BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Rágalmazás Btk. 226.

Rágalmazás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Rágalmazás példa

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.

De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?

Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.

Rágalmazás Btk. 226. §

Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Mit jelent a becsület?

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

Ki lehet a rágalmazás sértettje?

Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.

Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.

A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.

Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás – tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata – irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.

Mi az a tény és a tényállítás?
A tényállításnak milyennek kell lennie ahhoz, hogy alkalmas legyen a rágalmazás megállapítására?

„Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)

A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.

Milyen elkövetési magatartásokkal lehet megvalósítani a rágalmazást?

A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával.

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);

Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.

Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.

Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett – gyalázkodástól, becsmérléstől mentes – tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].

Rágalmazás példa elemzése:

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”

Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.

„Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mikor büntetendő magasabb büntetési tétellel a rágalmazás?

A rágalmazás minősített esetei:

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg – van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

Valóság bizonyítása

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.

A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.

A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.

Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

A magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Cserbenhagyás Btk. 239.

Ügyvéd Budapest

Cserbenhagyás btk elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! A Vidákovics & Partners ügyvédei a büntetőjogra szakosodva határozott képvisletet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárások minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot! Keresse dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet.

Járművezetőként közlekedési balesetet szenvedett, vagy annak csak érintettje volt és emiatt később büntetőeljárás alá vonták, pedig nem is sérült meg senki! Azzal gyanúsítják, hogy cserbenhagyott más személyt, vagy személyeket. Nagyon gyakran a baleset utáni ijedtség vezet cserbenhagyás btk. elkövetéséhez.

Mit jelent a cserbenhagyás?

A cserbenhagyás és a későbbiekben taglalt segítségnyújtás elmulasztása az általános vélekedés szerint ’egy és ugyanaz’. A mindennapokban e két kifejezést sok esetben egymás szinonimájaként használják az emberek, amelyeket megalapoznak a különböző tudósítások, híradások, ennél fogva a köztudatban is így rögzült. Ennek helyretételét a tényállás rövid bemutatásával kísérlem megoldani, hogy az olvasó különbséget tudjon tenni e két delictum között.

A cserbenhagyás vétségének védett jogi tárgya a közlekedés biztonsága, továbbá az élet és a testi épség.

Cserbenhagyás Btk. 239. §

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik”.

E magyarázat elemzéséhez szükség van a közlekedési baleset fogalmának meghatározására, amelyet a 60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint „közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”

Milyen feltételek szükségesek a cserbenhagyás megállapításához?

A cserbenhagyás megállapításához az szükséges, hogy közlekedési baleset, vagy esemény következzen be, annak környezetében legyen legalább egy olyan személy, akinek a személyi sérülése reálisan bekövetkezhetett volna de az elmaradt, és az elkövető – közlekedési baleset résztvevője – (például gépkocsi vezető) a baleset helyszínén nem áll meg, vagy megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

A megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, akár okozója, akár sértettje, akár részese, vagy közvetett okozója a balesetnek. Közvetett okozója a balesetnek például az, aki más jármű vezetőjét hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek a következtében – az irányváltoztatásra kényszerített jármű esetében – következik be a baleset. A balesettel érintett jármű vezetője tettese vagy társtettese lehet a cserbenhagyás vétségének, míg a jármú utasa vagy gyalogos a cselekmény tettese nem lehet.

Cserbenhagyás példa 1

A cserbenhagyást a vasúti, vízi, légi közlekedésen túl leggyakrabban a közúti közlekedés során követik el, ezért három, részleteiben csak kissé eltérő példán keresztül mutatnám be a cserbenhagyás megállapítását, vagy éppen kizárását.

1.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. Az álló gépkocsiban és annak környezetében senki sem tartózkodott. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

A fenti példából kitűnik, hogy nem tartózkodott senki sem a baleset hatókörében, ezáltal ezzel okozati összefüggésben másnak nem keletkezhetett személyi sérülése. Ezért ebben az esetben a cserbenhagyás elkövetését nem lehet megállapítani, azonban a KRESZ 58. § szakaszában meghatározott szabályszegő magatartást igen, de ennek szankcionálása szabálysértési eljárás keretében kezdeményezhető.

Cserbenhagyás példa 2

2.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést nem szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e, elhagyta a baleset helyszínét.

Ugyanaz az elkövetési magatartás, viszont e cselekményben a várakozó – parkoló – gépkocsiban tartózkodott egy személy, aki szerencsére nem sérült meg. Ezért mivel a baleset hatókörében volt más személy megállapítható a cserbenhagyás.

Fontos megemlíteni annak tényét, hogy az ilyen eseményeknél a helyszínen eljáró nyomozóhatóság vizsgálja a személyi sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét. Azaz azt, hogy a keletkezett rongálódások, a forgalmi helyzet, a sebesség, a balesettel érintett járművek fajtája, gyártmánya, típusa, állapota, illetve az egyéb jellemzők megalapozhatják-e a nyomozás elrendelését a cserbenhagyás tekintetében, vagy kizárja ennek lehetőségét. A cserbenhagyás törvényi tényállásának könnyebb megértése érdekében ültessük be a példa szereplőit, valamint annak esemény sorát a törvény szövegébe.

„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője (példában szereplő gépkocsit vezető férfi) a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki (a várakozó gépkocsiban, a hátsó ülésen tartózkodó személy) megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e (ez a példából egyértelműen megállapítható) …”,

Cserbenhagyás példa 3

3.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

Az utolsó példában, a férfi a megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettségét nem teljesítette, ezzel megvalósította a cserbenhagyás vétségét, de mivel a balesetet Ő maga okozta, amiben egy személy megsérült, akinek nem nyújtott tőle elvárható segítséget, ezzel megvalósította segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is. A segítségnyújtás elmulasztása bűntette súlyosabban minősül, mint a cserbenhagyás vétsége, ezért – a törvény rendelkezésére tekintettel – az elkövetőt a bíróság nem a cserbenhagyás vétségében, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűntettében fogja marasztalni.

A törvény kimondja, hogy a cserbenhagyás vétségében az elkövető csak akkor marasztalható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, míg a cserbenhagyás vétségét 1 évig terjedő szabadságvesztéssel. Tehát, ha az elkövető a cserbenhagyás vétsége mellett a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is megvalósítja, akkor kizárólag a súlyosabb cselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonják felelősségre, ezzel elkerülve a halmazati büntetést.

Összefoglalva, tehát a cserbenhagyást csak közlekedés körében és specialitása folytán csak járművezető – nem akárki – követheti el. Elkövetési magatartása a megállási, valamint a meggyőződés-szerzési kötelezettség elmulasztása, vagyis ha az elkövető megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A személyi sérülésnek csak a reális lehetősége állhat fenn, mivel ha bármilyen fokú sérülés keletkezik, akkor már a cserbenhagyás vétsége nem állapítható meg.

Ha a cserbenhagyás vétsége értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Büntetőjogász

Közérthetően a cserbenhagyás vétségéről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166.

Büntető Ügyvéd Budapest

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Mit jelent a segítségnyújtás?

Hétköznapi értelemben, számtalan változata van a segítségnyújtásnak, mégis ezek közül vannak olyanok, amelyek nem rendelkeznek büntetőjogi relevanciával. Ilyenek lehetnek, a buszon álló kismamának ülőhely át nem adása, a lemerült akkumulátor miatt nem beindítható személygépkocsi betolásának elutasítása, vagy akár a személyi jövedelemadó egy százalékénak fel nem ajánlása, mind-mind feltételezi a segítségnyújtást vagy annak elutasítását. Ezek nem teljesítése a társadalom részéről megfogalmazott rosszallásban jut kifejezésre, de a büntető törvényben megjelölt segítségnyújtás elmulasztása a rosszalló pillantásoktól, és a fejcsóválástól jóval súlyosabb következményekkel járhat.

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166. §

Btk. 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

A cselekmény elkövetője, („Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget”) bárki lehet. Nem feltétele a segítségnyújtás elmulasztása elkövetésének, hogy a segítségnyújtásra szoruló személy sérülését, vagy az életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet az elkövető idézze elő.

A törvény értelmében annak a személynek kell segítséget nyújtani, aki sérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, függetlenül attól, hogyan került ilyen helyzetbe.

Az egészség megóvását, az élet, testi épség védelmét a törvény csak az ember vonatkozásában állapítja meg kötelezettségként. Tehát ha valaki lát az útszélén egy szenvedő állatot (legyen az ló, kutya, tyúk, róka, egér, madár, stb.) és amellett segítség nyújtás nélkül megy el, nem állapítható meg a bűncselekmény a terhére.

Sérültnek az a személy tekinthető, „ … akinek az élete, vagy a testi épsége sérelmet szenvedett.”

A közvetlen veszély pedig azt a helyzetet jelöli, amikor még nem következett be a sérülés, de annak reális, közeli lehetősége fennáll.

Milyen okból alakulhat ki közvetlen veszély?

Kialakulhat más személy jogellenes, de akár jogos (vétlen) magatartásából. Lehet természeti erőből származó, előidézheti állat vagy az a személy is, aki ennek következtében segítségnyújtásra szorul, de fakadhat szervi betegségből is, stb…

Segítségnyújtás elmulasutása példa

A társasház gondnoka a ház kapubejárata felett elhelyezett világítótest izzóját szerette volna kicserélni. A létrán állt, amikor megszédült és mintegy 1,8 méter magasságból leesett a járdára. Ennek következtében a jobb vállán, valamint felkarján csonttörést, fején repesztett, erős vérzéssel járó hámsérülést és eszméletvesztést szenvedett. A létra mellett kb. 5 percig feküdt eszméletlen állapotban. Ez idő alatt arra jött egy fiatalember, aki a fekvő helyzetben lévő, szemmel is látható sérült személyt kikerülte, motorkerékpárjára ült és a helyszínről eltávozott.

Aki (a fiatalember) nem nyújt tőle elvárható segítséget (nem részesíti első segélyben, nem hív segítséget, stb.) sérült (gondnok) vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mit jelent a tőle elvárható segítség nyújtása?

Felmerül a kérdés, hogy sérült személyt szakszerű egészségügyi ellátásban kell-e részesítenem? Esetleg a közvetlen veszély elhárítása érdekében erőmön felül, testi épségem, életem kockáztatásával is segítséget kell-e nyújtanom?

Szó sincs róla. A “tőle elvárhatóság” azt jelenti, minden esetben vizsgálni kell, konkrét személytől milyen segítségnyújtás várható el. Nem vagyunk egyformán képzettek, nem azonosak az ismereteink, és nem rendelkezünk azonos testi erővel, ügyességgel stb…, vagyis nem azonosak a képességeink. Erre tekintettel nem azonos segítségnyújtás várható el egy orvostól – ha sérült személy ellátásáról van szó – és egy olyan személytől, aki nem rendelkezik egészségügyi ismeretekkel. Nem várja el a törvény az önfeláldozást, a hősiesség vállalását, azt a segítségnyújtást sem, ahol a segítségnyújtó a saját életét kockáztatja.

A bírói gyakorlat alapján például a fuldoklónak a vízből való mentése csak attól várható el, aki erre vonatkozó különleges szakismerettel rendelkezik, egymagában az úszásban való jártasság nem azonosítható a vízből való mentésre vonatkozó képességgel (Legf. Bír. B. törv. 3041/1953.).

Az viszont belátható, hogy a XXI. század telekommunikációs rendszerei lehetővé teszik a gyors, telefonon történő segítségkérést. Azt, hogy kinek, mikor kell segítséget nyújtani nehéz behatárolni, de az minden esetben kijelenthető, hogy van az elvárhatóságnak egy alsó és egy felső határa.

Minimálisan elvárható az, hogyha látjuk, hogy valaki megsérülhetett, vagy feltételezhető hogy az élete, testi épsége, egészsége veszélyben van, álljunk meg, győződjünk meg arról, hogy segítségre szorul-e, és ajánljuk fel a segítségünket. Amennyiben segítségnyújtásra nem vagyunk képesek, minél gyorsabban hívjunk segítséget.

Mi történik abban az esetben, ha a segítségnyújtás a sérült, vagy közvetlen veszélybe került személy állapotának a rosszabbodásához vezet?

A segítségnyújtás elmulasztásának elkövetési magatartása a sérült vagy veszélyhelyzetbe jutott személynek a segítség nélkül hagyása, ezért a segítségnyújtás felajánlása vagy az utóbb orvosilag helytelennek bizonyult segítségnyújtást akkor is az általánosan előírt kötelesség teljesítésének kell tekinteni, ha az ténylegesen a sérült személy állapotromlását eredményezte [BH 1957.1483.].

A hivatkozott bírósági határozat alapján nem róható fel a segítséget nyújtó személy számára, ha nem a legmegfelelőbb, – de a tőle elvárható – módon nyújtott segítséget, és ennek következtében a „bajban” lévő személy állapota súlyosbodott, esetleg meghalt.

Segítségnyújtás elmulasztása minősített esetei

„A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.”

Ez a bekezdés nem azt jelenti, hogyha a segítségre szoruló személy az életét vesztette, akkor a segítségnyújtást elmulasztót automatikusan súlyosabban kellene büntetni. Vizsgálni kell a személy halála és a mulasztás közötti okozati összefüggést. Vagyis azt a körülményt, miszerint a segítségnyújtás megakadályozhatta volna a személy halálának bekövetkezését.

A szemléltetés érdekében a következő példa adhat erre magyarázatot.

Az ittas személy mínusz 8 Celsius fokban, magatehetetlen állapotban a park egyik padján fekszik. Az arra járó emberek látják a fekvő személyt, de segítségadás (a mentők értesítése) nélkül  tovább mennek. Utólag megállapítást nyert, hogy a bekövetkezett halál – kihűlés – elkerülhető lett volna, ha az elhaladó személyek közül valamelyikük értesítette volna a mentőket, tehát ebben az esetben a minősítő körülmény megállapítható.

„A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.”

Mint látható még súlyosabban büntethető az az elkövető, aki a veszélyhelyzetet maga idézi elő és az ennek következtében megsérült, veszélyben lévő személyt nem részesíti segítségnyújtásban. E különös segítségnyújtási kötelezettség abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a veszélyhelyzetet  gondatlan magatartásával okozza.

Ellenben ha valaki a kialakult veszélyt vétlenül okozza, akkor csak az alapeset róható fel a terhére.

Külön kiemelésre kerül azoknak a köre, akik a segítségnyújtásra egyébként is kötelesek. Idesorolhatóak az orvosok, az egészségügyi végzettséggel rendelkezők, a mentők, a tűzoltók, a rendőrök, stb. A sértetthez fűződő kapcsolat is megalapozhatja ennek fennállását, ezért a házastársnak, a gyermeknek, vagy éppen az időskorú szülőnek nyújtandó segítségadás is fokozottnak tekintendők.

Ha a segítségnyújtás elmulasztása értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntető ügyvéd

Magánlaksértés Btk. 221.

Védőügyvéd

Magánlaksértés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Magánlakésrtés példa

A férfit mindenféle magyarázat nélkül elhagyta a barátnője. Ezt követően, hogy tisztázza a szakításuk okát a lakásán felkereste a nőt. A becsengetés után a nő ajtót nyitott, de ahogy meglátta a volt párját azonnal vissza akarta azt zárni. Csakhogy még mielőtt ezt megtehette volna a férfi a jobb lábát az ajtólap, valamint a küszöb közé helyezte és testi erővel belökte az ajtót úgy, hogy vele együtt a nő is hátratántorodott. A férfi a kinyitott ajtón keresztül áthaladt az előszobán és a konyhába menekülő nő után ment. Itt kiabálva kérdezte meg a szakításuk okát, amelyre a nő nem válaszolt, ellenben közölte, hogy azonnal hagyja el a lakását. A férfi a felszólításnak nem tett eleget, ezért őt a nő által értesített rendőrjárőrök távolították el a lakásból. A nő a büntetőeljárás megindítása végett magánindítványt terjesztett elő.

Hogy miért minősül magánlaksértésnek a fenti példa, és hogy hogyan követheti el a magánlaksértést akár az ingatlan tulajdonosa, bérbeadója a bérlővel szemben az alábbiakból kiderül.

Magánlaksértés Btk. 221. §

Btk. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Boncolgassuk egy kicsit az idézett törvényszöveget.

„Aki (férfi) más (nő) lakásába (a nő lakása), egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal (bejárati ajtót belökve), fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad (teljes testterjedelmébe belépett a lakásba és a felszólítás ellenére sem ment ki onnan), vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mit jelent a más lakása, egyéb helysége vagy ezekhez tartozó bekerített hely?

A más lakása a törvény értelmében nem azt jelenti, hogy az a lakás, amely más tulajdonában áll, hanem azt, hogy a lakással más személy rendelkezik, azt birtokolja, használja. Ebből következően a bérbeadó szemszögéből más lakásának minősülhet a bérlő által birtokolt lakás is.

Lakás

Lakás minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál.” A jogalkotó ebbe a fogalmi körbe vonja az átmeneti tartózkodásra szolgáló helyiségeket is, és ebből a szempontból lakásnak tekintendők, a szállodai, valamint motelszobák, a kollégiumi szobák, a munkásszállón található szobák, stb.

A lakás meghatározásához nem tartozik annak ingatlan jellege, ezért a lakással egy tekintet alá esik a sátor, hajókabin, lakókocsi. Ezzel ellentétben az ún. házijog alapján nem részesülnek védelemben – azaz nem állapítható meg a magánlaksértés – olyan esetekben, amikor a jogtalan bemenetel vagy bent tartózkodás a nem lakás céljára szolgáló középületekben, irodákban, hivatalokban, gyárakban, üzemekben fordul elő.

Egyéb helyiség

Egyéb helyiség egyrészről a lakáshoz tartozó pince, padlás, folyosó, előtér, másrészről az emberi tartózkodás helyeként szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, mint a műhely, a garázs vagy éppen az üzlethelyiség.

Lakáshoz, vagy egyéb helységhez tartozó bekerített hely, amely falakkal, kerítéssel, élősövénnyel vagy más módon van körülvéve és ez a körbevett terület a lakás, egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti, kiegészíti, azokhoz szorosan hozzátartozik (kert, udvar).

Az erőszak a magánlaksértés vonatkozásában tágan értelmezendő, vagyis nemcsak a személy ellen irányuló erőszakot, hanem a dolog (bejárati ajtó) elleni erőszakot is e fogalom alatt kell érteni. A fenti példában csupán az ajtó belökése is kimeríti ezt a feltételt, nem kell, hogy az közvetlenül, vagy akár közvetve a nő ellen irányuljon.

Fenyegetés

A fenyegetés olyan „súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.”

Hivatalos eljárás színlelése

A hivatalos eljárás színlelése úgy gondolom, túl sok magyarázatot nem igényel, például az elkövető rendőrnek öltözik, és hamis igazolvány és házkutatási parancs felmutatásával jut be az ingatlanba.

Lakásba bemenetel

Lakásba bemenetel azt jelenti, hogy az elkövető teljes testtel, terjedelmével bejut. Például a lakás ablakán történő benyúlás, behajolás nem jelent a lakásba bemenetelt.

A bennmaradás nem más, mint a távozási kötelezettség nem teljesítése, ami akkor valósul meg, ha a sértett kifejezésre juttatott, egyértelmű akarata ellenére nem hagyja el az elkövető az ingatlant. A bennmaradás, mint elkövetési magatartás kizárólag akkor valósulhat meg, ha a bemenetel jogszerű volt.

Magánlaksértés minősített esetei

Btk. 221. §  (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.

A (2) bekezdésben foglalt elkövetési magatartás feltétele, hogy az ingatlan használatára, birtoklására jogosult egyértelműen az elkövető tudomására hozza, hogy megtiltotta a számára a bemenetelt, ezzel szemben az elkövető vagy éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan bemegy, vagy bennmarad az ingatlanba.

Éjjeli elkövetésnek kell tekinteni az éjszakai pihenésre használt időt, amely más egy nagyvárosban (ott általában 23 óra utáni idő), más egy kistelepülésen (itt a helyi szokások határozzák meg, lehet 21 óra utáni idő is), de az évszakokat is figyelembe kell venni ennek meghatározásához.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, (vagyis nem kell, hogy használja, elég az, ha magánál tartja, amikor a magánlaksértést elköveti) vagy a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával fenyegetve követi el;

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoportos elkövetés akkor is teljesül, ha a három személy közül csak az egyik megy be a lakásba, vagy marad bent és a többiek a lakáson kívül tartózkodnak.

Btk. 221. § (3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.

A bemenetel megakadályozása megvalósulhat akár személy, akár dolog ellen alkalmazott erőszak útján. Ilyen lehet az új zár felszerelése.

Btk. 221. § (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.

A fentiek alapján nézzünk egy példát.

Bérbe adó mint magánlaksértő

Egy lakás tulajdonosa elhatározta, hogy a kizárólagos tulajdonában lévő lakását bérbe adja. A szerződésben foglaltak több mint két éven keresztül probléma nélkül teljesültek, de két év után a bérlő egyik pillanatról a másikra nem fizetett. A bérbeadó, hogy jogos „jussát” időben megkapja, valamint azért, hogy megakadályozza azt, hogy a bérlő az ingatlant használja, a lakás ajtaját saját kulcsával felnyitotta, majd kicserélte a zárbetétet. A bérlő a zárcserét követően nem tudott a lakásba bejutni.

Mi itt a baj (?) teszik fel sokan a kérdést. A bérbeadó csak a pénzéhez szeretne hozzájutni, és a bérlő további károkozását – ami a közüzemi díjak meg nem fizetésével keletkezik – akarta megakadályozni. Azonban a fenti jogszabály ismeretében tudjuk, hogy a bérbeadó a magánlaksértést követte el.

A lakás tulajdonosát valóban megilletnek jogosítványok, így a tulajdonában lévő dolog (lakás) felett gyakorolhatja a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a jogát. Ezekből a jogokból, amikor a bérleti szerződést megkötötte, átruházta a bérlőre a használat és a birtoklás jogát. Mit jelent ez? Annyit, hogy a bérlő a lakás felett a tényleges hatalmát gyakorolhatja, és azt rendeltetésszerűen használhatja. Itt alakul ki a büntetőjogi védelem, hiszen a magánlaksértés a magánlakás zavartalan birtoklásához fűződik, tehát annak sérthetetlenségéhez. A birtokos határozhatja meg kit enged be, vagy kinek engedélyezi a bent tartózkodását a lakásában.

Vagyis az történt, hogy a bérlő az ingatlant jogszerűen birtokolta használta, amíg a bérbeadó a zár lecserélésével akadályozta meg a bérlő bejutását az ingatlanba.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Közérthetően a magánlaksértésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Vesztegetés Btk. 290.

Védőügyvéd

Vesztegetés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Vesztegetés Btk. 290. §

Btk. 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés példa

Az utas menetjegy, valamint érvényes bérlet nélkül utazott a villamoson. Eközben hozzálépett egy jegyellenőr, aki ellenőrzés céljából kérte az érvényesített menetjegyét vagy az érvényes bérletét. Mivel egyikkel sem rendelkezett az ellenőr kilátásba helyezte az eljárás következményeként kiszabható 16.000,- Ft-os pótdíj összeget, amelyet az utas el szeretett volna kerülni. Ennek érdekében felajánlott és átadott 5.000,- Ft-ot az ellenőrnek, aki a pénzt a zsebébe csúsztatta.

Vesztegetés Btk. magyarázata

A vesztegetés törvényi tényállása szerint: „Aki (az utas) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (jegyellenőrnek) vagy rá tekintettel másnak (ez most nem játszik szerepet) azért ad vagy ígér jogtalan előnyt  (jelen esetben az 5000 Ft), hogy a kötelességét megszegje (ez nem más, mint a jegyellenőr munkaköri leírásában szereplő ellenőrzési, szankcionálási, adminisztrálási, stb. feladatok kötelező teljesítése) miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben a jegyellenőr nem fogadja el az utas által felajánlott összeget, akkor ő nem büntetendő a vesztegetés miatt, azonban az utas igen. Ez utóbbi nyilván függ attól, hogy az elkövetett cselekmény a nyomozóhatóság tudomására jut, vagy sem.

Ha a jegyellenőr elfogadja a számára felajánlott összeget, abban az esetben Ő, a vesztegetés elfogadása alapeseti és minősített eseti törvényi tényállását valósítja meg.

Vesztegetés elfogadása alapeset

Vesztegetés elfogadása alapeset: „Aki (jegyellenőr) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében végzett tevékenységével (röviden jegyellenőrzési tevékenység) kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (5000 Ft), illetve a rá tekintettel harmadik személynek (ez most nem játszik szerepet) adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvényi tényállás szerint, nem csak a jogtalan előny átadása, hanem annak ígérete és elfogadása is büntetendő cselekményt képez. Az utas aki ad, ígér aktív vesztegető, míg a jegyellenőr aki a zsebébe csúsztatta a pénzt, vagy a másnapi pénzátadást, vagy csak annak ígéretét fogadja el, passzív vesztegető.

Az tényállásban szereplő „rá tekintettel másnak” fordulat olyan személyre utal, aki a jegyellenőrhöz „fűződő tényleges – vagy állítólagos – kapcsolatára tekintettel képes lehet, vagy képesnek tartott arra, hogy őt befolyásolja.”. Értsd: Az utas a jegyellenőr bátyja részére ad 5.000,- Ft-ot, aki azt az utas kérésére továbbítja a jegyellenőrnek azért,, hogy a pótdíjat ne szabják ki az utassal szemben. Nyilván ennek rendeltetéséről tud a báty, ezért az utas bűnsegédévé válik.

Vesztegetés elfogadása minősített eset

Vesztegetés elfogadása minősített esetét valósítja meg a jegyellenőr, ha a jogtalan előnyért cserébe a kötelességét megszegi.

A vesztegetés tényállásnak az elkövetése nem csak a szigorúan vett gazdasági társaságok esetében (állami vállalat, szövetkezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság – Kft., Nyrt., Zrt – egyesülés, egyéni vállalkozó, stb.) állapítható meg, hanem az olyan szervezetek esetében is, amelynek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolatai vannak.

Fontos kiemelni, hogy a fentiekre tekintettel a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás, stb. vonatkozásaiban is megállapítható a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállása.

A bűncselekményt külföldi gazdálkodó szervezettel kapcsolatban is el lehet követni.

Értelmező rendelkezés

300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.

(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Vesztegetés elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Ittas vezetés – Járművezetés ittas állapotban Btk. 236.

Büntetőjog Ügyvéd Budapest

Ittas vezetés – Járművezetés ittas állapotban Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Ittas Vezetés Btk

Köztudomású tény, hogy az alkohol fogyasztása hátrányosan hat a vezetési képességre, hiszen az ember központi idegrendszerére van hatással. Az alkohol oldja a gátlásokat, csökkenti a fegyelmező képességet, a sofőr bátrabban, meggondolatlanul, túlértékelve képességeit vezet, ami többek között a megengedett sebesség jelentős túllépésében ölthet testet, emellett viszont a reakció időt és a figyelmet is csökkenti, amit ha párosítunk a vakmerő manőverekkel valójában egy halálos koktélt alkothat.

Az ittas vezetés – járművezetés ittas állapotban – törvényi tényállásával, és a szigorú büntetésekkel a jogalkotó védeni kívánja a közlekedés biztonságát, az emberi életet és testi épséget.

Járművezetés ittas állapotban Btk. 236. §

Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mikor vagyok ittas állapotban?

A Btk. 240. § (3) bekezdése értelmében ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

A korábbi Btk. az ittas állapot megítélését a bírói gyakorlatra bízta, ami a 0,51-0,8 ezrelék alkoholszint esetén tekintettel volt a klinikai tünetekre is, mivel az alkoholtűrő képesség egyénenként eltér. Klinikai tünetek (mint az akadozó beszéd, az egyensúlyi problémák stb..) hiányában nem állapította meg az ittas vezetés elkövetését 0,8 ezreléket meg nem haladó véralkohol-koncentráció esetén. Ezzel szemben a hatályos Btk. törvényi vélelmet állít fel amellett, hogy akinek a véralkohol-koncentrációja a vezetés pillanatában meghaladta a 0,50 gramm/liter ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 milligramm/liter ezreléket, az ittas állapotban vezetett.

A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez mindössze annyit jelent, hogy aki szeszes italt fogyasztott, de a véralkohol- illetve levegőalkohol-koncentrációja nem haladta meg a vezetés pillanatában a fent hivatkozott mértéket, az bűncselekményt nem, de szabálysértést elkövetett.

Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki vezetés előtt fogyasztott alkoholt, és a vezetéskori véralkoholszint még nem, de a vérvételi már a 0,50 milligramm/liter értéket meghaladja, – és a sofőr olyan időtartamban tervezte a vezetést, amely még időben egybe esett volna a vérvétel időpontjával – akkor ittas vezetés kísérlete miatt vonhatják felelősségre.

Milyen járművet vezethetek ittas állapotban a Btk. szerint?

Semmilyet! A Btk. büntetni rendeli, ha valaki bármilyen vasúti vagy légi járművet vezet. A vasúti és légi járművek esetén a törvény büntetni rendeli azoknak az eszközöknek az ittasan történő vezetését is, amelyek a gépi meghajtással nem rendelkeznek, mint például a vitorlázórepülő és a siklóernyő.

Ittas vezetés miatt büntetni rendelik továbbá azt is, aki gépi meghajtású úszó létesítményt, vagy közúton, illetve a forgalom elöl el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.

Fentiekből következik, hogy amíg a csónak, vízibicikli, ittas vezetését a Btk. nem bünteti, addig a motorcsónak vezetését már igen. Amíg a lovas kocsi, vagy az emberi erővel hajtott kerékpár (a Btk. alapján) vezethető ittasan, addig az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár már nem, mint ahogyan a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a villamos, a gépkocsi és valamennyi egyéb gépi meghajtású közlekedési eszköz vezetése is tilos ittasan. (Figyelem a cikk kizárólag a Btk. szabályait tartalmazza a szabálysértési törvényét nem! Az a cselekmény ami nem valósít meg bűncselekményt, szabálysértést még megvalósíthat.)

Mikor vezetem a járművet?

A jármű vezetésén, annak elindítását, a mozgásba hozott jármű irányítását értjük. Nincs annak jelentősége, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele-e az elkövető szándéka vagy célja. A segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt ittasan toló személy viszont nem tekinthető járművezetőnek, mivel a jármű erőforrását, a gépi meghajtást a jármű mozgatásához nem veszi igénybe.

Az ittas vezetés vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia, vagyis tudatában kell lennie azzal, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban vállalkozik a vezetésre.

Ittas vezetés büntetése

Feltétlenül számítania kell egyéb büntetés mellett járművezetéstől eltiltásra.

Btk. 55. § (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.

Az ittas vezetés vétségi alakzata esetében a bíróság legfeljebb 2 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, legvalószínűbb büntetés azonban a pénzbüntetés. Ennek mértéke a bírói gyakorlat szerint 250.000 – 300.000,- Ft, de természetesen ettől a bíróság megállapíthat jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb összeget is. A törvény értelmében a legalacsonyabb kiszabható pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a legmagasabb 270 millió Ft.

Pénzbüntetés kiszabása

Btk. 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság ítéletében – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Ittas vezetés minősített esetei

Az ittas vezetés minősített eseteit sorolja fel a Btk. 236. § (2) bekezdése, amely a cselekménnyel összefüggésben gondatlanul okozott következmények súlyához mérten állapítja meg azok büntetését is. A büntetés felső határa az alábbiak szerint akár 10 év is lehet.

Btk. 236. § (2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Úgy gondolom, hogy a minősítő körülmények közül külön magyarázatot érdemel a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.

Tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett;

Halálos tömegszerencsétlenség pedig az, amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.

Mikor állapítható meg a minősített eset

A törvényben meghatározott minősített esettek a terhelt terhére kizárólag abban az esetben állapíthatók meg, ha az ittas vezetés okozza, az ittas vezetéssel okozati összefüggésben állnak be a (2) bekezdésben felsorolt következmények. Ilyen lehet például, ha az elkövető az ittassága miatt nem adja meg az elsőbbséget, vagy túllépi a megengedett haladási sebességet és ezzel összefüggésben következik be a baleset, aminek következménye pedig a személyi sérülés, esetleg halál.

Előfordulhat ugyanis, hogy az elkövető ittassága nem okozója a fent említett következményeknek. Ilyen eset lehet például, ha az ittas vezető nem szeg meg semmilyen közlekedési szabályt, a baleset és a személyi sérülés tőle függetlenül más hibájából, vagy a gépkocsijának meghibásodásából ered. Ebben az esetben az ittas vezetés vétségében marasztalható az elkövető, a minősítő körülmények nem állapíthatóak meg a terhére.

(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha valaki csónakot, kerékpárt, lovaskocsit ittasan vezet és a (2) bekezdésben meghatározott következményeket idéz elő, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő.

Ittas vezetés ügyvéd szemmel

Természetesen a leírtakon túl számos körülmény befolyásolja, hogy valaki elkövetett-e ittas vezetést, és ha igen akkor annak az alap vagy valamely minősített esetét. Kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a cselekmény terheltje mikor, milyen alkoholt fogyasztott, mit evett, hány kiló, milyen távra tervezte az útját, stb…

A vérvétel a gyakorlatban az előállítással kezdődik, ahol a vérvételt orvos végzi. Az orvos rögzíti az észlelt klinikai tüneteket. A szeszes ital fogyasztásának kezdetére, befejezésére, mennyiségére, étkezés idejére, gyógyszerfogyasztásra, testsúlyra vonatkozó adatokat, amelyek később jelentősen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét a terhelttől várják.

A vizeletminta vétele minden olyan esetben szükséges, ahol az italfogyasztás, az ittas vezetés és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben az italfogyasztás időpontjára való visszaszámolást is. Gyakran a vérvételt követően bizonyos idő elteltével ismételten vért vesznek, és a vizeletminta vétel elmarad, pedig a vér és vizelet együttes vétele megbízhatóbb, pontosabb eredménnyel szolgál.

Mi következik az előzőekből? Ha az ittas vezető nem tud vizeletet adni, és még a feltett kérdésekre (mikor, mit, mennyit ivott, mit és mikor evett, hány kiló?), sem válaszol (amihez természetesen joga van) megnehezítheti a bizonyítást, és könnyítheti az ügyvéd dolgát a képviselet ellátása során.

Mikor kell a rendőrnek szondát fújatnia a sorőrrel?

Nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet kimondja, hogy ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni.

Lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel ellenőrizni kell a cselekményben érintett járművek vezetőit, valamint azokat az utasokat és más személyeket, akiknek az esetleges alkoholos befolyásoltsága a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentős lehet.

Annál a személynél, akinél az ellenőrzés eredménye alkohol fogyasztására utal, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani ellenőrzésként, úgy, hogy a két mérés között pontosan 15 perc teljen el.

Mielőtt valakit légalkoholmérő eszközzel ellenőriznek, az ellenőrzött személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy szenved-e tüdőbetegségben, az előző 24 órában szedett-e a vezetési képességére hátrányosan ható szert.

Figyelem! Ha a hitelesített légalkoholmérő készülékkel történő ellenőrzést, a nyilatkozattételt vagy a jegyzőkönyv aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, akkor az eljáró nyomozó hatóság intézkedni fog a szakértői vizsgálathoz szükséges vér, illetve vizeletminta vételéről. Ha a vizeletminta vétel nem vezet eredményre, akkor kétszer vesznek vérmintát úgy, hogy a két vérvétel között kb. 30-45 perc teljen el.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a vizsgálat melyik módját választja, de a későbbi védekezés szempontjából a kétszeri vérvételt javasolnám.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Ne dőljön be az interneten megtalálható azon megtévesztő hirdetéseknek, amik arról szólnak, hogy minden ittas vezetőt felmentetnek. Nincs olyan varázsszer, amely minden ittas vezetés esetében alkalmazható lenne. Nincs az a megoldás, amely mindenkit minden bajból kihúzna. Aki ilyet állít az nem a kihúzásra, hanem a lehúzásra utazik.

Büntető ügyvéd

Közérthetően az ittas vezetésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Hűtlen kezelés Btk. 376.

Védőügyvéd

Hűtlen kezelés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Hűtlen kezelés elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

A vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik a hűtlen kezelés, amelynek jogi tárgya a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdek. A hűtlen kezelés esetén az elkövetőnek nem célja az általa kezelt idegen vagyon eltulajdonítása (ellopása), habár a cselekmény mögött általában megtalálható az elkövető vagyoni érdeke, amely nem közvetlenül a bűncselekményhez kapcsolódik.

Hűtlen kezelés példa

Példa Építő Ipari Kft. ügyvezetőjének választják meg S. Norbertet. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között a Kft. vagyonának kezelése. S. Norbert ügyesen vezetgeti a társaságot, amelynek a tulajdonát képezi három értékes személygépkocsi, egyenként 6 millió (összesen 18 millió) forint értékben. S. Norbert a gépkocsik értékesítéséről dönt, majd azokat darabonként 3 millió forintért (vagyis a 18 millió forintos értékű gépkocsikat összesen 9 millióért,) értékesíti egy ismerős vállalkozónak.

S. Norbert ügyvezető azáltal, hogy az autókat jelentősen a piaci ár alatt értékesítette 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek. S. Norbert itt nem áll meg, ugyanis havi 2 millió forintért a Kft. részére olyan ingatlant vesz bérbe – ugyancsak az ismerős vállalkozótól – amire a Kft.-nek egyáltalán nincs szüksége, és ráadásul hasonló ingatlanok havi bérleti díja az ingatlan piacon 200 ezer forint körül található. Az ingatlant a társaság birtokba veszi, de valójában nem használja. Az ingatlan bérlésével 10 hónapon keresztül – havonta 2 millió forint, mindösszesen (folytatólagosan) 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek.

S. Norbert tudatában volt annak, hogy a társaság vagyonát képező gépkocsikat darabonként 6 millió forinttért is értékesíteni tudta volna, mint ahogyan azzal is tisztában volt, hogy a kibérelt ingatlanra a társaságnak nem volt szüksége. A fentiek tudatában azt is átlátta, hogy a társaság vagyonát az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon csökkenti, ezzel a cégnek vagyoni hátrányt okoz.

Hűtlen kezelés Btk. 376. törvényi tényállása

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

A hűtlen kezelés tárgya kizárólag idegen vagyon lehet, vagyis saját tulajdonunkban álló vagyonra elkövetni nem lehet. Érdemes megemlíteni, hogy ha a fenti példa szerinti S. Norbert tagja lett volna Példa Kft.-nek (tehát ha a társaság üzletrészének tulajdonosa), a hűtlen kezelést abban az esetben is elkövette, hiszen a társaság vagyona elkülönül S. Norbert saját vagyonától, vagyis az idegen vagyon.

Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Az idegen vagyon lehet ingó, ingatlan, de ide tartoznak a különböző vagyoni jogok is.

A megbízás alapja lehet szerződés, hatósági határozat, vagy jogszabály, de minden esetben ki kell terjednie a vagyon kezelésére, amely a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. A megbízás alapján a vagyonkezelő kötelessége, hogy a rábízott idegen vagyont a tőle elvárható gondossággal, körültekintéssel kezelje, az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően járjon el, ne vállaljon nagy vagyonvesztéssel járó kockázatot, mindent tegyen meg a károk elkerülése, csökkentése érdekében.

A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amely eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető az ésszerű gazdálkodás követelményeit, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat szándékosan megszegi, és ezzel a cselekményével vagyoni hátrányt okoz a társaságnak, amire legalább eshetőleges szándéka kiterjed.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, míg eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének a következményeit és azokba belenyugszik.

Btk. 459. § (1) bekezdés 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;
17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;

Hűtlen kezelés Btk. büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb (50.001 Ft-tól – 500.000 Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős (500.000.0001,- Ft feletti) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ügyvéd

Ha teheti, már az első kihallgatása előtt kérje ki a témában jártas ügyvéd tanácsait. A megfelelő ügyvéd segítségével aprólékos részletességgel kidolgozhatja a védekezését, felkészülhet a kihallgatása során várható kérdésekre, elkerülheti, hogy további bűncselekmények elkövetésével gyanúsítsák meg.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva határozott védelmet nyújt ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetén, az ország egész területén, legyen fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.

Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Jogos védelem Btk. 21-22.

Védőügyvéd

Az új büntető törvénykönyv hatálybalépésének köszönhetően, a jogos védelem Btk. -beli szabályozása jelentős változáson ment keresztül.

Jogos Védelem Btk

A változás kapcsán a törvényi tényállás számos félreértelmezése látott napvilágot, ezért nélkülözhetetlennek találtam, hogy a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok szabályozásának megértéséhez segítséget nyújtsak.

Jogos védelem körében az eredeti kiinduló pont az állam mindenhatósága volt, ezért a jogos védelem lehetőségét a törvény kezdetekben nem engedte meg. Amikor a jogalkotó rájött arra, hogy az állam önmaga mindent nem képes megoldani (mindenki mellé nem lehet rendőrt állítani), a jogos védelem korlátozott formában megjelent a törvényben, majd idővel a keretei odáig tágultak, hogy a jelenleg hatályos szituációs jogos védelem keretei között, már azt sem vizsgálható, hogy a védekező személy a támadás elhárításához szükséges mértéket ijedtségből, vagy menthető felindulásból túl lépte-e.

A jogos védelem bekerült Magyarország Alaptörvényébe. Az alaptörvény V. cikke kimondja, hogy “Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” Ezzel a jogtalan támadással szembeni ellenállás többé nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapjoggá vált.

Megelőző jogos védelem – Btk. 21. §.

Btk. 21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A Btk. 21. § rendelkezik a megelőző jogos védelemről, amely akkor biztosít büntetlenséget, ha
– a védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására,
– a védelmi eszköz működése folytán kizárólag a jogtalan támadó szenved sérelmet,
– a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható

A felsorolás utolsó pontja valamelyest ellentmondásban áll a megelőző jogos védelem valós céljával. Azon túl, hogy az előre telepített védelmi eszköznek önmagában elrettentő hatása lehet, annak valós célja az, hogy a jogtalan támadónak okozzon sérelmet, aminek elmaradása esetén az eszköz telepítése, és a megelőző jogos védelem szabályozása is értelmét veszítené.

Ha egyszerű példával akarunk élni, a törvény megengedi, a magas, átmászása nélkül áthatolhatatlan kerítés tetején (emberi élet kioltására nem alkalmas) feszültség alatt álló vezetékek „villanypásztort” elhelyezését, abban az esetben, ha megfelelő figyelemfelhívó táblákkal látjuk el a kerítést. Ebben az esetben várhatóan, csak annak fog az elektromos kerítésünk sérelmet okozni, aki jogtalanul – nem engedélyünkkel a a kapun keresztül – kíván az ingatlanunkba bejutni.

Jogos védelem Btk. 22. §.

Btk. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Fontos leszögezni, hogy jogos védelemmel fellépni kizárólag jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén, a jogtalan támadóval szemben lehet. A védekezést minden esetben jogtalan támadás, vagy jogtalan támadással fenyegetés, (közvetlen fenyegetés) előzi meg.

A jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében nem csak a saját, hanem más vagy mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.

A támadás olyan aktív tevékenység, amely valamely bűncselekmény, szabálysértés törvényi tényállását valósítja meg. Rendszerint erőszakos magatartás, amely személy ellen (élet, testi épség, nemi szabadság, mozgásszabadság), vagyon ellen (lopás, rablás, stb.) vagy a közérdek ellen (pl. közveszélyokozás) irányul.

Közvetlenül fenyegető a támadás

Közvetlenül fenyegető a támadás, ha a támadás rövid időn belül várható, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne. Ebben az esetben a megtámadottnak nem kell kivárnia a támadás tényleges megkezdését. Ha például valaki támadólag lép fel mással szemben, hangosan azt kiáltja „leszúrlak te disznó” miközben késért nyúl a védekezőnek nem kell megvárnia, amíg a támadó a késsel felé szúr, vagy megvágja. A kés felvétele az eset további körülményeire tekintettel megalapozza azt, hogy a védekező Chuck Norris féle köríves rúgással előzze meg a támadást, hiszen ez esetben a jogos védelem megállapítható, a megelőző rúgás, még abban az esetben sem büntethető, ha komoly sérülést okoz.

Az előbbi késes történettől elvonatkoztatva nem áll fenn a jogos védelem lehetősége, ha a támadó fellépéséből, kijelentéseiből nem lehet arra következtetni, hogy a támadás pillanatokon belül (közvetlenül) bekövetkezik. Tehát ha valaki egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, aminek megelőzése érdekében azonnal akcióba lépünk és jól elpüföljük a fenyegetőt, nem hivatkozhatunk arra, hogy jogos védelemi helyzetben voltunk.

A jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. A támadó a jogtalanság talajára lép, amit a védekező jogosan hárít el, miközben akár sérelmet, testi sértést, kivételes esetben halálát is okozhatja a támadónak.

Kölcsönös és egyidejű a támadás

Kölcsönös és egyidejű támadás esetén mind a két fél “a jogtalanság talaján” áll, és egyikük sem hivatkozhat jogos védelemre. Ez a helyzet, ha valaki mást verekedésre kihív, és az a kihívást elfogadja. Ilyenkor nem állapítható meg az egyik fél javára a jogos védelem akkor sem, ha a verekedés során a másik fél vele szemben fölénybe kerül [BJD 3626., BH 2002.171, BH 2004.93.].

Nem áll fenn a jogos védelmi helyzet a verekedésben részt vevő egyik fél érdekében közbelépő javára sem [BH 2000.187.].

Nem tekinthető azonban kihívásnak egymagában az, hogy valaki okot ad a támadásra, pl. becsületsértő kifejezést használ valakivel szemben. Ezért jogosan védekezhet, ha a megsértett személy a szóbeli becsületsértés hatására támadást intéz az élete vagy a testi épsége ellen [BEH 1973. 275. old. 1.].

Nincs kölcsönös verekedés, ha a vádlott kizárólag a támadás elhárítása érdekében folyamodik tettlegességhez [BH 1978/407.].

Meddig tart a jogos védelem?

A jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás, illetve annak közvetlen veszélye. Megszűnik, ha a támadást visszaverték, és további támadás közvetlenül már nem fenyeget. A támadás megszűnésének objektíve érzékelhetőnek kell lennie, nem elég tehát a támadó elhatározása, hogy felhagy a támadó fellépéssel [BEH 1973. 285. old. 17.].

Mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik [BH 1998.1, BH 2000.334.].

A korábbi elhárító cselekmény folytatása a támadás megszűnése után valójában már kívül esik a jogos védelem körén, ez esetben a védekezés megtorlásba megy át [BH 1999.97., BH 2000.335.].

Jogos védelem körében értékelendő az elhárító cselekmény szükségessége és arányossága. A jogos védelem körébe vonható elhárító cselekmény szükségessége egyértelműen fennáll a jogtalan támadással szemben, vagy jogtalan támadással közvetlenül fenyegető helyzetben. A szükségesség azt jelenti, hogy a védelmi helyzetben lévőnek a támadással (közvetlen fenyegetéssel) szemben enyhébb védekezési mód nem áll a rendelkezésére.

Az arányosság körében meg kell említenünk, hogy a jogos védelmi helyzetben lévő személy védekezése nem eredményezheti a jogos védelmi helyzettel történő visszaélést. A jogos védelem körében a védekezésnek a bírói gyakorlat által kimunkált korlátai is vannak. Például verbális cselekménnyel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható, kölcsönös kihívás elfogadása valamennyi érintett fél számára a jogtalanság állapotát és a jogos védelemre hivatkozás kizártságát eredményezi, stb…

Szituációs jogos védelem

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Az Btk. törvényi indokolás szerint: “A törvény a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor már a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését. A törvény úgy rendelkezik, hogy az a személy, akit éjjel támadnak meg, vagy akire fegyverrel támadnak, alappal gondolhatja, hogy a támadás az élete kioltására irányul, és ennek megfelelően választhatja meg a védekezés módját. Ezt a feltételezést a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja.”

Mikor tekinthető a jogtalan támadás az élet kioltására irányulónak?

A törvény értelmében, a 22. §. (2) bekezdés a) –c) pontjában felsorolt feltételek megvalósulása esetén a jogtalan támadást úgy kell értékelni, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna, ekkor a védekező cselekménye annak kifejtésekor nem büntethető, még abban az esetben sem, ha a jogtalan támadó életének kioltását eredményezi. Az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt. A jogos védelem feltétele ezekben az esetekben is a rendszerint erőszakos jogtalan támadás és annak elhárításának szükségessége.

A felsorolásban meghatározott feltételekkel megvalósított jogtalan támadások esetén a támadó további szándékának vizsgálatára nincs szükség, mivel a törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna.

A törvény kritizálói rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy a védekezésre kényszerülő, a bűncselekmények áldozatává váló személyek rendszerint nem gladiátor módjára kiképzett harcosok, akik alig várják, hogy az őket jogtalanul megtámadó életét kioltsák. Ezzel szemben a megtámadottak túlnyomó többsége nincs abban a fizikai és pszichikai állapotban, hogy egyáltalán a jogtalan támadóval szembeszegüljön, inkább menekül, vagy sokkos állapotba kerül és kiszolgáltatottjává válik a jogtalan támadásnak.

A megtámadottak a támadóhoz képest szinte minden esetben mind fizikailag, mind felkészültségben stb.. sokszoros hátrányban, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A törvény ezen személyek védekezését, védelmét kívánja biztosítani azáltal, hogy a jogtalan támadónak számolnia kell azzal is, hogy – meghatározott esetekben – a támadását az élet kioltására irányuló támadásnak is kell tekinteni, ezért számolnia kell azzal, hogy a védekezésre kényszerülő személy ijedtségében akár meg is ölheti.

Tehát amikor a jogalkotó bátorítani akarja a védekezőt feltételezve, hogy az állami hatóság nem képes a védelmi funkcióját teljes mértékben teljesíteni minden személyt kellő időben megvédeni, akkor átengedi az erőszak monopóliumát a megtámadottnak, hogy védekezzék.

Tehát a jogos védelem körében (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) (személy ellen) éjjel,
ab) (személy ellen) fegyveresen,
ac) (személy ellen) felfegyverkezve vagy
ad) (személy ellen) csoportosan
követik el,

Mikor minősül éjjel elkövetettnek a bűncselekmény,

Éjjel fogalmát a bírói gyakorlat munkálta ki. Az éjjel Budapesten és nagyvárosokban 23 és 5 óra közötti, míg vidéken általában 10 és 5 óra közötti időszakot öleli fel. Ez nem más, mint az az időtartam, amikor a megtámadott nehezebben kérhet és kaphat segítséget, mivel a pihenő időszak alatt az utcákon rendőrt nehezen találni, más személy segítségül hívása amúgy is kétséges. A sötétedés nehezen felismerhetővé teszi a támadót, de magát a támadást is, ide értve azt is, hogy a támadó milyen eszközzel lép fel a sértettel szemben. Ebben az időszakban a védekezés segítség kérésével elnehezül vagy lehetetlenné válik, még tovább növelve a támadó erőfölényét a megtámadottal szemben.

Az éjjel fogalmába nem vonható bele az éjszakai elkövetés, ha azt éjszaka nyitva tartó és egyébként tömeges látogatottságú szórakozóhelyen, egyéb helyen – lehet az közterület is – követik el, ahol a segítség kérésének lehetősége a nappali viszonyokhoz képest azonos módon fennáll. Például nem vonható az éjjel fogalma alá a discoban előforduló verekedés, vagy kocsmai kihívás, ami kölcsönösen kialakuló jogellenes tevékenységen alapszik.

Ki követi el felfegyverkezve, fegyveresen, vagy csoportosan a bűncselekményt?

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (például kést, baltát, stb…) tart magánál.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) (lakásba) fegyveresen,
bc) (lakásba) felfegyverkezve vagy
bd) (lakásba) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

A 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásba történő jogtalan behatolás, maga a jogtalan támadás, mely azonban kizárólag aktív magatartással valósítható meg. Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére nem hajlandó elhagyni.

A 22. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban szabályozott esetek nem személy elleni támadásról szólnak, hanem a lakásba történő jogtalan behatolást, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolást minősítik jogtalan támadásnak, a b) ponthoz  kapcsolt alpontok valamelyikének együttes megvalósulásakor, illetőleg a c) pontban megkívántak teljesülésekor.

Nyilvánvaló azonban, hogy a jogellenes magatartások bármelyikének csak úgy van – a szóban levő törvényhely alkalmazhatósága szempontjából – értelme, ha a külön nevesített és jogtalan támadásnak minősített magatartások bármelyikének hatókörében olyan vétlen személy tartózkodik, aki védekezni kényszerül, és a támadást el kell hárítania. A 22. § (2) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül védekezőről rendelkezik [4/2013. BJE határozat].

Lakás

Az ítélkezési gyakorlat szerint lakásnak minősül minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül, éjjeli szállásul is szolgál. A lakás fogalma alá vonhatók azok a helyiségek is, amelyek ideiglenes jelleggel szolgálnak lakhatás céljára. Ezek közé sorolható a szállodai szoba, szanatóriumi vagy kollégiumi szoba is [4/2013. BJE 2. pont].

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

A 2009. évi LXXX. törvény előtti szabályozás differenciált aközött, hogy az ijedtség, vagy a menthető felindulás kizárta vagy korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. Abban az esetben biztosított a jogos védelem büntetlenséget, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét, amíg ha csak korlátozta abban, akkor a büntetés korlátlan enyhítésére adott lehetőséget.

Jelenleg hatályos szabályozás a 2009. évi LXXX törvény rendelkezéseit megtartva nem tesz különbséget. A jogos védelem mind a két esetre büntetlenséget biztosít a védekező számára, tehát arra az esetre is, ha a védekező az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert az ijedség vagy menthető felindulás korlátozta abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. A korlátlan enyhítésre vonatkozó szabály eltörlésével a törvény büntethetőséget kizáró jogos védelem körébe vonta azokat az eseteket, amelyekben korábban csak korlátlan enyhítésnek volt helye.

Jogos védelem Btk lényege

Mint ahogyan korábban említettem, a jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni, az elhárítás szükséges mértékének ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése tehát büntetlenséget eredményező törvényi akadály. Abban az esetben, ha a védekezőt nem az ijedtség vagy a menthető felindulás vezérli, hanem a megtorlás, akkor ezen cselekmény nem értékelhető a jogos védelem körében.

Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő menthető felindultságában túllépi az elhárítás szükséges mértékét, és tényállásszerű ölési cselekményt valósít meg: a cselekményt a 160. § szerint kell minősíteni, de egyúttal a 22. § (3) bekezdését kell alkalmazni, tehát az elkövető nem büntethető. Az erős felindulás megállapítása ilyenkor kétszeres értékelést jelentene [BEH 1973. 277. old. 5., 284. old. 15., BH 1988.170.].

Korábbi Btk. nem tartalmazta a kitérési kötelezettséget, ugyanakkor a bírói gyakorlat alkalmazta. Menekülési, kitérési kötelezettsége volt például a megtámadottnak a legközelebbi hozzátartozók támadásával szemben, vagy az érzékelhetően erősen ittas, vagy súlyos fokban kóros elmeállapotban, láthatóan tudatzavarban lévő személyek jogtalan támadása esetén. A kitérési kötelezettség tulajdonképpeni menekülési kötelezettséget jelentett.

Előbb a bírói gyakorlat kezdte szűkíteni az általa kialakított kitérési kötelezettség körét, majd a 2009. évi LXXX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése (amelyet az új Btk. is megtartott) kifejezetten rendelkezett arról, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. A törvényhez fűzött indokolás szerint “A mai társadalmi viszonyok között – különös tekintettel a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények megváltozott megítélésére – már nem állja meg a helyét a korábbi, a megtámadott védekezési jogát szűkítő ítélkezési gyakorlat. A jövőbeni ítélkezés számára egyértelmű iránymutatást ad a törvény azzal, hogy a továbbiakban nem követeli meg a megtámadottól a támadás előli menekülést.”

Vélt jogos védelem

Előfordulhat, hogy valójában nincs helye a jogos védelemnek, de valaki a körülmények gyors értékelése során tévesen úgy ítéli meg, hogy védekezésre kényszerül. Ha valaki alapos okkal feltételezheti, hogy jogos védelmi helyzetben védekezik, akkor cselekménye nem büntethető. Ebben az esetben a társadalomra való veszélyességben való tévedés [Btk. 20. § (2) és (3) bekezdés] kell alkalmazni.

Ha a sértett a valódinak látszó riasztópisztolyt lövésre emeli, és az elkövető abban a tudatban, hogy ez a fegyver valódi, a támadóját lelövi: a tárgyalás előkészítése során az elkövető ellen büntethetőséget kizáró okból – de nem jogos védelem, hanem tévedés címén – kell az emberölés bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntetni [Btk. 27. § (2) bek., 29. § (1) bek.] [BH 1997. 271-II].

Ha önnel, vagy hozzátartozójával szemben büntető eljárást indítottak, kérje ki tapasztalt, a büntetőeljárásban gyakorlott ügyvéd tanácsait, forduljon hozzánk bizalommal.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva védelmet biztosít a büntetőeljárások terheltjeinek valamennyi bűncselekmény esetén, az ország egész területén. Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákvics Béla Zsolt ügyvéddel.

Védőügyvéd

Közérthetően a jogos védelemről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Csődbűncselekmény Btk. 404.

Büntetőjogi Ügyvéd

Csődbűncselekmény Btk. elkövetésével vádolják? Ne késlekedje! Keresse fel a Vidákovics & Partners büntetőjogira szakosodott ügyvédeit. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott védelmet nyújtanak Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában. Fáradhatatlanul együtt dolgoznak azért, hogy az Ön ügyéből is a lehető legjobb eredményt hozzák ki. Mit ér egyetlen ember egy csapat jól képzett ügyvéddel szemben? Próbálja ki és legyen részese annak a sikernek, amit a Vidákovics & Partners ügyvédcsapata ér el az Ön ügyében is.

Csődbűncselekmény veszélye

A gazdasági életben számtalan esetben fordul elő, hogy akár a jelentős nyereséget termelő vállalkozások is átmenetileg, vagy véglegesen fizetésképtelen helyzetbe kerülnek. Ezekben az esetekben elkerülhetetlené válhat a csőd vagy felszámolási eljárás lefolytatása a társasággal szemben.

Gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, a gazdasági életben dolgozóknak nélkülözhetetlen ismernie a csődbűncselekmény fogalmát ahhoz, hogy válságkezelés során megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

A csődbűncselekmény jogi tárgy a gazdálkodó szervezetek hitelezőinek a védelme annak érdekében, hogy a tőkeáramlás a piacgazdaságban zavartalanul működhessen. A csődbűncselekményt a társasággal szemben fennálló tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra lehet elkövetni. Vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.

Csődbűncselekmény Btk. törvényi tényállása – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

Btk. 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény (1) bekezdés a) – c) pontja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekményt, annak elkövetési magatartásait szabályozza. Csődbűncselekmény vonatkozásában fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Elkövetési magatartások magyarázata

Vagyon elrejtése amikor a nyilvántartásokban feltüntetett vagyontárgy kikerül a nyilvántartásból.

Vagyon eltitkolása, amikor a vagyontárgy be sem kerül a társaság nyilvántartásába. A csődbűncselekmény hivatkozott két elkövetési magatartásában (a vagyon elrejtésébe és az eltitkolásában) azonos, hogy mindkét esetben megvannak a vagyontárgyak, csupán a hitelezők számára lesznek hozzáférhetetlenek.

A rongálás sok magyarázatra nem szorul, ebben az esetben a dolog állaga károsodik, értéke ezáltal csökken.

Megsemmisítésnek minősül, amikor a dolog állaga olyan mértékben károsodik, hogy az már az eredeti állapotába nem állítható vissza.

Használhatatlanná tétel esetén a dolog időlegesen vagy véglegesen úgy válik rendeltetésének megfelelő használatra/felhasználásra alkalmatlanná, hogy eközben az állaga nem károsodik.

A csődbűncselekmény vonatkozásában színlelt ügyeltről beszélünk például akkor, amikor a szerződő felek kizárólag azért kötnek a – hitelező kielégítéséül szolgáló – vagyontárgyra szerződést, hogy a hitelező felé a vagyontárgy tulajdonjogának változását bizonyítsák, annak ellenére, hogy a tulajdonjog átruházására irányuló tényleges akarata a szerződő feleknek nincs, a szerződés a felek szándékával lényegében ellenkezik.

A csődbűncselekmény elbírálása során kétes követelés elismerésének minősül, az olyan követelés elismerése, amelynek tisztázatlan, vitatható a ténybeli vagy a jogi alapja, ennek ellenére az elkövető egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal a megfizetésére, a követelés teljesítésére.

A gazdálkodás akkor ésszerűtlen, (vagyis ellentétes az ésszerű gazdálkodással) ha kisebb a valószínűsége annak, hogy a tevékenységből a társaság előnyre tesz szert, mint annak, hogy veszteség fogja érni. Tipikusan, ilyen üzletnek minősül, amikor a vezetőnek számolnia kell a veszteséggel, és az eredmény döntően a véletlenen, szerencsén múlik. Csődbűncselekmény esetében az ésszerű gazdálkodással ellentétes az is, ha valaki veszteséges üzletbe kezd, tehát átlátja, vagy át kellene látnia, hogy a tevékenység a társaságnak kárt fog okozni, de ennek ellenére elkezdi, folytatja a tevékenységet.

Felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

A törvény (2) bekezdésének a) pontja értelmében a csődbűncselekmény elkövetési magatartása az is, ha valaki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásokkal maga idézi elő a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását, a (2) bekezdés b) pontja pedig a fizetésképtelen helyzetben lévő gazdálkodó esetében elkövetett csüdbűncselekményt szabályozza.

 Mikor minősül fizetésképtelennek a gazdálkodó szervezet?

A csődbűncselekmény lebírálása során bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [Cstv. 18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. [Cstv. 27. § (2) bek.].

Az adós fizetésképtelensége az említett esetekben sem állapítható meg, ha az adós kérelmére bíróság által a tartozás kiegyenlítésére – a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján – engedélyezett legfeljebb 45 napos határidő még nem telt el [Cstv. 27. § (4) bek.].

Csődbűncselekmény minősített esete

(3) A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

Csődbűncselekmény esetében a vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, ha az meghaladja az ötszázmillió forintot [Btk. 459. § (6) bekezdés].

Kielégítési sorrend megsértése – hitelező előnyben részesítése

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hitelező előnyben részesítése esetén, a gazdálkodó vagyonából a csődbűncselekmény elkövetője, valamely hitelezőjének jogos hitelezői igényét teljes mértékben, vagy az arányos kielégítés mértékét meghaladó mértékben elégíti ki, ezzel más hitelezők nem jutnak hozzá azon jogos követelésükhöz, amelyet a kielégítési sorrend betartása esetén megkaptak volna. Kizárólag jogos hitelezői igény soron kívüli kielégítésével valósítható meg, a cselekmény a hitelezők – külön törvényben szabályozott – kielégítési sorrendjét, és mértékét sérti.

A hitelező előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekményt azért ítéli meg enyhébben a törvény, mert – a vagyonvesztés ellenére – nem sérti valamennyi hitelező érdekeit.

Mikor büntethető a csődbűncselekmény?

(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

Fontos megemlíteni, hogy a csődbűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.

Ügyvéd és a csődbűncselekmény

Gazdálkodó szervezet vezetőjének (igazgató, üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag,  ügyvezető, stb.) érdemes már akkor tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, amikor a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, ugyanis ebben az esetben a gazdálkodásának a megszokottakon túl további törvényi korlátai vannak, mivel a tevékenységét a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával kell folytatnia. Az ügyvéd szerepe nem kizárólag azért lehet fontos, hogy a vezető tisztségviselő ne kövessen el csődbűncselekmény törvényi tényállását, hiszen a megfelelő ügyvéd, jelentős segítséget nyújthat többek között a csődeljárásra való felkészülésben, vagy a csődegyezség megkötésében.

Akit csődbűncselekmény elkövetésével vádolnak, annak nélkülözhetetlen, hogy időben tapasztalt ügyvéd segítségét kérje. Büntetőjogra szakosodott ügyvéd részletes felvilágosítást, szakszerű védelmet nyújthat Önnek. Ne habozzon! Forduljon időben ügyvéd segítségéért.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a büntetőeljárások terheltjeinek, a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén. Tiszteljen meg bizalmával, keressen minket ha bajban van. Vidákovics Ügyvédi Iroda Budapest már a facebook –on is.

Büntető Ügyvéd

Közérthetően a csődbűncselekményről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Kábítószer-Kereskedelem Btk. 176.

Büntető Ügyvéd

Kábítószer-Kereskedelem Btk elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Késlekedés nélkül forduljön tapasztalt büntetőjogi ügyvédhez!

A kábítószer-kereskedelem egyike a rendőrség által legkomolyabban üldözött, éa a bíróságog által súlyosan büntetett bűncselekményeknek.

A cselekmény társadalomra veszélyességét tükrözi a kimagasló büntetési tétele is, hiszen vannak esetek, amikor akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kiszabhat a bíróság az elkövetőre.

A Kábítószer-kereskedelem alap és minősített, valamint privilegizált eseteinek könnyebb megértése érdekében az (dőlt betűvel) idézett törvényszöveg alá rövid értelmezést fűztem.

Kábítószer-kereskedelem Btk. 176. §

Btk. 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Kábítószer-kereskedelem kizárólag szándékosan követhető el, nincs gondatlanságból elkövetett alakzata. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy kábítószernek, kábító hatású anyagnak vagy szernek minősülő anyagot, kínál fel, ad át, hoz forgalomba vagy azzal kereskedik.

A cselekmény értelmezéséhez tisztában lenni az alapvető fogalmakkal, mint a kínálás, átadás, forgalomba hozatal, és a kereskedés. Kábítószer-kereskedelem szempontjából:

Kábítószert kínál

Kínálás, ha az elkövető valaki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív. A kínálás lehet felajánlás fogyasztásra, de vételre is, közös jellemzőjük, hogy az eredménytelen marad, tehát a címzett nem fogadja el a kábítószert.

Kábítószert átad

Átadás, amikor valaki kábítószert más személynek oly módon adja más birtokába, hogy az még nem tekinthető forgalomba hozatalnak vagy kereskedésnek. Az elkövető azért adja át a kábítószert, hogy azt a címzett maga fogyassza el. A bírói gyakorlat szerint a kábítószert tartalmazó cigarettának több elkövető által történő közös elszívása, a cigaretta tulajdonosa részéről nem átadásnak, hanem tartásnak minősül.

Kábítószert forgalomba hoz

Kábítószert forgalomba hoz, aki – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több, esetleg meg nem határozható számú személy részére kábítószert juttat. Forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, akinek átadja a kábítószert, de nem azzal a szándékkal, hogy az maga fogyassza el, hanem azért, hogy az átadott kábítószer mennyiségből másnak vagy másoknak továbbadjon.

Forgalomba hozatal, a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik (BH 2002/299. sz. II.) Ebben az esetben a forgalomba hozatal és az átadás elhatárolása az átadó szándékának alapulvételével történhet. Az átadás kizárólag a címzettnek történő birtokba adását jelenti, az elkövető azért adja át, hogy azt a címzett maga fogyassza el.

Kábítószerrel kereskedik

Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, mint például a kábítószer csomagolása, tárolása, elrejtése, szállítása, elosztása stb. A kereskedés  rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között valójában nemcsak az eladó és a vevők, hanem a rendszeresen közvetítők is, mint a kereskedői tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre (BH 1999/101.). A forgalomba hozatalt és a kereskedést a haszonszerzésre törekvés határolja el egymástól. A kereskedő forgalomba hozatali magatartása ugyanis a haszonszerzésre irányul, míg a szimpla forgalomba hozatal esetén haszonszerzésre törekvés nincs.

Kábítószerrel visszaélés kereskedéssel elkövetése akkor is megállapítható, ha a terhelt a súlyosabb minősítéshez szükséges határt sokszorosan meghaladó mennyiségre több éven keresztül folytat olyan tevékenységet, amelynek célja kábítószer kereskedelmi forgalomba hozatala [BH 2011/159.].

A kábítószer-kereskedelem szempontjából fontos megemlíteni, hogy a törvény értelmében (Btk. 74. §) vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett. Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Nem rendelhető el vagyonelkobzás, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.

Kábítószer-kereskedelem minősített esetek

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.

Bűnszövetség

A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A Kábítószer-kereskedelem esetében minősítő körülményként a törvény a bűnszövetséget jelöli meg, a bűnszervezetet nem, de a bűnszövetség és a bűnszervezet elhatárolása, megkülönböztetése miatt nélkülözhetetlen a bűnszervezet mibenlétének ismertetése.

Bűnszervezet

Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontja szerint bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Azt, hogy bűnszervezet valamely esetben létrejött-e, csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehet megállapítani, amiről külön cikkben olvashatnak.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

Kábítószer-kereskedelem, mint ahogy korábban hivatkoztam rá, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

Csekély menyiségű kábítószer

A Btk. 176-180. § (azaz a kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,) alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa) LSD esetén a 0,001 gramm,
ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad) amfetamin, metamfetamin és MDPV esetén a 0,5 gramm,
ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af) heroin esetén a 0,6 gramm,
ag) morfin esetén a 0,9 gramm,
ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4 fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,
c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm
mennyiséget nem haladja meg.

A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

Jelentős mennyiségű és különösen jelentős mennyiségű kábítószer

A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben felsorolt kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,

b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.

A kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása alkalmazásában az előzőekben fel nem sorolt kábítószerek esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

A törvény önálló tettesi cselekménnyé nyilvánította az (1)-(3) bekezdések esetében az amúgy bűnsegédi magatartást, ezzel az anyagi eszközök szolgáltatásában nyújtott bűnsegélyt kiemelte a részesség köréből, kizárva az elkövetőt a részesi magatartásra vonatkozó enyhébb büntető rendelkezések alkalmazása alól. Ilyen a büntetés kétszeres enyhítésének a törvényi lehetősége (Btk. 82. § (4) bekezdés), ami a bűnsegédi (részesi) magatartást tanúsítók esetében alkalmazható, míg a tettesek esetében nem.

A kábítószer-kereskedelem esetében az anyagi eszközök szolgáltatása, az elkövetés pénzügyi és technikai feltételeinek biztosítását, – a kábítószer-kereskedelem elkövetőjének az – azokhoz való hozzájuttatását jelenti.

Kábítószer-kereskedelem privilegizált esete

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés enyhítése kizárólag arra vonatkozik, aki csekély mennyiségű kábítószert kínál, vagy átad, valamint aki a csekély mennyiségű kábítószerre vonatkozó kínálást vagy átadást hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőségét felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el.

FONTOS kiemelni, hogy a büntetés enyhítése nem alkalmazható arra, aki csekély mennyiségű kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, úgyszintén aki csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kínálást vagy átadást bűnszövetségben valósítja meg.

Kábítószer-kereskedelem előkészülete

(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény – jelen esetben a kábítószer-kereskedelem – elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Kábítószer-kereskedelem, avagy a tizennyolc év alattiak speciális védelme Btk. 177

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény alanya tettesként csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. A törvény a kábítószer-kereskedelem vonatokozásában speciális védelemben részesíti a tizennyolc év alattiakat, a sérelmükre, avagy felhasználásukkal elkövetett cselekményeket kifejezetten magas 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az a) valamint a b) pont esetében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek a kábítószer-kereskedelem cím alatt összefoglalt bűncselekmény quasi sértettjei.

A b) pontban szabályozott esetben a törvény az kábítószer-kereskedelem meghatározott helyszíneken, és azok közvetlen környezetében történő elkövetését sújtja kiemelt büntetési tétellel. Közvetlen környezetnek tekinthető az intézmény bejárata, ez előtte lévő útszakasz, az épület parkolója, az épülettől egy saroknyira lévő távolság, illetve a mellékutcája.

Minősített esete

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

Privilegizált esete

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A (4) bekezdés enyhébb büntetési szabályok alkalmazását írja elő azzal a 18. életévét betöltött elkövetővel szemben, aki a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállását csekély mennyiségű kábítószer, 18. életévét be nem töltött személy részére történő kínálásával, átadásával valósítja meg, illetve aki a kínálást vagy átadást a 177. § (1) bekezdés c) pontban megjelölt helyszíneken, illetve ezek közvetlen közelében valósítja meg. Fontos itt is megjegyezni, hogy a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett forgalomba hozatalt, kereskedelmet a törvény jelen esetben sem részesíti kisebb büntetéssel.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 176 § (2) és (3) bekezdésében foglalt kábítószer-kereskedelem esetében a kiszabott három évi, vagy három évnél hosszabb szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

Ügyvéd – Kábítószer-Kereskedelem

A kábítószer-kereskedelem kiemelt tárgyi súlyát tükrözi az is, hogy a súlyosabb bűncselekmények felderítését rendszeresen Titkos Információgyűjtés, Titkos Adatszerzés előzi meg, amelyekről külön cikkekben olvashat.

Lehet, hogy nem véletlenül érzi úgy, hogy megfigyelik? Amennyiben előfordulhat, hogy kábítószer-kereskedelem elkövetésével vádolhatják, vagy családtagját, közeli hozzátartozóját, barátját gyanúsítják kábítószer-kereskedelem elkövetésével itt az ideje, szakértő ügyvéd segítségéért fordulni.

A kábítószer-kereskedelem vádja nem játék. A nyomozó hatóság aprólékos nyomozását, mérhetetlenül szigorú büntetés követhet, amennyiben nem gondoskodik megfelelően az saját, szerettei, hozzátartozói védelméről. A megfelelő ügyvéd büntetőeljárásban kifejtett védői tevékenysége hosszú évekkel rövidebb büntetést, vagy akár felmentést, a büntetőeljárás megszüntetését is eredményezheti.

Csak a témában jártas ügyvéd tudja hatásosan képviselni az érdekeit, aki részletesen ismeri a kábítószer-kereskedelem bűncselekmény törvényi tényállására vonatkozó kiterjedt bírói gyakorlatot. Ne próbálkozzon, hanem már elsőre válasszon megfelelő ügyvédet ha bajban van.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a kábítószer-kereskedelem elkövetőinek a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén legyen az fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.

Ha további információra, vagy szakértő ügyvéd védelmére van szüksége, ne habozzon! Forduljon hozzánk!

Védőügyvéd

Kábítószer-kereskedelem közérthetően dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Google+

Privacy Preference Center