, hanem a bántalmazás közbeni indulat levezetése, a zaklatás vétségének felrovására nincs lehetőség, a terhelt terhére kizárólag a megvalósult élet vagy testi épség elleni bűncselekmény állapítandó meg [1978. évi IV. törvény 176/A. § (2) bekezdés a) pont].

BH2011. 302. A rendszeres háborgatással megvalósuló zaklatás bűncselekményének megállapításához nem szükséges, hogy a sértett az ismétlődő telefonhívásokat fogadja vagy az üzeneteket elolvassa [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].

BH2011. 268. II. A zaklatás célzatos bűncselekmény. A megvalósulásához ezért az szükséges, hogy más rendszeres vagy tartós háborgatása a megfélemlítése vagy magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényes beavatkozás céljából történjék [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].

Kitiltás

230. § A zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Zaklatás elkövetésével vádolják, vagy Önt zaklatják? Forduljon tapasztalt büntetőjogászhoz vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédivel.

Büntető ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

mél

Bűncselekmény fogalma

Ügyvéd Budapest

BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA

Bűncselekmény fogalma: Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

A bűncselekmény fogalmi elemei:

1.) Cselekmény: a törvény különös részében meghatározott törvényi tényállásba (például csalás Btk. 373. §) megjelölt magatartás, amely megvalósítható aktív magatartással (tevéssel), illetve nem-tevéssel, mulasztással.

2.) Bűnösség: a.) szándékos valamint a b.) gondatlan elkövetést jelenti, továbbá magában foglalja a szándékon túli eredményt is.

2.a) Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosságnak két alakzata van. Egyenes szándék, és az eshetőleges szándék. Az elkövetőnek szándékos elkövetés esetén – ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket – tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra, – eredmény-bűncselekményeknél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére, előre kell látnia a magatartása várható következményeit is.

Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.

Eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre látja cselekménye következményeit. és belenyugszik abba,hogy megvalósuljanak.

2.b) Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanságnak két alakzata van, a tudatos gondatlanság és a hanyagság.

Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Könnyelműen az elkövető akkor bizakodhat a cselekménye lehetséges következményeinek elmaradásában, ha ez valamilyen tényre alapozható.

Hanyagság esetén az elkövetői nem tanúsít a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést ezért nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit.

Társadalomra veszélyesség

3.) Társadalomra veszélyesség: amelyet a 4.§ (2) bekezdése határoz meg, miszertint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti

4.) Büntetni rendeltség: A jogalkotó valamely magatartást, annak társadalomra veszélyessége miatt büntetendőnek nyilvánít, és a Btk. Különös Részében meghatározott büntetéssel fenyegeti annak elkövetését.

A bűncselekmény megvalósulásához mind a négy fogalmi elemnek együttesen teljesülnie kell.

A bűncselekményeket két csoportra osztja a törvény a társadalomra veszélyességük szerint: bűntett és vétség.

új Btk. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Vétség kategóriába tartozik minden gondatlan cselekmény, valamint azok a szándékos cselekmények, amelyeket a törvény 2 évi szabadságvesztéssel, vagy enyhébb szankcióval (fenyeget. Bűntettnek minősülnek azok a szándékos (tehát a gondatlan nem) cselekmények, amelyeket a törvény két évet meghaladó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a büntetési tételük felső határa a két évi szabadságvesztést meghaladja.

A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van:
– a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 37. §, új Btk. 110. §];
– próbára bocsájtás esetén [Btk. 65. § (1)]
– a törvényi mentesítésnél [Btk. 100. § (1) bek. e) pont];
– a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 131. §].

Időbeli hatály

Btk. 2. § (1) A bűncselekményt – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.

(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.

(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

Területi és személyi hatály

Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Rablás Btk. 365.

Védőügyvéd

Rablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak?

Fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt, majd azt mondja a sértettnek: Gyorsan pakolj ki a zsebedből apukám! Ide a telefonodat is! Igyekezz mert elvágom a torkod!

A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt.

1.) A vázolt cselekmény esetében az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

De a rablás megvalósításához nincs szükség késre. Ha szimplán megfenyegetik, vagy megütik a sértettet a dolog eltulajdonítása érdekében a rablás ugyancsak megvalósul, ha a sértettől az értékeit elveszik. A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el. Csoportos rablás esetében a büntetési tétel hirtelen megugrik, mivel alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, míg csoportos rablás esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, csakúgy mintha az elkövető, vagy elkövetők az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. kést) használva követik el a cselekményt.

Hogyan lehet még a rablást elkövetni?

2.) Ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyeznek annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák, a rablás megvalósul. Mit is jelent ez pontosan? Például, ha a sértett italába (legyen kávé) altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és amíg a sértett békésen szundikál, mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

3.) A tolvaj éjszaka besurran a sértett lakásába. A házigazda mélyen alszik, az elkövető közben elkezdi összepakolni az értékeket egy nagy zsákba. Véletlenül lever egy porcelán kutyát a polcról, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál a lakásban. Kirohan a hálószobából, és látja, hogy egy sötét alak megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvaj – akit az erőszak alkalmazását követően – rablónak nevezünk, elmenekül az ingatlanból. És hogy ez a cselekmény miért rablás, amikor nem a dolog megszerzése érdekében alkalmazott erőszakot az elkövető?

Azért, mert a törvény értelmében, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul.

Rablás Btk. 365 törvényi tényállása

 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Rablás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját?  A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédi azokat.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Lopás Btk. 370.

Ügyvéd Budapest

Lopás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Lopás Btk. elkövetésével vádloják?

Idegen (azaz más tulajdonát képező), értékkel bíró, ingó vagyontárgy (pénz, ékszer, értékpapír, óra, ruha, stb.) mástól történő jogtalan eltulajdonítása. Mitől jogtalan? Attól, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy elvegyék tőle. Ha ugyanis elkérem valakinek az autóját, vagy a telefonját, majd nem adom vissza, az nem számít lopásnak. Ebben az esetben attól függően, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntöttem, hogy eltulajdonítom a kölcsönkért dolgot, vagy csak később alakult ki bennem ez a szándék beszélhetünk csalásról, vagy sikkasztásról.

Vagyis minden esetet gondosan kell elemezni, értékelni, hogy milyen bűncselekményről, vagy egyáltalán bűncselekményről beszélünk-e.

KI AZ, AKI ELKÖVETHETI A LOPÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT?

A válasz egyszerű. Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van (fenti kölcsönkérős példa).

Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. Hogy miért? Mert a házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak – amiket a házasság alatt szereztek – a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak.

 BTK 370. § LOPÁS

A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, és változik a büntetési tétele is.

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól, 500.000,- Ft-ig) vagy
b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-
be) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a jelentős értékre (5.00.001- 50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés
ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély helyszínén
követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Lopás elkövetésével vádolják? A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

Büntető Ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

 

Védőügyvéd feladata

A Védőügyvéd feladata, hogy a büntetőeljárásban a terheltek (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljárjon. Amennyiben Védőügyvéd segítségére van szükség vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és legyen részese annak a sikernek amit elérhetünk az Ön ügyében is. Vidákovics Ügyvédi iroda – Határozott büntetőjogi védelem!

Mi a védőügyvéd feladata?

Kapcsolatfelévtel

1,) A terhelttel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvegye.

A kedvező helyzet a terhelt számára az, amikor ő maga képes a védőügyvédjével, annak irodájában személyesen felvenni a kapcsolatot.

Hogy miért? Először is, mert akkor nem áll a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt, és valószínűleg nem is bujkál, nem rejtőzött el az őt kereső hatóságok elől.

Azért kedvező, mert ha már az eljáró hatóságok látókörébe került, az vagy nem tartotta szükségesnek szabadságát korlátozó kényszerintézkedések valamelyikének alkalmazását, vagy azért mert már az előtt gondoskodik a védelméről mielőtt a rendőrség látókörébe kerülne, kellő időt biztosítva a védekezése kidolgozására.

Tehát ha a védőügyvédnek kell felvennie a kapcsolatot a terhelttel, amit természetesen a védőügyvéd késlekedés nélkül meg is tesz, az a terhelt számára ijesztőbb, terhesebb helyzetet jelent.

Ha előre látjuk azt, hogy akár súlyos balesetet is szenvedhetünk motorozás közben, butaság lenne védőfelszerelés nélkül felülni a motorra. A jó minőségű protektorok az eséstől ugyan nem menthetik meg, de az esés következményeit jelentős mértékben csökkenthetik. Hasonló a helyzet a büntetőeljárás esetében is. Ha lehetősége van rá, időben gondoskodjon a védelméről!

A védőügyvédnek, (büntetőjogásznak) kötelessége, hogy késlekedés nélkül felvegye a kapcsolatot a terhelttel, de ha esély van arra, hogy Önből terhelt legyen, akkor minél előbb vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel. Ha a kapcsolatfelvételre személyesen, szorongatott helyzetéből adódóan nem képes, akkor ne nyilatkozzon, ne tegyen vallomást addig, amíg nem beszélt az védőügyvédjével. Ne feledje! Jogában áll hallgatni!

Védekezési eszközök használata

2,) A védőügyvédnek a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel kell használnia.

Mi a törvényes védekezési eszköz? Minden, amit törvény nem tilt, minden, ami nem valósít meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Mi köti a terheltet a védekezése során? Az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A vádlottnak igazmondási kötelezettsége – a tanúval ellentétben – nincs, vagyis azt mond, amit csak akar, természetesen az előzőekben említett megkötéssel.

Általános helyzet, amikor két – három terhelt tagadja a bűncselekmény elkövetését adott ügyben, miközben mindösszesen egy tanúja volt a cselekménynek, aki történetesen egyben a sértett is.

A terheltek gyakran nagyon könnyelműek, kényelmesen hátradőlnek, mert úgy gondolják, hogy az ő tagadásukkal szemben (hiszen hárman vannak) semmit nem ér az egyetlen tanú vallomása.

Rendszeresen hallani a terheltektől, hogy „egy állítás – egy tagadás” ugyan mit tudnak velem csinálni? Sajnos fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy nem egy amerikai filmbe csöppent, hanem ez a valóság, és itt nem így működik.

Mint ahogy szó volt róla, a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A vádlott nyugodtan hazudhat (természetesen mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat). Vajon kinek a vallomása az, ami könnyedén félresöpörhető azzal, hogy hazudik? Vajon a tanú állításával szemben ér valamit a vádlott tagadása?

A gyakorlat szerint nem sokat, mert bizonyítékok hiányában senki nem fogja a tanút hamis tanúzással vádolni, és ezért a vallomását figyelmen kívül hagyni, hacsak tények alátámasztásával nem lehet kétségbe vonni a szavahihetőségét, bizonyítani az elfogultságát stb.

De térjünk vissza az eredeti mederbe. Ott jártunk, hogy mi a védőügyvéd feladata?

Terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználjon.

Fontos az időzítés

Mivel nem a büntetőeljárás, hanem a terhelt érdeke az elsődleges szempont a védőügyvédnek (büntetőjogásznak), ezért gondosan, körültekintően kell eljárni a védekezési eszközök felhasználása során. És nem minél hamarabb, elkapkodva kell azokat a hatóságok tudomására hozni, hanem abban az időben, ami a leginkább szolgálja a védence érdekét.

Hasonlíthatnánk egy kártyajátékhoz. Nem mindegy, hogy a legjobb lapjainkat mikor, milyen körülmények között használjuk fel. Butaság lenne nyílt lapokkal játszani, miközben arra büszkék a magyar hatóságok, akik a büntetőeljárásban részt vesznek, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok számottevő részét a terhelt nem ismerheti meg, csak a nyomozás lezárása után az iratok ismertetésekor.

És hol van a fegyverek egyenlősége? Nem csak a lapjaikat takargatják, hanem azt sem mondják meg gyakran, hogy milyen típusú kártyával játszunk. Ezzel szemben már nehezebb a megfelelő stratégiát kiépíteni, mivel a különböző előálló helyzetekre másként kell reagálni is.

A gyakorlott játékos (védőügyvéd) a megfelelő lépést teszi meg a megfelelő időben, ha kell blöfföl, higgadt tud maradni, amíg másoknak reszket a keze a tét miatt, és idő előtt, vagy túl későn játsszák ki a lapjaikat.

Felvilágosítás

3) A védőügyvédnek feladata, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, a jogairól tájékoztassa.

A védőügyvédnek minden esetben részletes tájékoztatást kell nyújtania a terheltnek a jogairól, a választható védekezési formákról, lehetőségekről, és azok lehetséges következményeiről. A védőügyvéd nem dönthet a terhelt helyett, de védekezési stratégiára természetesen javaslatot tesz. Minden esetben a terhelt dönti el, hogy a védekezésének milyen formáját választja, amihez a védőügyvéd kötve van. A törvényes kereteken belül eljárásával mindenben támogatja a terheltet, képviseli érdekeit.

Bizonyítási indítványok megtétele

4) a védőügyvéd kötelessége, hogy a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

A védőügyvédnek jogában áll a védelem érdekében az ügyben tájékozódni, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat beszerezni és gyűjteni.

A terhelt jogait a védőügyvédje külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

Miért lehet fontos, hogy minden lényegtelennek tűnő részletet feltárjon a védőügyvédjének?

A védelem szempontjából lehet, hogy igenis fontos, és nagy jelentőséggel bír az a körülmény, amit Ön lényegtelennek ítél.

Ha a védőügyvéd (büntetőjogász) nem ismeri a legapróbb részletekig a történteket, könnyen előfordulhat, hogy olyan bizonyítási indítvánnyal él, amelynek eredménye, nem hogy mentené ügyfelét szorult helyzetéből, hanem egyenesen lehetetlenné teszi a további védekezést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség garantálja az Ön számára, hogy amit az ügyvédjének elmond az kizárólag ön és ügyvédje között marad.

Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg arról, mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.