Hatósági eljárás megzavarása Btk. 279.

279. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a hatóság eljárását meghiúsítja.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

Kényszerítés hatósági eljárásban Btk. 278.

278. § (1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekményt követi el.

(2) Aki a bűncselekményt büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan büntető ügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt folyik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(3) Aki a bűncselekményt polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Ha a bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követik el, a büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés.

Hamis tanúzásra felhívás Btk. 276.

276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hatóság félrevezetése Btk. 271.

271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

Hamis vád Btk. 268.

Hamis Vád Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Hamis vád Btk. 268.

Btk. 268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.

Hamis vád példa

A válófélben lévő nő az édesapjától ajándékba kapott (különvagyonát képező) személygépkocsiját kölcsön adta a 20 éves fiának, aki egy vidéki nagyváros labdarúgó mérkőzésére vitte el azzal három haverját. A meccs után a két csapat szurkolótábora a város utcáin összecsaptak, amelynek következtében a kölcsönkapott személygépkocsi is erősen megrongálódott. Hazaérkezésekor a fiú a szétvert gépkocsit a házuk előtti parkolóban állította le, majd reggel elmondta a történteket az anyjának.

A nő ezt követően személyesen feljelentést tett a rendőrsége. Feljelentésében előadta, hogy látta amint a férje, – aki több hónapja különél –  az éjszaka, egy szerszám fa nyelével szétverte, az tulajdonában lévő (külön vagyonát képező) autóját, közel 150.000,- Ft nagyságú kárt okozott abban. A férj ellen a rendőrség kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt büntetőeljárást indított, amelynek során őt gyanúsítottként hallgatta ki.

Mit jelent a hamis vád?

1) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol:

A megvádolt személynek élő, az elkövető által egyedileg beazonosított személynek kell lennie. A hamis vád elkövetőjének nem kell pontosan név szerint megneveznie a hamisan megvádolt személyt, elég, ha az általa előadottakból egyértelműen meg lehet állapítani a személyét.

Ha a megvádolt személy, a vádolás időpontjában már halott volt, az elkövető a hamis vád bűntettét nem, de a kegyeletsértést megvalósíthatja.

Ha a hamis vád kitalált személy ellen irányul, az elkövető cselekménye hatóság félrevezetésének megállapítására lehet alkalmas.

A szóhasználata szerint “ismeretlen tettes” vagy meg nem nevezett személy ellen tett feljelentés is megvalósíthatja a hamis vádat, ha valójában egyedileg meghatározott személyre tereli a gyanút [BJD 2811., 2814.].

Ha valaki nem mást, hanem magát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével, úgy a cselekménye a hamis vádat nem valósítja meg, de a hatóság félrevezetése (Btk. 271.) megállapítására lehet alkalmas.

A hamis vád akkor is megvalósul, ha az elkövető olyan személyt vádol hamisan, aki nem büntethető (kivéve, ha a vád kifejezetten utal a büntethetőségi akadályra).

A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, de a hamis vád bármely hivatalos személy előtt elkövethető, ha az annak megfelelő tényállást az elkövető a hivatalos személy eljárása során teszi meg, mivel a hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A hamis vád, hatósági kikérdezés során tett nyilatkozatban, vagy tanúvallomásban is megvalósítható.

Mikor hamis a vád?

A vád akkor hamis, ha az elkövető, – a büntető törvénykönyv különös részében meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, a cselekmény lényegét jelentő tények vonatkozásban – valótlan tényállást ad elő.

A hamis vádolás fogalmilag azt is jelenti, hogy a hatóság előtt tett tényállítás objektíve valótlan, vagyis az tartalmában eltér a valóságtól, és a megvádolt személlyel szemben csak azért indult büntetőeljárás, mert a feljelentés a valóságtól eltérő adatokat tartalmazott [BH 2000.436.].

A tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Valamilyen tény vitatása egymagában még nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt követett el (pl.: “a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak” – azaz hamis tanúzás bűntettét követte el [BH 1978/316.].

Nincs hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a védekezési jog kereteit sem [BJD 4956., 9072.].

Fontosabb bírósági határozatok

A tényállítástól meg kell különböztetni a tényre utaló kifejezést, amely csak általánosságban utal meghatározott személy magatartására (pl. N. N. “hamisan tanúskodott”). Az ilyen állítás konkrét terhelő tények megjelölése nélkül legfeljebb a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és így rágalmazást valósíthat meg [BJD 7330.].

Nem valósít meg hamis vádat vagy hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette. E tényállítás tartalma ugyanis nem bűncselekményre vonatkozik [BH 2006.104.].

Hamis vádért felel a terhelt, ha az általa elkövetett közvádas bűncselekményt másnak tulajdonítja. Ennek egyik esete, amikor a tetten ért terhelt más létező személynek adja ki magát, s ezzel azt a személyt teszi ki eljárásnak [BH 1984.92.].

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy – aki a hatóság tagjai előtt a testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát – a testvér sérelmére hamis vád bűntettét követi el, annak ellenére, hogy a személyazonosságát utóbb megállapítják és a testvére ellen a büntetőeljárás nem indul meg [BH 2005.91].

Megállapítható a hamis vád akkor is, ha a bűncselekmény lényegében megtörtént, de a vádaskodó elhallgatja a büntetőeljárás akadályát, vagy olyan körülményt fűz valamilyen cselekményhez, amely miatt az bűncselekménynek látszik [BJD 7329.].

Koholt bizonyíték

2) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására:

Bizonyítékot koholni, kizárólag hamis tárgyi bizonyítási eszköz létrehozásával, vagy valós tárgyi bizonyítási eszköz megváltoztatásával lehet. A koholt bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie azon valótlan tények bizonyítására, hogy bűncselekmény történt, és azt meghatározott személy követte el, vagy annak a valótlan ténynek a bizonyítására, hogy a valójában megtörtént bűncselekményt meghatározott (hamisan vádolt) személy követte el.

Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Hamis bizonyítási eszköz létrehozását jelenti például, ha az elkövető szándékosan valaki más által használt mobiltelefont (egyéb használati tárgyat, személyes dokumentumot, vagy a DNS-ét tartalmazó hajszálat, vért, stb..) helyez el a bűncselekmény elkövetésének a helyszínén.

Bizonyítási eszköz meghamisítása például a bűncselekmény helyszínén talált tárgyak átrendezése, míg a bizonyítási eszköz eltávolítása bűnpártolást valósít meg.

Példa a bizonyíték hamisításra

A fenti példát kiegészítve: A válófélben lévő nő, hogy nyomatékot adjon a feljelentésének a pincéjében  fellelt, korábban a férje által használt keményfa nyelet helyez el a gépkocsijában, amelyen szerinte a férje daktiloszkópiai (ujj-, tenyérnyom) nyomtöredéke, és biológiai anyagmaradványa található meg.

A koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása általában oly módon történik, hogy az elkövető a bizonyítási eszközt átadja, vagy közli a feltalálási helyét stb., de megvalósulhat úgy is, ha az elkövető cselekményének következtében találnak rá, (például a helyszínén hagyott eszközre) vagy az elkövető mással viteti el hatósághoz.

A cselekmény megvalósul (befejezett), amikor a hatóság előtt a hamis vád szóban elhangzik, vagy a hamis vádat tartalmazó irat a hatósághoz megérkezik, a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására jut.

Kísérlet miatt büntetendő az elkövető, ha a hamis vádat tartalmazó iratot a hatóságnak megküldte, de az valamilyen oknál fogva nem érkezik meg a címzetthez, illetve, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására juthasson, de az valamilyen oknál fogva elmaradt.

A hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt vádol meg a tettes. Ha egy vádban egy embert több bűncselekmény elkövetésével vádol meg a tettes, nem valósul meg halmazat.

Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye, míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni [BH 2002.256.]

A hamis vád folytán megindított eljárás során a vádaskodó által tett tanúvallomás nem értékelhető – hamis tanúzásként – halmazatban [a hamis vád büntetlen utócselekménye; BJD 4955.].

A Btk. 269. § értelmében a hamisan vádolni nem kizárólag a Btk.-ban megjelölt bűncselekményekkel lehet valakit, hanem szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével is.

Hamis vád minősített esetei, a hamis vád büntetése

Amíg a hamis vád elkövetését a törvény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, – amely helyett kiszabható akár elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.., illetve e büntetések közül több is – addig minősített esetben

– ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indult, 1 évtől 5 évig
– ha az érintettet (vádlottat) a hamis vád alapján elítélték, vagy ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozott amelynek az elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti 2 évtől 8 évig,
– ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a hamis vád elkövetőjét 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A hamis vád bűncselekménye gondatlanságból is elkövethető, amit a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. [Btk. 268. § (5)] (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy aki cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

A Btk. 270. § (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzésére nyújt lehetőséget azzal szemben, aki a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárja a hatóságnak.

Hamis vád feljelentése

Amennyiben a hamis vád miatt valamilyen oknál fogva nem indul büntetőeljárás, vagy ha a hamis vád folytán (a megvádolt ellen) indult eljárást befejezték, a feljelentés az általános szabályok szerint bárki megteheti.. Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Hamis vád elévülése

A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekményvéget ér,

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Fontos leszögezni, hogy a hamis vád elkövetését mint a többi bűncselekményt is, bizonyítani kell. Nem valósít meg hamis vádat az a személy, akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményt (például önbíráskodást, rablást, rágalmazástzsarolást, csalást, sikkasztást,) nem sikerül bizonyítani, és ezért a büntetőeljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel zárul. Hamis vádnak csak az a cselekmény minősülhet, amikor az elkövető tudja, /vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene/, hogy az a tényállás, elkövetési magatartás amit állít, amivel mást terhel valótlan, és ahhoz, hogy emiatt el is ítélje a bíróság az szükséges, hogy ez – mármint, hogy tudta, hogy hamisan vádaskodik – bizonyítható legyen.

Büntető Ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Hamis tanúzás Btk. 272.

Büntető Ügyvéd

Hamis tanúzás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a létező legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.

Hamis tanúzás Btk. törvényi tényállása

Btk. 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.

(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Nem büntethető hamis tanúzásért

275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Példa a hamis tanúzásra

István, egy barátjával, és egy 15 cm pengehosszúságú késsel felszerelkezve elmegy Gábor lakásához, behajtani Gábor adósságát. István és barátja, Gábort éppen a kapuban találják, azonnal kérdőre is vonják. István jobb kezébe veszi a kést, meg is fenyegeti Gábort -„Elvágom a torkod, ha nem adod vissza a pénzem!”- miközben a barátja ököllel először gyomron, majd arcon üti Gábort.

István és barátja a fenti cselekményével megvalósítják a felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás bűntettét.

Az eseményeket végig nézi Gábor szomszédja Laci, aki haragos viszonyban van Gáborral. Laci közel áll az eseményekhez, mindent hall, és még azt is volt ideje és módja megfigyelni, hogy Istvánnak ugyanolyan kése van, mint neki, amivel hadonászva fenyegeti Gábort. A cselekményt Istvánék fenyegetőzéssel folytatják, amit az arra járó rendőrök szakítanak félbe. A rendőrök sem az ütéseket, sem a kést nem látták, arról a helyszínen Gábor számol be nekik.

Megkezdődik a büntetőeljárás

A rendőrök a helyszínen meghallgatják a jelenlévőket. Gábor elmondja, hogy István késsel megfenyegette, miközben a barátja megütötte, hogy adja vissza István pénzét. István és a barátja tagadja, a fenyegetést és a bántalmazást, kést pedig nem találnak a rendőrök Istvánnál (egy bokorba dobta, amit nem láttak). Elmondásuk szerint csak vitatkoztak.

Laci (tanú) hallja, mit mondanak Istvánék a rendőröknek, és hasonlóan adja elő az eseményeket. Jöttem hazafelé, amikor azt láttam, hogy az a két férfi odalép Gáborhoz, és elkezdenek vitatkozni. Kést vagy ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket.

Ez a cselekménye Lacinak még nem meríti ki a hamis tanúzást. Miért nem? A választ a későbbiekben tárgyaljuk.

Lacit később behívják a rendőrségre tanúskodni. Közlik vele a jogai és a kötelezettségeit, majd a hamis tanúzás következményeinek ismeretében Laci megismétli amit a helyszínen intézkedő rendőröknek mondott. „Kést és ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket”.

Ezzel a magatartással a tanú az ügy lényeges körülményeire vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot, tehát a hamis tanúzás vétségét követi el.

Hamis tanúzás Btk. magyarázata

A hamis tanúzás bűncselekmény jogi tárgya a hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, vagyis hogy az igazságszolgáltatás során eljáró hatóságok megalapozott és igazságos határozatokat hozhassanak.

A hamis tanúzás Btk. elkövetési magatartásai:

– Valótlan tényállítás (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság),
– Valóság elhallgatása (passzív hazugság)
– Hamis szakvéleményadás
– Hamis felvilágosítás-adás
– Hamis fordítás
– Hamis okirat szolgáltatása
– Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása

A hamis tanúzást el lehet követni bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság (rendőrség, NAV, ügyészség), szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, választott bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban.

Hamis tanúzást kizárólag az eljárásban tanúként kihallgatott személy követheti el.

Nem tanúvallomás az olyan nyilatkozat, amely előtt az érintett személyt nem figyelmeztetik arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogára, és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire. Ezek alapján nem minősül tanúvallomásnak, az a nyilatkozat, amelyet Laci, a helyszínen intézkedő rendőröknek tett, ezért nem büntethető hamis tanúzás elkövetésért.

Tanú

A szakirodalom a tanút a bizonyítás egyik fontos alanyának tartja. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. [Be. 79. § (1) bek.] A tanú kihallgatásának a célja, hogy vallomásával elősegítse a bizonyítást. Ezért a különböző eljárásokban bárkit bevonhatnak, megnevezhetnek tanúként, aki az adott helyzetre tekintettel rendelkezik érzékelési készséggel, és persze tud kommunikálni. A tanúkat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.

A tanú lehet:
közvetlen közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt, stb. (szem-, fültanú);
közvetett mások elmondásán nyugszik a tényismeretük;
érdektelen nincs anyagi, jogi, érzelmi egyéb kötődése a cselekményhez;
érdekelt van anyagi, jogi, érzelmi kötődése a cselekményhez;
felfedező tanú aki elsőként észleli az adott cselekményt, eseményt;
sértett, mint tanú ha közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt (speciális).

Tanúk csoportosítása

A tanúkat lehet csoportosítani vallomásuk igazságtartalma alapján. Eszerint objektív oldalról vizsgálva a közölt tények lehetnek hamisak vagy igazak. Szubjektív szempontból elemezve a tanú igazat akar és/vagy tud mondani, vagy nem akarja a valós tényeket közölni. Ez utóbbinak számos oka lehet, például: megfélemlítették, lefizették, gyűlöletet érez, egyéb érdeke fűződik hozzá, stb.

A tanúvallomás igazságtartalmát számtalan taktikai fogással ellenőrizhetik. A hatóság azt vizsgálja, mik azok az egyéb bizonyítékok amiket összevetve a tanú vallomásával erősítik, gyengítik, vagy egyenesen cáfolják azt, bizonyítva a hamis tanúzás elkövetését. A tanú vallomását összevethetik más tanú, illetve a terhelt vallomásával, a szakértő által készített szakvéleménnyel, a tárgyi bizonyítási eszközökből levonható következtetésekkel stb., de egyéb nyílt vagy titkos nyomozási cselekmények foganatosítása is lehetséges.

Könnyen lehet következtetést levonni a tanú szavahihetetlenségére, ha a tanú következetlen, a vallomásai egymástól eltérnek, lényeges körülményekben ellentmondásosak, aminek logikus, életszerű, elfogadható magyarázatát nem tudja megadni.

Hamis tanúzás megvalósítása

Hamis tanúzás megvalósítható Valótlan tényállításával (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság): A fenti példára visszatérve, tételezzük fel, Laci azt állította, Gábor szándékosan vitát provokált Istvánnal, aminek következményeként István megütötte Gábort. Ebben az esetben az ügy lényeges körülményére vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely (önmagában értékelve) alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot. Nem a valóságban megtörtént eseményeket tárja a hatóság elé.

Hamis tanúzás megvalósítható Valóság elhallgatásával (passzív hazugság): a tanú a vallomástétele során az általa ismert tények egy részét szándékosan elhallgatja. A valóság elhallgatása nem egyenlő a vallomástétel megtagadásával. A fenti példára visszatérve, Laci elhallgatta a valós és általa ismert tényeket, hiszen hallotta, hogy Istvánék pénzt követelnek, István késsel fenyegetőzik, még a kést is látta, és látta, ahogy István barátja megüti Gábort, mégsem számolt be róla, holott tudta, hogy az ügy megítélése szempontjából fontos.

Hamis szakvélemény adás

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis szakvéleményadással, hamis szaktanácsadói felvilágosítás adásával: kizárólag az eljárásban szakértőként, illetve szaktanácsadóként kirendelt, vagy bevont személy követheti el. A szakvélemény három részből, a vizsgálatból, a leletből, és a véleményből áll. A szakvélemény valótlan, ha bármelyik része nem egyezik meg a valósággal.

Hamis tolmácsolás

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tolmácsolással vagy hamis fordítással: kizárólag az eljárásban tolmácsként, vagy fordítóként kirendelt személy követheti el. Lényege, hogy a fordítás, illetve tolmácsolás tartalma nem azonos a más nyelven elhangzott, vagy leírt szöveg jelentésével.

Hamis okirat szolgáltatása

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis okirat szolgáltatásával: Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. [Be. 116. § (1)]. (Ilyen okirat lehet többek között például egy kölcsön szerződés, annak a bizonyítására jött létre, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel, kinek adott kölcsönt.)

Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatásával: Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Nem büntethető hamis tanúzásért

Nem büntethető hamis tanúzásért a büntető ügy terheltje, ha büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot, vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat, kivéve, ha ezzel megvalósítja a hamis vád bűntettét, azaz, ha más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására.

Hamis tanúzás Btk. büntetése

Ha a hamis tanúzást büntető ügyben követik el, akkor 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzást polgári ügyben követik el, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Gondatlan hamis tanú

Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

„A tanú nem felelős egymagában azért, mert tévesen észlelt valamilyen tényt, vagy azt nem pontosan vagy hiányosan őrizte meg emlékezetében. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy tudomását (amely önmagában lehet helyes vagy helytelen) nem hűen közli, holott közlésének hamisságát fel kellett és fel lehetett volna ismernie. Gondatlan lehet abban is, hogy az ügy lényeges körülményére nézve a valót azért hallgatja el, mert a körülményt nem tartja lényegesnek. A szakértő (szaktanácsadó, tolmács, fordító) gondatlansága a szakmai szabályok megszegésében vagy az ezekkel kapcsolatos mulasztásban is kifejezésre juthat.”
[HVG-ORAC Btk kommentár]

Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hamis tanúzás feljelentése

Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, jogerősen nem fejeződik be, büntetőeljárás kizárólag az alapügyben eljáró hatóság (például bíróság) feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Az alapügy befejezését követően más személy is (tehát nem csak az alapügyben eljárt hatóság) tehet feljelentést hamis tanúzás miatt.

Ki nem büntethető hamis tanúzás miatt?

Nem büntethető hamis tanúzás miatt, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Vagyis nem büntethető a bűncselekmény elkövetője, illetve a bűncselekmény elkövetőjének hozzátartozói.

Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Nem büntethető hamis tanúzásért, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Fontos kiemelni, ha a tanú a kihallgatása alkalmával hamisan tanúskodik, de mielőtt a vallomástételt befejezné, a vallomása hamis részét visszavonja, a hamis tényállításait módosítja, egyben előadja a valóságot, akkor hamis tanúzás miatt nem büntethető. A kihallgatás befejeztével viszont a hamis tanúzás befejezetté válik, ezért ha későbbi kihallgatása során tárja fel a valóságot, akkor az előző bekezdésben említett korlátlan enyhítés, különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzése alkalmazható.

Hamis tanúzás elévülése

A hamis tanúzás büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével.

Az elévülés kezdő napja hamis tanúzás esetén, – amennyiben az alapügyben eljáró hatóság feljelentést tesz – az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Ha az alapügyben eljáró hatóság nem tett feljelentést, az elévülés kezdő napja az alapügy jogerős befejezésének a napja.

Ha a hamis tanúzás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.