Garázdaság Btk. 339.

Garázdaság Btk. 339. § elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Garázdaság Btk. 339. § törvényi tényállása és büntetése

Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen
követik el.

A garázdaság büntetendővé nyilvánításának célja nem más, mint a köznyugalom védelme. Lényegében a lakosság részéről az az igény, amely a törvényes rend és a közbiztonság zavarmentes fennmaradásában testesül meg.

Példa a garázdaságra

Alfonz és Aurél egy átmulatott éjszakát követően, enyhén ittas állapotban, hajnali 4 óra körül állnak a villamosmegállóban. Egyik pillanatban melléjük perdül az igencsak erősre, és agresszívra ittasodott, átlagos termetű, küzdősportoló Bendegúz, akinek a bátorság növelés érdekében, egy nyolc centiméter pengehosszúságú kés is lapul a zsebében.

Bendegúz, mint aki dinnyét hord a két hónalja alatt megáll Alfonzzal szemben, és kötekedni kezd. Alfonz nem hagyja magát, és szókaratéba kezdenek Bendegúzzal, amibe természetesen Aurél is becsatlakozik. Szó szót követ, mire Alfonz és Aurél – erőfölényükben bízva – verekedésre hívja ki Bendegúzt, aki a kihívást meglepetésükre elfogadja, és megkezdődik a bunyó az arra járók szeme láttára.

Bendegúz tapasztalt verekedő, míg Alfonz és Aurél életük első néhány pofonját igyekeznek kiosztani. A küzdelem kiegyenlítetten folyik, a felek egymásnak csak kisebb zúzódásokat okoznak, amíg a villamos meg nem érkezik, amire Alfonz és Aurél felszáll, majd a helyszínről távoznak. Bendegúz gyalogosan folytatja tovább az útját.

A verekedésben résztvevők közül egyik férfi sem tesz a rendőrségen feljelentést, de ennek ellenére eljárás indul velük szemben, majd később a bíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt ítéli őket el.

Garázdaság Btk. 339. § elkövetése – elkövetési magatartásai

A garázdaság bűncselekménye számtalan módon elkövethető, a törvény konkrét elkövetési magatartást nem határoz meg. Mindenesetre az leszögezhető, hogy kizárólag tevékenységgel, szándékosan követhető el, kihívóan közösségellenesen, erőszakos magatartással, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Kihívóan közösségellenes magatartás: A „közösség” ebben a vonatkozásban tágan értelmezendő, ide tartoznak többek között a közterületen tartózkodó, a közlekedési eszközön utazó, kulturális és sportrendezvényen résztvevő, a különböző létesítményekben, épületekben, nagyobb létszámban tartózkodó emberek. Ez határozza meg, hogy az ott jelenlévő személyek magatartásával szemben milyen általános elvárások fogalmazódnak meg. A közösségellenesség abban fejeződik ki, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e közösség elvárásaival. Például, ha valaki egy színházi előadás során ordítva káromkodik, akkor a magatartását közönségellenesnek tekintjük, míg ugyanez a magatartás egy focimeccsen teljesen természetes, senki nem fog megbotránkozik rajta. Kihívónak tekinthető a magatartás, ha az nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival azt semmibe veszi. Kihívóan közösségellenes magatartás – amely garantáltan megbotránkozást vált ki – például, ha valaki egy strandon a medence széléről a vizeletét a fürdőzők közé a vízbe üríti. De mivel ebben az esetben nem erőszakos magatartásról beszélünk, ezért a garázdaság bűncselekményét nem valósítja meg az elkövető.

Erőszakos magatartás irányulhat személy, illetve dolog ellen. A garázdaság esetében a személy elleni erőszak más személy testének támadó megérintését jelenti, [BKv 34.], függetlenül az általa kiváltott eredménytől. Az erőszakos magatartás megállapítható, az egyszerű pofon, vagy fellökés esetében is, nem kell, hogy az ténylegesen sérülést okozzon.

Megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasság: A megbotránkozás az erkölcsi felháborodás, amelyet az elkövető vált ki más személyből. A riadalom annyival tekinthető többnek, hogy a „nem tetszésen” felül az egyénben kialakul az ijedtség,   a félelem, vagy a rémület.

A megbotránkozásnak vagy riadalomnak ténylegesen nem kell kialakulnia. Elegendő, ha ezeknek az objektív lehetősége áll fenn.

Összegezve a garázdaság bűncselekményének a megállapításához a cselekménynek olyan módon kell kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak kell lennie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha a közönségellenes magatartás nem erőszakos, vagy erőszakos ugyan, de nem alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen a garázdaság bűncselekménye nem állapítható meg.

Ki követheti el a garázdaságot?

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A garázdaság bűncselekménye kizárólag szándékosan – egyenes, vagy eshetőleges szándékkal – követhető el. Az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos, és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Minősített esetei – Garázdaság bűntette

A legelső példától eltekintve idáig a bűncselekmény alapesetével foglalkoztunk, amit a törvény vétségként, két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. A minősítő körülmények fennállása esetén a cselekmény bűntetté lép elő, amelyet a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Minősítő körülményei

Csoportos elkövetés: „csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy veszt részt” [Btk. értelmező rendelkezések]. A minősített jellege abban rejlik, hogy a csoportos fellépés az elkövetők részéről fokozza az agressziót, és lehetővé teszi magatartásuk szélsőséges megnyilvánulását, amely fokozott félelmet kelt az észlelő személyekben, valamint nehezíti a bűncselekmény megakadályozását. Ez a minősítő körülmény megállapítható abban az esetben is, ha három vagy több személy nem együttesen egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében. Azonban ennek teljesüléséhez mindenkinek a jogtalanság talaján kell állnia, nem állapítható meg a garázdaság bűncselekmény elkövetése azzal szemben aki, a jogtalan támadás ellen jogos védelmi helyzetben védekezik.

Köznyugalom súlyos megzavarása megállapításához a megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasságon felül valóságosan bekövetkezik a megbotránkozás vagy riadalom, és méretét tekintve ez a köznyugalomban súlyos zavarokat idézhet elő. Ilyen lehet például egy kerület lakóinak a mindennapi életviszonyain belüli viselkedés káros befolyásolása vagy a pánik okozása.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el. A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha valaki az elkövetéskor egy igazi pisztolyt egyszerűen magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata, (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver) akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az elkövetőnek.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb…) tart magánál.

A félreértés elkerülése érdekében, a magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető táskájában, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a sértett, – mivel nincsen konkrét sértett a garázdaság esetében ezért – a cselekményt megfigyelő személy erről nem értesül, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza a minősítő körülmény megállapítható, de ha más/mások számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.

Nyilvános rendezvényen elkövetés: Különösebb magyarázatot nem kell hozzáfűzni, ilyenek a sport-, kulturális, vallási, politikai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.

Garázdaság Btk. 339. § elévülése

A garázdaság bűncselekmény elévülésének kezdő napja az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult, a büntethetősége pedig öt év elteltével évül el.

Kitiltás

341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Garázdaság elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Ügyvéd Budapest

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Rágalmazás Btk. 226.

Rágalmazás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Rágalmazás Btk. példa

Hogy könnyebben megérthető legyen a rágalmazás Btk, ezért nézzünk egy egyszerű példát: 

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.

De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?

Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.

Rágalmazás Btk. 266. § törvényi tényállása

Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Becsület fogalma

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás Btk. szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

Ki lehet a rágalmazás sérettje? Kinek a sérelmére követhető el a rágalmazás?

Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.

Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.

A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.

Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás – tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata – irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.

A tény fogalma - Rágalmazás Btk

Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)

Tényállítás fogalma

A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.

Rágalmazás elkövetési magatartásai

A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával követkető al a rágalmazás. 

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);

Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.

Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.

Hol történhet meg a rágalmazás Btk?

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.

Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett – gyalázkodástól, becsmérléstől mentes – tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].

Rágalmazás példa elemzése

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”

Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.

Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Rágalmazás minősített esetei

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg – van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

Valóság biztonyítása

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.

A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.

A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.

Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Magánindítvány büntető törvéykönyv - rágalmazás Btk.

Btk. 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány büntetőeljárási törvény 378. §

(1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.

(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

(4) *  Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.

(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

 

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvédtől.

 

Lopás Btk. 370.

Büntetőjogi Ügyvéd Budapest

Lopás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Lopás Btk. 370. § elkövetésével vádloják?

A lopás idegen (azaz más tulajdonát képező), értékkel bíró, ingó vagyontárgy (pénz, ékszer, értékpapír, óra, ruha, stb.) mástól történő jogtalan eltulajdonítása. Mitől jogtalan? Attól, hogy a birtokosa nem járult hozzá ahhoz, hogy elvegyék a vagyontárgyat tőle. Ha ugyanis elkérem valakinek az autóját, vagy a telefonját, majd nem adom vissza, az nem lopás. Ebben az esetben attól függően, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntöttem, hogy eltulajdonítom a kölcsönkért dolgot, vagy csak később alakult ki bennem ez a szándék beszélhetünk csalásról, vagy sikkasztásról.

Minden esetet gondosan kell elemezni, értékelni, hogy milyen bűncselekményről, vagy egyáltalán bűncselekményről beszélünk-e.

KI AZ, AKI ELKÖVETHETI A LOPÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT?

A válasz egyszerű. Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van (fenti kölcsönkérős példa).

Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. Hogy miért? Mert a házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak – amiket a házasság alatt szereztek – a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak.

LOPÁS BTK 370. § 

A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, ennek megfelelően változik a büntetési tétele is.

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Btk Lopás értékhatárok

(2) A lopás büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól, 500.000,- Ft-ig) vagy
b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

Btk Lopás büntetése 3 évig

(3) A lopás büntetése bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

Btk Lopás büntetése 1 évtől 5 évig

4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-
be) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

Lopás Btk. 370. büntetése 2 évtől 8 évig

(5) A lopás büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a jelentős értékre (5.00.001- 50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés
ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély helyszínén
követik el.

Lopás büntetése 5 évtől 10 évig

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Lopás elkövetésével vádolják? A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

Büntetőjogi Ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Elfogatóparancs alapján körözött személyek police.huCseleélkjBtk

Védőügyvéd feladata

A Védőügyvéd feladata, hogy a büntetőeljárásban a terheltek (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljárjon. Amennyiben Védőügyvéd segítségére van szükség vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és legyen részese annak a sikernek amit elérhetünk az Ön ügyében is. Vidákovics Ügyvédi iroda – Határozott büntetőjogi védelem!

Mi a védőügyvéd feladata?

Kapcsolatfelvétel

1,) A terhelttel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvegye.

A kedvező helyzet a terhelt számára az, amikor ő maga képes a védőügyvédjével, annak irodájában személyesen felvenni a kapcsolatot.

Hogy miért? Először is, mert akkor nem áll a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt, és valószínűleg nem is bujkál, nem rejtőzött el az őt kereső hatóságok elől.

Azért kedvező, mert ha már az eljáró hatóságok látókörébe került, az vagy nem tartotta szükségesnek szabadságát korlátozó kényszerintézkedések valamelyikének alkalmazását, vagy azért mert már az előtt gondoskodik a védelméről mielőtt a rendőrség látókörébe kerülne, kellő időt biztosítva a védekezése kidolgozására.

Tehát ha a védőügyvédnek kell felvennie a kapcsolatot a terhelttel, amit természetesen a védőügyvéd késlekedés nélkül meg is tesz, az a terhelt számára ijesztőbb, terhesebb helyzetet jelent.

Ha előre látjuk azt, hogy akár súlyos balesetet is szenvedhetünk motorozás közben, butaság lenne védőfelszerelés nélkül felülni a motorra. A jó minőségű protektorok az eséstől ugyan nem menthetik meg, de az esés következményeit jelentős mértékben csökkenthetik. Hasonló a helyzet a büntetőeljárás esetében is. Ha lehetősége van rá, időben gondoskodjon a védelméről!

A védőügyvédnek, (büntetőjogásznak) kötelessége, hogy késlekedés nélkül felvegye a kapcsolatot a terhelttel, de ha esély van arra, hogy Önből terhelt legyen, akkor minél előbb vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel. Ha a kapcsolatfelvételre személyesen, szorongatott helyzetéből adódóan nem képes, akkor ne nyilatkozzon, ne tegyen vallomást addig, amíg nem beszélt az védőügyvédjével. Ne feledje! Jogában áll hallgatni!

Védekezési eszközök használata és a védőügyvéd

2,) A védőügyvédnek a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel kell használnia.

Mi a törvényes védekezési eszköz? Minden, amit törvény nem tilt, minden, ami nem valósít meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Mi köti a terheltet a védekezése során? Az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A vádlottnak igazmondási kötelezettsége – a tanúval ellentétben – nincs, vagyis azt mond, amit csak akar, természetesen az előzőekben említett megkötéssel.

Általános helyzet, amikor két – három terhelt tagadja a bűncselekmény elkövetését adott ügyben, miközben mindösszesen egy tanúja volt a cselekménynek, aki történetesen egyben a sértett is.

A terheltek gyakran nagyon könnyelműek, kényelmesen hátradőlnek, mert úgy gondolják, hogy az ő tagadásukkal szemben (hiszen hárman vannak) semmit nem ér az egyetlen tanú vallomása.

Rendszeresen hallani a terheltektől, hogy „egy állítás – egy tagadás” ugyan mit tudnak velem csinálni? Sajnos fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy nem egy amerikai filmbe csöppent, hanem ez a valóság, és itt nem így működik.

Mint ahogy szó volt róla, a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A vádlott nyugodtan hazudhat (természetesen mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat). Vajon kinek a vallomása az, ami könnyedén félresöpörhető azzal, hogy hazudik? Vajon a tanú állításával szemben ér valamit a vádlott tagadása?

A gyakorlat szerint nem sokat, mert bizonyítékok hiányában senki nem fogja a tanút hamis tanúzással vádolni, és ezért a vallomását figyelmen kívül hagyni, hacsak tények alátámasztásával nem lehet kétségbe vonni a szavahihetőségét, bizonyítani az elfogultságát stb.

De térjünk vissza az eredeti mederbe. Ott jártunk, hogy mi a védőügyvéd feladata?

Terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználjon.

Védőügyvéd számára fontos az időzítés

Mivel nem a büntetőeljárás, hanem a terhelt érdeke az elsődleges szempont a védőügyvédnek (büntetőjogásznak), ezért gondosan, körültekintően kell eljárni a védekezési eszközök felhasználása során. És nem minél hamarabb, elkapkodva kell azokat a hatóságok tudomására hozni, hanem abban az időben, ami a leginkább szolgálja a védence érdekét.

Hasonlíthatnánk egy kártyajátékhoz. Nem mindegy, hogy a legjobb lapjainkat mikor, milyen körülmények között használjuk fel. Butaság lenne nyílt lapokkal játszani, miközben arra büszkék a magyar hatóságok, akik a büntetőeljárásban részt vesznek, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok számottevő részét a terhelt nem ismerheti meg, csak a nyomozás lezárása után az iratok ismertetésekor.

És hol van a fegyverek egyenlősége? Nem csak a lapjaikat takargatják, hanem azt sem mondják meg gyakran, hogy milyen típusú kártyával játszunk. Ezzel szemben már nehezebb a megfelelő stratégiát kiépíteni, mivel a különböző előálló helyzetekre másként kell reagálni is.

A gyakorlott játékos (védőügyvéd) a megfelelő lépést teszi meg a megfelelő időben, ha kell blöfföl, higgadt tud maradni, amíg másoknak reszket a keze a tét miatt, és idő előtt, vagy túl későn játsszák ki a lapjaikat.

Felvilágosítás - információ adás

3) A védőügyvéd feladata, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, a jogairól tájékoztassa.

A védőügyvédnek minden esetben részletes tájékoztatást kell nyújtania a terheltnek a jogairól, a választható védekezési formákról, lehetőségekről, és azok lehetséges következményeiről. A védőügyvéd nem dönthet a terhelt helyett, de védekezési stratégiára természetesen javaslatot tesz. Minden esetben a terhelt dönti el, hogy a védekezésének milyen formáját választja, amihez a védőügyvéd kötve van. A törvényes kereteken belül eljárásával mindenben támogatja a terheltet, képviseli érdekeit.

Add meg itt a címsor szövegét

4) a védőügyvéd kötelessége, hogy a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

A védőügyvédnek jogában áll a védelem érdekében az ügyben tájékozódni, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat beszerezni és gyűjteni.

A terhelt jogait a védőügyvédje külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

Miért lehet fontos, hogy minden lényegtelennek tűnő részletet feltárjon a védőügyvédjének?

A védelem szempontjából lehet, hogy igenis fontos, és nagy jelentőséggel bír az a körülmény, amit Ön lényegtelennek ítél.

Ha a védőügyvéd (büntetőjogász) nem ismeri a legapróbb részletekig a történteket, könnyen előfordulhat, hogy olyan bizonyítási indítvánnyal él, amelynek eredménye, nem hogy mentené ügyfelét szorult helyzetéből, hanem egyenesen lehetetlenné teszi a további védekezést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség garantálja az Ön számára, hogy amit az ügyvédjének elmond az kizárólag ön és ügyvédje között marad.

Elfogatóparancs alapján körözött személyek listája

Sikkasztás Btk. 372.

Büntetőjogász

Sikkasztás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Btk Sikkasztás

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás Btk azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla, hogy adott cselekményük a Btk sikkasztás törvényi tényállát valósítja meg. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor  a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.

Példa a cselekményre

A Gyuri elmegy az X pénzintézethez és lízingel egy gépkocsit. Az autó a lízingcég tulajdonába kerül, de azt rábízza Gyurira. Átadja számára a jármű birtokát, használatának jogát, de a rendelkezési jogot az autó felett (részben) fenntartja magának. A rendelkezési jog magában foglalja a dolog birtokát (a birtokának átengedését), használatát (használatának átengedését), hasznai szedésének a jogát, azt a jogot, hogy a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, hogy a tulajdonjogát másnak átengedje.

Gyuri a gépkocsit a lízingcég hozzájárulása nélkül tartósan más birtokába, használatába nem adhatja, mint ahogyan egyáltalán nem adhatja biztosítékul, más módon sem terhelheti meg, és nem is értékesíti, mert ezekben az esetekben sikkasztást követne el.

Ha például Gyuri nem tudja fizetni a gépkocsi lízingdíját, és azt átadja egy ismerősének azzal a megállapodással, hogy az fogja fizetni helyette a lízingdíjat, a sikkasztás már meg is valósult, kivéve akkor, ha erre engedélyt kért a lízingbe adó cégtől, mivel a dolog birtokának, vagy használatának átadása feletti jogot a lízingcég fenntartotta magának.

Példa 2

A sikkasztás gyakori elkövetési módja, amikor célhoz rendelt összeget az elkövető nem a céljának megfelelően használ fel, esetleg eltulajdonítja:

Kedves Gyuri! Itt van 150.000,- Ft. Nem érek rá, ezért kérlek, vedd meg nekem azt a TV-t, amit együtt láttunk a sarki műszakiban. Gyuri hogyan tudja elkövetni a sikkasztást? Például az összeget elteszi (eltulajdonítja) és nem vesz belőle semmit, természetesen a sértettnek vissza sem adja. Megvalósíthatja úgy is, hogy mielőtt megvenné a TV-t, harmadik személynek kölcsönadja az összeget. Ez még akkor is sikkasztás, ha időre megveszi a TV-t, mert az összeggel a céljától eltérően, a sajátjaként rendelkezett, azt átadta harmadik személy részére.

Sikkasztás Btk gazdasági társaságok esetében

Sikkasztásnak minősül az is, ha a Kft. ügyvezetője, vagy a dolog (például pénz) kezelésére megbízott alkalmazottja (pénztáros), a Kft. tulajdonát képező pénzt a saját számlájára utalja, azt megforgatja, majd a Kft. számlájára visszautalja.

Nagyon fontos! Nem kell, hogy a sértettnek (társaságnak), a sikkasztás kárt okozzon. A sikkasztás megvalósul már akkor is, ha az elkövető a rábízott idegen (más tulajdonát képező) dologgal károkozás nélkül sajátjaként rendelkezik.

Sikkasztani, a sikkasztást elkövetni a felsorolt példákon túl számtalan módon lehet. A sikkasztás törvényi tényállásának ismertetését követően olvashatnak további példákat a cselekményre vonatkozóan.

Sikkasztás Btk. 372. § magyarázata

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A törvény a tulajdonviszonyok rendjét igyekszik a tényállással megvédeni. A sikkasztás esetében a sikkasztó, visszaél a sértett bizalmával, visszaél azzal, hogy a dolgot annak tulajdonosa (a sértett) rábízta. A sikkasztást az elkövető számára idegen (tehát nem a saját tulajdonát képező), értékkel bíró dologra lehet elkövetni.

A sikkasztás esetében, – szemben a lopással – a dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába.

Sikkasztás szempontjából a dolgot eltulajdonítja, aki a valós tulajdoni állapotok megszüntetésére törekedve, a dolog tényleges tulajdonosát jogai gyakorlásában akadályozza (ellehetetleníti) azzal, hogy például a dolgot a visszakövetelésre jogosult (tulajdonos) előtt letagadja, vagy azt vissza nem adja (nem számol el vele), hanem sajátjaként használja, elhasználja, beépíti, értékesíti stb.

A sikkasztást a rábízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezve az követi el, aki a tulajdonosi rendelkezési jogok valamelyikét tevéssel vagy nyilatkozattal, tehát a rendelkezés valamely tényleges megnyilvánulásával jogellenesen maga gyakorolja [HGY 1999.8.].

Mik azok a tulajdonosi rendelkezési jogok?

A tulajdonos a dolgát birtokolhatja, használhatja, szedheti a dologból folyó hasznokat (például bérleti díj). A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon (rendelkezési jog).

Ennek megfelelően a sikkasztást az követi el, aki a dolog tulajdonosának engedélye, hozzájárulása nélkül, a rábízott idegen dolog birtokát, használatát másnak átengedi, a dolog hasznait szedi, azt valamilyen jogügylet kapcsán biztosítékul adja, vagy más módon megterheli, illetve a dolgot értékesíti, azt a fentiek szerint eltulajdonítja.

A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Tettese és társtettese csak az lehet, akire (akikre) a dolgot rábízták, és azt birtokolja is.

Sikassztás büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre (50.001 – 500.000,- Ft-ig) vagy b) a szabálysértési értékre (50.001,- Ft-ig) elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a sikkasztást, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre (500.001 – 5.000.000,- Ft-ig), b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. 

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001 – 50.000.000,- Ft-ig), b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. 

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig) vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. 

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól) vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

További példák a sikkasztás Btk törvényi tényállására

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].

Nem rábízás a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, mert a helyzete ilyenkor olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása nem sikkasztás, hanem lopás. A közös csomagból történő eltulajdonítás jogi megítélése ugyanez. Miután rábízás ilyen esetben sem történik, az idegen dolog elvétele nem sikkasztás, hanem lopás [BH 1979.143.].

Anyagvásárlásra átvett összeg

A vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg esetében – ha a vállalkozó nem teljesít – az elhatárolás döntő ismérve, hogy a megrendelő által átadott előleg milyen célt szolgált. Amennyiben az a vállalkozási (munkadíj) egy részének előzetes kifizetését jelentette, sikkasztásról – minthogy a dolog átment a vállalkozó tulajdonába – abban az esetben sem lehet szó, ha a vállalkozó a felvállalt eredményt nem szolgáltatta. Ilyen esetben (feltéve természetesen, hogy a csalás bizonyossággal kizárható) magánjogi vita jön létre, amelynek eldöntése polgári peres eljárásra tartozhat. Ezzel szemben sikkasztásért felel az, aki a meghatározott rendeltetéssel – pl. anyagvásárlásra – átvett pénzösszeget más célra fordítja vagy eltulajdonítja [BH 1994.63.].

Bizományos értékesítés

A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].

Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].

Társaság ügyvezetője

Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].

Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].

Munkaviszony megszűnése

Nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.].

Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].

Késedelmes elszámolás

A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].

A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].

Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].

Sikassztás Btk és a Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ha sikkasztás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei képes megvédeni a jogait.

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikák

Csalás Btk. 373.

Csalás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és vitassák meg az ügyét. Mit ér egyetlen ember egy jól képzett, tapasztalt csapattal szemben? Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel.

Btk. 373. Csalás bűncselekmény példa

A csalás az egyik legelterjedtebb bűncselekmény, mégis kevesen tudják, hogy mit is jelent.

A csalás törvényi tényállását, példákon keresztül értheti meg a legkönnyebben, ezért nézzük a következőt:

Az elkövető az egyik hétfő reggel arra ébred, hogy sürgősen pénzre van szüksége azért, hogy kifizesse adósságait, vagy azért, mert nagyot szeretne nyaralni külföldön. Az elkövetőnek megtakarításai és értékesíthető vagyona nincs, a munkahelyét nemrégen veszítette el, a közeljövőben nem várható, hogy bevétele lesz.

Úgy gondolja, gyorsan kölcsönkér valakitől, ezért a sértetthez fordul. Tudja, hogy a sértett nem adna neki kölcsönt, ha elmondaná, hogy elvesztette a munkahelyét és várhatóan nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, ezért kitalál egy történetet és a következőket adja elő.

Hihetetlen üzleti lehetőség hullott az ölembe, amiből hatalmas nyereséget várok, már csak némi pénzre lenne szükségem, mert egyéb üzletek miatt, – amiből szintén várom a pénzem – likviditási gondjaim akadtak. Ha adsz kölcsön pénzt, hatalmas kamatot fizetek, mert nekem így is nagyon megéri.

A sértett az elkövetőnek elhiszi, hogy a pénzén felül magas kamatot fog tőle visszakapni, ezért a kamrába rohan, előveszi a családi megtakarítást, majd átadja az elkövetőnek. Kölcsönszerződést kötnek, amiben minden lényeges pontot szabályoznak, pontosan megjelölik a feleket, meghatározzák a visszafizetési határidőt, majd az elkövető a pénzzel távozik. Természetesen sem a szerződésben meghatározott határidőre, sem később a kölcsönvett összeget a terhelt nem fizeti vissza.

Csalás Btk. 373. törvényi tényállása - csalás fogalma

Csalás Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

A csalás elkövetési magatartása a sértett tévedésbe ejtése vagy a tévedésben tartása.

A tévedésbe ejtés, amikor az elkövető valótlan tényeket valóságként tüntet fel, érthetően mondva, amikor hazudik a sértettnek, aki azt elhiszi. Nem feltétele a tévedésbe ejtésnek, hogy az filmekbe illő agyafúrt, fondorlatos módszerrel történjen. Csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen felismerhető magatartás is.

Tévedésben tartás lényege, hogy az elkövető magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés (Például: az elkövető nagyon gazdag, vagy az elkövető szülei nagyon gazdagok, és biztosan kifizetnék a tartozását helyette.) amit az elkövető felismer, és azt szándékosan nem oszlatja fel, hanem, a sértett tévedését jogtalan haszonszerzésre használja fel.

Mi hathat ilyen megtévesztően? Lehet, hogy találkoztak már olyan személlyel, aki nagyon drága autóval, drága ruhában jár, és látványosan nagy borravalót hagy a drága étteremben a pincérnek. Ha pillanatnyi pénzügyi gondjai vannak, még megtisztelő is a számára kölcsönadni. De ha tudnánk, hogy az autó lízingelt, aminek a díjait soha nem tudta fizetni, a drága ruhát kölcsönkérte, és a borravalót az előző sértettől kicsalt pénzből hagyja a pincérnél, már nem adna neki kölcsön egy forintot sem.

Miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?

A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalás Btk célzata a jogtalan haszonszerzés

A cselekmény célzata a jogtalan haszonszerzés – a melyet az elkövető más személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával ér el, – ezért a csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A csalás materiális bűncselekmény, amelynek az eredménye a kár. A kár bekövetkezhet a tévedésbe ejtett, vagy tartott személynél, de akár más személynél is.

Amennyiben a kár nem annál a természetes vagy jogi személynél keletkezik, akivel szemben a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást megvalósították, a bűncselekmény sértettje az, akinél a kár ténylegesen bekövetkezik [BH 1988.176.].

A csalás Btk. kísérleti szakba lép a megtévesztő magatartás kifejtésével, míg befejezetté a kár bekövetkeztével (például a pénz átadásával) válik. A cselekmény megállapításához nélkülözhetetlen, hogy a tévedésbe ejtés, vagy tartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn, vagyis hogy a kár a tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás következményeként keletkezzen, a kár bekövetkezését megelőzze.

A csalás Btk eredménye a károkozás

Kár fogalma [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Vagyis az elmaradt haszon – a Btk. 373. § (7) bekezdését kivéve – a csalás szempontjából kárként figyelembe nem vehető. A Btk. 373. § (7) bekezdése kimondja, hogy csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat kimondja, szerint csalás az is, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem elmaradt vagyoni előny [BH 2011.127.].

A cselekmény tettese és bűnsegéde

Csalás tettese bárki lehet. Bűnsegéde lehet a csalásnak, aki a megtévesztés feltételeit megteremti.

Természetesen a csalás nem kizárólag pénz kölcsönkérésével, hanem számtalan egyéb módon valósulhat meg, a kár pedig bekövetkezhet többek között dolog átadásával, tartozás elengedésével, kötelezettségvállalással, ajándékozással, stb…

A csalás annyi rendbelinek minősül, ahány sértettet érint a cselekmény.

Csalás Btk. 373. büntetése

Btk. 373. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén, (tűzvész, árvíz, földrengés, stb..)
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el tipikusan a bűncselekményt, aki valamilyen jótékony célú alapítvány munkatársának adja ki magát, így csalva ki a sértettek pénzét.

Csalás minősített esetei

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt (500.001,- Ft- tól 5.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A Btk. 373. § (3) bekezdés c) pontjában írt minősítő körülmény értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szabálysértési értékhatárt meghaladó (50.001,- Ft) csalást, az állapotából adódóan kiszolgáltatott, – a bűncselekmény felismerésére és lehárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes – személy sérelmére követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt (500.000.001,- Ft-tól) okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalás elévülése

A Btk. 26. § (1) bekezdésének értelmében csalás elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádjával szemben?

Mint ahogyan a csalást is el lehet követni számtalan különböző módon, ugyanúgy a csalás elleni védekezés is nagyon változatos. Ami az egyik esetben működik, a másikban hatalmas problémát okozhat.

Konkrét ügy konkrét kérdéseivel forduljon tapasztalt, büntetőjogban jártas ügyvédhez.

Csalás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners  ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott, tapasztalt, együttműködő ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Közérdekből nyilvános körözések

Tőkebefektetési csalás Btk. 441.

Btk. 411. § Aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával vagy

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével

másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Várakozási idő meghosszabbítása Btk. 140.

140. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.

(2) A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie.

(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.