Telefonlehallgatás – TITKOS adatszerzés

 Ügyvéd Budapest

TITKOS ADATSZERZÉS

A titkos adatszerzésnek a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig lehet helye. Titkos adatszerzést bírósági engedély alapján az ügyész és a nyomozó hatóság az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében végzi. Ennek keretében az érintett tudta nélkül a lakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti (telefon lehallgatás), számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

A Titkos adatszerzéstől eltérő szabályok vonatkoznak a titkos információgyűjtésre, amelyet a nyomozás elrendelését megelőzően végezhetnek az erre feljogosított szervezetek bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyalapján.

Ha a nyomozás elrendelését megelőzően engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak titkos adatszerzésként, a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Mikor rendelhetik el a titkos adatszerzést?

Titkos adatszerzésnek
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,
d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete
esetében van helye.
Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek egyéb bűncselekmények esetekben is helye van, amelyeket a Be. 201. § (2) bekezdése szabályoz.

Kivel szemben alkalmazható a titkos adatszerzés?

Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha a gyanúsította, illetve gyanúsítható személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni többek között a terhelt (gyanúsított) hozzátartozóira, valamint a lelkészre és egyházi személyre. A lelkészre és az egyházi személyre abban az esetben, ha a büntetőeljárásban tanúként a törvény rendelkezései alapján nem hallgathatóak ki.

Hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Titkos adatszerzésnek az előzőekben meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.

Mikor ismerhető meg a titkos adatszerzés eredménye?

Mind a titkos adatszerzés, mind a titkos információgyűjtés tényét és eredményét azután ismerheti meg a gyanúsított és a védő, hogy a titkos adatszerzésről, információgyűjtésről  szóló jelentést, a büntetőeljárás irataihoz csatolták, és a nyomozás iratainak ismertetést megtartották.

Kivel szemben használható fel a titkos adatszerzés eredménye?

A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte. Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés Be.-ben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

Védőügyvéd

Az oldalon további információt találhat a titkos információgyűjtésről, illetve a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Rablás Btk. 365.

Védőügyvéd

Rablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak?

Fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt, majd azt mondja a sértettnek: Gyorsan pakolj ki a zsebedből apukám! Ide a telefonodat is! Igyekezz mert elvágom a torkod!

A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt.

1.) A vázolt cselekmény esetében az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

De a rablás megvalósításához nincs szükség késre. Ha szimplán megfenyegetik, vagy megütik a sértettet a dolog eltulajdonítása érdekében a rablás ugyancsak megvalósul, ha a sértettől az értékeit elveszik. A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el. Csoportos rablás esetében a büntetési tétel hirtelen megugrik, mivel alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, míg csoportos rablás esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, csakúgy mintha az elkövető, vagy elkövetők az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. kést) használva követik el a cselekményt.

Hogyan lehet még a rablást elkövetni?

2.) Ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyeznek annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák, a rablás megvalósul. Mit is jelent ez pontosan? Például, ha a sértett italába (legyen kávé) altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és amíg a sértett békésen szundikál, mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

3.) A tolvaj éjszaka besurran a sértett lakásába. A házigazda mélyen alszik, az elkövető közben elkezdi összepakolni az értékeket egy nagy zsákba. Véletlenül lever egy porcelán kutyát a polcról, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál a lakásban. Kirohan a hálószobából, és látja, hogy egy sötét alak megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvaj – akit az erőszak alkalmazását követően – rablónak nevezünk, elmenekül az ingatlanból. És hogy ez a cselekmény miért rablás, amikor nem a dolog megszerzése érdekében alkalmazott erőszakot az elkövető?

Azért, mert a törvény értelmében, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul.

Rablás Btk. 365 törvényi tényállása

 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Rablás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját?  A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédi azokat.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.