BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Kifosztás Btk. 266.

366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben
követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Önbíráskodás Btk. 368. §

Önbíráskodás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Péter szorult helyzetben Istvánhoz fordul, és kölcsönkér tőle két hétre 550.000,- Ft-ot. Természetesen mindent megígér, hogy fizetni fog, még magas kamatot is bevállal, de biztos benne, nem fogja tudni visszafizetni a pénzt sem határidőre sem később. István a kölcsönkért összeget átadja Péternek (ezzel Péter megvalósítja a csalás bűntettét). Elérkezik a fizetési határidő, és természetesen az összeg visszafizetése nem történik meg. Megkezdődik a hitegetés. Elhibázott utalás, lerobbant autó, hirtelen utazás, és számtalan kifogás után István türelme elfogy. Felhívja két barátját, és hárman, baseball ütőkkel és egy bozótvágóval felszerelkezve felkeresik Pétert, akit néhány pofon kíséretében irdatlanul megfenyegetnek a pénz visszaszerzése érdekében, aki néhány ezer forintot át is ad Istvánnak. István és barátai cselekménye kétséget kizáróan megvalósítja az önbíráskodást, de vajon a megvalósításához milyen mértékű erőszakra, fenyegetésre van szükség?

Mit jelent az Önbíráskodás?

Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön önbíráskodást követ el.

Önbíráskodás elkövetési magatartása: valakinek erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Az erőszak a sértettre kiható fizikai ráhatást jelent, amely a bűncselekmények többségében magában foglalja a könnyű testi sértést is, így a cselekmény a könnyű testi sértéssel nem állhat halmazatban.

A büntetőjog megkülönbözteti az akaratot megtörő, és akaratot hajlító erőszakot (fizikai kényszert). A sértett akaratát megtöri (bénító jellegű, lenyűgöző) az erőszak, amikor a fizikai ráhatás miatt a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására (például lekötözik).

A törvény nem követeli meg a lenyűgöző erejű erőszak alkalmazását, ezért az önbíráskodás az akaratot hajlító erőszak alkalmazásával is megvalósítható.

Az akaratot hajlítja az erőszak, ha a sértett akaratát ugyan nem töri, nem bénítja meg, csupán korlátozza azt.

Önbíráskodás esetében az erőszaknak minden esetben személy ellen kell irányulnia, dolog ellen irányuló erőszak esetében az önbíráskodás akkor valósulhat meg, ha a dolog hatókörében személy is tartózkodik, így arra az erőszak áttevődik, közvetlenül éri.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg: fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Az önbíráskodás megvalósításához fenyegetésnek nem szükséges az élet vagy testi épség ellen irányulnia. Az önbíráskodás esetében a fenyegetésének nem kell közvetlennek lennie, elég, ha későbbi eseménnyel, később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Önbíráskodás megvalósításához a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

Annak megítéléséhez, hogy sértettben a fenyegetés komoly félelmet keltett-e, vizsgálni kell a sértett, és az elkövető személyét, egymáshoz való viszonyukat. Vizsgálni kell, a cselekmény szereplőinek életkorát, fizikai, pszichikai állapotát, az egyéb külső tényezőket, körülményeket.

A BH 2001.101. számú határozat indokolásában kifejtettek szerint: A fenyegetés – mint az önbíráskodás bűntettének törvényi tényálláseleme – nem csak verbálisan, a sértett ellenkezése esetére a súlyos hátrány megnevezésével valósulhat meg. Önmagában a védtelen sértettel szemben fellépő, akaratával nyíltan szembehelyezkedő terheltek jelentős túlereje, vagyis a sértett számára nyilvánvaló fenyegetettséget jelentő helyzet kialakítása is alkalmas volt annak kikényszerítésére, hogy a sértett terheltek akaratának megfelelően cselekedjen [HVG-ORAC Kommentár].

Az önbíráskodás célja: a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése, a cselekmény kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.

Jogos vagyoni igényként értékeljük az önbíráskodás szempontjából azt az igényt, amely bírósági úton, peres eljárás keretében érvényesíthető. Ebben az esetben fennáll valamilyen jogviszony az elkövető és a sértett között. (Péter kölcsönkért Istvántól, aki az összeget átadta Péternek. Meghatározták a visszafizetés határidejét, Péter pedig határidőre nem teljesített.)

Önbíráskodás körében jogosnak vélt vagyoni igény: olyan vagyoni igény, amely peres úton nem érvényesíthető, (ilyen lehet a szerencsejáték céljára adott összeg, vagy az elévült követelés), illetve az olyan igény, amelyet a sértett vitat, vagy kizárólag az önbíráskodás elkövetőjének álláspontja szerint áll fenn.

Az önbíráskodás elkövetője, a jogos igényét a törvényes (bírósági) út megkerülésével, a törvény által tilalmazott erőszakos módon érvényesíti. Ugyancsak ezt teszi abban az esetben is, amikor a jogosnak vélt vagyoni igényének akar erőszakkal érvényt szerezni, de ebben az esetben a követelése jogszerűsége vonatkozásába tévedésben van.

Az önbíráskodás tettese bárki lehet, az elkövető nem csak a saját, hanem más személy vagyoni igényének az érvényesítése érdekében is felléphet.

Az önbíráskodás kísérleti szakba lép, amikor az elkövető megkezdi a sértett irányába az erőszak kifejtését, illetve a fenyegetés alkalmazását. A cselekmény befejezetté akkor válik, amikor a sértett az erőszak vagy fenyegetés hatására az elkövető által kívánt magatartást tanúsítja, valamit tesz, nem tesz vagy eltűr.

Az önbíráskodás sértettje (passzív alanya) az, akit a tettes valamilyen magatartás tanúsítására kényszerít.

Önbíráskodás büntetése

Az önbíráskodás a súlyosabban büntetendő bűncselekmények közé tartozik, a törvény alapesetben az önbíráskodást egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A Btk. 368. § (2) bekezdése a minősítő körülményeket tartalmazza, amelyek valamelyikének megvalósulása esetén a cselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Btk. 368. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el.
A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha a tettes az elkövetéskor egy igazi pisztolyt magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata, (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver) akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb…) tart magánál.

A magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető ruházatába rejtve, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a sértett a késről nem szerez tudomást, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza a minősítő körülmény megállapítható, de ha a sértett számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.

Csoportos elkövetés: „csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt” [Btk. értelmező rendelkezések]. A minősített jellege abban rejlik, hogy a csoportos fellépés az elkövetők részéről fokozza, fokozhatja az agressziót, és lehetővé teszi magatartásuk szélsőséges megnyilvánulását, amely fokozott félelmet kelt az észlelő személyekben, valamint nehezíti a bűncselekmény megakadályozását.

Védekezésre képtelenség felmerülése esetében az adott cselekménnyel összhangban vizsgálni kell a sértett tulajdonságait, mint az életkora, testi, fizikai adottságai, pszichés állapota, helyzete. A Btk. 459. § (1) bekezdés 29. (értelmező rendelkezések): védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Helyzeténél fogva ideiglenesen képtelen az ellenállás kifejtésére, aki a testi, fizikai adottsága, pszichikai állapota alapján képes lenne a védekezésre, de valamilyen külső körülmény okán nem képes az ellenállás kifejtésére.

A Btk. 368. § (3) bekezdése értelmében nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ilyen lehet például, a bűncselekménnyel okozott kár esetében az elkövető feljelentéssel való fenyegetése, a kár megtérítése érdekében, vagy birtokvédelem esetében a jogos önhatalom gyakorlása.

Az önbíráskodás bűntette nem valósul meg, ha az erőszak vagy a fenyegetés az igény érvényesítésének megengedett eszköze; ezért a bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor, ha a birtokos a birtok megvédéséhez szükséges mértékben, önhatalommal hárítja el a birtoka ellen irányuló támadást, illetőleg a már elvesztett birtok védelmében a birtokos önhatalommal jár el, feltéve, hogy más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség magát a birtokvédelmet meghiúsítaná [BH 2000.338.].

Önbíráskodás elévülése

Az önbíráskodás elévülése alapesetben (Btk. 368. § (1) bekezdés) öt év, míg minősített esetben (Btk. 368. § (2) bekezdés) nyolc év.

Önbíráskodás elhatárolása

Az önbíráskodás és a zsarolás cselekménye nagyon hasonlít egymáshoz. A tettes arra kényszeríti a sértettet, hogy valamint tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A két cselekményt a célzata határolja el egymástól. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, míg az önbíráskodás estén az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, tehát nincs tudatában a követelése jogtalan voltának.

Az önbíráskodással szemben – ahol a tettes a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének igyekszik érvényt szerezni – Rablás esetében a tettes célja az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása, amelyet lenyűgöző erejű erőszak, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen (kvalifikált) fenyegetéssel valósít meg.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Ha az önbíráskodás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Büntető Ügyvéd

Közérthetően az önbíráskodásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Zsarolás Btk. 367. §


Ügyvéd Budapest

Zsarolás Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Zsarolás Btk. 367.

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

Zsarolás Btk. példa

Gábor telefonon hívja Pétert:

Szia Péter! Képzeld el, beidéztek a bíróságra. Kedden tanúként fognak kihallgatni. Tudod a költségvetési csalásos ügyedben! Sokáig dolgoztam a cégednél, elég sokat tudok a fiktív számlákról, a fekete pénzekről, a feketén dolgozókról, a kamu tanulmányokról. Ha megtámogatnál hétfő estig ötszázezer forinttal, nagyon feledékeny is lehetnék. Állítólag én vagyok a vád korona tanúja. Mit szólsz hozzá? Én gondolkodnék rajta a helyedben. De ha nem, nekem úgy is jó. Csak neked nem lesz az! Jobban teszed, ha tejelsz!

Vajon a fenti – egyoldalú – beszélgetés során Gábor elkövette a zsarolás bűntettét?

Mit jelent a zsarolás? Zsarolás magyarázata?

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás tettese bárki lehet. A cselekmény elkövetéséhez az szükséges, hogy az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel a sértettet (cselekmény passzív alanyát) arra kényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Társtettese – és nem bűnsegéde – a zsarolásnak az, aki aktív magatartást nem fejt ugyan ki (nem fenyegeti a sértettet), de jelenlétének félelemkeltő, fenyegető hatása van a sértettre [HGY 2008.1859.].

A büntetőjog megkülönbözteti az akaratot megtörő, és akaratot hajlító erőszakot. A sértett akaratát megtöri (bénító jellegű) az erőszak, amikor a fizikai ráhatás miatt a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartásra (például lekötözik).

Az akaratot hajlítja az erőszak, ha a sértett akaratát nem töri, nem bénítja meg, csupán korlátozza azt. A zsarolás bűntett megvalósításához elég, ha a tettes akaratot hajlító erőszakot alkalmaz. Ha a csekélyebb mértékű erőszak hatására a sértett – akarata ellenére – valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, (például nem indít végrehajtási eljárást az adósa ellen) és a sértettnek emiatt vagyoni hátránya keletkezik, a cselekmény megvalósult.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg miszerint, fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás alapesetének megvalósításához a fenyegetésnek nem kell az élet vagy testi épség ellen irányulnia, nem szükséges, hogy a tettes azt kiabálja „elvágom a torkod, ha nem …”. A zsarolás esetében a fenyegetésének nem kell közvetlennek lennie, vagyis elég, ha későbbi eseménnyel, később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Fontos, hogy zsarolás esetében a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

Vizsgálni kell a sértet és az elkövető személyét

A fenyegetés során vizsgálni kell, hogy a sértett, és az elkövető személyét, egymáshoz való viszonyukat. Vizsgálni kell, a cselekmény szereplőinek életkorát, fizikai állapotát, pszichikai adottságait, az egyéb külső tényezőket. Komolytalan a fenyegetés, amikor a 75 éves, 170 centiméter magas, és 60 kilogramm súlyú, nyugdíjas elkövető fizikai erejével, – egy pofon kilátásba helyezésével – fenyegeti meg a 29 éves, 185 centiméter magas, és 110 kilogramm súlyú, megyei testépítő bajnok sértettet, aki mellesleg éjszakai szórakozóhelyek rendjét biztosítja, pusztán a szigorú tekintetével. Ha felcseréljük a szerepeket, abban az esetben a pofon puszta ígérete is bőven elég ahhoz, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás eredmény-bűncselekmény. A zsarolás eredménye a vagyoni hátrány, amelyet a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja határoz meg, amely szerint vagyoni hátrány: a törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

Az alkalmazott erőszak és fenyegetés határára kell bekövetkeznie a vagyoni hátránynak, azonban nem szükséges, hogy az szenvedje el a vagyoni hátrányt, akivel szemben az erőszakot vagy a fenyegetést alkalmazták.

A zsarolás akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével is megvalósulhat. Így zsarolást követ el, aki azzal fenyegetve kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy a folyamatban levő büntetőügyben számára hátrányos vallomást tesz [BH 2012.55.].

A jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem valósul meg zsarolás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének céljából történt [BH 1979.405.].

A zsarolás bűncselekménye befejezett, ha a kényszer vagy fenyegetés hatására a sértett magatartásának eredményeként a vagyoni hátrány bekövetkezett. Ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása megtörtént, de a vagyoni hátrány még nem következett be, (például a pénz nem került átadásra) a zsarolás kísérlete állapítható meg.

A zsarolás bűntettének a kísérlete sem valósul meg, ha a terhelt a sértettől követelt pénz összegét és átadásának időpontját nem konkretizálja [BH 2001.362.].

Az a körülmény, hogy a zsarolási fenyegetés ellenére a sértett nem tesz eleget az elkövető követelésének, nem jelenti, hogy a jelzett bűncselekmény kísérlete ún. alkalmatlan kísérletként lenne értékelhető [BH 2009.262.].

Zsarolás büntetési tétele

A zsarolás bűntette alapesetben 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg minősített esetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel.

A zsarolás minősített eseteit a Btk. 367. § (2) bekezdése szabályozza.

Btk. 367. § (2) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

a) A Bűnszövetség fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja határozza meg, miszerint: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

b) Az élet vagy testi épség elleni fenyegetések magyarázatra nem szorulnak, azonban mit jelent a „más hasonlóan súlyos fenyegetés” ? Minden esetben bírói megítélés kérdése, a fenyegetés irányulhat például a sértett életének az ellehetetlenítésére.

c) Súlyosabban minősül a zsarolás, ha hivatalos személy, például rendőr, a rendőri minőségét felhasználva követi el. A hivatalos személyeket a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

d) Súlyosabban minősül a zsarolás elkövetése akkor is, ha a tettes megtévesztve a sértettet azt színleli, hogy hivatalos személyként, vagy hivatalos megbízás alapján jár el.

Zsarolás elhatárolása az önbíráskodástól, és a rablástól

A zsarolás és az önbíráskodás cselekménye nagyon hasonlít egymáshoz. A tettes arra kényszeríti a sértettet, hogy valamint tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A két cselekményt a célzata határolja el egymástól. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, míg az önbíráskodás estén az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, tehát nincs tudatában a követelése jogtalan voltának.

A zsarolás és a rablás elhatárolása főként akkor okozhat problémát, amikor az erőszakot vagy fenyegetést dolog átadása érdekében alkalmazzák. Zsarolásnak minősül, ha a dolog elvétele érdekében alkalmazott erőszak nem lenyűgöző erejű, illetve a fenyegetés nem közvetlen vagy közvetlen ugyan, de nem az élet és a testi épség ellen irányul. Amennyiben az erőszak megtöri a sértett akaratát, vagy a fenyegetés közvetlen, és az élet vagy testi épség ellen irányul „most azonnal átadod a telefonod, vagy szét verem a fejed” rablás valósul meg.

Mikor évül el a zsarolás bűntette?

A zsarolás bűntettének elévülése a cselekmény elkövetésével (a vagyoni hátrány bekövetkezte) vagy kísérlet esetén, a kísérletet megvalósító cselekmény befejeztével (például a fenyegetéssel) kezdődik meg, és alapesetben – (1) bekezdés – 5 év, míg minősített  esetben – (2) bekezdés – 8 év.

Az elévülés számításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Ha a zsarolás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően a zsarolásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Rablás Btk. 365.

Védőügyvéd

Rablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak?

Fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt, majd azt mondja a sértettnek: Gyorsan pakolj ki a zsebedből apukám! Ide a telefonodat is! Igyekezz mert elvágom a torkod!

A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt.

1.) A vázolt cselekmény esetében az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

De a rablás megvalósításához nincs szükség késre. Ha szimplán megfenyegetik, vagy megütik a sértettet a dolog eltulajdonítása érdekében a rablás ugyancsak megvalósul, ha a sértettől az értékeit elveszik. A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el. Csoportos rablás esetében a büntetési tétel hirtelen megugrik, mivel alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, míg csoportos rablás esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, csakúgy mintha az elkövető, vagy elkövetők az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. kést) használva követik el a cselekményt.

Hogyan lehet még a rablást elkövetni?

2.) Ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyeznek annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák, a rablás megvalósul. Mit is jelent ez pontosan? Például, ha a sértett italába (legyen kávé) altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és amíg a sértett békésen szundikál, mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

3.) A tolvaj éjszaka besurran a sértett lakásába. A házigazda mélyen alszik, az elkövető közben elkezdi összepakolni az értékeket egy nagy zsákba. Véletlenül lever egy porcelán kutyát a polcról, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál a lakásban. Kirohan a hálószobából, és látja, hogy egy sötét alak megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvaj – akit az erőszak alkalmazását követően – rablónak nevezünk, elmenekül az ingatlanból. És hogy ez a cselekmény miért rablás, amikor nem a dolog megszerzése érdekében alkalmazott erőszakot az elkövető?

Azért, mert a törvény értelmében, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul.

Rablás Btk. 365 törvényi tényállása

 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Rablás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját?  A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédi azokat.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Privacy Preference Center