BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Csalás Btk. 373.

Védőügyvéd Budapest

Csalás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és vitassák meg az ügyét. Mit ér egyetlen ember egy jól képzett, tapasztalt csapattal szemben? Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel.

MI AZ A CSALÁS BTK?

A csalás az egyik legelterjedtebb bűncselekmény, mégis kevesen tudják, hogy mit is jelent.

A csalás törvényi tényállását, példákon keresztül értheti meg a legkönnyebben, ezért nézzük a következőt:

Az elkövető az egyik hétfő reggel arra ébred, hogy sürgősen pénzre van szüksége azért, hogy kifizesse adósságait, vagy azért, mert nagyot szeretne nyaralni külföldön. Az elkövetőnek megtakarításai és értékesíthető vagyona nincs, a munkahelyét nemrégen veszítette el, a közeljövőben nem várható, hogy bevétele lesz.

Úgy gondolja, gyorsan kölcsönkér valakitől, ezért a sértetthez fordul. Tudja, hogy a sértett nem adna neki kölcsönt, ha elmondaná, hogy elvesztette a munkahelyét és várhatóan nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, ezért kitalál egy történetet és a következőket adja elő.

Hihetetlen üzleti lehetőség hullott az ölembe, amiből hatalmas nyereséget várok, már csak némi pénzre lenne szükségem, mert egyéb üzletek miatt, – amiből szintén várom a pénzem – likviditási gondjaim akadtak. Ha adsz kölcsön pénzt, hatalmas kamatot fizetek, mert nekem így is nagyon megéri.

A sértett az elkövetőnek elhiszi, hogy a pénzén felül magas kamatot fog tőle visszakapni, ezért a kamrába rohan, előveszi a családi megtakarítást, majd átadja az elkövetőnek. Kölcsönszerződést kötnek, amiben minden lényeges pontot szabályoznak, pontosan megjelölik a feleket, meghatározzák a visszafizetési határidőt, majd az elkövető a pénzzel távozik. Természetesen sem a szerződésben meghatározott határidőre, sem később a kölcsönvett összeget a terhelt nem fizeti vissza.

Csalás Btk. 373.  – CSALÁS FOGALMA

Csalás Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

A csalás elkövetési magatartása a sértett tévedésbe ejtése vagy a tévedésben tartása.

A tévedésbe ejtés, amikor az elkövető valótlan tényeket valóságként tüntet fel, érthetően mondva, amikor hazudik a sértettnek, aki azt elhiszi. Nem feltétele a tévedésbe ejtésnek, hogy az filmekbe illő agyafúrt, fondorlatos módszerrel történjen. Csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen felismerhető magatartás is.

Tévedésben tartás lényege, hogy az elkövető magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés (Például: az elkövető nagyon gazdag, vagy az elkövető szülei nagyon gazdagok, és biztosan kifizetnék a tartozását helyette.) amit az elkövető felismer, és azt szándékosan nem oszlatja fel, hanem, a sértett tévedését jogtalan haszonszerzésre használja fel.

Mi hathat ilyen megtévesztően? Lehet, hogy találkoztak már olyan személlyel, aki nagyon drága autóval, drága ruhában jár, és látványosan nagy borravalót hagy a drága étteremben a pincérnek. Ha pillanatnyi pénzügyi gondjai vannak, még megtisztelő is a számára kölcsönadni. De ha tudnánk, hogy az autó lízingelt, aminek a díjait soha nem tudta fizetni, a drága ruhát kölcsönkérte, és a borravalót az előző sértettől kicsalt pénzből hagyja a pincérnél, már nem adna neki kölcsön egy forintot sem.

Miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?

A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés – a melyet az elkövető más személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával ér el, – ezért a csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A csalás materiális bűncselekmény, amelynek az eredménye a kár. A kár bekövetkezhet a tévedésbe ejtett, vagy tartott személynél, de akár más személynél is.

Amennyiben a kár nem annál a természetes vagy jogi személynél keletkezik, akivel szemben a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást megvalósították, a bűncselekmény sértettje az, akinél a kár ténylegesen bekövetkezik [BH 1988.176.].

A csalás Btk. kísérleti szakba lép a megtévesztő magatartás kifejtésével, míg befejezetté a kár bekövetkeztével (például a pénz átadásával) válik. A csalás megállapításához nélkülözhetetlen, hogy a tévedésbe ejtés, vagy tartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn, vagyis hogy a kár a tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás következményeként keletkezzen, a kár bekövetkezését megelőzze.

Kár fogalma [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Vagyis az elmaradt haszon – a Btk. 373. § (7) bekezdését kivéve – a csalás szempontjából kárként figyelembe nem vehető. A Btk. 373. § (7) bekezdése kimondja, hogy csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat kimondja, szerint csalás az is, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem elmaradt vagyoni előny [BH 2011.127.].

Csalás tettese bárki lehet. A csalás bűnsegédje lehet a csalásnak, aki a megtévesztés feltételeit megteremti.

Természetesen a csalás nem kizárólag pénz kölcsönkérésével, hanem számtalan egyéb módon valósulhat meg, a kár pedig bekövetkezhet többek között dolog átadásával, tartozás elengedésével, kötelezettségvállalással, ajándékozással, stb…

A csalás annyi rendbelinek minősül, ahány sértettet érint a cselekmény.

Csalás büntetése

Btk. 373. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén, (tűzvész, árvíz, földrengés, stb..)
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el tipikusan a bűncselekményt, aki valamilyen jótékony célú alapítvány munkatársának adja ki magát, így csalva ki a sértettek pénzét.

Csalás Btk. minősített esetei

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt (500.001,- Ft- tól 5.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A Btk. 373. § (3) bekezdés c) pontjában írt minősítő körülmény értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szabálysértési értékhatárt meghaladó (50.001,- Ft) csalást, az állapotából adódóan kiszolgáltatott, – a bűncselekmény felismerésére és lehárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes – személy sérelmére követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt (500.000.001,- Ft-tól) okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalás elévülése

A Btk. 26. § (1) bekezdésének értelmében csalás elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádjával szemben?

Mint ahogyan a csalást is el lehet követni számtalan különböző módon, ugyanúgy a csalás elleni védekezés is nagyon változatos. Ami az egyik esetben működik, a másikban hatalmas problémát okozhat.

Konkrét ügy konkrét kérdéseivel forduljon tapasztalt, büntetőjogban jártas ügyvédhez.

Csalás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners  ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott, tapasztalt, együttműködő ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Uzsora-bűncselekmény Btk. 381.

Büntetőjogi Ügyvéd Budapest

Uzsora-bűncselekmény Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Uzsora-bűncselekmény Btk. 381.

381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Szexuális erőszak elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Ügyvéd Budapest

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Jármű önkényes elvétele Btk. 380.

380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben
követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Jogtalan elsajátítás Btk. 378.

378. § (1) Aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hanyag kezelés Btk. 377.

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás Btk. 375.

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a nagyobb kárt (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős (500.000.001,- Ft-tól) kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Gazdasági csalás Btk. 374.

374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Rongálás Btk. 371.

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba) falfirka elhelyezésével vagy
bb) bűnszövetségben
követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Orgazdaság Btk. 379.

Büntetőjogi Ügyvéd

Orgazdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Orgazdaság példa

Péter autójával megáll a ház előtt, és beszalad Istvánhoz. Szia István! Gyere mutatok neked valamint. „Leesett” egy két apróság a teherautóról. Itt van például ez a tökéletes állapotban lévő bicikli. Igaz, hogy lopott, de nem lehet beazonosítani, nyugodtan használhatod, vagy ha szeretnéd, eladod. Biztosan keresnél vele pár forintot. Tudok mutatni neked még egy telefont és egy márkás karórát is. Ezeket Daniék húzták le egy paliról. Csak kétszer pofon kellett csapniuk és máris elengedte a telefont. Az órát ajándékba „adta” nekik. Na, mit szólsz hozzá? Érdekel?

Péter megnézi István bűncselekményekből származó portékáját, majd nyomott áron megveszi azokat.

Orgazdaság Btk. alapesete

Btk. 379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Az orgazdaság elkövetési tárgya a felsorolt bűncselekményekből származó dolog, de ide sorolandók például a lopásból származó autóból kibontott alkatrészek, vagyis a felsorolt cselekményekből származó feldolgozott, átalakított dolgok is.

Az orgazdaság elkövetési magatartása a felsorolt bűncselekményekből származó dolog megszerzése, elrejtése, vagy közreműködés az elidegenítésében.

Megszerzés

A megszerzés a dolognak az ezt birtokló egyén akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti. Az orgazdaság esetén a hatalomba vétel módja közömbös, csak az kell, hogy ez a birtokló akaratával és tudtával történjék [BH 389/1987]. Megszerzésnek kell tekinteni a dolognak az alapcselekmény elkövetőjével való közös elhasználását, elfogyasztását is. Az orgazdaság elkövetéséhez nincs szükség arra, hogy dologért az elkövető ellenszolgáltatást nyújtson. Az orgazdaság megvalósul akkor is, ha a dolgot az orgazda ajándékba kapja.

Elrejtés

Az elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog fellelését nehezíti.

Elidegenítésben való közrenűködés

Az elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. Kísérlet akkor fordulhat elő, ha az elidegenítésben közreműködés nem eredményes, a dolog értékesítése nem sikerül. Ezért értékelte a bíróság a lopott személygépkocsi értékesítésére irányuló eredménytelen telefonálást is elkövetési magatartásnak. [BH 1993/1-21.].

Az elkövető tudattartalma

Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni; ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [BH 341/2000]. Vagyis az orgazdaság akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy a dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, és azt haszonszerzési céllal megszerzi, elrejti, vagy az elidegenítésében közreműködik.

Az orgazdaság bűncselekményében a bűnösség akkor is megállapítható, ha az orgazdaság alapcselekményének elkövetője ismeretlen maradt, és így nem került sor büntetőjogi felelősségre vonására. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, ha alapcselekményként a lopás és a sikkasztás vagylagosan vetődik fel [BH 187/2012]

Fontos kiemelni, hogy az orgazdaság bűncselekménye esetében nincs jelentősége a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapításánál, hogy az orgazda egy személytől vásárol több alkalommal bűncselekményből származó dolgot, vagy több különböző személytől vásárol több alkalommal, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekményeket hány sértett sérelmére követték el.

Folytatólagos elkövetési magatartás

Ha az orgazda több elkövetési magatartást (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik) egységes elhatározással, rövid időközönként követ el, akkor az orgazda cselekménye folytatólagosnak minősül. Az orgazda így 1 rendbeli cselekményt valósít meg, és az elkövetési érték meghatározásánál valamennyi dolog értéke összeadódik.

A folytatólagosságot azért fontos kiemelni, mert például, ha egy elkövető (üzletszerűen) rövid időn belül 60 különböző sértettől ellop összesen 60 darab egyenként egymillió forint értékű személygépjárművet, akkor az alapcselekmény elkövetője 60 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettét követi el. Ha a tolvaj, a gépkocsikat – amint ellopta – eladja az orgazdának, akkor az orgazda 1 rendbeli, 60 millió forintra, azaz különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése miatt felelhet. Az orgazdaság esetében a büntetés 5 évtől 10 évig, míg az alapcselekményt elkövető tolvaj lopási cselekménye esetében – a halmazati büntetésre tekintettel – a büntetés 1 évtől 7,5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az orgazda, mint felbujtó vagy bűnsegéd nem marasztalható el az adott orgazdaság alapcselekményével kapcsolatban, az orgazdaság bűncselekménye a vagyon elleni alapbűncselekménnyel nem képezhet halmazatot.

Orgazdaság büntetése

Btk. 379. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) vagy
b) szabálysértési értékre (50.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig),
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) nemesfémre vagy
d) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) nagyobb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre (50.000.001,- Ft-tól) vagy
b) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

Üzletszerű elkövetés

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik

A cselekmény minősítése során az elkövetési értéket nem az orgazda által elért, vagy elérni kívánt haszon mértéke határozza meg, hanem annak a dolognak az értéke, amelyet az orgazda megszerzett, elrejtett, vagy amelynek az elidegenítésében közreműködött. Például, ha valaki rablás útján megszerez egy 70.000,- Ft értékű telefont, és azt az orgazda megveszi 15.000,- Ft-ért, majd 35.000,- Ft-ért értékesíti, (tehát azon 20.000,- Ft hasznot ér el), akkor az elkövetési érték nem 20.000,- és nem 35.000,- Ft lesz, hanem a telefon tényleges értéke, azaz 70.000,- Ft. Abban az esetben, ha az orgazdától valaki úgy veszi meg a telefont, hogy tudja, az bűncselekményből származik, akkor ő is orgazdának minősül.

Orgazdaság elévülése

Az orgazdaság bűntette a (2) a (3) és a (4) bekezdés esetén öt, az (5) bekezdés esetében nyolc, míg a (6) bekezdés esetében tíz év elteltével évül el.

Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ha az orgazdaság bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően az orgazdaságról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Hűtlen kezelés Btk. 376.

Védőügyvéd

Hűtlen kezelés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Hűtlen kezelés elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

A vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik a hűtlen kezelés, amelynek jogi tárgya a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdek. A hűtlen kezelés esetén az elkövetőnek nem célja az általa kezelt idegen vagyon eltulajdonítása (ellopása), habár a cselekmény mögött általában megtalálható az elkövető vagyoni érdeke, amely nem közvetlenül a bűncselekményhez kapcsolódik.

Hűtlen kezelés példa

Példa Építő Ipari Kft. ügyvezetőjének választják meg S. Norbertet. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között a Kft. vagyonának kezelése. S. Norbert ügyesen vezetgeti a társaságot, amelynek a tulajdonát képezi három értékes személygépkocsi, egyenként 6 millió (összesen 18 millió) forint értékben. S. Norbert a gépkocsik értékesítéséről dönt, majd azokat darabonként 3 millió forintért (vagyis a 18 millió forintos értékű gépkocsikat összesen 9 millióért,) értékesíti egy ismerős vállalkozónak.

S. Norbert ügyvezető azáltal, hogy az autókat jelentősen a piaci ár alatt értékesítette 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek. S. Norbert itt nem áll meg, ugyanis havi 2 millió forintért a Kft. részére olyan ingatlant vesz bérbe – ugyancsak az ismerős vállalkozótól – amire a Kft.-nek egyáltalán nincs szüksége, és ráadásul hasonló ingatlanok havi bérleti díja az ingatlan piacon 200 ezer forint körül található. Az ingatlant a társaság birtokba veszi, de valójában nem használja. Az ingatlan bérlésével 10 hónapon keresztül – havonta 2 millió forint, mindösszesen (folytatólagosan) 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek.

S. Norbert tudatában volt annak, hogy a társaság vagyonát képező gépkocsikat darabonként 6 millió forinttért is értékesíteni tudta volna, mint ahogyan azzal is tisztában volt, hogy a kibérelt ingatlanra a társaságnak nem volt szüksége. A fentiek tudatában azt is átlátta, hogy a társaság vagyonát az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon csökkenti, ezzel a cégnek vagyoni hátrányt okoz.

Hűtlen kezelés Btk. 376. törvényi tényállása

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

A hűtlen kezelés tárgya kizárólag idegen vagyon lehet, vagyis saját tulajdonunkban álló vagyonra elkövetni nem lehet. Érdemes megemlíteni, hogy ha a fenti példa szerinti S. Norbert tagja lett volna Példa Kft.-nek (tehát ha a társaság üzletrészének tulajdonosa), a hűtlen kezelést abban az esetben is elkövette, hiszen a társaság vagyona elkülönül S. Norbert saját vagyonától, vagyis az idegen vagyon.

Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Az idegen vagyon lehet ingó, ingatlan, de ide tartoznak a különböző vagyoni jogok is.

A megbízás alapja lehet szerződés, hatósági határozat, vagy jogszabály, de minden esetben ki kell terjednie a vagyon kezelésére, amely a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. A megbízás alapján a vagyonkezelő kötelessége, hogy a rábízott idegen vagyont a tőle elvárható gondossággal, körültekintéssel kezelje, az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően járjon el, ne vállaljon nagy vagyonvesztéssel járó kockázatot, mindent tegyen meg a károk elkerülése, csökkentése érdekében.

A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amely eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető az ésszerű gazdálkodás követelményeit, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat szándékosan megszegi, és ezzel a cselekményével vagyoni hátrányt okoz a társaságnak, amire legalább eshetőleges szándéka kiterjed.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, míg eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének a következményeit és azokba belenyugszik.

Btk. 459. § (1) bekezdés 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;
17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;

Hűtlen kezelés Btk. büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb (50.001 Ft-tól – 500.000 Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős (500.000.0001,- Ft feletti) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ügyvéd

Ha teheti, már az első kihallgatása előtt kérje ki a témában jártas ügyvéd tanácsait. A megfelelő ügyvéd segítségével aprólékos részletességgel kidolgozhatja a védekezését, felkészülhet a kihallgatása során várható kérdésekre, elkerülheti, hogy további bűncselekmények elkövetésével gyanúsítsák meg.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva határozott védelmet nyújt ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetén, az ország egész területén, legyen fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.

Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+