BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Kiskorú veszélyeztetése Btk. 208.

A Btk 208 §-a határozza meg kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállását. A kiskorú veszélyeztetése Btk. 208 § a közepesen súlyos bűncselekmények közé tartozik, amelyet a törvény 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ha bűncselekmény elkövetésével vádlólják, kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeitől.

Kiskorú veszélyeztetése Btk. 208. §

Btk. 208. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

Kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás magyarázata

A tényállás a kiskorú fejlődését ténylegesen veszélyeztető vagy azt károsító magatartásokat rendeli büntetni.

Az (1) bekezdés alanya (elkövetője) a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, míg passzív alanya (sértettje) kiskorú lehet. Kiskorú az, aki még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, illetve aki házasságkötéssel nem vált nagykorúvá [Ptk. 2:10. §-ának (1) bekezdése].

A (2) bekezdés alanya (elkövetője) 18. életévét betöltött személy lehet, míg passzív alanya (sértettje) nem a kiskorú, hanem 18. életévét be nem töltött személy, vagyis attól függetlenül lehet sértettje a cselekménynek a 18 év alatti személy, hogy házasságkötéssel elnyerte nagykorúságát.

Elkövetési magatartás Btk. 208. § (1) bekezdés

Bűncselekménynek minősül a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése, ha azt olyan személy követi el, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. A cselekmény tipikus elkövetési magatartása a mulasztás. Mulasztás például a szülő nem ad megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot a gyermekének, aminek a következtében a gyermek elmarad fejlettségében a kortársaitól, alultápláltság alakul ki nála. A cselekmény elkövethető tevékenységgel is (például a gyermek rendszeres bántalmazása).

A kiskorú felügyeletére vagy gondozására vonatkozó kötelességet a bírói gyakorlat álláspontom szerint helytelenül kiterjesztően értelmezi, aminek következtében még annak a személynek is fennáll a gondoskodási kötelessége, aki megbízás nélkül kerül ilyen helyzetbe, például egy eltévedt gyermeket talál.

A kiterjesztő bírói gyakorlatnak köszönhetően, nincs az a 18. életévét betöltött személy, aki ne lenne felügyeletre vagy gondozásra „köteles” ha kettesben tartózkodik egy 18 év alatti személlyel.

Ez a fajta megközelítés álláspontom szerint téves. A törvény nem mondja ki, hogy az (1) bekezdés szerinti cselekményt kizárólag 18. életévét betöltött személy követhetné el, viszont a kiterjesztő értelmezés keretében elég nehéz lenne értékelni azt az esetet, amikor a 14. életévét már betöltött (büntethető) fiatalkorú talál egy nálánál fiatalabb 13 éves eltévedt gyermeket, vagy ha az anya, a 3 éves gyermekét a 14. életévét tegnap betöltött gyermekére bízná időlegesen, amíg ő a boltba elszalad. Vajon ezekben az esetekben megállapítható a 14. életévüket betöltött személyek felügyeleti vagy gondozási kötelezettsége a náluk fiatalabb személyek felett?

Nem beszélve arról, hogy a Btk. számos bűncselekmény esetében minősítő körülményként szabályozza, ha a sértett, az elkövető felügyelete, gondozása alatt áll, [ilyen például a Btk. 198. §-a szerinti szexuális visszaélés] amely esetekben nem szükséges, hogy az elkövető a felügyeletre vagy gondozásra köteles legyen. Ebből is következik, hogy a kötelesség, nem pusztán erkölcsi alapokon nyugszik, hiszen az minden embert terhel, hanem attól többet, magasabb szintű kötelezettséget jelent.

Kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy

Álláspontom szerint – a kiterjesztő bírói gyakorlattal ellentétben - a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személyeket külön jogszabályok határozzák meg, mint például a Polgári Törvénykönyv 4:152. § (1) bekezdése- A gyermek gondozásának meghatározásáról, miszerint: A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.

Mivel szülő nem csak 18. életévét betöltött személy lehet, hanem 18 év alatti is így értelmet nyer, hogy a törvény miért nem határozza meg az (1) bekezdés esetében az elkövető életkorát. Vagyis a gyermeke gondozására - jogszabálynál fogva - köteles szülő akkor is felelősségre vonható kiskorú veszélyeztetése miatt, ha a 18. életévét nem töltötte be.

Ugyancsak megállapítható például az oktatási és nevelési vagy gyógykezelési intézményekben dolgozó személyek nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség, a vonatkozó jogszabályok alapján.

Kiskorú nevelése

A kiskorú nevelése magában foglalja a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének elősegítésére irányuló tevékenységet, de magában foglalja a gyermekek számára példaként követendő szülői magatartást is.

Kiskorú felügyelete

A felügyelet magában foglalja a kiskorúra ártalmasan ható környezeti elemek kizárásához szükséges intézkedéseket, valamint a kiskorú magatartásának ellenőrzését, befolyásolását.

Kiskorú gondozása

Gondozás a kiskorú szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenység, mint a megfelelő lakhatás, élelmezés, ruháztatás, higiénia, betegség esetén ápolás stb. biztosítása.

Eredmény bűncselekmény

A Btk. 2018. § (1) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése eredmény-bűncselekmény, az eredménye a kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. A súlyos kötelességszegésnek nem általában, hanem konkrétan kel a veszélyeztetést megvalósítania adott sértett, adott kiskorú vonatkozásában.

A kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi károsodása nem szükséges, a bűncselekmény befejezett a veszélyeztetés bekövetkezésével.

A törvényben meghatározott kötelességszegés általában mulasztásban nyilvánul meg, de megvalósítható aktív magatartással is. A cselekmény kizárólag súlyos kötelességszegéssel valósulhat meg.

Ha a szülő néhány órára felügyelet vagy ellátás nélkül hagyja 4-5 éves gyermekét, ez kötelességszegés ugyan, de önmagában véve nem tekinthető "súlyos" kötelességszegésnek [vö. BJD 8895. sz. jogeset indokolásával]

Nem súlyos kötelességszegés (nem valósít meg kiskorú veszélyeztetését) a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása, vagy a kiskorú visszatartása rövidebb időre az általános iskola látogatásától [BH 1993. 93.].

A szülők megromlott házassága, az elmérgesedett kapcsolat önmagában véve nevelési kötelességszegésnek nem tekinthető, nem alapozza meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapíthatóságát; a szülők jó viszonyának a megtartása a gyermek érdekében ugyan elvárható, de jogi kötelességgé nem tehető [HGY 1491.].

Rendszerint vagy legalábbis gyakran az önmagukban kisebb kötelességszegések összességükben válnak "súlyos" kötelességszegéssé. De egyetlenegy, rövid időn át hatását kifejtő kötelességszegés is minősülhet súlyosnak [BEH 1973. 232. old. 4.].

A terhelt bűnössége nem állapítható meg kiskorú veszélyeztetése bűntettében, ha gyermekük életkorhoz kötött védőoltásainak beadatását megtagadják, ezzel azonban a kiskorú testi fejlődését ténylegesen nem veszélyeztetik. A védőoltással kapcsolatos egészségügyi igazgatási szabályok megszegését megvalósító terhelti magatartás a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztásának szabálysértéseként pénzbírsággal szankcionálható [HGY 2029.].

Súlyos kötelességszegés példák

Amikor a (gondozásra köteles személy) például szülő a gyermek megfelelő élelmezéséről és ruháztatásáról rendszeresen, hosszabb időn át nem gondoskodik.

Az orvosi segítségre szoruló gyermekhez nagy késéssel vagy egyáltalán nem biztosítja az orvosi ellátást.

A gyermekét rendszeresen vagy súlyosan bántalmazza.

A kisgyermeke tisztántartását rendszeresen elmulasztja.

A tízéves gyermekének jelenlétében felesége sérelmére emberölés kísérletét elkövető, majd öngyilkosságot megkísérlő vádlott a kiskorú veszélyeztetését valósítja meg [BH 2007.326.-I.].

Elkövetési magatartás Btk. 208. § (2) bekezdés

„(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.”

A második bekezdésben maghatározott magatartások a 18. életévét be nem töltött személy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik.

Elkövetője bármely 18. életévét betöltött személy lehet, aki nem köteles a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására.

A "züllött életmód folytatása" huzamosabb időn át tartó és erkölcsileg súlyosan kifogásolható életvitel (pl. rendszeres csavargás, koldulás, italozó életmód vagy rendszeres kábítószer-fogyasztás, üzletszerű kéjelgés [prostitúció] stb; BH 1985.51.).

A rábírás olyan cselekmény, amelynek hatására a rábírt személy elhatározza a bűncselekmény elkövetését (eredményes felbujtás). A rábírás szándékos cselekmény, ami eshetőleges szándékkal is elkövethető.

A rábírásra törekvés felbujtási kísérlet, előkészületi jellegű megatartás.

A kiskorú veszélyeztetése bűntetténél a kiskorú bűncselekmény elkövetésére való rábírása fogalmilag felbujtás, tehát csak akkor valósul meg bűncselekmény, ha a nagykorú rábíró tevékenységének hatására határozza el a kiskorú a bűncselekmény elkövetését [BH 2001.50.].

A felajánlás az elkövető egyoldalú magatartása. Nincs jelentősége annak, hogy a felajánlott 18. életévét be nem töltött személy beleegyezésén, hozzájárulásán alapul-e, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy azon személy, akinek a 18. életévét betöltött személyt felajánlották élni kíván-e a felajánlással.

Mindegyik szülőt önállóan terheli a nevelési, gondozási stb. kötelesség, ezért "szándékegység" esetében sem társtettesként, hanem önálló tettesekként követik el a bűncselekményt [BH 1997.263.].

A kiskorú nevelése, gondozása magában foglalja a kiskorú életkörülményeinek rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését, a pszichés testi veszélyek lehetséges elhárítását, kiküszöbölését (korábbi Btk. 195. § (1) bek. [Btk. 208. § (1) bek.]). E kötelezettségeinek megsértését és ezáltal a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg a nevelőszülő, aki - tudomással bírva férje szokásairól - nem akadályozza meg, hogy az a nevelésére bízott gyermekkorú leányokkal kettesben maradjon, és azokat szexuálisan zaklassa [BH 2008.177.].

Veszélyeztette tizenöt éves nevelt lányának erkölcsi fejlődését az az elkövető, aki nemi vágyának felkeltése érdekében a sértettet magához szorította, szájon csókolta és a mellét megfogta [BH 1993.216].

Halmazat és elhatárolás

Az elkövetési magatartás rendszerint folyamatos jellegű. A kötelességszegések számára és esetleg eltérő jellegére tekintettel sem halmazatot, sem folytatólagosságot nem lehet megállapítani. Ellenben annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány kiskorú fejlődését az elkövető veszélyeztette [BJD 8632., BH 1997.263.].

Nem állapítható meg az (1) bekezdés szerinti alakzat a nemi erkölcs elleni bűncselekmények azon minősített eseteivel, amelyeket az elkövető a nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló személy sérelmére követ el, továbbá azon bűncselekményekkel, amelyek jogi tárgya azonos vagy hasonló, de a büntetési tétele súlyosabb.

A kiskorú nevelésére stb. köteles személy, aki a kiskorú előtt a nemi szervét mutogatja, ezzel rendszerint megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének első alakzatát. Emellett a szeméremsértés nem állapítható meg alaki halmazatban [BH 1994.470].

Ha az elkövető magatartása a kiskorú veszélyeztetésén túl valósítja meg más bűncselekmény törvényi tényállását, halmazat létesül. Így halmazatban állapítandó meg a kiskorú veszélyeztetése és a súlyos testi sértés [BH 1983.47., BH 1983.220.],

Bírói gyakorlatból

A nevelőszülő házastársát is terheli a nevelőszülőre bízott és velük közös háztartásban élő kiskorúak nevelésének, felügyeletének és gondozásának kötelezettsége. Az együtt élő házastársak, élettársak, nevelőszülők e kötelezettsége oszthatatlan (korábbi Btk. 195. § (5) bek.- [Btk. 208. §]), [BH 2008.177.-I.].

A kiskorú nevelése, gondozása magában foglalja a kiskorú életkörülményeinek rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését, a pszichés testi veszélyek lehetséges elhárítását, kiküszöbölését (korábbi Btk. 195. § (1) bek. [Btk. 208. § (1) bek.]). E kötelezettségeinek megsértését és ezáltal a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg a nevelőszülő, aki - tudomással bírva férje szokásairól - nem akadályozza meg, hogy az a nevelésére bízott gyermekkorú leányokkal kettesben maradjon és azokat szexuálisan zaklassa (korábbi Btk. 195. § (1) bek. - [Btk. 208. § (1) bek.]), [BH 2008.177.-II.].

A kötelezettségek mindegyik szülőt, nevelőt és gondozót önállóan terhelik, így nem társtettesként, hanem önálló tettesként felelnek a cselekmények miatt (korábbi Btk. 12. § (2) bek., 20. §, 195. § (1) bek. - [Btk. 6. § (2) bek., 13. §, 208. § (1) bek.]), [BH 1997.263.].

A kiskorú veszélyeztetésének a bűntette nem valósul meg, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg testileg, de ez egyrészt a nevelési kötelezettség súlyos megszegéseként nem értékelhető, másrészt pedig ez bizonyíthatóan nem volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére (korábbi Btk. 195. § (1) bek. - [Btk. 208. § (1) bek.]), [BH 1992.623.].

A szülők megromlott házassága, az elmérgesedett kapcsolat önmagában véve nevelési kötelességszegésnek nem tekinthető, nem alapozza meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapíthatóságát; a szülők jó viszonyának a megtartása a gyermek érdekében ugyan elvárható, de jogi kötelességgé nem tehető (korábbi Btk. 195. § (1) bek. - [Btk. 208. § (1) bek.]), [EBH 2006.1491.].

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága? Határozott képviseletet biztosítunk. Forduljon hozzánk bizalommal!

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon büntetőjogi kérdésekben nagy tapasztattal rendelkező szakértő szerzőink cikkeiből!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram