BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Közokirat-hamisítás Btk. 342.

Büntető Ügyvéd Budapest

Közokirat-hamisítás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Közokirat-hamisítás Btk. törvényi tényállása

Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya az esetek többségében a hagyományos papíralapon készült közokirat, amelynek a fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (1) bekezdése határozza meg.

323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

A közokirat-hamisítás magyarázata

A technika fejlődésével a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya kibővült az elektronikus okiratokkal.

A közokiratot között megkülönböztethetünk bizonyító valamint rendelkező okiratokat.

A bizonyító közokirat teljes közhitelességgel tanúsítja, a benne foglalt tények, nyilatkozatok és adatok formai és tartalmi valóságát.  Ilyenek többek között, a nyelvvizsga bizonyítvány, diploma, oklevél, iskolai bizonyítvány, anyakönyv, személyazonosító igazolvány, jogosítvány, földhivatali nyilvántartás.

A rendelkező közokiratok is alkalmasak annak bizonyítására, hogy az ott írt hatóság a megjelölt helyen és időben a rendelkező részben írt határozatot hozta, ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tett (BH 1988/337.), azonban a bizonyító erejük nem terjed ki a határozat tartalmára, arra, hogy az abban foglalt ténymegállapítások, ténybeli és jogi érvelések helyesek. Rendelkező közokiratok többek között a bírósági ítélet, végzés, közigazgatási eljárásban hozott határozatok.

A közokirat-hamisítás elkövetési magatartása két csoportra osztható,materiális és intellektuális közokirat-hamisításra.

Materiális közokirat-hamisítás

– hamis közokirat készítése,
– közokirat tartalmának meghamisítása,
– hamis közokirat felhasználása,
– hamisított közokirat felhasználása,
– más nevére szóló valódi közokirat felhasználása.

Hamis közokirat készítése esetén, olyan közokirat jön létre, amely korábban nem létezett, (a hamisító készíti) és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel.

Közokirat tartalmának meghamisítása esetén, az elkövető már létező, valódi közokirat tartalmát változtatja meg. Ilyen lehet az okiratban lévő fénykép kicserélése, szöveges rész módosítása stb.

A felhasználás tulajdonképpen nem más, mint a közokirat bizonyító erejének érvényesítése, vagyis amikor az elkövető a közokiratot az abban foglaltak bizonyítása érdekében bemutatja, felmutatja. Fontos leszögezni, hogy nem számít közokirat-hamisításnak, ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel. Például, ha a meghamisított tartalmú személyi igazolványt az igazoltatás során nem adja át a rendőrnek, de magánál tartja.

Mivel a törvény értelmében a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása is bűncselekménynek minősül, így az a személy, aki a más nevére szóló (nem hamis) valódi közokiratot, például parkolási engedélyt (rokkantkártya) jogosulatlanul felhasznál (kihelyezi a gépkocsi szélvédője alá), közokirat-hamisítást követ el.

Intellektuális közokirat-hamisítás

Amikor az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, intellektuális közokirat-hamisítást követ el.

Nyelvvizsga-bizonyítvány hamisítás: Hamis nyelvvizsga-bizonyítványokkal kapcsolatban, közokirat hamisítás gyanújával 2013. év elején számtalan eljárás indult. Közokirat-hamisításnak minősül ugyanis az is, ha a nyelvvizsgázó az elégséges tudás hiányában, de megfelelő készpénz ellenében olyan hiteles nyelvvizsga-bizonyítványhoz jut, amely a nyelvtudását a valóságtól eltérően igazolja. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványt általában meghatározott céllal szerzi meg az elkövető, így a bizonyítvány további felhasználásával az ismételt közokirat-hamisításon túl további bűncselekményeket is megvalósíthat a tudtán kívül.

A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat – az ellenkező bizonyításáig – igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető (BH 2007/181. II.). A hivatkozott bírósági határozat azért jelentős, mert közokirat-hamisításnak minősül, ha valaki, csak azért adja el a korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrészét, mert meg akar szabadulni a társaság felszámolásával, esetleg végelszámolásával járó nyűgtől, és általa is ismerten olyan személynek adja el az üzletrészét (társaságot), aki később a társasággal tényleges gazdasági tevékenységet nem akar folytatni, a társaságot valójában meg sem kívánta venni, tipikusan a társaság átvételéért még fizetnek is neki. A példában foglalt esetben mind az eladó, mind pedig a vevő elköveti a közokirat-hamisítást.

Ugyancsak közokirat-hamisításnak minősül, ha nem a társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személy kerül vezető tisztségviselőként a cégnyilvántartásba bejegyzésre, hanem egy stróman, aki csak a nevét adja, de valójában a működtetéshez a formális aláírásokon kívül semmi köze nincs.

Amennyiben közokirat-hamisítással gyanúsítják, különösen fontos, hogy még az első kihallgatása előtt forduljon szakemberhez, mivel ezzel elkerülheti, hogy további bűncselekmény gyanúsítottja legyen.

Ha tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, bátran forduljon hozzánk.

Védőügyvéd

Közokirat-hamisítás közérthetően dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

közzétéve 2013.06.30.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Költségvetési Csalás Btk. 396.

Védőügyvéd

Költségvetési csalás Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partnerst és kérjen konzultációs időpontot egy profi védőügyvédtől. Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a létező legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.

Milyen korábbi cselekmények tartoznak a költségvetési csalás tényállási elemébe?

A költségvetési csalás 2012. január 01. napjával került a régi Btk.-ba, amelyet az új Btk. (2012. évi C. törvény) lényegében változatlan formában vett át. A költségvetési csalás tényállása alá vonták össze, a régi Büntető Törvénykönyvbe foglalt összes, a költségvetést valamilyen módon károsító bűncselekményt.

Ezek bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, valamint a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár, míg

kiadási oldalon: a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, továbbá a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

Példa a költségvetési csalásra (1)

Az igazán nagy összegű költségvetési csalások többségükben az adózók Európai Közösségen belüli, „áfa mentes” termékértékesítéséhez kapcsolódnak. Az áfatörvény alapján, a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az adózó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába kiszállították, de igaz ez visszafelé is.

Ehhez kapcsolódóan a költségvetési csalás egyik tipikus esete volt, amikor valamely, Európai Unió tagállamában (de nem Magyarországon) legyen például Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság vásárolt nagy mennyiségben terméket (például gabonát) magyarországi termelőktől. A gabonát teherautóra rakodták, kiállították a szükséges okmányokat (CMR-fuvarlevél stb..) elszállították a termelőktől, de a gabona valójában nem jutott ki külföldre, hanem azt Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság áfaterhet tartalmazó számlával értékesítette, ugyancsak Magyarországon bejegyzett társaságnak (például egy malomnak), aki a számlát a könyvelésébe beállította. A malom az áfával növelt bruttó összeget fizette meg a számlát kiállító cégnek, ami az értékesítést adóbevallásában nem tüntette fel, gyakran adóbevallást egyáltalán nem késztett, az áfa összegét a költségvetésbe nem fizette be, hanem azt a költségvetési csalás tettesei, részesei között felosztották.

Példa a költségvetési csalásra (2)

Szintén gyakran előforduló példája a költségvetési csalásnak, amikor Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, egy stróman cég közbeiktatásával az Európai Közösség más tagállamából szerez be terméket. A külföldön, például Németországban bejegyzett gazdasági társaságtól a stróman cég vásárol terméket, amit szabályosan Magyarországra szállítanak, majd a stróman cég a terméket áfateherrel növelten belföldön értékesíti, de az értékesítés után az áfa fizetési kötelezettségét nem teljesíti, adóbevallásában a Közösségen belüli értékesítést nem tünteti fel, így az áfa összege megmarad.

További egyszerű – ám annál elterjedtebb – példája a költségvetési csalásnak, amikor egy gazdasági társaság adófizetési kötelezettségét áfa valamint a társasági adónemben, fiktív gazdasági eseményekről szóló, fiktív számlák vásárlásával, és a könyvelésbe történő beállításával próbálja csökkenteni.

Fiktív a gazdasági esemény, így az ez alapján kiállított számla is, ha

– a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27.835/1995/5. számú ítélete];
– a felek között létrejött szerződés semmis – színlelt, jogszabályba ütközik [Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.193/1995/6. számú ítélete];
– a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.

Költségvetési csalás I. alapesete, általános elkövetési magatartása

396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A költségvetési csalás I. alapesetének tettese (a törvényszövegben „Aki”) az a természetes személy lehet, akinek jogszabály által előírt kötelessége, hogy intézkedjék az adóbevallás benyújtásáról, illetve az állami költségvetésbe történő befizetésről (például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője). Elkövetővé akkor válik, ha ezen befizetési kötelezettségével kapcsolatban megtévesztő magatartást tanúsít. A költségvetési csalás tettese az is, aki a megtévesztő magatartását a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja.

Költségvetési csalás elkövetési magatartásai

Költségvetési csalás esetében a tévedésbe ejtés nem más, mint amikor az elkövető valótlanságot valós tényként tüntet fel. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak lennie, akár egy egyszerű füllentéssel is megvalósítható, ha alkalmas arra, hogy a sértettnek vagyoni hátrányt okozzon.

A tévedésben tartás esetén, az elkövető nem fedi fel a valóságot, vagy megerősíti azt a téves nézetét a sértettnek, ami az elkövetőtől függetlenül alakult ki benne, tehát a terhelt felismeri, hogy amit a sértett gondol az valótlan, de szándékosan nem szól neki, nem világosítja fel, vagy akár még meg is erősíti a tévedésében. A tévedésben tartás passzív magatartás, ami csak akkor tekinthető bűncselekménynek a költségvetési csalás körében, ha az elkövetőnek jogi kötelessége az adatszolgáltatás, a felvilágosítás adása.

Valótlan tartalmú a nyilatkozat, ha az abban közölt információ (tény, adat) nem felel meg a valóságnak.

Jelentős tény elhallgatására akkor kerül sor a költségvetési csalás körében, ha a jogszabály alapján adófizetésre kötelezett, az adóbevallásában az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős egy vagy több adatot eltitkol, eltitkolja, hogy adóköteles jövedelme keletkezett, amit megvalósíthat oly módon is, hogy adóbevallást egyáltalán nem tesz.

Költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményeket a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, ilyenek kedvezmények lehetnek a különféle adó – és vámkedvezmények.

Költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól történő felhasználása, például amikor a költségvetési csalás elkövetője valamilyen állami támogatást, az kiutalásának alapjául szolgáló szerződésben, jogszabályban, stb. meghatározott céljától eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

A költségvetési csalás bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy a fenti a) b) vagy c) pontban meghatározott magatartás egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzon.

Vagyon hátrány

Vagyoni hátrány a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja értelmében a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

A 396. § (9) bekezdése b) pontja értelmében a költségvetési csalás esetén vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett, vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A fentiek értelmében egységes költségvetési csalás bűncselekménynek minősül, a régi Btk. által egykoron csalásként (áfára elkövetett csalásként) és adócsalásként halmazatban álló azon cselekmény, amikor a fiktív számla könyvelésbe történő beállításával az elkövető nem csak az áfa befizetési kötelezettségét csökkentette (korábban adócsalásként minősült), hanem egyúttal áfát is visszaigényelt (ami korábban áfára elkövetett csalásnak minősült).

Fontos, hogy a költségvetési csalás körében törvényi egységet alkotnak a különböző költségvetésekbe történő befizetésekre, illetve a különböző költségvetésekből származó pénzeszközökre történő elkövetések.

A költségvetési csalás nem csak tevékeny magatartással, (például hamis könyvelés készítése) hanem mulasztással (például jelentős adat elhallgatása) is megvalósítható. A költségvetési csalás kísérleti szakaszba a tényállásszerű magatartás tanúsításával lép, míg befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik. A cselekmény I. alapesetének mindhárom fordulata szándékosan (egyenes és eshetőleges szándékkal is) követhető el.

Költségvetési csalás Btk. minősítő körülményei, büntetése

396. § (2) A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig), illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig), vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz (50.000.001,- Ft-tól 500 millió Ft-ig), vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500.000.001,- Ft-tól), vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Bűnszövetség [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont] akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekmény [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont], aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Költségvetési csalás II. alapesete – jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás

396. § (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

A (6) bekezdés a költségvetési csalás II. alapesete, amelyet jövedéki termékre lehet elkövetni. A Jöt. 3. § (2) bekezdése értelmében jövedéki termék: a) az ásványolaj, b) az alkoholtermék, c) a sör, d) a bor, e) a pezsgő, f) a köztes alkoholtermék, g) a dohánygyártmány.

Költségvetési csalás III. alapesete – Költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalás

396. § (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A (7) bekezdés a költségvetési csalás III. alapesetét fogalmazza meg. A korábban jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) bűncselekmény egyes elkövetési magatartásait tartalmazza.

Költségvetési csalás Btk. büntetésének korlátlan enyhítése

396. § (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A költségvetési csalás büntetésének korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a törvény abban, az esetben, ha az elkövető az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig (a saját nevében) hiánytalanul megtéríti. Ez a rendelkezés azonban nem nyújt korlátlan enyhítésre lehetőséget abban az esetben, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követték el, de akkor sem, ha az okozott vagyoni hátrányt csak részben fizette vissza az elkövető.

A költségvetési csalás és az annak érdekében megvalósított magán-okirat hamisítás halmazatban állhat egymással.

Költségvetési csalás Btk. értelmező rendelkezése, mi minősül költségvetésnek

(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;

b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

BH 2013.11.292 Nem rendelhető el vagyonelkobzás a vádlottal szemben arra a pénzösszegre, amellyel az általa elkövetett bűncselekmény – adócsalás – kapcsán nem ő, hanem az általa vezetett gazdálkodó szervezet gazdagodott. Amennyiben az adókiesés (adórövidítés) összegére az adóhatóság a gazdasági társaságot már kötelezte, ezen összegre nézve a kétszeres elvonás tilalma folytán nincs helye vagyonelkobzásnak [1978. évi IV. tv. 77/B. § (2) bek., (5) bek.; BKv 95.].

A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a költségvetési csalás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Sikkasztás Btk. 372.

Büntetőjogász

Sikkasztás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Sikkasztás

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla, hogy adott cselekményük a sikkasztás törvényi tényállát valósítja meg. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor  a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.

Sikkasztás példa 1

A Gyuri elmegy az X pénzintézethez és lízingel egy gépkocsit. Az autó a lízingcég tulajdonába kerül, de azt rábízza Gyurira. Átadja számára a jármű birtokát, használatának jogát, de a rendelkezési jogot az autó felett (részben) fenntartja magának. A rendelkezési jog magában foglalja a dolog birtokát (a birtokának átengedését), használatát (használatának átengedését), hasznai szedésének a jogát, azt a jogot, hogy a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, hogy a tulajdonjogát másnak átengedje.

Gyuri a gépkocsit a lízingcég hozzájárulása nélkül tartósan más birtokába, használatába nem adhatja, mint ahogyan egyáltalán nem adhatja biztosítékul, más módon sem terhelheti meg, és nem is értékesíti, mert ezekben az esetekben sikkasztást követne el.

Ha például Gyuri nem tudja fizetni a gépkocsi lízingdíját, és azt átadja egy ismerősének azzal a megállapodással, hogy az fogja fizetni helyette a lízingdíjat, a sikkasztás már meg is valósult, kivéve akkor, ha erre engedélyt kért a lízingbe adó cégtől, mivel a dolog birtokának, vagy használatának átadása feletti jogot a lízingcég fenntartotta magának.

Sikkasztás példa 2

A sikkasztás gyakori elkövetési módja, amikor célhoz rendelt összeget az elkövető nem a céljának megfelelően használ fel, esetleg eltulajdonítja:

Kedves Gyuri! Itt van 150.000,- Ft. Nem érek rá, ezért kérlek, vedd meg nekem azt a TV-t, amit együtt láttunk a sarki műszakiban. Gyuri hogyan tudja elkövetni a sikkasztást? Például az összeget elteszi (eltulajdonítja) és nem vesz belőle semmit, természetesen a sértettnek vissza sem adja. Megvalósíthatja úgy is, hogy mielőtt megvenné a TV-t, harmadik személynek kölcsönadja az összeget. Ez még akkor is sikkasztás, ha időre megveszi a TV-t, mert az összeggel a céljától eltérően, a sajátjaként rendelkezett, azt átadta harmadik személy részére.

Sikkasztás gazdasági társaságok esetében

Sikkasztásnak minősül az is, ha a Kft. ügyvezetője, vagy a dolog (például pénz) kezelésére megbízott alkalmazottja (pénztáros), a Kft. tulajdonát képező pénzt a saját számlájára utalja, azt megforgatja, majd a Kft. számlájára visszautalja.

Nagyon fontos! Nem kell, hogy a sértettnek (társaságnak), a sikkasztás kárt okozzon. A sikkasztás megvalósul már akkor is, ha az elkövető a rábízott idegen (más tulajdonát képező) dologgal károkozás nélkül sajátjaként rendelkezik.

Sikkasztani, a sikkasztást elkövetni a felsorolt példákon túl számtalan módon lehet. A sikkasztás törvényi tényállásának ismertetését követően olvashatnak további példákat a cselekményre vonatkozóan.

Sikkasztás Btk. 372. § magyarázata

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A törvény a tulajdonviszonyok rendjét igyekszik a tényállással megvédeni. A sikkasztás esetében a sikkasztó, visszaél a sértett bizalmával, visszaél azzal, hogy a dolgot annak tulajdonosa (a sértett) rábízta. A sikkasztást az elkövető számára idegen (tehát nem a saját tulajdonát képező), értékkel bíró dologra lehet elkövetni.

A sikkasztás esetében, – szemben a lopással – a dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába.

Sikkasztás szempontjából a dolgot eltulajdonítja, aki a valós tulajdoni állapotok megszüntetésére törekedve, a dolog tényleges tulajdonosát jogai gyakorlásában akadályozza (ellehetetleníti) azzal, hogy például a dolgot a visszakövetelésre jogosult (tulajdonos) előtt letagadja, vagy azt vissza nem adja (nem számol el vele), hanem sajátjaként használja, elhasználja, beépíti, értékesíti stb.

A sikkasztást a rábízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezve az követi el, aki a tulajdonosi rendelkezési jogok valamelyikét tevéssel vagy nyilatkozattal, tehát a rendelkezés valamely tényleges megnyilvánulásával jogellenesen maga gyakorolja [HGY 1999.8.].

Mik azok a tulajdonosi rendelkezési jogok?

A tulajdonos a dolgát birtokolhatja, használhatja, szedheti a dologból folyó hasznokat (például bérleti díj). A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon (rendelkezési jog).

Ennek megfelelően a sikkasztást az követi el, aki a dolog tulajdonosának engedélye, hozzájárulása nélkül, a rábízott idegen dolog birtokát, használatát másnak átengedi, a dolog hasznait szedi, azt valamilyen jogügylet kapcsán biztosítékul adja, vagy más módon megterheli, illetve a dolgot értékesíti, azt a fentiek szerint eltulajdonítja.

A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Tettese és társtettese csak az lehet, akire (akikre) a dolgot rábízták, és azt birtokolja is.

Sikkasztás büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre (50.001 – 500.000,- Ft-ig) vagy b) a szabálysértési értékre (50.001,- Ft-ig) elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a sikkasztást, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre (500.001 – 5.000.000,- Ft-ig), b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001 – 50.000.000,- Ft-ig), b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig) vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól) vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

További példák a sikkasztás törvényi tényállására

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].

Nem rábízás a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, mert a helyzete ilyenkor olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása nem sikkasztás, hanem lopás. A közös csomagból történő eltulajdonítás jogi megítélése ugyanez. Miután rábízás ilyen esetben sem történik, az idegen dolog elvétele nem sikkasztás, hanem lopás [BH 1979.143.].

Anyagvásárlásra átvett összeg

A vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg esetében – ha a vállalkozó nem teljesít – az elhatárolás döntő ismérve, hogy a megrendelő által átadott előleg milyen célt szolgált. Amennyiben az a vállalkozási (munkadíj) egy részének előzetes kifizetését jelentette, sikkasztásról – minthogy a dolog átment a vállalkozó tulajdonába – abban az esetben sem lehet szó, ha a vállalkozó a felvállalt eredményt nem szolgáltatta. Ilyen esetben (feltéve természetesen, hogy a csalás bizonyossággal kizárható) magánjogi vita jön létre, amelynek eldöntése polgári peres eljárásra tartozhat. Ezzel szemben sikkasztásért felel az, aki a meghatározott rendeltetéssel – pl. anyagvásárlásra – átvett pénzösszeget más célra fordítja vagy eltulajdonítja [BH 1994.63.].

Bizományos értékesítés

A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].

Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].

Társaság ügyvezetője

Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].

Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].

Munkaviszony megszűnése

Nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.].

Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].

Késedelmes elszámolás

A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].

A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].

Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ha sikkasztás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei képes megvédeni a jogait.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogász

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Zaklatás Btk. 222.

Ügyvéd Budapest

Zaklatás Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mit jelent a Zaklatás?

Nézzünk egy tipikus példát: Anikó és László 5 éve házasok. Anikó Laci számítógépén dolgozik, amikor Laci e-mailjei között „véletlenül” talál egy levelezést, amiből kiderül, hogy Lacinak külső kapcsolata van. Végig gondolja, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban, és rájön, hogy Laci kapcsolata a munkatársnőjével (Krisztinával) rég óta tart. Amint Laci hazaér, Anikó kérdőre vonja. Hatalmasat veszekednek, aminek az eredményeként Laci elköltözik, az új kapcsolatát választja.

Anikó nem tud megbírkózni a helyzettel. (Két lehetősége is van, akit a példa kedvéért zaklathat. Az egyik Laci, a másik Laci új kapcsolata, Krisztina.) Anikó nekilát, hogy visszaszerezze férjét. Mindenáron találkozni akar Krisztinával, le akarja beszélni a férjéről. Krisztina viszont nem akar Anikóval találkozni és beszélni sem.

Anikót ez feldühíti, és telefonos hadjáratba kezd. Naponta számtalan alkalommal hívja fel telefonon Krisztinát, sokszor kitalált személyek bőrébe bújva, rendszeresen hívja az éjszaka közepén úgy, hogy a telefonba sem szól bele, tömérdek SMS-t küld neki. Mindezt annak ellenére, hogy Krisztina érthetően elmondta, hogy nem akar vele beszélni.

Számtalan módon megvalósítható még a zaklatás alapesete. Ilyen lehet például az udvarlás azon esete, amikor a kiszemelt kedves nem vevő a kapcsolatteremtési kísérletre, nem fogadja örömmel az udvarlást, aminek hangot is ad. Annak ellenére, hogy az elutasítás eljut az udvarlóhoz, az nem hagy fel a kapcsolatteremtési kísérlettel, és rendszeresen próbálkozik, aminek csak a kedves rendőrségi feljelentése vet véget.

Zaklatás Btk. 222. §

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zaklatás példa:

– rendszeres telefonhívások (otthon, munkahelyen, éjjel-nappal, lehetnek névtelenek is)
– rendszeresen e-mailen, levélben, SMS-ben, Faxon, stb.. küldött, üzenetrögzítőn hagyott üzenetek
– a sértett munkahelye, lakása, előtti gyakori jelenlét,
– zaklató jellegű lehet, ha a terhelt „véletlenül” követi a sértettet nyilvános rendezvényekre, moziba, szórakozó helyre, étterembe stb….

A zaklató jellegű magatartások érinthetik a sértett munkatársait, barátait, közeli hozzátartozóit. Az üzenetek tipikusan gyakran sértő, szidalmazó, fenyegető jellegűek, de ez nem kitétele a zaklatásnak.

A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.

A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg.

Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha az elkövetőnek a célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű, nem valósul meg a zaklatás.

Szintén feltétel az első bekezdésben megjelölt zaklatás tényállásának megvalósulásához, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart.

Fenyegetés

További elkövetési magatartást képez a zaklatásnak, meghatározott bűncselekmények elkövetésével való megfenyegetés. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A törvény az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetést rendeli büntetni.

A zaklatást valósítja meg az is, aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.

Minősített esetet képez a zaklatásnak, ha a bűncselekményt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, bejegyzett élettársa vagy volt bejegyzett élettársa illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el.

A régi Btk.-ban szabályozott zaklatáshoz képest, minősítő körülmény lett [(3) bekezdésben] a hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés útján elkövetett zaklatás. A hatalmi helyzettel visszaélést elsősorban a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis az alá-fölérendelt viszonyban álló felek közül a fölérendelt hatalmi helyzetben álló fél követhet el az alárendelt fél sérelmére.

A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.

Bírósági határozatok

BH2011. 303. Ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való fenyegetés célja nem a félelemkeltés, hanem a bántalmazás közbeni indulat levezetése, a zaklatás vétségének felrovására nincs lehetőség, a terhelt terhére kizárólag a megvalósult élet vagy testi épség elleni bűncselekmény állapítandó meg [1978. évi IV. törvény 176/A. § (2) bekezdés a) pont].

BH2011. 302. A rendszeres háborgatással megvalósuló zaklatás bűncselekményének megállapításához nem szükséges, hogy a sértett az ismétlődő telefonhívásokat fogadja vagy az üzeneteket elolvassa [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].

BH2011. 268. II. A zaklatás célzatos bűncselekmény. A megvalósulásához ezért az szükséges, hogy más rendszeres vagy tartós háborgatása a megfélemlítése vagy magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényes beavatkozás céljából történjék [1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdés].

Kitiltás

230. § A zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Zaklatás elkövetésével vádolják, vagy Önt zaklatják? Forduljon tapasztalt büntetőjogászhoz vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédivel.

Büntető ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

mél

Bűncselekmény fogalma

Ügyvéd Budapest

BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA

Bűncselekmény fogalma: Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

A bűncselekmény fogalmi elemei:

1.) Cselekmény: a törvény különös részében meghatározott törvényi tényállásba (például csalás Btk. 373. §) megjelölt magatartás, amely megvalósítható aktív magatartással (tevéssel), illetve nem-tevéssel, mulasztással.

2.) Bűnösség: a.) szándékos valamint a b.) gondatlan elkövetést jelenti, továbbá magában foglalja a szándékon túli eredményt is.

2.a) Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosságnak két alakzata van. Egyenes szándék, és az eshetőleges szándék. Az elkövetőnek szándékos elkövetés esetén – ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket – tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra, – eredmény-bűncselekményeknél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére, előre kell látnia a magatartása várható következményeit is.

Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.

Eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre látja cselekménye következményeit. és belenyugszik abba,hogy megvalósuljanak.

2.b) Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanságnak két alakzata van, a tudatos gondatlanság és a hanyagság.

Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Könnyelműen az elkövető akkor bizakodhat a cselekménye lehetséges következményeinek elmaradásában, ha ez valamilyen tényre alapozható.

Hanyagság esetén az elkövetői nem tanúsít a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést ezért nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit.

Társadalomra veszélyesség

3.) Társadalomra veszélyesség: amelyet a 4.§ (2) bekezdése határoz meg, miszertint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti

4.) Büntetni rendeltség: A jogalkotó valamely magatartást, annak társadalomra veszélyessége miatt büntetendőnek nyilvánít, és a Btk. Különös Részében meghatározott büntetéssel fenyegeti annak elkövetését.

A bűncselekmény megvalósulásához mind a négy fogalmi elemnek együttesen teljesülnie kell.

A bűncselekményeket két csoportra osztja a törvény a társadalomra veszélyességük szerint: bűntett és vétség.

új Btk. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Vétség kategóriába tartozik minden gondatlan cselekmény, valamint azok a szándékos cselekmények, amelyeket a törvény 2 évi szabadságvesztéssel, vagy enyhébb szankcióval (fenyeget. Bűntettnek minősülnek azok a szándékos (tehát a gondatlan nem) cselekmények, amelyeket a törvény két évet meghaladó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a büntetési tételük felső határa a két évi szabadságvesztést meghaladja.

A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van:
– a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 37. §, új Btk. 110. §];
– próbára bocsájtás esetén [Btk. 65. § (1)]
– a törvényi mentesítésnél [Btk. 100. § (1) bek. e) pont];
– a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 131. §].

Időbeli hatály

Btk. 2. § (1) A bűncselekményt – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.

(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.

(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

Területi és személyi hatály

Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Körözés – Elfogatóparancs

Büntető Ügyvéd

Körözés – Elfogatóparancs | Körözik vagy elfogató parancsot adtak ki Ön ellen? Szeretné tudni, hogy miért történt, hogyan lehet visszavonatni, vagy hogy mikor évül el? Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partnes büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, kérjen konzultációs időpontot!

Személykörözés

Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy személyazonossága ismeretlen, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg a személyazonosság megállapítása érdekében kőrözését rendelhet el.

A bíróság, vagy az ügyész a lakóhely illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges.

A személykörözést gyakran az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt (gyanúsított, vádlott) tartózkodási helyének felkutatása érdekében rendelik el. A körözés elrendelése esetén a rendőrség, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben a körözésre utaló jelzés elhelyezését rendeli el. A körözés jelzésének elhelyezését követően igazoltatás, illetve országhatár átlépésekor történő ellenőrzés során az igazoltatást végző személy tudomást szerez a körözés tényéről, és a körözött személyt feltartóztatja.

A körözött személy (terhelt) azonosítása és tartózkodási helyének megállapítását követően  az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.

Elfogatóparancs

Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén valamint meghatározott más esetekben annak érdekében bocsátja ki az eljáró hatóság (nyomozó hatóság, ügyész, bíróság), hogy a terheltet elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság elé állítsák. A körözést elfogató parancsban kell lerendelni.

Az intézkedésre jogosult szervnek az elfogató parancsot ki kell bocsátania, ha
a) a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során, a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre [Be. 527. § (2) bekezdés],
b) ha a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban – az eljárás felfüggesztése nélkül -, a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtőzött [Be. 529. § (1) bekezdés],
c) ha szabadságvesztés büntetést, vagy a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni [Be. 590. § (3) bekezdés].

Mi történik azzal akit megtalálnak?

Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg 72 órán belül elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt bíróság elé kell állítani.

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a körözést, elfogatóparancsot elrendelő határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. 1/2003. (III.7) IM rendelet 10.§

Hirdetményi kézbesítést a Be. az alábbiak szerint szabályozza: 70. § (5) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át.

Be. 70. § (6) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

A SZEMÉLY- ÉS TÁRGYKÖRÖZÉSRŐL SZÓLÓ  2001. évi XVIII. törvény

Körözés

1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során.

(2) E törvény alkalmazásában
a) körözés: az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége;

b) körözés elrendelés: személy vagy tárgy felkutatására, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására irányuló határozat, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozat (elfogatóparancs) meghozatala;

c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést;

d) terepkutatás: köz- vagy magántulajdonban álló ingatlan – kivéve a magánlakást – vagy meghatározott része (ideértve az ingatlanon található járművet is) technikai eszköz igénybevételével vagy anélkül történő átkutatása a körözött személy, illetve tárgy megtalálása érdekében;

e) egyedi azonosításra alkalmas tárgy: amely
ea) számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz,
eb) egyéb egyedi ismérve alapján – az ea) pontban meghatározottak hiányában is – kétséget kizáróan azonosítható;

f) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetőleg a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja.

A körözés elrendelése és visszavonása

2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén – az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével – jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.
(2) A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.

3. § (1) A körözést a körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján e törvényben meghatározottak szerint a Rendőrség folytatja.
…….

5. § Ha a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni a 6. §-ban meghatározott rendőrkapitánysághoz.

6. § (1) A személy körözését elrendelő határozatot – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(2) Ha a körözött személynek sem bejelentett lakó-, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(3) Ha a körözött személynek nincs ismert tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(4) A tárgy körözését elrendelő határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(5) Ha ugyanabban az eljárásban személy és tárgy körözésére egyaránt sor kerül, a személy körözését elrendelő határozatot az (1)-(3) bekezdés, a tárgy körözését elrendelő határozatot a (4) bekezdés szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

7. § (1) A körözést vissza kell vonni, ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították.
……..

Nemzetközi körözés – NEBEK

8. § E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre a 9-11. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ feladata
a) a más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelése a személy, tárgy felkutatására, vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján;
b) a magyar hatóság által elrendelt körözés más állam hatóságához történő továbbítása;
c) a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonása;
d) más állam hatóságának értesítése arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság visszavonta;
e) más állam hatóságának, illetve az illetékes magyar hatóságnak az értesítése arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetőleg a személy, holttest személyazonosságát megállapították.
….

A Rendőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége

12. § (1) A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében

a) azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek
aa) meghallgathatja, valamint
ab) ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy – illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője – előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizheti;

b) igazoltatást végezhet egy meghatározott helyen megjelenő, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására;

c) terepkutatást végezhet;

d) a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;

e) a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;

f) a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;

Mit tehet még?

g) tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;

h) a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;

i) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a alapján a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról készített képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplő adatokat felhasználhatja;

j) a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével – az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró – jelzések elhelyezését rendelheti el;

k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;

l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.

(2) A polgári bíróság határozata alapján folytatott körözés során az (1) bekezdés ab) alpontjában, valamint d) és e) pontjában meghatározott módon nem végezhető adatgyűjtés.

Mit hoz nyilvánosságra a rendőrség?

(3) A Rendőrség nyilvánosságra hozza a bűntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta.

(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint – indokolt esetben – a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell.
……
(6) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést is foganatosíthatja.

Eltűnt személy körözése

12/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve – eltűnt személy esetén – rendeli el
a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,
b) a személyazonosság megállapítása érdekében
ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek.

(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha

a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése – kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt – bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;

b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;

c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;

d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben.

(3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.
………

Mikor továbbítja a rendőrség a Schengeni Információs Rendszerbe a körözési adatokat?

14/A. § A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot:
a) az eltűnt személyre vonatkozó adatot,
b) a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakó vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
c) arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,
d) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó adatot,
e) az elveszett lőfegyverre vonatkozó adatot.

A KÖRÖZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER

15. § ….

(3) A körözési információs rendszert a Rendőrség kezeli.

16. § (1) A körözés elrendelését, visszavonását az arról rendelkező határozat meghozatalát, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul – legkésőbb 24 órán belül – rögzíteni kell a körözési információs rendszerben.
……..

A közérdekből nyilvános körözések között a ide kattintva kereshet.

Személykörözés tartalma

18. § A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:

a) a körözött személy
aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
ab) álnevét, gúnynevét,
ac) személyleírását, különös ismertető jegyeit,
ad) fényképét,
ae) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
af) vélt feltalálási helyeit,
ag) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,
ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;

b) a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is);

c) a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,

d) annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték;

e) a körözést elrendelő hatóság megnevezését,

f) a felkutatáshoz szükséges egyéb – jogszabályban meghatározott – adatot; továbbá

g) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetőleg a 12. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.

Tárgykörözés tartalma

19. § A nyilvántartás a tárgykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött tárgy
aa) megnevezését,
ab) utolsó ismert tulajdonosának, illetve birtokosának azonosító, illetve – természetes személy esetén – természetes személyazonosító adatait,
ac) utolsó ismert tulajdonosának lakó-, illetve tartózkodási helyét,
ad) egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit, fényképét;

b) a 18. § b)-f) pontjában meghatározott adatokat; továbbá

c) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.

20. § A nyilvántartás a körözött holttesttel kapcsolatban tartalmazza:
a) a holttest megtalálási helyét és idejét;
b) a 18. § ac)-ae), valamint b)-e) pontjában meghatározott adatokat.

21. § A személy, holttest, illetve tárgy nyilvántartását meg kell szüntetni, és az adatokat haladéktalanul törölni kell, ha
a) a körözést visszavonták;
b) a nyilvántartási idő letelt;
c) a nyilvántartásba vételre tévesen került sor.

Meddig tartják nyilván a körözési adatokat?

22. § (1) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor, az adatokat

a) büntetőeljárás során elrendelt személy- és tárgykörözés esetén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévüléséig,

b) kiutasított személy esetén a kiutasítás végrehajthatóságának elévüléséig,

c) eltűnés miatt körözött személy esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig

d) ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítására elrendelt körözés esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig,

e) nem büntetőeljárás során körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének elteltéig,

f) az a)-e) pontokban meghatározottak közé nem tartozó egyéb esetben elrendelt körözés esetén az elrendeléstől számított három évig
kell nyilvántartani.

(2) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor és a büntetőeljárás során körözött tárgy
a) olyan közokirat, amelynek érvényességi ideje hosszabb mint a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési ideje, az adatokat az érvényességi idő leteltéig,
b) olyan, sorszámmal rendelkező kitöltetlen okmányfajta, amelynek felhasználhatósági ideje a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejénél hosszabb, az adatokat a felhasználhatóság idejéig
kell nyilvántartani.

23. § A körözési tájékoztató rendszer a nyilvántartás adatain kívül a körözött személlyel és tárggyal kapcsolatban azt az – azonosítást, illetve felkutatást elősegítő – adatot is tartalmazza, amelyet a körözést elrendelő hatóság határozatának megküldésével, illetve a körözés elrendelésével, valamint azt követően közöl.

24. § (1) A körözési tájékoztató rendszerben a körözés visszavonásáig, illetve a 22. §-ban meghatározott ideig kell kezelni a körözött személlyel, holttesttel, illetve tárggyal kapcsolatos adatokat.
(2) A körözési tájékoztató rendszerből a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg kell törölni a személlyel, holttesttel, illetve a tárggyal kapcsolatos adatokat.

Büntető ügyvéd

KAPCSOLAT

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Telefonlehallgatás 2 – TITKOS információgyűjtés

Ügyvéd Budapest

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

A titkos információgyűjtés a bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, az elkövetők kilétének megállapítása, bizonyítékok megszerzésére, továbbá külön törvényben meghatározott személyek védelme érdekében végzett adatgyűjtés, amelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok végeznek a 1995. évi CXXV. törvény alapján.

A titkos információgyűjtésnek vannak formái, amelyek bírói engedélyhez nem, illetve bírói engedélyhez kötöttek. Ebben a cikkben a titkos információgyűjtésre vonatkozó törvények izgalmasabb rendelkezéseit ismerhetik  meg.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKRÓL SZÓLÓ 1995. évi CXXV. törvény:

Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
 a) felvilágosítást kérhetnek;
 b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
 c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
 d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
 e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
 f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
 g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
 h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
 i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
 j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
(2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
 a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
 b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
 c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
 d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
 e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.
…….

58. § (4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben – a főigazgatók előterjesztése alapján – további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.

Kivételes engedélyezés

59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

60. § (1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
 a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
 b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
 c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt;
 d) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.

(2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat – a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint – haladéktalanul meg kell semmisíteni.

A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok

…….
62. § A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.

A RENDŐRSÉGRŐL SZÓLÓ 1994. évi XXXIV. törvény

A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme, valamint az e törvényben meghatározott költségvetési szervek bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzése érdekében – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet.

A rendőrség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti a minősített adat tartalmát. A (2) bekezdésben meghatározott adatok és információk nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján, ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges – amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek – nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés (Rtv.)

64. § (1) A rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében
 a) informátort, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehet igénybe;
 b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet;
 c) saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthat ki, használhat fel, fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn;
 d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti;
 e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat;
 f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhat;
g) ha a bűncselekmény megelőzésére, magakadályozására, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – rendőr igénybevételével helyettesítheti;
h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.
(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendőrség – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
……..
(6) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, bűncselekményre való felbujtás esetén a rendőrség a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés útján továbbított közlés tartalmát a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti. Az ügyben keletkezett és rögzített érdektelen információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(7) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
(8) A rendőrség az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.
(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
…….

Az együttműködők díjazása

66. § (1) A rendőrség a vele együttműködők tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

67. § (1) A rendőrség az ügyész hozzájárulásával a feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetőleg titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

67/A. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a 64. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a bűnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetőleg a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ 2010. évi CXXII. törvény

Általános rendelkezések

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.
……

52. § E fejezet alkalmazásában:

1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;
2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;
3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;
4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró – kilétét leplező – pénzügyi nyomozó;
5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;
6. súlyos bűncselekmény: az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében
 a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,
 b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,
 c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
 d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,
 e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt  esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,
 f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,
 g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik,
 h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését.
(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
……
(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.
(8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése

54. § A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el Magyarország vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása

55. § (1) Ha a pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A pénzügyi nyomozó – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:
 a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
 b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
 c) az utazás útvonala és az úti cél,
 d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
 e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
 f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Az együttműködők díjazása

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.
(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.
(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

63. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig
 a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
 b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
 c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,
 d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint
 e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.
(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá
 a) az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel” büntetendő bűncselekmény,
 b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetén.

(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.
(4a) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.
(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.
…...
(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a (2) bekezdés szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:
 a) az engedélyben meghatározott célját elérte,
 b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
 c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
 d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.
…..

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS EREDMÉNYÉNEK FELHASZNÁLÁSA

Be. 206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
 a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (Be. 201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
 b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

(2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha
 a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,
 b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.

Büntetőjogász

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Telefonlehallgatás – TITKOS adatszerzés

 Ügyvéd Budapest

TITKOS ADATSZERZÉS

A titkos adatszerzésnek a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig lehet helye. Titkos adatszerzést bírósági engedély alapján az ügyész és a nyomozó hatóság az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében végzi. Ennek keretében az érintett tudta nélkül a lakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti (telefon lehallgatás), számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

A Titkos adatszerzéstől eltérő szabályok vonatkoznak a titkos információgyűjtésre, amelyet a nyomozás elrendelését megelőzően végezhetnek az erre feljogosított szervezetek bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyalapján.

Ha a nyomozás elrendelését megelőzően engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak titkos adatszerzésként, a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Mikor rendelhetik el a titkos adatszerzést?

Titkos adatszerzésnek
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,
d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete
esetében van helye.
Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek egyéb bűncselekmények esetekben is helye van, amelyeket a Be. 201. § (2) bekezdése szabályoz.

Kivel szemben alkalmazható a titkos adatszerzés?

Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha a gyanúsította, illetve gyanúsítható személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni többek között a terhelt (gyanúsított) hozzátartozóira, valamint a lelkészre és egyházi személyre. A lelkészre és az egyházi személyre abban az esetben, ha a büntetőeljárásban tanúként a törvény rendelkezései alapján nem hallgathatóak ki.

Hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Titkos adatszerzésnek az előzőekben meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.

Mikor ismerhető meg a titkos adatszerzés eredménye?

Mind a titkos adatszerzés, mind a titkos információgyűjtés tényét és eredményét azután ismerheti meg a gyanúsított és a védő, hogy a titkos adatszerzésről, információgyűjtésről  szóló jelentést, a büntetőeljárás irataihoz csatolták, és a nyomozás iratainak ismertetést megtartották.

Kivel szemben használható fel a titkos adatszerzés eredménye?

A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte. Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés Be.-ben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

Védőügyvéd

Az oldalon további információt találhat a titkos információgyűjtésről, illetve a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Rablás Btk. 365.

Védőügyvéd

Rablás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak?

Fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt, majd azt mondja a sértettnek: Gyorsan pakolj ki a zsebedből apukám! Ide a telefonodat is! Igyekezz mert elvágom a torkod!

A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt.

1.) A vázolt cselekmény esetében az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

De a rablás megvalósításához nincs szükség késre. Ha szimplán megfenyegetik, vagy megütik a sértettet a dolog eltulajdonítása érdekében a rablás ugyancsak megvalósul, ha a sértettől az értékeit elveszik. A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el. Csoportos rablás esetében a büntetési tétel hirtelen megugrik, mivel alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, míg csoportos rablás esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, csakúgy mintha az elkövető, vagy elkövetők az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. kést) használva követik el a cselekményt.

Hogyan lehet még a rablást elkövetni?

2.) Ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyeznek annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák, a rablás megvalósul. Mit is jelent ez pontosan? Például, ha a sértett italába (legyen kávé) altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és amíg a sértett békésen szundikál, mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

3.) A tolvaj éjszaka besurran a sértett lakásába. A házigazda mélyen alszik, az elkövető közben elkezdi összepakolni az értékeket egy nagy zsákba. Véletlenül lever egy porcelán kutyát a polcról, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál a lakásban. Kirohan a hálószobából, és látja, hogy egy sötét alak megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvaj – akit az erőszak alkalmazását követően – rablónak nevezünk, elmenekül az ingatlanból. És hogy ez a cselekmény miért rablás, amikor nem a dolog megszerzése érdekében alkalmazott erőszakot az elkövető?

Azért, mert a törvény értelmében, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul.

Rablás Btk. 365 törvényi tényállása

 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Rablás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját?  A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédi azokat.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Lopás Btk. 370.

Ügyvéd Budapest

Lopás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Lopás Btk. elkövetésével vádloják?

Idegen (azaz más tulajdonát képező), értékkel bíró, ingó vagyontárgy (pénz, ékszer, értékpapír, óra, ruha, stb.) mástól történő jogtalan eltulajdonítása. Mitől jogtalan? Attól, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy elvegyék tőle. Ha ugyanis elkérem valakinek az autóját, vagy a telefonját, majd nem adom vissza, az nem számít lopásnak. Ebben az esetben attól függően, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntöttem, hogy eltulajdonítom a kölcsönkért dolgot, vagy csak később alakult ki bennem ez a szándék beszélhetünk csalásról, vagy sikkasztásról.

Vagyis minden esetet gondosan kell elemezni, értékelni, hogy milyen bűncselekményről, vagy egyáltalán bűncselekményről beszélünk-e.

KI AZ, AKI ELKÖVETHETI A LOPÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT?

A válasz egyszerű. Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van (fenti kölcsönkérős példa).

Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. Hogy miért? Mert a házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak – amiket a házasság alatt szereztek – a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak.

 BTK 370. § LOPÁS

A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, és változik a büntetési tétele is.

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól, 500.000,- Ft-ig) vagy
b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-
be) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a jelentős értékre (5.00.001- 50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés
ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély helyszínén
követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Lopás elkövetésével vádolják? A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

Büntető Ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

 

Privacy Preference Center